Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
neki tapasztalt orvosokat. 28 Radlica Montpellierben tanult orvostudományt, majd a<br />
párizsi egyetem procuratora lett, s ezután került <strong>Magyar</strong>országra, ahol orvosi tudásáért<br />
nagyra becsülték. Długosz szerint olyan jó orvos volt, hogy ránézéssel meg tudta jósolni<br />
a betegség kimenetelét.<br />
Radlica odahaza igen magas egyházi méltóságokig jutott: egy ideig lengyel<br />
kancellár is volt, majd – Lajos határozott kérésére – 1382-ben a krakkói püspöki székbe<br />
emelték. Érdekes történetet mond el róla Długosz: halála előtt három évvel valahol<br />
vendégségben járt, ahol meg akarták mérgezni, de mint orvos tudott segíteni magán.<br />
Lábánál fogva felakasztotta magát és addig verette a hasát, amíg a mérgezett ételt mind<br />
ki nem hányta. 29<br />
Ratibori Lőrinc (Wawrzynec z Ratiborza), I. (Jagelló) Ulászló udvari orvosa<br />
Albert (uralk.: 1437–1439) halála után a magyar uralkodó osztály III. Władysławot I.<br />
Ulászló néven magyar királlyá választotta. Erzsébet királyné (Zsigmond leánya, egyben<br />
I. Ulászló özvegye) férje halála után néhány nappal fiúnak adott életet, akit V. László<br />
néven koronáztak meg. I. Ulászló magyarországi uralma sikerekkel indult, hiszen 1443-<br />
ban – győztes hadjáratok után – Szegeden tíz évre békét kötött II. Murád szultánnal.<br />
Azonban – főleg Cesarini pápai követ ösztönzésére – nyugati segítség reményével<br />
kecsegtetve megszegte a békét. Szánoki Gergely – a lengyel humanista politikus, I.<br />
Ulászló titkára – nem tudta az uralkodónál érvényre juttatni a józanság elvét, alulmaradt<br />
Cesarinivel szemben. I. Ulászló idejéből maradt fenn az az adat, hogy udvari orvosa<br />
volt Ratibori Lőrinc (Wawrzynec z Ratiborza).<br />
28 Dlugossius, Ioannes: Historiae Poloniae selecta ad pugnam apud Grunwaldum pertinentia. Libri XII.<br />
Tom. 3. Cracoviae, 1876. p. 398.; az újabb irodalomból: J. Dąbrowski: ’Ostatnie lata Ludwika Wielkiego’<br />
(Kraków, 1918.)<br />
29 Długosz visszaemlékezését idézi Stanisław Kutrzeba: Polacy na studyach w Pariżu w wiekach<br />
średnich. Warszawa, 1900.<br />
46