01.03.2013 Views

Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

neki tapasztalt orvosokat. 28 Radlica Montpellierben tanult orvostudományt, majd a<br />

párizsi egyetem procuratora lett, s ezután került <strong>Magyar</strong>országra, ahol orvosi tudásáért<br />

nagyra becsülték. Długosz szerint olyan jó orvos volt, hogy ránézéssel meg tudta jósolni<br />

a betegség kimenetelét.<br />

Radlica odahaza igen magas egyházi méltóságokig jutott: egy ideig lengyel<br />

kancellár is volt, majd – Lajos határozott kérésére – 1382-ben a krakkói püspöki székbe<br />

emelték. Érdekes történetet mond el róla Długosz: halála előtt három évvel valahol<br />

vendégségben járt, ahol meg akarták mérgezni, de mint orvos tudott segíteni magán.<br />

Lábánál fogva felakasztotta magát és addig verette a hasát, amíg a mérgezett ételt mind<br />

ki nem hányta. 29<br />

Ratibori Lőrinc (Wawrzynec z Ratiborza), I. (Jagelló) Ulászló udvari orvosa<br />

Albert (uralk.: 1437–1439) halála után a magyar uralkodó osztály III. Władysławot I.<br />

Ulászló néven magyar királlyá választotta. Erzsébet királyné (Zsigmond leánya, egyben<br />

I. Ulászló özvegye) férje halála után néhány nappal fiúnak adott életet, akit V. László<br />

néven koronáztak meg. I. Ulászló magyarországi uralma sikerekkel indult, hiszen 1443-<br />

ban – győztes hadjáratok után – Szegeden tíz évre békét kötött II. Murád szultánnal.<br />

Azonban – főleg Cesarini pápai követ ösztönzésére – nyugati segítség reményével<br />

kecsegtetve megszegte a békét. Szánoki Gergely – a lengyel humanista politikus, I.<br />

Ulászló titkára – nem tudta az uralkodónál érvényre juttatni a józanság elvét, alulmaradt<br />

Cesarinivel szemben. I. Ulászló idejéből maradt fenn az az adat, hogy udvari orvosa<br />

volt Ratibori Lőrinc (Wawrzynec z Ratiborza).<br />

28 Dlugossius, Ioannes: Historiae Poloniae selecta ad pugnam apud Grunwaldum pertinentia. Libri XII.<br />

Tom. 3. Cracoviae, 1876. p. 398.; az újabb irodalomból: J. Dąbrowski: ’Ostatnie lata Ludwika Wielkiego’<br />

(Kraków, 1918.)<br />

29 Długosz visszaemlékezését idézi Stanisław Kutrzeba: Polacy na studyach w Pariżu w wiekach<br />

średnich. Warszawa, 1900.<br />

46

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!