Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Download (763Kb) - REAL-d - Magyar Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
igazolta itáliai tanulmányait. A „magyar nemzet”-nél 1610 októberében lefizette a tagságért járó díjat; nevénél megemlítik, hogy az orvosi kar hallgatója. Két alkalommal választották a Nemzet procurátorává (1613 őszén és 1615 tavaszán), címénél említik bölcseleti doktori fokozatát is. Az orvosi kar 1614 áprilisában dékánná választotta. Adam Oliatorius Opoliensis. 26 Az orvosi kar iratai szerint 1607. július 7-én felvették a hallgatók közé, később a „magyar nemzet” procuratori tisztségét viselte, orvosdoktori oklevelét végül is 1613-ban Bolognában szerezte meg. 26 Uo. Vol. V. pp. 33–34, 38, 55, 60, 92–99, 114–116, 125–128, 136–138, 149, 164, 168, 184–187, 198, 205, 217–219, 234, 240, 245, 247, 253, 260. 44
3. Orvosi kapcsolataink a XIV–XVI. században a) Lengyel orvosok I. (Nagy) Lajos, I. Ulászló és a Hunyadiak udvarában 27 1342-ben került I. (Nagy) Lajos a magyar trónra, ahol 40 éven át uralkodott. Édesanyja III. (Nagy) Kázmér lengyel király testvére volt. Kázmér halála után, 1370-től I. (Nagy) Lajost lengyel uralkodóként is tisztelhették. Ami az orvosi vonatkozásokat illeti: Magyarország igen hamar érintkezésbe került a pestissel, Nagy Lajos király 1347-ben a pestisjárvány miatt volt kénytelen félbeszakítani itáliai hadjáratát. A király ugyanis felismerte, hogy nápolyi uralmának fenntartásához biztosítania kell a két ország közötti közvetlen tengeri összeköttetést. Ezért az éppenhogy lezajlott pestisjárványtól elnéptelenedett és legyengült, békét sürgetőVelencével a dalmát kikötővárosok átengedése iránt új tárgyalásokat kezdett, de ennek esetleges sikertelenségére is számítva Genuával is egyezséget kötött, hogy velencei támadás esetén hajóikkal részesítsék őt támogatásban. Velence békekövetei és a hadra felkészült genuai hajók egyidőben érkeztek Nápolyba, de a tárgyalásoknak hirtelen véget vetett a borzalmas erővel fellépett pestisjárvány. Radlica (Jan z Radliczyc), I. (Nagy) Lajos udvari orvosa Budán királyi orvosként élt 1376-tól Jan Radlica (azaz Joannes Parvus, aki alacsony termete miatt nyerte el a „Mały” melléknevet), a későbbi neves krakkói püspök, egyben a krakkói egyetem orvosi karának tanára (elh.: 1392). Kevés szakirodalmi művet hagyott hátra, köztük említendőa ’Practica Brevis sanitatis conservandae’ c. munkája. Długosz említi, hogy Lajos V. Károly francia királyhoz fordult és kérte, hogy küldjön 27 A témakör fontos szakirodalmi forrása: Ábel Jenő: Adalékok a humanismus történetéhez Magyarországon. Bp., 1880. Akadémia. 286 p. 45
- Page 1 and 2: AKADÉMIAI DOKTORI PÁLYÁZAT Kapro
- Page 3 and 4: ) Lengyel orvosok a Jagellók máso
- Page 5 and 6: 12. Magyar-lengyel orvosi kapcsolat
- Page 7 and 8: hódítás korára kell összpontos
- Page 9 and 10: 1. Historiográfia A. Bibliográfia
- Page 11 and 12: i Bożena Modelska-Strzelecka, na j
- Page 13 and 14: C. Orvostörténeti források Lengy
- Page 15 and 16: Sugár Fábiusz: Az orvosi tudomán
- Page 17 and 18: Zdzisław Gajda: The Museum of the
- Page 19 and 20: A bécsi és az itáliai egyetemeke
- Page 21 and 22: lengyel királyi udvar orvosi bizot
- Page 23 and 24: Wiktor Piotrowski: Medycyna polska
- Page 25 and 26: Monok István: A Rákóczi-család
- Page 27 and 28: nyomon. A lengyel orvostörténeti
- Page 29 and 30: Ojczulek Bem. Panorama siedmiogrodz
- Page 31 and 32: M. A tudományos társaságok kapcs
- Page 33 and 34: magyar orvostörténelem köréből
- Page 35 and 36: 2. A lengyel-magyar és magyar-leng
- Page 37 and 38: járványok és a különbözőháb
- Page 39 and 40: látta el magyarázatokkal, s azok
- Page 41 and 42: Schneeberger munkája (’De bona m
- Page 43: többségük (90-95%) minden fokoza
- Page 47 and 48: Sanoki (Grzegorz z Sanoka), azaz Sz
- Page 49 and 50: hagyta el Váradot, 1450-ben mégis
- Page 51 and 52: krónikaíró. 41 Feltehetőleg 148
- Page 53 and 54: E két orvosi munka mellett Mechovi
- Page 55 and 56: etegszobák fenntartására külön
- Page 57 and 58: torzsalkodásait, fegyveres összec
- Page 59 and 60: Ebben az időben a krakkói egyetem
- Page 61 and 62: Kiválóan képzett orvos volt. Min
- Page 63 and 64: Kötete jelent meg Aristotelesről,
- Page 65 and 66: Novicampianus nem bírta hűvös é
- Page 67 and 68: azonban feltehetően valamelyik ola
- Page 69 and 70: 4. Báthori István kora a) Báthor
- Page 71 and 72: iskolákban látta nevelési eszmé
- Page 73 and 74: posztjaira. 76 Jogai csorbítása n
- Page 75 and 76: együtt az unitáriusoknak adta át
- Page 77 and 78: ugyanez évben Olmützben adja ki r
- Page 79 and 80: Weszprémi biográfiájában hossza
- Page 81 and 82: E műválasz Simoniusnak Olmützben
- Page 83 and 84: az estén Báthori - beszélgetés
- Page 85 and 86: 3. Krakkó, 1588 Refutatio scripti
- Page 87 and 88: lengyel király kegyes volt egykori
- Page 89 and 90: címe így hangzik: „Gyulai Pál:
- Page 91 and 92: határterületek érintkezése is,
- Page 93 and 94: „Nobilis Ungarus”-nak vallotta
3. Orvosi kapcsolataink a XIV–XVI. században<br />
a) Lengyel orvosok I. (Nagy) Lajos, I. Ulászló és a Hunyadiak udvarában 27<br />
1342-ben került I. (Nagy) Lajos a magyar trónra, ahol 40 éven át uralkodott. Édesanyja<br />
III. (Nagy) Kázmér lengyel király testvére volt. Kázmér halála után, 1370-től I. (Nagy)<br />
Lajost lengyel uralkodóként is tisztelhették.<br />
Ami az orvosi vonatkozásokat illeti: <strong>Magyar</strong>ország igen hamar érintkezésbe<br />
került a pestissel, Nagy Lajos király 1347-ben a pestisjárvány miatt volt kénytelen<br />
félbeszakítani itáliai hadjáratát. A király ugyanis felismerte, hogy nápolyi uralmának<br />
fenntartásához biztosítania kell a két ország közötti közvetlen tengeri összeköttetést.<br />
Ezért az éppenhogy lezajlott pestisjárványtól elnéptelenedett és legyengült, békét<br />
sürgetőVelencével a dalmát kikötővárosok átengedése iránt új tárgyalásokat kezdett, de<br />
ennek esetleges sikertelenségére is számítva Genuával is egyezséget kötött, hogy<br />
velencei támadás esetén hajóikkal részesítsék őt támogatásban. Velence békekövetei és<br />
a hadra felkészült genuai hajók egyidőben érkeztek Nápolyba, de a tárgyalásoknak<br />
hirtelen véget vetett a borzalmas erővel fellépett pestisjárvány.<br />
Radlica (Jan z Radliczyc), I. (Nagy) Lajos udvari orvosa<br />
Budán királyi orvosként élt 1376-tól Jan Radlica (azaz Joannes Parvus, aki alacsony<br />
termete miatt nyerte el a „Mały” melléknevet), a későbbi neves krakkói püspök, egyben<br />
a krakkói egyetem orvosi karának tanára (elh.: 1392). Kevés szakirodalmi művet<br />
hagyott hátra, köztük említendőa ’Practica Brevis sanitatis conservandae’ c. munkája.<br />
Długosz említi, hogy Lajos V. Károly francia királyhoz fordult és kérte, hogy küldjön<br />
27 A témakör fontos szakirodalmi forrása: Ábel Jenő: Adalékok a humanismus történetéhez<br />
<strong>Magyar</strong>országon. Bp., 1880. Akadémia. 286 p.<br />
45
Change language