Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
(elsősorban a holland egyetemeken), s ennek lett később magyarországi híve az orvos<br />
Hatvani István is. Eichstadt nevéhez fűződnek az elsőnyilvános boncolások (érdemes<br />
itt utalnunk a prágai Jeszenszky János, azaz Jessenius hasonló intézkedéseire). 1657-ben<br />
jelent meg ’Disputatio de peste’ c. járványtani munkája. Kalendáriumai is ismeretesek,<br />
amelyek egykoron sikeres kiadványok voltak. 20 Eichstadt későbbi utóda a katedrán<br />
János Kázmér udvari orvosa, Jerzy Seger (1629–1678) lett, aki disszertációt írt<br />
Hippocratesről 1660-ban, a pestisről pedig 1678-ban.<br />
Az 1640-es években még egy orvosi központ jött létre: Lesznóban. 21<br />
e) <strong>Magyar</strong> és lengyel hallgatók közös natio-ja a bécsi egyetemem<br />
A bécsi egyetemet 1365-ben alapították, a magyar diákok már a következőévtől kezdve<br />
megalapították a „natio Ungarorum”-ot, mint az egyetem negyedik nemzetét. 22 Itt kell<br />
megemlítenünk, hogy ehhez az egyetemi nemzethez már a működés pillanatától<br />
csatlakoztak lengyel diákok, így a „natio Ungarorum” iratanyaga a lengyel művelődés-<br />
és orvostörténelem egyik fontos forrása is.<br />
A „magyar nemzet”-hez még csatlakoztak a csehek, valamint az al-dunai és a<br />
balkáni népek fiai is. A magyarok házához végül is az 1377 és 1630 közötti években<br />
7447 hallgató tartozott, akik közül 5378-en a magyar királyság területéről érkeztek, míg<br />
1568 diák a magyar nemzethez csatolt szláv népek közül került ki. Ezen belül 411 volt<br />
lengyel, bár származási helyüknél általában sziléziai eredetet jelöltek meg. A tárgyalt<br />
időszakban beiratkozott hallgatók közül 6500–6600 csak az alsó kart látogatta,<br />
20 Lásd még Estreichernél (Vol. XVI. p. 24.)<br />
21 Lásd erről bővebben: Krzysztof Pietrzak: Doktryny i teorie medyczne w publikacjach naukowych<br />
lekarzy dawnego Leszna (XVII-XVIII w.). Wrocław, 2002. „Arboretum”, 144 p. (Seria Studia z Dziejów<br />
Kultury Medycznej. Seria 2, Monografie, t. 1.)<br />
22 Fraknói Vilmos: <strong>Magyar</strong>országi tanárok és tanulók a bécsi egyetemen a XIV. és XV. században. Bp.,<br />
1874. Akadémia. 92 p.; Schrauf Károly: <strong>Magyar</strong>országi tanulók a bécsi egyetemen. Kiadja a magyar tud.<br />
Akadémia irodalomtörténeti bizottága. Bp., 1892. Akadémia. CV, 365 p. (<strong>Magyar</strong>országi tanulók<br />
külföldön II.); Szögi László: <strong>Magyar</strong>országi diákok bécsi egyetemeken és akadémiákon, 1849–1867. Bp.,<br />
2003. ELTE Levéltára. 502 p. (<strong>Magyar</strong>országi diákok egyetemjárása az újkorban 7.)<br />
42