Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Download (763Kb) - REAL-d - Magyar Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
tanítványára, Bernard Hessére (megh. 1464/65) bízták azt (őBenedykt Hesse híres professzor öccse volt). A Krakkót járó magyarokra elsősorban az egyetem természettudományos és humanista oktatása volt lenyűgözőhatással. A XV. század 70–80-as éveiben a régi skolasztikusok mellett egyre több olyan professzor és magister jelenik meg Krakkó falai között, aki már a humanizmus hirdetői: Jan Sakran (Johannes Sacranus), Jan Ursinus, Jakub z Gostynina, Adam z Wilna, Aesticampianus, Selig nevei fémjelzik e korszakot. Jelentős szerepet játszanak ezekben az években azok az orvosok és asztronómusok, akiket a humanizmus szelleme fűz össze. A XVI. század eleje és a századforduló évtizedeiben az egyetemen olyan kiválóságokkal találkozunk, mint Maciej z Miechowa, a kiváló orvos, történész, geográfus és etnográfus, a második orvosi tanszék megalapítója, Marcin z Bylica asztronómus, Rudolf Agricola, Leonard Coxe stb. Több olyan orvos is kinevezést nyert a krakkói orvosi karra, aki diplomáját európai, köztük olasz egyetemeken szerezte. Közöttük említendőa Páduában tanult és ott doktorált Jan z Ludziska, aki nemcsak neves tudósember, hanem kiváló előadó is volt. Három kiváló matematikusról tudunk, akik orvosdoktori fokozatot szereztek Itáliában: Marcin Król, Andrzej Grzymała z Poznania és Piotr Gaszowiec. A krakkói egyetemen a már felsoroltakon kívül olyan neves orvosok neveivel is találkozunk, mint Jan z Regułés Adam z Bochynia. Az orvosi fakultás egyre rangosabb helyet kezdett elfoglalni az egyetem egészében, ami az orvosok tekintélyének emelkedését és az orvosi tanszékek számának növekedését hozta magával. c) A korai tankönyvek és szakkönyvek Az 1530-as évek komoly szaktudományi produktuma az, hogy Piotr Wedelicki z Obornik (elh.: 1543.) Hippocrates könyvei közül többet is lefordított görögről latinra, s 38
látta el magyarázatokkal, s azok akkor meg is jelentek nyomtatásban. 9 A fiziológián belül a vérkeringés elméletének kutatója volt a poznań-i Józef Strusiek, aki Harvey 1628-as közlését megelőzően is már fontos és a harvey-i elvekkel összeegyeztethető kutatási eredményekre jutott az 1555-ben Bázelben kiadott összefoglaló munkájában. Ő elismert Galenus-fordító is volt. Fordításai – egyben kommentárjai – részben Krakkóban, részben Velencében láttak napvilágot. Galenus más műveinek fordításában és kommentálásban kiemelkedő munkát végzett Józef Tectander Zimmerman. Avicenna-kommentárjaival tűnt ki Walenty Sierpiński, aki Pádua neveltje volt. Hippocrates és Galenus műveinek megismertetésében gdański tudósok is részt vettek, köztük említendőKrzysztof Heyll, aki 1558-ban adta ki Galenus két értekezését. A megfigyelésekre és tapasztalatokra alapozott szemléletmódra való áttérés a reneszánsz idején még komoly ellenállásba ütközött. Az áttérés egyik nehézségét az jelentette, hogy az orvostudományi ismeretek biológiai megalapozottsága még nem volt megfelelő. Az áttörést Vesalius 1543-ban megjelent anatómiája jelentette (érdekes módon ez a könyv ugyanabban az évben jelent meg, mint Kopernikusz híres csillagászati kézikönyve). Nowopolski (Novicampianus) érdeme volt, hogy elsőként foglalkozott Lengyelországban Vesalius anatómiájával, s őírta az elsőlengyel anatómiai tankönyvet 1551-ben. Nem kis részben neki köszönhető, hogy a krakkói orvosképzés semmivel sem volt alacsonyabb színvonalú, mint az itáliai, s örömünkre szolgál, hogy ez a felvilágosult szemléletűtudós kapcsolatba került hazánkkal is. A legkorábbi lengyel nyelvű orvosi szakmunkák és népszerűsítő könyvek közreadása Andrzej (Jędrzej) Glaber z Kobylina nevéhez fűződik, aki a krakkói egyetem professzora volt, s aki elsőként adott közre lengyel nyelvűkönyvet az anatómiáról, amelyet őfordított latinból. A munka 1535-ben Krakkóban került ki a sajtó 9 Lásd részletesebben Estreichernél (Vol. XXXII. p. 278.) 39
- Page 1 and 2: AKADÉMIAI DOKTORI PÁLYÁZAT Kapro
- Page 3 and 4: ) Lengyel orvosok a Jagellók máso
- Page 5 and 6: 12. Magyar-lengyel orvosi kapcsolat
- Page 7 and 8: hódítás korára kell összpontos
- Page 9 and 10: 1. Historiográfia A. Bibliográfia
- Page 11 and 12: i Bożena Modelska-Strzelecka, na j
- Page 13 and 14: C. Orvostörténeti források Lengy
- Page 15 and 16: Sugár Fábiusz: Az orvosi tudomán
- Page 17 and 18: Zdzisław Gajda: The Museum of the
- Page 19 and 20: A bécsi és az itáliai egyetemeke
- Page 21 and 22: lengyel királyi udvar orvosi bizot
- Page 23 and 24: Wiktor Piotrowski: Medycyna polska
- Page 25 and 26: Monok István: A Rákóczi-család
- Page 27 and 28: nyomon. A lengyel orvostörténeti
- Page 29 and 30: Ojczulek Bem. Panorama siedmiogrodz
- Page 31 and 32: M. A tudományos társaságok kapcs
- Page 33 and 34: magyar orvostörténelem köréből
- Page 35 and 36: 2. A lengyel-magyar és magyar-leng
- Page 37: járványok és a különbözőháb
- Page 41 and 42: Schneeberger munkája (’De bona m
- Page 43 and 44: többségük (90-95%) minden fokoza
- Page 45 and 46: 3. Orvosi kapcsolataink a XIV-XVI.
- Page 47 and 48: Sanoki (Grzegorz z Sanoka), azaz Sz
- Page 49 and 50: hagyta el Váradot, 1450-ben mégis
- Page 51 and 52: krónikaíró. 41 Feltehetőleg 148
- Page 53 and 54: E két orvosi munka mellett Mechovi
- Page 55 and 56: etegszobák fenntartására külön
- Page 57 and 58: torzsalkodásait, fegyveres összec
- Page 59 and 60: Ebben az időben a krakkói egyetem
- Page 61 and 62: Kiválóan képzett orvos volt. Min
- Page 63 and 64: Kötete jelent meg Aristotelesről,
- Page 65 and 66: Novicampianus nem bírta hűvös é
- Page 67 and 68: azonban feltehetően valamelyik ola
- Page 69 and 70: 4. Báthori István kora a) Báthor
- Page 71 and 72: iskolákban látta nevelési eszmé
- Page 73 and 74: posztjaira. 76 Jogai csorbítása n
- Page 75 and 76: együtt az unitáriusoknak adta át
- Page 77 and 78: ugyanez évben Olmützben adja ki r
- Page 79 and 80: Weszprémi biográfiájában hossza
- Page 81 and 82: E műválasz Simoniusnak Olmützben
- Page 83 and 84: az estén Báthori - beszélgetés
- Page 85 and 86: 3. Krakkó, 1588 Refutatio scripti
- Page 87 and 88: lengyel király kegyes volt egykori
látta el magyarázatokkal, s azok akkor meg is jelentek nyomtatásban. 9 A fiziológián<br />
belül a vérkeringés elméletének kutatója volt a poznań-i Józef Strusiek, aki Harvey<br />
1628-as közlését megelőzően is már fontos és a harvey-i elvekkel összeegyeztethető<br />
kutatási eredményekre jutott az 1555-ben Bázelben kiadott összefoglaló munkájában. Ő<br />
elismert Galenus-fordító is volt. Fordításai – egyben kommentárjai – részben<br />
Krakkóban, részben Velencében láttak napvilágot. Galenus más műveinek fordításában<br />
és kommentálásban kiemelkedő munkát végzett Józef Tectander Zimmerman.<br />
Avicenna-kommentárjaival tűnt ki Walenty Sierpiński, aki Pádua neveltje volt.<br />
Hippocrates és Galenus műveinek megismertetésében gdański tudósok is részt vettek,<br />
köztük említendőKrzysztof Heyll, aki 1558-ban adta ki Galenus két értekezését.<br />
A megfigyelésekre és tapasztalatokra alapozott szemléletmódra való áttérés a<br />
reneszánsz idején még komoly ellenállásba ütközött. Az áttérés egyik nehézségét az<br />
jelentette, hogy az orvostudományi ismeretek biológiai megalapozottsága még nem volt<br />
megfelelő. Az áttörést Vesalius 1543-ban megjelent anatómiája jelentette (érdekes<br />
módon ez a könyv ugyanabban az évben jelent meg, mint Kopernikusz híres<br />
csillagászati kézikönyve).<br />
Nowopolski (Novicampianus) érdeme volt, hogy elsőként foglalkozott<br />
Lengyelországban Vesalius anatómiájával, s őírta az elsőlengyel anatómiai tankönyvet<br />
1551-ben. Nem kis részben neki köszönhető, hogy a krakkói orvosképzés semmivel sem<br />
volt alacsonyabb színvonalú, mint az itáliai, s örömünkre szolgál, hogy ez a<br />
felvilágosult szemléletűtudós kapcsolatba került hazánkkal is.<br />
A legkorábbi lengyel nyelvű orvosi szakmunkák és népszerűsítő könyvek<br />
közreadása Andrzej (Jędrzej) Glaber z Kobylina nevéhez fűződik, aki a krakkói<br />
egyetem professzora volt, s aki elsőként adott közre lengyel nyelvűkönyvet az<br />
anatómiáról, amelyet őfordított latinból. A munka 1535-ben Krakkóban került ki a sajtó<br />
9 Lásd részletesebben Estreichernél (Vol. XXXII. p. 278.)<br />
39
Change language