Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Download (763Kb) - REAL-d - Magyar Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Razem w walce (red. István Lagzi, Henryk Piskunowicz). Warszawa, 1987. Węgierski Instytut Kultury, Wojskowy Instytut Historyczny. 232 p. István Lagzi: Droga żołnierza polskiego przez węgierskągranicęw latach 1939– 1941. Poznań, 1987. Wydaw. Poznańskie. 328 p. Franciszek Budziński: Szkoły polskie nad Balatonem w okresie II wojny światowej. Warszawa, 1988. "Pax". 214 p., 16 t. Franciszek Budziński: Polacy na uczelniach węgierskich w latach II wojny światowej. Rzeszów, 1993. Uniwersytet Marii Curie-Skłodowskiej. Filia w Rzeszowie. 131 p., 16 t. Adam Tokarski: W gościnie u bratanków Węgrów (zarys dziejów uchodźców polskich na Węgrzech w czasie II wojny światowej 1939–1945). (Komentarze w oprac. Józefa Bakonyi). Toruń, 1998. Adam Marszałek. 128 p. Wspomnienia polskich uchodźców na Węgrzech w latach 1939–1945. Red. Jan Stolarski. Warszawa, 1999. FSPW Rzeczypospolitej Polskiej. 538 p., 3 t. Grzegorz Łubczyk: Polski Wallenberg. Rzecz o Henryku Sławiku. Warszawa, 2003. "Rytm". 213 p., 60 t. Magyar források A lengyel menekültek valóban megkülönböztetett bánásmódban részesültek magyar földön, de különös szerepet kapott a menekült iskolaügy, egészségügy és a lengyelek orvosi ellátása. Ez olyan területet képezett 1945 után a történeti kutatásokban, amely valóban „új fejezetet nyithatott” volna a kapcsolataink történetében. Mieczysław Jerzy Wieliczko: Lengyelek Magyarországon. Lengyelből ford.: Ławnik-Esztényi Eszter. Lublin, 1978. UMCS. 36 p. (A lublini Maria Curie- Skłodowska Tudományegyetem Külföldi Lengyelek Művelődéstörténetét Kutató Központja 2.) Franciszek Budziński: Lengyel gimnázium és líceum Balatonzamárdiban és Balatonbogláron, 1939–1944. Ford.: Tóvári József. Boglárlelle, 1989. Boglárlellei Városi Tanács. 77 p., 22 t. Menekült-rapszódia. Lengyelek Magyarországon, 1939–1945. Emlékiratok a bujdosás éveiből. A lengyel eredetit szerk.: Jan Stolarski, a magyar kiadást szerk. és gondozta: Szenyán Erzsébet. Bev. és zárótan.: Grzegorz Łubczyk, utószó: Kapronczay Károly. Bp., 2000. Széphalom Könyvműhely. 627 p., VIII t. Id. Gazda István: Magyarországi lengyel katonai táborok postája 1939–1944. Piliscsaba, 2000. Magyar Tudománytörténeti Intézet. 2000. 40, VIII p., 44 t. Grzegorz Łubczyk: A Lengyel Wallenberg. Henryk Sławik és idősebb Antall József története. Ford.: Józsa Péter, előszó: Göncz Árpád. Bp., 2004. Széphalom Könyvműhely, 297 p. 34
2. A lengyel–magyar és magyar–lengyel orvosi kapcsolatok kezdete a) A krakkói orvoskar magyar hallgatói A magyar–lengyel orvosi kapcsolatok talán leggazdagabb időszaka a XIV–XV. század. 5 A kezdetet I. (Nagy) Lajos udvara és a krakkói egyetem megalapítása jelentette. A krakkói egyetem alapjait Kázmér lengyel király vetette meg 1364-ben, az egyetem teljes kiépítése 1401-ben, vagyis Ulászló és felesége, a magyar Hedvig uralkodásának időszakára tehető. 6 Ebben az időszakban Krakkó egyetemén viszonylag nagy számban találunk Magyarországról érkezett hallgatókat. A külföldi iskoláztatást az a körülmény tette szükségessé, hogy átmeneti – az esetek többségében igen erőtlen – kísérletektől eltekintve, Magyarországon hiányzott az állandóan működő, magas színvonalú egyetem. A magyar ifjak tehát a magasabb műveltséget külhoni egyetemeken szerezték meg, s a XIV–XV. században az itáliai egyetemek mellett, különösen a földrajzi közelségben levőBécs egyetemének jutott még fontos szerep értelmiségünk szellemi képzésében. A XV. században Krakkó külföldi hallgatói közül a legtöbben Magyarországról jöttek. 1487 és 1494 között a magyarok száma 402 volt, ugyanakkor az osztrákok száma csak 16, a poroszoké 46. Az 1463-as évben valamennyi immatrikulált hallgató 25%-a magyar volt. Ez volt a maximum. A XV. században a krakkói egyetemen összesen 2297 magyar tanult, az 1460–1500 közötti években 1673 volt a magyarországiak száma. A XV. században a tanulók 12,4%-át alkották a magyarok. A XVI. század elsőmásfél 5 – Dąbrowski, Jan: Krakkó és a krakkói egyetem szerepe a magyar kultúra történetében. (Ford.: Pályi András.) In: Tanulmányok a magyar–lengyel irodalmi kapcsolatok köréből. (Szerk.: Csapláros István, Hopp Lajos, Jan Reychman, Sziklay László). Bp., 1969. Akadémiai Kiadó. pp. 55–70. – Dąbrowski, Jan: Początki i rozwój Odrodzenia w Krakowie i na Węgrzech. (w:) Krakowskie Odrodzenie. Biblioteka Krakowska, Kraków, 1954. – Katalog wystawy rękopisów i druków polsko-węgierskich XV i XVI wieku. Kraków, 1928. 6 Nagy Lajost a lengyel trónon leánya, Hedvig váltotta föl. 35
- Page 1 and 2: AKADÉMIAI DOKTORI PÁLYÁZAT Kapro
- Page 3 and 4: ) Lengyel orvosok a Jagellók máso
- Page 5 and 6: 12. Magyar-lengyel orvosi kapcsolat
- Page 7 and 8: hódítás korára kell összpontos
- Page 9 and 10: 1. Historiográfia A. Bibliográfia
- Page 11 and 12: i Bożena Modelska-Strzelecka, na j
- Page 13 and 14: C. Orvostörténeti források Lengy
- Page 15 and 16: Sugár Fábiusz: Az orvosi tudomán
- Page 17 and 18: Zdzisław Gajda: The Museum of the
- Page 19 and 20: A bécsi és az itáliai egyetemeke
- Page 21 and 22: lengyel királyi udvar orvosi bizot
- Page 23 and 24: Wiktor Piotrowski: Medycyna polska
- Page 25 and 26: Monok István: A Rákóczi-család
- Page 27 and 28: nyomon. A lengyel orvostörténeti
- Page 29 and 30: Ojczulek Bem. Panorama siedmiogrodz
- Page 31 and 32: M. A tudományos társaságok kapcs
- Page 33: magyar orvostörténelem köréből
- Page 37 and 38: járványok és a különbözőháb
- Page 39 and 40: látta el magyarázatokkal, s azok
- Page 41 and 42: Schneeberger munkája (’De bona m
- Page 43 and 44: többségük (90-95%) minden fokoza
- Page 45 and 46: 3. Orvosi kapcsolataink a XIV-XVI.
- Page 47 and 48: Sanoki (Grzegorz z Sanoka), azaz Sz
- Page 49 and 50: hagyta el Váradot, 1450-ben mégis
- Page 51 and 52: krónikaíró. 41 Feltehetőleg 148
- Page 53 and 54: E két orvosi munka mellett Mechovi
- Page 55 and 56: etegszobák fenntartására külön
- Page 57 and 58: torzsalkodásait, fegyveres összec
- Page 59 and 60: Ebben az időben a krakkói egyetem
- Page 61 and 62: Kiválóan képzett orvos volt. Min
- Page 63 and 64: Kötete jelent meg Aristotelesről,
- Page 65 and 66: Novicampianus nem bírta hűvös é
- Page 67 and 68: azonban feltehetően valamelyik ola
- Page 69 and 70: 4. Báthori István kora a) Báthor
- Page 71 and 72: iskolákban látta nevelési eszmé
- Page 73 and 74: posztjaira. 76 Jogai csorbítása n
- Page 75 and 76: együtt az unitáriusoknak adta át
- Page 77 and 78: ugyanez évben Olmützben adja ki r
- Page 79 and 80: Weszprémi biográfiájában hossza
- Page 81 and 82: E műválasz Simoniusnak Olmützben
- Page 83 and 84: az estén Báthori - beszélgetés
2. A lengyel–magyar és magyar–lengyel orvosi kapcsolatok kezdete<br />
a) A krakkói orvoskar magyar hallgatói<br />
A magyar–lengyel orvosi kapcsolatok talán leggazdagabb időszaka a XIV–XV. század. 5<br />
A kezdetet I. (Nagy) Lajos udvara és a krakkói egyetem megalapítása jelentette. A<br />
krakkói egyetem alapjait Kázmér lengyel király vetette meg 1364-ben, az egyetem teljes<br />
kiépítése 1401-ben, vagyis Ulászló és felesége, a magyar Hedvig uralkodásának<br />
időszakára tehető. 6<br />
Ebben az időszakban Krakkó egyetemén viszonylag nagy számban találunk<br />
<strong>Magyar</strong>országról érkezett hallgatókat. A külföldi iskoláztatást az a körülmény tette<br />
szükségessé, hogy átmeneti – az esetek többségében igen erőtlen – kísérletektől<br />
eltekintve, <strong>Magyar</strong>országon hiányzott az állandóan működő, magas színvonalú<br />
egyetem. A magyar ifjak tehát a magasabb műveltséget külhoni egyetemeken szerezték<br />
meg, s a XIV–XV. században az itáliai egyetemek mellett, különösen a földrajzi<br />
közelségben levőBécs egyetemének jutott még fontos szerep értelmiségünk szellemi<br />
képzésében.<br />
A XV. században Krakkó külföldi hallgatói közül a legtöbben <strong>Magyar</strong>országról<br />
jöttek. 1487 és 1494 között a magyarok száma 402 volt, ugyanakkor az osztrákok száma<br />
csak 16, a poroszoké 46. Az 1463-as évben valamennyi immatrikulált hallgató 25%-a<br />
magyar volt. Ez volt a maximum. A XV. században a krakkói egyetemen összesen 2297<br />
magyar tanult, az 1460–1500 közötti években 1673 volt a magyarországiak száma. A<br />
XV. században a tanulók 12,4%-át alkották a magyarok. A XVI. század elsőmásfél<br />
5 – Dąbrowski, Jan: Krakkó és a krakkói egyetem szerepe a magyar kultúra történetében. (Ford.: Pályi<br />
András.) In: Tanulmányok a magyar–lengyel irodalmi kapcsolatok köréből. (Szerk.: Csapláros István,<br />
Hopp Lajos, Jan Reychman, Sziklay László). Bp., 1969. Akadémiai Kiadó. pp. 55–70.<br />
– Dąbrowski, Jan: Początki i rozwój Odrodzenia w Krakowie i na Węgrzech. (w:) Krakowskie<br />
Odrodzenie. Biblioteka Krakowska, Kraków, 1954.<br />
– Katalog wystawy rękopisów i druków polsko-węgierskich XV i XVI wieku. Kraków, 1928.<br />
6 Nagy Lajost a lengyel trónon leánya, Hedvig váltotta föl.<br />
35
Change language