Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Download (763Kb) - REAL-d - Magyar Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Csillag István: 1849-ben jelent meg az elsőmagyar honvéd seborvosi könyv. = Orvosi Hetilap, 1963. pp. 1620–1621. Mádai Lajos: Az 1848–49-es szabadságharc és a kolera. = Egészségtudomány, 1992. pp. 97–109. Kovács István: „…mindvégig veletek voltunk”. Lengyelek a magyar szabadságharcban. Bp., 1998. Osiris. 493 p. Szállási Árpád: Orvosi könyvek az 1848/49-es szabadságharc idejéből. = Orvosi Hetilap, 1999. pp. 893–895. Az 1848/49-es szabadságharc egészségügye és honvédorvosai. Összeáll.: Ács Tibor és Kapronczay Károly. Bp., 2000. Magyar Tudománytörténeti Intézet. 523 p. (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 14.) * L. Az orvostörténet oktatása és kutatása a XIX. század második felében Lengyel források Ludwik Gąsiorowski: Zbiór wiadomości do historyi sztuki lekarskiéj w Polsce. Tom. 1–4. Poznań, 1839–55. Wiktor Piotrowski: Szkice z historii polskiej medycyny. (Zbigniew Domosławski aut. przedsł.). Jawor, 1997. Muzeum Regionalne. 118 p. Magyar források (az 1945 előtti irodalomból) Demkó Kálmán: A magyar orvosi rend története, tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig. A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyülésének állandó központi választmánya által a Poór Imre-féle 100 aranynyal jutalmazott pályamű. Lőcse, 1894. Dobrowsky és Franke. VIII, 555 p. Győry Tibor: Magyarország orvosi bibliographiája 1472–1899. A Magyarországban és hazánkra vonatkozólag a külföldön megjelent orvosi könyveknek kimutatása. A Magyar Tudományos Akadémia hozzájárulásával kiadta tagjai számára a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat. Bp., 1900. Athenaeum.IX, 253 p. 30 *
M. A tudományos társaságok kapcsolattörténetéből. Orvosi kapcsolataink a dualizmus éveiben. Lengyel orvostanhallgatók a pesti egyetemen Lengyel források J. Bogusz – K. Lejman: W setną rocznicę Towarzystwa Lekarskiego Krakowskiego 1866–1966. Kraków, 1966. Stanisław Czarniecki – Janusz Wiltowski: W stulecie utworzenia Akademii Umiejętności. Polska Akademia Nauk. Oddziałw Krakowie. Kraków, 1972. Państw. Wydaw. Naukowe. 177 p, 24 t. Rederowa, Danuta: Z dziejów Towarzystwa Naukowego Krakowskiego 1815– 1872. Karta z historii organizacji nauki polskiej pod zaborami. Kraków, 1998. Polska Akademia Umiejętności. 322 p., 20 t. Piotr Hübner: Od Towarzystwa Naukowego Krakowskiego do Polskiej Akademii Umiejętności. Refleksje jubileuszowe Mieczysława Offmańskiego, Tadeusza Sinki, Stanisława Wróblewskiego, Stanisława Kutrzeby. Polska Akademia Umiejętności. Kraków, 2002. PAU, 283 p. (Seria Studia i Materiały do Dziejów Polskiej Akademii Umiejętności 1.) Księga jubileuszowa – Towarzystwo Lekarskie Krakowskie. Pod red. Igora Gościńskiego i Aleksandra B. Skotnickiego. Kraków, 2006. Krakowskie Towarzystwo Edukacyjne – Towarzystwo Lekarskie Krakowskie. 141 p. Magyar források A Budapesti Kir. Orvosegyesület jubiláris évkönyve. 1837–1937. Szerk.: Salacz Pál. Bp., 1938. M. T. I. ny. 313 p. Fekete Gézáné (összeáll.): A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–1973. Bp., 1975. MTA Könyvtára. 609 p. Molnár László – Szögi László: A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltára 1770–1999. Repertórium. Bp., 2002. 191 p. (Újabban interneten is hozzáférhető: http://www.neumann-haz.hu/muvek/Sote_Leveltar/sote.pdf) 31 *
- Page 1 and 2: AKADÉMIAI DOKTORI PÁLYÁZAT Kapro
- Page 3 and 4: ) Lengyel orvosok a Jagellók máso
- Page 5 and 6: 12. Magyar-lengyel orvosi kapcsolat
- Page 7 and 8: hódítás korára kell összpontos
- Page 9 and 10: 1. Historiográfia A. Bibliográfia
- Page 11 and 12: i Bożena Modelska-Strzelecka, na j
- Page 13 and 14: C. Orvostörténeti források Lengy
- Page 15 and 16: Sugár Fábiusz: Az orvosi tudomán
- Page 17 and 18: Zdzisław Gajda: The Museum of the
- Page 19 and 20: A bécsi és az itáliai egyetemeke
- Page 21 and 22: lengyel királyi udvar orvosi bizot
- Page 23 and 24: Wiktor Piotrowski: Medycyna polska
- Page 25 and 26: Monok István: A Rákóczi-család
- Page 27 and 28: nyomon. A lengyel orvostörténeti
- Page 29: Ojczulek Bem. Panorama siedmiogrodz
- Page 33 and 34: magyar orvostörténelem köréből
- Page 35 and 36: 2. A lengyel-magyar és magyar-leng
- Page 37 and 38: járványok és a különbözőháb
- Page 39 and 40: látta el magyarázatokkal, s azok
- Page 41 and 42: Schneeberger munkája (’De bona m
- Page 43 and 44: többségük (90-95%) minden fokoza
- Page 45 and 46: 3. Orvosi kapcsolataink a XIV-XVI.
- Page 47 and 48: Sanoki (Grzegorz z Sanoka), azaz Sz
- Page 49 and 50: hagyta el Váradot, 1450-ben mégis
- Page 51 and 52: krónikaíró. 41 Feltehetőleg 148
- Page 53 and 54: E két orvosi munka mellett Mechovi
- Page 55 and 56: etegszobák fenntartására külön
- Page 57 and 58: torzsalkodásait, fegyveres összec
- Page 59 and 60: Ebben az időben a krakkói egyetem
- Page 61 and 62: Kiválóan képzett orvos volt. Min
- Page 63 and 64: Kötete jelent meg Aristotelesről,
- Page 65 and 66: Novicampianus nem bírta hűvös é
- Page 67 and 68: azonban feltehetően valamelyik ola
- Page 69 and 70: 4. Báthori István kora a) Báthor
- Page 71 and 72: iskolákban látta nevelési eszmé
- Page 73 and 74: posztjaira. 76 Jogai csorbítása n
- Page 75 and 76: együtt az unitáriusoknak adta át
- Page 77 and 78: ugyanez évben Olmützben adja ki r
- Page 79 and 80: Weszprémi biográfiájában hossza
Csillag István: 1849-ben jelent meg az elsőmagyar honvéd seborvosi könyv. =<br />
Orvosi Hetilap, 1963. pp. 1620–1621.<br />
Mádai Lajos: Az 1848–49-es szabadságharc és a kolera. = Egészségtudomány,<br />
1992. pp. 97–109.<br />
Kovács István: „…mindvégig veletek voltunk”. Lengyelek a magyar<br />
szabadságharcban. Bp., 1998. Osiris. 493 p.<br />
Szállási Árpád: Orvosi könyvek az 1848/49-es szabadságharc idejéből. = Orvosi<br />
Hetilap, 1999. pp. 893–895.<br />
Az 1848/49-es szabadságharc egészségügye és honvédorvosai. Összeáll.: Ács<br />
Tibor és Kapronczay Károly. Bp., 2000. <strong>Magyar</strong> Tudománytörténeti Intézet. 523 p.<br />
(<strong>Magyar</strong> Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 14.)<br />
*<br />
L. Az orvostörténet oktatása és kutatása a XIX. század második<br />
felében<br />
Lengyel források<br />
Ludwik Gąsiorowski: Zbiór wiadomości do historyi sztuki lekarskiéj w Polsce.<br />
Tom. 1–4. Poznań, 1839–55.<br />
Wiktor Piotrowski: Szkice z historii polskiej medycyny. (Zbigniew Domosławski<br />
aut. przedsł.). Jawor, 1997. Muzeum Regionalne. 118 p.<br />
<strong>Magyar</strong> források (az 1945 előtti irodalomból)<br />
Demkó Kálmán: A magyar orvosi rend története, tekintettel a gyógyászati<br />
intézmények fejlődésére <strong>Magyar</strong>országon a XVIII. század végéig. A magyar<br />
orvosok és természetvizsgálók vándorgyülésének állandó központi választmánya<br />
által a Poór Imre-féle 100 aranynyal jutalmazott pályamű. Lőcse, 1894.<br />
Dobrowsky és Franke. VIII, 555 p.<br />
Győry Tibor: <strong>Magyar</strong>ország orvosi bibliographiája 1472–1899. A <strong>Magyar</strong>országban<br />
és hazánkra vonatkozólag a külföldön megjelent orvosi könyveknek<br />
kimutatása. A <strong>Magyar</strong> Tudományos Akadémia hozzájárulásával kiadta tagjai<br />
számára a <strong>Magyar</strong> Orvosi Könyvkiadó Társulat. Bp., 1900. Athenaeum.IX, 253 p.<br />
30<br />
*
Change language