Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Download (763Kb) - REAL-d - Magyar Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Franciszek Giedroyć: Źródła biograficzno-bibliograficzne do dziejów medycyny w dawnej Polsce. Warszawa, 1981. Wydawnictwa Artystyczne i Filmowe. 942, XXIV p. Magyar források Hőgyes Endre: Emlékkönyv a budapesti királyi magyar Tudomány-Egyetem orvosi karának multjáról és jelenéről. Magyarország ezredéves fennállásának ünneplése alkalmával. 122 képpel és két szines táblával. Bp., 1896. Eggenberger. XXXVI, 1003 p. Győry Tibor: Tanszékek betöltése a Nagyszombatban felállított orvosi fakultás fennállásának elsőévszázadában. = Orvosképzés, 1934. pp. 107–121. Győry Tibor: Az orvostudományi kar története 1770–1935. Bp., 1936.XVI, 842 p., 14 t. (A Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem története. 3.) Matricula Universitatis Tyrnaviensis 1635–1701. Sajtó alá rend.: Zsoldos Attila. Bp., 1990. Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára. XXXVI, [34], 369 p. (Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 11.) Molnár László: A pesti orvostudományi kar hazai és külföldi hallgatói 1790– 1850. In: Horváth Ákos (szerk.): Tanulmányok az újkori külföldi magyar egyetemjárás történetéhez. Bp., 1997. Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára. pp. 91–126. (Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 15.) Balázs Péter: Szervezett egészségügyünk 1770-es alaprendelete. Piliscsaba – Bp., 2004. 301 p. (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 51.) Schultheisz Emil – Magyar László András: Orvosképzés a nagyszombati egyetemen 1769–1777. Az ajánlást írta: Vizi E. Szilveszter. Piliscsaba, 2005. Magyar Tudománytörténeti Intézet. 403 p. (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 55.) A magyar patológia története. Szerk.: Bodó Miklós. Bp., 2005. Medicina. 283 p. Sótonyi Péter: Az igazságügyi orvostan története. (Sajtó alatt) * J. Az orvostörténeti oktatás és kutatás kezdete Lengyelországban és Magyarországon a XIX. század elsőfelében Lengyel források Krakkóban, az orvosi karon már a XIX. század elejétől kezdve foglalkoztak orvostörténeti kutatásokkal, s ezeket nem szűkítették le csupán a medicina területére, hanem a rokon és általában az összes természettudományok fejlődését követték 26
nyomon. A lengyel orvostörténeti iskola, párhuzamban a pragmatikus német, a mediterrán francia és olasz orvostörténeti iskolákkal, valóban európai jelentőségűlett, olyan kiemelkedőegyéniségeket adva, mint Józef Oettingert, Władysław Szumowskit, Ludwik Gąsiorowskit, Stanisław Kośmińskit, Jan Majert és Leon Wachholzot, valamint a XX. század második felében Stanisław Szpilczynskit, Tadeusz Bilikiewiczet vagy Stanisław Konopkát. E kutatások rendkívül ösztönzőleg hatottak a magyar orvostörténeti vizsgálódások megalapozására, elsősorban a magyar medicina és lengyel kapcsolatainak feltárására. Az alább felsorolandó művek közül a XIX. századi lengyel orvostudomány története kutatói számára a legfontosabb Konopka hatalmas biobibliográfiai sorozata. Nikodem Bętkowski: Historia medicinae in inclytis Poloniae terris, ab antiquissimis temporibus usque ad annum 1622. Vindobonae, 1841. 38, [2] p. Stanisław Konopka: Polska bibliografia lekarska dziewiętnastego wieku. 1801– 1900. T. 1, A–B. Warszawa, 1974. Państ. Zak. Wydawnictw Lekarskich. XI, 478 p.; T. 2, C–E. Warszawa, 1974. Państ. Zak. Wydaw. Lekarskich. [4], 654 p.; T. 3, F–I. Warszawa, 1976. Państ. Zakład Wydawnict Lekarskich. [4], 698 p.; T. 4, J– Kraków. Warszawa, 1977. Państ. Zak. Wydaw. Lekarskich. [4], 679 p.; T. 5, Kralczyński–Medwey. Warszawa, 1978. Państ. Zak. Wydaw. Lekarskich. [4], 639 p.; T. 6, Medycy–Nyström. Warszawa, 1979. Państwowy Zakład Wydawnictw Lekarskich. [4], 537, [3] p.; T. 7, O–Piwocki Erazm. Warszawa, 1979. Państ. Zak. Wydaw. Lekarskich. [4], 523 p.; T. 8, Piwowarski–Ramazzini. Warszawa, 1980. Państ. Zakład Wydawnictw Lekarskich. [4], 495 p.; T. 9, Ramię–Skowroński. Warszawa, 1980. Państ. Zakład Wydawnictw Lekarskich. [4], 521, [2] p.; T. 10, Skóra–Świtkowski August. Warszawa, 1981. Państ. Zak. Wydaw. Lekarskich. [4], 540 p.; T. 11, T–Warschauer. Warszawa, 1982. Państ. Zakład Wydawnictw Lekarskich. 455 p.; T. 12, Warszawa–X–Y. Warszawa, 1984. Państ. Zakład Wydawnictw Lekarskich. [4], 462 p.; T. 13, Z–Żywot. Warszawa, 1984. Państ. Zakład Wydawnictw Lekarskich. [4], 338, [2] p.; Suplement, A–Ż. Warszawa, 1987 [1988]. Państ. Zakład Wydawnictw Lekarskich. [4], 419 p. Wybór tekstów źródłowych do dziejów medycyny polskiej. Praca zbiorowa. Oprac. Tadeusz Brzeziński et al. Red. Wanda Osińska, Zofia Podgórska-Klawe. Polska Akademia Nauk. Instytut Historii Nauki, Oświaty i Techniki, Polskie Towarzystwo Historii Medycyny i Farmacji. Kraków, 1983. PAN. 547 p. Magyar források A XIX. század elsőfelében indult meg Magyarországon az orvostörténet egyetemi oktatása és jelentek meg az elsőnagyobb orvostörténeti feldolgozások, számos esetben hivatkozva Weszprémi István XVIII. századi négykötetes kézikönyvére. Az egyes cikkekre, kisebb kiadványokra az e témakört tárgyaló fejezetben részletesen hivatkozunk. Áttekintésükhöz mindenképpen segítségül fordulhatunk Győry Tibor és Dörnyei Sándor orvostörténeti bibliográfiáihoz. Az utóbbi szerzőnek az orvosi disszertációkról készített összegzése mindenképpen e korszak áttekintését segítő alapmű, s ugyanezt kell mondanunk az egyetemtörténeti munkákról. A korszak orvosi és közegészségügyi rendeleteiről a legalaposabban Linzbauer munkájából tájékozódhatunk. 27
- Page 1 and 2: AKADÉMIAI DOKTORI PÁLYÁZAT Kapro
- Page 3 and 4: ) Lengyel orvosok a Jagellók máso
- Page 5 and 6: 12. Magyar-lengyel orvosi kapcsolat
- Page 7 and 8: hódítás korára kell összpontos
- Page 9 and 10: 1. Historiográfia A. Bibliográfia
- Page 11 and 12: i Bożena Modelska-Strzelecka, na j
- Page 13 and 14: C. Orvostörténeti források Lengy
- Page 15 and 16: Sugár Fábiusz: Az orvosi tudomán
- Page 17 and 18: Zdzisław Gajda: The Museum of the
- Page 19 and 20: A bécsi és az itáliai egyetemeke
- Page 21 and 22: lengyel királyi udvar orvosi bizot
- Page 23 and 24: Wiktor Piotrowski: Medycyna polska
- Page 25: Monok István: A Rákóczi-család
- Page 29 and 30: Ojczulek Bem. Panorama siedmiogrodz
- Page 31 and 32: M. A tudományos társaságok kapcs
- Page 33 and 34: magyar orvostörténelem köréből
- Page 35 and 36: 2. A lengyel-magyar és magyar-leng
- Page 37 and 38: járványok és a különbözőháb
- Page 39 and 40: látta el magyarázatokkal, s azok
- Page 41 and 42: Schneeberger munkája (’De bona m
- Page 43 and 44: többségük (90-95%) minden fokoza
- Page 45 and 46: 3. Orvosi kapcsolataink a XIV-XVI.
- Page 47 and 48: Sanoki (Grzegorz z Sanoka), azaz Sz
- Page 49 and 50: hagyta el Váradot, 1450-ben mégis
- Page 51 and 52: krónikaíró. 41 Feltehetőleg 148
- Page 53 and 54: E két orvosi munka mellett Mechovi
- Page 55 and 56: etegszobák fenntartására külön
- Page 57 and 58: torzsalkodásait, fegyveres összec
- Page 59 and 60: Ebben az időben a krakkói egyetem
- Page 61 and 62: Kiválóan képzett orvos volt. Min
- Page 63 and 64: Kötete jelent meg Aristotelesről,
- Page 65 and 66: Novicampianus nem bírta hűvös é
- Page 67 and 68: azonban feltehetően valamelyik ola
- Page 69 and 70: 4. Báthori István kora a) Báthor
- Page 71 and 72: iskolákban látta nevelési eszmé
- Page 73 and 74: posztjaira. 76 Jogai csorbítása n
- Page 75 and 76: együtt az unitáriusoknak adta át
Franciszek Giedroyć: Źródła biograficzno-bibliograficzne do dziejów medycyny<br />
w dawnej Polsce. Warszawa, 1981. Wydawnictwa Artystyczne i Filmowe. 942,<br />
XXIV p.<br />
<strong>Magyar</strong> források<br />
Hőgyes Endre: Emlékkönyv a budapesti királyi magyar Tudomány-Egyetem<br />
orvosi karának multjáról és jelenéről. <strong>Magyar</strong>ország ezredéves fennállásának<br />
ünneplése alkalmával. 122 képpel és két szines táblával. Bp., 1896. Eggenberger.<br />
XXXVI, 1003 p.<br />
Győry Tibor: Tanszékek betöltése a Nagyszombatban felállított orvosi fakultás<br />
fennállásának elsőévszázadában. = Orvosképzés, 1934. pp. 107–121.<br />
Győry Tibor: Az orvostudományi kar története 1770–1935. Bp., 1936.XVI, 842 p.,<br />
14 t. (A Királyi <strong>Magyar</strong> Pázmány Péter Tudományegyetem története. 3.)<br />
Matricula Universitatis Tyrnaviensis 1635–1701. Sajtó alá rend.: Zsoldos Attila.<br />
Bp., 1990. Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára. XXXVI, [34], 369 p.<br />
(Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 11.)<br />
Molnár László: A pesti orvostudományi kar hazai és külföldi hallgatói 1790–<br />
1850. In: Horváth Ákos (szerk.): Tanulmányok az újkori külföldi magyar<br />
egyetemjárás történetéhez. Bp., 1997. Eötvös Loránd Tudományegyetem<br />
Levéltára. pp. 91–126. (Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem<br />
történetéből 15.)<br />
Balázs Péter: Szervezett egészségügyünk 1770-es alaprendelete. Piliscsaba – Bp.,<br />
2004. 301 p. (<strong>Magyar</strong> Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 51.)<br />
Schultheisz Emil – <strong>Magyar</strong> László András: Orvosképzés a nagyszombati<br />
egyetemen 1769–1777. Az ajánlást írta: Vizi E. Szilveszter. Piliscsaba, 2005.<br />
<strong>Magyar</strong> Tudománytörténeti Intézet. 403 p. (<strong>Magyar</strong> Tudománytörténeti Szemle<br />
Könyvtára 55.)<br />
A magyar patológia története. Szerk.: Bodó Miklós. Bp., 2005. Medicina. 283 p.<br />
Sótonyi Péter: Az igazságügyi orvostan története. (Sajtó alatt)<br />
*<br />
J. Az orvostörténeti oktatás és kutatás kezdete Lengyelországban és<br />
<strong>Magyar</strong>országon a XIX. század elsőfelében<br />
Lengyel források<br />
Krakkóban, az orvosi karon már a XIX. század elejétől kezdve foglalkoztak<br />
orvostörténeti kutatásokkal, s ezeket nem szűkítették le csupán a medicina területére,<br />
hanem a rokon és általában az összes természettudományok fejlődését követték<br />
26
Change language