Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Download (763Kb) - REAL-d - Magyar Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Magyar források Szádeczky K. Lajos: Báthory István lengyel királlyá választása. 1574–76. Bp., 1887. Akadémia. 454 p. Magyar reneszánsz udvari kultúra. Szerk.: R. Várkonyi Ágnes. Bp., 1987. Gondolat. 413 p., [32] t. Hopp Lajos: A magyar–lengyel múltszemlélet előzményei. Politikai és kulturális hagyományok Báthory Istvánig. Bp., 1992. Tankönyvkiadó. 230 p. Báthory István emlékezete. Szerk.: Nagy László, ford.: Bónis György. Bp., 1994. Zrínyi. 339, [3] p. Die ungarische Universitätsbildung und Europa. Szerk.: Font Márta, Szögi László. Pécs, 2001. Pécsi Tudományegyetem. 235 p. Erdély és a Szentszék a Báthory korszakban. Kiadatlan iratok, 1574–1599. Szeged, 2004. Szegedi Tudományegyetem. XLVI, 229 p. (Adattár XVI–XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez) Bethlen Farkas: Erdély története III. Báthory István trónra lépésétől Báthory Zsigmond uralkodásáig (1571–1594). VI–VII. könyv. Ford.: Bodor András, Jegyz.: Kruppa Tamás. Bp., 2004. Enciklopédia Kiadó. 382 p., XIV t. Köpeczi Béla (főszerk.): Erdély története. Három kötetben. Bp., 1986. Akadémiai Kiadó. 1. köt.: Erdély története a kezdetektől 1606-ig. Szerk.: Makkai László, Mócsy András. 611 p., [124] t., [6]. t. 2. köt.: Erdély története 1606-tól 1830-ig. Szerk.: Makkai László, Szász Zoltán. 618–1185 p., [156] t., [4] t. 3. köt.: Erdély története 1830-tól napjainkig. Szerk.: Szász Zoltán. 1194– 1945 p., [204] t., [3] t. * G. A XVII–XVIII. század lengyel és magyar orvosairól, egészségügyéről, a járványok elleni védekezésről Lengyel források Stanisław Kośmiński: Słownik lekarzów polskich obejmujący oprócz krótkich życiorysów lekarzy Polaków oraz cudzoziemców w Polsce osiadłych, dokładną bibliografiąlekarskąpolskąod czasów najdawniejszych ażdo chwili obecnej. Warszawa. 1888. XVII, 665 p., 1 t. Krzysztof Pietrzak: Doktryny i teorie medyczne w publikacjach naukowych lekarzy dawnego Leszna (XVII–XVIII w.). Wrocław, 2002. „Arboretum”, 144 p. (Seria Studia z Dziejów Kultury Medycznej. Seria 2, Monografie. Vol. 1.) 22
Wiktor Piotrowski: Medycyna polska epoki kontrreformacji (1600–1764). Jawor, 1996. Towarzystwo Miłośników Jawora. 212 p. Magyar források Weszprémi, Steph.: Svccincta medicorvm Hvngariae et Transilvaniae biographia. Excerpta ex adversariis avctoris. Centvria I. Lipsiae, 1774. Ex officina Sommeria. 208 p. – Centvria altera. 2 partes. Viennae, 1778–81. Typis Io. Thomae nob. de Trattnern. 4 lev., 221 p., 3 lev.; 9 lev., 471 p., 3 lev., 1 t.; Centuria tertia. Decas I. et II. Tomvs IV. Viennae, 1787. Typis Io. Thomae nob. de Trattnern. 8 lev., 530 p., 4 lev., 1 t., 2 rézm. (Kétnyelvűkiad.: Bp., 1960–1970.) Járványtörténeti adatsorok: Jordán, Thomas: Pestis phaenomena seu de iis, quae circa febrem pestilentem apparent. (Cum aliis aliorum opusculis.) Francofurti, 1576. [14] 704 [42] p. Chenot, Adam: Tractatus de peste, sive de origine, progressu, fatis, fine pestis in Daciæ Transylvaniæ quibusquam locis ab initio oct. 1755. ad finem januarii 1757. Vindobonæ, 1765. XXVI, 246 p. Chenot, Adam: Historia pestis Transylvaniæ annorum 1770, 1771. Budæ, 1799. Typogr. reg. universit. Pestiensis. 42, 139 p. Fekete Lajos: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme. Debrecen, 1874. Városi ny. 103 p. Győry Tibor: Morbus hungaricus. Orvostörténelmi tanulmány eredeti kútfők nyomán. Bp., 1901. Kilián Fr. utóda bizom. 199 p. Győry Tibor: A középkor nagy járványairól. = Századok, 1906. pp. 379–383. Bálint Nagy István: Az elsőcholerajárvány története és gyógymódja. = Orvosi Hetilap, 1931. pp. 1217–1218, 1233–1235. Varga Lajos: Adatok az 1848-ban „Moldovában és Oláhhonban kiütött cholera járvány” megismeréséhez. = Orvostörténeti Közlemények 30 (1964) pp. 151–165. Bugyi Balázs: Comenius járványokkal foglalkozó könyvéről. = Orvosi Hetilap, 1971. pp. 1655–1657. Spielmann József: Adam Chenot járványtani reformjainak hatása Erdélyben. = Orvosi Szemle, 1971. pp. 106–109. Szállási Árpád: A kolerajárvány kezdete 1848-ban. = Orvosi Hetilap, 2000. pp. 83–85. 23
- Page 1 and 2: AKADÉMIAI DOKTORI PÁLYÁZAT Kapro
- Page 3 and 4: ) Lengyel orvosok a Jagellók máso
- Page 5 and 6: 12. Magyar-lengyel orvosi kapcsolat
- Page 7 and 8: hódítás korára kell összpontos
- Page 9 and 10: 1. Historiográfia A. Bibliográfia
- Page 11 and 12: i Bożena Modelska-Strzelecka, na j
- Page 13 and 14: C. Orvostörténeti források Lengy
- Page 15 and 16: Sugár Fábiusz: Az orvosi tudomán
- Page 17 and 18: Zdzisław Gajda: The Museum of the
- Page 19 and 20: A bécsi és az itáliai egyetemeke
- Page 21: lengyel királyi udvar orvosi bizot
- Page 25 and 26: Monok István: A Rákóczi-család
- Page 27 and 28: nyomon. A lengyel orvostörténeti
- Page 29 and 30: Ojczulek Bem. Panorama siedmiogrodz
- Page 31 and 32: M. A tudományos társaságok kapcs
- Page 33 and 34: magyar orvostörténelem köréből
- Page 35 and 36: 2. A lengyel-magyar és magyar-leng
- Page 37 and 38: járványok és a különbözőháb
- Page 39 and 40: látta el magyarázatokkal, s azok
- Page 41 and 42: Schneeberger munkája (’De bona m
- Page 43 and 44: többségük (90-95%) minden fokoza
- Page 45 and 46: 3. Orvosi kapcsolataink a XIV-XVI.
- Page 47 and 48: Sanoki (Grzegorz z Sanoka), azaz Sz
- Page 49 and 50: hagyta el Váradot, 1450-ben mégis
- Page 51 and 52: krónikaíró. 41 Feltehetőleg 148
- Page 53 and 54: E két orvosi munka mellett Mechovi
- Page 55 and 56: etegszobák fenntartására külön
- Page 57 and 58: torzsalkodásait, fegyveres összec
- Page 59 and 60: Ebben az időben a krakkói egyetem
- Page 61 and 62: Kiválóan képzett orvos volt. Min
- Page 63 and 64: Kötete jelent meg Aristotelesről,
- Page 65 and 66: Novicampianus nem bírta hűvös é
- Page 67 and 68: azonban feltehetően valamelyik ola
- Page 69 and 70: 4. Báthori István kora a) Báthor
- Page 71 and 72: iskolákban látta nevelési eszmé
Wiktor Piotrowski: Medycyna polska epoki kontrreformacji (1600–1764). Jawor,<br />
1996. Towarzystwo Miłośników Jawora. 212 p.<br />
<strong>Magyar</strong> források<br />
Weszprémi, Steph.: Svccincta medicorvm Hvngariae et Transilvaniae biographia.<br />
Excerpta ex adversariis avctoris. Centvria I. Lipsiae, 1774. Ex officina Sommeria.<br />
208 p. – Centvria altera. 2 partes. Viennae, 1778–81. Typis Io. Thomae nob. de<br />
Trattnern. 4 lev., 221 p., 3 lev.; 9 lev., 471 p., 3 lev., 1 t.; Centuria tertia. Decas I.<br />
et II. Tomvs IV. Viennae, 1787. Typis Io. Thomae nob. de Trattnern. 8 lev., 530<br />
p., 4 lev., 1 t., 2 rézm. (Kétnyelvűkiad.: Bp., 1960–1970.)<br />
Járványtörténeti adatsorok:<br />
Jordán, Thomas: Pestis phaenomena seu de iis, quae circa febrem pestilentem<br />
apparent. (Cum aliis aliorum opusculis.) Francofurti, 1576. [14] 704 [42] p.<br />
Chenot, Adam: Tractatus de peste, sive de origine, progressu, fatis, fine pestis in<br />
Daciæ Transylvaniæ quibusquam locis ab initio oct. 1755. ad finem januarii 1757.<br />
Vindobonæ, 1765. XXVI, 246 p.<br />
Chenot, Adam: Historia pestis Transylvaniæ annorum 1770, 1771. Budæ, 1799.<br />
Typogr. reg. universit. Pestiensis. 42, 139 p.<br />
Fekete Lajos: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme.<br />
Debrecen, 1874. Városi ny. 103 p.<br />
Győry Tibor: Morbus hungaricus. Orvostörténelmi tanulmány eredeti kútfők<br />
nyomán. Bp., 1901. Kilián Fr. utóda bizom. 199 p.<br />
Győry Tibor: A középkor nagy járványairól. = Századok, 1906. pp. 379–383.<br />
Bálint Nagy István: Az elsőcholerajárvány története és gyógymódja. = Orvosi<br />
Hetilap, 1931. pp. 1217–1218, 1233–1235.<br />
Varga Lajos: Adatok az 1848-ban „Moldovában és Oláhhonban kiütött cholera<br />
járvány” megismeréséhez. = Orvostörténeti Közlemények 30 (1964) pp. 151–165.<br />
Bugyi Balázs: Comenius járványokkal foglalkozó könyvéről. = Orvosi Hetilap,<br />
1971. pp. 1655–1657.<br />
Spielmann József: Adam Chenot járványtani reformjainak hatása Erdélyben. =<br />
Orvosi Szemle, 1971. pp. 106–109.<br />
Szállási Árpád: A kolerajárvány kezdete 1848-ban. = Orvosi Hetilap, 2000.<br />
pp. 83–85.<br />
23
Change language