Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Download (763Kb) - REAL-d - Magyar Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Orvosi Osztály, amelynek élén Kazimierz Ruppert professzor állt, aki irányította a széles felvilágosító tevékenységet, a vöröskeresztes nővértanfolyamokat (15–30 hallgatóval csoportonként, 3–6 hónapos időtartammal), szakmai elöljárója volt a mintegy 90 lengyel vöröskeresztes nővérnek. A felvilágosító munka részben röplapokon, a lengyel nyelvűsajtótermékekben elhelyezett ismertetőcikkekben folyt, de a Lengyel Katolikus Szabadegyetem is közegészségtani és egészségnevelési előadássorozatokat szervezett. 232 A tényleges tábori egészségügy és orvosi ellátás irányítása a Magyar Vöröskereszten belül megalakult másik lengyel tagozat, a Lengyel Orvosok Csoportjának irányítása alá került, amelynek élére Jan Srzednicki-Ko łątaj orvostábornokot állították. Már 1939 októberében felhívást tettek közzé a ’Wieści Polskie’ címűlapban, hogy a magyar földre menekült lengyel orvosok jelentkezzenek szolgálattételre és kapcsolódjanak be a Lengyel Orvosok Csoportjának munkájába. A felhívásra mintegy 100 polgári és katonai orvos jelentkezett, bár Magyarországra – a névjegyzékeke és jelentések szerint – közel 500 lengyel orvos került. A szervezőmunkát segítette, hogy a Belügyminisztérium a szolgálatra jelentkezett lengyel orvosoknak kiemelt napidíjat és az ország egész területére érvényes szabad mozgási lehetőséget biztosított. A Lengyel Orvosok Csoportja 1939 novemberében kezdte el hivatalosan is működését, eredményes munkáját elsősorban Srzednicki-Ko łątaj orvostábornoknak köszönhette, aki szakmai és szolgálati elöljárója volt a polgári és katonai táborok lengyel orvosainak. A szervezeti felépítés szerint minden nagyobb katonai és polgári tábornak – a létszámtól függően – egy vagy több lengyel orvost kellett biztosítani, míg a kisebb és közel fekvőtáborok esetében lengyel körorvosi szolgálatot szerveztek. A szerveződőLengyel Orvosok Csoportjának működési engedélyt adott a BM már az előbb ismertetett utasítása és az ingyenes orvosi ellátással kapcsolatban, amely 232 OL. P. 1614. Lengyel Vöröskereszt Magyarországi Kirendeltségének iratai. 206
felett a magyar orvosi hatóságok gyakoroltak felügyeletet. Viszont a táborok orvosi ellátásának megszervezése a Lengyel Orvosok Csoportjának az érdeme. E szervezet végleges formáinak kialakítása 1940 nyarára fejeződött be, minden táborban orvosi rendelőket, betegszobákat és gyógyszertárakat szerveztek. Az egyes orvosi rendelők személyzetét és segédszemélyzetét a Lengyel Orvosok Csoportja vezényelte szolgálati helyükre, akik fizetését közvetlenül a Belügyminisztérium folyósította. 233 Az adott keretek között a további bővítés már a Lengyel Orvosok Csoportjának az érdeme. Például az említett 78/1940. sz. rendelet csak az elsődleges orvosi ellátást tette ingyenessé (például fogászati kezelés esetén csak a foghúzás költségeit vállalta magára, a további kezelést – fogpótlást, szájsebészeti beavatkozást – nem). A Lengyel Orvosok Csoportja viszont megszervezte a fogorvosi szolgálatot, fogtechnikusok alkalmazásával ingyenesen gondoskodott a pótlásról, javításokról, stb. A lengyel orvosi hálózat tevékenysége kiterjedt a legális körülmények között működőlengyel iskolákra is, ahol a közegészségügyi ellenőrzések mellett ellátták az iskolaorvosi feladatokat is. E feladatot általában a közelben működőlengyel orvos látta el, míg a váci Lengyel Menekült Árvák Otthonában (valójában zsidó hitűlengyel gyerekek részére fenntartott illegális intézmény) és a balatonboglári Lengyel Gimnáziumban külön iskolaorvost is foglalkoztattak. Az itt működő orvosoknak nemcsak kötelezőorvosi munkájukat kellett ellátni, hanem a családjuktól elszakadt gyermekek lelki gondozásából is kivették a részüket. Az orvosi szolgálat továbbfejlesztésének másik lényeges területe a kórházüggyel kapcsolatos. Már 1939 őszén tapasztalhatták, hogy a kórházi ápolásra szoruló lengyelek ellátását a magyar kórházak csak korlátozott mértékben tudják teljesíteni. Ennek oka részben a férőhelyek számában, részben a nyelvi nehézségekben állt. Így merült fel a javaslat, hogy külön lengyel kórházat és gyógyintézményeket kell létesíteni, ahol a 233 OL. K. 150. BM. IX. ügyosztály iratai. 4024. tétel. 207
- Page 155 and 156: tárgyként az egyetemi képzésben
- Page 157 and 158: orvostársadalomhoz intézett újab
- Page 159 and 160: Az orvostörténelem oktatása mell
- Page 161 and 162: nélkül számottevőszakírói tev
- Page 163 and 164: Az előzőekben számos lengyel és
- Page 165 and 166: A tudományos élet teljes átszerv
- Page 167 and 168: A társaság rendszeresen, meghatá
- Page 169 and 170: Világosan látta a megfelelősajt
- Page 171 and 172: előadását, bár ezt általánosa
- Page 173 and 174: megnyugtató érzéssel távozott,
- Page 175 and 176: nem sokat tudtak kezdeni. 1833-ban
- Page 177 and 178: nagylelkűmecénás, Szalay József
- Page 179 and 180: Simenski Sándor (Szepesség); 1867
- Page 181 and 182: h) Jan Mikulicz, a krakkói Orvosi
- Page 183 and 184: Königsbergi működése alig háro
- Page 185 and 186: Orvosi oklevelének megszerzése ut
- Page 187 and 188: 12. Magyar-lengyel orvosi kapcsolat
- Page 189 and 190: szakbizottság nemcsak a múzeum l
- Page 191 and 192: Ferenc, Vajda Károly, 224 Pólya J
- Page 193 and 194: tervezett könyvet filozófiai és
- Page 195 and 196: akart megvalósítani. Az egyik did
- Page 197 and 198: között fennálló szellemi együt
- Page 199 and 200: élni nem tudott, mivel az akkori p
- Page 201 and 202: problémává nyilvánította ügy
- Page 203 and 204: határára úgy, hogy közben (lén
- Page 205: menekült betegápolók (betegápol
- Page 209 and 210: Az előbb vázolt rendszerben a pol
- Page 211 and 212: orvosok közül tízen hazánkban i
- Page 213 and 214: Kitekintés A magyar-lengyel művel
- Page 215 and 216: A szerzőnek a dolgozat témaköré
- Page 217 and 218: XVIII-XIX. sz. Magyar-lengyel orvos
- Page 219: Lengyel menekültek szociális gond
Orvosi Osztály, amelynek élén Kazimierz Ruppert professzor állt, aki irányította a<br />
széles felvilágosító tevékenységet, a vöröskeresztes nővértanfolyamokat (15–30<br />
hallgatóval csoportonként, 3–6 hónapos időtartammal), szakmai elöljárója volt a<br />
mintegy 90 lengyel vöröskeresztes nővérnek. A felvilágosító munka részben<br />
röplapokon, a lengyel nyelvűsajtótermékekben elhelyezett ismertetőcikkekben folyt,<br />
de a Lengyel Katolikus Szabadegyetem is közegészségtani és egészségnevelési<br />
előadássorozatokat szervezett. 232<br />
A tényleges tábori egészségügy és orvosi ellátás irányítása a <strong>Magyar</strong><br />
Vöröskereszten belül megalakult másik lengyel tagozat, a Lengyel Orvosok<br />
Csoportjának irányítása alá került, amelynek élére Jan Srzednicki-Ko łątaj<br />
orvostábornokot állították. Már 1939 októberében felhívást tettek közzé a ’Wieści<br />
Polskie’ címűlapban, hogy a magyar földre menekült lengyel orvosok jelentkezzenek<br />
szolgálattételre és kapcsolódjanak be a Lengyel Orvosok Csoportjának munkájába. A<br />
felhívásra mintegy 100 polgári és katonai orvos jelentkezett, bár <strong>Magyar</strong>országra – a<br />
névjegyzékeke és jelentések szerint – közel 500 lengyel orvos került. A szervezőmunkát<br />
segítette, hogy a Belügyminisztérium a szolgálatra jelentkezett lengyel orvosoknak<br />
kiemelt napidíjat és az ország egész területére érvényes szabad mozgási lehetőséget<br />
biztosított. A Lengyel Orvosok Csoportja 1939 novemberében kezdte el hivatalosan is<br />
működését, eredményes munkáját elsősorban Srzednicki-Ko łątaj orvostábornoknak<br />
köszönhette, aki szakmai és szolgálati elöljárója volt a polgári és katonai táborok<br />
lengyel orvosainak. A szervezeti felépítés szerint minden nagyobb katonai és polgári<br />
tábornak – a létszámtól függően – egy vagy több lengyel orvost kellett biztosítani, míg a<br />
kisebb és közel fekvőtáborok esetében lengyel körorvosi szolgálatot szerveztek.<br />
A szerveződőLengyel Orvosok Csoportjának működési engedélyt adott a BM<br />
már az előbb ismertetett utasítása és az ingyenes orvosi ellátással kapcsolatban, amely<br />
232 OL. P. 1614. Lengyel Vöröskereszt <strong>Magyar</strong>országi Kirendeltségének iratai.<br />
206