Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

problémává nyilvánította ügyüket. A BM IX. osztálya élén id. Antall József (1896–
1974) – 1945 után újjáépítésügyi miniszter – állt, aki őszinte emberi érzésektől
vezérelve biztosította ellátásukat, gondozásukat, engedte az irányításban és a
végrehajtásban a Hitler-ellenes tevékenységet. Túl a szociális gondoskodáson, a
menekültügy megszervezésénél figyelemmel kellett lenni az emigrációs élettel
együttjáró összes problémára, így gondoskodni kellett a művelődési, az oktatási és az
egészségügyi feltételek biztosításáról is. 1939 őszén még nem lehetett látni a háború
kimenetelét, így a polgári és a katonai menekültügyet hosszabb távlatokban kellett
megszervezni. A katonai és a polgári táborok megszervezésénél gondot okozott, hogy a
menekültek többsége nem tekintette végleges tartózkodási helyének Magyarországot, és
rövid félév leforgása alatt mintegy 60–70 ezer ember Jugoszlávián át Franciaországba,
illetve a Közel-Keletre távozott. Végleges képet csak 1940 májusára kaptak a felelős
magyar minisztériumok és csak ezután kristályosodott ki az a kép, amit ma a
szakirodalom állandóan felidéz. A polgári táborok nem fedték a szó igazi értelmét:
területe azonos volt a helyet biztosító falu vagy város közigazgatási területével, ahol az
elhelyezett lengyel menekültek családoknál laktak, differenciált napidíjban részesültek,
munkavállalási engedéllyel rendelkeztek, biztosították gyermekeiknek a lengyel oktatási
formákat, míg belsőügyeiket az emigrációs kormánnyal kapcsolatban álló, választott
lengyel intézmények igazgatták. Természetesen a nyílt lengyel szervezetek mögött ott
álltak és működtek a lengyel ellenállás titkos központjai is, amelynek tevékenyégét a
magyar hatóságok nem akadályozták. 229
229 A szakirodalmi forrásokból:
– Lengyel menekültek Magyarországon a háború alatt. Bp., 1946. Athenaeum. 94 p.
– Kazimierz Stasierski: Uchodźcy polscy na Węgrzech w czasie wojny. = Kwartalnik
Historyczny, 1965. No. 3. pp. 316–361.
– Jerzy Robert Nowak: Węgry. 1939–1969. Warszawa, 1971.
– Mieczsyław Wieliczko: Polacy na Węgrzech. Warszawa, 1977.
– Lagzi István: Uchodźcy polscy na Węgrzech w latach drugiej wojny swiatowej. Warszawa,
1980.
201