Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Download (763Kb) - REAL-d - Magyar Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
városára’ (1898), 220 Arányi Erzsébet: ‘Fertőzőbetegségek Magyarországon 1600–1650 között’ (1911) címűmunkákat. A századforduló éveiben jelentkezőorvostörténeti kutatók elsősorban az újabb források feltárását, rendezését és a magyar orvostudomány helyének – az egyetemes orvostörténelmen belüli – kijelölését tűzték célul. 221 A forráskutatás területén hatalmas munkát végzett Magyary-Kossa Gyula, akinek 1929–1940 között megjelent négykötetes ‘Magyar orvosi emlékek’ címűmunkája az egyik legfontosabb forrásgyűjteménye hazai szakirodalmunknak. 222 Győry Tibor elévülhetelen érdemeket szerzett a magyar orvosképzés feldolgozása területén, de az orvostörténelem majdnem minden problémájával foglalkozott. Tanítványai köréből került ki a két világháború közötti időszak kiemelkedőtudású orvostörténész nemzedéke (Bálint Nagy István, Herczeg Árpád, Hints Elek, Daday András, Elekes György, Korbuly György, 223 Mayer Kolos 220 Lauschmann Gyula néhány orvostörténeti témájú írása: – A magyar királyok betegsége és halála. = Székesfehérvári Hírlap, 1903. No. 85. pp. 3–4, No. 86. p. 3., No. 88. pp. 3–4., No. 89. p. 4., No. 91. pp. 3–4., No. 92. p. 4. – Fejérvármegye régi tiszti főorvosai. = Székesfehérvári Hírlap, 1908. No. 120. p. 3., No. 121. p. 4., No. 123. pp. 3–4., No. 124. pp. 3–4., No. 126. p. 3., No. 127. p. 4., No. 129. p. 4., No. 132. p. 3., No. 135. p. 3. – A nagy kolerajárvány története Fejérvármegyében. = Székesfehérvári Hírlap, 1909. No. 7. pp. 3–4., No. 9. pp. 3–4., No. 11. p. 3., No. 12. p. 3., No. 13. p. 3., No. 17. p. 3., No. 18. p. 3., No. 21. p. 4., No. 22. p. 4., No. 24. p. 4., No. 27. p. 4. 221 Antall József: Az orvostörténelem helyzete Magyarországon. = Orvosi Hetilap, 1981. pp. 555–560. 222 Lásd Magyary-Kossa Gyula id. forrásmunkáját. 223 Korbuly György néhány orvostörténeti témájú írása: – A budapesti orvoskari tanártestület „Weszprémi István” könyvtára. = Orvosi Hetilap, 1943. pp. 147– 149. – A százéves Orvosegyesület. = Búvár, 1937. pp. 838–840. – Un centenaire dans la vie scientifique. La Société Royale des Médecins de Budapest. = Nouv. Rev. Hongrie, 1937. pp. 462–465. – A Budapesti kir. Orvosegyesület története (1837–1937). In: A Budapesti Kir. Orvosegyesület jubiláris évkönyve. 1837–1937. (Szerk.: Salacz Pál). Bp., 1938. pp. 83–313. – A magyar–finn orvosi kapcsolatok történelmi fejlődése. – Unkarin ja Suomen lääkärien yhteistoiminnen historiallinen kehitys. = Orvosképzés, 1939. pp. 431–454. – Aquincum orvosi emlékei. – Die ärztlichen Denkmäler von Aquincum. Bp., 1934. 48 p. (Dissertationes Pannonicae I. 3.) – Egészségápolás. In: Magyar művelődéstörténet. 1. köt. Ősműveltség és középkori kultúra. Bp., 1939. pp. 355–371. – Egészségügyi állapotok. In: Magyar művelődéstörténet. 2. köt. Magyar renaissance. Bp.,1939.pp. 365–380. – Az állami egészségvédelem felé. In: Magyar művelődéstörténet. 4. köt. Bp., 1941. pp. 395– 418. – The travels of Richard Bright in Hungary in 1815. = Hung. Quart., 1938. pp. 152–159. – Adatok az aether-narkosis magyarországi történetéhez. = Orvosi Hetilap, 1937. pp. 924–927. 190
Ferenc, Vajda Károly, 224 Pólya Jenőstb.), akik közül többen magántanári képesítést (Herczeg, Korbuly, Daday, Elekes) nyertek. A kör számára előadási lehetőséget az Orvosegyesület, publicitást az Orvosi Hetilap nyújtott, 225 tevékenységük viszont a hazai kutatásoknak nemzeti karaktert adott. A két világháború között az Orvosegyesület vette át azt a szerepet, amelyet a Poór-féle alapítvány idején a Vándorgyűlések Központi Választmánya játszott: Magyary-Kossa Gyula forráskiadványának megjelentetése is elsősorban az Orvosegyesület érdeme, de erkölcsileg hozzájárult például Mayer Kolos Ferenc ‘Az orvostudomány története’ (1927) címűkönyvének kiadásához, majd 1939- ben javaslatára adták ki Szumowski könyvének magyar nyelvűfordítását Herczeg Árpád jegyzeteivel. – A magyar szülészet bölcsőkora. (Adatok a magyar szülészet és bábaképzés történetéhez.) = Orvosképzés, 1936. Tóth ksz. pp. 164–270. 224 Vajda Károly néhány orvostörténeti témájú írása: – Orvosi vonatkozások Goethe életében. = Gyógyászat, 1940. pp. 310–312, 324–325, 337–338. – Orvosi vonatkozások Nietzsche életében. = Gyógyászat, 1941. pp. 165–167, 176–181, 194– 195. – Orvosi vonatkozások Schopenhauer életében. = Magyar Orvos, 1923. pp. 47–48, 70–71., p. 112., pp. 133–134., p. 157, 179, 201, 221. – Medizinische Beziehungen im Leben und in den Werken Schopenhauers. = Med. Welt, 1934. pp. 1820–1822, 1833–1834. – Az Ilias és Odyssea orvosi tudománya. = Orvosi Hetilap, 1932. pp. 754–756. bor. 3–4. – Orvosi vonatkozások Kant életében és műveiben. = Orvosi Hetilap, 1937. pp. 1270–1274. – Shakespeare orvosi ismeretei. = Gyógyászat, 1926. pp. 401–404, 427–432.; Népegészségügy, 1930. pp. 851–852. – Híres zsidó orvosok a középkorban. = Gyógyászat, 1924. pp. 458–459, 474–475. 225 1921-től külön orvostörténeti rovatot biztosított. 191
- Page 139 and 140: szép kertjében, de minthogy ez ta
- Page 141 and 142: olyan javaslat, amely a magyar orvo
- Page 143 and 144: Náthánnak 168 és Detsinyi Lipót
- Page 145 and 146: 9. Lengyel orvosok a magyar szabads
- Page 147 and 148: Zétény Győző1948-ban adta közr
- Page 149 and 150: szívélyes kézszorítás kísére
- Page 151 and 152: kézsérülését és ettől kezdve
- Page 153 and 154: 10. Az orvostörténet oktatása é
- Page 155 and 156: tárgyként az egyetemi képzésben
- Page 157 and 158: orvostársadalomhoz intézett újab
- Page 159 and 160: Az orvostörténelem oktatása mell
- Page 161 and 162: nélkül számottevőszakírói tev
- Page 163 and 164: Az előzőekben számos lengyel és
- Page 165 and 166: A tudományos élet teljes átszerv
- Page 167 and 168: A társaság rendszeresen, meghatá
- Page 169 and 170: Világosan látta a megfelelősajt
- Page 171 and 172: előadását, bár ezt általánosa
- Page 173 and 174: megnyugtató érzéssel távozott,
- Page 175 and 176: nem sokat tudtak kezdeni. 1833-ban
- Page 177 and 178: nagylelkűmecénás, Szalay József
- Page 179 and 180: Simenski Sándor (Szepesség); 1867
- Page 181 and 182: h) Jan Mikulicz, a krakkói Orvosi
- Page 183 and 184: Königsbergi működése alig háro
- Page 185 and 186: Orvosi oklevelének megszerzése ut
- Page 187 and 188: 12. Magyar-lengyel orvosi kapcsolat
- Page 189: szakbizottság nemcsak a múzeum l
- Page 193 and 194: tervezett könyvet filozófiai és
- Page 195 and 196: akart megvalósítani. Az egyik did
- Page 197 and 198: között fennálló szellemi együt
- Page 199 and 200: élni nem tudott, mivel az akkori p
- Page 201 and 202: problémává nyilvánította ügy
- Page 203 and 204: határára úgy, hogy közben (lén
- Page 205 and 206: menekült betegápolók (betegápol
- Page 207 and 208: felett a magyar orvosi hatóságok
- Page 209 and 210: Az előbb vázolt rendszerben a pol
- Page 211 and 212: orvosok közül tízen hazánkban i
- Page 213 and 214: Kitekintés A magyar-lengyel művel
- Page 215 and 216: A szerzőnek a dolgozat témaköré
- Page 217 and 218: XVIII-XIX. sz. Magyar-lengyel orvos
- Page 219: Lengyel menekültek szociális gond
városára’ (1898), 220 Arányi Erzsébet: ‘Fertőzőbetegségek <strong>Magyar</strong>országon 1600–1650<br />
között’ (1911) címűmunkákat.<br />
A századforduló éveiben jelentkezőorvostörténeti kutatók elsősorban az újabb<br />
források feltárását, rendezését és a magyar orvostudomány helyének – az egyetemes<br />
orvostörténelmen belüli – kijelölését tűzték célul. 221 A forráskutatás területén hatalmas<br />
munkát végzett <strong>Magyar</strong>y-Kossa Gyula, akinek 1929–1940 között megjelent négykötetes<br />
‘<strong>Magyar</strong> orvosi emlékek’ címűmunkája az egyik legfontosabb forrásgyűjteménye hazai<br />
szakirodalmunknak. 222 Győry Tibor elévülhetelen érdemeket szerzett a magyar<br />
orvosképzés feldolgozása területén, de az orvostörténelem majdnem minden<br />
problémájával foglalkozott. Tanítványai köréből került ki a két világháború közötti<br />
időszak kiemelkedőtudású orvostörténész nemzedéke (Bálint Nagy István, Herczeg<br />
Árpád, Hints Elek, Daday András, Elekes György, Korbuly György, 223 Mayer Kolos<br />
220 Lauschmann Gyula néhány orvostörténeti témájú írása:<br />
– A magyar királyok betegsége és halála. = Székesfehérvári Hírlap, 1903. No. 85. pp. 3–4, No.<br />
86. p. 3., No. 88. pp. 3–4., No. 89. p. 4., No. 91. pp. 3–4., No. 92. p. 4.<br />
– Fejérvármegye régi tiszti főorvosai. = Székesfehérvári Hírlap, 1908. No. 120. p. 3., No. 121. p.<br />
4., No. 123. pp. 3–4., No. 124. pp. 3–4., No. 126. p. 3., No. 127. p. 4., No. 129. p. 4., No. 132. p. 3., No.<br />
135. p. 3.<br />
– A nagy kolerajárvány története Fejérvármegyében. = Székesfehérvári Hírlap, 1909. No. 7. pp.<br />
3–4., No. 9. pp. 3–4., No. 11. p. 3., No. 12. p. 3., No. 13. p. 3., No. 17. p. 3., No. 18. p. 3., No. 21. p. 4.,<br />
No. 22. p. 4., No. 24. p. 4., No. 27. p. 4.<br />
221 Antall József: Az orvostörténelem helyzete <strong>Magyar</strong>országon. = Orvosi Hetilap, 1981. pp. 555–560.<br />
222 Lásd <strong>Magyar</strong>y-Kossa Gyula id. forrásmunkáját.<br />
223 Korbuly György néhány orvostörténeti témájú írása:<br />
– A budapesti orvoskari tanártestület „Weszprémi István” könyvtára. = Orvosi Hetilap, 1943. pp. 147–<br />
149.<br />
– A százéves Orvosegyesület. = Búvár, 1937. pp. 838–840.<br />
– Un centenaire dans la vie scientifique. La Société Royale des Médecins de Budapest. = Nouv.<br />
Rev. Hongrie, 1937. pp. 462–465.<br />
– A Budapesti kir. Orvosegyesület története (1837–1937). In: A Budapesti Kir. Orvosegyesület<br />
jubiláris évkönyve. 1837–1937. (Szerk.: Salacz Pál). Bp., 1938. pp. 83–313.<br />
– A magyar–finn orvosi kapcsolatok történelmi fejlődése. – Unkarin ja Suomen lääkärien<br />
yhteistoiminnen historiallinen kehitys. = Orvosképzés, 1939. pp. 431–454.<br />
– Aquincum orvosi emlékei. – Die ärztlichen Denkmäler von Aquincum. Bp., 1934. 48 p.<br />
(Dissertationes Pannonicae I. 3.)<br />
– Egészségápolás. In: <strong>Magyar</strong> művelődéstörténet. 1. köt. Ősműveltség és középkori kultúra. Bp.,<br />
1939. pp. 355–371.<br />
– Egészségügyi állapotok. In: <strong>Magyar</strong> művelődéstörténet. 2. köt. <strong>Magyar</strong> renaissance. Bp.,1939.pp.<br />
365–380.<br />
– Az állami egészségvédelem felé. In: <strong>Magyar</strong> művelődéstörténet. 4. köt. Bp., 1941. pp. 395–<br />
418.<br />
– The travels of Richard Bright in Hungary in 1815. = Hung. Quart., 1938. pp. 152–159.<br />
– Adatok az aether-narkosis magyarországi történetéhez. = Orvosi Hetilap, 1937. pp. 924–927.<br />
190