Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Download (763Kb) - REAL-d - Magyar Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Regestrum Bursae Hungarorum Cracoviensis. A Krakkói magyar tanulók-háza lakóinak jegyzéke (1493–1558). Az eredeti kéziratból közli és magyarázza Schrauf Károly. Bp., 1893. Akadémia. XXI, 144 p. (Magyarországi tanulók külföldön III.) A kötet összeállítója Bécsben a császári és királyi házi, udvari és államlevéltárnok rangot viselte, amelyet kötetén is feltüntetett. Kötetének összeállítását segítette W. Hartl, a bécsi udvari könyvtár igazgatója, valamint a könyvtár több munkatársa. A regestrum a krakkói egyetemi könyvtárban található, amely kalandos úton került oda. A magyar bursa ugyanis 1558-ban megszünt, s a névjegyzék a bursa egyik utolsó tagjához került, akinek a hagyatékából később meg tudta vásárolni Jan Broźek, és őajándékozta az egyetemi könyvtárnak. A könyvtár Széchényi Ferenc számára 1819-ben lemásoltatta,s ez a másolat került ide Pest-Budára, amelyet Miller Jakab Ferdinánd sajtó alá rendezett és kinyomatott 1821-ben. A kutatást segíti az 1887-től kezdve újra kiadott egyetemi anyakönyv: Album studiosorum universitatis Cracoviensis. (1400–1551). Vol. 1–2. Cracov, 1887–1892. A bécsi egyetem magyar nemzetének anyakönyve 1453-tól 1630-ig. Kiadja a M. Tud. Akadémia történelmi bizottságának megbízásából Schrauf Károly. Bp., 1902. Akadémia. XCIV, 544 p. Lukinich Imre: A magyarok egyetemjárása külföldön. In: Magyary Zoltán (szerk.): A magyar tudománypolitika alapvetése. Bp., 1927. Egyetemi ny. pp. 149–165. Veress Endre (összeáll.): Olasz egyetemeken járt magyarországi tanulók anyakönyve és iratai. Matricula et acta Hungarorum in universitatibus Italiae studentium. 1221–1864. Bp., 1941. Magyar Tudományos Akadémia. CLX, 704 p. (Olaszországi magyar emlékek. Monumenta Hungariae Italica) Kovács Endre: A krakkói egyetem és a magyar művelődés. Adalékok a magyar– lengyel kapcsolatok XV–XVI. századi történetéhez. Bp., 1964. Akadémiai Kiadó. 227 p. Szabó Miklós – Tonk Sándor: Erdélyiek egyetemjárása a korai újkorban. 1521– 1700. Szerk.: Font Zsuzsa. Szeged, 1992. József Attila Tudományegyetem. XI, 392 p. (Fontes Rerum Scholasticarum IV.) Szabó Miklós – Szögi László: Erdélyi peregrinusok. Erdélyi diákok európai egyetemeken. 1701–1849. Marosvásárhely, 1998. Mentor. 604 p. Bámulám a Visztulát… Krakkó a magyar művelődés történetében. Szerk.: Kovács István, Petneki Áron. Bp., 2003. Balassi. 223 p., VIII t. 18
A bécsi és az itáliai egyetemeken tanult lengyel és magyar diákokról Fraknói Vilmos: Magyarországi tanárok és tanulók a bécsi egyetemen a XIV. és XV. században. Bp., 1874. Akadémia. 92 p.; Schrauf Károly: Magyarországi tanulók a bécsi egyetemen. Kiadja a magyar tud. Akadémia irodalomtörténeti bizottsága. Bp., 1892. Akadémia. CV, 365 p. (Magyarországi tanulók külföldön II.); Karl Schrauf: Die Geschichte der Wiener Universität in ihren Grundzügen. Wien, 1901. Veress Endre (összeáll.): Olasz egyetemeken járt magyarországi tanulók anyakönyve és iratai. Matricula et acta Hungarorum in universitatibus Italiae studentium. 1221–1864. Bp., 1941. Magyar Tudományos Akadémia. CLX, 704 p. (Olaszországi magyar emlékek. Monumenta Hungariae Italica) Szögi László: Magyarországi diákok bécsi egyetemeken és akadémiákon, 1849– 1867. Bp., 2003. ELTE Levéltára. 502 p. (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 7.) * E. Lengyel orvosok a magyar királyi udvarokban a XIV–XVI. században Marcin Żurawica (Bolognában végzett orvos) és Szánoki Gergely fontos szerepet játszott Mátyás pozsonyi, majd esztergomi egyetemének megtervezésében. Hasonlóan Marcin Bylica z Olkusza és Stanisław Pirszewski tevékenységéhez, akik nemcsak orvosok, természettudósok voltak, hanem egyben Mátyás budai egyetemének tanárai is lettek. Ugyancsak a rájuk vonatkozó kutatások tárták fel Maciej z Miechowa (Mechoviensis 1457–1523), a Chronica Polonorum szerzője és jeles földrajztudós, az orvosi kar tanárának kapcsolatát a magyar medicinával. Joseph Tectander (1507–1543), a szifilisz elsőlengyel leírója, ugyanerről a témáról jelent meg Josephus Struthiusnak (Józef Struś) műve, 3 aki egyben a kardiológia lengyel megalapozója is. Ő Izabella magyar királyné orvosaként hosszabb időt töltött magyar földön és Erdélyben, de nem szabad megfeledkeznünk az arianus Albertus Novicampianusról (Wojciech Nowopolski), a „lengyel Vesaliusról” sem, aki feltehetően nemcsak mint hitének ismert teológusa működött Kolozsváron, hanem az új szemléletű medicina jeles képviselőjeként is működött nálunk. A rájuk vonatkozó irodalomból kiemelkednek Sroka és Piotrowski rendkívül gondosan megírt munkái (a főbb forrásokat a téma időrendjében soroljuk fel). Lengyel nyelvűforrások Stanisław Andrzej Sroka: Genealogia Andegawenów węgierskich. Kraków, 1999. Towarzystwo Naukowe "Societas Vistulana". 94 p. 3 De morbo Gallico (cca. 1555) 19
- Page 1 and 2: AKADÉMIAI DOKTORI PÁLYÁZAT Kapro
- Page 3 and 4: ) Lengyel orvosok a Jagellók máso
- Page 5 and 6: 12. Magyar-lengyel orvosi kapcsolat
- Page 7 and 8: hódítás korára kell összpontos
- Page 9 and 10: 1. Historiográfia A. Bibliográfia
- Page 11 and 12: i Bożena Modelska-Strzelecka, na j
- Page 13 and 14: C. Orvostörténeti források Lengy
- Page 15 and 16: Sugár Fábiusz: Az orvosi tudomán
- Page 17: Zdzisław Gajda: The Museum of the
- Page 21 and 22: lengyel királyi udvar orvosi bizot
- Page 23 and 24: Wiktor Piotrowski: Medycyna polska
- Page 25 and 26: Monok István: A Rákóczi-család
- Page 27 and 28: nyomon. A lengyel orvostörténeti
- Page 29 and 30: Ojczulek Bem. Panorama siedmiogrodz
- Page 31 and 32: M. A tudományos társaságok kapcs
- Page 33 and 34: magyar orvostörténelem köréből
- Page 35 and 36: 2. A lengyel-magyar és magyar-leng
- Page 37 and 38: járványok és a különbözőháb
- Page 39 and 40: látta el magyarázatokkal, s azok
- Page 41 and 42: Schneeberger munkája (’De bona m
- Page 43 and 44: többségük (90-95%) minden fokoza
- Page 45 and 46: 3. Orvosi kapcsolataink a XIV-XVI.
- Page 47 and 48: Sanoki (Grzegorz z Sanoka), azaz Sz
- Page 49 and 50: hagyta el Váradot, 1450-ben mégis
- Page 51 and 52: krónikaíró. 41 Feltehetőleg 148
- Page 53 and 54: E két orvosi munka mellett Mechovi
- Page 55 and 56: etegszobák fenntartására külön
- Page 57 and 58: torzsalkodásait, fegyveres összec
- Page 59 and 60: Ebben az időben a krakkói egyetem
- Page 61 and 62: Kiválóan képzett orvos volt. Min
- Page 63 and 64: Kötete jelent meg Aristotelesről,
- Page 65 and 66: Novicampianus nem bírta hűvös é
- Page 67 and 68: azonban feltehetően valamelyik ola
A bécsi és az itáliai egyetemeken tanult lengyel és magyar diákokról<br />
Fraknói Vilmos: <strong>Magyar</strong>országi tanárok és tanulók a bécsi egyetemen a XIV. és<br />
XV. században. Bp., 1874. Akadémia. 92 p.;<br />
Schrauf Károly: <strong>Magyar</strong>országi tanulók a bécsi egyetemen. Kiadja a magyar tud.<br />
Akadémia irodalomtörténeti bizottsága. Bp., 1892. Akadémia. CV, 365 p.<br />
(<strong>Magyar</strong>országi tanulók külföldön II.);<br />
Karl Schrauf: Die Geschichte der Wiener Universität in ihren Grundzügen. Wien,<br />
1901.<br />
Veress Endre (összeáll.): Olasz egyetemeken járt magyarországi tanulók<br />
anyakönyve és iratai. Matricula et acta Hungarorum in universitatibus Italiae<br />
studentium. 1221–1864. Bp., 1941. <strong>Magyar</strong> Tudományos Akadémia. CLX, 704 p.<br />
(Olaszországi magyar emlékek. Monumenta Hungariae Italica)<br />
Szögi László: <strong>Magyar</strong>országi diákok bécsi egyetemeken és akadémiákon, 1849–<br />
1867. Bp., 2003. ELTE Levéltára. 502 p. (<strong>Magyar</strong>országi diákok egyetemjárása az<br />
újkorban 7.)<br />
*<br />
E. Lengyel orvosok a magyar királyi udvarokban a XIV–XVI.<br />
században<br />
Marcin Żurawica (Bolognában végzett orvos) és Szánoki Gergely fontos szerepet<br />
játszott Mátyás pozsonyi, majd esztergomi egyetemének megtervezésében. Hasonlóan<br />
Marcin Bylica z Olkusza és Stanisław Pirszewski tevékenységéhez, akik nemcsak<br />
orvosok, természettudósok voltak, hanem egyben Mátyás budai egyetemének tanárai is<br />
lettek. Ugyancsak a rájuk vonatkozó kutatások tárták fel Maciej z Miechowa<br />
(Mechoviensis 1457–1523), a Chronica Polonorum szerzője és jeles földrajztudós, az<br />
orvosi kar tanárának kapcsolatát a magyar medicinával. Joseph Tectander (1507–1543),<br />
a szifilisz elsőlengyel leírója, ugyanerről a témáról jelent meg Josephus Struthiusnak<br />
(Józef Struś) műve, 3 aki egyben a kardiológia lengyel megalapozója is. Ő Izabella<br />
magyar királyné orvosaként hosszabb időt töltött magyar földön és Erdélyben, de nem<br />
szabad megfeledkeznünk az arianus Albertus Novicampianusról (Wojciech<br />
Nowopolski), a „lengyel Vesaliusról” sem, aki feltehetően nemcsak mint hitének ismert<br />
teológusa működött Kolozsváron, hanem az új szemléletű medicina jeles<br />
képviselőjeként is működött nálunk. A rájuk vonatkozó irodalomból kiemelkednek<br />
Sroka és Piotrowski rendkívül gondosan megírt munkái (a főbb forrásokat a téma<br />
időrendjében soroljuk fel).<br />
Lengyel nyelvűforrások<br />
Stanisław Andrzej Sroka: Genealogia Andegawenów węgierskich. Kraków, 1999.<br />
Towarzystwo Naukowe "Societas Vistulana". 94 p.<br />
3 De morbo Gallico (cca. 1555)<br />
19
Change language