Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Download (763Kb) - REAL-d - Magyar Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Tibor, Temesváry Rezső, 212 Réczey Imre, 213 Tauffer Vilmos, 214 Tóth Lajos, 215 Elischer Gyula voltak, de maguk mögött tudhatták Korányi Frigyest 216 is. Az orvostörténeti múzeum alapítására tett javaslatot végül 1904. szeptember 15-én elfogadták, 217 szakosztályi szinten pedig elismerték – az orvostörténelem támogatására – az Orvostörténeti Múzeumbizottságot, amelynek elsőelnöke Hőgyes Endre lett. (1905-ben Orvostörténeti Múzeumi Szakbizottsággá alakult át és Hőgyes Endre – betegségére hivatkozó – lemondása után Elischer Gyulát választották elnökké, tagjait Grósz Emil, Klasz Pál és Politzer Alfréd kinevezésével bővítették.) Nem túlzás az, hogy e 212 Temesváry Rezsőnéhány orvostörténeti témájú írása: – A bábamesterség Magyarországon 100 év előtt. = Bába-Kalauz, 1898. pp. 65–73, 81–89. – A budapesti kir. orvosegyesület könyvtárának története és jelen állapota. In: Török Lajos – Temesváry Rezső(szerk.): A budapesti kir. orvosegyesület könyvtárának szakkatalógusa. Bp., 1898. pp. I–XXI. – Előítéletek, népszokások és babonás eljárások a szülészet körében Magyarországon. Bp., 1899. 120 p. – Volksgebräuche und Aberglauben in der Geburtshülfe und der Pflege des Neugeborenen in Ungarn. Ethnographische Studien. Leipzig, 1900. VIII, 146, [2] p. – A szülészet haladása a XIX. században. = Orvosi Hetilap, 1901. No. 6. Melléklet. pp. 1–14. – Die Fortschritte der Geburtshilfe im XIX. Jahrhundert. = Pester med.-chir. Presse, 1901. pp. 320–324, 355–357, 402–405, 428–431, 449–451, 500–504, 523–526. – A magzati szívhangok felfedezésének századik évfordulóján. = Orvosi Hetilap, 1921. pp. 453– 454. – Berühmte ungarische Aerzte im Auslande. = Pester Lloyd, 1922. No. 35. pp. 10–12. – Hirneves magyar orvosok külföldön. = Magyar Orvos, 1922. pp. 81–82., p. 99., pp. 114–119. – Előítéletek, népszokások és babonák a hószám és terhesség körül. = Teleia, 1932. pp. 56–61, 72–79. 213 Réczey Imre néhány orvostörténeti témájú írása: – A budapesti kir. orvosegyesület története. In: A budapesti kir. orvosegyesület 1880-diki évkönyve. Bp., 1880. Függelék. pp. 1–240. – A budapesti kir. orvosegyesület története. = Orvosi Hetilap, 1880. 993–998. has. – Geschichte der kön. Gesellschaft der Aerzte in Budapest. (Auszug.) = Pester med.-chir. Presse, 1880. pp. 822–824. – A sebészet ujabbkori haladása. Bp., 1910. [4], 478, [1] p. (Markusovszky-féle egyetemi jubiláris előadások.) 214 Tauffer Vilmos néhány orvostörténeti témájú írása: – A méhfibroma jelentősége egykor és most. = Orvosi Hetilap, 1906. pp. 19–24. – 25 év myoma therapiája. Balassa előadás. Bp., 1908. 52 p., 10 t. – A bába-tanítás története egyetemünkön. In: Högyes Endre: Emlékkönyv. Bp., 1896. pp. 340– 355. – A bába-képezde jubileuma. = Szabadság [Nagyvárad], 1898. No. 8. p. 1. – Visszapillantás a magyar balneologia múltjára. = Orvosi Hetilap, 1931. pp. 437–441. 215 Legismertebb orvostörténeti témájú írása: Csatáry Lajos – Tóth Lajos: Az Országos Közegészségi Tanács ötvenéves müködése. Bp., 1918. 125 p., 1 t. 216 Korányi Frigyes orvostörténeti témájú írásaiból: – Visszaemlékezés gróf Andrássy Gyula utolsó betegségére. = Orvosi Hetilap, 1890. pp. 94–96. – Baross Gábor volt m. k. kereskedelmi minister betegsége. = Orvosi Hetilap, 1892. pp. 274– 276. 217 Kapronczay Károly: A Budapesti Kir. Orvosegyesület orvostörténeti múzeuma. = Orvosi Hetilap, 1975. pp. 101–103. 188
szakbizottság nemcsak a múzeum létrehozásában játszott szerepet, hanem a hazai orvostörténeti kutatás megszervezésében is döntőtényezőlett. Tagjai sorában találjuk az orvostörténelem avatott kutatóit, sőt már ebben az időben orvostörténeti munkásságuk elismeréseként tiszteletbeli tagsággal tüntették ki Pagelt, Fesslt és Baast. Az Egyesület múzeumát 1909. augusztus 12-én nyitották meg, amely az elsőhazai gyűjteményt jelentette. A múzeum alapjainak lerakásában elévülhetetlen érdemeket szerzett Győry Tibor, aki nemcsak a múzeum és a könyvtár felügyelőjeként működött, hanem az orvosegyesület keretei között kezdte el orvostörténeti munkásságát is. Első jelentős előadása Czermak gégetükrözéséről hangzott el, majd 1906-ban Semmelweis magyarságát bizonyította levéltári dokumentumok alapján. 1902-től Győry vette át a budapesti orvosi karon Purjesz elárvult előadásainak megtartását, 1918-ban rendkívüli, 1936-ban rendes tanárrá nyilvánították e tárgykörben. A századforduló évei magyar orvostörténet-írásának ismertetésénél szólnunk kell néhány olyan munkáról, amelyek szerzői csupán egy-egy alkalommal foglalkoztak a medicina múltjával, így munkáik hamar feledésbe merültek. Ezek sorában kell említenünk Vámossy István: ‘Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban’, 218 Párkányi Dezső: ‘Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században’, 219 Lauschmann Gyula: ‘Adatok a magyarországi járványok történetéhez, tekintettel Székesfehérvár 218 Vámossy István néhány orvostörténeti munkája: – Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban. Pozsony, 1901. XVI, 307 p. – Ilona és Judit, az összenőtt pozsonyi ikerpár. Éltek 1701–1723-ig. = Hiradó [Pozsony], 1929. No. 191. p. 4. – Verjüngungsmethoden in der Vergangenheit. = Med. Welt, 1929. pp. 985–986, 1274–1275. 219 Párkányi Dezső: Magyar orvosok és orvostudomány a 17. században. Székesfehérvár, 1913. VII, 312 p. 189
- Page 137 and 138: vagy ügyeik elintézésére jönne
- Page 139 and 140: szép kertjében, de minthogy ez ta
- Page 141 and 142: olyan javaslat, amely a magyar orvo
- Page 143 and 144: Náthánnak 168 és Detsinyi Lipót
- Page 145 and 146: 9. Lengyel orvosok a magyar szabads
- Page 147 and 148: Zétény Győző1948-ban adta közr
- Page 149 and 150: szívélyes kézszorítás kísére
- Page 151 and 152: kézsérülését és ettől kezdve
- Page 153 and 154: 10. Az orvostörténet oktatása é
- Page 155 and 156: tárgyként az egyetemi képzésben
- Page 157 and 158: orvostársadalomhoz intézett újab
- Page 159 and 160: Az orvostörténelem oktatása mell
- Page 161 and 162: nélkül számottevőszakírói tev
- Page 163 and 164: Az előzőekben számos lengyel és
- Page 165 and 166: A tudományos élet teljes átszerv
- Page 167 and 168: A társaság rendszeresen, meghatá
- Page 169 and 170: Világosan látta a megfelelősajt
- Page 171 and 172: előadását, bár ezt általánosa
- Page 173 and 174: megnyugtató érzéssel távozott,
- Page 175 and 176: nem sokat tudtak kezdeni. 1833-ban
- Page 177 and 178: nagylelkűmecénás, Szalay József
- Page 179 and 180: Simenski Sándor (Szepesség); 1867
- Page 181 and 182: h) Jan Mikulicz, a krakkói Orvosi
- Page 183 and 184: Königsbergi működése alig háro
- Page 185 and 186: Orvosi oklevelének megszerzése ut
- Page 187: 12. Magyar-lengyel orvosi kapcsolat
- Page 191 and 192: Ferenc, Vajda Károly, 224 Pólya J
- Page 193 and 194: tervezett könyvet filozófiai és
- Page 195 and 196: akart megvalósítani. Az egyik did
- Page 197 and 198: között fennálló szellemi együt
- Page 199 and 200: élni nem tudott, mivel az akkori p
- Page 201 and 202: problémává nyilvánította ügy
- Page 203 and 204: határára úgy, hogy közben (lén
- Page 205 and 206: menekült betegápolók (betegápol
- Page 207 and 208: felett a magyar orvosi hatóságok
- Page 209 and 210: Az előbb vázolt rendszerben a pol
- Page 211 and 212: orvosok közül tízen hazánkban i
- Page 213 and 214: Kitekintés A magyar-lengyel művel
- Page 215 and 216: A szerzőnek a dolgozat témaköré
- Page 217 and 218: XVIII-XIX. sz. Magyar-lengyel orvos
- Page 219: Lengyel menekültek szociális gond
szakbizottság nemcsak a múzeum létrehozásában játszott szerepet, hanem a hazai<br />
orvostörténeti kutatás megszervezésében is döntőtényezőlett. Tagjai sorában találjuk<br />
az orvostörténelem avatott kutatóit, sőt már ebben az időben orvostörténeti<br />
munkásságuk elismeréseként tiszteletbeli tagsággal tüntették ki Pagelt, Fesslt és Baast.<br />
Az Egyesület múzeumát 1909. augusztus 12-én nyitották meg, amely az elsőhazai<br />
gyűjteményt jelentette. A múzeum alapjainak lerakásában elévülhetetlen érdemeket<br />
szerzett Győry Tibor, aki nemcsak a múzeum és a könyvtár felügyelőjeként működött,<br />
hanem az orvosegyesület keretei között kezdte el orvostörténeti munkásságát is. Első<br />
jelentős előadása Czermak gégetükrözéséről hangzott el, majd 1906-ban Semmelweis<br />
magyarságát bizonyította levéltári dokumentumok alapján. 1902-től Győry vette át a<br />
budapesti orvosi karon Purjesz elárvult előadásainak megtartását, 1918-ban rendkívüli,<br />
1936-ban rendes tanárrá nyilvánították e tárgykörben.<br />
A századforduló évei magyar orvostörténet-írásának ismertetésénél szólnunk kell<br />
néhány olyan munkáról, amelyek szerzői csupán egy-egy alkalommal foglalkoztak a<br />
medicina múltjával, így munkáik hamar feledésbe merültek. Ezek sorában kell<br />
említenünk Vámossy István: ‘Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban’, 218<br />
Párkányi Dezső: ‘<strong>Magyar</strong> orvosok és orvostudomány a 17. században’, 219 Lauschmann<br />
Gyula: ‘Adatok a magyarországi járványok történetéhez, tekintettel Székesfehérvár<br />
218 Vámossy István néhány orvostörténeti munkája:<br />
– Adatok a gyógyászat történetéhez Pozsonyban. Pozsony, 1901. XVI, 307 p.<br />
– Ilona és Judit, az összenőtt pozsonyi ikerpár. Éltek 1701–1723-ig. = Hiradó [Pozsony], 1929.<br />
No. 191. p. 4.<br />
– Verjüngungsmethoden in der Vergangenheit. = Med. Welt, 1929. pp. 985–986, 1274–1275.<br />
219 Párkányi Dezső: <strong>Magyar</strong> orvosok és orvostudomány a 17. században. Székesfehérvár, 1913. VII, 312<br />
p.<br />
189
Change language