Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Download (763Kb) - REAL-d - Magyar Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
menekült.) A krakkói haladó lengyel értelmiség képviselői találkoztak itt rendszeresen. E klub tagja volt többek között Żeromski és Reymont. Wachholz maga is foglalkozott irodalommal, számos Goethe- és Shakespeare-fordítását, valamint irodalomtörténeti tanulmányát adták ki, de művészi szinten illusztrált anatómiai atlaszokat. 210 Több lengyel és külföldi tudományos társaság választitta tagjai sorába: így 1894- től a Lengyel Természettudományi Társaság, a New York-i Törvényszéki Orvostani Társaság (1901), a Német Igazságügyi Orvosi Társaság (1914) választotta tagjai közé. 1930-tól a Lengyel Tudományos Akadémia tagja, közvetlenül a második világháború kitörése előtt választották tiszteletbeli tagnak a Nemzetközi Törvényszéki és Kriminológiai Orvosi Társaságba. 210 Mieczysław Skulimowski: Dzieje nauki i nauczania historii medycyny na Uniwersytecie Jagie łońskim i w Akademii Medycznej w Krakowie. Kraków, 1964. UJ. p. 156. 186
12. Magyar–lengyel orvosi kapcsolatok a két világháború közötti időszakban. Az orvostörténet-írás új korszaka a) Orvostörténet-írás Magyarországon Demkó Kálmán idézett könyvének megjelenése 211 valóban ösztönzőhatást gyakorolt az orvos történelemmel foglalkozó szakemberekre, egyben egy korszakot is lezárt. Újabb nemzedék jelentkezett, amelynek célja nemcsak e műkiegészítése, hanem a speciális magyar vonatkozások, elsősorban orvosi problémák feltárása lett. E munkában már – halála miatt – nem vehetett részt Purjesz Zsigmond, többen elfoglaltságuk miatt hátat fordítottak az orvostörténelemnek (Tihanyi Mór, az ifjabb Purjesz, Bókay stb.) Az orvostörténeti előadások színhelye – e vonatkozásban is nagy hagyományokkal rendelkező– Budapesti Kir. Orvosegyesület volt, ahol – tekintettel az egyetemi tanszék hiányára – 1901-ben Hőgyes Endre javaslatot tett a magyar orvosi múlt írott és tárgyi emlékeit összegyűjtő és megőrző orvostörténeti múzeum létesítésére szakosztályi rendszeren belül e szakterület megfelelőkereteinek kialakítására. Támogatói Győry 211 Demkó Kálmán: A magyar orvosi rend története, tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig. Lőcse, 1894. 555 p. 187
- Page 135 and 136: Girtler tanári működése nyomán
- Page 137 and 138: vagy ügyeik elintézésére jönne
- Page 139 and 140: szép kertjében, de minthogy ez ta
- Page 141 and 142: olyan javaslat, amely a magyar orvo
- Page 143 and 144: Náthánnak 168 és Detsinyi Lipót
- Page 145 and 146: 9. Lengyel orvosok a magyar szabads
- Page 147 and 148: Zétény Győző1948-ban adta közr
- Page 149 and 150: szívélyes kézszorítás kísére
- Page 151 and 152: kézsérülését és ettől kezdve
- Page 153 and 154: 10. Az orvostörténet oktatása é
- Page 155 and 156: tárgyként az egyetemi képzésben
- Page 157 and 158: orvostársadalomhoz intézett újab
- Page 159 and 160: Az orvostörténelem oktatása mell
- Page 161 and 162: nélkül számottevőszakírói tev
- Page 163 and 164: Az előzőekben számos lengyel és
- Page 165 and 166: A tudományos élet teljes átszerv
- Page 167 and 168: A társaság rendszeresen, meghatá
- Page 169 and 170: Világosan látta a megfelelősajt
- Page 171 and 172: előadását, bár ezt általánosa
- Page 173 and 174: megnyugtató érzéssel távozott,
- Page 175 and 176: nem sokat tudtak kezdeni. 1833-ban
- Page 177 and 178: nagylelkűmecénás, Szalay József
- Page 179 and 180: Simenski Sándor (Szepesség); 1867
- Page 181 and 182: h) Jan Mikulicz, a krakkói Orvosi
- Page 183 and 184: Königsbergi működése alig háro
- Page 185: Orvosi oklevelének megszerzése ut
- Page 189 and 190: szakbizottság nemcsak a múzeum l
- Page 191 and 192: Ferenc, Vajda Károly, 224 Pólya J
- Page 193 and 194: tervezett könyvet filozófiai és
- Page 195 and 196: akart megvalósítani. Az egyik did
- Page 197 and 198: között fennálló szellemi együt
- Page 199 and 200: élni nem tudott, mivel az akkori p
- Page 201 and 202: problémává nyilvánította ügy
- Page 203 and 204: határára úgy, hogy közben (lén
- Page 205 and 206: menekült betegápolók (betegápol
- Page 207 and 208: felett a magyar orvosi hatóságok
- Page 209 and 210: Az előbb vázolt rendszerben a pol
- Page 211 and 212: orvosok közül tízen hazánkban i
- Page 213 and 214: Kitekintés A magyar-lengyel művel
- Page 215 and 216: A szerzőnek a dolgozat témaköré
- Page 217 and 218: XVIII-XIX. sz. Magyar-lengyel orvos
- Page 219: Lengyel menekültek szociális gond
12. <strong>Magyar</strong>–lengyel orvosi kapcsolatok a két világháború közötti<br />
időszakban. Az orvostörténet-írás új korszaka<br />
a) Orvostörténet-írás <strong>Magyar</strong>országon<br />
Demkó Kálmán idézett könyvének megjelenése 211 valóban ösztönzőhatást gyakorolt az<br />
orvos történelemmel foglalkozó szakemberekre, egyben egy korszakot is lezárt. Újabb<br />
nemzedék jelentkezett, amelynek célja nemcsak e műkiegészítése, hanem a speciális<br />
magyar vonatkozások, elsősorban orvosi problémák feltárása lett. E munkában már –<br />
halála miatt – nem vehetett részt Purjesz Zsigmond, többen elfoglaltságuk miatt hátat<br />
fordítottak az orvostörténelemnek (Tihanyi Mór, az ifjabb Purjesz, Bókay stb.) Az<br />
orvostörténeti előadások színhelye – e vonatkozásban is nagy hagyományokkal<br />
rendelkező– Budapesti Kir. Orvosegyesület volt, ahol – tekintettel az egyetemi tanszék<br />
hiányára – 1901-ben Hőgyes Endre javaslatot tett a magyar orvosi múlt írott és tárgyi<br />
emlékeit összegyűjtő és megőrző orvostörténeti múzeum létesítésére szakosztályi<br />
rendszeren belül e szakterület megfelelőkereteinek kialakítására. Támogatói Győry<br />
211 Demkó Kálmán: A magyar orvosi rend története, tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére<br />
<strong>Magyar</strong>országon a XVIII. század végéig. Lőcse, 1894. 555 p.<br />
187
Change language