Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Download (763Kb) - REAL-d - Magyar Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
képeket festettek a hangulatos üdülőkről, ivócsarnokokról, a szakadó esőben is bejárható fedett sétányokról. ’A fáraó’ világhíres írója gyakran panaszkodott arról, hogy a vendéglőkben a zenekarok reggeltől estig csak magyar csárdást játszanak. Szalay Józsefet nemcsak vállalkozói tehetségéért, hanem a lengyel irodalomban sokszor megrajzolt rokonszenves alakjáért is tisztelik. 1872-ben Krakkóban megalakult a Lengyel Tudományos Akadémia, amely a három részre szakított lengyel állam lengyelsége szempontjából akkora jelentőségűvolt, mint 1825-ben hazánkban a Magyar Tudományos Akadémia megalapítása. A magyar tudományos testület Széchenyi István és más mecénások anyagi felajánlásából működött, a lengyel akadémia nem rendelkezett ilyen támogatói körrel. Már-már a tisztességes „halál” várt a Lengyel Tudományos Akadémiára, amikor az 1876-ban elhunyt Szalay József végrendeletében vagyonának egy részét – a Szczawnicából befolyt jövedelem teljes összegét – a Lengyel Tudományos Akadémiára hagyta. Ez volt az az alap, amelyre a XIX. század végén a lengyel tudományos élet építhetett, s meg is épültek azok az intézményi rendszerek, amelyek Krakkó szellemi életének hírnevét öregbítették. Nem sokkal halála után a Lengyel Tudományos Akadémia megfestette Szalay díszmagyaros portréját, és az alapító tudósok társaságában helyezte el az Akadémia díszcsarnokában. A Krakkóban székelőLengyel Tudományos Akadémia varsói tagjai létrehoztak egy másik tudományos akadémiát is, amely 1907-től Varsóban működött (ennek volt egy elődje is, amely 1800 és 1831 között működött ugyancsak Varsóban). 1907-ben Towarzystwo Naukowe Warszawskie néven jött létre a varsói intézmény. 1945 után a krakkói Lengyel Tudományos Akadémiát megszüntették, csak a varsói maradt meg, de 1990-ben – negyven évig tartó kényszerűszünet után – ismét életre hívták a krakkói Akadémiát, amelynek régi épülete előcsarnokában újra látható a 176
nagylelkűmecénás, Szalay József híres portréja. 2002. május 11-én Szczawnicában felállították emléktábláját, felújították mellszobrát is. e) Kölcsönös tiszteleti tagságok A krakkói Lengyel Tudományos Akadémia 1930-ban szétválasztotta reáltudományi osztályait, s létrehozta az önálló orvosi osztályt, amelynek javaslatára az Akadémia 1945-ig két magyar orvost választott tiszteleti tagjai sorába: Szent-Györgyi Albertet és Haynal Imrét. A lengyel tudósok közül a Magyar Tudományos Akadémia már 1945 előtt is többeket tiszteleti tagjai sorába emelt, köztük azonban nem találkozunk orvosokkal. Tiszteleti tag lett 1887-ben a történész Zakrzewski, 1924-ben a neves történész Dąbrowski, 205 aki több művelődéstörténeti tanulmányában is foglalkozott a lengyel– magyar tudományos kapcsolatok múltjával, 1928-ban lett tiszteleti tag a nyelvész Rozwadowski (aki 1925 és 1929 között volt a krakkói Lengyel Tudományos Akadémia elnöke) és az irodalomtörténész Zdziechowski, a következőévben Kutrzeba (aki 1926 és 1939 között volt akadémai főtitkár, 1939 és 1946 között pedig elnök), 1930-ban a történész Pappè, 1938-ban pedig a kémia és fizika tudósa, Mościcki. f) Lengyel orvostanhallgatók a pesti egyetemen 206 A magyar szabadságharc bukása után új területei alakultak ki a magyar–lengyel orvosi kapcsolatoknak. Ez részben a már hagyományosnak mondható területeken – az 205 Több kutatási anyaga magyar fordításban is megjelent, ezek közül az egyik legfontosabbat nemrégiben V. Molnár László újraközölte: Jan Dąbrowski: Krakkó és a krakkói egyetem szerepe a magyar kultúra történetében. In: V. Molnár László (szerk.): Fejezetek a magyar–lengyel tudományos kapcsolatok történetéből (15–19. század). Piliscsaba, 2003. Magyar Tudománytörténeti Intézet. pp. 45– 57. (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 27.) 206 Forrás: Semmelweis Egyetem Levéltára. Protocolla susceptionis juventutis - scholasticae in Facultate Medica Regiae Universitatis Pestinensis – A Pesti Királyi Egyetem Orvostudományi Karára felvett hallgatók nyilvántartása 1770–1952. (Ezen belül a dualizmusra vonatkozó kötetek) További forrás: Album Medicorum. Nomina eorum, qui Inclyta Facultate Medica Tyrnaviensi praestitis praestandis in numerum legitimorum Medicinae Doctorum sou ordine recepti sunt. Vol. 1. 177
- Page 125 and 126: A történeti lengyel területeken
- Page 127 and 128: elfogadottak érvényre juttatása.
- Page 129 and 130: lengyel orvos, akinek fia, Dominiko
- Page 131 and 132: lengyel légió Saragosát ostromol
- Page 133 and 134: tevékenységükről. E könyv megj
- Page 135 and 136: Girtler tanári működése nyomán
- Page 137 and 138: vagy ügyeik elintézésére jönne
- Page 139 and 140: szép kertjében, de minthogy ez ta
- Page 141 and 142: olyan javaslat, amely a magyar orvo
- Page 143 and 144: Náthánnak 168 és Detsinyi Lipót
- Page 145 and 146: 9. Lengyel orvosok a magyar szabads
- Page 147 and 148: Zétény Győző1948-ban adta közr
- Page 149 and 150: szívélyes kézszorítás kísére
- Page 151 and 152: kézsérülését és ettől kezdve
- Page 153 and 154: 10. Az orvostörténet oktatása é
- Page 155 and 156: tárgyként az egyetemi képzésben
- Page 157 and 158: orvostársadalomhoz intézett újab
- Page 159 and 160: Az orvostörténelem oktatása mell
- Page 161 and 162: nélkül számottevőszakírói tev
- Page 163 and 164: Az előzőekben számos lengyel és
- Page 165 and 166: A tudományos élet teljes átszerv
- Page 167 and 168: A társaság rendszeresen, meghatá
- Page 169 and 170: Világosan látta a megfelelősajt
- Page 171 and 172: előadását, bár ezt általánosa
- Page 173 and 174: megnyugtató érzéssel távozott,
- Page 175: nem sokat tudtak kezdeni. 1833-ban
- Page 179 and 180: Simenski Sándor (Szepesség); 1867
- Page 181 and 182: h) Jan Mikulicz, a krakkói Orvosi
- Page 183 and 184: Königsbergi működése alig háro
- Page 185 and 186: Orvosi oklevelének megszerzése ut
- Page 187 and 188: 12. Magyar-lengyel orvosi kapcsolat
- Page 189 and 190: szakbizottság nemcsak a múzeum l
- Page 191 and 192: Ferenc, Vajda Károly, 224 Pólya J
- Page 193 and 194: tervezett könyvet filozófiai és
- Page 195 and 196: akart megvalósítani. Az egyik did
- Page 197 and 198: között fennálló szellemi együt
- Page 199 and 200: élni nem tudott, mivel az akkori p
- Page 201 and 202: problémává nyilvánította ügy
- Page 203 and 204: határára úgy, hogy közben (lén
- Page 205 and 206: menekült betegápolók (betegápol
- Page 207 and 208: felett a magyar orvosi hatóságok
- Page 209 and 210: Az előbb vázolt rendszerben a pol
- Page 211 and 212: orvosok közül tízen hazánkban i
- Page 213 and 214: Kitekintés A magyar-lengyel művel
- Page 215 and 216: A szerzőnek a dolgozat témaköré
- Page 217 and 218: XVIII-XIX. sz. Magyar-lengyel orvos
- Page 219: Lengyel menekültek szociális gond
nagylelkűmecénás, Szalay József híres portréja. 2002. május 11-én Szczawnicában<br />
felállították emléktábláját, felújították mellszobrát is.<br />
e) Kölcsönös tiszteleti tagságok<br />
A krakkói Lengyel Tudományos Akadémia 1930-ban szétválasztotta reáltudományi<br />
osztályait, s létrehozta az önálló orvosi osztályt, amelynek javaslatára az Akadémia<br />
1945-ig két magyar orvost választott tiszteleti tagjai sorába: Szent-Györgyi Albertet és<br />
Haynal Imrét.<br />
A lengyel tudósok közül a <strong>Magyar</strong> Tudományos Akadémia már 1945 előtt is<br />
többeket tiszteleti tagjai sorába emelt, köztük azonban nem találkozunk orvosokkal.<br />
Tiszteleti tag lett 1887-ben a történész Zakrzewski, 1924-ben a neves történész<br />
Dąbrowski, 205 aki több művelődéstörténeti tanulmányában is foglalkozott a lengyel–<br />
magyar tudományos kapcsolatok múltjával, 1928-ban lett tiszteleti tag a nyelvész<br />
Rozwadowski (aki 1925 és 1929 között volt a krakkói Lengyel Tudományos Akadémia<br />
elnöke) és az irodalomtörténész Zdziechowski, a következőévben Kutrzeba (aki 1926<br />
és 1939 között volt akadémai főtitkár, 1939 és 1946 között pedig elnök), 1930-ban a<br />
történész Pappè, 1938-ban pedig a kémia és fizika tudósa, Mościcki.<br />
f) Lengyel orvostanhallgatók a pesti egyetemen 206<br />
A magyar szabadságharc bukása után új területei alakultak ki a magyar–lengyel orvosi<br />
kapcsolatoknak. Ez részben a már hagyományosnak mondható területeken – az<br />
205 Több kutatási anyaga magyar fordításban is megjelent, ezek közül az egyik legfontosabbat nemrégiben<br />
V. Molnár László újraközölte: Jan Dąbrowski: Krakkó és a krakkói egyetem szerepe a magyar kultúra<br />
történetében. In: V. Molnár László (szerk.): Fejezetek a magyar–lengyel tudományos kapcsolatok<br />
történetéből (15–19. század). Piliscsaba, 2003. <strong>Magyar</strong> Tudománytörténeti Intézet. pp. 45– 57. (<strong>Magyar</strong><br />
Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 27.)<br />
206 Forrás: Semmelweis Egyetem Levéltára. Protocolla susceptionis juventutis - scholasticae in Facultate<br />
Medica Regiae Universitatis Pestinensis – A Pesti Királyi Egyetem Orvostudományi Karára felvett<br />
hallgatók nyilvántartása 1770–1952. (Ezen belül a dualizmusra vonatkozó kötetek)<br />
További forrás: Album Medicorum. Nomina eorum, qui Inclyta Facultate Medica Tyrnaviensi<br />
praestitis praestandis in numerum legitimorum Medicinae Doctorum sou ordine recepti sunt. Vol. 1.<br />
177