Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Download (763Kb) - REAL-d - Magyar Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
d) A krakkói Lengyel Tudományos Akadémia magyar mecénása A lengyel állam területe igen szegény gyógyvizekben, kivételt a Kárpátok vidéke képez, amely tájékon külön jelentőségűSzczawnica gyógyfürdője. A hajdani lengyel–magyar határtól néhány kilométerre fekvőgyógyfürdőés üdülőváros magyar embernek, Szalay Józsefnek köszönheti létét és felvirágzását. A helyiek és a környékbeliek által már látogatott gyógyforrás és az egész falu 1829-ben ugyanis Szalay József galíciai kormányzósági tisztviselő tulajdonába került, és innen datálódik a fürdőhely fejlődésének kezdete. Azt, hogy Szalay magyar volt, sőt „ízig-vérig magyar”-nak vallotta magát, számos feljegyzés és a család magyarságának több nemzedéken átívelő megtartása is bizonyítja. A Szczawnicát megvásároló Szalay József nagyszülei 1771 táján – Lengyelország első felosztása idején – kerültek ide, amikor Galíciát a Monarchiához csatolták, és a „galíciai lengyel királyságban” udvarhűhivatalnokok seregére volt szükség. Az ekkor idevetődött hivatalnokok gyermekei ellengyelesedtek, kiváló lengyel hazafiak lettek, így történt ez a Szalayak esetében is. Fiaik, unokáik már itt születtek, lengyel iskolákat végeztek, többnyire lengyel családokkal házasodtak össze. A szczawnicai fürdőt alapító Szalay József (1802–1876) apja – ugyancsak József – udvari tisztviselőlett, lengyel nőt vett feleségül. Ő már Drohobyczban (az anyai nagyszülők birtokán) látta meg a napvilágot. Miután az osztrák hatóságok a ’Kamarabirtokok igazgatósága’ néven az ószandeci királyi birtokok felügyeletére új hivatalt hozott létre, a Szalay család a Szepesség közelébe költözött át. Az apát azután császári biztosként Lembergbe helyezték át, ahol jelentős jövedelemre tett szert, így a becsvágyó család nagy birtokokat vásárolt a czorsztyni járásban, így került 1829-ben tulajdonukba a már említett Szczawnica is. A környék jövedelme újabb területek megvételére ösztönözte a családot, bár a forrással akkor még 174
nem sokat tudtak kezdeni. 1833-ban meghalt idősebb Szalay József, az ifjabb Szalay ekkor még jogi majd építészeti tanulmányokat folytatott Lembergben, Krakkóban és Bécsben, s csak 1842-ben vette át a birtokok irányítását, ellátva a szczawnicai bírói tisztséget is (ez utóbbira anyja beszélte rá). Kezdetben nem sok kedvet mutatott a birtokok igazgatásához, de lassan kiderült róla, hogy nem csupán kiválóan képzett hivatalnok, hanem építész, parktervező, környezetalakító tehetséggel is megáldott „menedzser”, aki ráadásul képzőművésznek is elfogadható. Nagy fantáziát látott Szczawnicában, kivételes földrajzi helyzetében, gyógyvizében és a környék lenyűgözőszépségében. Saját maga készítette el a falu várossá fejlesztésének építészeti, parkalakítási terveit. Szczawnica két évtizeden belül a Monarchia legismertebb fürdőinek sorába emelkedett, palackozott ásványvizei is egyre keresettebbé váltak. A település a maga korában valóban csodának számított: Szalay József nemcsak várossá fejlesztette azt, hanem a mai értelemben vett gyógyturizmust szervezett birtokán, gondoskodott ennek reklámozásáról, hírlapi ismertetéséről, s a víz gyógyászati alkalmazásáról készített szakvélemények gyors terjesztéséről. Kórházat, orvosi rendelőket emeltetett, gondoskodott híres orvosok meghívásáról és foglalkoztatásáról. Természetesen az igazi bevételt – s ez volt a gyógyterápiák gazdasági alapja – az idegenforgalom biztosította: szállodák, panziók vendégházak sora épült fel. A különböző vendégházak tulajdonosainak zöme magyar lett, az alkalmazottak többségét is Magyarországról csábították el. A fürdőhely szabadságukat töltőhivatalnokok, írók, művészek kedvelt nyaralóhelyévé vált. 204 Csak az érdekesség kedvéért emeljünk ki néhány nevet: Henryk Sienkiewicz, Jan Matejko, Bolesław Prust egyaránt hosszabb időt töltöttek évente Szczawnicában. Írtak, 204 Szalay Józsefnek ’Kronika zakładu wód mineralnych w Szczawnicy’ c. kéziratban maradt műve és a Szczawnicában levőemlékek alapján. 175
- Page 123 and 124: d) Bierkowski mint Rokitansky, Hebr
- Page 125 and 126: A történeti lengyel területeken
- Page 127 and 128: elfogadottak érvényre juttatása.
- Page 129 and 130: lengyel orvos, akinek fia, Dominiko
- Page 131 and 132: lengyel légió Saragosát ostromol
- Page 133 and 134: tevékenységükről. E könyv megj
- Page 135 and 136: Girtler tanári működése nyomán
- Page 137 and 138: vagy ügyeik elintézésére jönne
- Page 139 and 140: szép kertjében, de minthogy ez ta
- Page 141 and 142: olyan javaslat, amely a magyar orvo
- Page 143 and 144: Náthánnak 168 és Detsinyi Lipót
- Page 145 and 146: 9. Lengyel orvosok a magyar szabads
- Page 147 and 148: Zétény Győző1948-ban adta közr
- Page 149 and 150: szívélyes kézszorítás kísére
- Page 151 and 152: kézsérülését és ettől kezdve
- Page 153 and 154: 10. Az orvostörténet oktatása é
- Page 155 and 156: tárgyként az egyetemi képzésben
- Page 157 and 158: orvostársadalomhoz intézett újab
- Page 159 and 160: Az orvostörténelem oktatása mell
- Page 161 and 162: nélkül számottevőszakírói tev
- Page 163 and 164: Az előzőekben számos lengyel és
- Page 165 and 166: A tudományos élet teljes átszerv
- Page 167 and 168: A társaság rendszeresen, meghatá
- Page 169 and 170: Világosan látta a megfelelősajt
- Page 171 and 172: előadását, bár ezt általánosa
- Page 173: megnyugtató érzéssel távozott,
- Page 177 and 178: nagylelkűmecénás, Szalay József
- Page 179 and 180: Simenski Sándor (Szepesség); 1867
- Page 181 and 182: h) Jan Mikulicz, a krakkói Orvosi
- Page 183 and 184: Königsbergi működése alig háro
- Page 185 and 186: Orvosi oklevelének megszerzése ut
- Page 187 and 188: 12. Magyar-lengyel orvosi kapcsolat
- Page 189 and 190: szakbizottság nemcsak a múzeum l
- Page 191 and 192: Ferenc, Vajda Károly, 224 Pólya J
- Page 193 and 194: tervezett könyvet filozófiai és
- Page 195 and 196: akart megvalósítani. Az egyik did
- Page 197 and 198: között fennálló szellemi együt
- Page 199 and 200: élni nem tudott, mivel az akkori p
- Page 201 and 202: problémává nyilvánította ügy
- Page 203 and 204: határára úgy, hogy közben (lén
- Page 205 and 206: menekült betegápolók (betegápol
- Page 207 and 208: felett a magyar orvosi hatóságok
- Page 209 and 210: Az előbb vázolt rendszerben a pol
- Page 211 and 212: orvosok közül tízen hazánkban i
- Page 213 and 214: Kitekintés A magyar-lengyel művel
- Page 215 and 216: A szerzőnek a dolgozat témaköré
- Page 217 and 218: XVIII-XIX. sz. Magyar-lengyel orvos
- Page 219: Lengyel menekültek szociális gond
nem sokat tudtak kezdeni. 1833-ban meghalt idősebb Szalay József, az ifjabb Szalay<br />
ekkor még jogi majd építészeti tanulmányokat folytatott Lembergben, Krakkóban és<br />
Bécsben, s csak 1842-ben vette át a birtokok irányítását, ellátva a szczawnicai bírói<br />
tisztséget is (ez utóbbira anyja beszélte rá).<br />
Kezdetben nem sok kedvet mutatott a birtokok igazgatásához, de lassan kiderült<br />
róla, hogy nem csupán kiválóan képzett hivatalnok, hanem építész, parktervező,<br />
környezetalakító tehetséggel is megáldott „menedzser”, aki ráadásul képzőművésznek is<br />
elfogadható. Nagy fantáziát látott Szczawnicában, kivételes földrajzi helyzetében,<br />
gyógyvizében és a környék lenyűgözőszépségében. Saját maga készítette el a falu<br />
várossá fejlesztésének építészeti, parkalakítási terveit.<br />
Szczawnica két évtizeden belül a Monarchia legismertebb fürdőinek sorába<br />
emelkedett, palackozott ásványvizei is egyre keresettebbé váltak. A település a maga<br />
korában valóban csodának számított: Szalay József nemcsak várossá fejlesztette azt,<br />
hanem a mai értelemben vett gyógyturizmust szervezett birtokán, gondoskodott ennek<br />
reklámozásáról, hírlapi ismertetéséről, s a víz gyógyászati alkalmazásáról készített<br />
szakvélemények gyors terjesztéséről. Kórházat, orvosi rendelőket emeltetett,<br />
gondoskodott híres orvosok meghívásáról és foglalkoztatásáról. Természetesen az igazi<br />
bevételt – s ez volt a gyógyterápiák gazdasági alapja – az idegenforgalom biztosította:<br />
szállodák, panziók vendégházak sora épült fel. A különböző vendégházak<br />
tulajdonosainak zöme magyar lett, az alkalmazottak többségét is <strong>Magyar</strong>országról<br />
csábították el. A fürdőhely szabadságukat töltőhivatalnokok, írók, művészek kedvelt<br />
nyaralóhelyévé vált. 204<br />
Csak az érdekesség kedvéért emeljünk ki néhány nevet: Henryk Sienkiewicz, Jan<br />
Matejko, Bolesław Prust egyaránt hosszabb időt töltöttek évente Szczawnicában. Írtak,<br />
204 Szalay Józsefnek ’Kronika zakładu wód mineralnych w Szczawnicy’ c. kéziratban maradt műve és a<br />
Szczawnicában levőemlékek alapján.<br />
175
Change language