Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

Download (763Kb) - REAL-d - Magyar Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

real.d.mtak.hu
from real.d.mtak.hu More from this publisher
01.03.2013 Views

d) A krakkói Lengyel Tudományos Akadémia magyar mecénása A lengyel állam területe igen szegény gyógyvizekben, kivételt a Kárpátok vidéke képez, amely tájékon külön jelentőségűSzczawnica gyógyfürdője. A hajdani lengyel–magyar határtól néhány kilométerre fekvőgyógyfürdőés üdülőváros magyar embernek, Szalay Józsefnek köszönheti létét és felvirágzását. A helyiek és a környékbeliek által már látogatott gyógyforrás és az egész falu 1829-ben ugyanis Szalay József galíciai kormányzósági tisztviselő tulajdonába került, és innen datálódik a fürdőhely fejlődésének kezdete. Azt, hogy Szalay magyar volt, sőt „ízig-vérig magyar”-nak vallotta magát, számos feljegyzés és a család magyarságának több nemzedéken átívelő megtartása is bizonyítja. A Szczawnicát megvásároló Szalay József nagyszülei 1771 táján – Lengyelország első felosztása idején – kerültek ide, amikor Galíciát a Monarchiához csatolták, és a „galíciai lengyel királyságban” udvarhűhivatalnokok seregére volt szükség. Az ekkor idevetődött hivatalnokok gyermekei ellengyelesedtek, kiváló lengyel hazafiak lettek, így történt ez a Szalayak esetében is. Fiaik, unokáik már itt születtek, lengyel iskolákat végeztek, többnyire lengyel családokkal házasodtak össze. A szczawnicai fürdőt alapító Szalay József (1802–1876) apja – ugyancsak József – udvari tisztviselőlett, lengyel nőt vett feleségül. Ő már Drohobyczban (az anyai nagyszülők birtokán) látta meg a napvilágot. Miután az osztrák hatóságok a ’Kamarabirtokok igazgatósága’ néven az ószandeci királyi birtokok felügyeletére új hivatalt hozott létre, a Szalay család a Szepesség közelébe költözött át. Az apát azután császári biztosként Lembergbe helyezték át, ahol jelentős jövedelemre tett szert, így a becsvágyó család nagy birtokokat vásárolt a czorsztyni járásban, így került 1829-ben tulajdonukba a már említett Szczawnica is. A környék jövedelme újabb területek megvételére ösztönözte a családot, bár a forrással akkor még 174

nem sokat tudtak kezdeni. 1833-ban meghalt idősebb Szalay József, az ifjabb Szalay ekkor még jogi majd építészeti tanulmányokat folytatott Lembergben, Krakkóban és Bécsben, s csak 1842-ben vette át a birtokok irányítását, ellátva a szczawnicai bírói tisztséget is (ez utóbbira anyja beszélte rá). Kezdetben nem sok kedvet mutatott a birtokok igazgatásához, de lassan kiderült róla, hogy nem csupán kiválóan képzett hivatalnok, hanem építész, parktervező, környezetalakító tehetséggel is megáldott „menedzser”, aki ráadásul képzőművésznek is elfogadható. Nagy fantáziát látott Szczawnicában, kivételes földrajzi helyzetében, gyógyvizében és a környék lenyűgözőszépségében. Saját maga készítette el a falu várossá fejlesztésének építészeti, parkalakítási terveit. Szczawnica két évtizeden belül a Monarchia legismertebb fürdőinek sorába emelkedett, palackozott ásványvizei is egyre keresettebbé váltak. A település a maga korában valóban csodának számított: Szalay József nemcsak várossá fejlesztette azt, hanem a mai értelemben vett gyógyturizmust szervezett birtokán, gondoskodott ennek reklámozásáról, hírlapi ismertetéséről, s a víz gyógyászati alkalmazásáról készített szakvélemények gyors terjesztéséről. Kórházat, orvosi rendelőket emeltetett, gondoskodott híres orvosok meghívásáról és foglalkoztatásáról. Természetesen az igazi bevételt – s ez volt a gyógyterápiák gazdasági alapja – az idegenforgalom biztosította: szállodák, panziók vendégházak sora épült fel. A különböző vendégházak tulajdonosainak zöme magyar lett, az alkalmazottak többségét is Magyarországról csábították el. A fürdőhely szabadságukat töltőhivatalnokok, írók, művészek kedvelt nyaralóhelyévé vált. 204 Csak az érdekesség kedvéért emeljünk ki néhány nevet: Henryk Sienkiewicz, Jan Matejko, Bolesław Prust egyaránt hosszabb időt töltöttek évente Szczawnicában. Írtak, 204 Szalay Józsefnek ’Kronika zakładu wód mineralnych w Szczawnicy’ c. kéziratban maradt műve és a Szczawnicában levőemlékek alapján. 175

nem sokat tudtak kezdeni. 1833-ban meghalt idősebb Szalay József, az ifjabb Szalay<br />

ekkor még jogi majd építészeti tanulmányokat folytatott Lembergben, Krakkóban és<br />

Bécsben, s csak 1842-ben vette át a birtokok irányítását, ellátva a szczawnicai bírói<br />

tisztséget is (ez utóbbira anyja beszélte rá).<br />

Kezdetben nem sok kedvet mutatott a birtokok igazgatásához, de lassan kiderült<br />

róla, hogy nem csupán kiválóan képzett hivatalnok, hanem építész, parktervező,<br />

környezetalakító tehetséggel is megáldott „menedzser”, aki ráadásul képzőművésznek is<br />

elfogadható. Nagy fantáziát látott Szczawnicában, kivételes földrajzi helyzetében,<br />

gyógyvizében és a környék lenyűgözőszépségében. Saját maga készítette el a falu<br />

várossá fejlesztésének építészeti, parkalakítási terveit.<br />

Szczawnica két évtizeden belül a Monarchia legismertebb fürdőinek sorába<br />

emelkedett, palackozott ásványvizei is egyre keresettebbé váltak. A település a maga<br />

korában valóban csodának számított: Szalay József nemcsak várossá fejlesztette azt,<br />

hanem a mai értelemben vett gyógyturizmust szervezett birtokán, gondoskodott ennek<br />

reklámozásáról, hírlapi ismertetéséről, s a víz gyógyászati alkalmazásáról készített<br />

szakvélemények gyors terjesztéséről. Kórházat, orvosi rendelőket emeltetett,<br />

gondoskodott híres orvosok meghívásáról és foglalkoztatásáról. Természetesen az igazi<br />

bevételt – s ez volt a gyógyterápiák gazdasági alapja – az idegenforgalom biztosította:<br />

szállodák, panziók vendégházak sora épült fel. A különböző vendégházak<br />

tulajdonosainak zöme magyar lett, az alkalmazottak többségét is <strong>Magyar</strong>országról<br />

csábították el. A fürdőhely szabadságukat töltőhivatalnokok, írók, művészek kedvelt<br />

nyaralóhelyévé vált. 204<br />

Csak az érdekesség kedvéért emeljünk ki néhány nevet: Henryk Sienkiewicz, Jan<br />

Matejko, Bolesław Prust egyaránt hosszabb időt töltöttek évente Szczawnicában. Írtak,<br />

204 Szalay Józsefnek ’Kronika zakładu wód mineralnych w Szczawnicy’ c. kéziratban maradt műve és a<br />

Szczawnicában levőemlékek alapján.<br />

175

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!