Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Download (763Kb) - REAL-d - Magyar Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
(köztük az 1900-as jól ismert monográfiákból és az 1964-es évfordulós kötetekből) meríthetünk adatokat. Rendkívül alaposak Barycznak a monográfiái és Wisłocki jól ismert kötetei. Az orvosi karról közreadott monográfiák közül néhányat külön egységben sorolunk fel, köztük az orvostörténeti múzeumról megjelent munkákat. Szintén külön soroljuk fel a diákokról készült egykori anyakönyvekre vonatkozó bibliográfiai adatokat. Ezek a kiadványok valóban sokat segítenek az oktatástörténettel és művelődéstörténettel foglalkozó kutatóknak. A további forrásokra az egyetemtörténeti fejezet lábjegyzeteiben utalunk. A krakkói egyetem történetéről szóló lengyel források Acta rectoralia Almae Universitatis Studii Cracoviensis, Vol. I–II. 1469–1580. W. Wisłocki – S. Estreicher eds. Kraków, 1893–1909. Historya Uniwersytetu Jagiellońskiego. Średnie Wieki i Odrodzenie. Z wstępem o Uniwersytecie Kazimierza Wielkiego. T. 1. (napisałKazimierz Morawski). Kraków, 1900. [s.n.]. [8], VIII, 467 p. (Seria Munera Saecularia Universitatis Cracoviensis 1.); T. 2 Kraków, 1900. [s.n.]. XV, 472 p. (Seria Munera Saecularia Universitatis Cracoviensis 2.) Henryk Barycz: Conclusiones Universitatis Cracoviensis ab anno 1441 ad annum 1589. Kraków, 1933. Polska Akademia Umiejętności. XXVIII, 492 p. (Seria Archiwum Komisji do Dziejów Oświaty i Szkolnictwa w Polsce 2.) Henryk Barycz: Historja Uniwersytetu Jagiellońskiego w epoce humanizmu. Kraków, 1935. Polska Akademia Umiejętności. XVI, 762 p. Dzieje Uniwersytetu Jagiellońskiego w latach 1364–1764. Praca zbiorowa. T. 1 (pod red. Kazimierza Lepszego). Kraków, 1964. Państ. Wydaw. Naukowe. 501 p. (Seria Uniwersytet Jagielloński. Wydawnictwa Jubileuszowe 21/1); Mirosława Chamcówna, Kamilla Mrozowska: Dzieje Uniwersytetu Jagiellońskiego w latach 1765–1850. T. 2 (red. Kazimierz Opałek). Kraków, 1965. Państ. Wydaw. Naukowe. 259 p. (Seria Wydawnictwa Jubileuszowe – Uniwersytet Jagielloński 21/2) Kovács, Endre: Uniwersytet krakowski a kultura wegierska. Przyczynki do historii wegiersko–polskich stosunkew kulturalnych wieków XV i XVI. Przelloz. Eugeniusz Mroczko. [Kraków, 1965]. Ossolineum. 223 p., 13 t. Poloniae merenti : księga pamiątkowa jubileuszu sześćsetlecia odnowienia Uniwersytetu Jagiellońskiego, 1400–2000 / pod red. Stanisława Szczura. Kraków, 2003. Ośrodek Informacji i Promocji Uniwersytetu Jagiellońskiego. 566 p. Önálló művek az orvosi karról Józef Rostafiński: Medycyna na Uniwersytecie Jagiellońskim w XV wieku. Szkic źródłowy i krytyczny – z trzydziestoma pięcioma rycinami w tekście i jedną tablicąlitografowaną. Kraków, 1900. nakł. aut. [8], 95 p. 16
Zdzisław Gajda: The Museum of the Faculty of Medicine at the Jagiellonian University. Cracow, 2000. Katedra Historii Medycyny CM – Collegium Medicum Uniwersytetu Jagiellońskiego. 122 p. Facultas Medica Cracoviensis. Pamiątki historyczne i zabytki kultury medycznej w zbiorach Międzywydziałowej Katedry Historii Medycyny i Farmacji Akademii Medycznej im. Mikołaja Kopernika w Krakowie. [Oprac.]: Mieczysław M[aciej] Skulimowski. Kraków, 1981. AM. 481 p. A krakkói egyetemről és a diákokról szóló magyar források E kutatás magyar részről már a XIX. század utolsó évtizedeiben remek munkákkal lepte meg a kutatókat, amelyek közül kiemelkednek Ábel Jenőés Fraknói Vilmos munkái, valamint Schrauf Károly peregrinációs anyaga. Bécsben a XVII–XVIII. században a magyar „egyetemi nemzet” befogadta a lengyeleket, tisztségviselőinek sorában nem egy lengyel hallgatót találtunk. Ilyen irányú kutatásokat végzett Veress Endre az itáliai egyetemek forrásainak feltárásakor, ahol a magyarok hol önálló egyetemi natiót (nemzetet) alkottak (például Páduában, Bolognában, Firenzében,), hol lengyelekkel közösen szervezték meg egyetemi nemzetüket (pl. Rómában, Pisában, Milánóban és még több helyen az egyetemi lengyel natiohoz csatlakoztak a magyarok). Ezeknek a forrásoknak orvostörténeti szempontból az a hiányosságuk, hogy rendszertelenül (sokszor csak erre volt adat) közlik a hallgatók „szakirányú” tanulmányait, az orvosi stúdiumokat csak elvétve, bár az adott korokban az orvosi karok voltak a kevésbé látogatott fakultások. Meg kell jegyeznünk, hogy a művelődéstörténeti vonatkozású forrásfeltárás nem magyar oldalról indult el, az ösztönzést még a XIX. században Jan Miller, a XX. század elsőfelében Jan Dąbrowski, Stanisław Kutrzeba, Ludwik Birkmajer és mások jelentős munkái adták. Valójában teljes és tiszta áttekintést a krakkói egyetem alapításának 600. évfordulója adott, amelynek alkalmából Kovács Endre tollából jelenhetett meg kötet. E feldolgozásban a szerzőfelvázolta tudományáganként Krakkó jelentőségét a magyar művelődéstörténetben, az orvostudományról viszont csak – a kronológiai felsoroláson kívül – néhány oldalnyi anyagot közölt. Miller Jakab Ferdinánd: Regestrum Bursae Cracoviensis Ungarorum nunc primum ex autographo codice bibliothecae Cracoviensis editum. Buda, 1821. Egyetemi ny. XXIV, 88 p. Sajnos a krakkói másolat, amelyből Miller budai kiadása készült, nem túl pontos, így tudományos kutatási célra nemigen használható. Frankl Vilmos: A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században. Bp., 1873. Akadémia. 424 p. A krakkói egyetemről: pp. 256–267., s ezen belül közli Fraknói a krakkói magyar bursa XVI. századi tagjainak általa összeállított jegyzékét. Fraknói Vilmos: Adatok a hazai és a külföldi iskolázás történetéhez a XV. és a XVI. században. = Századok 9 (1875) pp. 607–677. Ábel Jenő: Egyetemeink a középkorban. Kiadja a m. t. Akadémia irodalomtört. bizottsága. Bp., 1881. Akadémia. II, 97 p. 17
- Page 1 and 2: AKADÉMIAI DOKTORI PÁLYÁZAT Kapro
- Page 3 and 4: ) Lengyel orvosok a Jagellók máso
- Page 5 and 6: 12. Magyar-lengyel orvosi kapcsolat
- Page 7 and 8: hódítás korára kell összpontos
- Page 9 and 10: 1. Historiográfia A. Bibliográfia
- Page 11 and 12: i Bożena Modelska-Strzelecka, na j
- Page 13 and 14: C. Orvostörténeti források Lengy
- Page 15: Sugár Fábiusz: Az orvosi tudomán
- Page 19 and 20: A bécsi és az itáliai egyetemeke
- Page 21 and 22: lengyel királyi udvar orvosi bizot
- Page 23 and 24: Wiktor Piotrowski: Medycyna polska
- Page 25 and 26: Monok István: A Rákóczi-család
- Page 27 and 28: nyomon. A lengyel orvostörténeti
- Page 29 and 30: Ojczulek Bem. Panorama siedmiogrodz
- Page 31 and 32: M. A tudományos társaságok kapcs
- Page 33 and 34: magyar orvostörténelem köréből
- Page 35 and 36: 2. A lengyel-magyar és magyar-leng
- Page 37 and 38: járványok és a különbözőháb
- Page 39 and 40: látta el magyarázatokkal, s azok
- Page 41 and 42: Schneeberger munkája (’De bona m
- Page 43 and 44: többségük (90-95%) minden fokoza
- Page 45 and 46: 3. Orvosi kapcsolataink a XIV-XVI.
- Page 47 and 48: Sanoki (Grzegorz z Sanoka), azaz Sz
- Page 49 and 50: hagyta el Váradot, 1450-ben mégis
- Page 51 and 52: krónikaíró. 41 Feltehetőleg 148
- Page 53 and 54: E két orvosi munka mellett Mechovi
- Page 55 and 56: etegszobák fenntartására külön
- Page 57 and 58: torzsalkodásait, fegyveres összec
- Page 59 and 60: Ebben az időben a krakkói egyetem
- Page 61 and 62: Kiválóan képzett orvos volt. Min
- Page 63 and 64: Kötete jelent meg Aristotelesről,
- Page 65 and 66: Novicampianus nem bírta hűvös é
Zdzisław Gajda: The Museum of the Faculty of Medicine at the Jagiellonian<br />
University. Cracow, 2000. Katedra Historii Medycyny CM – Collegium Medicum<br />
Uniwersytetu Jagiellońskiego. 122 p.<br />
Facultas Medica Cracoviensis. Pamiątki historyczne i zabytki kultury medycznej<br />
w zbiorach Międzywydziałowej Katedry Historii Medycyny i Farmacji Akademii<br />
Medycznej im. Mikołaja Kopernika w Krakowie. [Oprac.]: Mieczysław M[aciej]<br />
Skulimowski. Kraków, 1981. AM. 481 p.<br />
A krakkói egyetemről és a diákokról szóló magyar források<br />
E kutatás magyar részről már a XIX. század utolsó évtizedeiben remek munkákkal lepte<br />
meg a kutatókat, amelyek közül kiemelkednek Ábel Jenőés Fraknói Vilmos munkái,<br />
valamint Schrauf Károly peregrinációs anyaga.<br />
Bécsben a XVII–XVIII. században a magyar „egyetemi nemzet” befogadta a<br />
lengyeleket, tisztségviselőinek sorában nem egy lengyel hallgatót találtunk. Ilyen irányú<br />
kutatásokat végzett Veress Endre az itáliai egyetemek forrásainak feltárásakor, ahol a<br />
magyarok hol önálló egyetemi natiót (nemzetet) alkottak (például Páduában,<br />
Bolognában, Firenzében,), hol lengyelekkel közösen szervezték meg egyetemi<br />
nemzetüket (pl. Rómában, Pisában, Milánóban és még több helyen az egyetemi lengyel<br />
natiohoz csatlakoztak a magyarok). Ezeknek a forrásoknak orvostörténeti szempontból<br />
az a hiányosságuk, hogy rendszertelenül (sokszor csak erre volt adat) közlik a hallgatók<br />
„szakirányú” tanulmányait, az orvosi stúdiumokat csak elvétve, bár az adott korokban<br />
az orvosi karok voltak a kevésbé látogatott fakultások.<br />
Meg kell jegyeznünk, hogy a művelődéstörténeti vonatkozású forrásfeltárás nem<br />
magyar oldalról indult el, az ösztönzést még a XIX. században Jan Miller, a XX. század<br />
elsőfelében Jan Dąbrowski, Stanisław Kutrzeba, Ludwik Birkmajer és mások jelentős<br />
munkái adták. Valójában teljes és tiszta áttekintést a krakkói egyetem alapításának 600.<br />
évfordulója adott, amelynek alkalmából Kovács Endre tollából jelenhetett meg kötet. E<br />
feldolgozásban a szerzőfelvázolta tudományáganként Krakkó jelentőségét a magyar<br />
művelődéstörténetben, az orvostudományról viszont csak – a kronológiai felsoroláson<br />
kívül – néhány oldalnyi anyagot közölt.<br />
Miller Jakab Ferdinánd: Regestrum Bursae Cracoviensis Ungarorum nunc<br />
primum ex autographo codice bibliothecae Cracoviensis editum. Buda, 1821.<br />
Egyetemi ny. XXIV, 88 p.<br />
Sajnos a krakkói másolat, amelyből Miller budai kiadása készült, nem túl<br />
pontos, így tudományos kutatási célra nemigen használható.<br />
Frankl Vilmos: A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században. Bp., 1873.<br />
Akadémia. 424 p.<br />
A krakkói egyetemről: pp. 256–267., s ezen belül közli Fraknói a krakkói<br />
magyar bursa XVI. századi tagjainak általa összeállított jegyzékét.<br />
Fraknói Vilmos: Adatok a hazai és a külföldi iskolázás történetéhez a XV. és a<br />
XVI. században. = Századok 9 (1875) pp. 607–677.<br />
Ábel Jenő: Egyetemeink a középkorban. Kiadja a m. t. Akadémia irodalomtört.<br />
bizottsága. Bp., 1881. Akadémia. II, 97 p.<br />
17
Change language