Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Halála előtti héten fejezte be Tytus Chalupinskiről írt monográfiáját, emléket<br />
állítva a lengyel etnográfia jelentős alakjának, a múzeumszervezőnek és orvosnak. E<br />
munkája páratlan munkaszeretetének és szorgalmának utolsó állomása volt. 1965.<br />
március 2-án halt meg Poznańban. 189<br />
d) Orvostörténeti kutatások <strong>Magyar</strong>országon<br />
Az önkényuralom idején még azok is felhagytak próbálkozásaikkal, akik addig<br />
írásaikkal, vagy a Budapesti Kir. Orvosegyesületben előadásaikkal ápolták az<br />
orvostörténelem ügyét. 190 Viszont 1851–1861 között napvilágot látott Linzbauer Xavér<br />
Ferenc ‘Codex sanitario-medicinalis Hungariae’ című háromrészes, valójában<br />
hétkötetes alapműve, amelyben a pesti egyetem tanára a hazai egészségügy forrásait és<br />
orvosi törvényeit gyűjtötte össze, felbecsülhetetlen értékűforrásanyagot adott a kutatók<br />
kezébe, de forráskiadása mellett több cikket közölt az egyetem orvosi karának<br />
történetéről, a járványokról és kisebb-nagyobb témákról Wachtel Dávid német nyelvű<br />
folyóiratában, a ‘Zeitschrift für Natur- und Heilkunde in Ungarn’ címűszaklapban.<br />
Markusovszky Lajos 1860-ban az Orvosi Hetilap hasábjain az orvostörténelem je-<br />
lentőségére hívta fel a figyelmet, 191 s nyomatékosan fellépett az érdekében, többízben is.<br />
Markusovszky azzal is súlyt kívánt adni az orvostörténelem mellett való<br />
felszólalásnak, hogy az Orvosi Hetilap részéről pályadíjat tűzött ki a magyar orvostan<br />
történelmét tárgyazó munkára.<br />
Ennek az átmeneti korszaknak valóban legjelentősebb orvostörténeti kutatója és<br />
szakírója Fekete Lajos (1834–1877) kisújszállási orvos volt, aki minden ösztönzés<br />
189<br />
Életművének összegzését B. Bujalowska készítette el a Wielkopolski słownik biograficzny c.<br />
Varsóban és Poznańban 1981-ben megjelent kötetben, amely a Państwowe Wydawnictwo Naukowe<br />
kiadásában jelent meg.<br />
190<br />
Kapronczay Károly: Orvostörténeti előadások a Bp-i Kir. Orvosegyesületben. = Orvosi Hetilap, 1975.<br />
pp. 1145–1146.<br />
191<br />
Erre a tényre Győry Tibor figyelt fel: Győry Tibor: Az orvostudományi kar története 1770–1935. Bp.,<br />
1936. pp. 541–542.<br />
160
Change language