Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Download (763Kb) - REAL-d - Magyar Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Bem Magyarországba való jövetele 1848-ban Szenicen keresztül 181 „…G. járási főorvoshoz éjfél után egy magyar honvédtiszt állít be, és katonai rövidséggel felszólítja azt, hogy vegye magához sebészi műszereit és kövesse öt haladéktalanul ö excellentiájához. Nevet azonban nem említett. Az orvos néhány percnyi készülődés után követte a honvédtisztet a báró Schmerzing-féle kastélyba, hová a magyar táborkar szállásolva volt. Itt a nagy teremben táborkari tisztek ültek egy asztal körül. Az orvos belépve Guyon által fogadtatott, ki őt egy kis alkovenbe vezette, hol egy borotvált arcú, rövidre nyírt egyén feküdt az ágyban. Az orvos egyáltalában nem gyanította a patiens kilétét, csak annyit tudott felőle, hogy excellentiás úr. A beteg mosolyogva fogadta látogatóját, és német nyelven, melyből azonban erősen kirítt az idegen kiejtés, magyarázni kezdé, hogy egy kis baj van; bámulatos flegmával felemelte ingét, és jobb oldalán a harmadik s negyedik borda közt egy tátongó szúrássebre mutatott. Az orvos műszereivel megvizsgálván a sebet kijelenté, hogy abban idegen anyag van, mit okvetlenül el kell távolítani. „Ah! igaza van! – mondá az öreg úr – mikor a szúrást kaptam egy csomó vattát tettem bele hogy a vérzést megakadályozzam, csak tessék egész bátran eltávolítani, ha nincs rá szükség.” Az orvos, hogy ezen anyag eltávolítását eszközölje, kissé megnagyította a sebet, mely fájdalmas műtét alatt a sebesültnek egy arcizma sem rándult meg. Gondosan bekötözve már távozni akart, midőn a beteg figyelmeztette, hogy a bal oldalon is baj van, és mielőtt az orvos megakadályozhatta volna hirtelen megmozdult és a bal csípőjén egy surló kartács lövés okozta zúzódást mutatott. Miután az orvos ezen sebet nagy figyelemmel bekötözte, távozni akart, felajánlván szolgálatát másnapra, mit az öreg úr mosolyogva és azon megjegyzéssel utasított vissza, hogy néhány óra múlva okvetlenül el kell utaznia, különben is reméli – tevé szívélyesen hozzá –, hogy sebei a szorgos bekötözés folytán két napig nem fogják háborgatni. Ezzel, névjegyét átnyújtva az orvosnak és azét egy 181 Az 1879-es közlést a mai helyesírás szerint módosítottuk. 148
szívélyes kézszorítás kíséretében elfogadva, az orvos eltávozott és két óra múlva az akkori szenici szolgabíró kocsiján, az öreg úr is, ki miként olvasóink sejteni fogják, Bem volt, a híres szabadsághős. Az itt elmondottak, miknek hitelessége minden kételyen felül áll, 1848. október 30-ikának éjjelen történtek, mikor is Bem az okt. 28-iki bécsi csillagtorlasznál vívott borzasztó utcai harc után Bécsből menekülni volt kénytelen. Felette jellemzőaz öreg úr bámulatos ügyességére, hogy mint sikerült neki a közbeeső ellenséges hadtestet megkerülni és úgyszólván azoknak orra előtt Szenicre eljutni. Másnap, október 31-ikén már Nagyszombaton keresztül Pozsonyban volt, hol Kossuthtal találkozott. Ezen történelmi tényekkel úgy hisszük kellőleg igazolva van azon állításunk, hogy Bem Magyarországba való jövetelekor az elsőéjszakáját Szenicen tölté. Ámde az orvosra nézve hivatásának teljesítése csaknem végzetszerű következményekkel bírt, mert később haditörvényszék elé állítatva Dr. Sch…anditor által a többek közt azzal is lett vádolva, hogy már előbb Bécsben Bemtől politikai missiot kapott és hogy egyenesen az ő kalauzolása folytán sikerült Bemnek Magyarországba jutni. A véletlen ugyan megmenté a derék orvost a kötéltől, és nagyon megelégedhetett, hogy sebkötözés orvosi honoráriuma csak 5 havi várfogság volt.” c) Bem orvosai a szabadságharc idején és az emigrációban A szabadságharc magyar–lengyel orvosi kapcsolatai között kell megemlítenünk Bem József tábornok magyar orvosait, akik többsége követte a legendás lengyel tábornokot török földre, szerepet vállaltak ottani életében. Közülük többen fényes törökországi karriert futottak be, halálukig ápolták Bem tábornok emlékét. Az isztambuli Orvosi Akadémia tanára lett Hammerschmidt Károly (1800–1874) honvéd törzsorvos, aki a törökföldi magyar emigráció legnagyobb tudományos 149
- Page 97 and 98: d) Władysław Mitkowski és Petryc
- Page 99 and 100: kalendárium, amelyet Pécsi Lukác
- Page 101 and 102: uralkodó, II. (Erős) Ágost lengy
- Page 103 and 104: h) Kreisel János Zsigmond Ha nem i
- Page 105 and 106: 6. Közös járványügyi intézked
- Page 107 and 108: A fentiekben leírt járványokhoz
- Page 109 and 110: kivágták, s faedénybe zárva tr
- Page 111 and 112: Jelentésekkel kapcsolatos rendelet
- Page 113 and 114: intézkedés volt a kirurgus rész
- Page 115 and 116: 7. Lengyel és magyar egyetemi refo
- Page 117 and 118: egyetem falain kívül szerződött
- Page 119 and 120: ) Nagyszombat példája Koncepciój
- Page 121 and 122: Utóda a kórházban Jan Jaskiewicz
- Page 123 and 124: d) Bierkowski mint Rokitansky, Hebr
- Page 125 and 126: A történeti lengyel területeken
- Page 127 and 128: elfogadottak érvényre juttatása.
- Page 129 and 130: lengyel orvos, akinek fia, Dominiko
- Page 131 and 132: lengyel légió Saragosát ostromol
- Page 133 and 134: tevékenységükről. E könyv megj
- Page 135 and 136: Girtler tanári működése nyomán
- Page 137 and 138: vagy ügyeik elintézésére jönne
- Page 139 and 140: szép kertjében, de minthogy ez ta
- Page 141 and 142: olyan javaslat, amely a magyar orvo
- Page 143 and 144: Náthánnak 168 és Detsinyi Lipót
- Page 145 and 146: 9. Lengyel orvosok a magyar szabads
- Page 147: Zétény Győző1948-ban adta közr
- Page 151 and 152: kézsérülését és ettől kezdve
- Page 153 and 154: 10. Az orvostörténet oktatása é
- Page 155 and 156: tárgyként az egyetemi képzésben
- Page 157 and 158: orvostársadalomhoz intézett újab
- Page 159 and 160: Az orvostörténelem oktatása mell
- Page 161 and 162: nélkül számottevőszakírói tev
- Page 163 and 164: Az előzőekben számos lengyel és
- Page 165 and 166: A tudományos élet teljes átszerv
- Page 167 and 168: A társaság rendszeresen, meghatá
- Page 169 and 170: Világosan látta a megfelelősajt
- Page 171 and 172: előadását, bár ezt általánosa
- Page 173 and 174: megnyugtató érzéssel távozott,
- Page 175 and 176: nem sokat tudtak kezdeni. 1833-ban
- Page 177 and 178: nagylelkűmecénás, Szalay József
- Page 179 and 180: Simenski Sándor (Szepesség); 1867
- Page 181 and 182: h) Jan Mikulicz, a krakkói Orvosi
- Page 183 and 184: Königsbergi működése alig háro
- Page 185 and 186: Orvosi oklevelének megszerzése ut
- Page 187 and 188: 12. Magyar-lengyel orvosi kapcsolat
- Page 189 and 190: szakbizottság nemcsak a múzeum l
- Page 191 and 192: Ferenc, Vajda Károly, 224 Pólya J
- Page 193 and 194: tervezett könyvet filozófiai és
- Page 195 and 196: akart megvalósítani. Az egyik did
- Page 197 and 198: között fennálló szellemi együt
Bem <strong>Magyar</strong>országba való jövetele 1848-ban Szenicen keresztül 181<br />
„…G. járási főorvoshoz éjfél után egy magyar honvédtiszt állít be, és katonai<br />
rövidséggel felszólítja azt, hogy vegye magához sebészi műszereit és kövesse öt<br />
haladéktalanul ö excellentiájához. Nevet azonban nem említett. Az orvos néhány<br />
percnyi készülődés után követte a honvédtisztet a báró Schmerzing-féle kastélyba, hová<br />
a magyar táborkar szállásolva volt. Itt a nagy teremben táborkari tisztek ültek egy asztal<br />
körül. Az orvos belépve Guyon által fogadtatott, ki őt egy kis alkovenbe vezette, hol<br />
egy borotvált arcú, rövidre nyírt egyén feküdt az ágyban. Az orvos egyáltalában nem<br />
gyanította a patiens kilétét, csak annyit tudott felőle, hogy excellentiás úr. A beteg<br />
mosolyogva fogadta látogatóját, és német nyelven, melyből azonban erősen kirítt az<br />
idegen kiejtés, magyarázni kezdé, hogy egy kis baj van; bámulatos flegmával felemelte<br />
ingét, és jobb oldalán a harmadik s negyedik borda közt egy tátongó szúrássebre<br />
mutatott. Az orvos műszereivel megvizsgálván a sebet kijelenté, hogy abban idegen<br />
anyag van, mit okvetlenül el kell távolítani. „Ah! igaza van! – mondá az öreg úr – mikor<br />
a szúrást kaptam egy csomó vattát tettem bele hogy a vérzést megakadályozzam, csak<br />
tessék egész bátran eltávolítani, ha nincs rá szükség.” Az orvos, hogy ezen anyag<br />
eltávolítását eszközölje, kissé megnagyította a sebet, mely fájdalmas műtét alatt a<br />
sebesültnek egy arcizma sem rándult meg. Gondosan bekötözve már távozni akart,<br />
midőn a beteg figyelmeztette, hogy a bal oldalon is baj van, és mielőtt az orvos<br />
megakadályozhatta volna hirtelen megmozdult és a bal csípőjén egy surló kartács lövés<br />
okozta zúzódást mutatott. Miután az orvos ezen sebet nagy figyelemmel bekötözte,<br />
távozni akart, felajánlván szolgálatát másnapra, mit az öreg úr mosolyogva és azon<br />
megjegyzéssel utasított vissza, hogy néhány óra múlva okvetlenül el kell utaznia,<br />
különben is reméli – tevé szívélyesen hozzá –, hogy sebei a szorgos bekötözés folytán<br />
két napig nem fogják háborgatni. Ezzel, névjegyét átnyújtva az orvosnak és azét egy<br />
181 Az 1879-es közlést a mai helyesírás szerint módosítottuk.<br />
148