Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Share Embed Flag
Download ePaper

Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

Download (763Kb) - REAL-d - Magyar Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

real.d.mtak.hu
from real.d.mtak.hu More from this publisher
01.03.2013 Views

efejeztével – magyar nőt vett feleségül – Zemplén megyében telepedett le és 13 évig Sátoraljaújhelyen dolgozott. A szabadságharc kitörése után előbb a zempléni nemzetőrzászlóalj főorvosa, 1849 áprilisában pedig az egri honvédkórház sebész- főorvosa főhadnagyi rangban. A szabadságharc bukása után visszatért Zemplén megyébe és 1881-ben hunyt el Pesten. Aránylag keveset tudunk Kamenski Lipót – a 18. zászlóalj alorvosa – és Szotowski Ferenc – a lengyel Dzsidások százados főorvosa – tevékenységéről. Viszont a Lengyel Légió saját orvosi karral rendelkezett. Ezt az orvosi kart Zurowski Romuald főtörzsorvos (1813–1881) vezette, aki Bécsben fejezte be tanulmányait 1844-ben. A szolgálat tagja volt Stasziniewits Ignác (Ignacy Staniszewicz) főorvos, aki bécsi közkórházi beosztását hagyta ott a magyar szabadságharc ügyéért. 1848. augusztus 20- án lépett a honvédorvosi karba, kezdetben a 38. honvédzászlóalj orvosa, később – 1849 áprilisától – a Lengyel Légióban szolgált. A szabadságharc bukása után külföldre menekült. Az 1860-as évek elején hazánkban telepedett le és haláláig Aradon élt. 178 A légió orvosai között szerepel Spaczek Ferenc orvosdoktor (1799–1859), aki Bécsben folytatott orvosi tanulmányokat, majd szülővárosában, Poznańban élt. Az 1831. évi lengyel felkelés bukása után magyar földön telepedett le. 1848 nyarán csatlakozott a Lengyel Légióhoz. A világosi fegyverletétel után Törökországba menekült, Kiuthiában Kossuth Lajos orvosa volt. 1851-ben – Kossuth kíséretében – az Egyesült Államokba távozott, ahol a volt magyar köztársasági elnök háziorvosaként működött Philadelphiában, Colombusban és Montgomeryben. Amerikában telepedett le és New Yorkban halt meg. 178 Életútját részletesebben is feltárta levéltári források alapján Kovács István. Lásd részletesebben: Kovács István: „…mindvégig veletek voltunk”. Lengyelek a magyar szabadságharcban (Bp., 1998.) c. kötetében. Őmég néhány, általunk itt nem említett honvédorvosról is beszámol, köztük a Lengyel Légió főorvosáról, Adler alezredesről, továbbá a megbecsült orvosdoktorról, Ludwik Burzyńskiról, illetve arról a Franciszek Kleinről, akit korábban fentebb már említettünk a pesti Tudományegyetem orvosi karán 1847/48-ban végzett hallgatók sorában. Őa szabadságharc leverése után Pesten telepedett le, s továbbra is orvosként működött, Klein Ferenc néven. 146

Zétény Győző1948-ban adta közre az Antal Géza által összeállított nagy honvédorvosi névsort, amelyben még néhány, az 1848/49-es szabadságharcot segítő lengyel orvosról szólnak. Ők a következők: Adler Hermann (Ármin) – utászkari alorvos hadnagyi rangban, majd a lengyel szabadcsapat főorvosa Ehrenfeld Zsigmond – a lengyel légiónál hadnagy alorvos Grün Mór – a lengyel szabadcsapat alorvosa Schäffer Samu – főhadnagy főorvos a lengyel csapatnál, a kassai katonai kórházat is vezette, 1849. jún. 14-től százados főorvos Sratovszky Ferenc – százados főorvos 1849. márc. 6-tól a lengyel dzsidás csapatoknál Zurovszky Romuald – főorvos a lengyel dzsidásoknál b) A sérült Bem Magyarországra érkezése és kezelése 179 A magyar szabadságharc emblematikus alakja Bem József, aki Magyarországra érkezése előtt részt vett a bécsi forradalomban, s ott 1848. október 29-én megsérült. Néhány napra rá megérkezett Magyarországra, sebét itt kezelték. Ezt az eseménysort egy egykori résztvevő naplófeljegyzései alapján közölték az 1879-es mutatványszámában. Az újság egy egy kevéssé ismert hetilap, a ’Felvidék’ volt. 180 A lap szerkesztője megjegyezte, hogy „e nagyérdekűadatokat egy jelenleg is gyakorló orvos naplójából vettük, ki ez események személyes részvevője volt, és ki szíves volt ezt, valamint egyéb érdekes feljegyzéseit, a közlőrendelkezésére bocsátani”. 179 A témakörről általában: – Bem-album, a Bem-nővérek javára. Szerk.: Kerekes Sámuel. M.-Vásárhely, é. n. [1885]. Csiky L. VIII, 360 p. – Balás György: Bem apó. A Magyar Országos Bem Bizottság megbízásából. Bp., 1934. Egyetemi Nyomda. 282 p. – Kovács Endre: Bem József. Bp., 1954. MTA Történettudományi Intézete – Hadtörténelmi Intézet. 751 p. – Kovács István: Bem apó. Sepsiszentgyörgy, 1999. Háromszék. 291 p. (Kaláka könyvek) 180 Az írást Buzinkay Géza ismételten közreadta az Orvostörténeti Közlemények 1971-es évfolyamában. 147

efejeztével – magyar nőt vett feleségül – Zemplén megyében telepedett le és 13 évig<br />

Sátoraljaújhelyen dolgozott. A szabadságharc kitörése után előbb a zempléni<br />

nemzetőrzászlóalj főorvosa, 1849 áprilisában pedig az egri honvédkórház sebész-<br />

főorvosa főhadnagyi rangban. A szabadságharc bukása után visszatért Zemplén<br />

megyébe és 1881-ben hunyt el Pesten.<br />

Aránylag keveset tudunk Kamenski Lipót – a 18. zászlóalj alorvosa – és<br />

Szotowski Ferenc – a lengyel Dzsidások százados főorvosa – tevékenységéről. Viszont<br />

a Lengyel Légió saját orvosi karral rendelkezett. Ezt az orvosi kart Zurowski Romuald<br />

főtörzsorvos (1813–1881) vezette, aki Bécsben fejezte be tanulmányait 1844-ben. A<br />

szolgálat tagja volt Stasziniewits Ignác (Ignacy Staniszewicz) főorvos, aki bécsi<br />

közkórházi beosztását hagyta ott a magyar szabadságharc ügyéért. 1848. augusztus 20-<br />

án lépett a honvédorvosi karba, kezdetben a 38. honvédzászlóalj orvosa, később – 1849<br />

áprilisától – a Lengyel Légióban szolgált. A szabadságharc bukása után külföldre<br />

menekült. Az 1860-as évek elején hazánkban telepedett le és haláláig Aradon élt. 178<br />

A légió orvosai között szerepel Spaczek Ferenc orvosdoktor (1799–1859), aki<br />

Bécsben folytatott orvosi tanulmányokat, majd szülővárosában, Poznańban élt. Az<br />

1831. évi lengyel felkelés bukása után magyar földön telepedett le. 1848 nyarán<br />

csatlakozott a Lengyel Légióhoz. A világosi fegyverletétel után Törökországba<br />

menekült, Kiuthiában Kossuth Lajos orvosa volt. 1851-ben – Kossuth kíséretében – az<br />

Egyesült Államokba távozott, ahol a volt magyar köztársasági elnök háziorvosaként<br />

működött Philadelphiában, Colombusban és Montgomeryben. Amerikában telepedett le<br />

és New Yorkban halt meg.<br />

178 Életútját részletesebben is feltárta levéltári források alapján Kovács István. Lásd részletesebben:<br />

Kovács István: „…mindvégig veletek voltunk”. Lengyelek a magyar szabadságharcban (Bp., 1998.) c.<br />

kötetében. Őmég néhány, általunk itt nem említett honvédorvosról is beszámol, köztük a Lengyel Légió<br />

főorvosáról, Adler alezredesről, továbbá a megbecsült orvosdoktorról, Ludwik Burzyńskiról, illetve arról<br />

a Franciszek Kleinről, akit korábban fentebb már említettünk a pesti Tudományegyetem orvosi karán<br />

1847/48-ban végzett hallgatók sorában. Őa szabadságharc leverése után Pesten telepedett le, s továbbra is<br />

orvosként működött, Klein Ferenc néven.<br />

146

logo

products

Resources

Company

Terms of service
Privacy policy
Cookie policy
Cookie settings
Imprint
Change language
Made with love in Switzerland
© 2024 Yumpu.com all rights reserved

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!