Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Download (763Kb) - REAL-d - Magyar Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
ismert orvostörténeti munkáiból általa nagyra értékelt orvosok életrajzi adatait közölte. 1824-ben magyar nyelven Pesten kiadta az ‘Értekezés az orvosi tudomány kezdetéről, annak díszéről és a polgári társaságba való hasznos befolyásáról’ címűkönyvecskéjét, amelyben egy ismeretterjesztő orvostörténeti munka megírására tett kísérletet. 174 Élvezetes stílusban, mindenki számára érthetőformában vázolta az ó- és középkori orvostudomány fejlődését, részletesen szólt az orvos szerepéről az egészségügyi ismeretek kialakítása területén, néhány példával illusztrálta a hazai ellentmondásos állapotokat. Munkájával – az orvostörténeti adatok közlése mellett – elsősorban nagyobb tiszteletet kívánt az orvosok számára szerezni. A meginduló hazai orvostörténeti kutatás mindinkább igényelte a források feltárását, hiszen Weszprémi munkáján kívül alig támaszkodhatott másra, és enélkül összefoglaló jellegűkézikönyvet alig lehetett megírni. Ennek ellenére – a disszertációk mellett – rövid lélegzetű írások jelentek meg az orvostörténelem tárgyköréből különbözőfolyóiratokban, 175 amelyek egy-egy korszakot, az európai vonatkozásokat vagy elhunyt neves orvosok adatait tárgyalták. Az egyetemi oktatás kérdésében lényeges változás nem történt, bár 1848 tavaszán ismét napirendre került az önálló tanszék kérdése, de ennek ellenére, rendezésére a szabadságharc ideje alatt nem kerülhetett sor. 174 Peterka József Sebestyén: Értekezés az orvosi tudomány kezdetéről, annak díszéről és a polgári társaságba való hasznos befolyásáról. Orvosoknak és nem orvosoknak a számára. Pest, 1824. Trattner Mátyás bet. 38 p. 175 Orvosi Tár, Történelmi Tár, Ország Tükre stb. 144
9. Lengyel orvosok a magyar szabadságharcban a) Néhány ismertebb orvos és a Lengyel Légió 176 Az 1848/49. évi magyar szabadságharc küzdelmeiben – a több ezer lengyel katonával együtt – számos lengyel orvos is szerepet vállalt a katonaorvosi szolgálat legkülönbözőbb területén. Többen a császári hadseregből kérték átvételüket a honvédség soraiba. 177 Így Beduschki (Beduszki) Ferenc századosi rangban szolgáló ezredorvos, akit Perczel Mór 1849. február 9-én a zanini ezredhez nevezett ki, Beduschki a világosi fegyverletétel után Törökországba menekült és később a török hadseregben harcolt a krími háborúk idején. Ugyancsak a császári szolgálatból kérte átvételét a honvédséghez Czelehowski Ignác is, aki 1848 augusztusától Szegeden teljesített szolgálatot és a helyi katonai kórházban működött. 1849 elején már a Sándor-gyalogezred törzsorvosa, de februárban más beosztást kér Flór Ferenctől, mivel nem tudott magyarul, és ez nagyban akadályozta munkáját. Flór Ferenc nem fogadta el a kérelmét, továbbra is a Sándor- gyalogezredet jelölte meg szolgálati helyéül. Czelohowski a szabadságharc bukása után az Egyesült Államokban telepedett le. A pesti egyetemen szerzett seborvosi oklevelet 1835-ben Bukovinsky (Bukowinski) József galíciai születésű (1813) lengyel sebész, aki tanulmányai 176 Lásd még: Kovács István: Jan Aleksander Fredro ismeretlen visszaemlékezései a magyarországi Lengyel Légió születéséről. In: Hungaro – Polonica. Tanulmányok a magyar–lengyel történelmi és irodalmi kapcsolatok köréből. Emlékkönyv Wacław Felczak 70. születésnapjára. Szerk.: Kiss Gy. Csaba, Kovács István. Bp., 1986. MTA Irodalomtudományi Intézet. pp. 129–135. Továbbá: – Eligiusz Kozłowski: Legion Polski na Węgrzech 1848–1849. Warszawa, 1983. Wydaw. Min. Obrony Narodowej. 308, [4] p. – Kovács István: „…mindvégig veletek voltunk”. Lengyelek a magyar szabadságharcban. Bp., 1998. Osiris. 493 p. 177 Forrás: Zétény Győző: A magyar szabadságharc honvédorvosai. Előszó: Ortutay Gyula. Bp., 1948. Egy. ny. 235 p., [14] t. – A Zétény-kötetben megjelent, s Antal Géza által összeállított honvédorvosok névsorának új, javított változata kiadványunkban jelent meg: Az 1848/49-es szabadságharc egészségügye és honvédorvosai. Összeáll.: Ács Tibor és Kapronczay Károly. Bp., 2000. Magyar Tudománytörténeti Intézet. 523 p. (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 14.) 145
- Page 93 and 94: „Nobilis Ungarus”-nak vallotta
- Page 95 and 96: ’Amuletum, azaz: Rövid és szük
- Page 97 and 98: d) Władysław Mitkowski és Petryc
- Page 99 and 100: kalendárium, amelyet Pécsi Lukác
- Page 101 and 102: uralkodó, II. (Erős) Ágost lengy
- Page 103 and 104: h) Kreisel János Zsigmond Ha nem i
- Page 105 and 106: 6. Közös járványügyi intézked
- Page 107 and 108: A fentiekben leírt járványokhoz
- Page 109 and 110: kivágták, s faedénybe zárva tr
- Page 111 and 112: Jelentésekkel kapcsolatos rendelet
- Page 113 and 114: intézkedés volt a kirurgus rész
- Page 115 and 116: 7. Lengyel és magyar egyetemi refo
- Page 117 and 118: egyetem falain kívül szerződött
- Page 119 and 120: ) Nagyszombat példája Koncepciój
- Page 121 and 122: Utóda a kórházban Jan Jaskiewicz
- Page 123 and 124: d) Bierkowski mint Rokitansky, Hebr
- Page 125 and 126: A történeti lengyel területeken
- Page 127 and 128: elfogadottak érvényre juttatása.
- Page 129 and 130: lengyel orvos, akinek fia, Dominiko
- Page 131 and 132: lengyel légió Saragosát ostromol
- Page 133 and 134: tevékenységükről. E könyv megj
- Page 135 and 136: Girtler tanári működése nyomán
- Page 137 and 138: vagy ügyeik elintézésére jönne
- Page 139 and 140: szép kertjében, de minthogy ez ta
- Page 141 and 142: olyan javaslat, amely a magyar orvo
- Page 143: Náthánnak 168 és Detsinyi Lipót
- Page 147 and 148: Zétény Győző1948-ban adta közr
- Page 149 and 150: szívélyes kézszorítás kísére
- Page 151 and 152: kézsérülését és ettől kezdve
- Page 153 and 154: 10. Az orvostörténet oktatása é
- Page 155 and 156: tárgyként az egyetemi képzésben
- Page 157 and 158: orvostársadalomhoz intézett újab
- Page 159 and 160: Az orvostörténelem oktatása mell
- Page 161 and 162: nélkül számottevőszakírói tev
- Page 163 and 164: Az előzőekben számos lengyel és
- Page 165 and 166: A tudományos élet teljes átszerv
- Page 167 and 168: A társaság rendszeresen, meghatá
- Page 169 and 170: Világosan látta a megfelelősajt
- Page 171 and 172: előadását, bár ezt általánosa
- Page 173 and 174: megnyugtató érzéssel távozott,
- Page 175 and 176: nem sokat tudtak kezdeni. 1833-ban
- Page 177 and 178: nagylelkűmecénás, Szalay József
- Page 179 and 180: Simenski Sándor (Szepesség); 1867
- Page 181 and 182: h) Jan Mikulicz, a krakkói Orvosi
- Page 183 and 184: Königsbergi működése alig háro
- Page 185 and 186: Orvosi oklevelének megszerzése ut
- Page 187 and 188: 12. Magyar-lengyel orvosi kapcsolat
- Page 189 and 190: szakbizottság nemcsak a múzeum l
- Page 191 and 192: Ferenc, Vajda Károly, 224 Pólya J
- Page 193 and 194: tervezett könyvet filozófiai és
9. Lengyel orvosok a magyar szabadságharcban<br />
a) Néhány ismertebb orvos és a Lengyel Légió 176<br />
Az 1848/49. évi magyar szabadságharc küzdelmeiben – a több ezer lengyel katonával<br />
együtt – számos lengyel orvos is szerepet vállalt a katonaorvosi szolgálat<br />
legkülönbözőbb területén. Többen a császári hadseregből kérték átvételüket a<br />
honvédség soraiba. 177 Így Beduschki (Beduszki) Ferenc századosi rangban szolgáló<br />
ezredorvos, akit Perczel Mór 1849. február 9-én a zanini ezredhez nevezett ki,<br />
Beduschki a világosi fegyverletétel után Törökországba menekült és később a török<br />
hadseregben harcolt a krími háborúk idején.<br />
Ugyancsak a császári szolgálatból kérte átvételét a honvédséghez Czelehowski<br />
Ignác is, aki 1848 augusztusától Szegeden teljesített szolgálatot és a helyi katonai<br />
kórházban működött. 1849 elején már a Sándor-gyalogezred törzsorvosa, de februárban<br />
más beosztást kér Flór Ferenctől, mivel nem tudott magyarul, és ez nagyban<br />
akadályozta munkáját. Flór Ferenc nem fogadta el a kérelmét, továbbra is a Sándor-<br />
gyalogezredet jelölte meg szolgálati helyéül. Czelohowski a szabadságharc bukása után<br />
az Egyesült Államokban telepedett le.<br />
A pesti egyetemen szerzett seborvosi oklevelet 1835-ben Bukovinsky<br />
(Bukowinski) József galíciai születésű (1813) lengyel sebész, aki tanulmányai<br />
176 Lásd még: Kovács István: Jan Aleksander Fredro ismeretlen visszaemlékezései a magyarországi<br />
Lengyel Légió születéséről. In: Hungaro – Polonica. Tanulmányok a magyar–lengyel történelmi és<br />
irodalmi kapcsolatok köréből. Emlékkönyv Wacław Felczak 70. születésnapjára. Szerk.: Kiss Gy. Csaba,<br />
Kovács István. Bp., 1986. MTA Irodalomtudományi Intézet. pp. 129–135.<br />
Továbbá:<br />
– Eligiusz Kozłowski: Legion Polski na Węgrzech 1848–1849. Warszawa, 1983. Wydaw. Min.<br />
Obrony Narodowej. 308, [4] p.<br />
– Kovács István: „…mindvégig veletek voltunk”. Lengyelek a magyar szabadságharcban. Bp.,<br />
1998. Osiris. 493 p.<br />
177 Forrás: Zétény Győző: A magyar szabadságharc honvédorvosai. Előszó: Ortutay Gyula. Bp., 1948.<br />
Egy. ny. 235 p., [14] t. – A Zétény-kötetben megjelent, s Antal Géza által összeállított honvédorvosok<br />
névsorának új, javított változata kiadványunkban jelent meg: Az 1848/49-es szabadságharc egészségügye<br />
és honvédorvosai. Összeáll.: Ács Tibor és Kapronczay Károly. Bp., 2000. <strong>Magyar</strong> Tudománytörténeti<br />
Intézet. 523 p. (<strong>Magyar</strong> Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 14.)<br />
145
Change language