Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

Hechel rendezte az egyetemi orvostörténeti kézirattárat és a könyvtárban külön
orvostörténeti gyűjteményt állított fel. Az orvostörténelem eredményes oktatását
nagyban elősegítette, hogy 1833-ban Józef Jakubowski (1796–1866) professzor külön
pályadíjat írt ki a legjobb orvostörténeti disszertációk jutalmazására. Szinte minden
évben odaítélték a Jakuvowski-pályadíjat, így 1843-ban Józef Oettingernek, az
orvostörténelem későbbi tanárának Strutiusról írott avatási értekezéséért.
d) Az orvostörténet tanításának kezdete a magyar orvosi karon.
Orvostörténeti kutatásaink a XIX. században
A XIX. század elsőfelében már jól kimutatható a német pragmatikus orvostörténet-írás
hatása a megjelent – igaz gyér számú – hazai orvostörténeti munkában. E szempontból
elsősorban a pesti egyetemen megvédett orvostörténeti témájú disszertációkat kell
említenünk, amelyekben sűrűn hivatkoznak Sprengel, Choulant, Hecker, később
Wunderlich, Haeser, Littré és Daremberg könyveire. Általában olyan tárgykörben
értekeztek, amelyek már részletesen kidolgozásra kerültek az előbb említett szerzők
munkáiban, és csak magyar vonatkozásokkal kellett kiegészíteni. Viszont a
disszertációk megszületésének körülménye sem közömbös, hiszen megírásuk
ösztönzője Schoepf-Merei Ágoston, az orvostörténelem elsőrendkívüli tanára a pesti
egyetem orvosi karán (1835). Schoepf-Merei Ágoston 1835-ben a pesti orvosi kartól
már nem idegen és nem ismeretlen szakterületen kért engedélyt előadói működésre,
hiszen Trnka Vencel a XVIII. század végén már több orvostörténeti témájú tanulmányt
írt, 162 könyveiben és előadásaiban szívesen hivatkozott orvostörténeti munkákra. Az első
162 Trnka Vencel főbb orvostörténeti művei:
– Historia amauroseos omnis aevi observata medica continens. 2 ptes. Vindobonæ, 1781. VIII,
705 p.
– Historia ophthalmiae omnis aevi observata medica continens. Vindobonæ, 1783. XVI, 578 p.
– Historia febris hecticae omnis aevi observata medica continens. Vindobonæ, 1783. X, 430 p.
– Geschichte des hektischen Fiebers, welche alle von jeher gemachte medicinische
Beobachtungen enthält. Aus dem Lateinischen übersetzt. Leipzig, 1784. X, 325 p.
– Historia cardialgiæ omnis aevi observata medica continens. Vindobonæ, 1785. X, 404 p.
– Historia rachitidis omnis aevi observata medica continens. Vindobonæ, 1787. X, 350 p.
140