Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
Download (763Kb) - REAL-d - Magyar Download (763Kb) - REAL-d - Magyar
8. Az orvostörténet oktatásának és kutatásának korai évtizedei. Lengyel és magyar elképzelések a) Az orvostörténet oktatása Krakkóban 1809-től Az európai orvostörténeti kutatás és oktatás szempontjából sem közömbös, hogy 1809- ben – elsőnek Kelet-Európában – a nagy történeti múltra visszatekintőkrakkói egyetem orvosi karán a kötelezőtárgyak sorába beiktatták az orvostörténelmet. A XVIII. század végén nemzeti függetlenségét elveszített lengyel területeken fokozott érdeklődés mutatkozott a nemzeti múlt, a lengyel történelem iránt és ez a történeti érdeklődés a szaktudományokra is kiterjedt. A napóleoni háborúk idején – a franciák által kezdeményezett és velük szoros szövetségben állt – Varsói Nagyhercegség (1807–1815) Közoktatási Bizottsága rendelte el a krakkói egyetemen az orvostörténelem kötelező oktatását, de ez a rendelkezés már egy tényleges állapotot szentesített. Az orvostörténelem művelése – függetlenül a felfokozott történeti érdeklődéstől – nagy hagyományoknak örvendett az ősi lengyel egyetemen. 155 A krakkói egyetem könyvtára tekintélyes orvostörténeti könyv- és kéziratgyűjteménnyel rendelkezett, gyűjtötte az ó- és középkori nagy orvosokra vonatkozó irodalmat, őrizetébe vette az egyetem egykori tanárainak iratait. Az első lengyel orvostörténeti feldolgozás 1635-ben jelent meg nyomtatásban Bartolomej Dylagowski (1590–1653), az egyetem bölcseleti tanárának tollából. A szerző1634-ben az orvosi karon baccalaureusi fokozatot szerzett és munkáját, a ’Chronologica medica cum titulis honorificis maioribus suis a grata prosperitate delatis’ címűkönyvet az orvosi kar tekintélyes tanárának, Krzystof Najmanovicz professzornak ajánlotta. E munkában Dylagowski Hippocratestől a XVII. század elejéig működött neves orvosok életrajzát és munkáit gyűjtötte össze, bő irodalmi jegyzéket nyújtva irodalmi 155 Leon Wachholz: Wydziałlekarski Universytetu Krakowskiego. Kraków, 1935. 536 p. 132
tevékenységükről. E könyv megjelenése után nem sokkal külön könyvecskében tárgyalta az ókori görög orvostudományt és kiemelkedő egyéniségeinek tevékenységét. 156 Feltehetően a megnyilvánult érdeklődés miatt 1636-ban Dylagowski megjelentette a ’Synopsis chronologica’ címűmunkáját, amelyben már a neves arab, görög–római, német, francia és spanyol orvosok szakmai tevékenységét foglalta össze, teljes bibliográfiát csatolt könyvéhez. Utolsó nyomtatásban megjelent munkájában – ’Syncretismus peripateticus’ (1646) – az orvostudomány fejlődését tekintette át az ókortól a XVII. század elsőévtizedéig, kitért az orvosi karok történetére és ezen belül tárgyalta a krakkói egyetem orvosi karának fejlődését is. A lengyel orvostörténetírás Dylagowski szakirodalmi tevékenységétől számítja a hazai orvostörténeti kutatás kezdetét, hiszen munkái nyomán többen is folytattak kutató és szakirodalmi tevékenységet. Dylagowski munkásságát csak emeli, hogy munkáit az egyetem levéltárában végzett kutatásokra alapozta, s tevékenysége nyomán rendelték el az egyetemen az orvostörténeti értékkel rendelkező dokumentumok és könyvek összegyűjtését. Ebből a szempontból jelentős Stanisław Wosiński (1624–1694) tevékenysége, aki a begyűjtött kéziratokból megteremtette a krakkói egyetem külön orvostörténeti kézirattárát, amelyet a jelen sorok szerzőjének is módjában állt részleteiben feldolgozni. Wosiński közel három évtized alatt 63 volt krakkói orvos – közöttük 33 orvosprofesszor – irodalmi hagyatékát gyűjtötte össze és elhelyezte az egyetem könyvtárában. Ezt az alapgyűjteményt egészítették ki újabb adományokkal, amelynek darabszáma – az 1896- ban nyomtatásban megjelent katalógus szerint – a századfordulóra elérte a hétezret. Az orvostörténelem elsőkrakkói tanára Franciszek Kostanecki (1758–1844) a belgyógyászat tanára volt, aki tábori főorvosként részt vett 1794-ben a Kościuszko 156 Leon Wachholz: uo. (Bibliotek i Archiwum. pp 142–161.) 133
- Page 81 and 82: E műválasz Simoniusnak Olmützben
- Page 83 and 84: az estén Báthori - beszélgetés
- Page 85 and 86: 3. Krakkó, 1588 Refutatio scripti
- Page 87 and 88: lengyel király kegyes volt egykori
- Page 89 and 90: címe így hangzik: „Gyulai Pál:
- Page 91 and 92: határterületek érintkezése is,
- Page 93 and 94: „Nobilis Ungarus”-nak vallotta
- Page 95 and 96: ’Amuletum, azaz: Rövid és szük
- Page 97 and 98: d) Władysław Mitkowski és Petryc
- Page 99 and 100: kalendárium, amelyet Pécsi Lukác
- Page 101 and 102: uralkodó, II. (Erős) Ágost lengy
- Page 103 and 104: h) Kreisel János Zsigmond Ha nem i
- Page 105 and 106: 6. Közös járványügyi intézked
- Page 107 and 108: A fentiekben leírt járványokhoz
- Page 109 and 110: kivágták, s faedénybe zárva tr
- Page 111 and 112: Jelentésekkel kapcsolatos rendelet
- Page 113 and 114: intézkedés volt a kirurgus rész
- Page 115 and 116: 7. Lengyel és magyar egyetemi refo
- Page 117 and 118: egyetem falain kívül szerződött
- Page 119 and 120: ) Nagyszombat példája Koncepciój
- Page 121 and 122: Utóda a kórházban Jan Jaskiewicz
- Page 123 and 124: d) Bierkowski mint Rokitansky, Hebr
- Page 125 and 126: A történeti lengyel területeken
- Page 127 and 128: elfogadottak érvényre juttatása.
- Page 129 and 130: lengyel orvos, akinek fia, Dominiko
- Page 131: lengyel légió Saragosát ostromol
- Page 135 and 136: Girtler tanári működése nyomán
- Page 137 and 138: vagy ügyeik elintézésére jönne
- Page 139 and 140: szép kertjében, de minthogy ez ta
- Page 141 and 142: olyan javaslat, amely a magyar orvo
- Page 143 and 144: Náthánnak 168 és Detsinyi Lipót
- Page 145 and 146: 9. Lengyel orvosok a magyar szabads
- Page 147 and 148: Zétény Győző1948-ban adta közr
- Page 149 and 150: szívélyes kézszorítás kísére
- Page 151 and 152: kézsérülését és ettől kezdve
- Page 153 and 154: 10. Az orvostörténet oktatása é
- Page 155 and 156: tárgyként az egyetemi képzésben
- Page 157 and 158: orvostársadalomhoz intézett újab
- Page 159 and 160: Az orvostörténelem oktatása mell
- Page 161 and 162: nélkül számottevőszakírói tev
- Page 163 and 164: Az előzőekben számos lengyel és
- Page 165 and 166: A tudományos élet teljes átszerv
- Page 167 and 168: A társaság rendszeresen, meghatá
- Page 169 and 170: Világosan látta a megfelelősajt
- Page 171 and 172: előadását, bár ezt általánosa
- Page 173 and 174: megnyugtató érzéssel távozott,
- Page 175 and 176: nem sokat tudtak kezdeni. 1833-ban
- Page 177 and 178: nagylelkűmecénás, Szalay József
- Page 179 and 180: Simenski Sándor (Szepesség); 1867
- Page 181 and 182: h) Jan Mikulicz, a krakkói Orvosi
8. Az orvostörténet oktatásának és kutatásának korai évtizedei.<br />
Lengyel és magyar elképzelések<br />
a) Az orvostörténet oktatása Krakkóban 1809-től<br />
Az európai orvostörténeti kutatás és oktatás szempontjából sem közömbös, hogy 1809-<br />
ben – elsőnek Kelet-Európában – a nagy történeti múltra visszatekintőkrakkói egyetem<br />
orvosi karán a kötelezőtárgyak sorába beiktatták az orvostörténelmet. A XVIII. század<br />
végén nemzeti függetlenségét elveszített lengyel területeken fokozott érdeklődés<br />
mutatkozott a nemzeti múlt, a lengyel történelem iránt és ez a történeti érdeklődés a<br />
szaktudományokra is kiterjedt. A napóleoni háborúk idején – a franciák által<br />
kezdeményezett és velük szoros szövetségben állt – Varsói Nagyhercegség (1807–1815)<br />
Közoktatási Bizottsága rendelte el a krakkói egyetemen az orvostörténelem kötelező<br />
oktatását, de ez a rendelkezés már egy tényleges állapotot szentesített. Az<br />
orvostörténelem művelése – függetlenül a felfokozott történeti érdeklődéstől – nagy<br />
hagyományoknak örvendett az ősi lengyel egyetemen. 155<br />
A krakkói egyetem könyvtára tekintélyes orvostörténeti könyv- és<br />
kéziratgyűjteménnyel rendelkezett, gyűjtötte az ó- és középkori nagy orvosokra<br />
vonatkozó irodalmat, őrizetébe vette az egyetem egykori tanárainak iratait. Az első<br />
lengyel orvostörténeti feldolgozás 1635-ben jelent meg nyomtatásban Bartolomej<br />
Dylagowski (1590–1653), az egyetem bölcseleti tanárának tollából. A szerző1634-ben<br />
az orvosi karon baccalaureusi fokozatot szerzett és munkáját, a ’Chronologica medica<br />
cum titulis honorificis maioribus suis a grata prosperitate delatis’ címűkönyvet az<br />
orvosi kar tekintélyes tanárának, Krzystof Najmanovicz professzornak ajánlotta. E<br />
munkában Dylagowski Hippocratestől a XVII. század elejéig működött neves orvosok<br />
életrajzát és munkáit gyűjtötte össze, bő irodalmi jegyzéket nyújtva irodalmi<br />
155 Leon Wachholz: Wydziałlekarski Universytetu Krakowskiego. Kraków, 1935. 536 p.<br />
132