Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

7. Lengyel és magyar egyetemi reformok. Van Swieten tanítványai.
Egyetemi kapcsolatok a XVIII. század utolsó és a XIX. század első
évtizedeiben
a) A krakkói és a nagyszombati egyetem orvosi karának reformja
A XVIII. század második felében kritikus időszakot élt át Lengyelország. Az ország
politikai erőinek megosztottsága, a környezőhatalmak – Ausztria, Poroszország és
Oroszország – agresszív politikája Lengyelország elsőfelosztásához vezetett 1772-ben.
A felosztáshoz vezető utat elősegítette Lengyelország gazdasági, társadalmi és
műveltségi elmaradottsága. A tényen változtatni nem lehetett, mert a nagyhatalmakkal
szemben a lengyelek gyengék voltak, és csak a helyzet enyhítésén gondolkodhattak.
Ebben az időben merült fel a királyi tanács gondolata, amely 1775-től kezdett működni.
A tanács élén a király – Paniatowski Szaniszló – állt, aki világosan látta hazája
elmaradottságának okait. Kora haladó lengyel államférfiaival megpróbálkozott a
válságon segíteni, hiszen a felvilágosodás mindenütt éreztette hatását Európában, így
Lengyelországban is.
A társadalmi átalakulás 139 mellett a felvilágosodott szellemű oktatásért is
küzdöttek. Kétségkívül a lengyel felvilágosodás központja Varsóban volt, és
Paniatowski arra is törekedett, hogy udvarán keresztül minden erővel befolyásolja a
kulturális és művészeti életet. 140
Irányító szerepe nemcsak az építészetben, az
irodalomban és festészetben mutatkozott meg, hanem az oktatás megreformálásában is.
A „nemzeti nevelés elve” győzött a régi lengyel konzervativizmus és a jezsuiták által
képviselt egyházi szellem felett. A köznevelés megújítása a gazdasági fejlődéshez
hasonló feltételek között valósult meg. A többi égetően fontos társadalmi és gazdasági
139 Erről részletesebben: Divéky Adorján: Magyarok és lengyelek a XIX. században. Bp., 1919. Bethlen
ny. 123 p. – Lengyelül is megjelent: Divéky, Adorján: Węgrzy a Polacy w XIX stuleciu. Warszawa, 1919.
Gebethner i Wolff. 209 p.
140 Bogucka, M.: Dzieje Polski do 1795. r. Warszawa, 1964. Wiedza Powszechna. 280. p.
115