Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

Pauschner Sebestyén pestis-könyve (Nagyszeben, 1530), valamint Jordán Tamás
korai kötetei ugyanezt a célt szolgálták. Szerémi György történetíró a 16. század
közepén írta meg történeti visszaemlékezését a mohácsi vész időszakáról. Mint
ismeretes Szapolyai János 1527-ben sógorához, I. Zsigmond lengyel királyhoz
menekült, s egy ideig Tarnówban tartotta udvarát, de Krakkóban is megfordult,
akárcsak Szerémi. Történeti leírásának egyik fejezete az egyik krakkói pestisjárvány
leírását tartalmazza. 134
Értékes munka volt Piotr Umiastowski-nak az 1591-ben lengyel nyelven
Krakkóban megjelent ’Nauka o morowym powietrzu’ c. munkája, amely a dögvészt
okozó pestises levegőtanulmányozásáról szól. Ugyanezt a témakört kutatta Andrzej
Grutinius is, s írt róla a Krakkóban, Lazarus nyomdájában 1592-ben megjelent
’Consilium in febribus pestilentibus et malignis’ c. művében. 135 A XVI. században
Gdańskban és környékén megjelent járványokkal foglalkoztak Jan Mathesiusnak és
kortársainak felvilágosító jellegűpublikációi.
b) Magyarországot és Lengyelországot egyaránt sújtó járványok
a XVII. században
1600–1602 Felvidék, Erdély Pestis
1621–1622 Országos Pestis
1653 Felvidék Pestis
Éhínség, tömeges halálozás (egyedül Besztercén 13
ezer haláleset), határforgalmi korlátozás Lengyelország
felé
Pl. Debrecenben 2000, Lőcsén 1700 haláleset. Átterjed
Lengyelországba
Lengyelországgal kereskedelmi tilalom, ennek ellenére
behurcolják a járványt Magyarországra
134 A leírást közli az alábbi kötet is: Kovács István – Petneki Áron (szerk.): Bámulám a Visztulát…
Krakkó a magyar művelődés történetében. Bp., 2003. Balassi. pp. 23–24.
135 Terjedelme: 24 p.
106