Download (763Kb) - REAL-d - Magyar

uralkodó, II. (Erős) Ágost lengyel király (uralk.: 1697–1706 és 1709–1733) a Varsóban
1722. augusztus 11-én kelt határozatával Hambachert udvari főorvosává nevezte ki. Ezt
a privilegiumot és kinevezést III. (Szász) Ágost lengyel király (uralk.: 1733–1763)
1734. július 30-án megújítja és őis udvari főorvosává nevezi ki Hambachert.
Weszprémi a lengyel szakirodalmi forrásokban fellelhető adatokhoz még
hozzáteszi, hogy az egykori Sáros megyei physicus később visszatért hazájába, hiszen
többször is „pestisjárvány pusztította a sárosiakat, zemplénieket, beregieket és ungiakat,
és amikor 1739-ben és 1740-ben ugyanezen megyékben ugyanez a nyavalya újra kitört,
szinte egyedül Hambacher vígasztalta orvoslásával a ragályosok csüggedt szívét
rendületlenül…”.
Irodalmi tevékenységéből kiemelkedik a ’Lomnius redivivus’ című, három kötetre
terjedő, kéziratban maradt munkája, amelyben orvosi gyakorlatát összegezte, s
„mindegyik betegséghez mellékelte saját megfigyeléseit és nem útszéli orvosságait”. 125
Apja nyomdokain járó fia, Hambacher Sámuel (1720–1801) Gömör megye, majd
a szepesi városok physicusa. Orvosi oklevelét 1742-ben Halléban szerezte, majd
hazatérése után kezdetben apja kíséretében, később önállóan végzett orvosi gyakorlatot
lengyel földön is. Ő sem hagyta el soha magyar hivatalát, csupán vendégként és
meghívásra gyógyított a szomszédos országban. 126
Hellenbach János Gottfied az ifjú Hambach pályáját egyengette. Hellenbach
rendkívül érdekes egyénisége volt a XVII. század végének, hiszen az 1659-ben
Selmecen született neves magyar orvosdoktor – Lipót császártól bárói címet kapott,
miután kigyógyította vesegyulladásából. A császári udvarban oly gyakran megforduló
Hellenbach ennek ellenére 1703-ban II. Rákóczi Ferenc oldalára állt, s a magyar
fejedelem a bányaügyek főigazgatójává tette, ami mai értelemben vett
125 Weszprémi: Succincta. Magy. kiad. Vol. 2. pp. 171–173.
126 Weszprémi: Succincta. Magy. kiad. Vol. 2. pp. 178–185.
101