Magyar zsidó lexikon - MEK

Ipar
(Fiume), Neumann J. és Társa és Deutsch Károly
(Győr), Czinner és Társa (Szeged). Gognacfőzök:
Weisz és Laczkó, Blau M. és Fiai (Nagykanizsa),
Első Alföldi Cognacgyár(Brachfeld, Kecskemét).
Serfőzök: Stein Testvérek és Deutsch Ármin
és Fia (Pozsony), Hirschfeld J. (Pécs), Grün és
Fia (Besztereebánya).)Szeszgyárak;Berger Dániel
(Nagyvárad), Blau Testvérek (Temesvár), Stera
Ignác (Egyedi Lajos atyja, Újpest), Fantó és Geyduschek
(Holics), Fleiszig Testvérek (Fogaras),
Frisch Gyula (Versec), Grünwaldés Társa (Budapest),
Hirsch Ödön (Kolozsvár), Holicser Lipót
(Szinérváralja), Krausz Izidor (Budapest), Kremsier
Mór (Pálfalu), Linzer Károly (Budapest),
Mandl Ede (Nyirbátor), Mittelmann és Fia (Arad),
Moskovics Mór (Nagyvárad), Neumann Testvérek
(Arad), Schwarcz Mór (Mátészalka), Spitzer Benő
(Baja), Taglieht és Fleiszig (Fogaras),WeiszMózes
és Bernát (Munkács), Wodianer Albert (Komjáth),
Wohl Hermán (Mucsiny). Ecetgyárak: Raabstein
A. (Újvidék), Reisz Mór (Arad)', Schwarcz Ferenc
(Miskolc). Agyagipar: Weisz Lipót (Mechala),
Lichtner Dávid es Fia (Szeged). Schwarcz Jakab
(Keszteg), Heller F. (Budapest) GrünwaldM. (Pozsony),
Krén Ignác (Székesfehérvár), Telek Ármin
(Szliács- Haraszt), Borovitz Manó (Kaposvár),
Weinstein Jakab (Rozsnyó). Üvegipar: Scwarcz
A. és Fiai (Pálfalva), Reich Márk (Sólyomkő),
Birnbaum Bernát és Ganzfried József (Sáros Livó),
Rubin Sámuel és Lorber Juda (Szervartó), Kurzweil
Bernát (Incevölgy) Zeiger Ábrahám és Nuszbaum
Mendel (Felső-Hrabasica), Goldstein Testvérek
(Regéc). Vasipar: Buchwald Sándor, Hegedűs
Adolf, Hertzka, Berger ós Márkus, Stera és
Mer ki. Faipar: Goldberger Zsigmond, Hirschler
Ármin,Wellisch Náthán, Löwy D. ós Fiai (Újpest,
Neuschloss Ödön és Marcell, Engel Adolf (Pécsi
Bőripar: Wolfner Gyula és Társa (Újpest),
Mauthner Testvérek (Újpest). Weisz Ármin és Fia
(Újpest), Strasser és Schönfeld (Újpest), Machlup
Testvérek, Grünwald J. és Fia (Szombathely),
Krausz József Fia (Marcali), Fried Bernát Fia
(Simontornya), Horn Adolf (Esztergom), Groszmann
Mór (Pécsujfalu), Leopold Sándor Fiai
(Tatatóváros), Abeles Adolf és Fia, Margulies M.
gépszíjgyár. Papíripar: Spiegel Vilmos (Kieszeben),
Weil József, Préger Samu, Szilárd Mór,
Deutsch és Wachsmann, Glück Zsigmond, Rosenfeld
J. (Nacpál), Salzer Jakab, Posner Káról y Lajos,
Czettel és Deutsch. Kékfestőipar: Goldberger
Sámuel és Fiai, Spitzer T. Apatin), Cohner és
Társa. Gombkötöipar: Wollák és Berkovics,
Schön Jakab, Fischer Gusztáv. Keztyüipar:
Polacsek A. Hugó, Hendl Mór, Ormai Mór. Arany-,
ezüst- és díszműárugyárak: Bachruch A., Grtin-
8tein Henrik, Breitner Testvérek, Rothberger
Jakab, Sienger és Fleischmann, Mandl Henrik,
Wisinger Mór, Löfkovics Arthur (Debrecen).
Könyvnyomdaipar: Kunossy Vilmos és Márkus
Samu. Malomipar: Gizella, Hengermalom, Pannónia,
Viktória, Concordia, Erzsébet, Lujza és a
Hitelbank malmai. Ezeknek alapítói és igazgatóvezetői
nagyrészt zsidók voltak és nagy érdemük
van abban, hogy a magyar liszt versenyképessé
lett a világpiacon. Bányaipar: Salgótarjáni,
É8zakmagyarországi, Magyar Általános Kőszén-
bánya, Borsodi ós Esztergomi szénbányamüvek.
Ezeket is zsidók alapították és fejlesztették ki
közgazdasági életünk számottevő szerveivé
Ugyanígy zsidók által alapított és vezetett részi
vónytársaságok teremtették meg a rimamurányi
és a Resica-aninai vasműveket és hosszú láncolata
sorakozik ezeken kívül azoknak a faipari
telepeknek, szövőgyáraknak, villamos telepeknek
rúggyantagyáraknak, könyvnyomdáknak, mezei
és iparvasútgyáraknak, amelyeknél zsidók működnek
kJzre a magyar nagyipar fejlesztésének
érdekében. Es ugyancsak zsidók voltak a szellemi
vezérei a Gyáriparosok Országos Szövetségének:
Chorin Ferenc és Neményi Ambrus, mint ahogy
ma is egyik főirányítója Fenyő Miksa. A békeidők
rendszeres ós csöndes I.-i fejlődésének korszakát
elementáris erővel szakította meg 1914. a világháború
kitörése. Ez a megszakítás csak a fejlődós
rendszerében mutatkozott, mert most valósággal
forradalmát élte át az I., a produktivitás
tempója megsokszorozódott, a technikai átszerelések
a bókeüzemekről a hadicikkek gyártására
elképzelhetetlenül rövid idő alatt megváltoztattak
a nagyipar egész berendezkedését. A megrendelő
és a fogyasztó javarészben az állam, illetve a
hadsereg volt és az ipartelepek valósaggal hifi
üzemévé lettek a hadseregnek. A Weisz Manfr^gyár
és a Wolfner gyár a háborús I.-i termef j8 -
nek olyan példáját szolgáltatta, ami nemcsa^ a
magyar I. történetében, de a hadtörténelemben* 8
a legnagyobb elismerést érdemli meg. A háború
befejezése és a nagy gazdasági összeomlás a
békeüzemre redukált ipartelepeket is nagy megpróbáltatások
elé állította. Az iparvállalatoknál
a személyi és üzemi leépítések egymást érték,
esztendők elmúlta után azonban a vérkeringés
lassan-lassan visszatért az I.-i életbe is és ma a
gazdasági konszolidációval a magyar I. ismét a
fejlődés útjára került. Szép példáját mutatják
ennek az esztendőnkénti mintavásárok. Az Országos
Statisztikai Hivatal az 1910-ik évről kiadott
hivatalos kimutatása szerint az I.-ban a
következőképen oszlottak meg a zsidók:
Asztalos._
Borbély ...
Cipész
Korcsmáros
Kovács _.
Kömíves
Könyvnyomdász
Mészáros
Molnár
Pék
Szabó
Szűcs . . .
Takács _.
Egyéb iparágak
Bányászat ... ...
Összlétszám
Zsidó
Önállók Segédek önállók Segédek
54,507
9,669
60,933
29,562
36,741
16,766
919
12,919
11,373
4,718
25,596
4,450
4,022
79,649
360
87.421
12.743
61,070
28,145
103,357
64,178
11 959
17,839
26.612
13.396
38.848
3.496
8,063
261.488
63,278
1.329
350
5,422
12,343
785
103
534
3,110
466
1,152
5,386
269
52
10,691
11
1,942
334
3.291
5,669
3,296
99
2,701
2.115
42S
1,663
6,143
314
101
15,414
85
Az 1920-iki hivatalos statisztika szerint a
háború utáni Magyarországon bányászattal és
kohászattal 477, I.-ral pedig 71,197 zsidóvallású
egyén foglalkozik. Ebből önálló az I.-ban 28,090.
tisztviselő 10,097, egyéb segédsz amólyzet 33,010.
Az I.-telepek tulajdonosai közlll 1109 zsidóvallású.
L. Magyarország. V- u