Magyar zsidó lexikon - MEK

justus — 439 — Kabbala
után 1873. halt meg. Kéziratos művét Minchasz
()ser c. alatt fia, J. Ábrahám (megh. 1904) rabbi
rendezte sajtó alá (Máramarossziget 1876.) T. L
2. J. Mózes, rabbi, szül. Csecsén 1842., megh.
Kassán 1906. Atyja Csecsén volt rabbi. J. a
balassagyarmati és pozsonyi jesi vakon tanult,
1873-tól kezdve pedig a kassai orth. hitközség
rabbija volt s mint ilyen, igen nagy tekintélynek
örvendett. Egyik vezetője volt a magyar orthodoxiának.
Utódául fiát választották meg. T. I.
3. J. Mózes Nátán, rabbi, J. Aser (1. o.)
csengeri rabbi fla, megh. Füzesgyarmaton 1889.,
ahol 27 évig működött. Halála után rendezték
sajtó alá fiai halachikus és agadikus tartalmú,
jelentős műveit, melyek Tórasz Móse Nószon
(Munkács 1876) és Menuchasz Móse (u. o. 1904)
címen jelentek meg. T. 1.
4. J. Sámuel Dávid halévi, rabbi, szül. 1837.,
megh. 1894. Előbb Deutcsh Aharon Dávid (1. o.)
balassagyarmati rabbinál tanult, majd innen
Szofer Ábrahám Binjamin (1. o.) pozsonyi rabbi
K
jesivájába került, 1868-ban elfoglalta a fehérgyarmati
rabbiszéket, ahol haláláig nagyhírű
jesivát vezetett. T. L
Justus Jakab, dermatológus, orvos-író, szül.
Mohácson 1866. A budapesti egyetemen tanult és
sokáig Schwimmer tanár (1. o.) asszisztense volt.
Mint jelentékeny dermatológust meghívták a
kolozsvári és több amerikai egyetemre, de a meghívásokat
nem fogadta el. 1898 óta a Zsidó Kórház
bőrgyógyászati osztályfőorvosa és szerkesztője
a Therapia gyűjteményes munkák sorozatának.
Főműve: Therapie der Hautkrankheiten
(1911). B.R.
Jusztusz György, zeneszerző, szül. Budapesten
1898 máj. 6. Siklós Albertnél tanulta a zeneszerzés
alapelemeit, majd a berlini Musikhochschule
növendéke lett. Müvei: 2 vonósnégyes,
hegedűszonáta, Kassák Lajos-dalok, zongoradarabok.
Kritikai tevékenységet fejt ki. Zenei
cikkei és kritikái a Crescendo, Dokumentum és
Kut folyóiratokban jelentek meg. K. K.
Kába, nagyk. Hajdú vm. 6815 lak. A zsidó minden etimológiai feltevés, amely erre a rokon­
hitközséget 1862. alapították Mandel Jakab, ságra támaszkodik, önmagától dől meg. u. L.
Kosenfeld Ignác, Kohn Ábrahám, Kohn Áron és Kabbala. (Raboló). Héber szó, a kibél (elfo­
Kurczer Simon. Az elöljáróság a következő volt: gadni) gyökből ; jelentése: az elfogadott v. szóbeli
Mandel Jakab elnök, Rosenfeid Ignác gondnok hagyomány. Tágabb értelemben jelenti az Istenre
és Kurczer Simon jegyző. Az első rabbi a jelenleg és az Univerzumra vonatkozó misztikus tant,
is működő Teitelbaum Heiman, aki 1918. jesivát mely saját tanításai szerint, kevésszámú ki­
létesített. 1870-ben létesült a Chevra Kadisa, választott, szenteletü elmélkedőnek nyilatkozik
amelynek élén Rosenfeid Tóbiás áll. 1886-ban meg. Ez elmélet a hindu-perzsa, az újplatonikus,
építették a templomot. 1900-ban rituális fürdőt új pythagoreánus ós más idegen filozófiai elmél­
létesítettek. Ekkor kútfúrás alkalmával földkedés hatása alatt keletkezett. A gáoni-korgázra
bukkantak, amelyet a templom világítászakban egy misna-szerű szövegkönyvben, a
sára és a fürdő melegítésére használnak fel. Széfer Jearóban vetették meg írásbeli alap­
1903-ban megalakult a Nőegylet. 1906-bau megját, azonban tovább fejlődött a közép- és újkornyitottákaz
elemiiskolát, amelynek 16 tanítványa ban, egész a legújabb időkig. A kabbalisták me-
van. Á tantestület tagjai: özv. Róna Árminnóés kubólim-nak v. bálé ha-K.-nak (a K. birtokosai­
orosz Samu hitoktató. 1925 ben megalakult a nak, beavatottjainak) nevezik magukat, magát a
Sasz-Chevra, amelynek célja a Tóra-tanulás ki- K.-t Chochmó nisztóró-n&k (elrejtett bölcsesmélyítése.
A hitközség orthodox alapon áll. ségnek). A K. nyelve mindig a héber-arameus
Lélekszáma 250, családszám 77, adófizető tag 70. dialektus s szent könyve a Jeciró-n kívül fő­
Foglalkozásuk: 60 kereskedő, 11 iparos, 5 gazképpen a középkori Zóhár (1. o.), irodalma pedig
dálkodó, 1 orvos. A világháborúban 38-an vettek rendkívül nagy s a Talmuddal kezdettől fogva
-"észt. A hősi halottak száma 11, akik közül ket­ szembehelyezkedő. A K. felosztható teoretikus
ten a román invázió idején estek el. A hitközség v. teozóflkus K.-ra (K. Jjjunisz) és teurgikus v.
évi költségvetése 12,000 pengő. Vezetősége: praktikus K.-ra (K. Máászisz). Maga a K. szó a
Teitelbaum Heiman ra bbi, Rosenfeid Gyula elnök, XI. sz. előtt egyáltalán nem fordul elő a héber
Löwinger Sámuel gondnok, Stern József pénz­ irodalomban s ehhez képest az ókorinak tartott
einek és Weisz József jegyző.
kabbalisztikus főművek, a Jeciró és a Zóhár
Kabarok. Az Atelközben magyarokhoz csat­
pseudoepigraflkus jellegűek. Mégis a titkos talakozott
kozárokat (1. Kozárok) nevezték el
nokkal való foglalkozás, melynek jegyében a K.
"holmi kabaroknak», ahogy azt bíborban szüle­
megszületett s amely az egész Tórának csak
it Konstantin írja. Magyarul talán kóbornak
keveseknek érthető misztikus jelleget adott, már
lehet értelmezni ezt az elnevezést, bár vannak,
az ókori zsidóknál, főképp a chásszideusoknál
akik a héber chaber (chóvér) szóból származtatják.
meglehetett. Ezért az igen régi, de apokrif
A héber chaber bajtársat jelent, viszont mégsem
Jézus Szirach (1. Szirach) már óv a titkos
tehető fol, hogy a magyarok héber nevet adhat­
tanokkal való foglalkozástól (3. 22., v. ö. Ghagok
volna a kozároknak. A héber és a magyar
giga 13 a és Gen. Rabb. 8.). Josephus szerint
n
yelv között nincs semmi nyelvi rokonság és így j
az esszónusok őrizték a titkos tant (De bell.