Magyar zsidó lexikon - MEK

Jugoszláviai zsidóság 438 —
és Keller Pinkász (cionizmus) tűnnek ki. Lenkei
Lajos a festészet, F. Geréb Klári az iparművészet
terén értek el nagyobb sikereket. Zsidó sajtóról
beszélni alig lehet. Néhány hetilap rövidéletű
próbálkozás után megszűnt. Egyetlen hetilap jelenik
meg német nyelven Keller Pinkász bácskatopolyai
főrabbi szerkesztésében Israel cimen.
A lap cionista irányzatú és IV. évfolyamában
van.
IV. Gazdasági élet és politikai helyzet.
Jugoszlávia a világháború befejezése után nem
érezte a forradalmak és ellenforradalmak romboló
hatásait és bár az impériumváltozással elkerülhetetlenül
együttjáró politikai és gazdasági
izgalmak hatásai itt is nyilvánultak, a rend és a
fegyelem kedvező előfeltételei mellett azonban a
konszolidáció nehéz munkája már megindult és
sikeresnek ígérkezik. Míg az agrárreform a földbirtokosok
vagyoni helyzetében kedvezőtlen változást
idézett elő, addig az infláció a kereskedők
részére erős konjunkturális fellendülést hozott.
A bekövetkezett defláció folytán aztán a kereskedők
helyzete aggasztóan megromlott és gyakori
csődök és fizetésképtelenségek között ez az
osztály igen kritikus válságba jutott. A szabadpályán
lévők, különösen az ügyvédek a nyelvi
nehézségek miatt eleinte igen nehéz időket éltek
át, de helyzetük lényegesen javult, miután az államnyelvet
sikerült oly mértékben elsajátítaniuk,
hogy hivatásukat akadálytalanul elláthatják. Az
Sz. H. Sz. Királyság több jogterületből alakult és
így az egyes vidékeken különböző törvények voltak
és vannak érvényben. Különösen a Vajdaságot
sújtották erősen az itt érvényben levő ú. n.
Wekerle-fóle adótörvények, amelyeknek alkalmazása
még ma is veszélyezteti a kereskedelem
és ipar boldogulását. Az adóegységesítési
törvény most készült el és ez lesz hivatva ezeken
a bajokon és aránytalanságokon segíteni.
Az elmondottak a volt magyarországi területekre
vonatkoznak általában és ebben a tekintetben
zsidó és nemzsidó között semmi különbség nincs.
A zsidó lakosság többsége kiskereskedelemmel
foglalkozván, természetes, hogy a válságot ők
sínylik meg legjobban. A zsidóság társadalmi
elhelyezkedése, miután a Vajdaság lakossága
ugyanaz, mint a háború előtt ós alatt volt, lényegében
nem változott. Az Sz.H.Sz. Királyság alkotmányának
felfüggesztése előtt az állam minden
polgárának nemzetiségi és felekezeti különbség
nélkül teljes jogegyenlőséget biztosított. Antiszemitizmust
nem ismertek a régi Szerbiában sem.
Péter király kormánya a Balfour-deklarációt magáévá
tette, elismerte és az ország zsidóságát ez
alkalomból hivatalosan üdvözölte. Az új jugoszláv
állam átvette a régi liberális tradíciót és így a zsidók
jogegyenlősége élő valóság, amely a gyakorlatban
is megvan. A magyar területekkel együtt
új impérium alá került zsidóság ugyan eleinte bizalmatlansággal
és némi idegenkedéssel találkozott.
de ez az érzés nem annyira zsidóságának, mint
magyarságának szólt. Az állampolgársági helyzet
rendezetlenségét a zsidók éppen úgy megszenvedték,
mint a többi lakosság. A hitközségek országos
szövetsége ezen a téren is nagy segítségére
volt az érdekelteknek és egyébként is ered-
menyesen működött, hogy a zsidósággal szem
ben a bizalmatlanság megszűnjék. Állami szolga"
latban kevés a zsidó, a közigazgatás, pénzttgv
ós a vasutak nacionalizálása folyamán a magy&r
tisztviselőkkel együtt sok zsidót is nyugdíjaztat
vagy elbocsátottak, de ha figyelembe vessztika
zsidóság kis arányszámát, azt mondhatjuk, hogy
aránylag ugyanannyi zsidó van állami szolgálat
ban, mint más országokban. Mint önálló politikai
párt a zsidóság sehol sincs megszervezve. Egyes
helyeken — Újvidéken, Becskereken — a községi
választások alkalmával zsidó párt alakult, amelynek
sikerült is jelöltjeit a községi kópviselőtestü.
létbe behozni. Általában a zsidók egyéni felfogásuk
szerint helyezkedtek el az egyes politikai
pártok keretében ós sokan igen jelentékeny vezető
pozíciókat töltenek ott be. A nemzetgyűlésben a
volt magyar területekről való zsidó képviselő
nem volt — az egész országból is csak egyetlen
ilyen volt — a tartományi képviselők sorába azonban
beválasztottak egy zsidót: Klein Adolfot, a
szabadkai hitközség elnökét. v.l.
Juhász, 1. Árpád, író és újságíró, szül. Szepsin
(Moldova Cs.-Szl.) 189*. Blőbh vidéki lapok
szerkesztőségeiben dolgozott, majd Budapesten
a Pesti Napló, Kis Újság és 8 Órai Újság munkatársa
lett. Jelenleg a Kassai Újság segédszerkesztője.
Szépirodalmi írásaiban költői lírája és éles
írói megfigyelései jutnak kifejezésre. Művei: Elfojtott
könnyek (versek); Gobelin (novellák);
Aranypohár (regény); Köszöntés messziről (versek)
; Uri kaszinó (regény); Búcsúzó (versek).
2. J. Mór, rendőrkapitány, író, szül. 1864
f ebr. 2., megh. Kassán 1922 szept. 28. Jogi tanulmányait
Kassán és Budapesten végezte, majd
fiatalon a kassai rendőrség szolgálatába lépett.
Eövid idő multán rendőrkapitány lett. Sokat foglalkozott
irodalommal. Héber cikkei sűrűn jelentek
meg a legnagyobb héber lapokban. (Hacfira,
Hamagid,Haólam). Mint botanikus állandó munkatársa
volt a legelőkelőbb szaklapoknak. Vezető
szerepet játszott a kassai cionista mozgalomban.
8 - k
Jules Juda Léb, sebesi rabbi, szül. Trencsénben
1819., megh. Sebesen 1905. Kretsch Salamon
leipniki rabbinak tanítványa volt. 1850-ben
a sebesi hitközség rabbijává választotta és e tisztében
működött 55 éven keresztül haláláig. Országoshirü
jesivájából számos kiváló rabbi került
ki. Halála után nagyértékű héber kéziratok maradtak
utána, amelyek kiadásra várnak. A- T -
Junger Mózes, rabbi, szül. Pelejtén (Zemplén
vm.) 1878 márc. 18. 1898—908-ig volt a budapesti
Rabbiképző növendéke. 1908-ban avatták
bölcsészdoktorrá Budapesten, 1909. pedigrabbivá.
Tizenegy évig Siklóson működött, 1921 óta zalaegerszegi
főrabbi. József ibn Caddik Széfer
Háwuszarja c. műve (Vác 1908) disszertációjául
szolgált. Cikkei a Magyar Zsidó Szemlében, »
Pécsi Naplóban, a Zala Vármegyében jelentek
meg.
R p -
Jungreisz, 1. Áser, rabbi, szül. Csecsén
1806., ahol atyja, J. Sámuel rabbi volt. 1834-161
kezdve működött Csengeren, ahol jámborság*
által nagy hírnévnek örvendett s jótékonysága
is közismert volt. Negyven évi működés