Magyar zsidó lexikon - MEK

judalzmus 435 — Judalzmus
nek az a véleménye, hogy a J. nem misszionárius
vallás, ma már meg van cáfolva, mert azóta az
adatok nagy tömege bizonyítja, hogy különösen
Alexandriában kiterjedt prozelita propagandairodalom
volt s a Midrás is bőségesen tud arról;
csupán a kereszténység államvallássá emelkedése
votott gátat a J. missziójának, mely a nyugati részen
még a középkor első felében sűrűn hódított
(1. Kereszténység és zsidóság viszonya és Prozeliták
címszókat), bár a kényszer-térítés mindenkor
távolállott a J. felfogásától. Egyik igen jellemző
tény a J. toleranciájára, hogy a jeruzsálemi
templomban szukósz-ünnep alkalmával hetven
békeáldozatot mutattak be a hetven pogány
népért (Szukkót 55b). Az egész zsidó etikai irodulom
a középkorban éles ellentéte a végtelenül
türelmetlen egyháznak, mert az előbbi az emberiességet
és emberi lelket nem nézi egocentrikus
és elfogult látószögből, hanem mindig egyetomos
tud maradni. Ugyanilyen megértő álláspontot
tanúsítottak a zsidó moralisták és teológusok
a mohammedán vallással szemben. A három
gyűrű parabolája, melyet Lessing Bölcs Nát
hán szájába ad, nem véletlen, hogy zsidó eredetű
m azt régi hagyományok alapján már Boccacio
is földolgozta a zsidó türelmesség dicsőítésére.
/ V. A J. mint törvény. A J. törvényét, a
Tórát, amely egyaránt jelent törvényt és doktrínát,
a közfelfogás mindig helytelenül értelmezte
s ez Pál evangélistára vezethető vissza,
aki a Törvényt és Hitet szeparálta és ellentétbe
állította. A Tóra a J. centruma, eleven valóság,
nem pedig vak dogma, mely megköti hit tételekkel
a lelket. A Tóra «terheit» a J. erkölcsi szük-
KégoBségnek fogta fel mindig, az cdsteni paran-
(•«olatok igája» Isten királyságának igáját jelentette
a zsidóságnak, amely boldogan viselte a «ter
hekot» : «A legközönségesebb zsidó is érdemdús
éppon a számos parancsolat teljesítése következtében
» (Beráchót 17a). A J. Isten különös ke-
KVet látta az Izraelnek szóló számos parancsban,
u-f-ly erkölcsösebbé, tisztábbá, emelkedettebbó
t»-tte; amely spiritualizálta az egéBZ életet, a köu-lességek
szentségét rányomta minden cselekedetre;
mérsékletre, önuralomra, lemondásra
szoktatta s a zsidó otthont szentéllyé avatta.
r- z »