Magyar zsidó lexikon - MEK

More documents

Recommendations

Info

joszóf ben Sámuel — 425 Jótékonyság joszéf ben Sámuel, rabbi. Budán lakott 686-i 0 ", ekkor vándorolt ki. Művének cime: 7mirosz, Wandsbekben jelent meg 1731. jószéf Selomo Zalman, rabbi. Pozsonyban született. 1780-ban adta ki glosszáit a Talmudhoz Minchász ÓM c. alatt Prágában. jószóm (h). Árva. Rendszerint a gyászolót ,>rtik alatta a gyász első esztendejében. Halálozási évfordulón azt, aki kaddist mond. Kaddis lós/óm: árvák kaddisa. Jótékonyság. A J.-nak és a J. organizációjának speciálisan zsidó eredete miatt a zsidóság •Metében különös fontossága is van, mert a J. lsó organizált formái a mózesi könyvek ethikáján nyugszanak s már a bibliai korban megvalósultak; minden későbbi kor jótékonysági tervezete csupán annak továbbfejlesztése s így ,i speciálisan zsidó J.-i szervezeteké is. A J. bibliai hébor kifejezése a Cedókő, tehát ugyanaz a szó, amely a bibliai nyelvben az igazságosságnak is egyedüli kifejezése. Minden intézményes J. ••^yedüli kifejezése a héberben máig a «Cedókó», míy a magánjótékonyságnak, a könyörületesség vjiiíy a szeretet gyakorlásának megjelölése már a Mibliábaíi és a Talmudban (1. Simeonha-Caddik) * (jnnülusz cheszed. A régi zsidó ethikai felfogás sAcrint, mely a bibliai, talmudi és az azutáni koruknak rabbinikus felfogására is változatlanul vonatkozik, tehát magának a zsidó hitvallásnak sokat hangoztatott nézete szerint a J. magában- •tfVd még nem érdem vagy épen erény, hanem csupán kötelességteljesítés, mert általa csupán a «Cedókó»-nak, az igazságosságnak teszünk •-loyet; igazságosságnak pedig azért nevezi a h-'U-r nyelv a J.-t, mert Isten az Ő adományából meirküveteli a szegénynek juttatandó részt, «mert a föld az Enyém, ti pedig mindannyian vendegek vagytok rajta», ezért az özvegyek, árvák, idegenek ós a hit szolgálatának fizetség nélkül élő leviták és kohaniták kapjanak abból. A legrégibb -r-bbiuikus felfogás még azzal is magyarázza, ! >"i.'y a ciCedókó» egyaránt egyedüli kifejezése w. igazságosságnak ós a J.-nak a Bibliában, mert > zsidó felfogás szerint a gyámoltalannak és '-incateleanek joga van segítést kérni szerencsé- -••bb sorsú testvéreitől. Ezen erkölcsi felfogások --apján vau a zsidó J.-nak, mint kötelességtelje- -•tí-snok, egészen speciális indító oka és szerepe •^ esíész későbbi zsidó történet folyamán. A legfőbb korban a zsidó nép egyedüli törvénykönyvnek, a Bibliának kimondott parancsai alapján •oakorolta a J.-ot: «Adnod kell a szegénynek és --ivednek nem szabad bosszankodni, amikor adsz ;;'"*' * az Isten meg fog téged áldani minden mun- ""•' ml nun denütt, ahova kezed teszeds {Deuter. '.'.',}' A mozesi törvénykönyv a tulajdon - '•-öt nem terinc/tott-a n
Jótókonyság írja elő a J. gyakorlásánál a feltétlen diszkréciót, hogy a nyilvánosság ne sértse és ne alázza meg a támogatásra szorulót (Ketubőt). A puszta J.-nál nagyobb érdem a szegénynek pénzt kölcsönözni, azt keresethez juttatni, de még nagyobb érdem a könyörületesség gyakorlása. Miclia próféta (6.8.) ezt a kifejezést használja: cozeretni a könyörületességgyakorlást». Minthogy a puszta J. az eredeti zsidó erkölcsi felfogás szerint csupán kötelességteljesítés, azt csak a szeretet, a személyes jóindulat, az irgalmasság és könyörületesség, egyszóval a «gemillusz eheszed», ami benne foglaltatik, teszi erénnyé Ebből következik, hogy a Biblián alapuló talmudi ethika a kirakatjótókonyságot megveti. Ezalatt a J. módját, szívből való, önzetlen eredetét, tapintatos lebonyolítását érti a Talmud, amint Mózes V. könyve is ügy kívánja a J. gyakorlását, «hogy szíved el ne boruljon)). A ccgemillusz cheszed», a szeretetnek, az irgalmasságnak, a jóindulatnak alkalmazása a Talmud szerint egy ke azoknak a pilléreknek, amelyeken a világ, az emberi társadalom nyugszik, így tanította azt Nagy Sándor kortársa: Simeon ha-Cadík (1. o.) (az igazságos), az időszámítás előtti 4. sz.-ban. Eszerint az emberi szenvedés felismerése hívja fel az emberek egy részét a segítésre s ennek nyomán alakultak az első J.-i egyletek, melyek a társadalom fenntartásának részesei. A Talmud szerint ez elsősorban az illető városvezetőség, vagyis a hitközség kötelessége s ez tartozik gondoskodni arjól, hogy ne legyen körében szűkölködő vagy bűnöző. Tehát a bűnözésnek a nyomorból való eredetét is felismeri és méltányolja a Talmud. Ezeken az erkölcsi alapelveken épültek fel a J.-i szervezet első formái a zsidóságnál s ezek a máig létező intézmények már megvoltak a jeruzsálemi Nagy Templom fennállása idején, amikor annak vezetői, az Ansé Keneszesz Hagdóló (a Nagy Gyülekezet fértlai) szervezték azt. Ezt azért fontos leszögezni, mert némely keresztény teológus és azok alapján mások is azt a meggondolatlan tévedést követik el, hogy Máté evangéliumából vezetik le a J. összes későbbi organizált formáit, jóllehet Máté (Matatjáhű) összes idevonatkozó kitételei kivétel nélkül a régebbi zsidó iratokon nyus-osznak és betű szerint megvannak a 98.-ík Zsoltár Midrasában. A J.-nak ott említett hét á°:a: 1. az éhezőknek táplálókot, a szomjazóknak italt nyújtani, 2. a mezítelenek felruházása, 3. a betegek látogatása, 4. a halottak eltemetése és a gyászolók vigasztalása, 5. a foglyok megváltása, 6. az árvák felnevelése és menhelyadás a hajléktalanoknak, 7. hozományadás árva leányok részére. Ezek a zsidó államban nem csupán szokások voltak, hanem intézményesített karitatív egyesülések alapjává váltak, mert már a mózesi törvények, egy eg-yszerű, de monetheista földmívelő-pásztornép törvényei szigorúan megparancsolták az özvegyek, árvák és idegenek (rabszolgák és foglyok) támogatását. Hogy a J. szervezve volt a zsidó államban, arra bizonyság Josephus leírása. Midőn Adiabene zsidó vallásra áttért királynéja: Heléna ésöaIzátesz a palesztinai éhség idején nagy menynyi8égű gabonát, fügét és ércpénzt küldtek Jeruzsálembe, akkor ezeket az éhezők közt a Nagy 426 Jótékonygiy Templom ((legkiválóbb emberei osztották fel» (Antíquüates 20. 2, § 5) A Misna is említi, hogy a kiosztást a legkiválóbb férfiak teljesítették minden J.-nál. Ezeket a J. élén állókat nevezték gabbaim-nak ós caddikim-nak, akik előkelőség tekintetében a Kohaniták ama ága után következtek, akikből a főpapok kerültek ki s ezek családjába külön elővizsgálat nélkül beházasodhattak. Maga Rabbi Akiba is a J.-i egyesületek élén állott. A sególyszervezésnek a világtörténelemben ismert eme legrégibb formái a Misna korában, tehát a Nagy Templom fennállás idején a következő volt. Minden községnek volt egy jótékony adományokat gyűjtő szekrénye (chuppő, korbán), mély a község szüköiködőinek szükségletére szolgáló pénzt tartalmazta. Ezek péntekenként megkapták heti eledelszükségleteikre, valamint a ruházatukra elégséges pénzt. Ugyancsak abból osztottak ki adományt a vándor-szegényeknek és idegeneknek, akik csak annyit kaptak, amennyi egy napra szükséges volt, szombat kimenetelekor pedig három napi táplálékot. Ezenkívül azonban egy ebéd mindig rendelkezésére állott, az esetleges szükségre való tekintettel. A J.-i szekrényt a község három előkelő bizalmi fórfia őrizte s csak J.-i ügyekben Besz-dint képeztek s saját belátásuk szerint járhattak el oly módon, hogy tekintetbe vették a támogatott személy előbbi szociális helyzetét. A pénzbeszedésre a két legtekintélyesebb vezető ment, de függetlenül ezek sem szedhették azt be, viszont nem kéregetni mentek adományokat, hanem formálisan megadóztatták az egész lakosságot tehetsége szerint; teljes felhatalmazással rendelkeztek ós vonakodás esetén ingóságokat foglalhattak le. A «Chuppó» részére hetenként újra gyűjtöttek minden községben. Ha valaki 30 napig egy városban tartózkodott, köteles volt adakozni, ha 6 hónapig, akkor a ruhasegélyezó'shez, ha 9 hóig, akkor temetési költségekhez is hozzájárulni. A J. adminisztrátorait, ill. a gyűjtőket parnasszim nak nevezték s ezek nemcsak uazdag ós előkelő férfiak voltak, de makulátlan jellemükhöz szó sem férhetett ós panasz sehol nem fordul elő ellenük. Valamennyi régi zsidó J. vezető princípiumát a Talmud abban összpontosítja, hogy a szegényt sohasem szabad megszógyeníteni (Chaggiga 5a). A J.-ot a Templom fennállásakor, de különösen azután, hogy a szimbolikus értelmű áldozások megszűntek, az áldozatok egy fajának fogták fel s ehhez képest az adakozóknak méltóaknak, tisztáknak ós kifogástalan jelleműeknek kellett lenniök, mintha áldozathozatalra járulnának, úgyszintén az elfogadóknak is a vallás keretein belül kellett ólniök. A J. alapokból a Talmud tanúságtétele szerint nem-zsidókat is támogattak, de azok a zsidók, akik félredobták a Törvényt, nem tarthattak jogigényt többé a támogatásra, ha részesültek is benne (Gittin 61a). A magán jótékonyság természetesen ez elől sem zárkózott el. Bálványimádóknak nem engedték meg, hogy az áldozat jellegével bíró J.-hoz hozzájáruljanak. A J.-nak legrégibb intézményes formája, amely egyáltalán létezett, a zsidóknál volt meg s ez az országutakon létesített menházak voltak, idegenek, hajléktalanok és üldözöttek részére. Ezeknek J.-cóIu
Page 1 and 2: HUvös 384 _lHa»en nyait elvégezt
Page 3 and 4: Igazságosság 380 gnotus Igazságo
Page 5 and 6: Inkvizíció — 888 - -nkvl2|c,ö
Page 7 and 8: Ipar adott De Judaeis (1. o.) törv
Page 9 and 10: Ipar (Fiume), Neumann J. és Társa
Page 11 and 12: Irodalom 394 — 1 -"odaiom dolkod
Page 13 and 14: Irodalom — 3^tí ~ Irodalomtört
Page 15 and 16: isten — 398 — Isten az erkölcs
Page 17 and 18: Istentisztelet Ez alkalommal a bír
Page 19 and 20: Izr. Hltk. Tisztv. Lapja 402 Izr. T
Page 21 and 22: Jaétkov ben Peszach — 404 — J
Page 23 and 24: Janovics sóg. Jelentékeny ipartel
Page 25 and 26: Jehosua ben Chájim 08 Jemnlti hogy
Page 27 and 28: Jeruzsálem mondja az Úr ós az el
Page 29 and 30: Jesája - 412 _iesála méltó az
Page 31 and 32: 414 - Jöius ismeretes Ruach ka-Kó
Page 33 and 34: Jézus — 416 — Jlftaoh nak tart
Page 35 and 36: Jób — 418 — Johanan ben Zakkai
Page 37 and 38: Jognélküliség — 420 - Jogtudom
Page 39 and 40: Jom sánl sel gólujósz — 422
Page 41: Josephus Flavius — 424 — Joszé
Page 45 and 46: Józsa — 428 — JudaiZ4ite nyeit
Page 47 and 48: Judaizmus »Egyptpm valamennyi iste
Page 49 and 50: Judaizmus — 432 — Judaizmus vil
Page 51 and 52: Judalzmus "— 434 Judalzmus ségó
Page 53 and 54: Júdea — 486 — JugoszlAvlal Chr
Page 55 and 56: Jugoszláviai zsidóság 438 — é

Magyar zsidó lexikon - MEK

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?