Magyar zsidó lexikon - MEK

Jehosua ben Chájim
08
Jemnlti
hogy Isten szemétől féljen, nem jut az eszébe.» közé menekült, később azonban letartóztatták és
(Beráchót 28). u. P. csupán hosszú, kínos fogság után szabadult meg.
Jehosua ben Ckájim, 1494 körül élt, Utóbb az Arader Zeitung c. lapot szerkesztette.'
szemtanuja volt a nagyszombati zsidóógetésnek 3. J.Mór kántor, a XIX. sz. elején ólt Budapest
(1. Nagyszombati zsidóégetés), vagy pedig egy ten. Egyházi zenész volt. Főleg kórusokat kompo­
szemtanutói értesült róla. Héber gyászdalt írt nált, amelyek ma is közkézen forognak és a zsidó
a magyar zsidóság szenvedéseinek erről a leg­ liturgiái életben fontos szerepet játszanak. K. K.
szomorúbb eseményéről és felpanaszolja ár­ Jej&ser kocliáchó, (h.) népiesen és romlott
tatlanul üldözött hitfeleinek szenvedéseit ós kiejtéssel: skajach (magyarul: újuljon meg az
azokat a kegyetlenségeket, amelyeket a tűz- erőd), a magyar köszönöm értelmében. Különösen
halálba vetett zsidó vértanukon elkövettek. a tórafelolvasó emelvényről lejöttet üdvözlik így,
Jehósua Könyve, a Biblia történeti könyvei mire ő hasonlóan válaszol. Általában mindakkor
közé tartozik. Héber neve : Széfer Jehósua, lati­ használható, mikor valaki valamit megköszön.
nul : Liber Josuae, görögül: Jévzusz Naué. A hó- Jekum purkon (h.). Jöjjön megváltás. Arabar
Bibliában a prófétai könyvek első részében meus nyelvű ima, melyet szombat délelőtt mon­
foglal helyet. Folytatja Izrael történetét Mózes danak. Két szakaszból áll. Az első: imádsága
halálától. Elbeszéli a Szentföld elfoglalását. Mi­ Tórával foglalkozókért, a második pedig: Izrael
után csodálatos módon átkelnek a Jordánon, Gil- vallásos gyülekezeteiért. A modern ritus mindgálban
megünneplik a peszachot. Majd elfoglalkettőt történelmi vonatkozása miatt elhagyta.
ják Jerichot, Ájt, a déli és északi rósz apró feje­ Jelűnek, 1. Artúr, jogtudós, ügyvéd, szül.
delmeit sorra legyőzik. Majd elmondja az ország Budapesten 1851 márc. 11. J. Móric (1. o.) leg­
szétosztását s megismertet bennünket Palesztina idősebb fia. A bécsi egyetemen tanult, majd ügy­
földrajzával. A befejezés Jehósuának a néphez invédi irodát nyitott Budapesten. 1877-től kezdve
tézett utolsó beszédet, az Istennel kötött szövet­ több ízben volt országgyűlési képviselő és több
ség megújítását Jehósua halálának és temetésének fontos törvényjavaslatot ö készített elő, így a
leírását tartalmazza. Jehósua könyvének vallásos bíróságok illetékességét választási ügyekben, to­
tartalma Isten hatalmát és Izrael népéhez való vábbá a házassági törvényt. A jogi szaklapok
hűségét hangsúlyozza, aki beváltotta ígéretét, állandó munkatársa. Önállóan megjelent müvei:
mikor Izraelnek adta Kánaán országát. Izrael is Az apai hatalomról a római jogban (1875);
legyen hü Istennel szemben. A könyv egyes ré­ A büntető bíróságok szervezete és hatósági köre
szei a liturgiában bizonyos hetiszakaszok pró­ (1 883); Katonai büntetőjog és katonai eskü (1884),'
fétai olvasmányaiként szerepelnek. i'. r>. Eeles föld (1886); A magyar magánjog mai ér­
Jehuda ben Láb, rabbi, szül. Trietschben vényében (1886); A mentelmi jog (1890).
(Morvaorsz.)- Már 1770. Pozsonyban lakott, hol 2 J. Henrik? (haraszti), közgazdász, J.
fiatalok tanításával foglalkozott és küzdött a Móric (1. o.) fia, szül. Budapesten 1853 dec. 22,
vándortanítók rendszertelen tanítása ellen. Omer megh. u. o. 1919. Tanulmányai befejezésével be­
mijehudó (Brünn 1790) c. könyve is az észszelépett az atyja által alapított budapesti közüti
rűbb oktatás mellett küzd.
vasút-társaságba, melynek 1883. vezérigazgatója
Jehuda ha-Kohén, rabbi, megh. Mára- lett. Előmozdította a főváros vasúti hálózatának
rnarosszigeten 1819.Lembergben több tanítványa kiépítését és a főváros ós környékének helyi­
volt, itt jelentette meg Kuntresz haszfékosz c. érdekű vasutakkal való ellátását. Ezért udvari
könyvét1788. Nagy hírnévre tett szert és munkácsi tanácsosságot ós nemességet kapott. 1911. vál­
rabbi nak választották. Innen került Nagyszőllősre, lalata igazgatóságáról lemondatták, de továbbra
s ott egész Ugocsamegyének volt rabbija. 1802. is részt vett közügyekben. A háború végén meg­
Máramarosszigetre választották meg. Unokája indult Új Nemzedék hetilapot ő finanszírozta.
adta ki glosszáit Terumósz nazeri címen.
3. J. Móric, közgazdász, szül. Ungarisoh-
Jehudi. Judabeli- A zsidó héber neve. Brodban 1823., megh. Budapesten 1883 jún. 13.
Jeitteles, 1. Ignác, zongoraművész, szül. Testvére volt J. Adolfnak, a hírneves bécsi fő­
Budapesten 1834 szept. 9., megh. u. o. 1901. rabbinak és teológusnak és J. Hermán filozó­
Atyja J. Mór a Pesti Izr. Hitközség hírneves fusnak, akit a bécsi forradalom le veretése után
kántora, aki maga is alapos muzsikus volt. Windischgrátz agyonlövetett. A lipcsei és bécsi
J. Prágában, Kistlnél tauult zeneszerzést. Zon­ egyetemeken tanult jogot és nemzetgazdasággorára
Dreyschock tanította. A negyvenes évektant. Ő is résztvett a forradalomban, mely alatt
ben bejárta Magyarországot és mindenütt nagy Brünnben liberális lapot szerkesztett. Később
sikerrel hangversenyezett. Később zongorataní­ Budapestre jött, ahol gabonaüzletet létesített.
tással foglalkozott és komponált. Kerekes András Részt vett a Tőzsde alapításában és elnöke volt a
c. dala még ma is népszerű. K. K. gabonatőzsdének. 1864-ben megalapította a közúti
2. J. Lipót, pedagógus, szül. Prágában 1812., vasutat, melynek elnöke maradt haláláig. Sokat
megh. Aradon 1871. Bécsben volt orvostanhall­ írt és sokat tett a magyar kereskedelem felgató,
do ezt a pályát abba kellett hagynia s virágoztatása érdekében. Közgazdasági cikkei
Budára jött a hitközség fő tani tójának, amely a Honban és az Akadémia évkönyveiben jelentek
állásából Chorin Áron főrabbi csakhamar Aradra meg. Önállóan megjelent müvei: Programm epy
hívta az ottani zsidó reáliskola tanárául. 1848-ban kombinált mezei gazdasági bizományiizlet iránt
J. szerkesztette a Der Patriot c. lapot liberális (1861); Díe niedrigen Oetreidepreise (1865).
szellemben s ugyanoda népszerűvó vált verseket Jemnita Sándor, zeneszerző ós zeneíró, szül.
is írt. A világosi fegyverletétel után a hegyek 1890. Zenei tanulmányait Budapesten, Lipcsében