Magyar zsidó lexikon - MEK

Jászberény 407 Jeni rocón
ságban nem lakhattak zsidók. A következő évben,
mikor már a zsidó családok megszaporodtak,
hitközséggé tömörültek. A hitközségnek kezdetbon
két alkalmazottja volt: Senfeld Jakab előiraádkozó-metsző
és Borinek(Bondi) Bernát tanító,
aki akkoriban a Talmud-Tórát vezette. Mikor a
tanulók száma szaporodott, Fürst Mayer személyében
második tanítót is alkalmaztak. Natonek
József rabbi 1854—1861., Büchler Áron, mint
jászkerületi,majd kerületi anyakönyvvezető rabbi
félszázadnál hosszabb ideig 1861—1914. állott
a hitközség szellemi életének élén. 1864-ben a
két tanerős iskolát a városi tanács zugískolának
minősítette. Az 1869-iki kongresszus a hitközség
kettészakadását idézte elő. Ez az állapot 1871-től
1886-ig tartott. Ez idő alatt két hitközség volt
J.-ben, az egyik kongresszusi, a másik statusquo
alapon állt. Büchler rabbi az utóbbi mellett foglalt
állást, mire a kongr. hitközség új rabbit választott.
Reich Zsigmond, majd utódja, Silberstein
Sámuel, utána Klein József lettek a község rabbijai.
Egy magániskola kivételével a két hitközségnek
"nem volt iskolája. 1879-ben Büchler rabbi
újból megnyitotta a Talmud-Tórát, melynek
mindjárt az első évben 54 növendéke volt. Ugyancsak
ebben az évben egyes fiatalabb hitközségi
tagok saját anyagi és erkölcsi felelősségükre két
tanerős nyilvános jellegű elemi iskolát nyitottak,
melyet később a kibékülés után a hitközség is
átvett. 1886-ban egyesült a két hitközóg kongreszszusi
alapon. A kibékülés lassú folyamatát a
templomépítés fejezte be. Az üj monumentális
templomot 1890 szept. 10. Lőw Immánuel szegedi
főrabbi avatta fel. 1911 —1921-ig Kálmán
Ödön főrabbi, 1921 óta Kuu Lajos tölti be közmegelégedésre
a rabbi-állást. A hitközség intézményei
virágzanak. Iskolájának két állandó és
három óraadó tanítója van, Talmud-Tórájában a
főrabbi végzi az oktatást. A Chevra Kadisának
Berger Vilmos az elnöke, a szegény segélyező egyletet
Weisz Adolf, a nőegyletét Neuman Józsefné
vezeti. A hitközség történetét Kálmán Ödön főrabbi
örökítette meg A zsidók letelepülése a Jászlúgban
c. alapos munkájában. A hitközségnek a
közéletben szereplő tagjai közül megemlíthetjük
I-ippo Vilmos táblabírót és Halász Jenő járásbíi't,
Mandl Mór, Schwarc Hermann és Moller
Kmmanuel azzal szereztek elévülhetetlen érdemeket,
hogy a 80-as években ők honosították
meg itt és a környéken a szőlőtermelést, amely
'na a lakosság jelentékeny részének biztosítja a
megélhetni. J.-ből származott neves emberek:
CJ
özség anyaköny ,
fűiméhez 12 község tartozik. Lélekszáma 741, a
'•saládok száma 256, adófizetőké 224 Foglalkozás
-zennt: 18 gazdálkodó, 5 tanító, 138 kereskedő,
10 ügyvéd, 3 köztisztviselő, 9 orvos, 18 magántisztviselő,
23 iparos, 1 mérnök és 21 magánzó.
A hitközség költségvetése 23,848 P. A tilantról'ikus;
szociális és tanügyi kiadások összege t7,470
• 113-an vettek részt a világháborúban, 23-an
"altak hősi halált, A forradalmaknak két áldozata
olt •. Kondor Jenő járásbíró ós Kondor József 15
u s
' Hú. A hitközség mai vezetősége: Kun Lajos
főrabbi, Brünauer Jenő elnök, Moller Rudolf alelnök,
Lengyel Imre pénztáros, Holló Gyula
ellenőr, Klein Aladár ügyész, Klein Mór és Ádám
Sámuel gondnokok, Gergely Adolf tanár iskolaszéki
elnök ós Vámos Adolf igazgató-tanító.
Jászkont, vagy Jászkonti. A legősibb Árpádkorabeli
magyar zsidó családnév, az 1050
körüli időkből maradt fenn. Az 1105. meghalt híres
francia zsidó tudós: Rabbi Selomó Jiccháki (Rasi)
Párdesz c. munkája említi Jászkont, vagy Jászkonti
Izsákot, akinek a neve többféle formában
fordul elő. J. Izsák (Jicchok) Magyarországon élt
és előkelő ember volt. A történelmi kutatók kozár
leszármazásúnak tartják (1. Családnevek).
Egyes feltevések szerint külföldre járó kereskedő
volt, külföldi források viszont említenek
egy Magyarországból való Izsákot, aki a szentírás
értelmezésével foglalkozott. u. L.
Jásznigi Sándor, író és műfordító, szül.
Privigyén 1861., megh. Budapesten 1926. írói
neve: Oscar von Krücken. Rendkívül széleskörű
tevékenységet fejtett ki magyar szépirodalmi
müveknek németre való fordításával, amelyek
magyarországi német, osztrák ós birodalmi
német lapokban, valamint vagy 260 önálló kötetben
jelentek meg. Berlinben tíz kötetben
Ungarischer Novellenschatz címmel kiadta a
magyar elbeszélő irodalom legjavát. Lefordította
Jókai, Mikszáth több regényét és Bródy Sándor,
Csiky Gergely, Herezeg Ferenc, Molnár Ferenc,
Pékár Gyula, Rákosi Viktor sok elbeszélését.
Számos esztétikai, irodalom- és művészettörténeti,
valamint néprajzi tanulmánya jelent .meg.
Egyik alapítója a Nemzeti Szalon képzőművészeti
társulatnak. Regényeket és novellákat is írt.
Dos geistige Ungarn címen kiadta Magyarország
íróinak, tudósainak és művészeinek életrajzi
lexikonját. Sz. G.
Jávor Pál*, festő, szül. Budapesten 1880.,
megh. u. o. 1928. A mintarajziskolában, a szolnoki
művésztelepen, Parisban, Brüsszelben, Brugesben
és Olaszországban tanult. Arcképeiből 1910. gyűjteményes
kiállítást rendezett a Nemzeti Szalonban.
Hagyatéki kiállítását a Műcsarnok mutatta be.
Impreszszionisztikus előadása dekoratív színesseggel
és nagyvonalú leegyszerűsítéssel párosult
képein. (Arcképek, aktok, enteriőrök és csendéletek).
Több díjat nyert Négy képe a Szépm. Múz.ban
van. F. B.
Jéciász nésomó (h.). Szó szerint: A lélek
kimenetele: A nyelvhasználat a halál bekövetkezésének
pillanatát jelöli ezzel.
Jelii rocón (h-). Legyen (Istennek) az akarata.
Öt verssorból álló könyörgés a hétfői és
csütörtöki tórafelolvasás után. Minden strófa
J.-nal kezdődik,kivévén az utolsót. Sok más ima
is J.-nal kezdődik. A rabbinikus irodalomban
híres invokáció rabbi Jochanánben Zakkáj búcsúbeszédéből,
amelyet halálos ágyán intézett tanítványaihoz
: «Legyen Istennek az akarata, hogy
úgy uralkodjon rajtatok az istenfélelem, mint a
hústól-vértől (embertől) való félelem». Csodálkozva
kérdezték tanítványai: Csak ennyit kívánsz
tőlünk"?» Mire a haldokló így felelt: «Bizony
annyit csak, mert aki rosszat mivel, csak
arra gondol, hogy meg ne lássák az emberek, de