Magyar zsidó lexikon - MEK

Jakab — 405 Jánosháza
jaltab Dezső, építész, szül. Réven (Bihar vm.)
1864. Építészeti oklevelét a budapesti műegyetemen
nyerte. A millenáris kiállítás idejében a
föliimívelésügyi minisztérium műszaki kiállítási
épületeit tervezte. Komor Marcell építésszel (1. o.)
tervezte az alább felsorolt épületeket: Ferdinánd
bolgár király murányi palotája; szabadkai városháza
és Palics fürdő; marosvásárhelyi városháza
és kultúrpalota; pozsonyi és nagyváradi
vigadó; dévai színház ós a budapesti Népopera
(Márkus Géza terveinek fölhasználásával); a
szabadkai és marealíi zsinagógák ; a Munkásbiztosító
Pénztár székháza Budapesten; Liget-, Parkés
legutóbb a Svábhegyi szanatóriumok; számos
bank, villa, bórházópület Budapesten és vidéken.
Korábbi épületein a Lechner Ödön által
kezdett magyaros stílus követője, később a barokk
és újabban a francia reneszánsz forrásaiból merít
modern szellemben tervezett alkotásain. Az
utolsó években Sós Aladár építésszel (1. o.) társulva
dolgozik. Európai tanulmányútjáról számos
előadást tartott a Magyar Mérnök és Építesz
Egyletben, hol munkáiért a nagy aranyérmet
és ezüst érmet nyerte. F. B.
Jakobi, 1. Emil, ügyvéd, a román szenátus
tagja, szül. Magyarköblösön (Szolnokdoboka vm.)
1S82. Elnöke a kolozsvári kongresszusi zsidó
hitközség jogügyi bizottságának. Ügyvédi gyakorlatot
folytat ós több közjóléti intézmény vezető
egyénisége. 1917-ben a román szenátus tagjává
választották. 8z. 1.
2. J. Kálmán, közgazdász ós publicista. Szül.
Kolozsváron 1881. Jogi tanulmányait a kolozsvári
egyetemen végezte, ahol jogi doktorátust
Kzorzett. 1904-ben a Kolozsvári Hirlap felelős
szerkesztője volt. 1908-tól a kolozsvári, 1913-tól
» temesvári munkásbiztosító igazgatója volt.
1918 őszén Temesvár város főispán-kormánybiztosául
nevezték ki. 1922 óta miniszteri igazgatója
a bánsági munkásbiztosítónak. Kolozsváron
rósztvett a Kereskedelmi Csarnok alapításában.
Elnöke a temesvári bánsági polgári radikális
pártnak. Szociálpolitikai szakcikkeket írt
-» Munkásügyi Szemle és a Szociálpolitikai
•Szőnie c. folyóiratokba. Számos szociális intéz-
H-f-ny alapítását kezdeményezte. Sz. 1.
JHkobovits Artúr, festő, szül. Fenyőházán
Uolyum vm.) 1880. Budapesten, aztán München-
•** és Parisban tanult. Főleg tájképeket fest és
munkáit a Műcsarnok ós Nemzeti Szalon kiállítása
mutatta be a háború előtt.
-lakov ben Jirmijó, rabbi. Osvicin Jirmijó
-bi Ha. 1791. került Sopronkeresztúrra rabbi-
'»*. Itt írta Saaré Binó (1792) c. halachikus
n: unkíl J-it, atyja könyvét (Modoó Zutó) is kom-
INW •' Harmad -k munkája Chén tov (Zolkiew
^ *-» f. jelent meí?_ Sopron keresztúrból Hunfal-
- « hívtak meg rabbinak, később Szántóra ke-
' JA ' Ja hel y él " e ,s »tt halt meg 1807. T. I
-a IKOO^ 1 *" l " E ere » c > "jságlró, szül, Beszterüsn
^ *- )r - 16. Az orvosi fakultás elvégzése
m«'vn . f , SVíiri Ü J Kelet kötelékébe lépett,
v.;^._ Kfelel St
"mzeti S °s szerkesztője. Az Erdólvi Zsidó
o 0 r . zovetség . politikai . főtitkára. . ..
A >-^°~*' yos*, építészmérnök, szül. I
műegyetemet u. o. végezte. Hauszmann
é i JÍté8zmérnoI{ . 8z ül. Budapesten
ós Alpár mellett az ezredéves kiállítás történelmi
épületcsoportjának művezetője volt, majd Lechner
mellett dolgozott. 1897-ben elnyerte a Mérnök és
Építószegylet nagy aranyérmét és utazási ösztöndíját.
Később Bálint Zoltán mérnökkel(1. o.) társult
s közös terveik alapján építették a főváros számos
díszes középületét. J. vógrehajtóbizottsági
tagja a Képzőművészek Országos Egyesületének
és tagja a Középületek Országos Felügyelőbizottságának,
F. B.
.T&ndi Dávid, festő, szül. Jándon (Bereg vm.)
1893. A Belvedereben 1923. rendezett gyűjteményes
kiállításán tájképein kívül főleg bibliai
ós mitológiai figurális tömegkompoziciók szerepeltek.
1926-iki gyűjteményes kiállításán a Nemzeti
Szalonban élénk színű dekoratív tájképeket,
csendéleteket és önarcképeket állított ki. Nagybányán
él. Sz. i.
Jankai Deutscli Tibor, festő, szül. Békéscsabán
1899. Tanulmányait a Képzőművészeti
Főiskolán Zürichben, Drezdában ós PáriBban végezte.
Először a Kut III. kiállításán, majd az
Ernst-Múzeumban állított ki. Tájképeket és Btilizált
figurális kompozíciókat fest. F. B.
Jánosháza, nagyk. Vas vm. 4264 lak.
A zsidó hitközség 1836. alakult 20—22 taggal.
Ezzel szemben a Chevra Kadisa régibb
eredetű és a XIX. sz. elején már működött. Az
első elöljárók Stern Lewi, Hauser Izrael, Goldberger
Mózes és Strausz Salamon voltak. Közvetlenül
a hitközség alapítása után az alapítók
önerejükből templomot építettek és rabbit választottak
Grünwald József személyében. Grünv?ald
rabbi 1852-ig működött, mikor a tolesvai
rabbi-székbe került. Utódja Reichenfeld Márk
volt, aki 49 éven át lelkészkedett (1852—1901).
Halála után 3 évig a rabbi állás betöltetlen maradt.
1904-ben megválasztották Weisz Ábrahámot,
a morvaországi Kostel község rabbiját, aki
1920. Nagytapolcsány rabbija lett. 1923 óta Rubinstein
József kecskeméti rabbi a hitközség
lelkipásztora. 1844-ben megalakult a Nőegylet,
később a Betegsególyző Egylet, amely azonban
közben megszűnt és hivatását a Chevra Kadisa
és a Nőegylet tölti be. A Nőegyletnek 140 tagja
van ós Sándor Jenő né vezetése alatt áll. 1880.
megalapították az izraelita elemi iskolát, amelynek
vezetője Lőwinger Adolf. 1884-ben megalakult
a Malbis-Arumim egylet. A hitközség taglétszáma
állandóan növekedett és szükségessé
vált egy új templom építése (1897). Az TÜj templom
telkét és az építéshez szükséges téglákat
gróf Erdődy Ferenc adományozta, míg a többi
kiadások fedezésére a hitközség 25 évi amortizációs
kölcsönt vett fel. A világháborúban 132-en
vettek részt, akik közül 11 -en elestek a harctéren.
1919-ben, a forradalmak ideje alatt Kemény
Simon tanító és Federer Ignácné életüket vesztették.
A hitközség orthodox alapoD áll. Lélekszáma
650, cealádszám 125, adófizető tag 102.
Foglalkozásuk : 50 kereskedő, 15 iparos, 3 gazdálkodó,
3 orvos, 3 magántisztviselő, 2 vállalkozó, 2
nagyiparos, 2 köztisztviselő, 1 ügyvéd, 1 nagykereskedő,
1 tanító és 13 egyób. 14 munkanélküli
és 12 közadakozásból él. Évi költségvetése 16,000
pengő. Anyakönyvi területéhez tartózik 17 köz-