Magyar zsidó lexikon - MEK

Jaétkov ben Peszach — 404 — JáJIn neszeoh
Jaákov ben Peszach, rabbi. Nikolsburgi
származású. 1757-bea került Óbudára. 1765-ben
jelent meg homiletikai tartalmú könyve Zérá
Jaákov címmel Prágában. Majd 1786. jelentette
meg ugyanott Sévá jémé hapeszach c. kisebb
munkáját.
Jaále véjóvójfJU. Szálljon fel, jöjjön elébed
kezdetű könyörgés, amellyel az év bizonyos napjainak
teflllója (1. o.) és az étkezés után való ima
megbővül. Tehát: peszach, sovuosz szukkosz
roshasónó ésújhold napjain. Az ünnepi teöllóban a
4. áldásban kap helyet, különben a 17. áldásban,
az étkezés utáni imában a 3. áldásban. A muszaf
teflllóban nem mondják. F. D.
Jacobi, 1. i?éla, ügyvéd, jogtudományi író,
szül. Páncélcsehen 1873 jan. 13. A jogi doktorátus
és az ügyvédi oklevél elnyerése után a fővárosban,
lett gyakorló ügyvéd. 190-1 óta állandóan
tagja az Egységes Bírói és Ügy védvizsgáló Bizottságnak,
azonkívül pedig társelnöke az Országos
Ügyvódszövetségnek. A felekezeti életben is előkelő
szerepet tölt be és a Pesti Izr. Hitközség
helyettes elöljárója. Érdemeiért a háború alatt
kir. tanácsosi címmel tüntették ki. Külömböző
jogtudományi szakfolyóiratokban mintegy kétszáz
tanulmányt írt. v. A.
2. J. József, belgyógyász, szül. Páncélcsehen
(Szolnok-Doboka vm.) 1874 aug. 27. Kolozsváron
végezte egyetemi tanulmányait, ahol doktorátust
nyert és később a belgyógyászati klinika tanársegédje
is volt. 1903-ban telepedett le Budapesten
s itt nemsokára a Ferenc József kereskedelmi
kórház rendelő főorvosává választották. Számos
tudományos értekezés szerzője, melyek magyar
és külföldi szaklapokban jelentek meg. Nevezetesebb
munkái: Ueber das Érscheinen von Typhus-
bacillen %m í7ri?i(Deutsch. Archiv für Kim. Med.
Bd. LXXIL); Ueber vergleichende physicalische
u. Röntgenuntersuchungen bei Lungentuberculose
(Beihefte zur Med. Klinik, 1910); A Tetania
oktanához tekintettel a pajzsmirigyre (Purjeszemlékkönyv,
1906); Ueber Tetanie im Anschluss
an 78 Fcille (Deutsche Zschr. für Nervenheilkunde,
Bd. 32). Budapest orvostársadalma életében
is jelentős szerepet tölt be.
3. J. Olivér, közgazdász, ügy véd, szül. Budapesten
1879 márc. 14. Testvérbátyja J. Viktor zeneszerzőnek
(1. o.). Atyja, J. Samu, kiváló jogász,
egyszersmind az ország egyik legjelentékenyebb
amatőr-sakkozója és a Magyar Sakkor tiszt,
díszelnöke volt (megh. 1913). Nagyatyja, J. Benő,
községi jegyző volt és a szabadságharcot mint
honvéd huszárkapitány szolgálta végig, amiért
az osztrákok halálra ítélték és in effigie kivégezték
(megh. 1858 ) J. a budapesti egyetemen végezte
tanulmányait és a jogi doktorátus és ügyvédi
diploma elnyerése után gyakorló ügyvéd, a
Pesti Magyar Kereskedelmi Bank jogtanácsosa,
majd ügyvezető igazgatója s érdemeiért kormányfőtanáoso8
lett. Az összeomlás után köz­
reműködött különböző amerikai kölcsönművele-.
teknél és a magyar valuta stabilizációjának pénz.
ügyi munkálatainál.
4. J. Viktor, zeneszerző, szül. Budapesten 1883
okt. 22., megh. New-Yorkban 1921 dec. 12. Számos
népszerű operett szerzője s azonkívül dalokat
is írt. Operettjei közül legnagyobb sikere a
Leányvásárnak volt (Vígszínház 1911) s ezt a
legtöbb külföldi világvárosban előadták. Egyéb
operettjei, melyeket többnyire Martos Ferenc
szövegéhez írt: A rátartás királykisasszony
(Népszínház 1904); A legvitézebb huszár (Magyar
Színház 1906); Tüskerozsa (Király Színház 1907);
Van, de nincs (u. o., 1908); Jánoska (u. o.,
1909). sz. ö.
Jaffe Izrael Dávid ben Mordechai, bazini
rabbi a múlt század közepén. Atyai ágon a híres
Mordechai J.-nek, a XVI. sz.-i poseni jogtudós
rabbinak, a Lebusim szerzőjének, anyai ágon a
nem kevósbbó híres Löw ben Beealel prágai főrabbinak
a leszármazottja. Máskép Dávid Szerednek
is nevezték. Művei: Meholát ha-Machanájim
(Pozsony 1859) és Hár Tak>r,responsumok,
melynek vége németnyelvű támadást tartalmaz
Meisel pesti főrabbi ellen (Pozsony 1861); további
müve: Házon la-Mőéd az időszámításról szól.
V. ő. Stein, «Magyar Rabbiké. s. R.
Jahrbiich, hébernyelvű folyóirat, a Magyar
Zsidó Szemle (1. o.) homiletikai melléklete. 1928.
indult meg Blau Lajos, Hevesi Simon és Friedman
Dénes szerkesztésében. Foglalkozik a homiletika
elméletével és közöl alkalmi és zsinagógai
beszédeket is. Évi 2—2V2 ív terjedelemben jelenik
meg negyedéves időközökben.
Jahrzeit. Magyarországon is meghonosodott
német szó a halálozási évforduló megjelölésére.
Ezt a vissza-visszatérő gyásznapot főleg a gyermekek
tartják elhunyt szüleik után. Az első J. a
temetés évfordulójára esik, az ezután következőket
a halálozás évfordulóján tartják meg. Szertartásai
: 1. a lélekmécs meggyújtása; 2. ha lehetséges,
az elhalt szülő sírjának felkeresése; 3. a
hal ott lel kiüd véért való ima (1. El mólé rachamim);
4. a fiúgyermekek kadist mondanak. A férfiak előimádkozói
teendőket is szoktak végezni e napon;
5. Magyarország északi ós északkeleti vidékein
halotti torra emlékeztető áldomást is isznak
(tikkun); 6. Sokan szüleik halálozási napját magukra
nézve fogadalmi böjtnek nyilvánítják.
Olyan esztendőben, mikor két ádár hónap van, a
J.-ot a másodikban tartják, kivéve, ha a halál
egy szökőév első ádár havában következett
be. Némely vidék rítusa szerint a közönséges óv
ádár-i J.-ait szökőévben mindkét ádárban tartják.
A J. elnevezés német eredetre vall, de fogadalomkóp
már olyan időből ismeretes, mikor
még nem voltak zsidók Németországban. -?• D -
Jájin neszech (h.). Kiöntött bor. A gyakorlatban
olyan bor, amelyet sem inni, sem szertartáshoz
felhasználni nem szabad. L. Nészoch-