Magyar zsidó lexikon - MEK

Izr. Hltk. Tisztv. Lapja 402 Izr. Tanügyi Érte8(ta
Iroda, a Pesti Izr. Hitközség, valamint az ország
nagy hitközségei a szolgálati pragmatika megalkotására
és az Országos Nyugdíj- intézet felállítására
a szükséges előmunkálatokat megindították.
Izraelita HitkOzségi Tisztviselők
Lapja. Az összes hitközségi alkalmazottak érdekeit
képviselő hetilap. Többek szerkesztésében
1906—1907. jelent meg Budapesten.
Izraelita Kereskedők Testülete. A
negyvenes években állott fenn Pesten, azonban
sem keletkezésének sem működése körülményeinek
nyoma nem maradt fenn. Az osztrák abszolutizmus
1851 február 6-iki rendeletével beszüntette
s tagjainak meghagyta, hogy vagy a polgári,
vagy a nagykereskedők testületébe lépjenek
be.
Izraelita Közlöny. Hetilap. 1864 okt. 1-én
Fenyvessy Adolf, az országgyűlési gyorsíró-iroda
későbbi főnökének szerkesztésében indult. 1868ban
Deutsch Henrik, utóbb tanítóképezdei igazgató
vette át a szerkesztést s irányította egészen
a lapnak 1871. bekövetkezett megszűnéséig.
A lap fele német szöveggel jelent meg, az utolsó
évben már csak kétszer havonta.
Izraelita Magyar Irodalmi Társulat,
(IMIT) az Országos Izraelita Iroda kezdeményezése
folytán hosszabb eszmecsere után 1894
február 14. tartotta alakuló közgyűlését Célja;
a zsidóság vallásos ós tudományos irodalmának,
valamint felekezeti életének ismertetése ide vágó
munkák kiadása s terjesztése, nyilvános felolvasások
és pályakérdósek kitűzése és jutalmazása
által. A társulat székhelye Budapest, ügyeit az
igazgatóság ós a választmány vezetik. Kiadványainak
száma az Évkönyv köteteivel 48-ra rúg.
Az Évkönyv minden kötete számos közérdekű tanulmányt
közölt. Az első két kötetet Bacher Vilmos
ós Mezey Ferenc szerkesztették a 3. és 4. kötetet
Bacher Vilmos ésBánóczi József, az azután valókat
Bánóczi maga szerkesztette. Az Irodalmi Társulat
adta ki a szöveghez szigorúan alkalmazkodó
első magyarnyelvű teljes bibliafordítást négy
kötetben (a szerkesztő bizottság tagjai: Bacher
Vilmos, Bánóczi József ós Krausz Sámuel voltak).
Kiadta továbbá az ifjúsági Bibliát (eddig
2 kötet, szerkesztő bizottság: Bánóczi József,
Blau Lajos, Klein Miksa). A Társulat többi jelentős
kiadványa: A soproni és budapesti zsidók
története (Pollák, Büchler); A zsidóság szervezete
az európai államokban (Venetianer); Rasi élete
(Wellesz); Magyar zsidó oklevéltár (Frisch);
Péchy Simon imádságos könyve (Guttmann—
Harmos); A zsidó irodalom és a zsidók egyetemes
története (Kecskeméti). A Társulat elnökei:
Kohn Sámuel, majd Fischer Gyula. Társelnökei:
Weinmann Fülöp, Hatvány József, Vadász Lipót,
majd Vészi József. Pénztárosa: Székely Ferenc.
Ügyésze : Halász Frigyes, majd Feleki Béla.
A háború áldatlan viszonyai a Társulat működését
megakadályozták, 1928. azonban újra alakult
a következő tisztikarral. Elnök : Wertheimer
Adolf, Társelnök: Fischer Gyula. Titkár: Hevesi
Ferenc, Pénztáros: Székely Ferenc. Ügyész:
Dési Géza. A Társulat a régi szellemben és a régi
célkitűzéssel folytatja működését. p. o.
Izraelita Magyar Tanító. Pedagógiai
szaklap. 1866. szeptemberétől decemberig pj.
scher Náthán tanító szerkesztette Sátoraljaújhelyen.
Izraelita Néplap. «A nemzetesedós és a
társadalmi emancipáció előmozdítására:* alakult
Pesten. 1868-ban szerkesztette Roth Ferenc.
A lapnak mindössze három száma jelent meg.
Izraelita Siketnémák Országos Intézete.
Fochs Antal (1. o.), a nagy emherbarát 1874
inárc. 18. kelt végrendeletében vagyonának tekintélyes
részét, 485,000 forintot hagyományozott egy
országos izr. siketnóma intézet céljaira. Az intézet
monumentális szép épülete 1876. Freud Vilmos műépítész
tervei szerint épült fel Budapesten (Mexikói-út
60.). Az intézet körül kifejtett munkásságával
kiváló érdemeket szerzett Deutsch Jakab
1916. Deutsch Sámuel elnök elhalálozása után
Kaszab Aladárt (1. o.) választották meg az intézet
elnökévé, aki a háború és a forradalmak alatt
az intézetet nagy áldozatkészséggel megóvta a
gazdasági pusztulástól. Az elnöki székben őt
Deutsch Ernő (1. o.) váltotta fel. Az intézet felekezeti
különbség nélkül veszi fel a tanulókat és
félszázados múltja alatt kb. 1000 siketnómát
emelt emberi sorba. Az I. a legelső szakintézetek
közé tartozik. Pedagógiai teljesítményei körében
Grünberger Lipót, az intézet első igazgatója
elhalálozása után kiváló érdemeket szerzett Tolnai
Béla (1. o.) az intézet volt tanára, majd igazgatója.
A siketnémák kiképzési ideje 8 évfolyamra terjed.
Az I. jelenlegi elnöke Deutsch Ernő, alelnöke
Gold Simon kormányfőtanácsos, igazgatója
Kanizsai Dezső, fülorvosa Pogány Ödön, orvosa
Fazekas István, titkára Eppler Sándor. K. I>.
Izraelita Szünidei Gyermektelep-
Egyesület. 1909-ben létesült azzal a céllal,
hogy a 7—18 éves szegény iskolásgyermekek
nyaral tatásáról gondoskodjék. Két nyaraló-telepe
van, egyik a Balaton mellett, a másik Diósjenőn.
Évente átlag 500 gyermeket nyaraltat 4 — 4 héten
keresztül. Költségvetése kb. 25 ezer pengő.
Elnöke: Grauer Vilmos, egyházi elnöke : Fischer
Gyula főrabbi.
Izraelita Tanügyi Ellenőr. Népiskolai
folyóirat. Szerkesztette Zsengeri Samu, 1890-ben
jelent meg Budapesten. Ebben az évben meg is
szűnt.
Izraelita Tanügyi Értesítő, az Országos
Izraelita Tanítóegyesület hivatalos lapja. Havonkint
2—3 ívnyi terjedelemben jelenik meg és a
hivatalos közleményeken kívül általános érdekű
pedagógiai dolgozatokat és szakirodalmi ismertetéseket
is tartalmaz. Elap révén tudomást szerez
a tanítóság a hazai és külföldi tanügyi kérdésekről,
a pedagógiai tudomány fejlődéséről, ft
vallásoktatás problémáiról. A folyóirat 1875. indult.
1879-ig Seligmann Eleázár szerkesztette,
majd részben egyidejűleg, részben egymásután
Csukási Fülöp, Csajági'Béla, Ozer Zsigmond,
Barna Jónás szerkesztették. 1902-ben Kornfeld
Gyula volt a felelős szerkesztő, a szerkesztő pedig
Bárd Rezső, majd Bárd mellett Stern Ábrahám
és Kornfeld Gyula, később Schichtanz Ármin,
Pintér Ignác, Málnai Mihály és Szegó Arnold következtek.
Jelenleg Schichtanz Ármin az Orszá-