Magyar zsidó lexikon - MEK

Irodalom — 3^tí ~ Irodalomtörténet és esztétika
és eddig ismeretlen tartalmakat hódított meg a
magyar drámairodalom számára. Molnár Ferenc
mellett Lengyel Menyhért darabjait játszották
legtöbbször külföldön. Lengyel mesteri megérzője
a kordivat színpad-szellemi kívánalmainak.
Ehhe-z idomítja, formálja darabjainak témáit.
Pályája kezdetén társadalmi kérdések problémamego
ldását keres te, utóbb az exo tikumok levegőj ó
vei tette túlfűtötté drámáit, majd az aktualitások
felé fordult figyelme, végül pedig egy paradoxműfajjal:
a polgári népszínművel kísérletezett.
Egyik legbiztosabb kezű művésze annak a lélekanalizis
szempontjait is figyelemre méltató modern
technikájú dráma-konstrukciónak, mely a
szilárd gerincű párbeszéd pilléreken építi fel a
színdarab egész rendszerét. Hasonló írói intencióval
olvaszt össze s állít egymás mellé feltétlen
értékű irodalmat és színpadi technikát Bíró
Lajos, ki valóságos szisztémává rendszeresít
minden hatáskeltő mozzanatot, fordulatot, átmenetet.
Mint nézó írja darabjait s mint író: maga
előtt látja közönségét. És ez a következetes folytonossággal
kiegyensúlyozott kapcsolat harmonikussá
teszi a drámát, a színpadot, a hatást
anélkül, hogy az író engedményeket tenne a költészet
rovására a színpadi mozgalmasság hatáskiváltópillanataiért.
A franciás espritnek ragyogó
szellemű hódítója a magyar színpadokon Heltai
Jenő. Könnyed ós finom dialógjai és a színpadi
konstrukció biztos ismerete jellemzik művészetét
és míg a Tündérlaki lányokkal eljutott a népszerűség
legmagasabb fokáig a Kis cukrászdával
a vígjátéki írástudásnak olyan bizonyítékát szolgáltatta,
amely méltó határköve szerzői pályájának.
A történelmi drámák aláhanyatlott népszerűségének
megújítása s e műfaj modern formaadása
Szomory Dezsőre maradt. A Habsburgtrilógia
és a költői szépségű Lajos király volt az
író ezirányú elképzelésének és nagyméretű elgondolásának
objektivációja. Hatalmas drámai
képekben elevenítette fel a múlt szellemét s rajzolta
meg a történelem alakjainak portréit azon
az igen gyakran merész ritmussal zenélő nyelven,
mely kizárólagosan Szomory sajátja. A nagyasszony
c. drámáját az Akadémia a Vojnits-díjjal
tüntette ki s ez az irodalmi elismerés eddig
kívüle még hat zsidó író müvét koszorúzta (Lengyel
Menyhért, Nagy Endre, Farkas Pál, Drégely
Gábor, Molnár Ferenc, Hevesi Sándor). Századunk
szociális kérdései köré fonta érdekes drámai
meséit Földes Imre. Darabjainak derűjében,
megindultságában egyaránt meghúzódik a költői
formába burkolt irányzatosság. Néhol a leghangsúlyozottabban
juttatja túlsúlyra a szociális motívumokat.
A városi kispolgár gondgyötörte alakjának
utolérhetetlen megmintázása ép úgy az ő
nevéhez fűződik, mintahogy ő irta meg irodalmunkban
a leghatásosabb magyar irredentadrámát.
Tendenciára hajló drámairánya ebben a
művében a legteljesebb hazattasságban kulminál.
Feltétlen színpadi rutinja nagy kifejező erővel és
kompozíciós készséggel egyesül ebben a drámában
a legfájóbb nemzeti érzés kiváltására (Tüzek
az éjszakában). Egy irónk sem látta meg oly
közelről Pestet, mint Szenes Béla s talán ép ezért
lettek alakjai kissé élesen kivehető kontúrvona­
lakkal tölszínezett figurák. Pest számtalan tipikus
alakját, ő fedezte fel a színpad számára. A közönség
vígjátékainak szereplőiben magára ismert
s mulatott rajtuk. Az utolsó évek legnagyobb
színházi sikereit ő aratta és alapított iskolát
szórakoztató vígjátékaival. zs. i
Irodalomtörténet és esztétika. E tudomány
zsidó művelői között úgy külföldön, mint
Magyarországon számos kiválóságot találunk.
Meg kell azonban említenünk, hogy a héber irodalmat
külön tudományággá, mely a teológiával
ugyan szerves kapcsolatban áll, Zunz Leopold
tette meg a XIX. sz. elején. Követői voltak S.L.
Rappoport hírneves prágai főrabbi, S. Dávid
Luzzatto padovai főrabbi és szemináriumi rektor ,*
Dukes Leopold (1. o.), Neubauer Adolf (1. o.) oxfordi
egyet, tanár, Schiller-Szinessy cambridgeiegyet,
tanár (1. o.), Schwab Moise a párisi National Bibi.
őre, Bacher Vilmos (1. o.), Blau Lajos (1. o.), Löw
Lipót (1. o.), Mortara S. mantovai rabbi, Weiss
isaac bécsi tudós, Brody Heinrich prágai főrabbi
(1. o.), Ismar Elbogen berlini rabbiszemináriumi
rektor, Scheehter M. cambridgei tanár, Gross H.
(1 o.) augsburgi főrabbi s főkép Steinschneider
M., aki a héber irodalom óriási és szétszórt területén
egyaránt vezető szaktekintély.
I. Az I. külföldi zsidó művelői közül legkiválóbbak
:
Adler Guido, zeneesztétika és történet.
Ancona Alessandro, v. pisai egyet, tan., olasz
irod.
Bernays Jacob, v. bonni egyet, tan., göröglatin
irod.
Bernays Michel*, esztétikus, müncheni egyet.
tanár.
Bie Oscar*, zeneesztétikus és dramaturg.
Bielschowski A.*, Goethe-búvár.
Birch-Hirscbíeld*, v. lipcsei egyet, tan., francia
irod.
Brandes Georg, román-germán irod.
Breal Michel, francia irodalom tört.
Friedlánder Ludwig*,v.strassburgi egyet, tan.,
latin irod.
Geiger Ludwig, berlini egyet, tan., német irod.
Gundolf Friedrich, heidelbergi egyet, tanár,
német irodalom.
Karpeles Gustáv, a «Geschichte d. jüd. Literatur»
szerzője.
Kellner León, bécsi egyet, tan., angol irod.
Kerr Alfréd, esztétikus.
Klein Július Leopold* (1. o.)
Landauer Arthur, esztétikus.
Lee Sidney*, angol irod. tört.
Ludwig Emil.
Mayne Harry, baseli egyet, tan., német irod-
Mendelssohn Mózes (1. Filozófia).
Meyer L. M., berlini egyet, tan., német irod.
Minor Jacob*, bécsi egyet, tan., német irod.
Winternitz Moritz, prágai egyet tan., ind. irod.
Witkowsky Georg*, lipcsei egyet, tan., német
irod.
Wogue Jules, francia irod.
Hazaiak: (L. részletesen az illető neveknél.)
Alexander Bernát, Elek Artúr*, Feleky Géza,
Fenyő Miksa*, Ignotus Hugó, Hatvány Lajos*,
Heller Bernát, Hevesi Sándor*, Keszler József,