Magyar zsidó lexikon - MEK

t-odalorn
•^széleseinek szereplőit, ép oly nagyvonalúsággal
tudja érzékeltetni korok és tömegek szelleniét.
A bazini zsidók: tudatos zsidó író műve, s
egyben értékes magyar regény. Azzá teszi: a
regény irodalmilag felépített szerkezete, a történelmi
hangulatból kiformálódó alakok, a középkorra
emlékeztető rozsdás világ politikai életrajza
és nemes tendenciája, amidőn két irányba
mutat: a zsidók felé, láttatva a hasznot, mely
az antiszemitizmusból reakcióként fakad és a
kereszténység felé, rámutatva azokra, kik visszaélnek
a kereszténység eszményeivel. A naturalista
világlátás eszmeiségének forma nyelvén szólal
meg Szomory Dezső is, de nála az objektivitás
helyébe valami egocentrikus önszemlélet
lép. Ez irányítja témakereső érdeklődését
s ez telíti meg szubjektivitással benyomásait.
Szentimentális, romantikus verseinek póztalangága
szüremlett át Heltai Jenő novelláiba és
regényeibe. Egyéniségének kedves derűje, meleg
humora, az az életvidám világszemlélet, melylyel
Heltai Jenő nézi az embereket, az eseményeket,
az élet komikus fordulatait és visszás
ferdesógeit, friss és könnyed stílusábrázolásban
és nyelvfestesben ütközik ki. Elbeszélő művei,
melyek ötletességben a francia szellemmel tartanak
rokonságot, igen gyakran a pesti világ
tipikus alak- és élet jelenségeinek bemutatásával
szórakoztatnak. A magyar zsidó írók vették
először észre, hogy az európai nagyvárossá fejlődő
Pestnek megvan a maga sajátos természetrajza,
ember- és csodavilága. De Pest költői közül
egyik sem látta meg oly mélyen és jelenítette
meg oly örökmaradandón a főváros ifjúságának
romantikáját, polgárlányának szentimentalizmusát,
középosztályának problémáit, mint Molnár
Ferenc. A nagy drámaíró elbeszélő költészetének
legszebb darabjai; párbeszédes novellái. Ezekben
juttatja kifejező formához: emberábrázoló
művészetét, megfigyelő éleslátását, szellemességének
és humorának gazdagságát. Nagy koncepciójú
alkotásaiban pedig: korszellem-megelevenltő,
környezet-festő, lélekelemző irói értékei tágítják
ki a regényhatás kereteit. Molnár Ferenc
adta irodalmunknak a legkomolyabb, legirodalmibb
harctéri tudósításokat: a kortörténet jelentőségű
Egy haditudósító Naplóját. A munkásság
szomorú világának jelenetsorozataival tette teljesebbé
Pest irodalomban tükröződő képét: Révész
oéla. Objektív meglátás és alanyi átszürődöttsóg.
Problémaelemzés és valóhü leírás kapcsolódásával
elevenít meg betürajzainak vonalán : emberkét,
élethelyeket, gondolatokat és szociális kórde^ket.
Révész Béla a szocialista irányzatú mapyar
prózaköltés első irodalomsúlyú művelője.
Zsid6 kérdések, aktuális zsidó életjelenségek feladódnak
ugyan irodalmunk egy-egy nagyobbfzttbáeú
művében, mint Erdős René, Földi Mihály,
Hatvány Lajos stb. regényeiben, de a kifejezetten
^ 1( iő témák egyetemes irodalomtekintélyű feltéhf
0záöait C8u P án Újvári Péter regónyköltósze-
ken találni. Novelláiban és regényeiben nem-
*-** a meseanyag lendületes ós változatos képrozata
kapcsolódik összefüggő egésszé, hanem
'Wísapodik belőle a zsidó miliő és szellemkör
oaezan utánérző hangulata is. Jellemfestó erő-
895 Irodalom
vei megmintázott alakjait utolérhetetlen humor
aranyozza be. Újvárinak írásművészete teremtette
meg a magyar-zsidó irodalmat (1. Magyarzsidó
irodalom). z«- J-
3. Dráma. A zsidók művelte irodalmi műfajok
közül tárgyi vonatkozásban a dráma szakadt el
a leggyökórtelenebb messzeségben a zsidó tómáktól.
De viszont ép ez az irodalmi forma szívta
fel magába legmélyebben a zsidó intellektus ráhatásának
eredményeit és értékjelenségeit. Nem
véletlen, hogy amidőn a magyar zsidóság belekapcsolódott
a magyar irodalmi kultúrélet folytonosságába,
az első magyar zsidó író, Hugó Károly:
a dráma formanyelvén szólalt meg. Hugó
a francia romantika programmörökségón indult
el s megalkotta a francia klasszikus drámák mintájára
a legsikerültebb hármasegysógű magyar
drámát (Bankár és báró 1847), mely az észnGk, a
logikának diadalát jelentette a szabályok és formák
vonalán. A shakespeari szellemkultuszon
felépülő neoromanticizmus a zsidó Dóczy Lajosban
találta meg egyik legjelentősebb képviselőjét.
Az új dráma architektúrájának minden alkotó,
szintetikus eleme: a nyelvi ornamentika, a szellemes
dialektika, a vers zeneisége, a színes hangulat
határtalan költői szépségek megéreztetósére
egyesül írói munkásságának oeuvrejében.
A naturalizmus drámája Bródy Sándor költészetében
jelentkezett. Dada cimü müve a magyar
naturalista dráma egyetlen emléke, a valóságábrázolás
és realista világszemlélet legtisztább lecsapódása.
Bródy később szinte eklektikus iránykereséssel
hajlik el a romantika s realizmus felé,
de jelentkezése irányának hangját hosszú időn
át nem hallgattatta el teljesen a reá rétegezedő
szellemi áramlatok hatásának problémalátása.
És ha drámaírói pályájának vége a szerelmi történetek
romantikájába torkolt is, munkássága
a magyar színpad új s modern szellemének útraindulását
jelentette. A század elején a magyar
nemzeti múltból vett történelmi tárgyú drámáival
aratta sikereit Fényes Samu, mint a romantikus
tradicionális-hazafias színműírók epigonja .
De már ekkor a magyar-zsidó drámaírók fiatal'
csoportja új hadállásokban indult harcra a magyar
dráma világsikeréért, ók emelték a magyar
drámát világkultúr színvonalra s szerezték
meg a külföld érdeklődését a magyar színpad
számára. 1908 a magyar drámairodalom emlékezetes
esztendeje. Ebben az évben mutatták be
Amerika színpadán Molnár T'erenc Ördögét s ezzel
megkezdte a magyar dráma országhatáron túli
térfoglalását. Molnár Ferenc drámaköltószete a
nagyvonalúság s a monumentalitás költészete: a
drámastruktúrában, a technikában, a dialógusok
művészi vonalvezetésében, a szellemesség és ötletesség
ökonómiájában. Egyéni prózastílusának
közvetítő rétegén át nem vész el s nem párolog el
semmi a drámai erő teremtő impulzusából. A reális
életen kívül megjárja az érzékfeletti világ
területeit is. S a mese, az álom, a mennyország,
a pokol irracionális és szimbolikus elemeivel, a
szalon-világ s a külvárosi élet reális és szelíd
naturalizmusba halkuló motívumaival, a formai
expresszionizmus színpadra vetített mozzanataival,
átlépve a konvencionális témakereteket, új