Magyar zsidó lexikon - MEK

Ipo­lyság 393 irodalom
Ipolyság (Sahy), nagyk. Hont vin.(Cs.-SzL),
i90ö lak, A zsidó hitközséget Winter Fülöp
is Glück Zanvel 1850. alapították. Az első
elöljárók Winter János, Glück Mór, Herzog Gá
bor Weiszberger Wolf és Glück Adolf voltak.
Ugyanakkor alakult a Chevra Kadisa, amely ma
Rosenberg Miksa vezetésével működik és 126
tagot számlál. Az első rabbi Deutsch Salamon
volt aki 1851 körül került a hitközséghez ós 20
t.\i működés után a nyitrai rabbiszéket foglalta
|. 1878 körül megválasztották Groszmann Gyula
rabbit, aki már több mint 50 éve működik. 1862b»>n
építették a templomot a hontmegyei zsidósn"
támogatásával. 1874-ben létesült az elemi
iskola, amelynek 67 tanítványa van. A tantestület
tagjai': Spitzer Jakab, Kopasz Ármin és Lissovits
Mór. Később megalakult a nőegylet, a kultúr
••sylüt és a leányegylet. Utóbbi már nem müköá\k.
A Nőegylet 139 taggal Schmidel Zsigmondné
vezetése alatt áll. 1876-ban a tagok egyrésze
különvált és orthodox hitközséget létesített, míg
az anyahitközség megmaradt statusquonak. A
háború alatt 46 teljesített katonai szolgálatot,
akik közül 10 hősi halált halt. A forradalmi idők
áldozata lett Bartos Elemér hadnagy. 1921-ben
T;ilmud-Tóra iskola létesült, amelynek 37 növendéke
van. 1928-ban Winter Sándor és neje szegi-uy
diákok segélyezésére 50.000 ck értékű
alapítványt létesített. A hitközség lélekszáma
597, családszám 113, adófizetők száma 286. A hitközség
tagjai foglalkozás szerint 43 kereskedő,
22 iparos, 20 más szabadpályán, 10 orvos, 9 ügyvöd,
.9 magántisztviselő, 9 magánzó, 8 gazdálkodó,
3 nagykereskedő, 2 tanító. 1 köztisztviselő,
1 nagyiparos és 1 mérnök. Évi költségvetés
100.000 ék, amely összegből 10.000 ck, fllantropikus
ós szociális célokat szolgál. Anyakönyvi
területéhez tartoznak a volt Hontmegye összes
községei. A hitközség egyes tagjai jelentékeny
vállalatok és földbirtokok tulajdonosai: Link
Frigyes gőzmalomtulajdonos, Vermes József cementgyáros,
Winter Sándor téglagyáros, Kinszki
József és Szabados Zsigmond földbirtokosok. A
hitközség mai vezetősége: Groszmann Gyula
farabbi, Váradi Jakab ehiök, Lengyel Dávid alelnök,
Kinszki József pénztárnok, Kulka Miksa ós
vveinbergor Mór gondnokok, Vámos Béla isk.
•Jlnök és Somogyi Miksa jegyző. Az orhodox hitközség
első rabbijául Weisz Antalt választotta
U! «g, aki még ma is működik. A hitközség gyors
wmpóban fejlődött. 1893-ban saját erejéből temp-
J"jnot épített. Ezenkívül van a hitközségnek egy
t'-H imaháza. Talmud-Tórát is létesített a hitköz-
T^An melyM 14 n °vendék látogat. A hitközség
••v-JOO ek évi költségvetéssel dolgozik, melynek
-£> részét szociális és filantropikus célokra for-
' u |a. A hitközség anyakönyvi területéhez az
»-J yuagi járás 68 községe tartozik. Lélekszáma
*•>, a csaladok száma 50 (csak T.-onl, adót 43 an
^winek. Foglalkozás szerint: 5 nagykereskedő,
gazdálkodó.
- v 15 kereskedő, 2 munkás, 1 orvos,
"álbilkozó. --,6 iparos és 18 egvéb. A hitközség
^vezetősége: Weisz Antal főrabbi, Schmidl
ÍWn ° A ' Breiaer Sándor alelnök, Berceller
tor£, S p0nztárilok - Dekner Mihály és Frank-
« r Immánuel gondnokok, Berceller József,
Berceller Lajos, Gansel Ármin,
mond, Adler Sándor ós Hercfeld
lasztmányi tagok.
Schmidl Zsig-
Hermann vá-
IrAnyi Dezső, író, szül. Hódmezővásárhelyen
1858 dec. 15., megh. Szegeden 1900. Szülővárosában
tanult, majd a budapesti egyetemen jogot
végzett, azután jegyzője, majd albírója lett a
szegedi törvényszéknek. Korán fellépett népies
novelláival s előbb a Honba, majdaPesti Hírlapba,
Nemzetbe, Fővárosi Lapokba, a Figyelőbe és
vidéki lapokba dolgozott. Önállóan megjelent
munkái: Falusi történetek és életképek (1887);
Pitypalaty (1893); Pipacsok (1893). sz. G.
irodalom. 1. Költészet. A magyar zsidóság
1868. szólal meg először a magyar költészetben.
Ekkor jelenik meg Budapesten a huszonötesztendős
Kiss József Zsidó dalok c. versfüzete. A magyar
zsidóság első nemzedéke tehát, amely nem
a gettó zárt falai közt nevelkedett fel, azonnal
szót kért a magyarság szellemi életében. Érdekes
dokumentum ez az első magyar zsidó verseskönyv:
zsidó öntudata lélek megnyilatkozása, de
olyan zsidóé, aki a hazatalálás illúziójával, mohó
szomj usággal akar gyökeret verni a magyar földön.
Kiss József utódjaiban, a magyar költészet
későbbi zsidó művelőinél a zsidó öntudat csak Kiss
Arnold, Patai József, Giszkalay János, Somlyó
Zoltán, Lenkei Henrik, Emőd Tamás, Feleki Sándor,
Szabolcsi Lajos, Peterdi Andor, Vér Andor,
Bródy László költészetében jelentkezik. A zsidóság
szerepe a magyar lírában sajátos szerep. Zsidó
öntudatnak nem sok nyoma van a magyar köl
tészet zsidó művelőinél, de felszínre bukkan bennük
a zsidó lélek valamilyen megnyilatkozása.
Kiss Józsefben az otthonra vágyó, üldözött zsidó
gyötrelmei kapnak hangot; késői verseinek merengő
humorából pedig mintha azoknak az öreg
zsidóknak szeme csillogna felénk, akik egy fájdalmas
pálya csalódásai után, illuziótlanul, de
már ismét szeretettel Bimítják végig életük ábrándjait.
Újabb keletű az a fölényes gúny, amelylyel
a régi közösségének kötelékeiből kiszakadt,
de az újba eléggé bele nem nőtt zsidó nézi olykor
a dolgokat s amelyet Heltai Jenőnél a költő szelíd
bölcsessége enyhít és tesz vonzóvá. Ignotus,
Gellért Oszkár, Balázs Béla verseit az a tövigásó
zsidó intellektus, az a fenékig-világító preciz
kimondásokat szerető zsidó ész formálta, amely
a Talmud tanulmányozása közben csiszolódott oly
szenvedélyesen élesre. Szilágyi Géza, Kemény
Simon poézisében mintha Bált-imádó zsidó ősök
kétségbeesett érzékisége hangzana fel. A földnek,
a családnak, az egészséges szerelemnek az az
igenlése, amelyet Gellértnél és a chásszidizmus
ujjongó misztikusaira emlékeztető Lesznai Annánál
találunk, mintha még a földmíves őshazából
származnék. Aligha véletlen az is, hogy az impresszionizmus
divatja idején, mikor az emberek
a különös ideg-ingerek után szaladtak, az egyisten
ősi népének gyermekei képviselték a tarka
jelenségek mögött levő lényeg elvét. A felemelő
isteni világét: Balázs Béla és Lesznai Anna, a
lesújtó lényegét: Füst Milán ós Peterdi István.
Zsidó vonás az a melankólia és az a lágy szentimentalizmus
is, amely a hontalanságunkból és
talán onnan ered, hogy kétezer éve már a gon-