Buda Béla - Addictologia Hungarica

FORD SORI – HECKER AND ASSOCIATES: THE THERAPIST’S NOTEBOOK … (293–295.)
mát (többé már nem az övé, illetve nem „a” gyerek a probléma), amivel a
család mint egy csoport szembe tud szállni. Az externalizáció következménye
az is, hogy a gyerek én-hatékonysága, önértékelése javul. Itt ismét azt
látjuk, hogy a kötet összeállítói nem a problémák patologizálásából indulnak
ki, nem azok terápiás átdolgozásával foglalkoznak, hanem a „normális” fejlõdés
eszközeivel és fogalmaival operálnak. Utat nyitnak az elakadt fejlõdéshez.
Végül a szülõk egyfajta képzése következik a munkafüzetben, ahol a játékra,
a gyerekeikkel történõ együttjátszásra, szabadidõ eltöltésre tanítják a
szülõket.
A munkafüzet elsõsorban olyan családterapeuták és konzultánsok számára
ajánlható, akik olyan családokkal dolgoznak, ahol kisgyerek is van.
A gyakorlatok egy része, illetve a munkafüzetben követett fejlõdéslélektani
irányultság azonban nem-klinikusok számára is használhatóvá teszi a munkafüzetet,
például egyes speciális gyerekkori problémával kapcsolatban, vagy
a gyerekeket is érintõ családi problémákkal összefüggésben (válás, veszteség,
halál, krónikus betegség). Itt már a gyermekvédelem és a gyermekekkel való
gondoskodás területén dolgozó pszichológus, szociális munkás, konzultáns,
de akár tanár végzettségû szakemberek is használhatják a munkafüzet
egyes technikáit, egyes fejezeteit, különösen akkor, ha a pszichológiai esetmegbeszélés
lehetõségei adottak.
Rácz József
REFERÁTUMOK / BESZÁMOLÓK 295