Buda Béla - Addictologia Hungarica

ADDIKTOLÓGIA – 2004. III. ÉVFOLYAM 2. SZÁM
lépés a család szerepének felismerése és a családtagok kezelésbe történõ
bevonása volt. Végül a harmadik AA-t követõ hullámot a felépülés dinamikájának
megértése, a talpra állás utáni élet kihívásaira való összpontosítás
jelentette.
Noha az ittas vezetés visszaszorulása terén elért eredmények szembeötlõk,
létezik néhány olyan kockázati csoport, ahol a változás csak kisfokú. A 20-30
éves latin eredetû férfiak, a 30-40 éves fekete férfiak, az amerikai õslakosok
és a férfi motorbiciklisták jelentik az ittas vezetés szempontjából különösen
veszélyes csoportokat. Az alkoholizálás tekintetében kockázatos vezetõk
csoportjáról elmondható, hogy az átlagosnál impulzívabbak, alacsonyabb a
feszültségtûrõ képességük, gyakran ellenséges a viselkedésük, élménykeresõk,
kevésbé asszertívek, tekintélyellenes beállítottságúak, és szeretik semmibe
venni a szabályokat.
Azok az ittas vezetõk, akik ellen rendõrségi, bírósági eljárás indul, eleinte
típusosan ellenállnak a restrikciók mellett vagy helyett alkalmazott edukatív
programnak. A kezdeti haragtól, a kibúvók keresésétõl az együttmûködés
tettetésén át jutnak el annak a ténynek az elfogadásáig, hogy felelõtlen dolog
ittas állapotban vezetni. A képzés célja a viselkedésváltozás. A tapasztalatok
szerint a pusztán edukatív program hatástalan a visszaesõk esetében. Bevált
ellenben a csoportos konzultáció. A csoportos konzultáció elõtt világosan
megfogalmazzák a képzésre kötelezett ittas vezetõkkel szembeni elvárásokat.
Ezek a következõk:
– Konkrét, nem vádló, viselkedésre vonatkozó visszajelzések adása a többi
csoporttag számára.
– Saját érzéseink kifejezéséért, kezeléséért és döntéseinkért való felelõsségvállalás.
– Annak érzékeltetése, hogy figyelünk mások érzéseire.
– Önfeltárás: saját érzéseink és gondolataink kommunikálása.
– Újfajta viselkedésmódokkal történõ kísérletezés.
– Segítségnyújtás a vonakodó csoporttagok számára.
– Asszertivitás. A passzivitás, az agresszivitás és a passzív agresszió kerülése.
– A bennünk zajló, ivásra késztetõ folyamatok felismerése, és a csoporttagok
meggyõzése arról, hogy képesek vagyunk változtatni ezen a folyamaton.
– A gondolatok, érzések és cselekedetek kapcsolatának észrevétele, mind
a csoporton belül, mind azon kívül.
– A szavak és a nem-verbális viselkedés összhangja.
A könyv átfogó ismertetést nyújt az edukatív és konzultációs programok
célkitûzéseirõl és tartalmáról. Javaslatait érdemes fontolóra vennünk. Hasznos
gyakorlati támpontokat ad a kötet melléklete, melyben megtalálható
többek közt az utógondozási protokoll, az utánképzési elõadások vázlata, a
270
REFERÁTUMOK / BESZÁMOLÓK