25.02.2013 Views

Buda Béla - Addictologia Hungarica

Buda Béla - Addictologia Hungarica

Buda Béla - Addictologia Hungarica

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

ALAN CAVAIOLA – CHARLES WUTH: ASSESSMENT<br />

AND TREATMENT OF THE DWI OFFENDERS<br />

NEW YORK–LONDON–OXFORD. THE HAWORTH PRESS, 2002.<br />

281 OLDAL, ÁRA: 27.95 US$, ISBN 0-7890-1498-X<br />

Az USA-ban 1982 óta folyamatosan és egyenletesen csökken az alkoholizálással<br />

összefüggõ halálos közlekedési balesetek száma és aránya. 1982-ben a<br />

halálos kimenetelû közlekedési balesetek 57%-át (mintegy 25 ezer fõ) okozták<br />

ittas gépjármûvezetõk, 1998-ban már csak 38%-át (mintegy 16 ezer fõ).<br />

A szerzõk egyrészt megpróbálnak magyarázatot adni a kedvezõ változásra,<br />

másrészt bemutatják az ittas vezetõk képzésének és utánképzésének jelenlegi<br />

gyakorlatát. Véleményük szerint a javulás egyik fõ tényezõje az, hogy az<br />

alkoholizmus és alkoholizálás kérdése szociális problémából fokozatosan<br />

közegészségügyi feladattá is vált. Az 1960-as évek közepétõl kezdve meghozott<br />

stratégiai jelentõségû regulatív és konstitutív szabályok hatása egy jó évtized<br />

alatt lassan beért. (Míg a regulatív szabály a már létezõ tevékenységet<br />

– például közlekedés – szorítja keretek közé, addig a konstitutív szabályozás<br />

olyan cselekvést ír elõ – például ittas vezetõk utánképzése –, amely esemény<br />

éppen az elõírás eredményeképpen jön létre.)<br />

A történelem során elõször 1936-ban a norvég kormány hozott rendeletet<br />

a gépjármûvezetõk elfogadható véralkoholszintjére vonatkozólag, bevezetve<br />

egyúttal a szabálysértõ gépjármûvezetõk véralkoholszintjének mérését.<br />

A jogszabály szemléleti hátterét az „elrettentés-modell” képezte, mely<br />

szerint a bizonyos, súlyos és gyors büntetés jelentõs visszatartó erõvel bír.<br />

A norvég példát hamarosan más skandináv országok is követték. Az ellenõrzést<br />

és büntetést késõbb az ittas vezetõk képzésével, kezelésével és utánkövetésével<br />

egészítették ki. Az Egyesült Államokban, felismerve a skandináv<br />

minta hatékonyságát, a 60-as évektõl fogva kezdték átvenni s egyben továbbfejleszteni<br />

ezt a programot. Az 1970-ben egy alkoholizmusból talpra állt szenátor,<br />

Harold E. Hughes kezdeményezésére megalakult, majd rövidesen a<br />

fejlõdés meghatározó intézményévé vált a National Institute on Alcoholism<br />

and Alcohol Abuse (NIAAA).<br />

Az ittas vezetéssel kapcsolatos hozzáállás változásával párhuzamosan átalakult<br />

az alkoholizmushoz való viszonyulás és a felépüléssel kapcsolatos<br />

hozzáállás. Az Alcoholics Anonymous (AA) sikerei után az 1950-es években<br />

következett be az elsõ jelentõs áttörés, amikor az amerikai orvostársadalom<br />

kezdte betegségként azonosítani az alkoholizmust. A következõ jelentõs<br />

REFERÁTUMOK / BESZÁMOLÓK 269

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!