Buda Béla - Addictologia Hungarica

saiba és szükségleteibe. A szolgáltatást a rendõrség is támogatja, hiszen a fent
felsorolt elõnyök mellett érdekükben áll a nyílt színi használat csökkentése.
Az attól való félelem, hogy a belövõszobákban kereskedelem fog folyni, az
elõttük nyíló utcák pedig gyülekezõhellyé válnak, nem igazolódott be. A városban
újabban egy helyen crackhasználók szobájával kísérleteznek.
Heroinfelírás
ADDIKTOLÓGIA – 2004. III. ÉVFOLYAM 2. SZÁM
Németországban az ópiátfüggõk számát 120 000-re becsülik. Ebbõl körülbelül
45 000-en helyettesítõ droggal való kezelésben részesülnek, tízezren
fekvõbeteg elvonókezelésben, körülbelül 900-an ambuláns rehabilitációban
vesznek részt (Krausz 2001). Számos tanulmány kimutatta már, hogy a metadonkezelés
hatékony az ópiátfüggõk egészségi, pszichés és szociális stabilizációjában,
ugyanakkor a kliensek 10–20%-a alig, vagy egyáltalán nem profitál
belõle (Michels 2002). A terápiával vagy fenntartó kezeléssel nem, vagy
sikertelenül kezelt ópiátfüggõség személyi és társadalmi kárai megfontolandóvá
tették a heroin orvosi felírásának bevezetését.
2002-ben kezdõdött az a hároméves kontrollált vizsgálat, amely a heroin
orvosi felírásának elõnyeit kutatja metadonnal sikertelenül kezelt szenvedélybetegek
esetében. A projektben részt vevõ városok: Bonn, Cologne,
Frankfurt am Main, Hamburg, Hannover, Karlsruhe és München.
A heroin-projekt vizsgálati hipotézise a következõkben foglalható össze:
a heroinasszisztált kezelés szignifikáns haszonnal jár a résztvevõk egészségének
fejlesztésében, illegális droghasználatuk, kriminális viselkedésük
csökkentésében, a szociális stabilizáció terén, illetve a kriminalizált szociális
közegbõl történõ kiemelésben és a késõbbi kezelésben való részvétel lehetõségének
növelésében. A hipotézisek verifikációja a heroinasszisztált kezelés
fenntartását eredményezi.
Frankfurtban a vizsgálatnak kétszáz, szigorú kritériumok alapján kiválasztott
résztvevõje van, százan kapnak tiszta heroint napi két alkalommal a
komoly biztonsági rendszerrel kiépített heroinambulancián, szintén százan
alkotják a kontrollcsoportot, négy metadonszubsztitúciót végzõ intézmény
kliensei közül. Mindkét vizsgálati csoport egyik fele pszichoedukációban,
másik fele motivációs interjúban vesz részt, annak érdekében, hogy eldöntsék,
van-e különbség, és ha igen, melyik az adekvát pszichoszociális segítõ
módszer (Krausz 2001).
250
SZEMLE