Buda Béla - Addictologia Hungarica

Egyes esetekben kokainhasználók stabilizációjára is sikerrel használtak
metadont (Clarke 2000). A detoxikálókban is helyettesítõkkel kezdik meg a
kezelést, annak folyamatos leépítése mellett. Frankfurtban lehetõség van rá,
hogy a metadonszubsztitúcióban részt vevõ kábítószerfüggõk egy szociális
munkásokból és pszichológusból álló személyzet kísérése mellett ún. gondozott
lakóközösségekben éljenek (jelenleg körülbelül 200 hellyel).
Majdnem minden segítségnyújtó szervezet biztosít munka- és kiképzési
lehetõséget metadonfenntartó kezelésben részesülõ, de leállt vagy aktuálisan
drogot használó kliensek számára is, így lehetõség van legális pénzkeresetre,
és az idõ strukturált beosztására különbözõ takarítómunkákkal, kertészkedéssel,
nyomdai, mosodai, ács- stb. munkákkal. Említésre méltó továbbá,
hogy nõk (droghasználók, akik gyakran szexuális bántalmazás miatt váltak
kábítószerfüggõvé, prostituáltak, gyermekes anyák) számára specifikus szolgáltatások
is rendelkezésre állnak, tehát a tanácsadás, gondozás, orvosi ellátás
és metadonkezelés, munkaprojektek vagy tréningek, gondozott lakóközösségek,
éjszakai buszok és kávézók nemspecifikusan állnak rendelkezésükre.
Belövõszobák
TAKÁCS ISTVÁN GÁBOR: CAFE FIX … ( 245–261.)
Jelenleg Frankfurtban 5 belövõszoba mûködik. A Frankfurti Legfelsõ Bíróság
1994-ben megállapította, hogy az ilyen létesítmények szakszerû mûködtetése
nem ütközik sem a német, sem pedig a nemzetközi egyezményekben
deklarált jogszabályokkal (Stoever 2002a). A belövõszobákban intravénás
droghasználók stresszmentes környezetben, megfelelõ higiénés körülmények
között, állandó felügyelet mellett készíthetik elõ és injektálhatják a
kábítószerüket. Steril tût és fecskendõt, desztillált vizet, tiszta kanalat, aszkorbinsavat
és gyertyát kapnak. A résztvevõknek 18 év fölötti aktív droghasználónak
kell lennie, nem lehetnek fenntartó metadonkezelés alatt állók,
és be kell tartaniuk a szabályokat: tilos a kereskedés, az eszközök megosztása,
vagy az agresszív viselkedés. A fogyasztószobákban, az intézmény frekventáltságától
függõen, 150–450 látogatást tartanak számon naponta. A kezelõszemélyzet
ki van képezve elsõsegély nyújtására vészhelyzet esetére.
Körülbelül minden 500. esetre esik vészhelyzet, ezeknek felét a személyzet
mentõ kihívása nélkül képes kezelni. A belövõszobákban felügyelt fogyasztásból
máig nem történt fatális kimenetelû túladagolás (Stoever 2002a). Az
intravénás használatból eredõ veszélyek redukálása mellett a helységek kapcsolatépítésre
adnak lehetõséget az amúgy nehezen elérhetõ rétegekkel, fejlesztik
a használók egészségtudatosságát – biztonságos használati üzeneteket
juttatva el hozzájuk. A kommunikáció kétoldalú, a kezelõszemélyzet mélyebb
belátást nyer a használó célcsoport életvitelébe, droghasználati szoká-
SZEMLE 249