A kiadvány innen tölthető le (pdf) - Országos Főépítészi Kollégium
A kiadvány innen tölthető le (pdf) - Országos Főépítészi Kollégium
A kiadvány innen tölthető le (pdf) - Országos Főépítészi Kollégium
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Berényi András s.k.<br />
jegyzõkönyv-vezetõ<br />
(I. em. 4.)<br />
NAGY ERVIN: SZAKMAI PROGRAM<br />
BM országos fõépítészi pályázat<br />
Belügyminisztérium ügyfélszolgálati irodája, Budapest V., Nádor u. 2.<br />
szakmai program<br />
BERÉNYI ANDRÁS<br />
JEGYZÕKÖNYV<br />
Szorgosz Teodor s.k.<br />
jegyzõkönyv-hite<strong>le</strong>sítõ<br />
(I. em. 2.)<br />
1.2.1.<br />
Az építészet helyzete marginális, nincs egységes irányítás, három minisztérium és sok más<br />
szervezet közt kallódik. Kisebb bürokrácia, egységes, a szakma kiválóságaiból álló szakmai irányítás<br />
kell, mely átlátja az összetett helyzeteket és biztos kézzel, részrehajlás nélkül képes azokat irányítani.<br />
Hosszú távra gondolkodik, egységes egészként kezeli a múlt, a je<strong>le</strong>n és a jövõ értékeit, hiszen ez a<br />
szakma évszázadokra szóló je<strong>le</strong>ket hagy, <strong>le</strong>gyenek azok jók vagy rosszak. Alaposan elõkészített,<br />
nyílt országos pályázatok, tanulmányutak, ösztöndíjak kel<strong>le</strong>nek. A mai gyanakvó, pesszimista<br />
közhangulat megfordítására, a civil kurázsi erõsítésére hosszú távú terveinket, az országos<br />
je<strong>le</strong>ntõségû tervtanácsi anyagokat és minden olyan tervet, mely közérdeklõdésre tarthat számot,<br />
nyilvánosságra kell hozni a neten. Ez nyíltságával nem csak a tisztességességet deklarálja, de a<br />
közzétett magas színvonalú tervekkel példát is mutat. Ha a politika végre egyszer becsü<strong>le</strong>tes polgári<br />
rendet akar, miért ne szabadulhatna fel az építészet is megosztott, sodródó, kisszerûen manipulált<br />
helyzetébõl? A formális köte<strong>le</strong>zõ továbbképzések helyett ösztöndíj, építészbarát pályázat, szakkönyv<br />
és folyóirat támogatás kell. Nyugati sztárirodák <strong>le</strong>vetett öt<strong>le</strong>tei helyett a hazai építészetet kell<br />
erõsíteni, segíteni tehetséges magyarok nemzetközi pályázaton indulását.<br />
Közízlés, vizuális kultúra, két szûk réteget kivéve nincs építészeti, tárgyi kultúránk. Egy sokáig<br />
megszállt, majd lassan ébredezõ, szegény ország esetében ez érthetõ, de elfogadhatatlan. A<br />
kádárista panel-gettók, a „modernizált” mûemlékek, vidámodó barakkunk „cukrász építészete”, a<br />
brutális belvárosi autó-felüljárók, a mai „raktár-paloták”, Barbie-baba és „mediterrán – most jöttem<br />
Olaszból” családi házak és lakó”parkok” képezik az építészet „magyar narancsát”. Ideje <strong>le</strong>nne<br />
ébredni. A népmûvészet évszázadokon keresztül csiszolgatott kánonokat, így azok szinte töké<strong>le</strong>tessé<br />
értek és mélyen beépültek a nemzet tudatba. Száz éve a magyar építészet világszínvonalú volt,<br />
eredményei ma is láthatóak. Még a <strong>le</strong>gnehezebb idõkben is voltak Jánossy-k és Farkasdy-k. Az<br />
építészetet szeretni kell, törõdni kell ve<strong>le</strong>, ez egy é<strong>le</strong>tforma, nem munkakör vagy üz<strong>le</strong>t. Rajz és<br />
formakincs! Már az óvodától. Építész mûsor kell fõ mûsoridõben a királyi csatornákon, váljanak<br />
közismertté a Kárpát-medence és a nagyvilág igazi értékei, örökölt és <strong>le</strong>gújabb eredményei, tárgyi<br />
kincsei. Saját gyakorlatomból tudom, a jó példa a hatékony, nem a tiltások. Méltatlan, hogy a<br />
társadalom „tornából felmentve” alapon kezeli az építészetet, a rajzot, tárgykultúrát, látjuk, hová<br />
vezetett ez, torz személyiségekhez, <strong>le</strong>lakott országhoz. A felsõoktatásból öm<strong>le</strong>nek az építéssel<br />
foglalkozók, de a többség „archicadben-ügyes” technikus. Fe<strong>le</strong>lõs, hivatott építészek csak egy-két<br />
egyetemrõl kerülnek ki. Rájuk, a Mûvészeti Akadémiára, Mesteriskolára, Vándoriskolára,<br />
Építõmûvész Szövetségre, Kamarákra kell építeni. Be kell látnunk végre, hogy egy országunk, egy<br />
épített környezetünk van, azt közösen kell kezelnünk, a „kft” irányításnak véget kell vetni. Ösztöndíjak<br />
kel<strong>le</strong>nek. Támogatni kell az építészeti könyveket, folyóiratokat, netet, mentesítve azokat a ma<br />
általános reklám, pr. maszattól.<br />
A bürokrácia (és korrupció) a nagy machinátorokkal szemben tehetet<strong>le</strong>n, a tisztességes polgárt meg<br />
fojtogatja, bosszantja. Radikálisan csökkenteni kell a csak jogászok által (sem?) érthetõ, egymásba<br />
ágyazott, kanyargós jog-hézag dzsungelt. Világos, rövid, tisztességes és méltányos szabályokat, ha<br />
azok tény<strong>le</strong>g mindenkire vonatkoznak, tapasztalatom szerint a túlnyomó többség szívesen fogad, és<br />
becsü<strong>le</strong>ttel megtart. A túlszabályozott, nyilvánvalóan betarthatatlan, kivéte<strong>le</strong>kre építõ korlátozás a<br />
zavarosban halászó, „primus inter pares” százalékzsonglõr befektetõk világa. Az építési<br />
közigazgatásban dolgozók túlnyomó többsége nem igazi építész, nem is tudna olyan házakat rajzolni,<br />
amiket elbírál, és ez sajnos meg is látszik az országon, építész segítség kell. A szabályozási tervek<br />
övezetátsorolási umbuldái (egy hektár szántó egy millió – egy hektár Budán egy milliárd) nem a<br />
közvagyont gyarapítják. Érdemes <strong>le</strong>nne átgondolni.
Change language