XL - Eiropas Parlaments - Europa

3-002
(Posiedzenie zostało otwarte o godz. 9.05)
3-003
1 - Otwarcie posiedzenia
3-001
СРЯДА 16 ФЕВРУАРИ 2011 Г.
MIÉRCOLES 16 DE FEBRERO DE 2011
STŘEDA 16. ÚNORA 2011
ONSDAG DEN 16. FEBRUAR 2011
MITTWOCH, 16. FEBRUAR 2011
KOLMAPÄEV, 16. VEEBRUAR 2011
ΤΕΤΑΡΤΗ 16 ΦΕΒΡΟΥΑΡΙΟΥ 2011
WEDNESDAY, 16 FEBRUARY 2011
MERCREDI 16 FÉVRIER 2011
MERCOLEDI' 16 FEBBRAIO 2011
TREŠDIENA, 2011. GADA 16. FEBRUĀRIS
2011 M. VASARIO 16 D., TREČIADIENIS
2011. FEBRUÁR 16., SZERDA
L-ERBGĦA, 16 TA' FRAR 2011
WOENSDAG 16 FEBRUARI 2011
ŚRODA, 16 LUTEGO 2011
QUARTA-FEIRA, 16 DE FEVEREIRO DE 2011
MIERCURI 16 FEBRUARIE 2011
STREDA 16. FEBRUÁRA 2011
SREDA, 16. FEBRUAR 2011
KESKIVIIKKO 16. HELMIKUUTA 2011
ONSDAGEN DEN 16 FEBRUARI 2011
PRZEWODNICZY: JERZY BUZEK
Przewodniczący
3-004
2 - Środki wykonawcze (art. 88 Regulaminu): Patrz protokól
3-005
3 - Wykładnia Regulaminu
3-006
Przewodniczący. − Podczas głosowania na wczorajszym posiedzeniu plenarnym ogłoszono wykładnię art. 56 i art. 50
Regulaminu Parlamentu Europejskiego przyjętą przez Komisję Spraw Konstytucyjnych na posiedzeniu, które odbyło się w
poniedziałek, 14 lutego 2011 r. Ponieważ nie złożono żadnego sprzeciwu na podstawę art. 211 ust. 4 Regulaminu,
wykładnię uważa się za przyjętą. W rezultacie głosowanie nad sprawozdaniem pani Mathieu na temat procedury
dotyczącej łącznego wniosku o pozwolenie na pobyt i pracę zostanie usunięte z porządku dziennego obecnej sesji
miesięcznej. Sprawa była, jak Państwo wiecie, szeroko dyskutowana i tu mamy wykładnię związaną z Regulaminem i
zasadami naszego działania.
3-007

2 16-02-2011
4 - Sprawozdanie z postępów Chorwacji w roku 2010 (debata)
3-008
Przewodniczący. − Kolejnym punktem porządku dziennego są oświadczenia Rady i Komisji dotyczące sprawozdania z
postępów Chorwacji w roku 2010.
Wczoraj spotkałem się z panią premier Chorwacji. Byli ze mną także dwaj przedstawiciele naszych ważnych instytucji,
pan sprawozdawca Hannes Swoboda i szef naszej delegacji stałej do Chorwacji, Gunnar Hökmark. Rozmawialiśmy na
temat postępów Chorwacji w drodze do Unii Europejskiej. Cieszę się ogromnie, że możemy dzisiaj porozmawiać już
bezpośrednio, w gronie wszystkich koleżanek i kolegów, o tym jak wyglądają negocjacje i przyszłość Chorwacji w Unii
Europejskiej. Cieszę się, że jest z nami również pan komisarz Füle, który odpowiada za naszą politykę sąsiedztwa. Teraz
chciałbym, żeby w imieniu Rady zabrał głos pan János Martonyi. Pan minister i prezydencja węgierska przywiązują dużą
wagę do rozszerzenia o Chorwację i dlatego jest to ważny punkt w prezydencji węgierskiej. Bardzo prosimy, Panie
Ministrze.
3-009
János Martonyi, President-in-Office of the Council. − Mr President, on behalf of the Presidency of the European Union,
may I say that it is a particular pleasure for me to address the plenary sitting of the European Parliament today.
This meeting provides a timely opportunity to review progress on Croatia’s accession process and present the Hungarian
Presidency’s plans for this first semester of the year.
First and foremost, I would like to welcome Parliament’s active engagement with the enlargement process, and its
constructive contribution to the general debate on enlargement and on Croatia’s accession process in particular.
As we have underlined several times, enlargement reinforces peace, democracy and stability in Europe, serves the
European Union’s strategic interests and helps the EU to better achieve its policy objectives in important areas which are
key to economic recovery and sustainable growth.
Enlargement is a key driver for political and economic reform. It moves forward at a pace which is largely determined by
the candidate country’s respect of the Copenhagen criteria and its capacity to take on the obligations of membership.
Enlargement is one of the main priorities of our Presidency, and our work during this semester will be to advance the
policy in line with the renewed consensus on enlargement adopted by the European Council in December 2006, as well as
with the Council conclusions of 14 December 2010, which have been endorsed by the European Council.
With regard to Croatia, conclusion of the accession negotiations, as stated in the conclusions of the European Council, is
within reach, and our goal is to conclude the negotiations by the end of the Hungarian Presidency – provided of course that
Croatia completes the remaining benchmarks for closing the negotiating chapters.
We would also like to finalise the accession treaty as far as possible, thereby paving the way to Croatia’s accession to the
EU which we look forward to. Therefore, as highlighted in your resolution, this semester will be crucial for Croatia’s
negotiating process.
Let me now speak very briefly about the outstanding issues. So far, since the start of negotiations, 34 of the 35 chapters
have been opened for negotiation, of which 28 have been provisionally closed.
We are therefore very close to the conclusion of the negotiations. However, we still have to close a couple of difficult
chapters such as competition, agriculture and rural development, fisheries, regional policy and coordination of structural
instruments, the judiciary and fundamental rights, and financial and budgetary provisions, some of them of course with
budgetary implications.
In the Council conclusions on Croatia adopted last December, we highlighted key issues that require further work in these
areas. You have been informed of them. We would also like to underline some points which are duly reflected in your
resolution.
The Council has noted that encouraging progress has been made by Croatia in many areas, including the rule of law and
the fight against high-level corruption. At the same time, it is clear that further efforts are required. These concern judicial
independence and efficiency and the fight against corruption at all levels.
The Council also encouraged Croatia to step up its efforts to fulfil the remaining benchmarks, including the building of
convincing track records, in particular as regards competition policy, as well as the judiciary and fundamental rights.

16-02-2011 3
In this regard, let me underline the importance we attach to the monitoring process in the alignment with – and
implementation of – the acquis, with a view to ensuring administrative capacity and to building a convincing track record.
In particular, the Commission’s assessment of progress in the field of the judiciary and fundamental rights in March will
be very important as regards the possible closing of Chapter 23 later in the semester. Moreover, on the International
Criminal Tribunal for former Yugoslavia (ICTY), the Council noted Croatia’s generally good cooperation with ICTY,
while reiterating that full cooperation remains essential, in line with the negotiating framework.
Now that the Interagency Task Force has started to explore important new avenues, the Council has called on Croatia to
continue the administrative investigation in order to account for the missing military documents.
In addition, the Council welcomed Croatia’s active role in regional cooperation as well as the improvement in its relations
with neighbouring countries and its efforts aimed at reconciliation in the region.
The entry into force of the arbitration agreement on the border issue with Slovenia at the end of November was a very
welcome development in this regard. Bearing in mind the importance of good neighbourly relations, the Council has
encouraged Croatia to build on this progress in its efforts towards resolving all outstanding bilateral and regional issues in
cooperation with the countries concerned.
In conclusion, let me reiterate that there is still a lot to be done during our Presidency. Croatia should spare no effort to
fulfil the remaining benchmarks, to maintain and improve what has already been achieved and, in line with the negotiating
framework, to conclusively address all other obligations still outstanding.
For our part, it goes without saying that we count upon the support and cooperation of all Member States, of the European
Commission and, of course, first and foremost, of the European Parliament, in this endeavour.
It is essential to keep up this momentum in order to conclude the negotiations successfully, as underlined among the
priorities of the Hungarian Presidency until the end of June, i.e. until the end of our Presidency.
3-010
President. − The Neighbourhood Policy is very important for the European Union, the Mediterranean region, the Eastern
Partnership and, first and foremost, the Western Balkans. I will now give the floor to the Commissioner responsible for
that policy.
3-011
Štefan Füle, Member of the Commission. − Mr President, I would like to congratulate the rapporteur on Croatia, Mr
Hannes Swoboda, and express my appreciation for his fair and balanced report. It acknowledges the impressive progress
achieved by Croatia in meeting the criteria for accession, while recognising the efforts that are still necessary to conclude
the negotiations.
The European Union and Croatia have provisionally closed 28 of the 35 negotiating chapters. The ministerial accession
conference of 19 April should be able to provisionally close additional chapters where Croatia has either fulfilled, or is
very close to fulfilling, the closing benchmarks. As noted by the December 2010 General Affairs Council, the conclusion
of negotiations is within reach.
As with all negotiations, the most difficult issues remain to be tackled in the final phase. As Minister Martonyi has just
underlined, the Hungarian Presidency announced earlier its goal to finish negotiations in the first half of 2011, if all criteria
and benchmarks are fulfilled. This is an ambitious goal which can only be achieved if Croatia continues to make an
exceptional effort to fulfil the remaining requirements in time.
The main outstanding challenges are the closing benchmarks for Chapter 23: Judiciary and fundamental rights and Chapter
8: Competition policy. Croatia has been working hard in both areas, but now is the time to go the final mile.
As regards the judiciary and fundamental rights, the main areas where Croatia is called upon to deliver on its commitments
are: establishing a credible and sustainable track-record in the fight against corruption; strengthening the independence,
accountability, impartiality and professionalism of the judiciary; addressing the issue of impunity for war crimes; meeting
targets in the Housing Care Programme for refugees and improving the implementation of minority rights. Full
cooperation with ICTY remains a requirement.
In each of these areas, there are clear benchmarks to be met. The Commission is currently taking stock of the progress
achieved by Croatia for each of the benchmarks, on which we will report in our upcoming interim report on this chapter
due by the middle of March.

4 16-02-2011
I had a very useful and constructive meeting with Prime Minister Kosor yesterday. We discussed the importance of
maintaining the momentum of the accession negotiations and of tackling the remaining outstanding issues. The Croatian
authorities are well aware of what they still need to do. Indeed, I was very pleased to be reassured of the Prime Minister’s
personal commitment to ensuring that the work continues at full speed until the European Union accession process can be
concluded.
I could not agree more with those who call on the European Union neither to make ‘special discounts’ nor to impose
artificial hurdles on Croatia. The principles of full respect for the conditionality that applies to the candidate countries, and
full respect for the commitments that the European Union has made, remain the cornerstones of the enlargement process.
This is the essence of its credibility.
The Commission will continue to give its full support to Croatia, which is working hard to achieve its goal of accession to
the European Union. I am sure, and here I am following the line of Minister Martonyi, that the Member States will decide
that accession negotiations can be concluded as soon as we can ascertain that the remaining closing benchmarks have been
met. I am equally sure that, when Parliament is requested to give its consent on the draft Accession Treaty, it will play this
critical role in accordance with the very constructive approach that it has shown with regard to Croatia’s accession process.
Along with your rapporteur, Mr Swoboda, I firmly believe that the citizens of Croatia, after being called upon to endorse
their country’s accession to the European Union, will be able to vote for their representatives in the next elections to the
European Parliament.
3-012
Hannes Swoboda, im Namen der S&D-Fraktion. – Herr Präsident, liebe Kolleginnen und Kollegen! Zuerst möchte ich
mich sehr herzlich bei allen Schattenberichterstattern und Schattenberichterstatterinnen für die sehr gute Zusammenarbeit
bedanken, die dazu geführt hat, dass wir einen Bericht haben, der hoffentlich auf eine breite Zustimmung stößt.
Ich beginne mit dem sicherlich sehr erfolgreichen Besuch der Ministerpräsidentin Kosor gestern in diesem Haus. Sie, Herr
Präsident, haben darauf hingewiesen, dass der Beitritt Kroatiens nicht nur wichtig für Kroatien, nicht nur wichtig für die
Europäische Union, sondern auch wichtig als Signal für die ganze Region ist. Der erste Punkt, anhand dessen ich das
unterstreichen will, sind die Reformen. Wenn ein Land seine Hausaufgaben macht, dann müssen wir auch die Zusagen
einhalten, die im Hinblick auf die Mitgliedschaft gegeben worden sind. Wie auch Herr Minister Martonyi und der Herr
Kommissar gesagt haben, ist noch nicht alles erledigt. Noch muss die Botschaft sein, bitte auch die letzten Schritte der
Reformen zu unternehmen, damit wir das gemeinsame Ziel erreichen können, im Juni den Vertrag abzuschließen.
Im Gespräch mit Frau Kosor meinte Martin Schulz: Ja, der Konflikt in der Bucht von Piran wäre früher durch Kriege
gelöst worden. Heute setzt man sich an einen Tisch und versucht, ein Prozedere zu finden, um die Dinge zu verhandeln.
Auch das ist ein wichtiges Signal an die Region insgesamt – hier denke ich an Serbien und Kosovo –, dass man solche
Konflikte eben nicht durch Streit, sondern nur durch Verhandlungen und Gespräche löst. Die Frau Ministerpräsidentin
meinte, in ihrem Land sei es so, dass Regierung und Opposition in Sachen EU gemeinsam an einem Strang ziehen. Und
auch mein letztes Gespräch mit Zoran Milanović, dem Führer der sozialdemokratischen Opposition, hat das bestätigt.
Gestern haben wir über Albanien diskutiert. Auch Albanien könnte sich ein Beispiel nehmen, wie man in wichtigen
gemeinsamen Anliegen gemeinsam vorgeht, jenseits aller politischen Auseinandersetzungen.
Daher sollten wir eine doppelte Botschaft nach Zagreb bzw. nach Kroatien insgesamt schicken: Ja, wir – Rat, Kommission
und Europäisches Parlament – streben gemeinsam an, dass im Juni die Verhandlungen abgeschlossen werden können, dass
der Vertrag abgeschlossen werden kann, dass wir dann im Herbst unsere Zustimmung geben und dass der
Ratifizierungsprozess dann auch wirklich stattfinden kann. Aber bitte – auch dies an die Adresse Kroatiens – erledigt die
noch offenen Punkte! Bei der Frage der Korruptionsbekämpfung sind bereits mutige Schritte getan worden, aber es
müssen noch weitere, letzte Schritte folgen. Bei der Reform des Justizwesens und auch was die Frage der Schiffswerften
betrifft, ist noch einiges zu tun. Aber das sind alles Dinge, auf die wir auch in unserem Bericht hinweisen, die keine
unüberwindlichen Hindernisse darstellen, sondern die Möglichkeit in sich tragen, dass Kroatien die betreffenden
Anforderungen noch erfüllt.
In diesem Sinne, liebe Kolleginnen und Kollegen, sollte heute von hier aus eine wirklich gemeinsame Botschaft ausgehen
an Kroatien, aber auch an die Region: Wer seine Hausaufgaben erfüllt, dem gegenüber wird die Europäische Union die
Zusage auch einhalten, dass er Mitglied dieser Union werden kann. Wie auch Sie, Herr Präsident, gestern sagten: Es ist
auch zum Nutzen der Europäischen Union, wenn wir Kroatien aufnehmen, sofern es seine Aufgaben erfüllt hat.
In diesem Sinne nochmals herzlichen Dank an die Schattenberichterstatter. Und wenn wir möglichst gemeinsam dieses
Signal nach Kroatien und in die Region aussenden können, hätten wir einen großen Schritt nach vorne getan für eine
friedliche Integration der gesamten Region.
3-013

16-02-2011 5
Bernd Posselt, w imieniu grupy PPE. – Tisztelt elnök úr, važený pane komisaři,
3-014
– liebe Kollegen! Ich muss zugeben, dass ich heute sehr bewegt bin. Denn es ist in diesem Jahr 20 Jahre her, dass die
Demokratiebewegung in Slowenien und Kroatien sich gefestigt hatte, sie war ein Jahr alt, man hat gejubelt wie in Ungarn,
wie in der Tschechischen Republik und anderswo.
Dann kam am 28. Juni 1991 der brutale Überfall der jugoslawischen Volksarmee. Damals schien alles zurückgedreht zu
werden. Ich war an Ort und Stelle, als das blühende Klein-Europa von Vukovar vernichtet wurde und Hunderttausende
Menschen ihre Heimat und Tausende ihr Leben verloren. Seitdem durfte ich den Weg Kroatiens in die Europäische Union
begleiten. Man muss ganz klar festhalten: Kroatien ist mit ungeheueren Anstrengungen diesen Weg gegangen.
Der Herr Kommissar hat das entscheidende Wort geprägt heute. Er hat von Fairness gesprochen. Man könnte den Bericht
Swoboda überschreiben mit den Worten: „Fairness für Kroatien“. Darum geht es nämlich. Nicht um irgendwelche
Privilegien oder Rabatte – das wurde zu Recht gesagt –, sondern um Fairness. Kroatien ist heute reif für den Beitritt zur
Europäischen Union. Es müssen in den nächsten Monaten noch einige letzte Anstrengungen unternommen werden. Aber
man darf vor diesem Land keine künstlichen Hindernisse errichten, wie dies leider in den letzten Jahren immer wieder der
Fall war. Kroatien gehört in einen historisch-kulturellen Kontext mit Slowenien und Ungarn. Es hätte gemeinsam mit
diesen mitteleuropäischen Ländern – auch Kroatien ist ein zutiefst mitteleuropäisches Land – in die Europäische Union
aufgenommen werden müssen. Dies ist aufgrund einer Fülle von Fakten nicht geschehen. Doch jetzt ist die Zeit reif. Das
ist der Grund, warum wir drängen. Wir setzen keine Daten, wir bleiben bei unserer Linie, dass Kriterien über Daten stehen.
Aber wir drängen darauf, dass keine künstlichen Hindernisse errichtet werden und dass dieses Land fair und gerecht
behandelt wird.
3-015
Ivo Vajgl, v imenu skupine ALDE. – Danes zadnjič govorimo o poročilu o napredku Hrvaške kot kandidatke za
polnopravno članstvo v Evropski uniji. Rad bi se zahvalil kolegi Hannesu Swobodi kot poročevalcu, to delo je opravljal
kar skozi vrsto let, za konstruktiven in prijateljski pristop, tako v krogu poročevalcev v senci kot tudi v odnosu do hrvaške
vlade in, rekel bi, hrvaškega naroda.
Mogoče bi lahko v retrospektivi in z ozirom na okoliščine, v katerih je Hrvaška pred dvajsetimi leti postala neodvisna
država, rekli, da je bilo njenega čakanja na članstvo dovolj in preveč. Gospod minister Martonyi, vi ste, zelo konkretno ste
nas obvestili o svojih načrtih v odnosu na hrvaška pristopna pogajanja. Mi podpiramo vaše načrte in upamo, da se bodo
tudi v celoti uresničili.
V mesecih, ki so pred Hrvaško do zaključka pogajanj, bodo morali v Zagrebu še marsikaj storiti. Poglavje 23 je bilo ves
čas predmet naše posebne pozornosti, nas liberalcev. O tem smo tudi včeraj, v prijateljskem pogovoru predsednika
Verhofstadta z gospo Kosorjevo, govorili in se tudi strinjali.
V tem poglavju je ključ do pravne države, do resnega obračuna s preteklostjo, do učinkovitega in nepristranskega sodstva,
do pravne varnosti in enakosti vseh državljanov. Demokratična država prava - članica Evropske unije - mora zagotavljati
svoboščine, kot so odprtost in neodvisnost medijev, zaščita manjšin, enakost spolov in varnost vseh, ki jih odlikuje
drugačnost.
Hrvaška vlada in njena predsednica Jadranka Kosor si zasluži priznanje za odločen nastop proti korupciji in kriminalu.
Hrvaški je treba dati priznanje tudi za uspešnost pri vzpostavljanju prijateljskih odnosov s sosedi, hkrati pa jo vzpodbuditi,
da rešuje še odprta vprašanja.
Ko prižigamo zeleno luč Hrvaški in za zadnji krog pogajanja in zadnje napore na poti proti polnopravnemu članstvu, velja
poudariti, da je to sporočilo vsem državam Jugovzhodne Evrope, ki imajo enaka pričakovanja. Imamo jih tudi mi, da
Evropa zaokroži proces širitve in postane celina kohezivnosti in enakih vrednot.
Samo en stavek še. Samo na ta način bo Evropska unija lahko v današnjem svetu postala in odigrala vlogo enega izmed
svetovnih voditeljev. Hvala lepa za potrpežljivost gospod predsednik.
3-016
Franziska Katharina Brantner, on behalf of the Verts/ALE Group. – Mr President, I would like to join those who have
thanked Mr Swoboda for the good cooperation last year and, for the first time, this year.
I agree with Mr Posselt that it is a fair report. We very much look forward to welcoming Croatia – as has been said – as
soon as it has met all the criteria. It is a special country to be joining, and the EU will have a special responsibility to make
sure afterwards that all the other countries in the Western Balkans will be able to join too. It is from that regional
perspective that Croatia needs to be the best in the class now, so that its fellow classmates can join afterwards. We have a

6 16-02-2011
responsibility to the other countries, because if we fail now and make mistakes now it will be much harder for others to
join. We cannot give up on this objective for the Western Balkans.
Some of you have mentioned Chapter 23 on corruption. We believe that the EU also has to be honest about itself, and
really to consider to what extent it was also implicated in corruption. Therefore, we also call on OLAF to look at what the
implications are for the EU. I urge all Groups to join that effort, as we need to be honest with ourselves too.
My last point is that how we deal with the past is an important part of joining the EU. The ICTY has been mentioned. This
is crucial, but we also feel that the local war crimes tribunals need to work better. A report by Amnesty International
highlights that there are still a number of pitfalls and deficiencies. We feel there is room for improvement, for example on
witness protection, and we would like to see improvement there as well. We feel it is crucial for the EU to insist on that
aspect of the past and working with the past.
Apart from this, we are all looking forward to welcoming Croatia to this House.
3-017
Geoffrey Van Orden, on behalf of the ECR Group. – Mr President, we believe that enlargement is one of the more
successful aspects of EU policy, provided it is carried out according to rigorous criteria and that lessons are learned from
previous accessions.
According to the Council, the conclusion of accession negotiations with Croatia is within reach, but we know from the
Commission that corruption issues and judicial reform have not yet been properly dealt with. This is very serious. Our
concerns are not artificial.
Croatia, with a population of 4.5 million, apparently suffers from nearly a million backlogged court cases, with a
significant number of cases connected to the abuse of property rights. Media freedom is also under assault. Former
ministers have been charged with corruption. Some might see this as evidence of action. Actually it reveals the depth of a
malaise that has hardly been addressed. Widespread corruption among politicians and the judiciary has meant a failure to
tackle organised crime directly connected to the Balkan route.
Despite the litany of problems outlined here, Croatia’s early accession seems a foregone conclusion. It would be a pity if
the accession process became a mere formality, dependent on subjective political whim, completed before these
fundamental problems are resolved.
3-018
Τάκης Χατζηγεωργίου, εξ ονόματος της ομάδας GUE/NGL. – Κύριε Πρόεδρε, ως Ευρωπαϊκή Ενωτική Αριστερά
τασσόμαστε υπέρ της ένταξης της Κροατίας στην Ευρωπαϊκή Ένωση και ευελπιστούμε να γίνει σύντομα πλήρες μέλος,
εφόσον αυτό είναι η θέληση του κροατικού λαού και εφόσον η χώρα εκπληρώσει όλα τα κριτήρια ένταξης.
Η έκθεση προόδου και εμείς χαιρετίζουμε την πρόοδο που έχει γίνει στον τομέα της επιστροφής των προσφύγων, στους
τομείς των δικαιωμάτων των γυναικών και της ισότητας των φύλων καθώς και στη γεφύρωση των διαφορών με τις
γειτνιάζουσες χώρες. Εμμένουμε δε σε περαιτέρω μεταρρυθμίσεις, ιδίως όσον αφορά τον δικαστικό τομέα και τον τομέα
της πάταξης της διαφθοράς.
Θα πρέπει όμως να μεριμνήσουμε και για τα κοινωνικοοικονομικά προβλήματα που ταλανίζουν το λαό της Κροατίας,
όπως η φτώχεια, η μακροχρόνια ανεργία, η καταπάτηση εργασιακών δικαιωμάτων. Δυστυχώς, οι προτάσεις για προώθηση
φιλελεύθερης οικονομίας θα επιβαρύνουν την κοινωνικοοικονομική κατάσταση των Κροατών.
Εμείς λοιπόν υποστηρίζουμε την προώθηση μιας πραγματικά κοινωνικής ανάπτυξης, που να διασφαλίζει μια ποιοτική ζωή
για όλους τους πολίτες της Κροατίας μέσω του εκσυγχρονισμού του συστήματος κοινωνικής προστασίας, την
αντιμετώπιση της ανεργίας, τη βελτίωση της πρόσβασης στις υπηρεσίες της υγείας, της στέγασης, της εκπαίδευσης και της
εξάλειψης των διακρίσεων, ιδιαίτερα σε ό,τι αφορά τις μειονοτικές ομάδες.
3-019
Jaroslav Paška, za skupinu EFD. – Od októbra v roku 2005, keď bolo prijaté rozhodnutie o začatí prístupových rokovaní
Chorvátska do Európskej únie, urobili chorvátske vlády rozsiahle zmeny v správe svojej krajiny s cieľom pripraviť
Chorvátsko čo najlepšie na očakávaný vstup do Európskej únie.
Najvýznamnejší pokrok v prístupovom procese sa dosiahol v uplynulom roku 2010, keď sa našim chorvátskym priateľom
podarilo uzatvoriť rokovanie o viacerých zložitých kapitolách a urobiť zásadné zmeny v ústave, ako aj pokročiť v
civilizovanom riešení hraničných sporov so susednými krajinami. Oficiálna návšteva srbského prezidenta Tadžiča vo
Vukovare ukázala, že vzťahy medzi chorvátskymi a srbskými občanmi je možné budovať aj na vzájomnom rešpekte, úcte
a porozumení.

16-02-2011 7
Tempo finalizácie prístupového procesu je teda dnes už iba v rukách chorvátskej strany, ktorá po splnení všetkých
podmienok na vstup krajiny do Európskej únie musí požiadať o súhlas s takýmto krokom aj občanov svojej krajiny v
celoštátnom referende. Ja úprimne želám našim chorvátskym priateľom, aby sa im podarilo rýchlo uzatvoriť zostávajúce
kapitoly a aby v ľudovom hlasovaní boli schopní potvrdiť pripravenosť stať sa súčasťou Európskeho spoločenstva.
3-020
Andrew Henry William Brons (NI). – Mr President, less than 20 years ago Croatia fought to secure its independence.
Now it is being handed out without a shot being fired.
Croatia has had to make extensive and intrusive legislative changes. It has also had to withdraw support from its vital
industries and the people who work in them. The Croatians must do all of these things before the European Union
condescends to accept Croatia for membership.
Of greatest importance, all of these changes are being conceded before the consent of the people through a promised
referendum has been granted, or even asked for. Despite opinion-poll evidence of majority opposition to EU membership,
a positive outcome of the referendum is taken for granted. When enormous changes are carried out in anticipation of a
consent that is yet to be obtained, we can be assured that consent is seen as a mere formality.
The report here says that editors and journalists complain about undue political pressure. However, it is silent about how
this pressure will allow the referendum to be conducted freely and fairly.
3-021
Elmar Brok (PPE). – Herr Präsident, Herr Ratspräsident, Herr Kommissar, liebe Kolleginnen und Kollegen! In der Tat
sind wir jetzt in der letzten Runde vor dem Beitritt, soweit wir das hier in den Gemeinschaftsinstitutionen anzusprechen
haben, denn dann wird es noch den sicherlich auch nicht einfachen Ratifikationsprozess in den nationalen Parlamenten
geben. Aber da ich in meiner Zeit als Vorsitzender des auswärtigen Ausschusses die vorhergehenden zwölf
Erweiterungsmitgliedstaaten habe intensiv beobachten können, kann ich sagen, dass Kroatien ein Land ist, das in großem
Umfang über einen längeren Zeitraum erheblich an der Erfüllung der Bedingungen gearbeitet hat, und dass aus diesem
Grund die Entwicklung zu einem Ja eine positive ist.
Wir sollten das aus politischen Gründen unterstützen. Dies ist auch ein Signal an andere Länder, die vielleicht noch lange
warten müssen, bis die Tür zu Europa offen und nicht generell geschlossen ist. Die allgemeine politische Botschaft ist
wichtig. Aufgrund von Erfahrungen mit anderen Ländern würde ich jedoch sagen: Kroatien muss auch im eigenen
Interesse – unabhängig vom Beitrittsprozess – insbesondere an der Reform des Justiz- und Verwaltungssystems arbeiten.
Wenn Prozesse zu lange hängen bleiben, Korruptionsvorwürfe erhoben werden, aber die Prozesse dazu zu lange dauern,
dann schadet das der Gesamtentwicklung. Hier sollten weitere Anstrengungen erfolgen.
3-022
Göran Färm (S&D). – Herr talman! Först ett stort tack till föredragande Hannes Swoboda, som har gjort ett utmärkt jobb.
Kroatiens medlemskap i EU närmar sig nu, men ännu kvarstår en del utmaningar, till exempel kampen mot korruption.
Kroatien har antagit ett nytt och bättre regelverk, men nu måste reformerna förverkligas. Det behövs effektiva utredningar,
åtal och domstolsbeslut.
Just nu riktas ögonen mot fallet med den konservative förre premiärministern Ivo Sanader som sitter häktad i Österrike. Vi
applåderar det mod som journalister och politiker i Kroatien har visat genom att avslöja korruptionen i den politiska eliten.
Fallet Ivo Sanader är dock ett sanningens ögonblick också för EU, eftersom korruption förutsätter två parter. I och med att
det finns anklagelser om att Ivo Sanader har försökt påverka EU på ett otillbörligt sätt har jag föreslagit att
bedrägeribekämpningsbyrån Olaf bör samarbeta med kroatiska utredare för att bringa klarhet i uppgifterna. Vi vet ju inte
om de är sanna.
PPE-gruppen vill stryka denna viktiga del av resolutionen, men liksom Verts/ALE uppmanar vi alla politiska grupper att
stödja den. EU måste vara proaktivt och inte bara lägga ansvaret på Kroatien.
3-023
Lena Ek (ALDE). – Mr President, in the stormy waters of the global economic crisis, it is encouraging to see that Croatia
is holding a steady course towards membership.
The progress so far has been impressive, but I want to emphasise that this positive momentum should now feed into other
areas where much remains to be done.
There are two points I would like to stress here today. The first is the reform and strengthening of the judiciary. A robust
and independent judicial system is absolutely essential in order to fight corruption and to ensure the rule of law in the long
term. It is not merely a matter of arresting criminals; it is about dealing with them afterwards. Otherwise, efforts to tackle
corruption and organised crime will have no effect.

8 16-02-2011
The second point I want to mention is the need for society in Croatia to build on tolerance. The European project is about
reconciliation, and this applies not only between countries – and I applaud the improved relations with Croatia’s
neighbours – but within them as well. Threats of violence against minorities are completely unacceptable. I fully
understand how difficult this is, but I am of the firm belief that this would not only boost the accession talks, but also that
the effort itself would be of direct benefit to Croatian society.
3-024
Tomasz Piotr Poręba (ECR). – Panie Przewodniczący! Bez wątpienia powinniśmy wspierać węgierską prezydencję w jej
ambitnych planach na rzecz zakończenia negocjacji z Chorwacją do połowy tego roku. Poprzez członkostwo Chorwacji w
Unii Europejskiej zyskujemy ważnego, konstruktywnego sojusznika, który już pełni bardzo stabilizującą, ważną rolę w
regionie i jest przykładem dla wielu krajów Bałkanów, które myślą o perspektywie przystąpienia również do Unii
Europejskiej.
Dzisiaj chciałbym wyrazić duży szacunek i uznanie dla reform podjętych przez chorwacki rząd, chorwackie
społeczeństwo, zwłaszcza tych w obszarze walki z korupcją, zorganizowaną przestępczością, reform w obszarze
administracji publicznej czy sądownictwa. Oczywiście są jeszcze kwestie, które wymagają usprawnienia i dokończenia.
Życzę, aby stało się to jak najszybciej. Oczywiście również są pewne informacje dobiegające z Chorwacji, że chorwackie
społeczeństwo nie jest w pełni usatysfakcjonowane tym, że członkostwo przyniesie korzyści dla ich kraju. Uważam, że
naszą mądrością, przy współpracy z rządem Chorwacji, powinno być podjęcie takich działań, które przyczynią się do
odwrócenia tej tendencji bardzo szybko.
3-025
Bastiaan Belder (EFD). – Kroatië heeft goede vooruitgang geboekt op weg naar het EU-lidmaatschap. Dat staat buiten
kijf en daar ben ik ook blij mee. Over twee zaken maak ik mij echter nog wel ernstige zorgen.
Corruptie is in dit Balkanland nog wijd verspreid, zie ook bijvoorbeeld de paragrafen 7 en 8 van de voorliggende resolutie.
En dat heeft een grote invloed op de economie en op de handelsrelaties met dit land. Er is dringend een betere aanpak van
dit probleem nodig, eventueel in samenwerking met de Europese instellingen.
Een tweede zorg is de slechte bestuurlijke organisatie in het land, zie paragraaf 28 van de resolutie. Een goede bestuurlijke
organisatie is echter nodig om EU-wetgeving goed ten uitvoer te kunnen brengen, om zodoende niet achter de feiten aan te
lopen.
Zolang deze beide knelpunten nog niet opgelost zijn, ben ik bezorgd over het snelle tempo waarmee het Hongaarse
voorzitterschap de toetreding van Kroatië wil bewerkstelligen. Ervaringen uit het verleden moeten er mijns inziens toe
leiden dat niet de toetreding zelf, maar de kwaliteit van de toetreding het doel is. Dan krijgen wij ook draagvlak onder de
bevolking, bij mijn burgers in Nederland.
3-026
Angelika Werthmann (NI). – Herr Präsident! Insgesamt ist die Entwicklung in Kroatien doch auf dem richtigen Weg.
Die Theorie ist vollständig, in der Praxis muss sich das erst bewähren. Es gibt aber drei offene Bereiche, wo es noch
wirklich Arbeit gibt.
Erstens, Kroatien muss noch stärker mit dem Internationalen Gerichtshof in Den Haag zusammenarbeiten, um das Thema
Menschenrechte und die Verfolgung ehemaliger Kriegsverbrecher voranzubringen. Wie Amnesty International in Behind a
Wall of Silence ausführt, gibt es immer noch eklatante Einzelfälle von Menschenrechtsverletzungen, die aufzuarbeiten
sind. Der Schutz der Menschenrechte ist Kernthema der EU. Hier dürfen wir nicht kompromissbereit sein und hier sind wir
nicht kompromissbereit!
Zweitens, die Korruption. Sie zieht sich nach wie vor durch Gesellschaft, Wirtschaft und Politik. Ich begrüße die
Anstrengungen der kroatischen Regierung in ihrem Vorgehen gegen Korruption im eigenen Land, doch gleichzeitig
müssen wir darauf drängen, dass auch diese Problematik mit Nachdruck weiter verfolgt wird.
Drittens, Kroatien muss im eigenen Interesse sicherstellen, dass die eingeleiteten Reformen der Justiz nun zügig
vorangetrieben werden.
3-027
ΠΡΟΕΔΡΙΑ: ΡΟΔΗ ΚΡΑΤΣΑ-ΤΣΑΓΚΑΡΟΠΟΥΛΟΥ
Αντιπρόεδρος
3-028
Krzysztof Lisek (PPE). – Pani Przewodnicząca! Kiedy dwa lata temu pracując w polskim parlamencie miałem
przyjemność gościć jako szef komisji spraw zagranicznych kolegów z komisji spraw zagranicznych Chorwacji, koledzy z
Chorwacji zapytali mnie, czy wiem, ilu właśnie w tym momencie polskich żeglarzy żegluje w Chorwacji. Okazało się, że
kilkadziesiąt tysięcy jednocześnie. Miliony turystów, którzy przybywają do tego pięknego kraju, są w stanie dzisiaj

16-02-2011 9
powiedzieć i potwierdzić, że Chorwacja to jest nowoczesny i demokratyczny kraj gotowy do członkostwa w Unii
Europejskiej. Ale ci sami koledzy zapytali mnie też, jak Polska restrukturyzuje stocznie, tzn. że jest jeszcze kilka
problemów, które tutaj wszyscy wymienialiśmy – problemów do rozwiązania. Mimo wszystko liczę, że słowa pana
ministra Martoniego się spełnią, że nasi przyjaciele z Węgier i Komisja Europejska zamkną negocjacje i dzisiaj usłyszymy
od ministra Sikorskiego (szefa polskiej dyplomacji), który będzie w Parlamencie, że Polska pełniąca prezydencję będzie
miała przyjemność być świadkiem przyjęcia Chorwacji do Unii Europejskiej.
3-029
Zoran Thaler (S&D). – Dovolite, da se pridružim pohvalam pristopu in delu poročevalca kolega Swobode.
Republiki Hrvaški in kolegi Swobodi privoščim, da bi bilo to res zadnje poročilo ter da se nam Hrvaška pridruži čim preje.
V vsakem primeru bo Hrvaška s članstvom nekako nadomestila svojo zamudo pri vstopu v EU.
Hrvaška bi namreč po stopnji razvitosti gospodarstva, sociale, kulture in umetnosti mirno lahko sodila v skupino držav, ki
so vstopile v Evropsko unijo pred sedmimi leti. Oblastem v Zagrebu predlagam, da vstopanje v Evropsko unijo izkoristi za
odločen obračun s kulturo korupcije in kriminala. Razvoj svobode kritičnih medijev in zaščita kritičnih novinarjev na javni
hrvaški televiziji je tudi izrednega pomena.
Vstop Hrvaške v EU pomeni naš objem in ponujeno roko regiji Balkana. Veselim se našega sodelovanja s hrvaškimi
kolegi pri stabilizaciji in napredku te še vedno nemirne regije.
3-030
Андрей Ковачев (PPE). – Благодаря на г-н Swoboda за добрата работа и наистина се надявам, че този доклад ще
бъде последният преди Хърватия да подпише споразумението за присъединяване към Европейския съюз.
Смятам, че влизането на Хърватия в Европейския съюз ще даде тласък на реформите в региона и ще бъде успех за
цяла Европа. Такъв знак даде наскоро самата Хърватия, която предостави безвъзмездно юридически преводи на
общностното право на своите съседи от бивша Югославия, Босна и Херцеговина, Сърбия, Черна гора и
Македония. С това страната показа, че иска и може да допринесе за европейското бъдеще на целия регион.
Приемането на Хърватия в Европейския съюз ще даде ясен знак, че Европейският съюз стои зад ангажиментите си
към Западните Балкани и че разширяването е отворен процес. Искам да подчертая, че макар всяка страна на нашия
континент да има своите проблеми, трябва да внимаваме със соченето с пръст към източноевропейските държави,
когато говорим за корупция и престъпност.
Това не е запазена марка само за този регион, а предизвикателство пред всички нас и само с общи усилия можем
да ограничим негативните тенденции в тази област. Прозрачността и демократичността са неизменни наши
ценности и точно затова трябва да поощряваме и насърчаваме реформите на Западните Балкани. Желая успех на
Хърватия и се надявам скоро да ги поздравим тук като 28-ми член на Европейския съюз.
3-031
László Tőkés (PPE). – Tisztelt elnök asszony! Az Unió iránti komoly kritikával kell megállapítanunk, hogy noha az
ország több szempontból már hat évvel ezelőtt, a legutóbbi bővítési hullám idején készen állott a csatlakozásra, felvétele
még mindig akadályoztatást szenved. Éppen ezért csak egyetérteni lehet a magyar EU-elnökség azon célkitűzésével, hogy
Horvátország integrációját mandátumának legfőbb prioritásai közé sorolta. Orbán Viktor magyar miniszterelnök azon
kijelentésével is csak egyetérteni lehet, hogy Európa egységesülése a Nyugat-Balkán országainak integrációja nélkül nem
lehet teljes. A volt Jugoszlávia kívül maradt tagállamai fekete lyukként tátonganak az Unió térképén. Ezt a helyzetet
megváltoztatni Horvátország nyitányát jelenti e helyzet megváltoztatásának. Jadranka Kosor horvát miniszterelnök tegnap
elhangzott szavaival szólva Délkelet-Európa országainak erkölcsi kötelességünk megadni ezt a bíztatást, hiszen számukra
az integrációnak nincsen alternatívája.
3-032
Andrzej Grzyb (PPE). – Pani Przewodnicząca! Zarówno sprawozdanie pana posła Swobody, jak i sprawozdanie
prezydencji oraz komisarza Füle wskazują, że jest bardzo dobry klimat do zakończenia negocjacji z Chorwacją. Należy
szczególnie podkreślić determinację samej Chorwacji, która została wyrażona między innymi przez panią premier Kosor,
nie tylko dotyczącą zamknięcia samych negocjacji, ale również współpracy z sąsiadami oraz Międzynarodowym
Trybunałem Karnym. Bliska perspektywa zakończenia negocjacji oraz stworzona w tej Izbie atmosfera pomogą również
samej Chorwacji. To ważny sygnał, że nie będą piętrzyły się kolejne problemy, a te 20 lat oczekiwania zakończy się wraz
z podpisaniem Traktatu o członkostwie. Doceńmy również symboliczne gesty Chorwacji, która np. przekazała wszystkim
sąsiadom starającym się o członkostwo tłumaczenie pełnego acquis communautaire. Doceniam pracę pana posła
Swobody, jestem również przekonany, że to ostatni raport o postępach Chorwacji w przygotowaniach do członkostwa.
Rychło powitamy ją w gronie członków Unii Europejskiej.
3-033

10 16-02-2011
Csaba Sándor Tabajdi (S&D). – Tisztelt biztos úr, miniszter úr! Egyértelműen támogatom a magyar elnökség azon
törekvését, hogy júniusban lezárják a horvát csatlakozási tárgyalásokat. Horvátország számos területen nagyobb
fejlettséget ért el, mint néhány uniós ország. Nyilvánvaló, hogy még számos elvégzendő tennivaló van, ahogy erre
Martonyi miniszter úr is utalt. Hannes Swoboda úr kiválóan eligazodik ebben a bonyolult nyugat-balkáni térségben.
Horvátország sikere ösztönzést adhat Szerbiának és a többi nyugat-balkáni országnak. Fontos, hogy nyugat-balkáni
barátaink, horvát kollégáink értsék: a belső reformokat nem az Unió, hanem saját népük érdekében kell végrehajtani.
Kiemelten fontosnak tartom a szerb, a magyar és más nemzeti kisebbségek helyzetének javítását, az elmenekült, elűzött
szerbek, krajinai szerbek méltó visszatérését, a szlovén-horvát szomszédsági viszony rendezését. Méltányolnunk kell, hogy
a horvát államfő számos gesztust tett Szerbia, Bosznia-Hercegovina és Horvátország történelmi megbékélése érdekében.
3-034
Jelko Kacin (ALDE). – Vladi in Evropski komisiji želim obilo trdne volje, potrpljenja, vzdržljivosti in energije, da
dokonča reforme in morda že dvajseto obletnico hrvaške samostojnosti obeleži s koncem pogajanj.
To je moja iskrena želja. Kaj bo mogoče, pa je odvisno od vlade in sodelovanja med vlado oziroma koalicijo ter opozicijo
v saboru. Zdaj je potrebna tudi veliko večja socialna občutljivost in odzivnost politike. Aktualna gospodarska kriza
pridobitve, ki jih gospodarstvu in državljanom prinaša vstop v EU, odriva na obrobje javnih prioritet in povečuje kritičnost
do Evropske unije.
Nenazadnje je treba zmagati tudi na referendumu. Morebitni zamiki v dinamiki za Hrvaško ne bi imeli katastrofalnih
posledic. Za države Zahodnega Balkana na poti k EU pa bi bilo to zelo, zelo slabo sporočilo. Brez zaključka pogajanj ne
bo ne kolegov opazovalcev in ne članstva. Zato vas pozivam: držite tempo, potrudite se.
3-035
Marije Cornelissen (Verts/ALE). – Ik ben blij dat Kroatië steeds dichter bij toetreding komt. De Groenen zijn groot
voorstander van toetreding van alle Balkanlanden en van Turkije. Maar we zijn juist zulke grote voorstanders omdat we de
hervormingen die toetreding eist zo belangrijk vinden. En Kroatië is nog niet klaar met deze hervormingen. Het proces
moet voortgaan.
Daarom zullen wij bij de stemming proberen ervoor te zorgen dat er geen datum genoemd wordt in het verslag. Misschien
kunnen de onderhandelingen in de eerste helft van dit jaar afgerond worden, maar misschien ook wel niet. Het gaat er niet
om wannéer de onderhandelingen klaar zijn. Het gaat erom dat Kroatië tegen die tijd aan alle criteria voldoet.
Want als wij één les geleerd hebben van de toetreding van Roemenië en Bulgarije, is het wel deze: noem géén datum, maar
maak helder wat er nog moet gebeuren. En nog één dingetje: één van de zaken waar Kroatië nog wel iets aan zou kunnen
doen is de bescherming van seksuele minderheden. Het zou leuk zijn als onze huidige EU-voorzitter het goede voorbeeld
zou geven met een succesvolle gaypride in Boedapest op 18 juni 2011.
3-036
Charles Tannock (ECR). – Madam President, Croatia’s progress towards EU membership continues smoothly, as the
report makes clear. British Conservatives support the enlargement of the EU to include countries that fully meet the
Copenhagen criteria, as we believe that a larger EU should result in a more flexible and less centralised union.
Croatia should be congratulated for its efforts to stamp out corruption, as evidenced by the arrest of former Prime Minister
Sanader. I am pleased that Slovenia will no longer be blocking Croatia’s accession over the two countries’ border dispute.
This was always a bilateral issue but should in no way preclude Croatia from joining our Union. There is also a small
dispute with Montenegro, for which I am the rapporteur, which will be resolved by the ICJ.
I also believe that Croatia’s accession will accelerate the integration of the whole region of the former Yugoslavia into the
EU, in particular as Montenegro’s rapporteur and a strong friend of Serbia. I hope that Croatian membership will inspire
both countries to press ahead with reforms and that Croatia will not try and settle old scores, once it is in the Union, by
blocking Serbian accession.
3-037
Andreas Mölzer (NI). – Frau Präsidentin! Unter den Beitrittskandidaten ist Kroatien bekanntlich das Land mit den
größten Fortschrittserfolgen. Das ist auch kein Wunder, ist es doch kulturhistorisch fest in Mitteleuropa verankert.
Kroatien hat seine EU-Reife mehrfach bewiesen, etwa mit der Beilegung des Fischereistreits. Natürlich sind im
Zusammenhang mit der Korruption weitere Anstrengungen nötig, aber offenbar mangelt es auch hier nicht an gutem
Willen, wie man angesichts der Verhaftung des ehemaligen Regierungschefs Sanader erkennen kann. Hinsichtlich der
Aufarbeitung von Kriegsverbrechen hat es ja auch einiges an Bewegung gegeben. Da wird sich aber noch zeigen, welche
Rolle die deutschen Haftbefehle gegenüber hochrangigen früheren jugoslawischen Geheimdienstmitarbeitern spielen.
Kroatien scheint bereit, mit der Vergangenheit aufzuräumen, etwa hinsichtlich der Unterstützung für zurückkehrende
Kriegsflüchtlinge. Wünschenswert wäre es, wenn sich die EU in diesem Zusammenhang nicht nur für Kriegsflüchtlinge,

16-02-2011 11
sondern auch für Vertriebene einsetzen und eine Lösung der nach wie vor offenen Restitutionsansprüche der
Donauschwaben anstreben würde.
3-038
Jean-Pierre Audy (PPE). – Madame la Présidente, je voudrais saluer la résolution équilibrée de mon collègue Swoboda
et dire qu'il faut absolument que nous réussissions cette adhésion, ce qui m'amène à attirer l'attention sur une très grande
réticence de certaines opinions publiques car cette adhésion arrive au mauvais moment. L'histoire n'a pas de calendrier et
nous sommes en crise. Les citoyens ont une réticence.
Après la chute du mur de Berlin, il y a eu une vague d'adhésions post-communistes et aujourd'hui, nous sommes dossier
par dossier. C'est la raison pour laquelle, Monsieur le Commissaire, je pense qu'il faudrait une grande campagne de
communication dans les États de l'Union, et peut-être même en Croatie, pour expliquer tout le travail qui a été fait, que
tous les chapitres sont bien respectés et que cette adhésion est sérieusement préparée.
Voilà ma proposition parce que l'adhésion n'est pas une compétence européenne. L'adhésion, c'est la compétence des États
et des peuples des États. Nous avons un devoir de réussir cette adhésion. Ne négligeons aucun moyen dans la période
difficile de la construction européenne que nous traversons.
3-039
Štefan Füle, Member of the Commission. − Mr President, let me thank you very much for this encouraging and
constructive debate. The draft European Parliament resolution, with its balanced message, is of vital support for the work
undertaken by the Commission. It provides much useful guidance for further work by Croatia, and I particularly welcome
the many references to fairness, quality and credibility made during today’s debate.
I also fully agree with those statements made today underlining that this whole process and the efforts required are for the
benefit of Croatian citizens. Those benefits will have to be clearly communicated in the months to come.
The constructive and steadfast support provided by Parliament for Croatia’s accession process is an important signal. It is
important not only for Croatia itself, but for all the candidate countries and potential candidates. Indeed, your support will
encourage them to keep up the intensity of their efforts on the path towards the European Union and closing negotiations
successfully.
3-040
János Martonyi, President-in-Office of the Council. − Madam President, first and foremost, on behalf of the Presidency, I
would like to express my acknowledgement and thanks for Parliament’s – and in particular the rapporteur, Mr Swoboda’s
– continuous engagement and positive contribution to the efforts we are making to advance not only towards the successful
enlargement to include Croatia, but the progress of the enlargement process as a whole.
I firmly believe that all these efforts have been very well demonstrated by this morning’s very constructive and very useful
debate. I also firmly believe that the resolution to be adopted will underline Parliament’s crucial role, which indeed goes
beyond the concrete item of Croatia’s accession.
This will send an extremely important message to European public opinion, to the citizens of Europe, to the effect that
enlargement does indeed serve their best interests, and it will perhaps convince them that the enlargement fatigue which
developed, and was felt, right after what we now call the reunification of Europe, has gone, and that the train of the
enlargement process has to go on.
At the same time, it will also send an extremely important political message to the other candidate and aspirant countries.
This is also underlined in your report and resolution. We all know that the key factor of stability, cooperation and
reconciliation in the Western Balkans is indeed the European perspective.
So the European perspective has to be credible and has to be underlined and demonstrated by concrete measures. That is
precisely the upcoming accession of Croatia to the European Union. We all know that what we have here is unfinished
business. Europe is still not a whole and our fundamental objective is to take this process on.
Some extremely important remarks and comments were made with respect, for example, to whether the accession
negotiations have been too long or not. It is true that they have lasted almost six years and that this is longer than the
negotiation process was for our countries. What I would recommend now is that we look to the future and try to speed up
this process as much as we can.
Very many important advances and achievements have been made on both sides, and I would only underline again and
again our determination that, with combined efforts on all sides, we can now make a credible, good quality enlargement.
This would be an extremely important message for all of us, inside and outside the present European Union.

12 16-02-2011
I would like to thank you again for your extremely important thoughts and comments, and also to express my thanks to the
Commission – all that of course in the hope that we will be able to realise our objective, which is, I repeat, to conclude
negations before the end of June this year.
3-041
Πρόεδρος. – Έλαβα μία πρόταση ψηφίσματος που έχει κατατεθεί σύμφωνα με το άρθρο 110, παράγραφος 2, του
Κανονισμού και που αφορά το θέμα της συζήτησης αυτής 1 .
Η συζήτηση έληξε.
Η ψηφοφορία θα διεξαχθεί σήμερα, Τετάρτη 16 Φεβρουαρίου, στις 12 το μεσημέρι.
Γραπτές δηλώσεις (άρθρο 14 )
3-042
Debora Serracchiani (S&D), per iscritto. – Auspichiamo che la Croazia compia rapidamente passi avanti nei negoziati di
adesione all'Unione europea. Accelerare l'ingresso della Croazia è fondamentale se si considera la sua posizione
geopolitica strategica di accesso ai mercati dell'Europa centrale. Da qui al necessità di uno sviluppo integrato dei porti e
dei collegamenti ai corridoi europei, anche in vista del fatto che la Croazia usufruirà di un rilevante flusso di finanziamenti
europei, di cui circa il 60% sarà destinata alle infrastrutture.
Perché ciò avvenga, la Croazia deve continuare ad adottare le riforme necessarie, in particolare rafforzando
l'amministrazione pubblica e giudiziaria, combattendo la corruzione e assicurando piena collaborazione con il Tribunale
criminale internazionale per l'ex Jugoslavia. Mi compiaccio della conclusione dell'accordo tra l'Unione europea e la
Repubblica di Croazia sull'Osservatorio europeo delle droghe e delle tossicodipendenze. Esprimo rammarico per la
situazione della cantieristica navale croata, un tempo perla dell'esportazione industriale jugoslava, e oggi settore in quasi
totale sfacelo.
Spero che il governo croato possa concludere il processo di ristrutturazione il prima possibile in modo da poter chiudere
anche il capitolo della concorrenza. In particolare, sottolineo l'importanza dell'adesione della Croazia in relazione alla
politica marittima integrata nell'Adriatico, che presto sarà anche formalmente un mare quasi completamente europeo.
3-043
Jiří Havel (S&D), písemně. – Zpráva je pro Chorvatsko celkově příznivá. Ukazuje, že země se blíží ukončení
přístupových jednání. Zároveň ovšem, tak jako v předešlých letech, poukazuje na přetrvávající, často závažné nedostatky.
Ve světle zkušeností s chorvatsko-slovinským územním sporem znepokojuje, že v řadě teritoriálních sporů Chorvatska s
jeho dalšími sousedy (zejména Bosnou a Hercegovinou, ale i Srbskem a Černou Horou) nedochází k výraznějšímu
příznivému posunu. Vážné otázky dlouhodobě vyvolává velmi liknavý postoj k trestání válečných zločinů spáchaných na
Srbech. K vyšetření a stíhání stále zůstává „několik stovek případů“, jejichž ignorování chorvatskou justicí udržuje
nedůvěru Srbů. Chorvatsko také stále ještě nepředalo haagskému tribunálu (ICTY) tzv. dělostřelecké deníky. Takže
nastává čas zamyslet se, jak daleko chce EU v této věci jít. I návrat srbských uprchlíků v roce 2010 byl jen omezený.
Zpráva neuvádí, kolik z oněch přibližně 130 000 Srbů, kteří se do Chorvatska po válce vrátili, je ze Srbska a kolik z
Republiky srbské v Bosně a Hercegovině. Počet srbských uprchlíků v Republice srbské (Bosna a Hercegovina) je ale již
několik let přibližně stejný (mezi 25 000 až 35 000 osobami). Chorvatské úřady totiž jejich návrat znemožňují (hlavně
kvůli tomu, že neřeší otázky jako návrat majetku, bytů, nájemních práv, penzí atd.).
3-044
Monika Smolková (S&D), písomne. – Chorvátsko ako kandidátska krajina od roku 2003, keď predložilo žiadosť,
prechádza náročnou prípravou na členstvo v EÚ. Tento proces si vyžaduje hlboké reformy, mnohokrát veľmi nepopulárne
pre obyvateľov. Ako poslankyňa zo Slovenska, ktoré tento náročný proces absolvovalo iba pred siedmymi rokmi, fandím
Chorvátsku a verím, že aj zvyšných 10 kapitol Chorvátsko uzavrie čo najskôr. Chorvátsko od rozdelenia Juhoslávie a od
ukončenia vojnového konfliktu za veľmi krátky čas urobilo veľký pokrok v infraštruktúre, službách a v turizme, ktorý je
pre krajinu dominantným odvetvím národného hospodárstva. Ako turista, ktorý navštevuje Chorvátsko každý rok, si
myslím, že Chorvátsko patrí do rodiny štátov EÚ a spolu so svojimi kolegami budem jeho vstup podporovať.
3-045
Ildikó Gáll-Pelcz (PPE), írásban. – Egy lépés választja el Horvátországot a történelmi célja beteljesülésétől. A kérdés az,
hogy milyen ez a lépés. Akadályokkal, netán mesterséges akadályokkal teli hosszú lépés, vagy együttműködésen alapuló,
az eddig megtett nehéz vállalások teljesítését értékelő, könnyebb és rövidebb lépés. A horvátok a belépési tárgyalások
lezárása érdekében komoly munkát végeztek el, együttműködésük méltán elismert. Gondoljunk csak akár a korrupció, az
összeférhetetlenség, a szervezett bűnözés visszaszorítása, vagy akár a szomszédságpolitika javítása érdekében tett
erőfeszítésekre. Persze vannak még ma is - többnyire leginkább kétoldalú - nyitott kérdések, de fontos hangsúlyozni, hogy
ezeket nem lehet összemosni az európai kérdésekkel.
1 Βλέπε πρακτικά

16-02-2011 13
Meggyőződésem, hogy Horvátország érdemes arra, hogy az EU tagja legyen, érdemes arra, hogy a magyar elnökség idején
sikeresen lezárja a tárgyalásokat. Horvátország helyzete a Nyugat-Balkánon stratégiai fontosságú. Ennek a szerepnek a
megerősítése az a három megállapodás, amelyet Horvátország Magyarország kormányával kötött az energiaellátás
biztonságának megerősítéséről, a határ menti szénhidrogénmezők közös kutatásáról, valamint az olajkészletek tárolásáról.
Őszintén kívánom a horvátoknak, hogy minden természetes, és netalán mesterségesen felállított akadály elháruljon a
csatlakozásuk útjából, hiszen Horvátország nemcsak érett, hanem érdemes is az EU-ba történő belépésre. Önöktől pedig
azt kérem, képviselőtársaim, hogy támogató szavazatukkal járuljanak hozzá Horvátország mielőbbi csatlakozásához,
hiszen a csatlakozás szimbolikusan Horvátország önállóvá válásának 20. évében valósulhatna meg.
3-046
Iuliu Winkler (PPE), írásban. – A horvát csatlakozási tárgyalások felgyorsítása a dél-kelet-európai térségben az EUintegráció
lehetőségét hozza elérhető közelségbe. Horvátország mellett a Nyugat-Balkán többi állama is optimizmussal
tekint az európai jövő fele. Ez pedig stabilitást, a demokratizálódási folyamat visszafordíthatatlanságát és gazdasági
növekedést hoz a nehéz történelmi örökséget hordozó térségben. Méltányolom a horvát kormány erőfeszítéseit, a
korrupció, az európai pénzek helyes felhasználása, a jelenleg még nyitott tárgyalási fejezetek lezárásának terén. A
szomszéd államokkal kialakított viszony javítása tekintetében is fontos előrelépések történtek. Következetesen támogatom
Horvátország minél hamarabbi csatlakozását az EU-hoz, hiszen romániai magyar képviselőként különös figyelemmel
követem a horvátországi magyar közösség sorsát. Nagy megelégedésemre szolgálna, hogyha hamarosan újabb
anyaországon kívüli magyar közösséget köszönthetnénk az Európai Unióban. Az Európai Parlamentnek egyértelműen
támogatnia kell Horvátország csatlakozási törekvéseit. Nem a követelmények enyhítésére van szükség, hanem elő kell
segíteni a követelményeknek való megfelelést. Egyetértek azokkal a kollégáimmal, akik arra kérik az Európai Bizottságot,
hogy minél hamarabb határozza meg a folyamat lezárásának további időpontjait, a csatlakozási fejezeteket pedig még a
magyar elnökség ideje alatt zárja le.
3-047
Giovanni Collino (PPE), per iscritto. – Signor Presidente, onorevoli colleghi, l'intenzione della Presidenza ungherese di
concludere i negoziati nel primo semestre del 2011 ci fa essere particolarmente ottimisti sul futuro della regione dei
Balcani e sull'adesione di questi paesi all'Unione europea. Molto è stato fatto dal governo croato per affrontare il processo
delle riforme e della tutela dei diritti umani. Rimangono ancora dei punti da migliorare per fare in modo che la Croazia si
possa considerare pronta per l'Unione europea e per i suoi obbiettivi contenuti nella Strategia Europa 2020: lotta alla
corruzione, protezione delle minoranze, compresa quella italiana, accorciamento della durata dei procedimenti giudiziari,
supporto alle infrastrutture e attrezzature dei tribunali, consolidamento delle riforme fiscali e riduzione della spesa
pubblica.
Continuando la Croazia ad attuare tutte le riforme necessarie al completamento dell'acquis communautaire, l'Unione
europea avrà, dal prossimo autunno, una pedina preziosa per la crescita della sua ricchezza e per l'equilibrio geopolitico fra
Oriente ed Occidente, partendo dalla regione del Mediterraneo e dal nord-est d'Italia. Lo sviluppo delle macroregioni
europee, a partire da quella adriatico-ionica di cui farà parte anche l'Italia, porterà la Croazia rapidamente al centro dei
programmi e delle politiche europee.
3-048
Elżbieta Katarzyna Łukacijewska (PPE), na piśmie. – Szanowni Państwo! Akcesja Chorwacji do Wspólnoty
Europejskiej jest przedmiotem ożywionej dyskusji społecznej. Jest to kraj dla Europejczyków niezwykle atrakcyjny
turystycznie, jednak boryka się również z problemami. Chciałabym zauważyć, że przed Chorwacją stoi jeszcze wiele
wyzwań, wiele reform państwowych, które powinny być skutecznie przeprowadzane, aby kraj jak najszybciej spełnił
wymogi unijne.
Jednak również w interesie Unii Europejskiej powinna być polityka rozszerzeniowa, która ułatwi konsolidowanie się
demokracji, zwłaszcza w krajach bałkańskich. Parlament Europejski powinien pozytywnie oceniać dotychczasowe
przemiany w Chorwacji, dlatego że występuje ogromna chęć ze strony tego kraju na rozwiązanie swoich wewnętrznych
problemów. Musimy być otwarci na nowe państwa członkowskie. Mam nadzieję, że tempo negocjacji pozwoli
Chorwatom podpisać traktat akcesyjny podczas polskiej prezydencji, ponieważ kraj ten zasługuje, aby być członkiem Unii
Europejskiej. Dziękuję.
3-049
5 - Κατευθυντήριες γραμμές για τις πολιτικές απασχόλησης των κρατών μελών - Ευρώπη 2020 -
Εφαρμογή των κατευθυντήριων γραμμών για την πολιτική των κρατών μελών στον τομέα της
απασχόλησης (συζήτηση)
3-050
Πρόεδρος. – Το επόμενο σημείο της ημερήσιας διάταξης είναι η κοινή συζήτηση σχετικά με
– τις δηλώσεις του Συμβουλίου και της Επιτροπής για την Ευρώπη 2020

14 16-02-2011
– την έκθεση της Pervenche Berès, εξ ονόματος της Επιτροπής Απασχόλησης και Κοινωνικών Υποθέσεων, σχετικά με τις
κατευθυντήριες γραμμές για τις πολιτικές απασχόλησης των κρατών μελών [COM(2011)0006 - C7-0033/2011 -
2011/0007(CNS)] (A7-0040/2011)
– τη δήλωση της Επιτροπής σχετικά με την εφαρμογή των κατευθυντήριων γραμμών για την πολιτική των κρατών μελών
στον τομέα της απασχόλησης.
3-051
János Martonyi, President-in-Office of the Council. − Madam President, I very much welcome this opportunity to appear
before you to talk about a subject which is of particular importance for the Hungarian Presidency: the Europe 2020
Strategy. Indeed, it is of particular importance for all of us.
It is clear that Europe has to overcome a number of serious challenges if it wishes to remain competitive with the rest of
the world. Some of these challenges have been generated by the financial and economic crisis, but some of them are
inherent in our limited capacities and determination to fulfil the objectives and targets of the 2010 Lisbon Strategy.
As is often said, crisis can be an opportunity – both in the Ancient Greek and in the Chinese interpretation. It can be an
opportunity for a breakthrough, for a solution and to make progress. That is why we believe that the crisis is currently a
key factor in motivating Member States to adopt quickly a new European strategy for jobs and smart, sustainable and
inclusive growth. This is the Europe 2020 Strategy.
I am convinced that this strategy will play an important role in helping Europe recover from the crisis and emerge stronger,
both internally and at international level, by boosting productivity, growth potential, social cohesion and economic
governance.
This is essential if we are going to be able to remain competitive globally, not least in the face of rapidly growing markets
in Asia. It is also essential if we are to maintain the social model, our way of life, which is a key characteristic of Europe,
dear to us all, and which we must preserve.
The 2020 Strategy confirmed five EU headline targets which constitute shared objectives guiding the action of Member
States and the Union as regards promoting employment, improving the conditions for innovation, research and
development, meeting our climate change and energy objectives, improving education levels and promoting social
inclusion, in particular through the reduction of poverty.
As part of meeting these targets, the Commission developed and presented seven flagship initiatives containing the actions
it proposes to take to strengthen the single market and to boost growth and jobs: the Digital Agenda for Europe, Innovation
Union, Youth on the Move, Resource Efficient Europe, an Industrial Policy for the Globalisation Era, an Agenda for New
Skills and Jobs and the European Platform against Poverty.
For each initiative, both the EU and national authorities have to coordinate their efforts so that action at national and
European level is mutually reinforcing.
In December 2010, the first implementation report prepared by the Presidency, in close cooperation with the Commission
and the incoming Hungarian Presidency, provided an overview of work undertaken since the launch of the strategy in
June. The report highlights the most important work done in the Council, in all its forms, regarding the seven flagship
initiatives. Furthermore, the report stresses the technologies progress achieved in the various policy areas which play a
major role in the new strategy: the single market, cohesion policy and agricultural policy. It also lists the activities and
initiatives that have been conducted at EU level in the last six months as regards the five EU headline targets.
Let me emphasise some important elements concerning economic governance. The implementation of economic
governance reform is a fundamental condition for fighting the crisis and boosting the European economy. This is why the
2020 Strategy is closely linked with what is known as the ‘European semester’: a new key instrument of macroeconomic
surveillance, to be applied for the first time under this presidency. This new process started in January 2011 with the
presentation of the Commission’s annual growth survey.
The Hungarian Presidency is paying particular attention to ensuring that the European semester runs smoothly and
successfully. To that end, we will organise a series of debates in all relevant Council meetings in the run-up to the March
European Council.
The General Affairs Council has, in particular, been tasked with preparing a synthesis report for its meeting of 21 March,
which will set out the main messages on the work being undertaken in the various sectoral councils. This report will be
presented to the European Council in March and will form the basis for the discussions, with the aim of agreeing on a set
of priorities for structural reforms and fiscal consolidation.

16-02-2011 15
Following on from the March European Council, Member States will finalise the drafting of the national reform
programmes and stability or convergence reports, which will be submitted to the Commission in April. After that, work
should be taken forward with a view to elaborating country-specific recommendations which the Member States will take
into account when finalising their budgets for 2012 and implementing their growth strategies. I recognise that this calendar
is very tight, but we hope to complete it by June or July.
The 2020 Strategy is key in ensuring the future economic success of the European Union. It is closely linked to economic
governance reform, which will also play a key role. Unless we remain competitive and can secure strong growth in the
future, we will find it increasingly difficult both to maintain a sufficiently high level of social protection internally and to
bring Europe’s voice to bear on events externally.
This is the major challenge for Europe in the years to come. I am absolutely sure that we can count on the support of the
European Parliament to help us deliver.
3-052
IN THE CHAIR: JERZY BUZEK
President
3-052-500
President. − Mr President-in-Office, thank you for your introductory speech. We are talking about a very important issue:
the Europe 2020 Strategy. We are in a crisis and the unemployment rate is very high, which is the biggest threat for our
citizens. Employment policy is therefore absolutely crucial, including under the 2020 Strategy. We welcome the
Commissioner responsible for that area, Mr László Andor, to the European Parliament.
3-053
László Andor, Member of the Commission. − Mr President, as you know, the Commission adopted the first Annual
Growth Survey in connection with the Europe 2020 strategy last month. The Annual Growth Survey makes a break with
the past and sets in motion the first cycle of economic policy coordination under the European Semester.
The main idea behind the European Semester is very simple: to ensure the stability of economic and monetary union, we
have no choice but to carry out ex-ante coordination of economic policies within the EU. The recent debt crisis in some
euro area countries illustrates this all too clearly. This more robust and demanding approach shows that the European
Union recognises how closely interlinked the Member States’ economies are and how policy choices in one Member State
can have an impact on the others.
Managing the European Semester will be a real test for the EU. Strengthening political ownership of the Strategy and local
partnerships has been a key priority for us. The challenge now is to demonstrate that the Union can collectively identify
the key policy reforms most urgently needed and provide the right policy responses.
The Annual Growth Survey is very clear about the top priorities. It sets out an integrated approach to recovery with 10
priority actions under three main headings: first, a rigorous fiscal consolidation and restructuring of the financial sector to
step up macroeconomic stability; second, structural reforms for higher employment; and finally, growth-enhancing
measures.
We have taken good note of your concerns on the key messages of the Annual Growth Survey, to the effect that they may
seem to depart from the Integrated Guidelines. However, I want to be clear on this. The Commission has deliberately
chosen to focus this year’s Annual Growth Survey on the most immediate challenges stemming from the current economic
crisis and on the need to frontload the reforms that are necessary for economic recovery and job creation. The Annual
Growth Survey is fully consistent with the Integrated Guidelines, including the Employment Guidelines.
I welcome Parliament’s support to the Commission’s proposal to maintain the Employment Guidelines unchanged for
2011. Indeed, it is vital to ensure a stable policy framework until the mid-term review of the Europe 2020 Strategy in 2014
for Member States to have enough time to implement the necessary reforms.
The Employment Guidelines also provide the basis for the draft Joint Employment Report (part of the Annual Growth
Survey), which identifies the most urgent measures in the area of employment, including: first, introducing employmentfriendly
taxation systems, namely by shifting taxes away from labour; second, reducing labour market segmentation; third,
removing barriers to balancing private and work life; fourth, supporting unemployed people, through high-quality training
and job search services, to get back into work and go into self-employment; and finally, increasing the participation of
older workers in labour markets.
More importantly, the Employment Guidelines will form the basis for possible country-specific recommendations which
the Council may address to Member States on the basis of Article 148 of the Treaty.

16 16-02-2011
The Annual Growth Survey provides the basis for discussion at the Spring European Council in March and for the
economic policy guidance to be addressed to the Member States. The Commission expects the Member States to take this
guidance into account when they draft their stability or convergence programmes and the national reform programmes
under the Europe 2020 Strategy.
The Commission will examine the national reform programmes, which are due in the second half of April. On the basis of
that examination and in line with the Treaty, we will propose country-specific policy guidance and recommendations that
Member States should take into account when finalising their budgets for 2012. The policy guidance and recommendations
should be adopted by the Council before the summer.
Let me close by stressing the importance of your role in the successful implementation of Europe 2020 and specifically the
seven flagship initiatives. Your role as co legislator is fundamental to their successful implementation. Setting the right
framework conditions is vital if we are to meet the Europe 2020 targets. Discussion of the new multiannual financial
framework will start soon. The Commission will present its proposals by June. Your role as a budgetary authority together
with the Council will be crucial to ensuring that the Europe 2020 priorities are reflected in the EU budget. If we are to be
credible we need to make sure our financial priorities are in line with our strategies and political priorities.
At a time of fiscal constraints, it is more important than ever to show that the EU has added value and that a euro spent at
EU level can have a greater impact than a euro spent at national level.
To ensure the success of Europe 2020 we need political ownership at all levels. Only if everyone plays their part can we
achieve our objectives and set the right course for future growth.
3-054
Pervenche Berès, rapporteure. − Monsieur le Président, Monsieur le Président en exercice du Conseil, Monsieur le
Commissaire, au nom de la commission de l'emploi et des affaires sociales, je veux me féliciter de cette première occasion
de débattre du Semestre européen et de l'importance à accorder, dans ce semestre, à l'examen annuel de la croissance.
Dans ce cadre-là, Monsieur le Commissaire, vous avez, avec les membres du Collège, décidé de reconduire les lignes
directrices pour l'emploi et ce Parlement se propose de vous donner acte de cette confirmation. Nous voulons simplement
attirer votre attention sur trois points.
Le premier concerne le contenu de cet examen annuel de croissance. Nous sommes frappés de ce que la question de
l'emploi et du chômage apparaisse comme secondaire au regard des objectifs de la consolidation budgétaire. Lorsque vous
évoquez ces questions directement liées au fonctionnement du marché du travail, nous avons l'impression que vous
introduisez une rupture dans le pacte social entre les citoyens des États membres et leurs gouvernements. Vous proposez
que l'âge de la retraite soit augmenté, que le montant des allocations de chômage soit diminué, que le niveau des salaires et
des mécanismes de formation de ceux-ci soit modifié, et l'ouverture des commerces, le dimanche, autorisée.
Nous pensons qu'il y a là une intrusion dans un pacte social extrêmement dangereuse. Nous pensons aussi qu'une attention
plus grande devrait être portée aux populations les plus vulnérables, qu'il s'agisse des jeunes, des femmes, des seniors ou
des handicapés. Nous pensons également qu'il y a un grand risque de voir la consolidation budgétaire apparaître comme
l'alpha et l'oméga de cet examen annuel de croissance.
Notre deuxième point de préoccupation est que, sur la base de cet examen annuel de croissance, vous allez définir – vous
l'avez dit vous-même – des programmes nationaux de réformes. Or, c'est ici que les choses importantes vont se décider.
Que faites-vous du débat au Parlement sur ces questions-là, alors même que les lignes directrices sont reconduites?
Comment voyez-vous un débat démocratique sur cet enjeu? Comment articulez-vous l'article 148, qui coordonne les
politiques de l'emploi, avec l'article 121, qui coordonne les politiques économiques?
Pour le Parlement européen, il y a une grande confusion aujourd'hui, car nous sommes à la fois saisis de la stratégie
Europe 2020, des travaux du groupe de travail de M. Herman Van Rompuy, du paquet de gouvernance économique dans
lequel ce Parlement s'investit largement, d'une révision du traité qui pérennise un mécanisme européen de stabilité
financière mais, en même temps, nous débattons d'une éventuelle modification de celui-ci. Vous lancez le Semestre
européen pendant que la chancelière Merkel et le président Sarkozy lancent le pacte de compétitivité. Et, en même temps,
vous reconduisez des lignes directrices pour l'emploi, qui ne seront vraisemblablement qu'un espace très vague de
définition de ces programmes nationaux.
Alors, Monsieur le Commissaire, je veux vous mettre en garde à propos d'une troisième préoccupation qui est la nôtre.
Lorsque l'année dernière, avec la complicité de la présidence belge, nous avions réussi à infléchir le cours des lignes
directrices pour l'emploi, il y avait un point sur lequel nous avions beaucoup insisté, qui était la question de la
gouvernance. Et cette gouvernance, qu'est-ce que ça veut dire? Ça veut dire qu'on ne peut pas faire une politique

16-02-2011 17
économique et une politique sociale couronnées de succès si elles ne s'accompagnent pas d'un vrai débat démocratique. Et
le débat démocratique, il suppose un pouvoir pour le Parlement européen, un pouvoir pour les parlements nationaux et un
vrai respect, une vraie complicité, une vraie association des partenaires sociaux. Et on a parfois l'impression que les
propositions que vous faites tournent le dos à tous ces éléments qui font la vie démocratique dans nos pays.
Je pense que, sans une prise de conscience autour de cet enjeu, il y a un risque de manque de cohérence, un risque de
détournement de nos populations de ce que nous essayons de faire ensemble et un contournement de ce qui est la clé de
notre succès, à savoir l'esprit communautaire.
3-055
Sharon Bowles, rapporteur for the opinion of the Committee on Economic and Monetary Affairs. − Mr President, we are
moving into a new era of economic governance. The European Semester offers a structure into which the existing tools of
the Integrated Guidelines, provided for under Articles 121 and 148 of the Treaty, should be incorporated, with the strong
involvement of Parliament.
Looking wider, it is in the Semester that monitoring of the Stability and Growth Pact and macroeconomic surveillance can
join up with the EU 2020 Strategy and the Integrated Guidelines. This means that the Semester can provide a coherent
framework for the various economic governance processes in the Union in a mutually enhancing fashion. More broadly,
the Committee on Economic and Monetary Affairs emphasises that economic governance must be based on the
Community method. Processes must be transparent and accountable if they are to connect with, and have the support of,
citizens. This mandates the involvement of Parliament.
Where Parliament already has been given a role, it must have the time required to fulfil its democratic mandate. The
Committee on Economic and Monetary Affairs stands shoulder to shoulder with the Committee on Employment and
Social Affairs in pursuing that demand.
3-056
Corien Wortmann-Kool, namens de PPE-Fractie. – De financiële en economische crisis heeft pijnlijk duidelijk gemaakt
dat onze concurrentiekracht en daarmee de houdbaarheid van onze sociale markteconomie gevaar loopt. Daarom moeten
we nu lering trekken uit de crisis, om onze interne markt beter te benutten, de houdbaarheid van onze pensioenen te
versterken en ook de arbeidsmarkt beter te laten werken.
Daarom verwelkomt onze fractie de annual growth survey en ook de conclusies van de Ecofin van 15 januari 2011, die een
stevig ambitieniveau uitstralen, als het gaat om het semester.
Wij allen in dit huis willen een Europa met duurzame economische groei, met gezonde bedrijven en voldoende banen voor
onze burgers. Dat kunnen wij alleen bereiken met een stabiele munt en een stabiele economie. Voor beide geldt dat de
lidstaten hun huishoudboekjes op orde moeten hebben, want daarmee voorkomen wij niet alleen problemen zoals we die
nu zien in de lidstaten die kampen met torenhoge tekorten en schulden, maar leggen we ook de basis voor groei en banen
voor onze burgers, en ook voor onze kinderen en toekomstige generaties.
Voorzitter, de EVP-Fractie blijft inzetten op een stevig Europees economisch governance pakket met drie pijlers: een
stevig stabiliteits- en groeipact, ambitieus macro-economisch toezicht en een ambitieuze EU-2020-strategie. Maar dat
vereist de communautaire methode, betrokkenheid van het Europees Parlement en nationale parlementen. Als wij dat gaan
doen hebben wij een nieuw concurrentiepact niet nodig, want dan hebben wij het al.
3-057
Udo Bullmann, im Namen der S&D-Fraktion. – Herr Präsident, werte Kolleginnen und Kollegen! Herr Kommissar, Herr
Ratsvertreter, ich habe Ihnen gut zugehört, ich habe den Jahreswachstumsbericht gelesen, ich habe die Schlussfolgerungen
des Ecofin gelesen, und seither bin ich mir über eines vollständig im Klaren: Die Europäische Union ist nicht nur in einer
wirtschaftlichen Krise, sie ist in einer politischen Krise. Das, was Sie uns anempfehlen, ist nicht neu. Lassen Sie sich von
Ihren Mitarbeitern die Dokumente der letzten zehn Jahre vorlegen. Da steht immer das Gleiche drin, dass nämlich die
Staatsausgaben zu hoch sind, dass der einzige Anpassungsmechanismus an neue Zeiten die Löhne sind, und die sind
immer zu hoch. Ich habe noch keine anderen Empfehlungen gesehen. Ob es regnet, schneit, ob wir in der Krise sind oder
im Boom – es ist immer die gleiche Ideologie, aber sie hat überhaupt nichts zu tun mit empirischer wirtschaftlicher
Realität.
Ich mache Ihnen einen Vorschlag: Schicken Sie doch diejenigen, die Ihnen das aufschreiben, die die ökonomischen
Analysen im Rat und in der Kommission machen, einmal in den Ausschuss für Wirtschaft und Währung. Wir wollen ihre
ökonomischen Modelle kennenlernen. Wir wollen mit ihnen darüber diskutieren, ob sie nicht sehen, dass Europa am
Rande der Rezession steht. Ziehen Sie die deutschen Exportraten einmal ab, die deutschen Wachstumsraten, dann wissen
Sie, wovon ich rede. Und dann frage ich Sie, warum es kein Wort gibt über Investitionen – bei der bislang niedrigsten
Investitionsquote, wobei wir uns selbst die nicht mehr leisten können –, warum es kein Wort gibt über

18 16-02-2011
Einnahmeverbesserungen, kein Wort über Zyklusgerechtigkeit oder darüber, dass wir endlich lernen gemeinsam zu
wachsen, darüber, wie wir aus der Krise kommen. Kein Wort darüber in Ihren Dokumenten!
Sie haben den Start in dieses Jahr verpasst, und Sie müssen sich große Mühe geben, dass Sie den Erwartungen der
Bürgerinnen und Bürger in Europa gerecht werden! Aber ich sage Ihnen eines: Wenn das der Geist ist, in dem Sie im März
einen Beschluss fassen wollen über das Economic Governance Package, über die Reform des Stabilitäts- und
Wachstumspakts, wird meine Fraktion dafür nicht zur Verfügung stehen.
3-058
Lena Ek, on behalf of the ALDE Group. – Mr President, a year ago we debated here in this Chamber what actions were
necessary to tackle the global financial crisis. At the time, some of my Group’s proposals on economic governance were
dismissed as too ambitious and too far-reaching, but today I am happy to note that several of our suggestions are realities.
Today, however, there is a significant gap between the ambitions declared in the EU 2020 Strategy and the financial
resources needed to attain the goals. In the draft 2012 budget, the Commission needs to clarify, clearly identify and make
visible the expenditure related to the Strategy. This is also true for the upcoming revision of the Multiannual Financial
Framework.
I would also like to address the Member States directly. There is a clear unwillingness in the Council among the Finance
Ministers – including my own, Anders Borg from Sweden – to invest in the future. National budgets need to reflect the
Council’s stated ambitions, and EU projects need budgets if they are ever to happen. Mark my words, without the money
in the right place there will be no growth and jobs strategy, and we risk failure.
I therefore urge the Commission to come forward with more concrete legislative proposals and the Member States to show
more commitment. We need binding commitments to reach headline targets and legislation in key job-creating areas, such
as energy efficiency targets at a common European level. Existing initiatives, such as the Strategic Energy Technology
Plan, the Lifelong Learning Programme and the Energy Efficiency Action Plan, have already been adopted, but you in the
Council failed to bring the money to the table. We need financing of these projects. They all have the potential to create
jobs and growth.
With our 2020 resolution, the ALDE Group sends a strong message to the Council that the current governance structure is
too weak, the method of open coordination has failed and the Community method should be restored. I applaud the huge
majority behind the joint resolution. This is a strong message from the Parliament that we need action.
3-059
Philippe Lamberts, on behalf of the Verts/ALE Group. – Mr President, you know that the Greens are strong supporters of
a more integrated Europe in order to be able to ensure sustainable development for our citizens, but also in order to ensure
the possibility of Europe to mean something on this planet in the 21st century.
3-060
Notre confiance, aujourd'hui, est sévèrement affectée par un acte que vous avez pris – l'examen annuel de croissance –
parce que vous avez révélé là un parti pris idéologique qui n'a rien à voir avec les faits, mais qui a tout à voir avec des
choix idéologiques.
Votre recommandation, quelle est–elle? C'est de couper dans les dépenses publiques! Ce ne sont pas des finances
publiques soutenables que de couper dans les dépenses. On ne parle pas de recettes. Et c'est de flexibiliser, réformer – vous
allez dire – les marchés du travail, c'est–à–dire faire clairement de la flexisécurité sans la sécurité. Vous allez me dire qu'il
faut agir ainsi pour que l'économie puisse repartir.
Mais il n'y a pas que cela! Il y a aussi les mesures pour le secteur financier. Parlons–en, parce que cela illustre bien le deux
poids et deux mesures. Pour les mesures sur les salaires ou sur les dépenses publiques, que dites–vous? Qu'il faut frapper
vite et qu'il faut frapper fort. Pour le secteur financier, en revanche, vous dites qu'il faut étudier, voir l'impact, réfléchir et,
surtout, qu'il faudra des périodes de transition.
Ainsi, pour la gouvernance économique et pour les assainissements budgétaires, vous dites tout de suite: 1er janvier 2011–
1er janvier 2012. Pour les banques, ce sera le 1er janvier 2019, tout comme si l'adaptation des marchés du travail ou le
rétablissement des finances publiques sur des bases soutenables ne nécessitaient pas une étude ou une période de
transition.
Et Europe 2020 dans tout ça allez-vous me dire? C'est quand même le sujet et ce n'est pas ce dont vous me parlez.
Europe 2020, Monsieur le Commissaire, Messieurs du Conseil, est rendu tout simplement impossible par les
recommandations que vous faites dans le cadre de l'examen annuel de croissance.

16-02-2011 19
On se paie notre tête quand on fait semblant qu'il est possible de mener des politiques d'investissement qui sont nécessaires
dans la recherche, dans l'éducation, dans la réduction de la pauvreté, dans la lutte contre le changement climatique et pour
l'emploi en menant les politiques que vous recommandez. C'est un mensonge et je pense que ce débat est du pur théâtre.
3-061
Malcolm Harbour, on behalf of the ECR Group. – Mr President, my group has signed, and will support, this resolution. I
am not saying we agree with everything in it, but we endorse the core passage. I want to put this to both Commission and
Council and will read out the headline that we have agreed: ‘A bold single market act and small business act to create
jobs’.
Now where are the jobs going to come from? They are going to come from private investment enterprise and new business
start-ups. We already know that small enterprises have been the main engine of job creation over the last decade. My
message to both the Commission and Council today is that all 27 Member States have got to start taking job creation
enterprise seriously at the level of the single market. We all believe in the single market and Member States have invested
huge amounts of money and resources in opening up the services market, but have they told their businesses about it?
Have they promoted the single market? Have they encouraged enterprise? Have they encouraged online trading?
Why do they not get down to doing these practical things to unleash the power of what we already have, alongside all the
other projects that my colleagues have talked about? They need to start on that tomorrow, today even, rather than talk
about some of the other longer-term projects. They should get down to work!
3-062
Lothar Bisky, im Namen der GUE/NGL-Fraktion. – Herr Präsident! Kollegin Harms hat gestern etwas Wichtiges
angesprochen. Draußen versteht kaum jemand mehr, welche Strategie, welcher Stabilitätsmechanismus, welcher Pakt von
wem und nach welchen Regeln vorgeschlagen, ergänzt, in Kraft gesetzt oder geändert wird. Klar ist, dass die Strategie
Europa 2020 bisher keine Lösung für die Probleme der Bevölkerung in der Krise angeboten hat. Im Gegenteil. Sie setzt
weiter auf die verfehlten EU-Politiken, die mit zu der Krise geführt haben. Sie setzt weiter auf den Stabilitäts- und
Wachstumspakt. Der wiederum soll nun verschärft und mit besseren Sanktionsmechanismen bewehrt werden.
Praktisch geht es um Sparpolitik zu Lasten der Bürgerinnen und Bürger. Es geht um Verlängerung der Lebensarbeitszeit,
also um Rentenkürzung. Ob nun die Lohnindexierung abgeschafft oder die Verhandlungsbasis der Sozialpartner
eingeschränkt oder die Arbeitszeitregelungen flexibilisiert werden sollen – es geht um Lohnzurückhaltung und -kürzung.
Und es geht um die Verringerung des gestaltenden Eingreifens der öffentlichen Hand in das wirtschaftliche Leben der
Gesellschaft. Manche sprechen dabei von Schuldenbremse. Es ist mir übrigens gleich, ob man das economic governance
nennt oder Stabilitäts- und Wachstumspolitik oder Pakt für Wettbewerbsfähigkeit oder Empfehlung der Kommission auf
der Grundlage des Jahreswachstumsberichts. Diese antisoziale Politik tragen meine Fraktion und ich nicht mit!
Aber natürlich macht es einen Unterschied, ob Parlamente bei dieser Politik noch ein Wörtchen mitzureden haben. Die
gestrige Debatte um das Vertragsänderungsverfahren lässt hoffen, dass die Europaparlamentarier in einem Punkt
zusammenstehen. Einen Rückzug in die Regierungsgeheimratspolitik des 19. Jahrhunderts sollten wir uns nicht gefallen
lassen. Das will niemand. Genauso wenig aber sollten wir uns einen Rückzug in ein Europa der zwei Geschwindigkeiten
gefallen lassen.
3-063
Mario Borghezio, a nome del gruppo EFD. – Signor Presidente, onorevoli colleghi, Energia 2020 è un programma vasto
ma c0è da chiederci se sarà possibile raggiungere l'obiettivo del 20 percento di energie rinnovabili entro la data prevista,
anche in considerazione della crisi finanziaria che rallenta gli investimenti.
Sussiste poi un problema: sostenendo l'energia solare, di fatto si sovvenzionano la Cina, oggi primo esportatore mondiale
di pannelli solari, e l'India, primo esportatore di apparecchi eolici. Da qui la necessità di sostenere la ricerca per la
produzione di pannelli solari di concezione e produzione europee e di promuovere l'adozione di economie di scala nel
settore fotovoltaico-solare, introducendolo, ad esempio, massicciamente nelle città europee.
Si sarebbe dovuto fare qualcosa di molto diverso: procedere alla creazione di un'impresa energetica paneuropea, garante di
un servizio pubblico europeo, posto che le reti di distribuzione e le loro infrastrutture costituiscono già oggi dei monopoli
esistenti, naturali, che dovrebbero ovviamente avere un'unica gestione.
Si è invece preferito privilegiare, per un liberismo esasperato, soluzioni diverse, che non avvantaggiano certamente i
consumatori-utenti, bensì gli azionisti di questi grandi monopoli. Ricordiamo che da 150 anni non diminuisce la
produzione di CO2 dalle auto. È lecito domandarsi se non sia il caso di tirar fuori dai cassetti la ricerca sui motori ad acqua.
3-064
Philip Claeys (NI). – Om het werkgelegenheidshoofdstuk van de Europa 2020-doelstellingen te kunnen realiseren is het
van primair belang dat het immigratiebeleid van de meeste lidstaten en van de EU grondig wordt bijgestuurd.

20 16-02-2011
Zoals het voorstel van de Commissie zelf stelt, zijn de prioriteiten onder meer vergroting van de arbeidsmarktparticipatie,
verlaging van de structurele werkloosheid, ontwikkeling van geschoolde arbeidskrachten die aan de behoeften van de
arbeidsmarkt voldoen, levenslang leren, enz.
Het massaal importeren van arbeidskrachten van buiten de Europese Unie getuigt van een korte termijnvisie en is strijdig
met de prioriteiten die ik net genoemd heb. Er zijn ongeveer 25 miljoen werklozen in de Europese Unie. Laat ons beginnen
met die mensen eerst aan het werk te helpen, in plaats van weer een beroep te doen op massale immigratie.
Geschoolde werknemers naar Europa halen, zeg maar de brain drain, zorgt voor nog grotere problemen in de landen van
herkomst, waardoor de immigratie van ongeschoolde mensen naar Europa opnieuw wordt aangezwengeld. Het is een
vicieuze cirkel en wij moeten leren inzien dat op langere termijn niemand daar beter van wordt.
Het wordt hoog tijd dat er een kosten- en batenanalyse wordt gemaakt van de immigratie van buiten de EU. Ook dat aspect
zou een onderdeel moeten zijn van de richtsnoeren voor het werkgelegenheidsbeleid van de lidstaten.
3-065
Marian-Jean Marinescu (PPE). – Strategia 2020 include obiective care nu pot fi atinse fără a se acorda importanţa
cuvenită unor domenii care nu sunt menţionate explicit. Este nevoie de un sector agricol european dinamic, competitiv şi
eficient în contribuţia sa privind stimularea creşterii durabile, inteligente şi favorabile incluziunii. O producţie alimentară
fiabilă, o gestionare durabilă a resurselor naturale, menţinerea echilibrului teritorial şi a diversităţii zonelor rurale sunt
elemente indispensabile unei politici agricole comune eficiente şi ale unui sector agricol productiv.
Din politica industrială nu poate lipsi infrastructura. Implementarea spaţiului feroviar unic este un pas esenţial în
liberalizarea transportului feroviar. La fel de importante sunt finalizarea „Single European Sky” şi implementarea rapidă a
proiectului SESAR. Unul dintre cei mai importanţi factori este dezvoltarea reţelelor transeuropene, nu numai în domeniul
transportului, ci şi în cel energetic, prin alocarea de resurse financiare adecvate pentru proiecte cu valoare adăugată pentru
Europa. Proiectul Nabucco, de exemplu, va aduce avantaje tuturor statelor membre eliminând dependenţa Uniunii
Europene de o sursă unică.
3-066
ΠΡΟΕΔΡΙΑ: ΡΟΔΗ ΚΡΑΤΣΑ-ΤΣΑΓΚΑΡΟΠΟΥΛΟΥ
Αντιπρόεδρος
3-067
Marita Ulvskog (S&D). – Fru talman! Ska vi kunna starta om efter den ekonomiska krisen är det av avgörande betydelse
att människor känner tillit. Richard Wilkinson, den brittiske forskare som har skrivit boken "Jämlikhetsandan" och som
förra veckan besökte Europaparlamentet i Bryssel, har beskrivit det mycket väl: Det krävs jämlikhet och det krävs små
klyftor för att vi ska få samhällen där trygghet och tillit regerar. Det här kan direkt översättas till Europa 2020-strategin.
För det första: Vill vi lyckas så måste löntagarna och deras fackliga organisationer respekteras och involveras. Nu utnyttjas
i stället krisen till att attackera facket, attackera löntagarna och den fria lönebildningen samt ge sig på
arbetslöshetsersättningar och pensioner. Dessa attacker måste upphöra.
För det andra: Vi kvinnor i Europa måste självfallet ha samma möjligheter som män. Det syns inte alltid i parlamentets
resolutioner, men det måste synas i verkligheten.
För det tredje: En modern och stark industri och industripolitik och framsynta investeringar också i infrastruktur måste få
en central roll i vårt arbete framåt. Arbetet med klimatsmarta och resurseffektiva processer och produkter, grön energi och
gröna jobb måste intensifieras. Hur ska vi annars konkurrera?
För det fjärde: Vi måste få en tydlig uppslutning bakom energieffektiviseringspolitiken. Vi vet att vi inte når upp till de
mål som finns i dag därför att de inte är bindande. Vi måste få bindande mål eftersom det är avgörande för att vi ska kunna
uppnå målen om tillväxt och konkurrenskraft, som är huvudinslagen i Europa 2020-strategin. Den låga ambitionsnivån och
avsaknaden av politisk vilja är häpnadsväckande, i synnerhet som energieffektiviseringar är en av de bästa och smartaste
vägarna för att minska ekonomiska kostnader för konsumenter, stärka företagen och göra skillnad.
3-068
Elizabeth Lynne (ALDE). – Madam President, if we want the EU 2020 Strategy to be a success, then the Employment
Guidelines have to be implemented effectively, and national reform programmes put in place and given the priority they
actually deserve.
We have to make sure that no one is left behind. Unemployment rates among older people and disabled people are
disgracefully high. I am pleased that both texts refer to the need to implement anti-discrimination laws in the workplace so
that jobs are open for all.

16-02-2011 21
It is important that the targets we have agreed at EU level are actually achieved. Yes, it is up to Member States to set
specific targets and adhere to them, but the European Union has an important role to play in improving the exchange of
best practice. That is why I am pleased that paragraph 27 of the committee resolution makes this very clear.
We have had months of introspection and debates about what shape the EU 2020 Strategy should take, but we have the
Employment Guidelines. Now is the time to start delivering on them.
3-069
Emilie Turunen (Verts/ALE). – Fru formand! Man taler meget om økonomisk ansvarlighed i Europa i disse dage, og
økonomisk ansvarlighed identificeres ganske ofte med nedskæringer i offentlige udgifter og ganske sjældent med en
forbedring af beskæftigelsessituationen. Jeg tror, at vi skal spørge os selv om, hvad der egentlig er økonomisk ansvarligt.
Vi Grønne ser en meget stor modsætning i de førte politikker i Europa og i medlemslandene lige nu. På den ene side kan vi
se den årlige vækstundersøgelse, og vi kan se det europæiske halvår føre til færre job og mindre vækst i Europa. Og på den
anden side siger vi jo i EU 2020 og i retningslinjerne for beskæftigelsen, at vi vil skabe flere og bedre job. Det hænger ikke
sammen.
Det er et faktum, at vi har 23 millioner arbejdsløse i Europa. Vi har 5,5 millioner arbejdsløse, som er unge under 25 år. Vi
har flere og flere arbejdende fattige. Tallene er stigende, og de førte økonomiske politikker fører ikke til en forbedring af
situationen. Jeg tror, at det er meget afgørende, hvis vi vil skabe nye job i Europa, at vi reelt implementerer EU 2020 og
retningslinjerne for beskæftigelse ind i de økonomiske politikker. Det vil være økonomisk ansvarligt, men jeg tvivler på, at
det kommer til at ske.
3-070
Νικόλαος Σαλαβράκος (EFD). – Κυρία Πρόεδρε, η φτώχεια, οι κλιματικές αλλαγές, η υπογεννητικότητα, η
μετανάστευση, η ενέργεια αλλά κυρίως η αντιμετώπιση της ανεργίας είναι τα βασικότερα προβλήματα που έχουμε
σήμερα στην Ευρωπαϊκή Ένωση. Η αντιμετώπισή τους χρειάζεται χρήματα, χρειάζεται πιστώσεις. Σε όλη όμως την
Ευρώπη δυστυχώς παρουσιάζεται πιστωτική συρρίκνωση. Τι σημαίνει αυτό; Η στρατηγική 2020 είναι επισφαλής· είναι
δύσκολο να επιτύχει. Πρέπει όμως να προσπαθήσουμε.
Θεωρώ ότι ιδιαίτερη σημασία πρέπει να δώσουμε στην ανεργία, τα ποσοστά της οποίας είναι τα μεγαλύτερα της
τελευταίας δεκαετίας. Θεωρώ επίσης ότι πρέπει να δώσουμε ποιοτική εκπαίδευση στους νέους της Ευρώπης, που να
εναρμονίζεται με τις ανάγκες της εργασίας, και τα εκπαιδευτικά προγράμματα πρέπει να μεταρρυθμιστούν εις τρόπον
ώστε τα κράτη μέλη να δεσμευτούν για τη μείωση της πρόωρης εγκατάλειψης των σπουδών.
Οι κενές θέσεις εργασίας απαιτούν εξειδικευμένο εργατικό δυναμικό. Καλώ την Ευρώπη να θεσπίσει χωρίς καθυστέρηση
το προτεινόμενο ευρωπαϊκό σύστημα παρακολούθησης κενών θέσεων, που να περιλαμβάνει επίσης ένα ευρωπαϊκό
διαβατήριο δεξιοτήτων. Πρέπει να επιτύχουμε. Οι λόγοι δεν αρκούν. Πρέπει να κάνουμε πράξεις.
3-071
José Manuel García-Margallo y Marfil (PPE). – Señora Presidenta, aquí surge una pregunta, una sola pregunta: ¿qué
podemos hacer a nivel europeo para dar trabajo a quien no lo tiene?
Para responder a esa pregunta quiero dejar claro un primer consenso: no hay crecimiento duradero sin estabilidad
macroeconómica. Alguno de los atajos que aquí se han propuesto, especialmente desde los escaños de la izquierda, serían
pan para hoy y hambre para mañana.
Segundo consenso: Europa 2020 es un compendio de buenas intenciones, es una buena música, pero hay que pasar de las
musas al teatro. ¿Qué vamos a hacer? ¿Cómo vamos a financiar las iniciativas y las acciones allí propuestas? ¿Es
compatible la ambición literaria de la Estrategia 2020 con los recortes presupuestarios que se nos anuncian?
Tercer consenso: se necesita, para poner en marcha una senda de crecimiento estable, un dibujo completo. Y ahora no
existe ese dibujo. Lo que está pasando en el Ecofin estos días demuestra que hay un montón de ideas dispersas,
incoherentes e inconsistentes entre sí.
Y hay tres acciones importantes. En primer lugar, no se puede seguir asfixiando a los países en dificultades, y eso se
soluciona con una emisión conjunta de bonos europeos. En segundo lugar, hay que poner en marcha los bonos específicos
que están en el Informe Monti, pero que no están en la Estrategia económica. Y en tercer lugar, hay que tirar del Banco
Europeo de Inversiones, de cuyos recursos dos tercios son de la Comisión, y que sólo multiplicándolos por cuatro en diez
años supondrían el mismo dinero que el Plan Marshall tuvo para la reconstrucción de la economía europea.
3-072
Άννυ Ποδηματά (S&D). – Κυρία Πρόεδρε, εδώ και μήνες συζητάμε στην Ένωση για μία αποτελεσματική, συνεκτική και
βιώσιμη απάντηση στην κρίση, μία απάντηση που θα διασφαλίσει την επίτευξη των στρατηγικών μας στόχων, που είναι η
βιώσιμη ανάπτυξη, η προστασία της απασχόλησης, η κοινωνική πρόοδος και η κοινωνική συνοχή.

22 16-02-2011
Υπάρχουν όμως δύο προβλήματα: πρώτον, η συζήτηση για τη στρατηγική 2020 εξακολουθεί να είναι οργανικά ξεκομμένη
από το πακέτο της οικονομικής διακυβέρνησης, από το ευρωπαϊκό εξάμηνο, από την ετήσια επισκόπηση της ανάπτυξης,
με αποτέλεσμα να έχουμε είτε μία κατακερματισμένη στρατηγική είτε παράλληλες στρατηγικές, στρατηγικές που τρέχουν
παράλληλα, χωρίς επαρκή συντονισμό, με αποτέλεσμα και κίνδυνο να υπονομεύει η μία την άλλη.
Το δεύτερο πρόβλημα είναι ότι η έμφαση σήμερα από την πλευρά του Συμβουλίου και της Επιτροπής είναι στην
αυστηροποίηση των κανόνων του Συμφώνου Σταθερότητας και Ανάπτυξης και στη δημοσιονομική πειθαρχία και
προσαρμογή, χωρίς να υπάρχουν πειστικές απαντήσεις και λύσεις για την αποτελεσματική εφαρμογή και τη
χρηματοδότηση των στόχων της στρατηγικής 2020.
Πιστεύω ότι υπάρχει κίνδυνος, όπως έγινε και με τη στρατηγική της Λισαβόνας, πολλοί από τους στόχους μας να μείνουν
στα χαρτιά και φοβούμαι ότι αυτό θα συμβεί, εάν δεν είμαστε πειστικοί απέναντι στους Eυρωπαίους πολίτες, που
σηκώνουν το βάρος της κρίσης, που δεν μπορούν ούτε οφείλουν να παρακολουθήσουν τις τεχνικές συζητήσεις για τη
μεταρρύθμιση του Συμφώνου Σταθερότητας, για τους δείκτες και τις κυρώσεις. Πρέπει να αντιληφθούμε ότι δεν
μπορούμε να ασχολούμαστε μονομερώς με δείκτες και αριθμούς. Πρέπει να ασχοληθούμε με τους ανθρώπους.
3-073
Sylvie Goulard (ALDE). – Madame la Présidente, Monsieur le Président de la présidence hongroise, si vous voulez bien
m'écouter, Monsieur le Commissaire, je n'ai qu'une minute et pourtant, j'aurais envie de garder le silence, de ne rien dire,
tellement cette stratégie Europe 2020, à mon sens, est éloignée de ce dont nous avons besoin. Vous vous payez de mots.
Vous pensez que c'est avec des lignes directrices, avec des "flagships", avec tout un tas de trucs que vous inventez et qui
vous occupent pendant des heures et des jours que vous donnerez du travail et de la confiance aux Européens? Vous vous
trompez. Et si vous regardez l'état du monde aujourd'hui, je ne crois pas que les Chinois, les Indiens ou les pays émergents
soient très impressionnés par ce que nous faisons sur la croissance.
Donc, en tant que rapporteure sur le paquet de la gouvernance économique, j'aurais presque envie de me taire face à vous
et je voudrais vous dire une seule chose. Dans notre travail, nous serons extrêmement fermes. Ne croyez pas, au Conseil,
qu'il suffit de nous dire d'accélérer pour être sûr que nous aurons un accord en juin. Nous aurons un accord quand ce
Parlement aura procédé à des débats et quand le Conseil nous aura écoutés. Et, pour ma part, la création d'eurobonds, qui
sont de nature à créer un marché global adossé à l'euro, fait partie de ce paquet.
3-074
Derk Jan Eppink (ECR). – Als ik het woord eurobonds hoor, dan word ik altijd een beetje ziek, maar goed, het is een
veelgebruikt woord hier. De meeste werkgelegenheid komt van economische groei en een gezonde private sector. Daar is
geen alternatief voor. Regeringen creëren geen banen en zijn geen banenscheppers.
Het grote probleem in Europa is het gebrek aan competitiviteit. Het verschil tussen Duitsland en Zuid-Europa is bijna 35%.
Die kloof is heel groot. Mevrouw Merkel heeft daarom ook gesproken van een competitiviteitspact. Op zichzelf ben ik het
daarmee eens. Het proces van Lissabon was eigenlijk al zo een idee, maar daar is weinig van terechtgekomen.
Voor één ding zou ik echter willen waarschuwen, namelijk de harmonisering van de vennootschapsbelasting. Dat is een
heel slecht idee. Het is ook een heel Frans idee, en we moeten dat niet hebben, net zomin als een economische regering.
Het is een job killer. Vorige week heeft een studie van de OECD nog eens laten zien - een studie in 21 landen - dat als wij
meer werk willen hebben in Europa, wij een lagere vennootschapsbelasting nodig hebben. Naar dat soort dingen moeten
wij kijken, want dit Europees Parlement maakt geen banen.
3-075
Herbert Reul (PPE). – Frau Präsidentin, sehr geehrter Herr Ratspräsident, liebe Kolleginnen und Kollegen! Da sind wir
in einer großen Wirtschaftskrise – darüber reden wir seit Monaten, das stimmt alles –, wir reden aber in der Regel in
Überschriften und beschließen dann hier munter weiter, als wäre gar nichts gewesen. Ich glaube, das liegt daran, dass wir
uns auch hier im Parlament nicht konkret genug und nicht ehrlich genug verhalten, sondern so etwas wie eine
Überschriftenpolitik betreiben.
Was tun wir denn wirklich, um Wachstum und Stabilität voranzubringen? Tragen wir denn selber auch dazu bei, mit den
Finanzen ordentlicher und klüger umzugehen? Führen wir wirklich eine kritische Prüfung dessen durch, ob wir die
richtigen Ausgaben tätigen, oder hat nicht jeden Tag jeder von uns eine neue Idee, wo man noch Geld ausgeben könnte?
Wenn wir nicht die Kraft haben, die Finanzmittel auf die Zukunftsprojekte zu konzentrieren – und das heißt Streit und
Auseinandersetzung und Entscheidung –, dann hat es keinen Sinn, von Innovation und Forschung zu reden, aber die Mittel
dafür nicht zur Verfügung zu stellen. Das ist relativ unehrlich.
Wenn wir die Wirtschaft beleben wollen, dann müssen wir auch eine Politik machen, die Wirtschaft anregt und nicht von
morgens bis abends darüber nachdenkt, wie man Industrie oder Wirtschaft stören kann. Wir fassen munter weiter
Beschlüsse, fordern auch heute ständig neue Beschlüsse, die die Wirtschaft in ihren Entwicklungen stören. Glaubt denn
irgendeiner, dass die Frage der verbindlichen Energieeffizienz – um nur ein Beispiel zu nennen – einen Beitrag dazu

16-02-2011 23
leistet, dass die Wirtschaft vorangetrieben wird? Glauben Sie wirklich, dass wir mit unseren Beschlüssen, die wir im
Zusammenhang mit der Energie oft getroffen haben, die Wirtschaft angeregt haben? Oder haben wir sie gestört? Ich würde
uns wünschen, dass wir darüber einmal etwas ehrlicher reden und dann zwar etwas weniger Entscheidungen treffen, aber
vielleicht die Entscheidungen treffen, die wirklich voranbringen. Das ist anstrengender, mühsamer, wird auch Streit
bedeuten, aber das ist der Sinn von Demokratie!
3-076
Kinga Göncz (S&D). – Elnök asszony! A pénzügyi, gazdasági krízis szociális és foglalkoztatási krízis irányába alakult át,
emiatt különösen fontos, hogy az a felismerés, ami megszületett Európában, az valóban meg is valósuljon, miszerint
szorosabb koordinációra van szükség gazdaságpolitikai és foglalkoztatáspolitikai területen is. Azt is jelenti ez, hogy
minden ország, amelyik strukturális reformokat vezet be, adópolitikai változásokat vezet be, vagy akár például
felülvizsgálja a boltok vasárnapi nyitvatartását, ezt abból a szempontból is meg kell, hogy nézze, hogy segíti-e a
foglalkoztatási rendszer fejlődését, hozzájárul-e a foglalkoztatás növekedéséhez.
Minden döntésnél kiemelt szerepe van annak is, hogy a szociális partnerekkel történjen egyeztetés. Az európai szemeszter
lesz igazában az első vizsgája ennek a felismerésnek, amikor először rá tud nézni Európa együtt a magyar elnökség
vezetésével arra, hogy milyen mértékben sikerül átültetni ezeket az irányelveket, valóban sikerül-e elindulni a
megvalósítás útján. Azt hiszem, hogy a magyar elnökségnek, a magyar kormánynak kiemelt szerepe van, nemcsak az
elnökségi pozícióban, hanem abból a szempontból is, hogy mintanyújtó legyen, hogy minden gazdaságpolitikai
változásnál, minden foglalkoztatáspolitikai döntésnél ezt figyelembe vegye és mintát nyújtson a többi országnak is.
(a felszólaló elfogad egy kékkártyás kérdést)
3-077
Krisztina Morvai (NI). – Úgy látom, Göncz képviselő asszony nagyon jól érti ezt az egész kérdéskört, hogy az Európai
Unió hogyan óhajtja megszüntetni a munkanélküliséget. Én itt ültem végig ezt a vitát, semmivel nem értem jobban.
Kérem, segítsen megválaszolni a kérdést: mit mondjunk Borsodban, Szabolcsban az embereknek? Honnan és mikor lesz
munkájuk? És ugyanezt várom, erre a kérdésre a választ egyébként Martonyi miniszter úrtól, aki a Tanács képviseletében
van itt, és a szerencsére szintén magyar származású biztos úrtól. Honnan lesz a magyar embereknek, és egyébként honnan
lesz Európa más katasztrofális helyzetben lévő térségeiben lévő embereknek munkájuk? Honnan és mikor? Konkrét
választ várok!
3-078
Πρόεδρος. – Αγαπητοί συνάδελφοι, πρέπει να μείνουμε συνεπείς στο νόημα του δικαιώματος ερώτησης με γαλάζια
κάρτα. Η ερώτηση με γαλάζια κάρτα δεν απευθύνεται γενικά στην ολομέλεια, στον Επίτροπο ή στον εκπρόσωπο του
Συμβουλίου. Απευθύνεται σε έναν συνάδελφο που αναπτύσσει ένα θέμα για το οποίο θέλετε να ζητήσετε μια διευκρίνιση.
Κυρία Morvai, δεν ήταν αυτό το πνεύμα της ερώτησής σας.
3-079
Kinga Göncz (S&D). – Elnök asszony, szívesen válaszolnék, nyilvánvalóan ez az idő nem engedi, hogy nagyon
részletesen beszéljünk erről, de például, amikre én gondoltam, azok ilyenek, hogyha az adórendszerben változás van,
akkor olyan adóváltozás van-e, ami csökkenti a társadalmi különbségeket, olyan adóváltozás van-e, ami segíti a cégeket
abban, hogy továbbra is fejlesszenek, munkahelyeket teremtsenek, vagy pedig inkább arra ösztönzi őket, hogy
visszafogják ezeket a munkahelyteremtési szándékaikat. Arra gondoltam, hogyha az oktatási rendszer átalakítása szóba
kerül, akkor valóban ez a társadalmi integrációt szolgálja-e? Hogyha továbbképzésről van szó, akkor az valóban a piacra
készít-e fel, a munkaerőpiacra készít-e fel. Egész konkrétan ezekre gondoltam.
3-080
Liisa Jaakonsaari (S&D). – Arvoisa puhemies, kollega siellä oikealla väitti kiven kovaan, että politiikka vain häiritsee
taloutta ja että tässä talossa tehdään vain politiikkaa häiritseviä asioita. Onko hän todella sitä mieltä, että esimerkiksi
talouden ohjausjärjestelmä vain häiritsee taloutta?
(Puhuja esittää kysymyksen Reulille sinistä korttia nostamalla työjärjestyksen 149 artiklan 8 kohta)
3-081
Herbert Reul (PPE). – Wenn Sie sich die Maßnahmen anschauen, die in den letzten Monaten hier beschlossen wurden,
und zusammenrechnen, was wir an Kosten verursacht haben, dann war das zwar nicht immer, aber sehr häufig ein Beitrag
zur Störung von wirtschaftlicher Entwicklung. Wir sollten also sorgfältiger nachdenken. Deshalb ist der Gedanke des
Industriekommissars in seinen Industriemitteilungen sehr klug, dass wir bei zukünftigen Entscheidungen immer den
Maßstab anlegen, ob sie der Wettbewerbsfähigkeit der europäischen Industrie dienen oder schaden.
3-082
Richard Seeber (PPE). – Frau Präsidentin! Es ist jedem hier im Raum klar: Je enger Europa zusammenwächst, desto
enger muss auch die wirtschaftspolitische Abstimmung sein. Deshalb hat auch ein Instrument wie das Europäische
Semester einen Sinn. Es muss jedoch dort enden, wo es in Aufgaben eingreift, die klassischerweise die Sozialpartner zu
erfüllen haben, wie beispielsweise die Lohn- und die Kollektivvertragsverhandlungen. Hier müssen wir wirklich Abstinenz

24 16-02-2011
üben; es macht keinen Sinn, dass Europa hier bestimmt, wie hoch Löhne in einzelnen Ländern sind. Wir sollten uns mehr
darauf konzentrieren, Markthindernisse aus dem Weg zu räumen, um die europäische Wirtschaft zum Blühen zu bringen.
Das betrifft Oligopole, Monopole, aber auch Marktzugangsbehinderungen. Es kann auch nicht sein, dass verschiedenen
Branchen bestimmte Gewinnspannen zugesichert werden. Hier tut mehr Wettbewerb Not, damit sich das Potenzial der
europäischen Wirtschaft entfalten kann.
Eine weitere Aufgabe der Europäischen Union muss es sein, dass wir unsere Infrastrukturen auf den neuesten Stand
bringen. Das betrifft Energie, Verkehr, Kommunikation. Hier sollte Europa auch die notwendigen Mittel haben, um
insbesondere die zwischen Mitgliedstaaten bestehenden Engpässe auszuräumen. Hier sollten wir auch überlegen, welche
Mittel wir diesem Europa zur Verfügung stellen können. Dazu gehört auch eine saubere Eigenmittelbasis. Deshalb die
klare Aufforderung an den Rat und die Mitgliedstaaten, Europa endlich einmal die notwendigen Mittel in die Hand zu
geben!
Des Weiteren betrifft das natürlich die Bildung sowie den Bereich F&E, wo wir einiges von europäischer Seite beizutragen
haben. Aber auch hier ist die Geldfrage entscheidend.
3-083
Jutta Steinruck (S&D). – Frau Präsidentin, Herr Kommissar, liebe Kolleginnen und Kollegen! Die Strategie Europa 2020
ist nicht nur für die Entwicklung der europäischen Sozial- und Wirtschaftspolitik, sondern auch für die nationale Sozial-
und Wirtschaftspolitik sehr wichtig. Wir müssen aufpassen, dass diese Strategie nicht missbraucht wird, um über die
europäische Ebene einen sozialen Kahlschlag in den Mitgliedstaaten zu praktizieren. Ich bin äußerst schockiert, dass die
Kommission im Jahreswachstumsbericht Lohnkürzungen und die Verschlechterung des Sozialschutzes vorschlägt. Einige
Vorredner sind schon darauf eingegangen: Die Wirkung auf die Menschen vor Ort ist katastrophal. Es kann nicht sein,
dass die Menschen, die Arbeitnehmerinnen und Arbeitnehmer, allein die Kosten für die Haushaltskonsolidierung bezahlen.
Auch ich möchte an alle Mitgliedstaaten appellieren, sich nur an den integrierten Leitlinien zu orientieren, wenn sie ihre
nationalen Reformprogramme ausarbeiten, da diese ein viel besseres Gleichgewicht zwischen Sozialschutz und
Wirtschaftswachstum ermöglichen. Im Jahreswachstumsbericht werden nun, wie bereits in der Agenda New Skills for New
Jobs, erneut die open ended contracts erwähnt. Herr Andor, wir haben ja im November 2010 schon einmal darüber
diskutiert: Es kann nicht sein, dass durch die Aufweichung von Arbeitnehmerrechten junge Menschen in den Arbeitsmarkt
integriert werden. Die Erfahrung in Europa hat gezeigt, dass diese Aufweichung nur einen Transfer in prekäre
Arbeitsverhältnisse bringt und keine neuen Arbeitsplätze schafft. Wir brauchen konkrete Maßnahmen, um den am meisten
gefährdeten Menschen zu helfen, und nicht nebeneinander agierende und nicht miteinander verbundene flagship-
Initiativen.
3-084
Danuta Maria Hübner (PPE). – Madam President, my reading of the reality of today and of tomorrow is that European
jobs will be sustainable only if they are underpinned by a competitive economy, and it is no secret that this not one of our
strong points.
To be successful on competitiveness in Europe, we need an institutionalised competitiveness process. We have to identify
success factors and we also have to see how to tailor them to the situation. We already have a large number of instruments
– competitiveness-related instruments – indeed, with a little bit of political will, we can use a substantial part of the
institutional framework to launch a Commission-led competitiveness process based on the Community system.
I am referring here to the European Semester, the growth survey that has already been mentioned. I could also mention
imbalances and precision – especially in the scoreboard, which should include structural competitiveness-related factors.
There is also the 2020 Strategy, which should be vigorously implemented now and not after 2013. All policies should
contribute to improving the competitiveness of the European economy: we need all hands on deck and decoupling
Europe’s core from the rest of it would simply generate a divided Europe. Sustainable jobs can only be created if Europe
sticks together.
A divided Europe will not be a competitive Europe.
3-085
Csaba Őry (PPE). – Köszönöm a szót, elnök asszony, úgy is, mint a 2010-es foglalkoztatási irányelvek jelentéstevője,
illetve a Néppárt koordinátora. Üdvözlöm a Bizottság javaslatát, hogy fenn kívánja tartani 2011-re a 2010-es
foglalkoztatási iránymutatásokat. Ezzel egyetértünk, ezt támogatjuk. Ugyanakkor a Lisszaboni Szerződés évenkénti
iránymutatásokat ír elő, tehát valóban nyomon kell követni, figyelnünk kell a változásokat, kapcsolatban kell lennünk
egymással, Bizottságnak, Tanácsnak és Parlamentnek, és adott esetben persze mégiscsak módosítni kell.
Azt javaslom tehát, hogy a 2020-as stratégia felülvizsgálata során, illetve az európai szemeszter munkálatai során egyfajta
vezérfonalul szolgáljanak a gazdasági foglalkoztatási integrált iránymutatások, és ha eltérések vannak, akkor vegyük a
fáradságot és módosítsunk. Problémák pedig adódhatnak. Nemrégiben tudtam meg, hogy az előzetes nemzeti

16-02-2011 25
reformprogramokban már a foglalkoztatási vállalásoknál bizonyos elmaradás mutatkozik, a 75%-os célkitűzés helyett 72%
körüli arányok mutatkoznak, nyilvánvalóan újra kell gondolni, nehogy úgy járjunk, mint a lisszaboni stratégia kapcsán,
ahol sok mindent vállaltunk és aztán keveset sikerült végrehajtani. Néhány alapelvet azért rögzítenék.
A nyugdíjak és a bérek kapcsán egyetértek. Nem kell beleszólni, tiszteletben kell tartani a szubszidiaritást, és külön
nemzeti vállalásokra van szükség, speciális csoportok, fiatalok, fogyatékossággal élők, többszörösen hátrányos helyzetben
lévők tekintetében.
(A hangszóró feltenni egy kérdést Reulille emelése a kék kártyát az eljárási szabályzat 149., 8. bekezdés)
3-086
Krisztina Morvai (NI). – Megint kénytelen vagyok magyar képviselőtársamtól kérdést feltenni. A nyugdíjak és a bérek
kérdésében való szubszidiaritás azt jelent-e, hogy a magyar, illetve a posztkommunista országok munkavállalóinak és
nyugdíjasainak következetesen, folyamatosan és örökre tört hányada lesz a nyugdíja illetőleg a fizetése, mint a nyugateurópaiaknak,
mert ez nagyon szomorú, hogyha ezalatt ezt kell értenünk. Jelenleg ez így van. Egy ápolónő 70 000 forintot
keres, egy pedagógus 90 000 forintot, a nyugdíjasoknak megélhetési, alapvető nehézségeik vannak. Hogy kell ezt
értenünk?
3-087
Csaba Őry (PPE). – Nem, képviselő asszony, nem így kell érteni, de a nyugdíjaknak a kérdése alapvetően a gazdaság
teljesítőképességétől függ. Attól függ, hogy mi az, amit meg tudunk termelni, és ennek alapján tudunk megfelelő
nyugdíjakat biztosítani. Az a stratégia tehát, amiről beszélünk, amely versenyképessé, működőképessé, sikeressé akarja
tenni Európát, ez jelenti a lehetőséget arra, hogy emelkedjenek a ma még hátrányosabb helyzetben lévő országokban is a
nyugdíjak, de egyenszabályokat bevezetni nem lehet, mert óriási különbségek vannak jelen pillanatban. Nyilvánvalóan
fokozatos közelítésre van szükség a jövőben is.
3-088
Elisabeth Morin-Chartier (PPE). – Madame la Présidente, dans le cadre de la stratégie Europe 2020, ces lignes
directrices pour l'emploi doivent affronter trois grands défis.
Le premier, c'est sortir de la crise par la recherche, l'innovation et la compétitivité pour assurer une vraie reprise
économique qui nous permette d'assurer cette reprise sociale. Le deuxième, c'est de renouveler toute une génération de
salariés qui part maintenant à la retraite. Le troisième, c'est d'être compétitif dans une économie mondialisée en libérant les
entreprises d'un certain nombre de poids fiscaux qui pèsent sur elles et qui les entravent.
Dans ce contexte-là, nous devons cibler trois publics particulièrement fragiles.
Tout d'abord, les jeunes, les jeunes pour lesquels nous devons absolument lutter contre les sorties sans qualification qui les
excluent durablement du monde du travail. Les jeunes, parce que nous devons faciliter leur entrée dans le monde du
travail, et pas seulement par des contrats précaires, pas seulement par des stages; il nous faut lutter contre leur chômage,
qui est un mal durable qui pèse considérablement dans notre monde actuel avec la crise qui les a frappés plus lourdement.
Le deuxième public cible, ce sont les femmes, les femmes qui sont victimes d'emplois précaires et qui sont sous-payées.
Le troisième public cible, ce sont les seniors que nous devons savoir maintenir dans l'emploi. Pour cela nous avons des
outils européens, en particulier le FSE, et je crois qu'il nous faut nous appuyer sur ce levier-là.
3-089
Czesław Adam Siekierski (PPE). – Pani Przewodnicząca! Od przedstawionej przez Komisję strategii Europa 2020
upłynął prawie rok. Nie był to dla Europy łatwy czas. Państwa członkowskie nadal zmagały się z następstwami kryzysu.
Zepchnięto na dalszy plan działania na rzecz realizacji nowej strategii. Ambitne plany Europa 2020, takie jak zwiększenie
wskaźnika zatrudnienia do 85%, zmniejszenie liczby osób zagrożonych ubóstwem o 20% czy wzrost wydatków na
badania do poziomu 3%, wydają się już w niespełna rok od rozpoczęcia realizacji strategii zagrożone. Bezrobocie w Unii
sięga obecnie 10%. Wciąż nie widać perspektyw na jego znaczący spadek. Wręcz przeciwnie: zakładając, że obecne
powolne tempo wychodzenia Europy z kryzysu się utrzyma, bezrobocie będzie jeszcze większe przez co najmniej
najbliższe lata. Niski poziom zatrudnienia sprzyja szerzeniu się ubóstwa i marginalizacji społecznej. Potwierdza to raport
Eurobarometru z czerwca ubiegłego roku.
3-090
Enrique Guerrero Salom (S&D). – Señora Presidenta, en el horizonte del año 2020 y más allá de esta fecha, el auténtico
riesgo sistémico que corre la Unión Europea es el de perder la capacidad de competir ante la existencia de grandes sectores
económicos, cada vez más tecnológicos y más potentes.
Capacidad para competir es lo que necesitamos: competir para crecer, crecer para crear empleo, crear empleo y crecer para
proteger y asegurar nuestro modelo social.

26 16-02-2011
La única materia prima imprescindible que tenemos es el conocimiento y debemos aprovechar ese conocimiento para
innovar, para adaptarnos a los cambios y, sobre todo, para liderar esos cambios.
Por eso, necesitamos invertir mucho más en universidades, en nuestro sistema educativo y en nuestra investigación y
desarrollo para ser una potencia en aquello en que podemos serlo: el conocimiento.
3-091
Riikka Manner (ALDE). – Arvoisa puhemies, arvoisa komission jäsen, Eurooppa 2020 -ohjelman tavoitteet ovat hyviä ja
kunnianhimoisia. Haluaisin omassa puheenvuorossani lähinnä keskittyä siihen, mitkä ovat ne käytännön tekijät, välineet,
joilla me voimme viedä nämä tavoitteet ruohonjuuritasolle, jossa muun muassa Lissabonin strategian osalta
epäonnistuimme.
Ensinnäkin me tarvitsemme todellakin koko Eurooppaa. Me tarvitsemme Euroopan alueita. Meidän pitää pystyä
tunnistamaan kunkin alueen menestystekijät ja osaamisen potentiaali. Tähän me pystymme vastaamaan pitkälti
koheesiopolitiikalla. Jotta me pystymme luomaan lisää työpaikkoja, innovaatiotoimintaa ja nimenomaan käytännöstä
lähtevää innovaatiotoimintaa, me tarvitsemme koko Euroopan kattavaa koheesiopolitiikkaa toteuttamaan näitä tavoitteita
alueilla. Sen lisäksi tarvitsemme toki tutkimus- ja kehityspolitiikkaa ja rahoitusta sille sektorille, mutta pidän
ydinkysymyksenä toimivaa koheesiopolitiikkaa.
3-092
Ilda Figueiredo (GUE/NGL). – Sra. Presidente, é lamentável que os problemas sociais continuem a ser o parente pobre
das políticas comunitárias, que sejam sistematicamente desvalorizadas as consequências sociais das políticas orçamentais,
financeiras e da concorrência, que insistam na cartilha neoliberal, indiferentes aos quase 25 milhões de desempregados,
aos cerca de 30 milhões de trabalhadores precários e mal pagos, aos mais de 85 milhões de pessoas em situação de
pobreza, enquanto os lucros de grupos económicos e financeiros não cessam de aumentar.
Por isso, Sra. Presidente, aqui transmito o grito de indignação que organizações sociais diversas deixaram na Ágora dos
Cidadãos que o Parlamento Europeu organizou recentemente em Bruxelas. Aqui fica a indignação dos milhões de
trabalhadores, desempregados, mulheres e jovens, que continuam a lutar por essa Europa fora contra tais políticas.
É tempo de uma ruptura com o Pacto de Estabilidade, o Pacto de Competitividade e outros do género. É preciso respeitar
as pessoas e os trabalhadores.
3-093
Oreste Rossi (EFD). – Signor Presidente, onorevoli colleghi, concordo sul fatto che il Parlamento, per essere in grado di
proporre le migliori linee sulla politica per l'occupazione per il 2020, deve disporre di tempi adeguati. In un periodo di crisi
come quello che stiamo vivendo in Europa, non possiamo non tenere in considerazione le necessità della nostra gente. È
indispensabile prevedere aiuti alle famiglie, ai giovani in cerca d'occupazione e a chi, lungo il suo percorso lavorativo,
resta senza lavoro.
L'Europa deve avere il coraggio di fare delle scelte, garantendo il lavoro anzitutto ai propri cittadini e poi a quelli di paesi
terzi, e creando un'interconnessione fra gli uffici preposti all'occupazione dei vari Stati membri in modo che tutti, in
qualunque paese, possano sapere quali sono i lavori disponibili.
Particolare attenzione va posta alla difesa delle frontiere per evitare un'invasione incontrollata di centinaia di migliaia di
immigrati che, stante la situazione politica del Maghreb, stanno per invadere i nostri territori. Solo un'immigrazione
controllata e limitata alle effettive disponibilità di posti di lavoro può permettere l'integrazione di cittadini di paesi terzi,
evitando tensioni e discriminazioni a discapito di crescita economica e benessere sociale.
3-094
Franz Obermayr (NI). – Frau Präsidentin! Hinsichtlich der Strategie gehen die Erwartungen auseinander. Während die
einen sicher sind, dass hier nur heiße Luft produziert wird und die Strategie das Papier nicht wert ist, auf dem sie gedruckt
ist, sehen wir sehr dramatische reale Szenarien auf uns zukommen – ich denke nur an die Flexibilisierung der
Arbeitsmärkte. Damit kommen Massen schlecht qualifizierter Billigarbeitskräfte nach Mitteleuropa, und Lohndumping ist
die Folge.
Geradezu blauäugig scheint das in der Strategie formulierte Ziel zu sein, 40 % der jüngeren Generation sollten einen
Hochschulabschluss haben. Ich frage: Wofür? Wir haben bereits jetzt eine Situation – ich denke an Italien –, dass kaum
qualifizierte Jobs für Jungakademiker angeboten werden und dass diese sich mit Billigjobs über Wasser halten müssen.
Wofür brauchen wir wirklich einen derart hohen Akademikeranteil, wenn keine entsprechenden Jobs verfügbar sind? Dass
wir eine höhere Qualifikation brauchen, ist richtig, aber wir erreichen das nicht, indem wir einfach 40 % der Bevölkerung
ein Uni-Diplom umhängen. Das ist der falsche Weg!
3-095

16-02-2011 27
Paulo Rangel (PPE). – Sra. Presidente, queria registar que é fundamental, nesta altura em que há uma grave crise da
dívida soberana e financeira, apostar no desenvolvimento económico a partir do crescimento e das estratégias de
crescimento e, nomeadamente, ter aqui uma política para o emprego. Eu creio que, ao termos uma política para o emprego,
resolvemos não apenas um problema económico. Resolvemos também um problema social. E por isso queria deixar aqui
uma mensagem para um segmento de emprego a que temos de estar atentos na Estratégia 2020.
Fala-se aqui – ainda hoje de manhã se falou muito – dos jovens, mas há um sector do emprego, um sector geracional
fundamental, que é aquele que tem mais de 50 anos e que está, portanto, próximo da reforma. Se nós queremos adiar a
idade da reforma, se nós queremos criar uma sociedade mais activa, temos de ter uma estratégia para os trabalhadores
precários, para os trabalhadores em dificuldades com mais de 50 anos.
3-096
Vasilica Viorica Dăncilă (S&D). – Prin promovarea reformelor structurale coordonate la nivelul statelor membre,
Strategia 2020 trebuie să deschidă calea spre un nou model de creştere economică în Europa. Consider că aceste reforme
sunt indispensabile pentru toate statele membre având în vedere nivelul ridicat al şomajului în rândul tinerilor. Este nevoie,
totodată, să sprijinim întreprinderile mici şi mijlocii să îşi pună în valoare întregul potenţial în vederea creării de noi locuri
de muncă. Includerea pe lista obiectivelor Uniunii Europene, creşterea economică, obiectivul social, respectiv lupta
împotriva sărăciei sunt, de asemenea, importante pentru Europa, pentru că îndeplinirea acestora va contribui la asigurarea
independenţei economice a Uniunii Europene.
Nu în ultimul rând, cred că Strategia 2020 trebuie să fie accesibilă cetăţenilor europeni, deoarece ei trebuie să înţeleagă
responsabilităţile care revin tuturor actorilor implicaţi în punerea în aplicare a acesteia, autorităţi naţionale, locale şi
regionale, la care se adaugă şi contribuţia cetăţenilor europeni.
3-097
Jan Kozłowski (PPE). – Pani Przewodnicząca! Wytyczne w sprawie zatrudnienia są i powinny być traktowane jako
podstawowy instrument w procesie zarządzania gospodarczego zawierającego się w koncepcji semestru europejskiego.
Wytyczne te stanowią dla państw członkowskich fundament, na którym budowane są obecnie krajowe programy reform,
od których przecież zależy powodzenie strategii Europa 2020. Zgodnie z harmonogramem prace nad krajowym
programem reform zostaną zakończone w kwietniu. Powołując się na opinię również Komitetu Regionów chciałbym
podkreślić znaczenie włączenia zarówno parlamentów narodowych, jak i władz regionalnych i lokalnych w prace nad
narodowymi programami reform. Wprowadzenie na obecnym etapie zmian do wytycznych mogłoby zakłócić ten proces.
Chciałbym zwrócić uwagę na konieczność zintegrowanego horyzontalnego podejścia do realizacji strategii Europa 2020.
Dlatego też podkreślam po raz kolejny znaczenie instrumentów polityki spójności dla strategii Europa 2020.
3-098
Anna Záborská (PPE). – Štyri usmernenia Rady pre politiky zamestnanosti by mali zostať v platnosti aj v roku 2011.
Usmernenia týkajúce sa zvyšovania kvalifikácie by si pravdepodobne našli svojich realizátorov podľa princípu dopytu a
ponuky aj bez intervencie štátu.
Zvyšovanie zamestnanosti žien si takúto intervenciu vyžaduje, ale skôr než k nej prikročíme, mali by členské štáty uznať
prácu žien-matiek, ktoré sa starajú o svoje deti, a ich prínos k hrubému domácemu produktu. Nedávajme prácu tým, ktoré
jej už teraz majú dosť.
Štát by sa mal preto sústrediť na boj proti chudobe a sociálnemu vylúčeniu, lebo z priepasti chudoby sa len málokto
dostane sám.
3-099
Pervenche Berès, rapporteure. − Madame la Présidente, Monsieur le Commissaire, peut–être pourrez–vous dire au
président Barroso que nous aurions aimé qu'il participe à ce débat car c'est le premier débat autour des enjeux de l'examen
annuel de croissance, pierre angulaire de ce semestre européen qu'il a tant voulu et dont il considère que c'est un élément
clé pour sortir l'Union européenne de la crise.
Peut–être pourrez–vous lui dire aussi que, dans ces conditions, le Parlement européen ne sera pas un partenaire facile et
que le paquet sur la gouvernance économique nécessite que la Commission accorde plus d'importance à ce qui sortira de ce
Parlement.
Enfin, vous pourrez lui dire aussi que, pour ce Parlement, la mise en œuvre du traité de Lisbonne, de tout le traité de
Lisbonne, et notamment de l'article 9 qui vous demande de faire de la question sociale une question horizontale, n'est pas
pour nous lettre morte. Nous attendons la pleine utilisation du traité de Lisbonne. On dit en permanence qu'il faut procéder
à une révision minimale du traité et utiliser tout le potentiel. Dans le potentiel de cet article 9, nous avons parfois
l'impression que l'examen annuel de croissance lui tourne le dos.
Enfin, je voudrais vous dire, à l'issue de ce débat, ce qui me frappe. On a parfois l'impression qu'à la Commission
européenne, même après cette crise, on continue à réfléchir sur la base des "vieilles recettes", avec l'idée que l'essentiel,

28 16-02-2011
c'est la réforme du marché du travail. On sait bien, dans la pensée dominante au sein de la Commission européenne dont
vous n'êtes sans doute pas un représentant, que lorsqu'on parle de réformes du marché du travail, on parle de flexibilité,
même pas de flexicurité, mais de flexibilité.
Or, les dix années écoulées, avant même la crise, nous apprennent que cette façon de penser – il suffit qu'il y ait de la
croissance pour qu'il y ait de l'emploi – ne suffit plus. Le vrai défi qui est devant nous, c'est celui de l'emploi, que ce soit
pour nous, que ce soit pour les pays autour de nous.
Or, lorsque je vois le débat qui s'engage autour de la compétitivité, je vois un débat qui tourne le dos à cette priorité autour
de l'emploi et je m'en inquiète.
3-100
László Andor, Member of the Commission. − Madam President, I would like to thank Members for this very substantial,
inspirational and stimulating discussion. I would like to answer all the major points that have been raised as questions or
comments and observations concerning the annual growth survey, the Economic Semester and Europe 2020 in general.
The most important thing is that we get the picture right, both about the documents and also about the economic situation
in the European Union. The inconvenient truth is that Europe is experiencing a recovery. Last year we already had
economic growth in the European Union – but not in every Member State – and that is where the second part of the
inconvenient truth comes. We are experiencing a very fragile and divided recovery. The Commission has looked at this
situation very thoroughly and developed policies accordingly.
We need to maintain and strengthen the recovery, and we have to address the current division. This will not, however, be
possible without addressing the weaknesses that have been exposed by the crisis in economic and monetary union, which
we will do by developing further the architecture of economic and monetary governance in the European Union. That is
where the complications begin and where it may be true that the priorities are not always immediately recognised by
everyone.
For us, economic growth is the priority and all other policies in this phase serve this. We need to strengthen growth and
make it more robust, but in order to do this we need a greater level of financial stability, and for that we also need fiscal
consolidation. It is inevitable that, in the coming years, fiscal consolidation will remain on the agenda in the interests of
stabilisation and of being consistent with the kinds of cyclical intervention which the Member States implemented against
the recession in previous years.
We need a smart consolidation which does not undermine demand in the economy and which preserves the integrity of the
EU economy as a whole. This lesson has to be learned. This must begin by stabilising the euro. I could obviously use
stronger expressions here, but let us just stick to this one. We need to stabilise the euro and economic and monetary union.
The lesson we share is that, in order to do that, we need to strengthen the economic leg of this Union and the economic leg
of policy coordination at European level.
Let me just ask a question and leave it as a question on this. The question is whether the strengthening of the economic leg
of governance can succeed without a collective effort on wages, on coordinating wage developments in the European
Union. When I say that, and when we include suggestions in this area in the annual growth survey, it does not mean that
we would question the importance of the social dialogue – quite the contrary. We have praised countries with a tradition
and culture of strong social partnership. We recognise that they suffered less from the crisis and, in particular, suffered
fewer losses in terms of human resources. Unemployment remained lower in these countries. We advocate the
strengthening of social dialogue in other Member States which have suffered more and which responded to the crisis with
less flexibility than countries like Germany, the Netherlands or Austria.
We have also increased the level of social dialogue at European level. We recently held macroeconomic dialogue with the
social partners and we will have a new tripartite social forum in March in order to enhance coordination and dialogue with
the social partners.
I would like to reject very categorically the notion that the Commission is doing business as usual. In the last year the
Commission has introduced a number of qualitatively new initiatives. We are pursuing a robust agenda for Financial
Regulation. Commissioner Barnier’s work should not be underestimated.
As part of Europe 2020, we outlined a new concept for industrial policy at European level which does much more for
competitiveness and the sustainability of jobs in the European Union. We are pursuing a number of innovative approaches
to boost investment and to find funding for it. A group of Commissioners has been working to develop innovative financial
instruments. The first example of this is going to be an outline for supporting developing energy networks in Europe. This
is absolutely necessary in order to develop the energy markets and the necessary infrastructure that is vital for it.

16-02-2011 29
We have launched the microfinance facility. I am grateful to Parliament and the Council for the final consensus that made
this possible last year. Just last week I was present in the Netherlands at the launch of the first EU-supported microfinance
facility and there are more in the pipeline in order to support potential entrepreneurs, perhaps after the experience of being
unemployed: women coming back to the labour market after childbirth or people who have already been working and want
to seek a new form of enterprise beyond 50, or even 60.
When we discuss employment policies – and a good example of this was a couple of weeks ago when the EPSCO Council
was hosted by the Hungarian Presidency in Gödöllő – we focus on how to generate job-rich goals, but also on the groups
in most difficulty. In this case I must mention in particular young people.
Youth unemployment is very dramatic in some Member States. Again we have to be aware of diversity. Luckily, there are
some Member States where youth unemployment is low, but the European average is too high. In some Member States,
like Spain and the Baltics, it is at a tragic level. The governments have been alerted and a complex set of policies, from
education to employment services and other types of measures, is required. But youth is not the only problem group. It is
true that we have to do more with regard to the employment of older workers. That is why we designated 2012 the
European Year for Active Ageing.
On the institutional questions concerning the employment guidelines – which I believe continue to be our focus and
provide guidance and substance – there is a clear role for the European Parliament under Article 148 of the Treaty. The
employment guidelines are to be renewed. This is confirmation that we want them to continue until 2014; they should
neither be subject to major changes nor overruled by annual growth surveys. The guidelines provide long-term orientation,
while the growth survey is an annual exercise that concerns its substance. But it is obviously true that the NRP exercise is
crucial and that the Commission is pursuing it very seriously in the context of Europe 2020. Parliament will be involved in
the discussions in various ways. I should refer here to the multiannual financial framework negotiations. The EU budget
also has to reflect 2020 priorities and we will keep Parliament informed about the preparation of the national reform
programme as the country-specific recommendations develop.
It is clear that there is concern at this early stage about the future of Europe 2020. In a way, a spectre is haunting Europe
2020: that of the Lisbon Strategy. I have had many opportunities in this House to discuss why we believe there is a much
better chance, through a more focused system of targets and also a more focused system of reporting and implementation,
of success with Europe 2020.
Only the Commission can ensure that there is consistency between these initiatives. We have a number of balls in the air
and we have to make sure that none of them falls while conducting economic policies: Europe 2020, economic
governance, the single market and cohesion policy. None of them must be damaged in this exercise. All of them need to be
pursued in a very robust way, ensuring that all 27 Member States are involved. The Commission is obviously against the
concept of a two-speed Europe. We have to ensure that the divided recovery which we are experiencing does not turn into
political divisions in the coming period.
3-101
János Martonyi, President-in-Office of the Council. − Madam President, first and foremost I would like to thank you all
for the very constructive and useful debate. I also would like to extend my special thanks to Mrs Perez for her excellent
report and the very important observations and criticisms that she made.
We may have a different reading of the reality, as referred to by Mrs Danuta Hübner, both for a crisis and for the recovery,
but I believe that we all agree on one point, and that is that nobody is interested in a jobless recovery. We are all striving
for a balance between fiscal consolidation and growth and job creation. Indeed, fiscal discipline and the raising of
employment levels should go hand in hand.
On a more general note, on economic issues, we all know that now we have a comprehensive approach, a comprehensive
‘package’ or ‘Gesamtpaket’, as some people say, most of the elements of which have just been referred to by
Commissioner Andor. As far as the Presidency is concerned, I would just like to underline again that we have to focus
upon two of all the elements of the package. One is certainly the implementation and the application of the European
Semester. This is the first time, it is the first exercise. It will have a major impact on the subsequent development of the
whole European integration process.
Just to mention two things briefly. One is that we have a very tight schedule, so the deadlines must be respected by all, and
the headline targets will have to be achieved. We have to make all possible efforts to ensure that the overall deadlines are
met through the contributions of the individual Member States, in the fields both of employment and innovation, and of
energy.

30 16-02-2011
Let me just mention, about energy, that there was a very successful meeting of the European Council on 4 February. For
many of us it represented a kind of breakthrough, both for the establishment of the integrated energy market and for energy
efficiency. Important decisions were also made with respect to the external aspects of the common energy policy.
Last but not least, I would just like to mention the fight against poverty, the fight for social inclusion. In this respect, I
would like to congratulate you on the resolution you have just adopted on Roma integration. I would like to extend my
very special congratulations and thanks to Lívia Járóka, who played a decisive role in the preparation of the report, and
also in the adoption of this extremely important resolution, which will be very helpful for us when we work on and finalise
the European framework strategy for Roma integration.
The other element we want to concentrate upon is the six legislative texts. Here I would like to assure Sylvie Goulard that
we do not only want to listen to Parliament. We indeed would like to have, and we have to make, an agreement with
Parliament under the terms of the ordinary legislative process. We will have to do everything possible so that this process
is accelerated and can be successfully concluded by the end of the Hungarian Presidency.
I do not want to get into the other elements of the comprehensive package. I would just like to underline one thing. The
Council wants to fully respect the Community method. We have no reservations whatsoever in this regard. As we said
many times before, the Lisbon Treaty changed many things. There were major shifts in competences. We all know about
them. But the Treaty of Lisbon did not change the heart of the European architecture and this is the Community method.
We will strictly abide by that. Of course, we always have to be in line with the Treaty. I would just like to refer to the fact
that if you read carefully the conclusions of the European Council of 4 February, you will find there that everything must
be in line with the Treaty.
Now my last remark is very short. It is about the money. As was pointed out by Lena Ek, policies need money and policies
need financing. I could not agree more. But we know very well that there are divergences in the approaches of the Member
States. At this point in time I would just like to underline one thing from the point of view of the Presidency: we warmly
suggest that first we discuss the substance and thereafter discuss the figures and the monies and the resources. There will
be a long debate. We will have very useful orientation debates on cohesion policy, on energy policy, on agriculture and so
on, but, as is said sometimes,
3-102
Il ne faut pas mettre la charrue avant les bœufs.
3-103
‘You should not put the cart before the horses’. So, all in all, we would really like to help all these debates and then come
to the real debate, the final debate about the resources. Again, I would like to congratulate you all and thank you very
much for the guidance we have received.
3-104
Πρόεδρος. – Έχω λάβει έξι προτάσεις ψηφίσματος σύμφωνα με το άρθρο 110, παράγραφος 2, του Κανονισμού, σχετικά
με την Ευρώπη 2020 και μία πρόταση ψηφίσματος σύμφωνα με το άρθρο 110, παράγραφος 2, του Κανονισμού, σχετικά
με την πολιτική των κρατών μελών στον τομέα της απασχόλησης 2 .
Η κοινή συζήτηση έληξε.
Η ψηφοφορία θα διεξαχθεί αύριο, Πέμπτη 17 Φεβρουαρίου, στις 12.00 το μεσημέρι.
***
3-105
Jean-Pierre Audy (PPE). – Madame la Présidente, à juste titre, M. le ministre a fait allusion au respect du traité et il a
souligné qu'il y avait eu un Conseil européen le 4 février. Je voudrais savoir, en application de l'article 15 du traité sur
l'Union européenne, quand le président du Conseil européen viendra rendre compte du Conseil européen du 4 février
devant le Parlement européen, puisque je crois qu'il ne vient pas pour cette session.
3-106
La Présidente. – Nous en prenons note. Merci beaucoup.
Déclarations écrites (article 149)
3-108
Petru Constantin Luhan (PPE), în scris. – Reafirm importanţa dezvoltării cât mai curând a tuturor aspectelor tehnice
privind iniţiativa „Tineretul în mişcare”. Este vital ca cei peste 100 de milioane de tineri din Uniune să aibă mijloacele
necesare şi instrumentele adecvate astfel încât să îşi aducă contribuţia la îndeplinirea obiectivelor stabilite pentru 2020.
2 βλέπε πρακτικά

16-02-2011 31
Apreciez că sistemul de învăţare pe tot parcursul vieţii şi integrarea tinerilor într-un astfel de sistem este coordonata de
bază pentru creşterea inteligentă şi durabilă, pentru asigurarea unei vieţi sănătoase a viitorilor adulţi.
Asigurarea unei calităţi ridicate pentru învăţământul superior şi susţinerea implicării tinerilor în activităţi de cercetaredezvoltare
poate asigura succesul demersului de creştere a competitivităţii economice. Noi activităţi pot fi dezvoltate
având în vedere potenţialul creativ al tinerilor. În plus, consider că prezentarea oportunităţilor de angajare, alături de
instruirea de o calitate superioară poate asigura şanse mult mai mari pentru integrarea pe piaţa forţei de muncă. Este, deci,
nevoie să avem cât mai devreme detaliile tehnice privind această iniţiativă pentru a putea începe activităţile necesare în
valorificarea maximă a acestui an, An european al voluntariatului.
3-109
Joanna Senyszyn (S&D), na piśmie. – Jakość kapitału ludzkiego ma decydujące znaczenie dla powodzenia strategii UE
2020. Zasada gender mainstreaming jest kluczowa dla systemu kształcenia i szkolenia zawodowego. To warunek
niezbędny długoterminowego, dostosowanego do potrzeb rynku pracy rozwoju zawodowego kobiet, lepszego
wykorzystania ich potencjału, zwiększenia zatrudnienia kobiet w tym zwłaszcza w nietradycyjnych zawodowych,
niskoemisyjnych sektorach gospodarki oraz na wysokich decyzyjnych stanowiskach. Apeluję o dostosowanie kształcenia i
szkoleń zawodowych do potrzeb kobiet oraz o zwiększenie w nich udziału kobiet. Obecnie, szkolenia i kształcenie
zawodowe nie uwzględniają różnych potrzeb kobiet, ich warunków ekonomiczno-społecznych. To powoduje, że kobiety
doświadczają znacznie większych trudności związanych z powrotem lub wejściem na rynek pracy niż mężczyźni.
System kształcenia i szkolenia zawodowego dla kobiet, aby skutecznie działać, musi być kompleksowy, tj. obejmujący
doświadczenia, sytuację życiową oraz wielowymiarowe potrzeby kobiet w zakresie kształcenia, w tym specyficzne
potrzeby np. kobiet niepełnosprawnych, starszych, ubogich, imigrantek. Priorytetem jest elastyczny, przystępny finansowo
dostęp do wysokiej jakości szkoleń. Istotne są także zachęty dla pracodawców, które ułatwiłyby organizowanie szkoleń
dla kobiet pracujących w małych przedsiębiorstwach i w domu. Zgodnie z zamierzeniami strategii UE 2020 konieczne jest
także skuteczniejsze powiązanie kształcenia zawodowego z potrzebami rynku pracy, aby tworzyć nowe możliwości w
zakresie szkoleń dla kobiet w dziedzinie nauki, matematyki, techniki.
3-110
Rovana Plumb (S&D), in writing. – The EU 2020 strategy should help Europe recover from the crisis and come out
stronger, through jobs and smart, sustainable and inclusive growth based on five EU headline targets as regards promoting
employment. A strong social protection system, investment in active labour market policies and education and training
opportunities for all are essential to reduce unemployment and prevent long term exclusion. The flexicurity is not
applicable in Member States with low possibilities of strengthening social protection systems due to budget restrictions
and macroeconomic imbalances, as in Romania, and I consider that reducing labour market segmentation has to be
achieved by providing adequate security for workers under all forms of contracts. Any labour market reforms must be
introduced by reaching a high degree of social consensus through agreements with the social partners at national and EU
level. A legislative agenda is essential to eradicate the existing pay gap between women and men by 1% every year in
order to achieve the target of 10% reduction by 2020. The EU 2020 strategy should include a target of reducing poverty
amongst women in the EU as 17 % of the women are classed as living in poverty, mostly single mothers, immigrants and
older women.
3-111
Silvia-Adriana Ţicău (S&D), în scris. – Strategia UE 2020 trebuie să fie susţinută de cadrul financiar 2014-2020.
Transportul, energia şi comunicaţiile reprezintă coloana vertebrală a economiei europene. Investiţiile în aceste domenii vor
crea locuri de muncă şi vor asigura dezvoltarea economică şi socială. Politica industrială a Uniunii este un element esenţial
al Strategiei UE 2020. Dezvoltarea industriei si crearea de locuri de muncă pe teritoriul UE vor asigura competitivitatea
Uniunii pe plan internaţional.
În ultimele decenii, goana companiilor europene după profit a condus la delocalizarea producţiei industriale către ţări terţe,
ce au costuri de producţie mici, şi la pierderea locurilor de muncă în UE. O politică de coeziune puternică şi finanțată
corespunzător, cuprinzând toate regiunile europene, trebuie să fie un element-cheie complementar al Strategiei UE 2020.
Această abordare orizontală este o pre-condiție pentru realizarea cu succes a obiectivelor propuse în cadrul UE 2020,
precum şi pentru realizarea coeziunii sociale, economice şi teritoriale. Un exemplu în acest sens este Strategia UE pentru
Regiunea Dunării, care va contribui la prosperitate, dezvoltare economică şi socială şi la asigurarea securității în regiune.
Având în vedere că principala preocupare a cetăţenilor europeni rămâne legată de siguranţa locului de muncă, consider că
Strategia UE 2020 va avea succes doar dacă Europa socială va deveni realitate.
3-112
Frédéric Daerden (S&D), par écrit. – La stratégie Europe 2020 est ambitieuse, notamment en matière d'emploi, et la
mise en œuvre des lignes directrices pour l'emploi participe à sa réalisation. Ses objectifs sont fondamentaux, surtout pour
permettre le financement des pensions et pour construire un modèle social européen basé sur le bien-être. Les éléments qui
pourraient constituer une base de ce modèle social ont été remis en question par les propositions de Mme Merkel et de
M. Sarkozy. En effet, parmi les propositions du pacte de compétitivité se trouve celle de la suppression de l'indexation
automatique des salaires par rapport à l'inflation. L'argument est que cette suppression permettrait d'augmenter la

32 16-02-2011
compétitivité et donc l'emploi. Rien ne démontre la véracité automatique de ce raisonnement. Supprimer l’indexation
automatique pourrait même créer dans certains cas des phénomènes d’accélération de l’inflation, ce que personne ne
souhaite. Il existe encore bien d'autres moyens de se battre pour l'emploi, comme les investissements stratégiques ou la
formation dans les secteurs d'avenir. L'indexation des salaires et des allocations sociales est un instrument bien compris par
certains pays pour diminuer le risque de pauvreté des travailleurs, phénomène grandissant en Europe. Cela permet donc de
réaliser un autre objectif de l'Union pour 2020: 20 millions de pauvres en moins.
3-113
João Ferreira (GUE/NGL), por escrito. – A estratégia Europa 2020 vai revelando a sua verdadeira agenda. O último
Conselho Europeu veio confirmá-la. Mais liberalizações; avanço do mercado sobre novas áreas; flexibilização laboral;
ataques sem par a salários e a direitos sociais. Os instrumentos para a implementação desta agenda estão definidos: a
chamada governação económica e o recente pacto para a competitividade, imposição da Alemanha e da França. Na
prática, querem generalizar e impor como regra o que está a ser imposto pela UE e pelo FMI em diversos Estados-
Membros, ao abrigo dos perversamente chamados planos de ajuda, com consequências devastadoras no plano económico
e social. A aplicação das medidas agora propostas escamoteia as reais causas da difícil situação económica e social de
países como Portugal. Pior, teria consequências particularmente graves para esses países e para as condições de vida dos
seus povos. Estamos perante uma gravíssima ameaça aos direitos dos trabalhadores e dos povos da Europa, que assume
contornos de cruzada revanchista contra direitos laborais e sociais, procurando nivelá-los por baixo, por via do ataque aos
salários, do aumento da idade da reforma e da eliminação de restrições à circulação da força de trabalho na UE – criando
condições para a sua desvalorização e para uma ainda maior flexibilização das leis laborais.
3-114
Danuta Jazłowiecka (PPE), na piśmie. – Mija rok odkąd została przyjęta nowa strategia „Europa 2020” i przyszedł czas
na wyciągnięcie pierwszych wniosków. Przywitano ją z pewnym sceptycyzmem, który był uzasadniony całkowitym
niepowodzeniem strategii lizbońskiej. Wielu komentatorów prognozowało, iż ona także pozostanie jedynie pustym
dokumentem, pełnym równie szczytnych, co nierealistycznych celów. Któż nie pamięta fundamentalnego założenia
strategii lizbońskiej, iż Unia do 2010 roku stanie się najbardziej konkurencyjną gospodarką na świecie. I gdzie jesteśmy
obecnie? Wielki kryzys ekonomiczny i kryzysy budżetowe w strefie euro spowodowały, iż Unia musi walczyć o
przetrwanie, a nie o pozycję światowego lidera ekonomicznego.
Czy strategia „Europa 2020” również zakończy się niepowodzeniem? Istnieją ku temu przesłanki! Zamiast zastanawiać
się, jak tworzyć gospodarkę opartą na wiedzy i innowacji, czy jak ograniczać społeczne wykluczenie, dyskutujemy, jak
bardzo zostaną ograniczone fundusze we wspólnotowym budżecie. Coraz bardziej widać, iż brakuje woli politycznej do
faktycznego zajęcia się strategią zaproponowaną przez Komisję. Wydaje się, iż po raz kolejny problem długofalowej wizji
rozwoju Unii, został przesłonięty przez bieżące problemy. Aby Wspólnota mogła zachować swoje miejsce w światowej
gospodarce, aby mogła konkurować nie tylko z USA i Chinami, ale również Brazylią czy Indiami, musi wyznaczyć sobie
długofalowe cele i konsekwentnie nimi podążać. Plan już mamy, teraz trzeba jedynie dążyć do jego konsekwentnej
realizacji.
3-115
Ádám Kósa (PPE), írásban. – Az EU 2020 stratégiája nemcsak annak megfogalmazásakor mutatott túl a Lisszaboni
Stratégián, hanem egyenesen az új, válságos időszakhoz kellett igazítani, mi több: most már a gazdasági kormányzás és az
euró megmentésének időszakára is reflektálnia kell. Az új tagállamoknak arra is oda kell figyelniük, hogy elegendő
mozgásterük és versenyképességük maradjon a kelet-európai rendszerváltások óta hordozott és mélyülő strukturális és
foglalkoztatási problémák megoldására. A múltbeli hibás döntések, súlyos kormányzati mulasztások miatt a családok
helyzetére is figyelni kell: a munkaerőpiac nemcsak foglalkoztatókból és foglalkoztatottakból áll, hanem a többé-kevésbé
szorosabb kapcsolatot tartó, több generációból álló családokból is, akik a társadalomnak nemcsak alapjai, hanem jövőjének
zálogai is egyben. A generációk közötti szorosabb együttműködés önmagában is nagyon lendíthet a foglalkoztatottságon
(pl. kismamák munkavállalása, fogyatékossággal élők elhelyezkedésének támogatása, idősebbek aktivitásának megőrzése
akár a civilszférában), illetve a közös tervezés (pl. lakáshelyzet) is segíthet elkerülni az egyéni és családi
adósságválságokat és csődöket, amelyek már a szürkegazdaságba kényszeríthetnek családokat a magas törlesztőrészletek
miatt. Ez a korábbi út nem járható. Új megközelítésekre is szükség lesz, hiszen a régi receptek már nem elegendőek, és ezt
az Európai Uniónak is fel kell ismernie. Az EU-nak támogatnia kell még a szokatlannak tűnő megoldásokat is.
3-116
Zita Gurmai (S&D), in writing. – The EU 2020 Strategy is one of the most important projects we've created, yet, there is
no guarantee of its success. We should include gender equality in all targets, flagship initiatives and national reforms – and
women should be considered in all policy areas. The open method of coordination is a weak means to carry out common
goals, therefore results will only come if there is real commitment!
The EU 2020 Strategy's employment targets call for an increase in women's employment. This, the reconciliation of work
and family life and the elimination of gender stereotypes in the labour market are a must. We need to involve more women
in vocational training, the sciences and educational fields that have been until now considered as 'masculine'. We have to
end the gender-based segregation of the labour market, especially when it comes to the new green jobs.

16-02-2011 33
Fully including women to the labour market is a way to put an end to the demographic crisis. If we provide secure and
decent work, the means to reconcile work and family life and if we manage to include men more intensively in household
duties, then all studies show that women would be more willing to bear children.
3-117
Lena Kolarska-Bobińska (PPE), in writing. – The Euro 2020 Strategy is about economic growth and employment. We
must remember that a smart energy system is the future both in terms of the environment and these jobs. Such a system
would allow us to decouple economic growth from energy consumption. If this will be the case, we will be able to produce
more for the same or less energy consumption and create thousands of jobs which can not be outsourced. We have to make
sure that smart energy does not remain a dream. We are building today a whole new energy infrastructure in Europe. We
have to ensure this lessens the divide between Western and Central Europe in terms of sustainable jobs. A two-speed
Europe on energy will not solve energy poverty or inefficiency. We should give a helping hand to those regions which are
behind, even if it is not easy in today’s economic realities. We need a smart energy system for all European citizens at the
same time. We must prevent a piecemeal system where some citizens only see the future 50 years after the others. Simply
put, we need smart energy jobs for all Europeans, not just for those who would have received them even without Europe.
3-117-002
Alexander Mirsky (S&D), in writing. – Straight away after the entry of Latvia to the EU, the Latvian government decided
that for the allocation of resources from EU funds it was enough to declare Latvia to be one region. (Poland is divided into
16 regions).
As a result, one of the 4 regions of Latvia – Latgale – remains one of the most unprotected. Application of funds in Latgale
is many times less efficient than in Latvia as a whole. This situation is reflected on the labour market of Latgale. While the
unemployment rate in the capital city of Latvia (Riga) is 8-9%, in Latgale it is 20-25%. European employment programs
are inaccessible to the population of such towns as Livani, Preili, Kraslava, Ludza, Aglona and Dagda.
Instead of solving the issue of organisation and stimulation of production in Latgale, the Latvian government is
continuously increasing taxes, which leads to widespread bankruptcy of small and medium-sized companies. To avoid
social tension the inhabitants of Latgale are given LVL 100 per month as a sop.
The common policy of the Latvian government has resulted in the emigration of more than 150 000 workers. I appeal to
the European Commission for urgent intervention in the situation. It is necessary to work out an Employment Framework
for outlying regions of the EU such as Latgale.
3-118
3-118-500
Presidente. − L'ordine del giorno reca il turno di votazioni.
(per i risultati della votazione: vedasi processo verbale)
3-119
6 - Turno di votazioni
PRESIDENZA DELL'ON. GIANNI PITTELLA
Vicepresidente
3-120
Presidente. − L'ordine del giorno reca la relazione di Marisa Matias, a nome della commissione per l'ambiente, la sanità
pubblica e la sicurezza alimentare, sulla proposta di direttiva del Parlamento europeo e del Consiglio che modifica la
direttiva 2001/83/CE per quanto concerne la prevenzione dell'ingresso nella filiera farmaceutica legale di medicinali
falsificati sotto i profili dell'identità, della storia o dell'origine (COM(2008)0668 – C6-0513/2008 – 2008/0261(COD).
3-121
6.1 - Medicinali falsificati (A7-0148/2010, Marisa Matias) (votazione)
3-122
6.2 - Aspetti pratici della revisione degli strumenti UE per sostenere il finanziamento delle PMI
nel prossimo periodo di programmazione (B7-0096/2011) (votazione)
3-123
6.3 - Sistemi pensionistici adeguati, sostenibili e sicuri in Europa (A7-0025/2011, Ria Oomen-
Ruijten) (votazione)
3-124

34 16-02-2011
6.4 - Relazione 2010 sui progressi realizzati dalla Croazia (B7-0094/2011) (votazione)
3-125
- Prima della votazione sugli emendamenti 8 e 7
3-126
Franziska Katharina Brantner (Verts/ALE). – Mr President, in relation to the next two amendments, I am withdrawing
our Amendment No 8.
In return, as discussed with Mr Swoboda, the rapporteur, and his shadows, we have an oral amendment to Amendment No
7 which reads, ‘in order to address remaining shortcomings with regard to the domestic prosecution of war crimes ... ’ the
text would then continue with that in Amendment No 7 by Mr Swoboda.
3-127
(L'emendamento orale all'emendamento 7 è accolto)
3-128
7 - Dichiarazioni di voto
3-129
Dichiarazioni di voto orali
3-130
Relazione: Marisa Matias (A7-0148/2010)
3-131
Giovanni La Via (PPE). – Sono a favore del compromesso raggiunto sulla proposta di direttiva perché, nonostante
qualche punto problematico, ritengo sia un buon testo che tutela il paziente dai grandi pericoli conseguenti all'assunzione
di farmaci falsificati. Negli anni abbiamo visto crescere a dismisura il numero di medicinali falsificati, e le stime più
recenti ci indicano circa un milione e mezzo di farmaci venduti in modo illegale in Europa, soprattutto via Internet.
Questi dati costituiscono una grave minaccia non solo per i pazienti, ma anche per i produttori europei. In gioco infatti c'è
la protezione della salute pubblica, nonché la tutela dei consumatori, ai quali bisogna garantire delle stringenti misure di
sicurezza e delle sanzioni efficaci da parte degli Stati membri. Con il voto odierno si introdurranno norme efficaci e
flessibili e ci si occuperà anche di lotta alla criminalità organizzata.
Per comprendere la necessità di sicurezza che investe il settore, basti pensare che nel 2008 sono stati sequestrati circa 34
milioni di farmaci illegali. Forse sarebbe servito un po' di coraggio in più in merito alla tracciabilità dei farmaci e dei
principi attivi provenienti da paesi terzi: ma quella compiuta oggi resta comunque una tappa importante.
3-132
Clemente Mastella (PPE). – Signor Presidente, la proposta della Commissione relativa alla prevenzione dell'ingresso
nella filiera farmaceutica di medicinali falsificati mette in risalto una preoccupazione che sta diventando una priorità per
tutti i cittadini europei: la qualità e la sicurezza dei medicinali di cui facciamo quotidianamente uso.
Occorre dunque impostare una nuova strategia europea, volta a contrastare il dilagante fenomeno della diffusione di
medicinali falsificati, con il duplice scopo di poter rispondere a questa crescente minaccia per la salute pubblica e di poter
assicurare l'incolumità di tutti i pazienti.
Gli ultimi rapporti al riguardo hanno infatti registrato una vera e propria impennata dei sequestri di medicinali falsificati
alla dogana, nonché una sempre crescente, e pertanto pericolosissima, tendenza a falsificare non solo i medicinali
cosiddetti di conforto ma anche i farmaci salvavita, compresi i medicinali per la cura del cancro, delle malattie cardiache,
dei disturbi psichiatrici e delle infezioni.
3-133
Alfredo Antoniozzi (PPE). – Signor Presidente, l'aumento dei medicinali falsificati sequestrati lungo le frontiere
dell'Unione europea nel 2007 è stato pari al 384 percento rispetto al 2005. Abbiamo assistito inoltre a un incremento della
tendenza a falsificare anche i farmaci salvavita, compresi i medicinali per la cura del cancro e delle malattie cardiache, dei
disturbi psichiatrici e delle infezioni.
Questi dati descrivono uno scenario allarmante, nel quale i pazienti rischiano di andare incontro a situazioni quali il
fallimento terapeutico, mettendo in pericolo la propria salute e, in alcuni casi, la propria vita. Accolgo con favore la
proposta della Commissione. Tuttavia, la relazione della collega Matias mette correttamente in luce quelli che sono gli
aspetti negativi e i punti sui quali non possiamo astenerci dal dare certezza ai nostri cittadini.

16-02-2011 35
In particolare, vorrei sottolineare che la proposta della Commissione non fornisce risposte esaurienti sulla natura e sulle
caratteristiche di un medicinale falsificato, di un principio attivo o di un eccipiente, così come sulle definizioni riguardanti
i diversi soggetti operanti nella filiera farmaceutica, di cui vanno chiariti ruoli e responsabilità.
Le sanzioni della proposta della Commissione non sono adeguate, ma soprattutto essa non tiene conto della vendita di
farmaci su Internet, uno dei principali canali d'ingresso per i medicinali falsificati del mercato europeo.
3-134
Iva Zanicchi (PPE). – Signor Presidente, ho espresso voto favorevole al testo della collega Matias poiché l'immissione di
medicinali falsificati nelle filiere legali rappresenta una minaccia per l'intero sistema farmaceutico europeo, in quanto mina
la certezza che i cittadini ripongono nella qualità dei medicinali in vendita nelle farmacie e negli altri luoghi di
distribuzione legale.
È importante porre un freno al fenomeno in graduale crescita dei medicinali falsificati in tutti i paesi europei, e ciò per
tutelare e garantire la salute dei nostri cittadini. I principi attivi contenuti in un farmaco falsificato possono essere infatti di
qualità inferiore alla norma, completamente assenti, oppure presenti in un dosaggio sbagliato.
3-135
Licia Ronzulli (PPE). – Signor Presidente, i dati ufficiali parlano chiaro: l'1 percento dei medicinali venduti legalmente
nell'Unione europea è contraffatto. Come se non bastasse, le più recenti indagini dimostrano che il fenomeno è in costante
crescita e le sue proporzioni hanno ormai superato il livello di guardia.
Come ha già sottolineato l'onorevole Antoniozzi, la contraffazione dei farmaci salvavita è particolarmente redditizia,
quando la produzione avviene in India o in Cina spacciandola poi per produzione europea. La pericolosità di questa
sostanze è inaudita e può mettere a repentaglio la vita di coloro che ne fanno uso per scopi terapeutici.
Ho votato a favore della relazione per dire NO al Far West delle vendite online, il canale d'ingresso preferenziale che
permette a questi veleni di introdursi illegalmente nel mercato farmaceutico dell'Unione europea. Con l'adozione di questo
documento, il Parlamento potrà finalmente far sentire la propria voce, dotandosi degli strumenti necessari per trovare e
punire questi veri e propri spacciatori, criminali senza scrupoli, che si stanno arricchendo da troppo tempo sulla pelle di
persone malate.
3-136
Paolo Bartolozzi (PPE). – Signor Presidente, quello dei medicinali falsificati è un problema che sta avendo un'incidenza
sempre più ampia a livello internazionale e comunitario, sia per l'incremento del numero dei casi che per l'aumento del
perfezionamento degli stessi. È a queste sfide che la relazione dell'onorevole Matias – frutto di lunghe e laboriosi negoziati
– vorrebbe rispondere.
Tale relazione, alla quale abbiamo espresso il nostro sostegno, ha definito un quadro normativo che, partendo da
definizioni più precise e dettagliate, ha preso in considerazione tutti gli attori, i momenti e le dimensioni della filiera
farmaceutica – sicurezza, tracciabilità, obblighi per la catena di distribuzione – ottenendo un buon compromesso.
Sono questi alcuni degli aspetti sui quali bisogna cercare di operare per raggiungere il principale obiettivo di stabilire
norme più rigorose, per scongiurare l'ingresso dei medicinali falsificati, giungendo a un positivo e più completo impianto
normativo in grado di salvaguardare la salute dei cittadini, ponendoli al riparo dal rischio di gravi conseguenze.
3-137
Sergej Kozlík (ALDE). – Podľa odhadov je dnes v Európskej únii približne 1% z celkového množstva liečiv, ktoré sa
dostanú k pacientom legálne prostredníctvom siete lekární, falošných. Toto percento neustále rastie. Ide o zdravie ľudí.
Falošné lieky môžu mať iné účinky než tabletky, ktoré predpíše lekár. Môžu byť aj životu nebezpečné.
Falšovanie je zločinom a musí byť spojené so zvláštnymi sankciami. Nová legislatíva, ktorú podporujem, prináša viac
bezpečnostných prvkov, ako i sankcií pre falšovateľov. Vymedzuje kontrolný systém zlepšujúci identifikáciu liekov, aby
sa v budúcnosti dali toky liekov vystopovať od výrobcu až ku spotrebiteľovi.
Do rámca nových pravidiel je zahrnutý aj predaj liečiv prostredníctvom internetu. Ten predstavuje jeden z najviac
využívaných spôsobov, ako dostať falošné výrobky na trhy Európskej únie.
3-138
Alajos Mészáros (PPE). – Én is szívesen megtámogattam ezt a jelentést, mert az Európai Unió tagországaiban a WHO
becslése szerint, mint azt kollégáim is már többször említették, nagyon sok a hamisított gyógyszer. Ez a szám egyre
növekszik, ezért mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a hamisított gyógyszerek ne tudjanak az ellátási láncba
kerülni. Ez nem az egész gyógyszerészeti rendszert fenyegeti, de aláássa az emberek bizalmát is a gyógyszertárakkal
szemben, nem beszélve arról a tényről, hogy a hamisított gyógyszerek tartalmazhatnak a szabványoknak nem megfelelő

36 16-02-2011
hatóanyagot is. Becslések szerint 2020-ra a hamisított gyógyszerek száma elérheti a 42 milliót is, mely nagy veszélynek
teheti ki Európa gazdaságát.
A gyógyszeripar Európában évente összesen 170 milliárd euró forgalmat bonyolít le. Meg kell akadályoznunk a külföldi
gyártók által folytatott tisztességtelen versenyt, mely során olyan gyógyszereket hoznak forgalomba, melyek gyártási
folyamata nem ellenőrizhető. Fontosnak tartom továbbá az olyan kérdések megvitatását is, mint például a gyógyszerek
interneten történő értékesítése. Virtuális gyógyszertárak segítségével képesek vagyunk olyan termékeket is elérni a
világhálón, melyek megvásárlásához egyértelműen orvosi rendelvény szükséges. Nem beszélve arról, hogy ilyen módon
tudják a hamisítók a legkönnyebben termékeiket az ellátási láncba juttatni.
3-139
Proposta di rizoluzione B7-0094/2011
3-140
Pier Antonio Panzeri (S&D). – Signor Presidente, ho votato a favore della risoluzione sui progressi dell'avvicinamento
della Croazia all'Unione europea nel quadro del processo di allargamento, perché ritengo molto importanti sia l'avvio di
questo processo sia i progressi compiuti dalla Croazia.
Ciò che auspichiamo è sostanzialmente il fatto che l'allargamento, oltre che alla Croazia, finisca con l'abbracciare l'insieme
dei Balcani occidentali. Questo è uno dei punti centrali sia delle politiche di vicinato che di quelle di allargamento
dell'Europa.
Esprimo quindi il mio convinto voto favorevole alla relazione Swoboda.
3-141
Relazione: Marisa Matias (A7-0148/2010)
3-142
Anna Záborská (PPE). – Si nous sommes obligés aujourd'hui de voter un rapport visant la protection des patients de
médicaments falsifiés, c'est en partie aussi parce que le libéralisme du marché prôné par la Commission européenne a
ouvert les portes au marché des produits falsifiés. La concurrence dérégulée conduit à ce que des médicaments soient
falsifiés au profit des entreprises. Le consommateur en est la victime.
J'ai voté pour ce rapport même si je ne suis pas entièrement convaincue que la définition du produit falsifié soit la bonne.
De plus, il n'est pas entièrement clair qui doit être puni dès lors qu'un médicament falsifié est retrouvé. Mais c'est un
premier pas dans une bonne direction et nous verrons dans un an si notre action était efficace.
3-143
Giommaria Uggias (ALDE). – Signor Presidente Pittella, con la risoluzione approvata oggi sono stati fissati dei principi
importanti per la tutela dei consumatori, aumentando le garanzie contro la diffusione dei farmaci falsificati. Si tratta di un
fenomeno gravemente pericoloso e tra i rimedi più significativi è stato posto l'argine alla vendita dei farmaci online di
dubbia provenienza e – attraverso l'adozione di una serie di garanzie – ci doteremo di una regolamentazione rigida che
richiede autorizzazioni e controlli.
Tuttavia, ciò non significa che vengono annullate le forme di tutela della salute e delle prescrizioni mediche. Occorre
infatti ricordare che non viene pregiudicata la potestà legislativa degli Stati membri in materia e che questi possono
conservare o limitare il divieto di vendita dei farmaci online nel proprio territorio.
Ciò rappresenta l'occasione per gli Stati membri di regolamentare meglio la materia ma occorre ricordare, signor
Presidente, che i cittadini possono ordinare i farmaci da un altro Stato membro e che l'occasione della regolamentazione
non dev'essere un'altra opportunità per privilegiare le caste dei farmacisti, ma bisogna proseguire attraverso questo
cammino di liberalizzazione che l'Unione europea sta tracciando con provvedimenti come questo.
3-144
Miroslav Mikolášik (PPE). – Prerokúvame normu, ktorá hovorí o falšovaných liekoch. Vieme, že po zbraniach, drogách,
farmaceutický priemysel vyrába najväčšie zisky, a nie je teda náhodou, že zločinci sa zameriavajú na falšovanie liekov,
aby práve pomýlili našich spoluobčanov, pacientov.
Koľkokrát liek, ktorý má liečiť rakovinu alebo srdce, neobsahuje vôbec tú účinnú látku alebo len v malom percente a je to
vlastne zločin, ktorý ohrozuje zdravie, koľkokrát aj život pacienta.
Je dobré, že sme prijali v tomto texte aj princípy, nové princípy, ktoré sprísňujú postih tých, ktorí robia kriminálnu činnosť
v tejto oblasti, a som rád, že Európa urobila krok správnym smerom. Samozrejme, že predaj na internete, ale aj predaj cez
normálny klasický dodávateľský systém, ktorý často predáva vlastne falšované lieky, bude takto lepšie kontrolovaný.
3-145

16-02-2011 37
Cristiana Muscardini (PPE). – Signor Presidente, in questi anni è aumentato in maniera esponenziale il numero dei
farmaci contraffatti ed è deplorevole che, nonostante un incremento del 384 percento della vendita di questi farmaci dal
2005 al 2007, la Commissione sia arrivata così tardivamente a predisporre un'iniziativa. Siamo assolutamente convinti
delle posizioni della relatrice, che ha cercato di migliorare il testo della Commissione, occupandosi anche della vendita dei
farmaci via Internet.
Sull'argomento in questione, in questi anni ho più volte interrogato la Commissione e segnalato il pericolo, senza avere
mai risposte o un'iniziativa concreta. Perciò oggi accogliamo con favore quanto fatto dalla relatrice per migliorare il testo,
nella speranza che d'ora in poi la salute dei cittadini sia effettivamente un valore primario per le nostre istituzioni.
3-146
Alfredo Pallone (PPE). – Signor Presidente, ho votato a favore della relazione della collega Matias, in quanto è
importantissimo aumentare gli standard di sicurezza e stabilire regole efficaci, efficienti e severe per evitare che farmaci
contraffatti possano essere introdotti all'interno dell'Unione europea. È un'esigenza e un dovere che abbiamo nei confronti
di tutti i cittadini europei, che spesso sono ignari dell'acquisto di un farmaco falsificato.
Concordo con l'impianto della relazione, che introduce obblighi a carico non solo dei distributori ma anche di tutti i
soggetti operanti nella filiera. È spesso, infatti, nelle maglie dei vari passaggi della catena distributiva che prodotti a rischio
vengono introdotti. Il controllo, però, non deve avvenire soltanto al momento della commercializzazione, ma è bene
ispezionare anche i siti dove vengono prodotti i medicinali e i principi attivi, anche nei paesi terzi.
Nutro però una perplessità che non possono non dichiarare: avrei preferito che il regolamento avesse disciplinato in modo
più incisivo, tramite un'armonizzazione delle diverse legislazioni nazionali, anche le vendite online, per tutelare il
consumatore europeo al 100 percento.
3-147
Antonello Antinoro (PPE). – Signor Presidente, ho votato a favore di questa relazione poiché l'impianto normativo che ne
scaturisce è sicuramente migliorato rispetto a quanto prevedeva la direttiva del 2001. Quest'ultima, infatti, poneva degli
obblighi esclusivamente a carico dei distributori all'ingrosso, non garantendo affatto l'affidabilità della filiera farmaceutica.
Con la relazione oggi votata sono state introdotte misure che garantiranno maggiormente la sicurezza dei prodotti
farmaceutici quale, ad esempio, l'intensificazione delle ispezioni ai produttori extra Unione europea sulla base delle analisi
di rischio. La proposta di modifica prevede inoltre la necessità di pubblicare in una banca dati a livello europeo l'elenco dei
distributori all'ingrosso certificati, per i quali cioè non sia stata accerta la conformità alla legislazione UE mediante
un'ispezione da parte dello Stato membro.
Si poteva comunque auspicare un risultato più ambizioso, soprattutto attraverso l'introduzione di ispezioni obbligatorie nei
siti produttivi di principi attivi nei paesi terzi. Queste ultime sono state omesse con la motivazione che i costi di attuazione
sarebbero stati troppo elevati. Se invece fossero state introdotte, si sarebbe potuto evitare ancora una volta che, mentre le
imprese europee devono sottostare a standard qualitativi altissimi, quelle che producono in altre regioni del mondo
beneficiano di quadri regolamentari sicuramente meno rigorosi. Mi auguro pertanto che in futuro possano essere apportati
dei miglioramenti.
3-148
Proposta di rizoluzione B7-0096/2011
3-149
Francesco De Angelis (S&D). – Signor Presidente, oggi in Europa sono più di 100 milioni le lavoratrici e i lavoratori che
dipendono direttamente o indirettamente dalle piccole e medie imprese. Eppure le piccole e medie imprese vivono una
crisi senza precedenti: carenza di liquidità, vincoli e lacci burocratici, ostacoli amministrativi.
Ecco dunque il senso di questa risoluzione: il Parlamento chiede a favore delle piccole e medie imprese programmi di
garanzia per i crediti e i prestiti e un'energica iniziativa europea per controbilanciare non solo negli auspici, ma soprattutto
nei fatti, i nuovi – e per molte imprese proibitivi – requisiti bancari, in particolare per quanto riguarda le garanzie
collaterali e i premi di rischio più elevati.
Infine, condivido la necessità di aumentare significativamente i finanziamenti nell'ambito del programma per la
competitività e l'innovazione e di rilanciare con forza e determinazione il tema della semplificazione: snellire e
semplificare, affinché le imprese che intendono accedere ai fondi siano messe nella condizioni di farlo senza dover
ricorrere a costosissime consulenze esterne. Per questi motivi ho votato a favore di questa risoluzione: ce lo chiedono le
PMI e quei 100 milioni di lavoratrici e lavoratori europei occupati nel settore.
3-150
Sergej Kozlík (ALDE). – Z praktických aspektov týkajúcich sa revízie nástrojov Európskej únie na podporu financovania
malých a stredných podnikov chcem vyzdvihnúť najmä pohľad na problémy externého financovania. Je zrejmé, že veľký

38 16-02-2011
počet malých a stredných podnikov bude aj naďalej závisieť hlavne od úverov a pôžičiek. Je znepokojujúce, že bankový
sektor požaduje stále väčšie zábezpeky a vyššie rizikové prirážky, čo znižuje možnosti financovania a využívania
podnikateľských a pracovných príležitostí v týchto podnikoch.
Pokladám preto za potrebné posilniť jednotlivé programy na úrovni členských štátov, ale zvýšiť aj prostriedky Európskej
únie a Európskej investičnej banky smerované na inovačné finančné nástroje. Treba podporiť ďalšie uplatňovanie
záručných nástrojov v spojení s revolvingovým financovaním, to by som zdôraznil, využívanie finančných nástrojov s
delením rizika, ako je rozšírenie inštitúcií mikrofinancovania.
3-151
Andrzej Grzyb (PPE). – Panie Przewodniczący! To ważna rezolucja dotycząca mechanizmu wsparcia finansowego
małych i średnich przedsiębiorstw. Spotykamy się czasami z krytycznymi ocenami, że z jednej strony mówimy o ważnej
roli tego sektora przedsiębiorstw – w produkcji, w tworzeniu 1/3 PKB w Unii Europejskiej, w tworzeniu stabilnych miejsc
pracy – ale bez dobrych instrumentów wsparcia finansowego dla tych firm. Większość funduszy Unii Europejskiej na
rozwój i innowacje z racji wymagań trafia przede wszystkim do wielkich firm. To należałoby zmienić. Natomiast małe i
średnie przedsiębiorstwa nie są w stanie sprostać wymaganiom, które są im postawione.
Kryzys poważnie ograniczył dostęp małych i średnich przedsiębiorstw do kredytu i pożyczki, a nowe regulacje, które mają
dotyczyć sektora bankowego mogą to jeszcze utrudnić. Wspomnę tutaj o przygotowanej Bazylei III w zakresie norm
ostrożnościowych. Za szczególnie ważne uznaję dostęp do finansowania rozwoju firm, w szczególności w zakresie
innowacji. Podkreślamy rolę sektora małych i średnich przedsiębiorstw, w szczególności jako tę grupę sleeping
innovators. Małe i średnie przedsiębiorstwa muszą szerzej wejść na rynek europejski. To służy ożywieniu gospodarki,
tworzeniu miejsc pracy oraz osiągnięciu celów założonych w strategii Europa 2020.
3-152
Cristiana Muscardini (PPE). – Signor Presidente, valutare e rivedere gli attuali strumenti di sostegno al finanziamento
delle piccole e medie imprese in vista del prossimo quadro finanziario pluriennale è necessario se si vuole puntare, anche
su questo settore, a incentivare la ripresa dell'economia reale al fine del superamento definitivo della crisi.
Questa necessità è imposta anche dalla tutela degli interessi delle piccole e medie imprese qualora si stabiliscano per le
banche – come propone Basilea III – requisiti patrimoniali più elevati in termini di capitale proprio; è richiesta dalla
situazione di molti intermediari finanziari, scoraggiati dagli oneri amministrativi creati dalle complesse regolamentazioni
finanziarie europee; è influenzata dalle difficoltà create dai differenti regimi fiscali e di sostegno ed è suggerita
dall'esigenza di rendere coerenti i programmi di sostegno dell'Unione, per fornire maggiori garanzie e un buon equilibrio
tra i regimi nazionali e quelli dell'Unione.
Condivido perciò la proposta di istituire uno sportello unico per i vari strumenti di finanziamento destinati alle PMI.
Semplificare le offerte e le procedure per l'accesso ai mercati rappresenta un sostegno importante anche se fosse necessario
aumentare i finanziamenti. Sono state spese ingenti somme per salvare banche improvvide: spendere per 23 milioni di
piccole e medie imprese mi sembra un'operazione in attivo per definizione.
3-153
Alfredo Pallone (PPE). – Signor Presidente, ho votato a favore della risoluzione perché sono convinto che occorre una
strategia europea per quanto concerne le PMI che, come tutti sappiamo, rappresentano la struttura della nostra economia e
vanno sostenute e aiutate.
La prossima programmazione finanziaria dell'Unione europea non può quindi prescindere da queste considerazioni e deve
aumentare e diversificare le risorse a disposizione. Ma questa è solo una misura comunque insufficiente e quindi occorre
aggiungerne altre. È importante agire con l'ausilio di una strategia a lungo termine, evitando misure tampone o una tantum
– mi riferisco alle nuove regole in materia finanziaria che l'Unione europea si appresta a porre in essere. Occorre che tali
nuove regolamentazioni non si traducano in un restringimento della concessione del credito alle imprese – mi riferisco
anche a Basilea III.
Questa è la nuova vera sfida: conciliare e regolare il sistema bancario evitando che i costi siano traslati sulle aziende, sui
cittadini e sulle PMI. È con la crescita che si contribuisce sia al risanamento che al sostegno del settore, passando da
impostazioni teoretiche alla prassi.
3-154
Marian Harkin (ALDE). – Mr President, I am happy to support this resolution, but of course one of the main problems
faced by SMEs is access to credit. This is a major impediment to job creation and indeed growth. In countries undergoing
severe austerity measures – like my own country, Ireland – this issue is particularly severe and I believe it needs to be dealt
with immediately.
We need to act at EU level to ensure that banks are willing and able to finance SMEs. Recapitalisation of banks is
important, but recapitalised banks with the SME sector on its knees is a recipe for disaster.

16-02-2011 39
My real fear is that we are going to end up with a highly capitalised banking system, while the real economy is on floor.
We all talk about growth, and that is the only way that many of the peripheral economies can climb out of the abyss that
they are already in. Yes, it is a balancing act, but we have a situation where the health of our financial institutions is
improving day by day but SMEs still remain in intensive care.
3-155
Relazione: Ria Oomen-Ruijten (A7-0025/2011)
3-156
Clemente Mastella (PPE). – Signor Presidente, l'evoluzione demografica registrata negli ultimi anni ci induce a
considerare la necessità della messa in atto di una strategia capace di rafforzare la coesione e la coerenza in campo
pensionistico, di favorire la solidarietà tra le generazioni e fra le persone, contribuendo al contempo a garantire un reddito
sicuro e adeguato dopo il pensionamento.
Concordo con la relatrice quando sottolinea come in Europa esistano grosse divergenze fra i sistemi pensionistici, sui quali
ha avuto pesanti ripercussioni la forte crisi economica e finanziaria con l'aumento della disoccupazione, il calo della
crescita, la riduzione dei rendimenti sugli investimenti e la crescita del debito pubblico. Le casse pensionistiche hanno
maggiori difficoltà a garantire pensioni adeguate e, in qualche caso, ad onorare gli impegni contratti.
In occasione della riforma dei propri sistemi pensionistici, molti Stati membri hanno proceduto a pesanti tagli. La
sostenibilità finanziaria è importante, ma occorre tener conto anche dell'esigenza di garantire un reddito adeguato.
Sostenibilità dei bilanci e adeguatezza dei regimi pensionistici non sono obiettivi fra loro conflittuali ma due facce della
stessa medaglia: la vera sostenibilità non può essere conseguita senza un reddito pensionistico adeguato.
In virtù anche della mia esperienza di ministro del Lavoro in Italia, signor Presidente, posso affermare che se non c'è una
conformità da parte degli Stati membri sarà molto difficile per i singoli Stati adeguarsi a questo tipo di normativa.
3-157
Jens Rohde (ALDE). – Hr. formand! For ikke så længe siden fastslog EU-Domstolen, at Tyskland skal have større
åbenhed om og lave udbud af deres arbejdsmarkedspensioner. Jeg havde en hel del forventninger til, at det var en dom, der
ville have en afsmittende effekt på andre lande i Europa. Det skete desværre ikke, og Kommissionen har ikke været villig
til at rykke over for andre lande, der stavnsbinder deres folk til bestemte pensioner. Derfor er det også vigtigt, at Europa-
Parlamentet nu har slået fast, at der skal være rentabilitet for borgerne i deres pensionssystemer. Der skal være åbenhed om
omkostninger og afkast, og så skal vi fjerne barriererne for mobiliteten over grænserne. Det er alt sammen gode og sunde
liberale principper, men tager man konsekvensen af det, så burde det jo også være sådan, at man kan flytte sin pension fra
én kasse til en anden kasse, hvis ikke den arbejdsløshedskasse eller den pensionskasse, man har fået anvist af sin
fagforening eller arbejdsgiver, gør sit arbejde ordentligt. Så langt nåede vi ikke i denne omgang, men vi fik dog taget et
skridt på vejen i dag, og det synes jeg er godt for det indre marked og for borgernes muligheder for at få et ordentligt
afkast af deres pensioner.
3-158
Alfredo Antoniozzi (PPE). – Signor Presidente, l'efficienza della spesa sociale, data la pressione che esercita sui bilanci,
riveste oggi un'importanza fondamentale nei sistemi economici degli Stati membri. Lo abbiamo potuto constatare in questi
ultimi anni, nei quali abbiamo assistito a un aumento della disoccupazione, della povertà e dell'esclusione sociale, con un
conseguente aggravamento dei deficit di bilancio in molti Stati membri, seguito da problemi di finanziamento delle
pensioni.
Accolgo con favore la relazione della collega Oomen-Ruijten, che mira a dare nuovi impulsi a livello nazionale e
dell'Unione europea, contribuendo alla creazione di sistemi pensionistici solidi, adeguati a lungo termine, sostenibili e
sicuri.
Colgo tuttavia l'occasione per ricordare che a tutt'oggi non disponiamo di criteri o definizioni comuni, né di un'analisi
approfondita che permetta di spiegare, in tutti i loro aspetti, i vari sistemi pensionistici e la loro adeguatezza rispetto ai
bisogni dei cittadini. Mi chiedo come sia possibile affrontare un tema così delicato in mancanza di un simile studio.
Richiamo pertanto la Commissione a porre rimedio a questa lacuna, intraprendendo le azioni adeguate per classificare
tipologicamente i sistemi pensionistici degli Stati membri e produrre una serie di definizioni comuni che permettano la
compatibilità dei sistemi stessi.
3-159
Philip Claeys (NI). – Ik zou gewoon een suggestie willen doen. Ik merk dat heel wat collega's hun spreektijd ruim
overschrijden, soms tot 30 seconden. Ik zou willen vragen om strenger toe te zien op het naleven van de spreektijd. U mag
dat natuurlijk ook bij mij doen.
3-160

40 16-02-2011
Presidente. − Avendo concluso la votazione in tempi molto veloci, ho pensato di essere più flessibile nei confronti dei
colleghi che hanno sforato il tempo a loro disposizione. Se lei mi chiede di essere rigoroso lo farò, ovviamente,
ovviamente sempre con moderazione.
3-161
Licia Ronzulli (PPE). – Signor Presidente, io invece la ringrazio di questa sua generosità, perché durante le discussioni
non abbiamo mai la possibilità di sforare il minuto e quindi questa è una possibilità in più che ci viene data di parlare e di
argomentare, in questo caso, le dichiarazioni di voto, che sono comunque alla base delle relazioni che votiamo.
I sistemi pensionistici europei versano in uno stato sempre più allarmante. Bisogna agire subito, far sì che uomini e donne
abbiano pari opportunità, tutelare chi decide di andare in pensione oggi e, allo stesso tempo, proteggere chi nel mercato del
lavoro sta solo ora muovendo i primi passi. In Europa le donne continuano a guadagnare in media il 18 percento in meno
rispetto agli uomini.
Il principale effetto di tale disparità salariale emerge nell'età pensionabile: avendo percepito un reddito minore nell'arco
della vita attiva, le donne hanno anche pensioni inferiori. Di conseguenza, le donne sono più colpite degli uomini dalla
povertà persistente. Soprattutto in tempi di crisi occorre integrare la prospettiva di genere in tutte le politiche, adottando
misure nazionali condivise e coordinate a livello europeo.
3-162
Andrzej Grzyb (PPE). – Panie Przewodniczący! Cel Zielonej Księgi to zgromadzenie opinii państw członkowskich jak
osiągnąć zakładany cel – adekwatne, stabilne i bezpieczne emerytury, zaś przyjęte sprawozdanie Komisji słusznie
stwierdza, że po pierwsze, brak jest podstaw do ujednolicenia systemów emerytalnych. Po drugie, że państwa
członkowskie powinny oferować zróżnicowane formy wypracowania przyszłych emerytur, a przede wszystkim zaś
powinny uznać minimalną emeryturę, aby chronić ludzi przed ubóstwem. Po trzecie, państwa członkowskie takie m.in. jak
Polska, które przygotowały trudną reformę emerytalną, która powoduje wzrost deficytu i długu publicznego, nie powinny
być karane przez procedurę nadmiernego deficytu. Po czwarte, system emerytalny powinien zachęcać do dłuższego okresu
pracy, co jest zgodne z trendem na rynku pracy. Konkluzje w moim przekonaniu są w pełni zgodne ze strategią
gospodarczą Unii Europejskiej Europa 2020, w szczególności ze strategią zatrudnienia oraz walki z ubóstwem i
wykluczeniem społecznym.
3-163
Silvia Costa (S&D). – Signor Presidente, ho votato a favore di questa risoluzione perché ritengo che il compromesso
faticosamente raggiunto nella nostra commissione sia sostanzialmente positivo, in quanto costituisce uno strumento per
richiamare gli Stati membri a garantire pensioni adeguate, sostenibili e trasportabili in Europa, al cospetto di un
invecchiamento della popolazione è molto significativo.
Desidero però formulare tre osservazioni critiche, che spero la Commissione europea recepirà nel Libro bianco annunciato.
La prima: il mancato riconoscimento dell'importanza del terzo pilastro nei sistemi pensionistici. La seconda: pur essendo
stata riconosciuta l'esistenza di una differenza dei redditi pensionistici tra uomini e donne derivante dal gap salariale, dalle
interruzioni per periodi di cura nonché dalla maggiore disoccupazione femminile, non sono stati previsti – cosa che invece
sarebbe auspicabile – criteri di flessibilità in uscita per le donne in età pensionistica, con un riconoscimento adeguato dei
periodi di cura ai fini proprio della definizione dell'età pensionabile. La terza: andrebbe affermato, in particolare per i
giovani e i lavoratori durante l'arco della loro vita lavorativa, il diritto dei cittadini europei a un programma comune di
educazione e informazione previdenziale e sulla propria posizione assicurativa.
3-164
Hannu Takkula (ALDE). – Arvoisa puhemies, on erittäin tärkeää pyrkiä Euroopan tasolla pääsemään kohti riittäviä,
kestäviä ja turvattuja eläkejärjestelmiä. Meidän on tietenkin muistettava se, että Euroopan unionissa on 27 erilaista
jäsenvaltiota, joissa taloudelliset olosuhteet ovat vielä monelta osin erilaisia ja eläkkeiden koot ovat hyvin erisuuruisia.
Lähtökohtaisesti meidän pitää kuitenkin huolehtia siitä, että eläketulo on riittävä eri jäsenvaltioissa.
Ennen muuta kannan huolta eri maissa, eri Euroopan unionin jäsenvaltioissa, työskentelevien nuorten eläkkeistä. Millä
tavalla voidaan huolehtia siitä, että eläkkeet siirtyisivät paremmin myös maasta toiseen, ei vain eläkekassoista toiseen,
koska niissäkin on suuria ongelmia? Tässä asiassa toivoisin joustavuutta. Tässä asiassa tarvitaan ehkä Euroopan laajuista
koordinaatiota.
Tiedän, että eläkekeskustelu tulee jatkumaan, koska hiljattain luin, että esimerkiksi vuonna 2010 Suomessa syntyneiden
lasten elinikäennuste on 100 vuotta. Jos ajatellaan, että 30 vuotta opiskellaan ja 30 vuotta ollaan työssä, niin sitten 40
vuotta ollaan eläkkeellä. Näin ollen meidän on varmasti mietittävä järjestelmiä uudella tavalla, että tämä tilanne voidaan
hoitaa kaikkien kannalta kestävällä tavalla.
3-165

16-02-2011 41
Anna Záborská (PPE). – Správu som podporila, aj keď zelená kniha, ktorú pripravila Európska komisia, je nedostatočná.
Stratégia 2020 nám predstavuje vysnívanú budúcnosť. Zelená kniha otvorila diskusiu o skutočnej budúcnosti, ale ignoruje
realitu. Celou Zelenou knihou sa ťahá jeden motív: nech starí ľudia pracujú.
Autori zelenej knihy sa ani nepokúsili hľadať riešenie tam, kde sa život začína. Slovo žena použili spolu šesťkrát. Slovo
rodina trikrát a slovo dieťa dokonca iba raz. Preto si myslím, že Komisia by mala svoju bielu knihu vypracovať podstatne
komplexnejšie, zdôrazniť význam materstva a neformálnej práce žien, vypočuť si Združenie rodín z celej Európy a do
všetkých svojich politík a stratégií zahrnúť nový imperatív: family mainstreaming.
3-166
Miroslav Mikolášik (PPE). – Rozdiely medzi jednotlivými dôchodkovými systémami v členských štátoch sa vyznačujú
obrovskými rozdielmi, čo vyplýva zo skutočnosti, že táto oblasť patrí a má naďalej patriť k primárnym právomociam
členských štátov. Pravdaže určitá konzultácia, podľa môjho názoru, sa javí ako nevyhnutná, pretože Európska únia a
členské štáty musia bezodkladne hľadať riešenia na nové hospodárske a demografické výzvy, akými sú napríklad
predpoklady, že pomer počtu obyvateľov nad 65 rokov k obyvateľstvu v produktívnom veku vzrastie v roku 2060 na 53 %.
Pričom pripadnú na jedného dôchodcu len dvaja pracujúci. V tomto kontexte je prirodzené, že priemerné verejné výdavky
na dôchodky a výdavky spojené so starnutím sa zvýšia a bude čoraz zložitejšie poskytovať primerané dôchodky. Preto je
potrebné stimulovať zapájanie sa ľudí do trhu práce, zvyšovať mieru zamestnanosti a hospodársky rast. A nie dostatočne
sa zdôrazňuje význam rodiny, tak ako povedala kolegyňa Záborská, nikto o tom nehovorí, že deti treba mať, a to zlepší náš
dôchodkový systém.
3-167
Димитър Стоянов (NI). – Аз гласувах за този доклад, защото смятам, че развитието на адекватни и устойчиви
европейски пенсионни системи е много важно, особено, когато се имат предвид демографските процеси, които
настъпват в Европа и че ние имаме един континент, който ще продължава да има все по-застаряващо население и
все повече хора трябва да бъдат издържани от все по-малко.
Но искам също така да кажа, че измененията, които аз също подкрепих, които предвиждат Комисията да състави
експертни групи, които да разработват проекти, с които да подпомагат националните системи, не трябва твърде да
разширяват своите правомощия. Пенсионната политика e политика на националните държави и Комисията не
трябва да излиза извън правомощията си, въпреки че нейната консултация ще бъде при всичко положения
полезна.
3-168
Czesław Adam Siekierski (PPE). – Panie Przewodniczący! Przyjęliśmy wyjątkowo ważne sprawozdanie dotyczące
systemów emerytalnych w Europie. Stoimy bowiem przed poważnymi wyzwaniami demograficznymi. Wskaźnik urodzeń
jest bardzo niski, rośnie długość życia, zwiększają się wydatki publiczne wynikające ze starzenia się społeczeństwa. W
wielu krajach prowadzone są debaty na temat przedłużenia wieku emerytalnego. Obecna sytuacja gospodarcza i
demograficzna zmusza nas do poważnego zastanowienia się nad tą kwestią.
Rośnie, tak ja powiedziałem, długość życia. Pracujemy w lepszych warunkach, co pozwala na przedłużenie naszej
aktywności. Systemy emerytalne są w kompetencji państw członkowskich. Jednak nadchodzi czas na ich koordynację na
poziomie Unii Europejskiej, np. w odniesieniu do funkcjonowania rynku wewnętrznego, wymogów paktu stabilności i
wzrostu. Wydatki przeznaczone na świadczenia emerytalne i leczenie znacząco wpływają na stan finansów publicznych w
poszczególnych państwach członkowskich. Trzeba stymulować ludzi do przedłużania kariery zawodowej poprzez poprawę
warunków pracy i płac.
3-169
Marian Harkin (ALDE). – Mr President, I welcome this report. Hopefully it will put the issue of pensions centre stage in
EU matters.
I think the core issue is: how are Member States going to finance adequate pensions for their citizens? What systems will
they put in place using some combination of the three pillars to ensure that their pension systems are sustainable?
There is a yawning gap between current pension provision and what will be needed to provide pensions at current levels
for the next 40 years. Indeed, an estimate from a major insurance company states that the gap between what we are
currently providing, both public and private, and what will be needed to ensure that pension provision remains at the same
level in 40 years’ time for the EU 27, is EUR 1.9 trillion per year. That is a staggering figure and, while measures such as,
perhaps, longer working lives or other initiatives will help to bridge that gap, there is still an enormous fiscal black hole.
I hope that this debate and the subsequent White Paper from the Commission will ensure that we begin to deal with this
matter in a realistic way.
3-170

42 16-02-2011
Seán Kelly (PPE). – A Uachtaráin, bhí áthas orm vótáil ar son na Tuarascála seo, mar is dóigh liom go bhfuil sé thar a
bheith in am dúinn an cheist seo a phlé sa Pharlaimint.
Gan dabht ar bith is ‘buama réidh le pléascadh’ é fadhb na bpinsean faoi láthair, agus beidh sé níos measa amach anseo.
Ach caithfear deireadh a chur le cleachtaí áirithe; mar shampla, i mo thír féin, beidh polaiteoirí ag éirí as anois agus beidh
siad ag fáil níos mó ar pinsean ná dá leanfadh siad ar aghaidh ag obair. Níl ciall dá laghad leis sin.
Freisin, tá daoine ar pinsean agus tá siad ag fáil níos mó ar pinsean ná mar a bhí siad ag fáil fiche bliain ó shin nuair a bhí
páistí óga acu agus morgáiste mór.
Caithfear na ceisteanna seo a phlé; agus go háirithe caithfear cúlchiste ollmhór a chur ar bun chun pinsin a sholáthar sa
todhchaí.
3-171
Daniel Hannan (ECR). – Mr President, we now see what is meant by European economic governance, by fiscal
federalism. Whatever else we say about the leaders of the EU, no-one can fault their lack of ambition. We see here their
sheer hunger for power. Awesome. Inexorable. Rude and incontinent.
Not only are we talking about tax harmonisation, about a European debt union, about automatic fiscal transfers, but we are
also talking about the harmonisation of pensions. We are talking about the harmonisation of public sector salaries. We are
talking about the full machinery of single EU economic governance.
I am sure you can spot the logical flaw here. This is being done as a result of the failure of monetary union. European
monetary union has not worked, so let us have European economic and fiscal union. Closer integration has failed to
deliver, so let us have more integration. In the process, what we are doing is condemning the peoples of several of the
Member States to preventable poverty and preventable emigration, in order to sustain our own conceit.
3-172
Syed Kamall (ECR). – Mr President, it is quite clear that across the political spectrum we all want adequate, sustainable
and safe European pension systems. If we confined ourselves to the idea of making sure that a worker in one State can
move to another Member State and take their pension with them, that might be a valid idea to pursue.
We should, however, be careful about the different structures of pension systems in different Member States. Some are
more private-oriented and some are very much State-funded. As we move towards more harmonised European pension
systems, the concern I hear from my constituents is whether they will have to bail out underfunded or badly managed State
pension funds in other countries, just as we have had to bail out badly managed countries and their national debt.
We talk about sustainable pensions, yet at the same time we bring about policies in this place such as the Alternative
Investment Fund Managers Directive, which will reduce the returns on savings and investments for tomorrow’s
pensioners. We must make sure we have a consistent message.
3-173
Martin Kastler (PPE). – Herr Präsident! Ich habe dem Bericht der Kollegin Oomen-Ruijten zugestimmt und möchte zwei
Themen betonen. Wenn wir zum einen in Europa sehen, dass in einigen Ländern zu früh zu viel Rente gezahlt wird, diese
Länder aber in Schwierigkeiten kommen und die anderen Länder dafür geradestehen müssen, dann wird das ungerecht.
Diese Ungerechtigkeit kann natürlich nicht über die Gemeinschaft refinanziert werden. Hier bedarf es einer europäischen
Koordinierung.
Der zweite Punkt, der mir in diesem Bericht sehr gut gefällt, ist, dass das Subsidiaritätsprinzip klar besagt, dass die
Mitgliedstaaten für die Altersvorsorge selber zuständig sind. Das ist richtig.
Daher halte ich diesen Bericht für einen Schritt in die richtige Richtung, dass wir in Europa einerseits wahrnehmen, dass
unsere Bürgerinnen und Bürger im sozialen Bereich mehr Koordinierung in Europa wollen, weil sie sich ungerecht
behandelt fühlen, und dass wir andererseits klar machen, wo die Hauptverantwortung liegt, nämlich in den
Mitgliedstaaten.
Dieser Bericht geht in diese Richtung. Wir werden alles daran setzen, für das Weißbuch dies auch weiter durchzusetzen.
3-174
Anneli Jäätteenmäki (ALDE). – Arvoisa puhemies, äänestin tämän esityksen puolesta, mutta haluan muistuttaa, että
eläkepolitiikka, samoin kuin sosiaalipolitiikka, on kansallinen asia ja päätösvallan tulee myös säilyä siellä. Sen sijaan
eurooppalaista yhteistyötä tarvitaan siinä, että ihmiset, jotka ovat olleet muissa EU-maissa töissä ja palaavat sitten
mahdollisesti entiseen kotimaahansa, saisivat eläkkeensä niistä eri maista, missä he ovat olleet työssä. Tänä päivänä se on
vaikeaa ja siinä on puutteita. Tämä asia Euroopan unionin jäsenmaiden pitäisi korjata. Jos on vapaa työvoiman liikkuvuus,
myös eläkkeen pitää aina liikkua maasta toiseen.

16-02-2011 43
3-175
Siiri Oviir (ALDE). – Mul on väga hea meel, et me oleme selle raportiga tegelenud ja selle täna vastu võtsime. Ka mina
hääletasin selle poolt. Mul on hea meel, et see raport ei tungi liikmesriikide pärusmaale, vaid arvestab subsidiaarsuse
põhimõttega: see on suuniseid andev, mitte käskiv. Selge on see, et raporti eesmärk on anda uut hoogu pensionisüsteemi
kindlustamisel selle jätkusuutlikkust silmas pidades.
Raport annab uusi mõtteid liikmesriikidele lähenemaks oma pensionisüsteemidele, et nad adekvaatsemaks muuta. Raportis
on positiivselt lähenetud mitmele küsimusele, sealhulgas liikuvus ja ülekantavus, pensioniiga, pensionisüsteemide
raamistik, selle seos 2020-strateegiaga. Positiivne on ka asjaolu, et raportis nähakse ette Euroopa Liidu õigusaktide
läbivaatamine. Toetasin samuti Euroopa Kindlustus- ja Tööandjapensionide Järelevalve Asutuse loomist, sest
majanduskriis on meile näidanud, et me vajame sellist asutust.
3-176
Proposta di rizoluzione B7-0094/2011
3-177
Roberta Angelilli (PPE). – Signor Presidente, sono stata più volte in Croazia nei primi anni '90, durante la guerra, proprio
per portare aiuti umanitari, ed è anche per questo che mi sta a cuore l'entrata della Croazia nell'Unione europea.
La Croazia ha fatto molto: dalle riforme del sistema giudiziario e della pubblica amministrazione, alla lotta alla corruzione
e alla criminalità organizzata, così come la tutela dei diritti delle minoranze. Sono convinta che l'adesione della Croazia
incoraggerà il resto dei paesi del Balcani occidentali a lanciare e attuare nuove riforme democratiche e trasparenti, nonché
un'ottima politica di vicinato.
Ma molto c'è ancora da fare in ricordo della vasta azione di pulizia etnica nei confronti della popolazione italiana
consumata tra il '45 e il '48 dalle milizie delle autorità croate dell'ex regime comunista jugoslavo, durante la quale vennero
massacrate più di 20.000 vittime innocenti. Il 10 febbraio, con la Giornata del ricordo, l'Italia commemora i martiri delle
foibe e gli esuli istriano-dalmati, per non dimenticare, non solo chi è stato ucciso brutalmente ma anche per ribadire i diritti
degli esuli, a partire dai beni confiscati durante quegli anni, e il diritto al rimpatrio.
3-178
Cristian Dan Preda (PPE). – Aş vrea să revin aici asupra unor puncte pe care le-am abordat în unele dintre
amendamentele depuse împreună cu colegul Bernd Posselt, amendamente care au trecut cu succes în Comisia pentru
afaceri externe. În primul rând, aş vrea să reiterez speranţa că negocierile pentru aderare cu Croaţia se vor încheia în prima
jumătate a anului 2011, aşa cum a fost anunţat în programul preşedinţiei ungare. Din acest punct de vedere, ar fi un gest
simbolic pentru că s-ar întâmpla asta la 20 de ani de la declararea independenţei faţă de fosta Republică Iugoslavă. O
asemenea încheiere a negocierilor ar fi, pe de altă parte, un semnal foarte puternic dat celorlalte state candidate din
Balcani, în contextul în care, aşa cum se ştie, capacitatea de atracţie a Uniunii pare în recul. În fine, aş vrea să subliniez
determinarea autorităţilor croate de a lupta împotriva corupţiei şi a crimei organizate. E semn că, aşa cum am observat şi
altă dată, corupţia nu e o fatalitate dacă există voinţă politică.
3-179
Philip Claeys (NI). – Ik heb tegen het verslag gestemd, ondanks het feit dat ik een voorstander ben van de toetreding van
Kroatië tot de Europese Unie. Het probleem is dat dit verslag leest als één grote beschrijving van de corruptieproblemen
die nu bestaan in Kroatië en toch houdt men mordicus vast aan een afronding van de onderhandelingen in de komende
maanden. Wij zouden eigenlijk eens moeten leren uit de fouten van het verleden.
In 2007 heeft men Roemenië en Bulgarije toegelaten, terwijl men wist dat zij niet voldeden aan de voorwaarden en dat er
een zeer groot probleem van corruptie bestond. Ik vind het dan ook totaal ongepast en onaanvaardbaar om ons nu vast te
pinnen op een datum, terwijl men weet dat er nog zoveel grote problemen bestaan.
3-180
Andrzej Grzyb (PPE). – Panie Przewodniczący! W przeciwieństwie do kolegi z przyjemnością głosowałem za tym
raportem o rozszerzenie i zakończenie negocjacji z Chorwacją. To ważny cel prezydencji węgierskiej, a po drugie będzie
to duży sukces dla Chorwacji oraz ważny sygnał dla państw kandydujących do Unii Europejskiej w regionie. Tych kilka
rozdziałów, które pozostały do zakończenia negocjacji, powinno być zamkniętych w bieżącym półroczu. Najważniejsza
jest wola Chorwacji, która deklaruje swoją determinację we wdrożeniu wszystkich postanowień i kryteriów członkostwa.
Ta wola dotyczy również regulacji trudnych relacji sąsiedzkich. Wszystkie państwa, które ostatnio stały się członkami
Unii Europejskiej, wiedzą, że najtrudniejsze są finalne negocjacje, bo w nich również mamy wiele postanowień, które
dotyczą wielkich grup społecznych. Przykład stoczni w Chorwacji jest również takim dobrym przykładem. Życzę
Chorwacji determinacji i chciałbym, aby w czasie polskiej prezydencji można było podpisać traktat akcesyjny.
3-181
Anna Záborská (PPE). – Monsieur le Président, la Croatie fait partie des États qui devraient être membres de l'Union
européenne depuis longtemps. J'ai voté pour ce rapport et je félicite le rapporteur. Je remercie le commissaire Füle pour

44 16-02-2011
avoir exprimé le maître mot de la politique de l'intégration européenne: la loyauté réciproque. Toutefois, je regrette que le
volet relatif à la liberté de religion ne soit pas suffisamment étudié.
L'adhésion de la Croatie à l'Union européenne ne signifie pas l'abandon des traditions inhérentes au peuple croate. La
religion en fait partie et j'insiste pour qu'à l'avenir, le peuple croate soit respecté aussi dans les aspects relatifs à la liberté
de religion. Là aussi, c'est la loyauté réciproque et la richesse de la diversité qui devraient théoriquement caractériser
l'Union européenne.
3-182
Miroslav Mikolášik (PPE). – Prístupové rokovania s Chorvátskom vstupujú do záverečnej fázy. Chorvátsko za uplynulý
rok prejavilo dobrú vôľu pokračovať v potrebných reformách, a to najmä prijatím podstatných zmien a doplnením ústavy,
ale aj zosúladením právnych predpisov s komunitárnym acquis a prajem aj maďarskému predsedníctvu, aby ukončilo už
prístupové rokovania práve s Chorvátskom. Oceňujem významný pokrok dosiahnutý v oblasti verejnej správy,
hospodárstva a súdnictva a teší ma tiež, že Chorvátsko aktívne spolupracuje pri stíhaní vojnových zločincov.
Na druhej strane, rozšírená korupcia zostáva naďalej významným spoločenským a hospodárskym problémom, ktorý treba
riešiť možno aj s asistenciou Európskej únie, aby sa tento negatívny jav následne nepreniesol aj do európskych štruktúr, a
verím, že v ľudovom hlasovaní, v referende v Chorvátsku občania potvrdia rozhodnutie Chorvátska stať sa novým
členským štátom Európskej únie.
3-183
Czesław Adam Siekierski (PPE). – Panie Przewodniczący! Integracja Bałkanów Zachodnich z Unią gwarantuje
stabilizację regionu oraz jego szybszy rozwój. Najbardziej zaawansowanym w swoich staraniach krajem jest Chorwacja.
Zachęcający jest postęp w wielu dziedzinach, włączając w to walkę z korupcją, jednocześnie potrzebne są dalsze wysiłki,
m.in. odnośnie do niezależności oraz poprawy wydajności sądownictwa, reformy administracji publicznej oraz polityki
konkurencji. Zachęcamy Chorwację do nieustawania w działaniu na rzecz praw mniejszości oraz wsparcia dla
powracających uchodźców. Jednym z problemów do rozwiązania, jakie stoją przed Chorwacją, jest również poprawa
współpracy z Międzynarodowym Trybunałem Karnym dla Byłej Jugosławii. Należy też przyjąć i przyśpieszyć plan
restrukturyzacji i prywatyzacji dla stoczni znajdujących się w trudnej sytuacji. Największym wyzwaniem jednak może
okazać się sceptycyzm społeczeństwa chorwackiego odnośnie przystąpienia do Unii. Wyrażam zadowolenie z aktywnej
roli Chorwacji do współpracy regionalnej, poprawy współpracy z sąsiednimi krajami i jej wysiłki na rzecz pojednania w
regionie.
3-184
Seán Kelly (PPE). – Mr President, I look forward to the accession of Croatia to the European Union, particularly as an
Irish MEP. Croatia and Ireland are very similar in terms of population – 4.5 million – and will have the exact same number
of MEPs – 12. Also, at a time when many Eurosceptics are talking about the implosion and the disintegration of the
European Union, it is rather paradoxical that countries are queuing up to join the European Union – Croatia being a case in
point. They are not joining willy-nilly: they are joining as a result of a very rigorous accession process and Croatia has
made much progress in that regard.
Granted, there are problems, particularly regarding the judiciary, but I am sure in due course these matters will be dealt
with. Of course, no country is without its faults. As Our Lord himself said: ‘Let he who is without sin cast the first stone’. I
look forward to Croatia joining the European Union and think it will be a very good member.
3-185
Daniel Hannan (ECR). – Mr President, the history of Croatia is in some ways the story of a series of political unions
contracted by a ruling elite without the consent of the people: first the union with Hungary, then that with the Habsburg
monarchy, then the short-lived Kingdom of Serbs, Croats and Slovenes, and then of course the Yugoslav Federation. So it
is progress of a kind that at least the ordinary people of Croatia will have the final word over EU accession. Under the
current constitutional arrangements, a referendum must be held within 30 days of the contraction of the accession treaty.
I think there are real losses potentially to Croatia. It is a country with an educated and industrious workforce that could do
extremely well pricing itself into the market and exploiting the advantages of relatively cheap exports; but I am a
democrat, and of course, if the people of Croatia vote in favour of EU accession, if that is their considered will, then I will
support their bid when it comes before this Chamber.
I just raise the question of why some of the existing Member States should not also consult their people on the issue of
continued membership. On a major constitutional issue of this sort, it seems quite proper that the existing politicians
should not be allowed to make permanent derogations of sovereignty without first asking the permission of those they
represent. Our parliamentarians are not the owners of our freedoms. They are their temporary and contingent custodians
and, if they want to alienate power from Westminster, they should have the courtesy to ask our permission.
3-186

16-02-2011 45
Syed Kamall (ECR). – Mr President, when I discuss the issue of enlargement with my constituents, many of them raise
concerns about some of the previous enlargements. They worry about certain Member States that were let in which, they
feel, had not addressed issues such as corruption and property rights. I get many letters from constituents from Member
States who joined many years ago, in particular the rights of property holders in Spain, as many of my constituents see
their property rights undermined and often lose their life savings. I get similar letters from people in Cyprus and from
property-owners in Bulgaria.
Leaving that aside, let us look at the picture in Croatia at the moment. The issues that people write to me about quite often
are those of press freedom, corruption and property rights. It is important that we do not just brush these under the carpet
and say ‘do not worry about it; it will all be sorted out in due course’. These countries and new Member States which
apply for membership of the EU need to reassure us over these concerns so that they are not problems we inherit when the
EU enlarges and they do not cause problems for the citizens of existing EU Member States.
3-187
Roger Helmer (ECR). – Mr President, I have spent some considerable time in Croatia and also taken pains to follow
developments there. Croatia is a country which is characterised by endemic bribery, corruption, crony capitalism and
unexplained wealth amongst the political classes. It lacks the basic infrastructure of a free society. The rule of law, the
rights of property and enforceable contracts are all seriously challenged in Croatia. The judicial system is completely logjammed,
so the citizens and companies operating in Croatia cannot effectively appeal for justice. The Croatian media are
subject to censorship and intimidation.
If this country, Croatia, is considered a suitable country for joining the European Union, then heaven help all of us.
3-188
Dichiarazioni di voto scritte
3-189
Relazione: Marisa Matias (A7-0148/2010)
3-190
Luís Paulo Alves (S&D), por escrito. − Tendo em conta o aumento preocupante de produtos medicinais falsificados,
aprovo o presente relatório. O compromisso alcançado na série de trílogos durante a Presidência Belga demonstrou que é
importante harmonizar as questões de segurança, nomeadamente no que concerne aos produtos não sujeitos a prescrição
médica e às condições de remoção e substituição de medicamentos pelos embaladores, aumentando-se assim a
transparência no sector. A aplicação de penalidades também veio enriquecer estas medidas, consideradas essenciais no
combate aos medicamentos falsificados nas redes de distribuição legais.
3-191
Laima Liucija Andrikienė (PPE), raštu. − Balsavau už šią rezoliuciją, kurioje EP išreiškia savo poziciją dėl direktyvos
falsifikuotų vaistų ir jų patekimo į legalų tiekimo tinklą prevencijos srityje. Būtina atsižvelgti į ES piliečių išreiškiamą
susirūpinimą dėl jų vartojamų vaistų kokybės ir saugumo. Juolab kad ir ekspertai pastebi kelias nerimą keliančias
tendencijas: staiga padidėjusį muitinių konfiskuojamų suklastotų vaistų kiekį (nuo 2005 m. net iki 385 proc.); pradėti
klastoti gyvybiškai svarbūs vaistai, kurie gali turėti pražūtingų pasekmių; suklastoti vaistai vis dažniau aptinkami
legaliuose vaistų tiekimo tinkluose. ES piliečiai turi būti labai atsargūs pirkdami vaistus internetiniu būdu, nes čia tikimybė
įsigyti falsifikuotus vaistus išauga net iki 50 proc. Itin svarbu, kad pacientai turi būti visiškai tikri, jog jų vartojami vaistai
yra tikrai tie vaistai, kuriuos jie mano vartojantys. Todėl ES privalo greitai ir konstruktyviai reaguoti į minėtas pavojingas
tendencijas. Ši direktyva yra pirmas žingsnis siekiant užtikrinti, kad ES bus platinami tik kokybiški vaistai. Siekiant šio
tikslo, manau, kad labai svarbu nustatyti griežtą kontrolę ir atsakomybę visose vaistų gamybos, platinimo ir pardavimo
pakopose. Tokiu būdu ES piliečiai jausis saugūs vartodami tikrai kokybiškus vaistus.
3-192
Roberta Angelilli (PPE), per iscritto. − Appoggio la dichiarazione della mia collega Françoise Grossetête, la quale si
rammaricava del fatto che "non siamo esigenti sulle medicine così come lo siamo sugli alimenti". I dati diffusi dall'OMS e
anche da studi europei sono allarmanti. La contraffazione dei medicinali è in continuo aumento; solo nel 2008 sono stati
sequestrati 34 milioni di medicinali falsi nell'UE, per non parlare del mercato on line di questi prodotti, dove si stima che
tra il 50% e il 90% dei farmaci acquistabili sono falsi. Non si parla solo di traffico di prodotti anabolizzanti, stimolanti,
diuretici o ormoni, ma anche di farmaci per curare una serie di patologie anche pericolose che, nonostante siano soggetti a
prescrizione medica, in questo caso vengono venduti liberamente e a un prezzo inferiore.
Ritengo che una regolamentazione severa e a tutela della salute dei cittadini sia indispensabile non solo nella filiera
farmaceutica legale, procedendo ad attuare dispositivi che rilevino la manomissione della confezione e la tracciabilità dei
principi attivi, in modo da capire la provenienza, oppure effettuando ispezioni nei luoghi di produzione nei paesi terzi, ma
anche sul web. Bisognerebbe prevedere alcune disposizioni anche per la vendita on line, prevedendo un logo di
certificazione UE, un database centralizzato a livello nazionale con tutti i rivenditori autorizzati e sanzioni severe per i
trafficanti di prodotti illegali.

46 16-02-2011
3-193
Elena Oana Antonescu (PPE), în scris. − Medicamentele falsificate reprezintă un pericol global. Reprezentanții
Organizației Mondiale a Sănătății (OMS) avertizează că produsele falsificate nu conțin nici pe departe ingredientele active
menționate pe prospect, ci dimpotrivă, au la bază substanțe cu grad mare de toxicitate asupra organismului. Consider că
cetățenii europeni ar trebui să fie informați atât la nivel european cât și la nivel național despre riscurile pe care le prezintă
pentru sănătate comenzile de produse de pe diferite pagini web necontrolate sau din lanțul ilegal de aprovizionare, având
în vedere că internetul reprezintă una din căile principale prin care medicamentele falsificate intră pe piață în UE.
Susțin noua propunere legislativă pentru că aceasta urmăreşte o actualizare a reglementărilor în vigoare și introduce așanumitele
caracteristici de siguranță, care să garanteze identificarea, autentificarea și trasabilitatea medicamentelor din
fabrică până la consumator, motiv pentru care am votat în favoarea acestui raport.
3-194
Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. − Balsavau už šį svarbų dokumentą. Komisijos pateiktoje ataskaitoje pažymima, kad
auga konfiskuojamų suklastotų vaistų kiekis, klastojami gyvybiškai svarbūs vaistai, skirti vėžio ir širdies ligų gydymui.
Taip pat falsifikuoti vaistai vis dažniau patenka į leidimus turinčius platinimo tinklus. Tai kelia didelę grėsmę ES piliečių
sveikatai. Vaistų klastojimas turi būti vertinamas kaip nusikaltimas, kuriuo užkertamas kelias pacientams gauti jiems
reikalingą gydymą ir taip kenkiama jų sveikatai, kartais netgi sukeliama jų mirtis. Todėl šia direktyva turėtų būti siekiama
apsaugoti visuomenės sveikatą, užtikrinant aukštą vaistų importo kokybės kontrolę, kadangi tai vienas iš svarbiausių
falsifikuotų vaistų patekimo į Europos rinką būdų. Be to, labai svarbu sukurti tikrinimų ir veiksmingą falsifikuotų produktų
aptikimo sistemą. Manau, kad būtina tinkamai reglamentuoti ir kontroliuoti vaistų prekyba internetu, nes tai yra vienas
pagrindinių falsifikuotų vaistų patekimo į Europos rinką kelių.
3-195
George Becali (NI), în scris. − Am votat acest raport deoarece calitatea şi siguranţa medicamentelor este o preocupare din
ce în ce mai mare pentru cetăţenii europeni. Pacienţii trebuie să fie absolut siguri că medicamentele pe care le consumă
sunt într-adevăr medicamentele pe care se aşteaptă să le consume. Utilizarea medicamentelor falsificate poate duce la
eşuarea tratamentului şi poate pune vieţi în pericol. Ca şi raportoarea, consider ca falsificarea medicamentelor este o
acţiune de drept penal, care privează pacienţii de tratamentul medical necesar şi dăunează sănătăţii acestora, ducând uneori
chiar la deces. Din acest motiv, primul şi cel mai important obiectiv al directivei ar trebui să fie protejarea sănătăţii publice
împotriva medicamentelor falsificate. De asemenea, trebuie să crească gradul de sensibilizare a publicului cu privire la
riscurile de a cumpăra medicamente pe internet. Trebuie să garantăm pacienţilor că pot recunoaşte site-urile care respectă
legislaţia în materie. O directivă care să vizeze combaterea falsificării medicamentelor fără a viza internetul, calea cea mai
importantă de propagare, nu poate fi justificată în faţa publicului.
3-196
Jean-Luc Bennahmias (ALDE), par écrit. – Alors que la démographie de notre continent européen connaît dans son
ensemble une tendance durable au vieillissement de la population, il est assuré certain que les dépenses pour les
médicaments vont encore augmenter dans nos pays. Si nous devons, d'un côté, mesurer les effets de ceux-ci et raisonner la
consommation, il s'avère également essentiel de lutter contre la falsification croissante des médicaments. Outre le caractère
financièrement préjudiciable pour la recherche européenne, c'est aujourd'hui une question urgente de santé publique
européenne. Le Parlement européen a eu raison de prendre les choses en main.
3-197
Sergio Berlato (PPE), per iscritto. − Signor Presidente, onorevoli colleghi, la relazione in discussione sulla prevenzione
dell'ingresso nella filiera farmaceutica di medicinali falsificati mette in risalto un importante elemento di preoccupazione
per i cittadini europei, ossia la qualità e la sicurezza dei medicinali di cui essi fanno uso. Pertanto, accolgo con favore le
disposizioni che consentono di contrastare il fenomeno dei medicinali falsificati e che rappresentano un passo necessario
sia per rispondere a questa crescente minaccia per la salute dei cittadini sia per assicurare l'incolumità dei pazienti.
Dopo circa sei mesi di negoziati, l'accordo raggiunto tra il Parlamento e il Consiglio è certamente migliorativo rispetto
all'impianto normativo esistente e, in particolare, viene regolamentata la vendita di farmaci via Internet, che è una delle vie
principali attraverso le quali i farmaci contraffatti sono immessi nel mercato dell'Unione. Infatti, negli Stati membri le
farmacie online, per poter operare, dovranno ottenere un'autorizzazione speciale per fornire medicinali al pubblico via
Internet.
Infine, poiché ritengo che la contraffazione dei medicinali non sia da considerare come un reato minore – pensiamo alla
contraffazione dei farmaci salvavita – ma piuttosto come un'attività criminosa che mette a repentaglio vite umane,
condivido appieno il rafforzamento delle misure sanzionatorie.
3-198
Adam Bielan (ECR), na piśmie. − Panie Przewodniczący! Zdrowie to najważniejsza wartość w życiu każdego człowieka.
Dlatego dostępne w sprzedaży różnego rodzaju fałszywe produkty lecznicze, szczególnie z gatunku ratujących życie,
słusznie wywołują zaniepokojenie obywateli. Ogromna i systematycznie rosnąca liczba podróbek przechwytywanych
rocznie w Unii może budzić strach. Stanowcza reakcja na powyższe zjawisko, a jest to zorganizowana działalność

16-02-2011 47
przestępcza, staje się więc koniecznością. Pacjent musi mieć absolutną pewność, że lekarstwa, które zażywa są
autentyczne.
Dlatego popieram stanowisko sprawozdawcy, że ochrona przed fałszywymi lekami powinna być nadrzędnym i
niezakłóconym celem dyrektywy. W pełni zgadzam się również z propozycją objęcia dyrektywą dystrybucji internetowej
leków. W tym wypadku pacjent zdany jest głównie na siebie, a jego wiedza medyczna niekoniecznie umożliwia mu
rozpoznanie fałszywego produktu. W kwestii tak istotnej jak zdrowie zasady muszą być jasne. Należy wyeliminować
wszelkie ryzyko.
3-199
Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. − Balsavau už šį pranešimą, nes būtina atkreipti dėmesį į vis didėjantį Europos piliečių
susirūpinimą dėl jų vartojamų vaistų kokybės ir saugumo. Yra duomenų, kad staiga padidėjo muitinių konfiskuojamų
suklastotų vaistų kiekis, pavyzdžiui, 2006 m. Europos Sąjungos pasienyje konfiskuota 2,7 mln. vaistų, toliau 2007 m. –
2,5 mln., tad palyginti su 2005 m. konfiskuotų vaistų kiekis padidėjo 384 proc. Pastebėta, kad nuo vaistų, skirtų
gyvensenai pakeisti, klastojimo pereinama prie gyvybiškai svarbių vaistų, įskaitant vėžį ir širdies ligas, psichiatrinius
sutrikimus ir infekcijas gydančius vaistus, falsifikavimo. Gydymas tokiais falsifikuotais vaistais gali turėti pražūtingų
padarinių. Be to, ryškėja �tendencija skverbtis į įprastą tiekimo tinklą. Be interneto vis dažniau stengiamasi naudoti leidimą
turinčius platinimo tinklus. Iš 13 duomenis turinčių valstybių narių 7 valstybės pranešė apie falsifikuotų vaistų paplitimą
teisėtame tiekimo tinkle. Pacientai turi būti visiškai tikri, kad jų vartojami vaistai yra tikrai tie vaistai, kuriuos jie mano
vartojantys. Dėl suklastotų vaistų vartojimo gydymas gali būti nesėkmingas ir gali netgi kilti pavojus gyvybei. Todėl
manau, kad direktyvoje didžiausias dėmesys turėtų būti skiriamas visuomenės sveikatos apsaugai nuo suklastotų vaistų.
Jokie papildomi tikslai neturėtų trukdyti siekti šio tikslo.
3-200
Sebastian Valentin Bodu (PPE), în scris. − Contrafacerea medicamentelor a devenit o afacere profitabilă si cu risc minim
de a răspunde în faţa legii. Acest lucru este demonstrat de faptul că, numai în 2008, autorităţile vamale au anunţat
confiscarea a mai mult de 34 de milioane de medicamente contrafăcute în Europa. Este drept că UE nu este încă în situaţia
altor zone geografice unde s-a ajuns ca până la 30% dintre medicamentele existente pe piaţă să fie contrafăcute. Dar UE nu
trebuie să permită să se ajungă în această situaţie. În acest moment, se estimează că 1% din produsele medicamentoase
vândute sunt contrafăcute, dar există avertismente că proporţia este în creştere. Noile reguli de siguranţă adoptate de
Parlament, sancţiunile impuse producătorilor de medicamente contrafăcute şi sistemul de control dintre producători şi
consumatori sunt menite să oprească creşterea pieţei negre a medicamentelor în UE.
Aşadar, introducerea unor noi norme de siguranţă obligatorii pentru comerţul cu medicamente, inclusiv în ceea ce priveşte
vânzările pe internet, este salutară. A vinde medicamente contrafăcute este o activitate infracţională cu urmări grave, care
pot afecta un număr foarte mare de consumatori care, de multe ori, aleg calea facilă a internetului pentru a comanda
medicamente la care altfel nu ar avea acces, în absenţa unei recomandări medicale.
3-201
Vito Bonsignore (PPE), per iscritto. − La presenza di medicinali falsificati è in forte crescita in tutti i Paesi europei. La
conferma arriva da recenti dati secondo i quali ogni anno in Europa si vendono dalla filiera farmaceutica legale 1,5 milioni
di scatole falsificate. Nuove stime poi parlano di un preoccupante aumento di tale fenomeno, che interessa anche le vendite
online di medicinali e, cosa ancor più grave, coinvolge sempre di più anche i farmaci cosiddetti innovativi e salvavita.
È dunque necessario attuare al più presto una nuova strategia europea volta a contrastare tale fenomeno e a tutelare
maggiormente la salute pubblica e i consumatori europei. Ho perciò votato a favore di questa relazione, perché ritengo che
abbia il merito di aver raggiunto un buon compromesso, il cui principale obiettivo è la difesa del paziente nell’assunzione
dei farmaci contraffatti.
3-202
Maria Da Graça Carvalho (PPE), por escrito. − É urgente uma reacção ao aumento alarmante de medicamentos que são
falsificados no que diz respeito à sua identidade, história ou origem. Esses produtos contêm normalmente substâncias de
baixa qualidade ou falsificadas, representando uma ameaça séria para a saúde humana, pública e conduz a uma falta de
confiança dos doentes também na cadeia de abastecimento legal Estes riscos devem ser evitados, através do reforço os
requisitos de verificação aplicáveis aos fabricantes de medicamentos. Igualmente, os dispositivos de segurança para os
medicamentos devem ser harmonizados na União, devem permitir verificar a autenticidade e identificar cada embalagem,
bem como provar eventuais falsificações, assegurando simultaneamente o funcionamento do mercado interno para os
medicamentos. A avaliação de risco deve ter em conta aspectos como o preço dos medicamentos e os antecedentes de
falsificações na União e em países terceiros, bem como as consequências das falsificações para a saúde pública, em função
das características específicas dos produtos em causa e da gravidade da doença que se pretende tratar. Os dispositivos de
segurança devem permitir verificar cada embalagem de medicamentos fornecida, independentemente do modo de
distribuição utilizado, incluindo as vendas à distância.
3-203

48 16-02-2011
Νικόλαος Χουντής (GUE/NGL), γραπτώς. – Η διακίνηση των ψευδεπίγραφων φαρμάκων αποτελεί αυξανόμενη απειλή
για τη δημόσια υγεία τα τελευταία χρόνια. Υπάρχουν ανησυχητικά στοιχεία ότι εκτός από το Διαδίκτυο, οι παραποιητές
φαρμάκων εισχωρούν πλέον όλο και περισσότερο στη νόμιμη αλυσίδα διανομής φαρμάκων.
Υπερψήφισα την έκθεση Matias επειδή:
1. Θέτει την προστασία των ασθενών στο επίκεντρο της νομοθετικής πρότασης με τη λήψη μέτρων που αφορούν την
πρόσβαση σε ασφαλή, ποιοτική και κατάλληλη θεραπεία και πληροφόρηση.
2. Περιλαμβάνει και ρυθμίζει τις πωλήσεις φαρμάκων μέσω του Διαδικτύου, κάτι που έλειπε από την πρόταση της
Ευρωπαϊκής Επιτροπής παρ’ όλο που πάνω από το 50% των φαρμάκων που αγοράζονται μέσω του Διαδικτύου είναι
πλαστά.
3. Καθιερώνει χαρακτηριστικά ασφάλειας στα συνταγογραφημένα αλλά και στα μη συνταγογραφημένα, επί τη βάσει
μαύρης λίστας, φάρμακα, με στόχο να αποτρέπεται η διείσδυση παραποιημένων φαρμάκων στη νόμιμη αλυσίδα
εφοδιασμού.
3. Επιβάλλει την πλήρη ιχνηλασιμότητα των φαρμάκων και παράλληλα καθιερώνει σύστημα έγκαιρης προειδοποίησης σε
όλα τα κράτη μέλη για την απόσυρση φαρμάκων για τα οποία υπάρχουν υπόνοιες ότι είναι επικίνδυνα.
4. Θεωρεί την παραποίηση φαρμάκων μια δραστηριότητα του οργανωμένου εγκλήματος και επιβάλλει αυστηρές κυρώσεις
στους παραποιητές φαρμάκων.
5. Οι εξαγωγές φαρμάκων από την ΕΕ σε τρίτες χώρες πρέπει να πληρούν τα ίδια κριτήρια ασφαλείας με εκείνα που
ισχύουν για την εισαγωγή φαρμάκων.
3-204
Carlos Coelho (PPE), por escrito. − A falsificação de medicamentos é uma actividade criminosa organizada que, tal
como o tráfico de drogas, coloca em perigo vidas humanas. Porém, este tipo de actividade criminosa não está regulada da
mesma maneira, nem sujeita ao mesmo nível de sanções que as normalmente aplicadas por actos ilícitos associados a
narcóticos. A produção ilegal de medicamentos através da cópia dos seus produtos activos, ou pura e simplesmente da sua
omissão, não requer grandes instalações nem grandes investimentos. Os lucros são grandes e fáceis. Segundo estimativas,
o produto da venda de medicamentos falsificados, em 2010, ascende a 50,6 milhões de euros, implicando assim um
aumento de 95 % em relação às estimativas feitas 5 anos atrás. Esta expansão deve-se em grande parte à falta de legislação
específica em alguns países, ou à falta de meios ou vontade para a implementar, bem como ao facto de o nível de sanções
previsto não ter um efeito verdadeiramente dissuasor.
Apoio o compromisso alcançado pela relatora. É equilibrado e coloca em primeiro plano a protecção dos doentes. Este é
um primeiro passo, embora deixe de fora questões importantes como, por exemplo, o facto dos medicamentos genéricos e
dos não sujeitos a prescrição médica não serem abrangidos pela aplicação dos dispositivos de segurança.
3-205
Vasilica Viorica Dăncilă (S&D), în scris. − Având în vedere riscurile tot mai mari pe care medicamentele contrafăcute le
prezintă pentru pacienţi, consider necesară introducerea de urgenţă a unor măsuri provizorii pentru a spori siguranţa
pacienţilor. Aceste măsuri trebuie să prevadă ca titularii autorizaţiilor de fabricaţie care îndepărtează sau acoperă
elementele de siguranţă vizibile aplicate voluntar de către producător să fie traşi la răspundere în mod strict în cazul în care
acţiunile lor au ca urmare intrarea în lanţul de aprovizionare a unor produse contrafăcute.
3-206
Anne Delvaux (PPE), par écrit. – J'ai voté en faveur de ce rapport car son objectif est de lutter au niveau de l’Union
contre les médicaments falsifiés dans la chaîne d’approvisionnement légale sans entraver le fonctionnement du marché
intérieur des médicaments. Par exemple, en introduisant des obligations pour des acteurs de la chaîne de distribution; en
interdisant pour les acteurs situés entre le fabricant d’origine et le dernier acteur de la chaîne de distribution (généralement
le pharmacien) ou l’utilisateur final (médecin/patient), de manipuler (c’est-à-dire d'enlever, de modifier ou de recouvrir)
les dispositifs de sécurité apposés sur les emballages; en établissant des critères plus stricts pour les importations des
principes pharmaceutiques actifs en provenance des pays tiers et en matière d'inspection des produits.
3-207
Diane Dodds (NI), in writing. − The quality of medicinal products is crucial to ensure safety, and to give peace of mind to
consumers. It is clear that there is a rising threat to the health of our constituents as a result of these products flooding the
market, especially with falsifications becoming more sophisticated year on year. This is a public health crisis on a global
scale. It is currently estimated that perhaps 15% of the global medicine supply is counterfeit, while it is estimated that in
some developing countries over 30% of medicines on sale may be counterfeit. The public needs to be 100% sure that the
products they consume are safe and fit for purpose. The use of falsified medicines can have a serious detrimental impact
on a patient’s health, in some cases leading to death. It is clear that a comprehensive strategy on tackling this issue is vital,
both at national and international level, in order to ensure that high standards of public health and safety are maintained.

16-02-2011 49
3-208
Edite Estrela (S&D), por escrito. − Votei favoravelmente o relatório relativo aos medicamentos falsificados, por incluir
medidas de combate ao aumento alarmante de medicamentos falsificados na UE, tais como dispositivos de segurança que
permitam verificar a autenticidade do produto ao longo da cadeia de distribuição, tendo em vista a segurança dos doentes e
a protecção da saúde pública. Felizmente, o PE decidiu aplicar estas medidas de segurança não só à cadeia de distribuição
clássica, mas também às vendas pela internet, a principal porta de entrada de produtos falsificados. Congratulo-me também
pelo facto de o PE defender a necessidade de os medicamentos serem controlados à entrada e à saída da UE e prever a
aplicação de sanções pesadas, uma vez que se trata de actos criminosos que põem em perigo vidas humanas.
3-209
Diogo Feio (PPE), por escrito. − A segurança dos consumidores é para mim uma questão de importância vital, sobretudo
quando esses consumidores são, ao mesmo tempo, doentes, que procuram nos medicamentos utilizados uma cura ou, pelo
menos, uma melhoria significativa para a sua saúde. Essa segurança é ainda mais importante quando se procura garantir a
autenticidade dos medicamentos colocados no circuito comercial, quer seja o circuito tradicional quer sejam os produtos
comercializados na Internet.
Por isso mesmo, considero fundamental a aprovação de regras muito claras quanto à contrafacção de medicamentos,
fenómeno crescente na Europa (e no mundo), com consequências nefastas para a confiança dos consumidores, para as
empresas e, mais importante ainda, para a saúde de quem utiliza medicamentos contrafeitos.
Apoio, por isso mesmo, o presente relatório e congratulo a deputada Marisa Matias pelo trabalho levado a cabo e por todos
os compromissos negociados.
3-210
José Manuel Fernandes (PPE), por escrito. − O negócio clandestino dos medicamentos foi já comparado às transacções
ilegais de armas de guerra e ao tráfico de droga. Trata-se de um flagelo que afecta milhões de pessoas em todo o mundo, o
que constitui um pesadelo para quem tem a obrigação de zelar pela saúde pública: alguém que está doente, muitas vezes
com doenças crónicas ou terminais, toma algo inócuo ou até prejudicial! Sabemos que, cada vez há mais medicamentos
contrafeitos ou falsificados em circulação, sendo o seu número na casa dos milhões. É imperativo o combate ao crime
organizado e aos traficantes fronteiriços, terminando com a existência de circuitos paralelos de comercialização,
nomeadamente na internet. Saúdo, pois, a adopção de embalagens invioláveis e a criação de um mecanismo de alerta
precoce.
Congratulo-me com a aprovação desta directiva do Parlamento e do Conselho que, rastreando todo o seu circuito, impedirá
a introdução de medicamentos falsificados e/ou contrafeitos na União Europeia e reforçará a protecção à saúde pública
através da melhoria da qualidade e da segurança dos medicamentos consumidos. Finalmente, gostaria de felicitar a
relatora, Marisa Matias, minha concidadã, pelo trabalho realizado.
3-211
João Ferreira (GUE/NGL), por escrito. − Esta é uma problemática com graves efeitos na saúde pública e nas economias
dos Estados-Membros. A falsificação de medicamentos e os alarmantes números relativos à sua entrada na cadeia de
abastecimento legal constituem aspectos preocupantes que carecem de ser devidamente abordados e combatidos. Sem
esquecer que os medicamentos só são falsificados e ilegalmente vendidos porque existem razões económicas que
incentivam a este fenómeno, sendo que a existência de medicamentos genéricos acessíveis às populações a mais baixo
custo torna as falsificações menos lucrativas. O relatório aborda a questão relevante da venda pela internet, parte da cadeia
de abastecimento ilegal. Refere-se à importância da sensibilização do público quanto aos riscos associados à aquisição de
medicamentos neste canal. Salientamos a importância do reforço da cooperação e da coordenação entre as autoridades
nacionais competentes, a Agência Europeia do Medicamento (AEM) e outros organismos internacionais, tendo em vista a
troca de informação, permitindo aumentar o conhecimento e compreensão do fenómeno e, por essa via, melhorar o
combate.
Recordamos que esta cooperação deve funcionar também noutros domínios, como o da farmacovigilância. Exige-se uma
maior transparência das estruturas europeias existentes, como a AEM, no que respeita aos estudos que efectuam e seu
funcionamento. Consideramos que o compromisso alcançado dá passos positivos no necessário combate ao problema.
3-212
Pat the Cope Gallagher (ALDE), i scríbhinn. − Is údar mór imní é caighdeán agus sábháilteacht na dtáirgí leighis atá á
ndíol le muintir na hÉireann. Fearaim fáilte roimh an togra seo, a bhfuil sé mar aidhm aige srian a chur ar tháirgí leighis
falsaithe. Is beart tábhachtach agus riachtanach é seo.
3-213
Bruno Gollnisch (NI), par écrit. – Nous avons voté le rapport Matias sur les médicaments falsifiés. Il s'agit en effet d'un
enjeu de santé publique et de sécurité dans une Europe sans frontières où les pires cochonneries contrefaites ou simplement
de mauvaise qualité peuvent circuler librement. Il n'est pas sûr cependant qu'en matière de santé, de médicaments et de
pharmacovigilance, l'Union européenne soit la mieux à même de résoudre les problèmes. Elle peut même en être à
l'origine, par exemple avec la directive de 2004 sur les médicaments traditionnels à base de plantes, couplée au règlement

50 16-02-2011
de 2006 sur les allégations de santé. La première impose des procédures d'enregistrement auprès de l'Agence européenne
des médicaments extrêmement complexes et coûteuses au point que seulement 200 médicaments à base de plantes avaient
été enregistrés fin 2010. L'autre donne à l'Agence européenne de sécurité alimentaire le pouvoir d'autoriser ou non les
allégations de santé pour les compléments alimentaires, dont les plantes, autorisation qu'elle donne si rarement et refuse si
arbitrairement que même la Commission s'en émeut. Le résultat c'est que la législation européenne va favoriser les
médicaments chimiques et les laboratoires pharmaceutiques. Y a-t-il une volonté d'éradiquer le secteur des médecines
naturelles? Au profit de qui? Pas forcément celui de la santé des Européens.
3-214
Sylvie Guillaume (S&D), par écrit. – La part des médicaments falsifiés représente désormais 10% du volume des ventes
pharmaceutiques mondiales, et l'Europe est loin d'être épargnée par ce fléau, qui connaît par ailleurs une évolution
inquiétante. Je me réjouis donc que ce texte ait été approuvé par le Parlement, car les eurodéputés se sont battus pour
améliorer la proposition initiale de la Commission européenne pour laquelle prime la compétitivité des industries
pharmaceutiques sur la santé et la sécurité des citoyens européens. Ainsi, ce nouveau texte prend également en compte les
ventes de médicaments sur Internet, qui seront alors mieux réglementées et contrôlées, pour le bien de tous.
3-215
Salvatore Iacolino (PPE), per iscritto. − Concordo con la relazione Matias secondo la quale i pazienti debbono avere
l'assoluta certezza sulla qualità dei medicinali assunti. Dagli studi effettuati si evince come l'uso di medicinali falsificati sia
talmente dannoso per i pazienti fino a metterne a rischio la vita: è quindi giusto considerare la contraffazione come un atto
criminoso che merita una forte presa di posizione da parte dell'Unione europea.
Da qui la mia condivisione dei punti di cui la relazione si fa portatrice quali: la chiara definizione del campo di
applicazione e dei soggetti operanti nelle filiere farmaceutiche, in modo tale da chiarire ruoli e responsabilità dei vari
attori; l'equiparazione delle sanzioni a quelle previste per gli atti illeciti connessi con gli stupefacenti; una maggiore
trasparenza e regolamentazione delle vendite di farmaci su Internet, che permettano ai consumatori di distinguere tra
operatori illegali e farmacie online.
Oggi più che mai un'attiva collaborazione tra i vari organismi preposti, nazionali e internazionali, si configura come un
elemento imprescindibile per un più efficace sistema di lotta alla contraffazione farmaceutica, che possa garantire un
adeguato controllo non solo delle falsificazioni farmaceutiche all'interno dell'Unione europea ma anche dei farmaci
contraffati esportati nei paesi terzi, il cui numero continua ad aumentare. Avendo sempre e comunque come principio
guida quello del benessere del paziente.
3-216
Juozas Imbrasas (EFD), raštu. − Balsavau už šį pranešimą, nes būtina atkreipti dėmesį į vis didėjantį Europos piliečių
susirūpinimą dėl jų vartojamų vaistų kokybės ir saugumo. Manoma, kad šiuo metu 1 proc. per teisėtus kanalus ES
teritorijoje parduodamų medicinos produktų sudaro padirbti vaistai. Kai kuriose pasaulio šalyse falsifikatai užima kone
trečdalį rinkos. Neramina tai, kad imta padirbinėti naujoviškus ir gyvybę palaikančiu medikamentus. Žinoma, kad
internetas yra vienas pagrindinių falsifikuotų vaistų patekimo į Europos rinką kelių. Daugiau kaip 50 proc. internetu iš
tinklaviečių, kurios slepia savo tikrąjį fizinį adresą, įsigytų vaistų yra falsifikuoti. Pigesnių medikamentų internete
ieškantys žmonės dažnai užkimba ant sveikatai pavojingos sudėties falsifikatus pardavinėjančių sukčių kabliuko. Taip pat
daugelis netikrų vaistų „legalizuojama“ perpakavimo metu. Nesąžiningi perpakuotojai ir interneto platybėse siaučiantys
sukčiai ilgai nesulaukė tinkamo atsako, o vis daugiau internetu vaistus iš nepatikimų svetainių perkančių žmonių ėmė
rizikuoti savo sveikata ir net gyvybe. Džiugu, kad nustatomos sankcijos padirbinėtojams ir griežtesnę patikrą
užtikrinsiančios priemonės. Šalių, kuriose leidžiamas vaistų pardavimas internetu, registruotos vaistinės privalės gauti
specialų leidimą, jų svetainės bus žymimos europiniu logotipu ir įtrauktos į europinę duomenų bazę. Pacientai turi būti
visiškai tikri, kad jų vartojami vaistai tikrai yra tie vaistai, kuriuos jiems reikia vartoti. Didžiausias dėmesys turėtų būti
skiriamas visuomenės sveikatos apsaugai nuo suklastotų vaistų.
3-217
Peter Jahr (PPE), schriftlich. − Ich bin sehr erfreut, dass sich das Parlament und der Rat auf einen Kompromiss bei der
Problematik der Arzneimittelfälschung einigen konnten. Dies ist besonders wichtig, da die Fälschung von Arzneimitteln
mittlerweile ein sehr ernsthaftes Problem ist, welches sich auch auf lebenswichtige Präparate ausgeweitet hat. Mit den
beschlossenen Maßnahmen ist uns ein wichtiger Schritt in die richtige Richtung gelungen, der aber auf übertriebene
Bürokratie verzichtet. In erster Linie sollen neue Sicherheitsmerkmale auf der Verpackung angebracht und die
Überwachung der Vertriebswege verbessert werden. Damit erreichen wir mehr Sicherheit für die Patienten, welche
angesichts des Ausmaßes der Arzneimittelfälschung auch dringend notwendig war, ohne alle Beteiligten übermäßig zu
belasten.
3-218
Jarosław Kalinowski (PPE), na piśmie. − Zażywamy leki, aby uśmierzyć ból, zniwelować objawy choroby czy ratować
życie. Często zdarza się, że wydajemy na nie znaczne kwoty, stanowiące niejednokrotnie gros dochodów. To sprawia, że
nieuczciwi, pozbawieni zasad moralnych ludzie fałszują produkty lecznicze. Niestety zdarza się, że ich zażywanie kończy
się śmiercią chorego. Dlatego też należy wzmocnić zabezpieczenia w imporcie leków z krajów trzecich, ograniczyć

16-02-2011 51
sprzedaż leków przez internet do minimum, wszcząć kampanię uświadamiającą pacjentom zagrożenia wynikające z
przyjmowania nieatestowanych, podrobionych lekarstw oraz kampanię, która uświadomi kupujących o występujących
podrobionych produktach leczniczych. Zgadzam się ze sprawozdawczynią, że ochrona praw autorskich nie jest tu
priorytetem. Najważniejsze jest ludzkie zdrowie i życie, a naszym obowiązkiem jest zrobić wszystko, by je chronić.
3-219
Constance Le Grip (PPE), par écrit. – J'ai voté pour la directive relative à la lutte contre les médicaments falsifiés.
Compte tenu du nombre de médicaments contrefaits saisis au sein de l'Union européenne (plus de 34 millions de
comprimés contrefaits saisis en 2008), il est grand temps que l'Union européenne mette en place un système de traçabilité
efficace pour garantir l'origine et la qualité des médicaments disponibles dans l'UE. Cela est d'autant plus nécessaire que
les médicaments contrefaits constituent un risque réel pour la santé des Européens compte tenu des substances, parfois
toxiques, qu'ils peuvent contenir. Les nouvelles mesures introduites (numéro de série électronique sur les emballages de
médicaments soumis à prescription permettant une traçabilité du médicament de l'usine aux patients; limitation des
manipulations lors des étapes de reconditionnement; renforcement des inspections auprès des fabricants et des distributeurs
en gros) constituent donc un pas en avant, concret, pour garantir davantage de sécurité aux citoyens et patients européens.
Enfin, je tiens à souligner les avancées faites dans ce texte concernant la vente de médicaments sur Internet. Alors que,
selon les estimations, 50 % des médicaments achetés sur Internet seraient contrefaits, ce texte instaure un logo commun
qui permettra d'identifier les pharmacies en ligne légales. Néanmoins, il appartient aux Européens de faire preuve de
vigilance lors de tels achats en ligne.
3-220
Petru Constantin Luhan (PPE), în scris. − Produsele medicale falsificate reprezintă o reală ameninţare pentru întregul
sistem farmaceutic european, deoarece, pe lângă pericolul la care se supun pacienţii consumând astfel de produse, se
diminuează încrederea populaţiei în calitatea produselor medicale disponibile în farmacii. Numărul produselor medicale
falsificate creşte vertiginos în UE, iar acestea pot conţine substanţe inferioare sau falsificate sau acestea lipsesc sau există
în doze incorecte. Deşi amploarea acestei probleme este încă relativ mică în Europa, spre deosebire de alte regiuni, am
votat în favoarea acestui raport deoarece consider că există o serie de factori care indică necesitatea unor măsuri prompte
la nivelul UE. Noua directivă va include sancţiuni pentru producătorii de medicamente contrafăcute, reguli sporite de
siguranţă şi un sistem de verificare ce are ca scop împiedicarea ajungerii produselor medicinale periculoase pe piaţa
europeană.
Un lucru îmbucurător îl reprezintă faptul că Parlamentul European a reuşit să adauge la propunerea Comisiei Europene
reglementarea vânzării acestor produse prin intermediul internetului, acesta reprezentând principalul mijloc de introducere
a medicamentelor contrafăcute pe piaţa UE.
3-221
Elżbieta Katarzyna Łukacijewska (PPE), na piśmie. − W dzisiejszym głosowaniu poparłam sprawozdanie pani Marisy
Matias na temat fałszowanych produktów leczniczych. Wierzę, że przyjęty dziś dokument zmniejszy narastający problem
podrabianych leków i wprowadzi dobrze działający system monitorujący rynek europejski - od producenta do pacjenta.
Jestem przekonana, że koordynacja między różnymi organami krajowymi i międzynarodowymi jest niezbędna i
zatwierdzając sprawozdanie robimy krok naprzód w stronę wzmacniania tej współpracy. Uważam, że problem fałszowania
leków w Europie jest poważny i PE przyjmując sprawozdanie daje wyraźny sygnał Komisji, że tylko skuteczne
współdziałanie oraz efektywne egzekwowanie sankcji pozwoli ograniczyć ten proceder. Dziękuję.
3-222
David Martin (S&D), in writing. − Counterfeit medicines are already widespread in the developing world where 20-30%
of medicines on the market are fake. They are now being found increasingly in the EU. Around 1% of medicines sold in
Europe are estimated counterfeit. This new agreement, which I welcome, will introduce mandatory safety features, such as
seals and serial numbers for prescription medicines. This will allow for their traceability. Generics will not be included in
the requirements unless a certain product is at exceptional risk of being counterfeited.
3-223
Jiří Maštálka (GUE/NGL), písemně. − Navrhovaná zpráva je dobrým pokračováním práce, která byla provedena v
uplynulém volebním období. Návrh Komise se přes veškerá doporučení vyhýbá konkrétnímu vymezení definic. Takové
pojetí by mohlo mít za následek, že ochrana pacientů jako spotřebitelů léčivých přípravků by nebyla úplná a vymahatelná.
Proto vítám pozměňovací návrh 120, který výrazným způsobem původní návrh Komise zpřesňuje. Velice pozitivní je
definice „padělaného léčivého přípravku“. Výborný je také návrh, který se týká „dodavatelských řetězců“, kterým se v
případě schválení zvyšuje právo pacientů na ochranu. Za naprosto nezbytné považuji prosazení bodu odůvodnění 5c
pozměňovacího návrhu 120, který dává možnost vymáhání a kontroly dodržování pravidel EU. Pozměňovací návrh dává
do souladu předpisy EU se závěry Soudního dvora. V této souvislosti také návrh podporuje vlastní aktivitu členských států
ke zvýšení ochrany spotřebitelů.
3-224
Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), par écrit. – Les amendements du Parlement ne demandent pas l'extension des
systèmes de sécurité aux médicaments non soumis à prescription. Nos concitoyens en achètent pourtant beaucoup. Leur

52 16-02-2011
santé est donc exposée. Ils ne réclament pas non plus l'obligation de transparence totale de l'Agence européenne des
médicaments quant à ses études et aux connivences d'intérêt que ses responsables entretiennent avec les firmes
pharmaceutiques. Celle-ci est pourtant nécessaire. Le cas scandaleux du benfluorex, connu sous le nom de Mediator en
France, en est une preuve irréfutable. Mais les amendements proposés vont dans le bon sens, notamment en termes
d'authentification publique des sites internet et de sanctions. Je vote donc pour ce rapport.
3-225
Nuno Melo (PPE), por escrito. − Tratando-se de um problema gravíssimo que põe em causa a saúde pública dos cidadãos
da UE, considero fundamental a implementação de novas regras para proteger os doentes de medicamentos falsificados.
Daí que, em 23 de Abril de 2010, tenha questionado a Comissão Europeia acerca de uma operação conjunta que envolveu
os 27 países da UE, denominada Medi-Fake, que na altura confiscou 34 milhões de comprimidos contrafeitos em apenas
dois meses.
Por isso sempre defendi medidas severas para o combate desta realidade, de forma a acabar com um negócio que
representa 45 mil milhões de euros por ano de lucro para algumas redes criminosas. Daí o meu sentido de voto.
3-226
Willy Meyer (GUE/NGL), por escrito. − He votado a favor de la resolución legislativa sobre la propuesta de Directiva
del Parlamento Europeo y del Consejo por la que se modifica la Directiva 2001/83/CE en lo relativa a la prevención de la
entrada en la cadena de suministro legal de medicamentos que son falsificados en cuanto a su identidad, su historial o su
origen, puesto que considero que endurece positivamente las medidas contra la falsificación de medicamentos y su
distribución y, por tanto, mejora la protección de los ciudadanos. Además, creo que es muy positivo que la posición de PE
refuerce la transparencia y el derecho a la información como vía para prevenir esta actividad ilegal. Considero importante
que se centre en mejorar las medidas preventivas relativas al suministro de medicamentos falsificados a través de internet.
Apoyo que se refuerze la lucha legal contra la distribución de éstos mediante internet ya que la mayoría de casos de
entrada de medicamentos falsificados en el mercado europeo se hace a través de esta vía. He votado a favor del texto ya
que las enmiendas mejoran considerablemente el texto presentado por la Comisión puesto que refuerzan las medidas de
control, incrementan la transparencia, mejoran el acceso a la información y, por lo tanto, permiten una mayor protección
de los ciudadanos.
3-227
Louis Michel (ALDE), par écrit. – Comme le dit le Président Jacques Chirac, "la plus intolérable des inégalités est
l'inégalité devant la santé". C'est pourquoi j'ai voté en faveur de ce rapport qui vise la santé et donc la protection des
consommateurs. Les médicaments falsifiés ont été un fléau longtemps ignoré. Si les pays en développement constituent
une cible évidente, parce que le prix des médicaments licites est souvent hors de portée du plus grand nombre et les
contrôles peu opérants quand ils ne sont pas inexistants, on constate que les médicaments falsifiés se retrouvent de plus en
plus dans l’UE, notamment par le biais d'internet. Il s'agit d'une menace croissante pour la santé publique, la sécurité en
général, et ce partout dans le monde.
L'UE doit rester vigilante et doit poursuivre avec énergie une politique volontariste contre ce dévoiement inacceptable. Ses
implications économiques sont actuellement difficilement chiffrables tant la production s'est industrialisée. Il s'agit d'un
problème moral, d'un problème éthique qui mine la crédibilité et l'efficacité des systèmes de santé. À ce titre, la lutte
contre les médicaments falsifiés doit interpeller la conscience des responsables politiques du monde entier.
3-228
Alexander Mirsky (S&D), in writing. − I completely support the report of Marisa Matias. However, I consider the
measures featured in the report to be insufficient. It is necessary to work out and make obligatory for all EU Member
States a package of measures covering responsibility for distribution, assistance, production and realisation of counterfeit
medicines. Measures should include forfeiture of licence from suppliers and distributors of counterfeit medicine,
maximum fines and criminal responsibility for all people related to illegal activity in the area of medicine trading. The
responsibility of the guilty should be no less than if they were drug dealers. Only in that way we can stop the distribution
of counterfeit products and eradicate the black market in medicines.
3-229
Andreas Mölzer (NI), schriftlich. − Die Gesundheit der Menschen ist das höchste Gut in unserer Gesellschaft und sollte
mit entsprechenden Mitteln auch gefördert und erhalten werden. Durch das verstärkte Aufkommen gefälschter
Medikamente werden immer mehr Patienten auch in Europa unkalkulierbaren Gefahren ausgesetzt, die sie sogar mit dem
Leben bezahlen könnten. Ich habe allerdings gegen den Bericht gestimmt, da die vorgeschlagenen Maßnahmen, vor allem
die Einfuhrkontrolle, meiner Meinung nach nicht weit genug greifen.
3-230
Rolandas Paksas (EFD), raštu. − Balsavau už šią rezoliuciją, kadangi vaistų padirbinėjimas yra opi problema visoje ES,
dėl to neatidėliotinai reikia imtis griežtų priemonių, kad į rinką nepatektų padirbti vaistai, kurie gali sukelti neigiamas
pasekmes žmonių sveikatai ir netgi gyvybei. Turime užtikrinti, kad vartotojus pasiektų tik saugūs ir efektyvūs vaistai, o
nusikalstamoms grupuotėms būtų užkirstas kelias pasipelnyti disponuojant padirbtais vaistais. Turime dėti visas pastangas,
kad ES galiotų griežta receptinių vaistų ženklinimo sistema, įtraukiant saugos ženklus, leidžiančius nustatyti gamintoją ir

16-02-2011 53
tiekėją. Manau, kad vaistų padirbinėtojams turi būtų nustatytos griežtesnės sankcijos, o visoje ES turi efektyviai
funkcionuoti kontrolės mechanizmas, apimantis kiekvieną vaistų tiekimo rinkos dalyvį. Ypatingas dėmesys ir saugumo
priemonės turi būti skiriamos vaistų prekybai internetu, nustatant griežtą leidimų išdavimo, stebėsenos ir kontrolės
sistemas. Kiekviena valstybė turi imtis visų reikiamų priemonių, kad efektyviai funkcionuotų sistema, kurios pagalba
visuomenė būtų informuojama apie pavojų padirbtų ar nekokybiškų vaistų ir netgi sudarytų galimybes pašalinti tokius
vaistus iš rinkos.
3-231
Maria do Céu Patrão Neves (PPE), por escrito. − O presente relatório tem por base uma proposta da Comissão destinada
a impedir a introdução, na cadeia de abastecimento, de medicamentos falsificados chamando a atenção para uma questão
que preocupa cada vez mais os cidadãos europeus: a qualidade e a segurança dos medicamentos que consomem. É de
salientar o efeito positivo desta proposta que promove o debate sobre um assunto fundamental, tendo como objectivo
último lutar contra os medicamentos falsificados. De facto, a falsificação de medicamentos é um crime que priva os
doentes do tratamento médico de que necessitam e prejudica a sua saúde, podendo mesmo provocar a morte. O principal
objectivo da directiva, como bem diz a Relatora, deve ser a protecção da saúde pública. Este objectivo deve ser reflectido
na base jurídica da directiva. Por outro lado, parece-me essencial salvaguardar a rede de distribuição de medicamentos,
estabelecendo definições claras e precisas, não apenas relativamente ao âmbito de aplicação da directiva, mas também
quanto aos diferentes intervenientes na cadeia de abastecimento: comerciantes, distribuidores, correctores; definindo
funções e responsabilidades. Votei favoravelmente por considerar fundamental que se promova uma medida legislativa
neste âmbito para fazer face a esta ameaça crescente para a saúde e para melhor garantir a segurança dos doentes.
3-232
Rovana Plumb (S&D), in writing. − There is an alarming increase in the EU of medicinal products which are falsified
with regard to their identity, history or source. The directive introduces obligatory safety features for all prescriptive
medicinal products and a rapid alert system; harmonised safety features to verify authenticity and identify individual
packs, providing tampering evidence for medicinal products subject to prescription (possible exclusion of certain products
following a risk assessment); no safety features for medicinal products not subject to prescription, unless a risk assessment
demonstrates the risk of falsification and consequently a threat to public health; traceability: there will be a unique
identifier for the safety features (e.g. a serialisation number) which allows the authenticity of the product and individual
packs to be verified throughout the supply chain up to pharmacy level; in addition, Member States have to set up systems
to prevent suspected medicinal products from reaching patients; internet sales: conditions for the supply of medicinal
products to the public are determined by Member States; increased transparency as regards wholesale distributors;
penalties applicable to infringements of national provisions must be applied.
3-233
Frédérique Ries (ALDE), par écrit. – Après les produits de marque et les cigarettes, la contrefaçon a investi le marché du
médicament, et les sept millions de produits médicinaux saisis chaque année représentent environ 5 % du total des
contrefaçons. Le défi est énorme pour les autorités européennes, tant judiciaires que douanières, pour remonter les filières
et endiguer ce trafic qui met en péril des millions de vies dans le monde. Je me réjouis donc de l'accord obtenu entre
Parlement et Conseil fixant un cadre juridique commun aux 27 États membres pour limiter le risque de falsification des
médicaments. Parmi les principales avancées, je retiens: le principe de responsabilité en cascade couvrant tous les acteurs
de la chaîne, titulaires de l'autorisation de fabrication, distributeurs en gros, brokers, etc.; l'inscription obligatoire sur
l'emballage des médicaments soumis à prescription d'un dispositif de sécurité (numéro de série ou cachet); l'introduction
de règles plus strictes en matière d'inspections en coopération avec l'Agence européenne des médicaments; et
l'établissement d'une liste des entités autorisées à réaliser des ventes à distance.
En conclusion, c'est une législation importante, mais il faudra encore plus de coopération internationale et de
cybercontrôles pour éradiquer les faux Viagra, produits amincissants, crèmes dermatologiques, etc., disponibles d'un
simple clic de souris.
3-234
Crescenzio Rivellini (PPE), per iscritto. − Mi congratulo per l'ottimo lavoro svolto dalla collega Matias. I medicinali
falsificati sono "assassini silenziosi" in quanto privi di effetto, poiché contengono sostanze tossiche che possono
danneggiare, o addirittura uccidere, coloro che li assumono. L'assenza di una legge quadro incoraggia la contraffazione, un
crimine organizzato.
Abbiamo assistito a una crescita smisurata di questa attività criminale, con un incremento, dal 2005, del 400% dei
sequestri di farmaci contraffatti. Si stima che l'1% dei medicinali attualmente in vendita al pubblico europeo attraverso la
catena di approvvigionamento legale sia falsificato e che tale numero sia in aumento. In altre parti del mondo, oltre il 30%
dei medicinali in vendita può essere stato falsificato. Inoltre, sempre più farmaci innovativi e salvavita sono contraffatti.
Pertanto, abbiamo approvato oggi una nuova legge per impedire l'ingresso di farmaci contraffatti nella filiera farmaceutica
legale e per proteggere la sicurezza del paziente. La normativa copre anche le vendite via Internet e introduce nuovi
dispositivi di sicurezza e misure di tracciabilità, nonché sanzioni per i contraffattori per impedire la vendita di farmaci
contraffatti ai cittadini dell'Unione europea.

54 16-02-2011
3-235
Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), in writing. − To be able to better safeguard the distribution network for medicinal
products it is crucial to have clear definitions not only of the scope, but also of the different actors in the supply chain.
What is a falsified medicinal product? What is an active ingredient or an excipient? The Commission proposal does not
provide the required clarity. The same applies for the definitions of the different actors in the chain of supply, clarifying
their roles and responsibilities. It is essential to make a distinction between those actors who are already formally
recognized - and which role is considered liable - and those who are outside that category, although being relevant to the
liability of the distribution chain.
Therefore it is important to make the distinction between traders and brokers, as well as to clarify their roles and
responsibilities. The same applies for other actors, such as transporters or parallel traders. The directive should prevent
confusion and should not allow any room for 'grey' areas. It should clearly identify which actors are able to operate in this
domain and under which conditions. Clearer definitions will result in simpler implementation.
3-236
Daciana Octavia Sârbu (S&D), in writing. − The opportunities for selling falsified medicinal products have increased
rapidly in recent years. The ever-increasing risk of these medicines entering the supply chain means there is an urgent need
to update the legislation. In particular, regulation of sales on the internet is notoriously difficult and can only be tackled
effectively at international level. This issue was not addressed in the Commission's proposal, and the work of the ENVI
committee has therefore substantially improved it by adding important safeguards for consumers who purchase medicines
online. But the nature of the internet means that we cannot eliminate the risk. Consumer awareness of this risk needs to be
improved, and so I welcome the inclusion of awareness-raising campaigns for the public which has been agreed as part of
the compromise. The Commission is in a unique position to coordinate education campaigns for the public and must
ensure that the Member States fulfil their obligations in this regard.
3-237
Bart Staes (Verts/ALE), schriftelijk. − In de EU is er een zorgwekkende toename van vervalste geneesmiddelen. Ze
kunnen minderwaardige, vervalste of verkeerd gedoseerde – al dan niet werkzame – bestanddelen of helemaal geen
werkzame bestanddelen bevatten en vormen zo een ernstige bedreiging voor de patiënt. De directe en indirecte
maatschappelijke kosten van niet-optreden bedraagt voor het bedrijfsleven zeker meer dan 10 miljard euro. Samen met de
Groene fractie in het EP steun ik dit akkoord. Het past bestaande regels aan aan de tijd en introduceert
veiligheidskenmerken om de identificatie, authenticatie en traceerbaarheid van het geneesmiddel te garanderen, terwijl het
ook de verkoop van geneesmiddelen via het internet reguleert. Dat is één van de belangrijkste routes waarlangs vervalste
geneesmiddelen op de Europese markt belanden. Naar schatting zijn geneesmiddelen die via internet worden gekocht op
sites die hun werkelijke fysieke adres niet vermelden, in meer dan 50% van de gevallen vervalst.
Daarom moet onderscheid worden gemaakt tussen legale postorder- of internetapotheken en de illegale distributieketen
waartoe niet-gecontroleerde internetaankopen behoren. Een wettige postorderapotheek moet verbonden zijn met een wettig
geregistreerde apotheek, waarbij ervoor moet worden gezorgd dat de wettige postorderapotheek voldoet aan alle wettelijke
vereisten die voor apotheken in de lidstaat waar die wettelijk gevestigd zijn, van toepassing zijn.
3-238
Catherine Stihler (S&D), in writing. − I voted in favour of this report which aims to prevent falsified medicinal products
from entering the legal supply chain by increasing harmonisation, improving traceability and by ensuring that penalties are
dissuasive and effective. Patient safety has to be the priority when dealing with medications.
3-239
Thomas Ulmer (PPE), schriftlich. − Ich habe dem Bericht zugestimmt, weil er neue Grundlagen in der
Fälschungsbekämpfung für Arzneimittel eröffnet. In Stufen werden zunächst fälschungsanfällige und später andere
Arzneimittel in sicheren Verpackungen angeboten. Pharmamarketing wird durch das Verfahren der Abfrage und
Lesbarkeit verhindert. Der Verbraucherschutz wird gestärkt. Die Kosten sind für die Industrie überschaubar.
3-240
Viktor Uspaskich (ALDE), raštu. − Gerbiami kolegos, į ES patenkančių falsifikuotų vaistų skaičius auga kosminiu
greičiu. Tai ypatingai kelia rūpestį tokioms šalims kaip Lietuva, kuri yra rytinė ES siena. Rytų Europa yra pagrindinis
milijardinės vertės prekybos falsifikuotais vaistais kelias. Tai yra labai opi problema: Komisijos paskaičiavimais,
kiekvienais metais 1,5 mln. dėžučių falsifikuotų vaistų yra parduodama legaliame tiekimo tinkle. Dar didesnį rūpestį kelia
tai, kad kiekis išaugo beveik iki 20 %. Falsifikuoti vaistai – nebylūs žudikai. Juos platinantys žmonės yra pavojingi
nusikaltėliai ir turėtų būti laikomi tokiais. Bausmės už vaistų falsifikavimą turėtų būti tokios pačios kaip ir už narkotikų
kontrabandą. Tai pareikalaus geresnio koordinavimo tarp įvairių nacionalinių ir tarptautinių institucijų. Mes turime
sustiprinti internetu parduodamų falsifikuotų vaistų kontrolę, nes internetas yra vienas iš pagrindinių kelių, leidžiančių
falsifikuotiems vaistams patekti į europinę rinką. Anot Pasaulio sveikatos organizacijos, vienas iš dviejų internetu
parduodamų vaistų yra klastotė. Aš manau, kad vienas iš mūsų prioritetų turėtų būti pastangos atkreipti visuomenės dėmesį
į atsirandančią riziką perkant vaistus internetu.
3-241

16-02-2011 55
Jarosław Leszek Wałęsa (PPE), na piśmie. − Głosowałem za projektem rezolucji ustawodawczej Parlamentu
Europejskiego w sprawie wniosku dotyczącego dyrektywy Parlamentu Europejskiego i Rady zmieniającej dyrektywę
2001/83/WE w zakresie zapobiegania wprowadzaniu do legalnego systemu dystrybucji produktów leczniczych
sfałszowanych pod względem tożsamości, historii lub źródła pochodzenia. Bez wątpienia pojawienie się w oficjalnej
dystrybucji sfałszowanych produktów leczniczych stanowi zagrożenie dla całego europejskiego systemu
farmaceutycznego, podważając zaufanie, jakie mają obywatele do jakości leków nabywanych w aptekach lub innych
legalnych punktach sprzedaży.
Najbardziej niepokojącym dla mnie sygnałem jest zmiana profilu ryzyka. Dotychczas fałszowane były głównie produkty z
zakresu „stylu życia”, obecnie spektakularnie wzrosła liczba sfałszowanych leków ratujących życie. Dlatego też istotne
jest stworzenie jasnej i jednoznacznej definicji „fałszywego środka leczniczego”, ale także wszystkich podmiotów
wchodzących w skład łańcucha dystrybucji, takich jak sprzedający i pośrednicy, którzy muszą działać w oparciu o
zezwolenia i przestrzegać zasad dobrej praktyki wytwarzania, podobnie jak producenci i dystrybutorzy. W związku z
powyższymi faktami uważam poparcie wszelkich działań mających na celu zminimalizowanie tego problemu za
konieczne i priorytetowe.
3-242
Proposta di rizoluzione B7-0096/2011
3-243
Luís Paulo Alves (S&D), por escrito. − Aprovo a presente resolução apenas pelo forte compromisso por parte da
Comissão de reforçar os instrumentos de financiamento actualmente utilizados, de modo a assegurar que as PME tenham
mais acesso a capital para financiamento das suas políticas de crescimento e inovação. Um caso que é pertinente na actual
conjuntura de crise económica é a retirada do efeito da “Fita Vermelha” dos actuais esquemas de apoio da UE. Apesar de
aprovar as medidas propostas nesta Resolução, chamo a atenção da Comissão para avançar com uma mais ambiciosa, o
“Acto Pequenas Empresas” para o período de programação após 2013. Recordo que na actual conjuntura é mais
importante do que nunca um forte apoio institucional e financeiro às PME, uma vez que são a espinha dorsal da economia
europeia e só conseguem crescer com ferramentas de financiamento adequadas e sustentáveis.
3-244
Laima Liucija Andrikienė (PPE), raštu. − Balsavau už šią svarbią rezoliuciją dėl Europos Sąjungos mažoms ir
vidutinėms įmonėms (MVĮ) skirtos finansinės paramos priemonių persvarstymo būsimu programavimo laikotarpiu. 23
mln. MVĮ, kurios sudaro apytikriai 99 proc. visų ES įmonių ir sukuria daugiau kaip 100 mln. darbo vietų, atlieka esminį
vaidmenį užtikrinant ekonomikos augimą, socialinę sanglaudą ir darbo vietų kūrimą, taip pat jos yra pagrindinis naujovių
šaltinis ir gyvybiškai svarbios siekiant išlaikyti ir didinti užimtumą. Tačiau MVĮ turi mažai galimybių gauti finansavimą, o
tai yra pagrindinė kliūtis jas kurti ir joms augti, ypač dabartinės finansų ir ekonomikos krizės akivaizdoje. Todėl pritariu
rezoliucijoje išdėstytam raginimui gerokai padidinti finansavimą iš ES biudžeto, skiriamą naujoviškoms finansinėms
priemonėms siekiant patenkinti MVĮ finansinius poreikius, ir atsižvelgiant į strategiją „Europa 2020“. Tačiau reikia
pažymėti, kad šiuo metu egzistuojančios ES finansinės taisyklės dėl Europos fondų ir programų naudojimo yra nepagrįstai
sudėtingos, o laiko sąnaudos ir išlaidos siekiant patenkinti šių taisyklių reikalavimus visiškai neatitinka galutinio
finansavimo gavėjo gaunamos naudos. Todėl pritariu raginimui Komisijai, kad ji pasiūlytų supaprastintas ir su mažesnėmis
sąnaudomis susijusias taisykles ir gaires, ypač kalbant apie programas, kuriomis siekiama remti MVĮ skirtą nedidelio
masto finansavimą.
3-245
Roberta Angelilli (PPE), per iscritto. − Lo scorso ottobre la Commissione europea ha presentato un documento
programmatico dal titolo "Una politica industriale integrata per l'era della globalizzazione", che contiene una serie di
iniziative concrete indirizzate a dare uno slancio energico alla politica industriale europea.
Le PMI, così come le ha definite ieri in aula il Commissario Tajani, sono la "linfa vitale" dello sviluppo economico. Un
posto di lavoro su quattro dipende dal settore industriale, come anche la nostra competitività a livello mondiale,
l'innovazione e la ricerca. L'impegno e il coordinamento tra le Istituzioni europee e nazionali, le banche e le PMI sono
necessari ai fini dello smantellamento degli ostacoli burocratici e della semplificazione delle regole. Molti passi in avanti
sono stati fatti in questi ultimi mesi con l'adozione della direttiva sui ritardi nei pagamenti, la tutela dei marchi e dei
prodotti, le opportunità offerte allo sviluppo della green economy e le nuove politiche incentrate sul turismo, ma molto
altro resta ancora da fare.
Molte aziende nell'area UE sono dipendenti da finanziamenti e agevolazioni comunitari ed è per questo motivo che
l'accesso al credito deve essere garantito e migliorato. Infatti, questo è un obiettivo prioritario che spero verrà affrontato
con attenzione nella revisione dello Small Business Act che verrà presentato il prossimo 23 febbraio a Roma dal
Commissario Tajani stesso.
3-246
Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. − Balsavau už šią rezoliuciją. Mažosios ir vidutinės įmonės MVĮ Europos Sąjungoje
sudaro apie 99 procentus visų įmonių ir sukuria daugiau kaip 100 milijonų darbo vietų. Jos atlieka esminį vaidmenį

56 16-02-2011
užtikrinant ekonomikos augimą, socialinę sanglaudą ir darbo vietų kūrimą. MVĮ turi mažai galimybių gauti finansavimą ir
tai yra pagrindinė kliūtis jų augimui, o tebesitęsianti finansų ir ekonomikos krizė dar labiau apribojo prieigą prie
finansavimo. Bankų sektorius iš MVĮ reikalauja daugiau užtikrinimo ir didesnių rizikos priemokų. Manau, kad kreditų ir
paskolų garantijų sistemos yra labai svarbios užtikrinant šio sektoriaus gyvybingumą, augimą ir darbo vietų kūrimą.
Didelis dėmesys turi būti skiriamas Europos investicijų banko teikiamoms paskoloms MVĮ, kurioms dar 2008 m. buvo
skirta 15 milijardų eurų, tačiau atlikti tyrimai rodo, kad tik nedidelė dalis šių pinigų pasiekė MVĮ, nes paskolas
administruojantys bankai valstybėse narėse sugriežtino kreditų išdavimo reikalavimus. Manau, kad Europos Komisija turi
imtis reikiamų priemonių ir kontrolės, kad skirtas finansavimas pasiektų MVĮ ir būtų užtikrintas šio labai svarbaus
sektoriaus gyvybingumas ir augimas.
3-247
George Becali (NI), în scris. − Sunt impresionat de numărul de IMM-uri din Uniune, 23 de milioane, şi de numărul de
locuri de muncă oferite de acestea - 100 de milioane. Aceste cifre demonstrează clar că avem nevoie de consolidarea
sistemului de finanţare pentru acest sector. Sistemul european de finanţare este însă pe cât de divers, pe atât de complicat.
Sunt de acord cu iniţiatorii acestei rezoluţii, sistemul trebuie să fie cât mai coerent în perioada de finanţare 2014 - 2020.
Susţin ideea iniţiatorilor de a cere Comisiei să încurajeze statele membre să realizeze reformele necesare. Aceste IMM-uri
se întâlnesc pe piaţa unică dar au condiţii diferite de sprijin în mediile lor naţionale. Cred, de asemenea, în utilitatea unui
ghişeu unic pentru toate instrumentele financiare ale UE destinate IMM-urilor, ca o soluţie de echilibrare a sistemelor
naţionale de sprijin cu cele europene.
3-247-500
Mara Bizzotto (EFD), per iscritto. − La situazione di emergenza ocupazionale costituisce una ragione più che sufficiente
per accogliere positivamente un testo, in cui il richiamo all'applicazione del principio di sussidiarietà in tema di pensioni,
riconosce finalmente che i governi devono essere i protagonisti della ricostruzione dell’Europa sociale. Solo una
coraggiosa scelta a favore della democrazia di prossimità, basata su riforme occupazionali che rendano più allettante il
lavoro, basata sul federalismo della busta paga che tenga conto dei diversi costi della vita in ciascuna regione d’Europa -
cui andrebbero adeguati tanto i salari che le pensioni - rappresenterebbe la vera svolta verso la rinascita. In tutto questo
richiamo la centralità delle PMI che, per la loro numerosità sul territorio europeo, sono generatori di occupazione e
sostenibilità. Abbassare il costo del lavoro alleggerendo le imposte, dare alle nostre piccole imprese la possibilità di
continuare a lavorare e investire sul territorio sono manovre indispensabili per assicurare perequazione contributiva alle
vecchie generazioni ed un futuro di certezza e qualità di vita alle nuove.
3-248
Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. − Būtina pažymėti, kad, kalbant apie išorės finansavimą, daugelis mažų ir vidutinių
įmonių (toliau – MVĮ) ir toliau bus iš esmės priklausomos nuo kreditų ir paskolų teikimo. Reikia atkreipti dėmesį į tai, kad
kapitalo ir rizikos atžvilgiu vis jautresnis bankų sektorius reikalauja daugiau užtikrinimo priemonių ir didesnių rizikos
priemokų ir kad abiejų šių reikalavimų pasekmė yra nepakankamas finansavimas ir prarastos verslo bei užimtumo
galimybės šiame labai dideliame ekonomikos sektoriuje. Atsižvelgiant į tai, manau, kad kreditų ir paskolų garantijų
sistemos yra nepaprastai svarbios siekiant panaudoti MVĮ galimybes užtikrinti augimą ir kurti darbo vietas. Taigi būtina
veiksmingai taikyti esamas programas tiek nacionaliniu, tiek Europos Sąjungos lygmeniu. Labai svarbu, kad ir toliau būtų
taikomos garantijų priemonės pagal Konkurencijos ir inovacijų programą (KIP), rizikos pasidalijimo ir finansavimo
programą bei pagal 7-ąją bendrąją programą ir panaudojant struktūrinius fondus (JEREMIE). Tinkamai įgyvendinti šias
priemones šiuo metu trukdo pernelyg sudėtingos administracinės procedūros, todėl Europos Komisija turėtų palengvinti
sąlygas naudoti struktūrinių fondų lėšas, skiriamas MVĮ finansavimo priemonėms, ypač siekiant finansuoti
atnaujinamuosius fondus garantijų sistemoms užtikrinti, vengiant kurti struktūras, kurios dubliuotųsi su esamomis
sistemomis.
3-249
Jan Březina (PPE), písemně. − Vzhledem k tomu, že vnější financování mnoha malých a středních podniků závisí na
úvěrech a půjčkách, je třeba vytvořit programy zajišťování úvěrů a půjček a v tomto směru zvýšit úlohu Evropské
investiční banky. Komise by se rovněž měla zasadit o odstranění překážek na trhu rizikového kapitálu a dluhopisů, které
brání rozvoji těchto trhů v Evropě, a rozšířit nástroje pro sdílení rizika na investice do vlastního kapitálu. S tím souvisí
nutnost zvýšení povědomí o rizicích mnoha národních systémů daní a podpor motivujících k dluhovému financování a
odrazujících od financování prostřednictvím zvyšování základního kapitálu. Za vážný problém považuji složitost
finančních předpisů EU a pokynů pro evropské finanční nástroje, zejména jsou-li evropské fondy a programy využívány
na podporu jednotlivých podniků poskytováním poměrně nízkých finančních částek. Časové a finanční nároky na splnění
požadavků těchto předpisů jsou naprosto neúměrné přínosu, který konečný příjemce finančních prostředků získá.
Nevyhovující je rovněž roztříštěnost programů na podporu MSP. Komise by měla zajistit, aby CIP, 7. rámcový program a
JEREMIE byly více provázané a aby pro ně bylo vytvořeno jednotné kontaktní místo, kde by MSP mohly získat přehledné
a ucelené informace o možnostech využití těchto nástrojů.
3-250
Maria Da Graça Carvalho (PPE), por escrito. − 23 milhões de PME na UE desempenham um papel fundamental para o
crescimento económico, coesão social e a criação de emprego. Lamento a limitada capacidade de acesso das PME ao
financiamento, agravado pela actual crise financeira e económica. É crucial que haja disponibilidade de linhas de crédito e

16-02-2011 57
regimes de garantia para explorar o potencial de crescimento e emprego proporcionado pelas PME. Congratulo-me com a
criação de um novo instrumento de microfinanciamento da UE para o emprego «Progress». Apoio a implementação dos
instrumentos de garantia no âmbito do Programa de Competitividade e Inovação (PCI), da Facilidade de Partilha de Riscos
e Financiamento do PQ7 e dos Fundos Estruturais (JEREMIE), assim como da iniciativa JASMINE, de apoio às
instituições de microfinanciamento. Apelo no entanto à Comissão que torne mais fácil a flexível a utilização dos Fundos
Estruturais no que diz respeito aos instrumentos de financiamento das PME, Apelo ainda a um aumento do financiamento
a favor de instrumentos financeiros inovadores no orçamento da UE, e ao desenvolvimento de regulamentos e orientações
simplificados e menos onerosos.
3-251
Vasilica Viorica Dăncilă (S&D), în scris. − Consider că este necesară îmbunătățirea strategiilor, actelor şi planurilor de
acțiuni concrete ale Comisiei Europene pentru IMM-urile europene şi susțin crearea unui nou instrument european de
microfinanțare pentru ocuparea forței de muncă şi de îmbunătățire a reglementarilor, a accesului IMM-urilor la piața unică
şi la finanțări.
3-252
Christine De Veyrac (PPE), par écrit. – Avec 100 millions d'emplois en Europe, les PME constituent la base de
l'économie européenne. Cependant, seuls 2 % d'entre elles ont accès aux financements de l'Union européenne. C'est
pourquoi j'ai voté en faveur de la résolution adoptée par le Parlement européen, qui appelle notamment à accorder une
attention particulière au financement des PME dans le cadre des prochaines perspectives financières de l'UE de 2014 à
2020 avec l'utilisation d'instruments financiers innovants. Je me félicite du message clair envoyé par le Parlement à la
Commission et au Conseil afin de supprimer les barrières administratives qui sont particulièrement lourdes pour les petites
entreprises et les empêchent d'avoir accès aux financements et aux programmes de soutien de l'UE.
3-253
Diane Dodds (NI), in writing. − Small and medium-size enterprises will play a vital role in reinvigorating economies
across Europe that are currently witnessing economic contraction or, at best, slight economic growth. In my constituency
of Northern Ireland, 98% of all companies can be classified as SMEs. It is essential that SMEs are given as much support
as possible to play their part in the economic recovery, yet what do they currently face? They face a squeeze from banks
when it comes to existing credit and the future credit that is necessary to their existence. The EU must therefore look at
ways of encouraging banks to lend whilst ensuring that the mechanisms put in place by the EU to support SMEs are
accessible.
The current programmes must be streamlined and simplified, making application and access easier. Already burdened by
huge amounts of EU red tape, many SMEs with limited manpower simply do not have the capacity or time to go through
the current application processes. Some are not even designed with those who are in real need in mind. The programmes in
place have the potential to help, but that help must be easier to obtain.
3-254
Edite Estrela (S&D), por escrito. − Votei favoravelmente esta resolução por defender uma adaptação do acesso das PME
a financiamentos europeus, que constituem um importante meio para a sua criação e crescimento, tendo em conta os
efeitos da actual crise financeira e económica que agravaram substancialmente o acesso destas empresas a financiamentos
públicos e privados.
3-255
Diogo Feio (PPE), por escrito. − Existem cerca de 23 milhões de PME na União Europeia, sendo inegável o seu peso nas
economias nacionais e o seu potencial de crescimento para o mercado de trabalho. Portugal é disso exemplo. Cerca de 300
mil PME representam mais de 99 % do total de empresas, sendo directamente responsáveis por mais de 2 milhões de
empregos e cerca de 170 mil milhões de euros de facturação. Com a recente crise económica, a sua, já então, limitada
capacidade de financiamento agravou-se significativamente, nomeadamente através das condições de crédito cada vez
mais restritas por parte do sector bancário. Torna-se assim peremptório o funcionamento dos dispositivos de financiamento
às PME, nomeadamente através de uma maior dotação orçamental da União para o Programa de Competitividade e
Inovação dos Fundos Estruturais e do PQ7. Por outro lado, é importante corrigir as ineficiências do mercado e suprimir
progressivamente as barreiras administrativas. Cumpre tomar as medidas correctas atempadamente para que as economias
nacionais dos Estados-Membros possam alcançar o seu potencial de crescimento e contribuir para o crescimento do
mercado de trabalho, permitindo o desenvolvimento dos Estados e a consequente coesão social.
3-256
José Manuel Fernandes (PPE), por escrito. − A presente resolução do Parlamento Europeu versa sobre questões práticas
sobre a revisão dos instrumentos da UE de apoio ao financiamento das pequenas e médias empresas no próximo período
de programação. A nível europeu, o número de pequenas empresas tem vindo a aumentar significativamente nos últimos
anos. Representam já 99 % da totalidade das empresas, são responsáveis por cerca de 100 milhões de postos de trabalho e
contribuem de uma forma crucial para o crescimento económico e para a coesão social. Apesar desta realidade, o seu
acesso ao financiamento tem sido muito difícil e agravou-se com a actual crise financeira em que o sector bancário
introduziu elevados níveis de exigência nos seus mecanismos de financiamento.

58 16-02-2011
Congratulo-me, por isso, com a aprovação da presente resolução, fazendo votos para que haja um reforço significativo dos
dispositivos de financiamento às PME e uma simplificação nos processos administrativos, nomeadamente através da
redução do número de programas e da melhoria da complementaridade entre os programas nacionais e os da UE.
3-257
Ilda Figueiredo (GUE/NGL), por escrito. − Esta resolução é muito contraditória dado que, apesar de ter algumas
referências positivas a necessárias medidas de apoio às PME, dá cobertura e insiste no mesmo tipo de políticas que estão
na base dos problemas que afectam as PME, designadamente o Pacto de Estabilidade, a liberalização do mercado
financeiro e a dita livre concorrência, o que serve apenas para proteger os grupos económicos e financeiros que praticam
preços elevados para obterem lucros cada vez maiores, seja na concessão de crédito, seja quanto ao custo da energia e
outras matérias-primas.
Ora, o que se impunha era uma eficaz alteração das políticas comunitárias. É tempo de acabar com o Pacto de Estabilidade
e os seus critérios irracionais e de o substituir por um verdadeiro Pacto de Emprego e Progresso Social, que incentive o
investimento de pequena escala, que dê às microempresas a oportunidade de crescerem e, nomeadamente, apoiar os grupos
– por exemplo, os jovens empresários – que estão a ter dificuldades para encontrar oportunidades de crédito para as suas
ideias empresariais, além de promover o emprego com direitos e a melhoria das condições de vida para que haja maior
poder de compra da população.
3-258
Elisabetta Gardini (PPE), per iscritto. − Credo che questa risoluzione rappresenti per certi versi un atto dovuto nei
confronti di un comparto economico – quello delle piccole e medie imprese – che ha un ruolo di grande rilevanza per
l’economia comunitaria. Una revisione degli strumenti di sostegno si rende inoltre opportuna nel contesto di una crisi
economica che colpisce in maniera particolarmente virulenta le PMI, come eloquentemente documenta la perdita di 3
milioni 250 mila addetti solo tra il 2009 e il 2010 (più di un terzo dei nuovi posti che questo settore aveva creato). In
quest’ambito, ritengo importante sollecitare la collaborazione tra la Commissione europea e la Banca europea, sostenendo
in particolare quegli investimenti in grado di massimizzare l'efficacia dei programmi di finanziamento per le PMI. In
particolare, è necessario garantire la continuità del credito attraverso interventi sulla liquidità e la patrimonializzazione e
nuovi interventi in tre ambiti strategici per rilanciare la competitività delle aziende in una fase ancora difficile ma
certamente più orientata allo sviluppo: internazionalizzazione, innovazione, crescita dimensionale. Con la direttiva contro i
ritardi nei pagamenti da parte delle autorità pubbliche, l'Europa ha già dato un importante segnale per sostenere le PMI, è
giusto continuare in questa direzione se si vuole stimolare la crescita economica in Europa.
3-259
Louis Grech (S&D), in writing. − SMEs form an essential part of the backbone of the European economy and are the
main drivers for job creation, economic growth, social cohesion and innovation in Europe. The participation and active
role of SMEs are imperative for the advancement of the competitiveness of the single market. Following the financial
crisis, it has become evident that the European financial markets are currently unable to provide SMEs with adequate
finance mechanisms. Innovative and growth-oriented small businesses need to raise equity capital from external sources,
because they either do not have their own financial resources or cannot access bank credit facilities. A more businessconducive
environment for micro and craft enterprises should be supported through the promotion of high-quality support
services, better legal and fiscal measures, and social protection for new entrepreneurs.
More adequate and sustainable financial instruments should guarantee that SMEs have better access to capital. The
Commission should redouble its efforts to remove red tape from existing EU support schemes and facilitate cross-border
banking, by removing all existing obstacles to the usage of competing clearing and settlement systems and by applying
common rules on trading. The Commission should conduct a comparative analysis of what is actually being made
available to SMEs in the equity investment market and what their actual needs are.
3-260
Juozas Imbrasas (EFD), raštu. − Balsavau už šį dokumentą, kadangi 23 mln. mažųjų ir vidutinių įmonių (MVĮ), kurios
sudaro apytikriai 99 proc. visų ES įmonių ir sukuria daugiau kaip 100 mln. darbo vietų, atlieka esminį vaidmenį
užtikrinant ekonomikos augimą, socialinę sanglaudą ir darbo vietų kūrimą, taip pat jos yra pagrindinis naujovių šaltinis ir
gyvybiškai svarbios siekiant išlaikyti ir didinti užimtumą. Pagrindinė kliūtis jas kurti ir joms augti yra ta, kad MVĮ turi
mažai galimybių gauti finansavimą, o dabartinė finansų ir ekonomikos krizė dar paaštrino šią problemą. Bankų sektorius
reikalauja daugiau užtikrinimo priemonių ir didesnių rizikos priemokų, o abiejų šių reikalavimų pasekmė yra
nepakankamas finansavimas ir prarastos verslo bei užimtumo galimybės šiame itin dideliame ekonomikos sektoriuje.
Kreditų ir paskolų garantijų sistemos yra nepaprastai svarbios siekiant panaudoti MVĮ galimybes užtikrinti augimą ir kurti
darbo vietas. Pritariu tam, kad reikia dėti visas pastangas, kad esamos finansavimo programos būtų veiksmingai taikomos
tiek nacionaliniu, tiek ES lygmenimis supaprastinant administracines procedūras bei palengvinant sąlygas naudotis
struktūrinių fondų lėšomis.
3-261
Tunne Kelam (PPE), in writing. − I have voted in favour of this resolution, as it highlights one of the crucial problems we
are currently facing. The crisis in the financial sector has led to more collateral and higher-risk premiums, which means it

16-02-2011 59
has become much more difficult to get start-up credits and other financial resources. We cannot afford to have SMEs
suffering from greater burdens and higher administrative costs. We cannot afford to have SMEs falling bankrupt because
of bureaucracy and because of stricter rules in the financial sector. SMEs are the driving force of our economies – they
should not be punished for mismanagement in the financial sector. It is important that we pass such resolutions frequently
enough to remind ourselves, the Commission and the Member States of our obligations to ensure a sustainable economy.
This is only possible with sustainable SMEs.
3-262
Jürgen Klute (GUE/NGL), schriftlich. − Die Förderung von kleinen und mittelständischen Unternehmen sichert
zahlreiche Arbeitsplätze und stärkt das Innovationspotenzial der europäischen Wirtschaft. Darum ist es absolut richtig, für
eine sinnvolle Fremdkapitalausstattung dieser Unternehmen zu sorgen, denn nur dann können sie erforderliche
Investitionen vornehmen. Die vom Europäischen Parlament geforderte Stärkung des Risikokapitals ist jedoch
grundsätzlich abzulehnen. Statt die Banken darauf zu verpflichten, dass sie der Realwirtschaft mit sinnvollen Krediten zur
Seite stehen, fordert das Parlament, dass kleine und mittlere Unternehmen sich leichter auf den Kapitalmärkten Einlagen
von Investmentfonds und Private-Equity-Gesellschaften besorgen können.
Nach dem Motto „Heuschrecken für alle!“ fordert der Entschließungsantrag in Teilen dazu auf, Private-Equity-
Gesellschaften das Geschäft zu erleichtern. Auf diesem Wege würden gerade kleinere Unternehmen noch stärker als jetzt
zum Spielball von Investoren, die oft genug auf der Suche nach absurd hohen zweistelligen Renditen sind und diese meist
nur erreichen können, wenn sie die erworbenen Unternehmen zerschneiden und häppchenweise verkaufen.
3-263
Giovanni La Via (PPE), per iscritto. − Egregio Presidente, cari colleghi, le piccole e medie imprese europee
contribuiscono in misura fondamentale alla crescita economica dell'Unione europea. Le PMI sono 23 milioni, un dato che
corrisponde al 99% delle imprese europee. Numeri che da soli spiegano bene per quale motivo vogliamo e dobbiamo
proteggere tali aziende, vero motore della nostra economia. Con la proposta di risoluzione votata oggi abbiamo cercato di
inviare dei messaggi chiari alla Commissione: queste imprese non devono essere abbandonate. Ragion per cui, anche
attraverso il mio voto a favore, chiediamo un aumento dei finanziamenti a loro rivolti, pretendiamo una semplificazione
burocratica ed un adeguamento degli standard richiesti per ottenere finanziamenti atti a consentire alle PMI di poterne
realmente usufruire e chiediamo, altresì, maggiori fondi da destinare alla ricerca. La crisi economica che ha attanagliato
l'Europa negli ultimi anni deve esser superata e solo grazie al sostegno che forniamo a queste imprese, possiamo sperare di
rilanciare la nostra economia.
3-264
David Martin (S&D), in writing. − I voted for this Resolution which strongly supports the continued implementation of
guarantee instruments in the framework of the Competitiveness and Innovation Programme (CIP), the Risk-Sharing and
Financing Facility under FP7 and the Structural Funds (JEREMIE), with the aim of enhancing SME lending, and under the
JASMINE initiative to support micro-finance institutions; points out that their proper implementation is currently being
hindered by overly complex administrative procedures; asks the Commission to make it easier to use the Structural Funds
in connection with SME finance instruments, particularly to finance revolving funds for guarantee schemes, whilst
avoiding the creation of structures which duplicate existing schemes, e.g. at national level.
3-265
Nuno Melo (PPE), por escrito. − Temos na UE 23 milhões de pequenas e médias empresas (PME), que equivalem a 99 %
do conjunto total das empresas e mais de 100 milhões de postos de trabalho, contribuem de forma fundamental para o
crescimento económico, a coesão social e a criação de emprego, constituem uma importante fonte de inovação e são vitais
para a manutenção e a expansão do emprego.
No entanto, têm uma deficiente capacidade de acesso ao financiamento, o que constitui um obstáculo importante à sua
criação e crescimento, sendo que a actual crise financeira e económica agrava o problema. É assim imprescindível um
aumento significativo do financiamento a favor de instrumentos financeiros inovadores no orçamento da UE, a fim de
satisfazer as necessidades financeiras das PME, à luz da Estratégia Europa 2020.
3-266
Louis Michel (ALDE), par écrit. – Les petites et moyennes entreprises apportent une contribution fondamentale à la
croissance, à la cohésion sociale et jouent un rôle crucial pour le maintien et l'expansion de l'emploi. Toutefois, la
difficulté pour les PME d'accéder à des financements constitue un obstacle majeur à leur création et à leur croissance, et la
crise économique actuelle a aggravé ce problème. Les banques manifestent de plus en plus de réticences à financer des
projets d'entreprise qui présentent davantage de risques, les produits innovants ou les transmissions d'entreprises. Il faut
dès lors renforcer le fonctionnement des dispositifs de financement des PME, soutenir la poursuite de la mise en œuvre
d'instruments de garantie et accroître le financement des instruments financiers innovants. Les entreprises doivent pouvoir
avoir un meilleur accès aux instruments financiers fondés sur des apports de fonds propres. La complexité des règlements
financiers et le poids de la bureaucratie constituent également un frein au développement des PME et il importe donc de
supprimer les barrières administratives et de proposer des réglementations et des orientations plus simples et moins
coûteuses.

60 16-02-2011
3-267
Alexander Mirsky (S&D), in writing. − This is the most useful resolution for the whole period from 2009 to 2011. I very
much hope that the authors of the resolution will move forward and consider questions regarding the alleviation of the tax
burden on small and medium-sized enterprises, will make available credit financing at reduced rates and improve
communication between EU funding structures and SMEs, and finally monitor the situation in outlying regions of the EU,
e.g. Latgale (Latvia). The government is conducting the well-planned and calculated liquidation of SMEs in Latgale by
closing access to information about stabilisation funds, and by increasing taxes and the number of controlling and
repressively fiscal bodies. All this leads to the elimination of the tax base, and as a result Latvia is on the edge of
bankruptcy today.
3-268
Andreas Mölzer (NI), schriftlich. − 100 Millionen Arbeitsplätze in der EU werden durch KMU bereitgestellt. Allerdings
stehen diese nun nach der Krise immer häufiger vor dem Problem der Finanzierung, da sie meist fremdfinanziert sind.
Banken bieten ihnen Kredite nur mehr unter strengen Bedingungen einer Darlehensförderung. Es wäre wünschenswert,
hier möglichst unbürokratische Lösungen anbieten zu können, die beiden Seiten gerecht werden. Meine Stimme hat der
Bericht erhalten, da meines Erachtens KMU finanziell unterstützt werden sollten, um das Wirtschaftsgefüge stabil zu
halten.
3-269
Rolandas Paksas (EFD), raštu. − Balsavau už šį rezoliucijos projektą, kadangi MVĮ atlieka esminį vaidmenį užtikrinant
ekonomikos augimą, socialinę sanglaudą, darbo vietų kūrimą ir naujovių diegimą. Labai svarbu nustatyti efektyvias
finansines paramos priemones, ypatingą dėmesį skiriant tarpinėms finansinėms priemonėms būsimu programavimo
laikotarpiu, kurios pašalintų kliūtis finansavimui bei skatintų naujų novatoriškų įmonių kūrimąsi ir augimą, suteikiant
didesnę prieigą prie Europos rizikos kapitalo ir obligacijų rinkų kartu pašalinant kliūtis šioms rinkoms plėtotis Pritariu
pasiūlymui, kuriuo numatoma sudaryti geresnes sąlygas naujai įsisteigusioms ir novatoriškoms įmonėms naudotis akciniu
kapitalu. Turime dėti visas pastangas, kad esamos finansavimo programos būtų veiksmingai taikomos tiek nacionaliniu,
tiek ES lygmenimis supaprastinant administracines procedūras bei palengvinant sąlygas naudotis struktūrinių fondų
lėšomis. Labai svarbu, kad valstybės narės vykdytų esmines reformas MVĮ apmokestinimo ir rėmimo sistemose. Taipogi iš
ES biudžeto turi būti padidintas finansavimas naujoviškoms finansinėms priemonėms kartu skiriant didesnį finansavimą
Konkurencijos ir inovacijų programai. Be to, turi būti sumažintos administracines kliūtys MVĮ supaprastinant novatoriškų
finansinių priemonių valdymą, suderinant MVĮ finansavimo programas ir sukuriant vieno langelio principą.
3-270
Γεώργιος Παπανικολάου (PPE), γραπτώς. – Υπερψήφισα το ψήφισμα για τη στήριξη της χρηματοδότησης των
μικρομεσαίων επιχειρήσεων κατά την επόμενη περίοδο προγραμματισμού. Οι μικρομεσαίες και οι οικογενειακές
επιχειρήσεις αποτελούν τη ραχοκοκαλιά των περισσότερων ευρωπαϊκών οικονομιών. Είναι το εργαστήριο παραγωγής
καινοτόμων ιδεών και πρωτότυπων προϊόντων. Είναι επίσης οι επιχειρήσεις που αποτελούσαν ανέκαθεν ατμομηχανή
οικονομικής ανάπτυξης. Ειδικά για την Ελλάδα, η σημερινή οικονομική ύφεση επιβάλλει τη στήριξη αυτής της
κατηγορίας των επιχειρήσεων, που άλλωστε αποτελεί και τη συντριπτική πλειοψηφία της επιχειρηματικής παρουσίας στην
χώρα. Με το παρόν ψήφισμα το Ευρωπαϊκό Κοινοβούλιο θέλει να καταστήσει σαφές ότι η νέα γενιά προγραμμάτων της
Ε.Ε. για τις μικρομεσαίες επιχειρήσεις δεν μπορεί παρά να είναι προσανατολισμένη στα νέα ευρωπαϊκά οικονομικά
δεδομένα και πρέπει να πορευθεί με αιχμή τη διευκόλυνση πρόσβασης των μικρομεσαίων επιχειρήσεων στον
χρηματοπιστωτικό δανεισμό αλλά και στη δημιουργία ευέλικτων μηχανισμών χρηματοδότησης, όπως για παράδειγμα τα
μικροδάνεια.
3-271
Maria do Céu Patrão Neves (PPE), por escrito. − A presente resolução sobre aspectos práticos relativos à revisão dos
instrumentos da UE de apoio ao financiamento das PME no próximo período de programação é fundamental no actual
contexto. De facto, a limitada capacidade de acesso das PME ao financiamento constitui um obstáculo importante à sua
criação e crescimento. A actual crise financeira e económica agravou o problema do acesso ao financiamento por parte das
PME. Se tivermos em consideração que as PME contribuem para o crescimento económico, a coesão social e a criação de
emprego, e são uma importante fonte de inovação e de expansão do emprego, percebemos a importância das alterações
propostas a este marco jurídico, as quais visam reforçar o funcionamento dos dispositivos de financiamento às PME. Por
estas razões votei favoravelmente a presente resolução.
3-272
Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), in writing. − The European Parliament notes that a large number of SMEs will
continue to depend mainly on credits and loans when it comes to external financing; it is concerned that an increasingly
capital- and risk- sensitive banking sector is asking for more collateral and higher risk premiums, both requirements
resulting in insufficient financing and missed business and employment opportunities in this very large sector of the
economy; it regards, therefore, the availability of credit and loan guarantee schemes as crucial to exploiting the growth and
job potential offered by SMEs; it sees a need to leverage existing programmes at national and EU level and it endorses the
important role played by EIB SME loans.
3-273

16-02-2011 61
Licia Ronzulli (PPE), per iscritto. − Ho votato a favore di questo testo perché ritengo possa contribuire ad aiutare gli oltre
23 milioni di piccole e medie imprese europee, che con i loro 100 milioni di posti di lavoro danno un contributo
fondamentale alla crescita economica ed alla coesione sociale dell'Unione europea. Troppo spesso infatti negli ultimi anni
le banche richiedono sempre maggiori garanzie alle PMI che necessitano di capitali per espandersi o rilanciare la propria
attività.
Per questo motivo è necessario aumentare in misura significativa gli strumenti finanziari che possano venire incontro a
queste realtà, incoraggiando l'attuazione di strumenti che permettano, ad esempio, la ripartizione del rischio fra le varie
parti in causa. La complessità delle regolamentazioni finanziarie dell'Unione europea, inoltre, comporta spesso un enorme
dispendio di tempo e di denaro, e solo per adempimenti burocratici. Ora che le linee guida condivise ci sono, spetta agli
Stati Membri prendere iniziative ad hoc per rilanciare e sostenere la realtà specifica delle proprie PMI, alimentando la
crescita di un settore che, da solo, rappresenta oltre il 90% di tutte le imprese dell'Unione, e senza il quale verrebbe a
mancare la linfa vitale stessa della nostra economia.
3-274
Vilja Savisaar-Toomast (ALDE), kirjalikult. − Lugupeetud juhataja! Lugupeetud kolleegid! Hääletasin täna väikeste ja
keskmise suurusega ettevõtete rahastamist toetava resolutsiooni poolt. Leian, et VKEde olukorda ja Euroopa Liidu
vahendite kasutamist tuleb efektiivsemaks muuta ning tagada, et ei korduks rahanduskriisi ajal toimunud likviidsuskriis,
mis eriti tugevalt mõjutas VKEsid. Nii Eestis kui ka Euroopa Liidus tervikuna moodustavad VKEd üle 99% kõikidest
ettevõtetest, mistõttu on oluline, et just sellele suurele enamusele oleksid rahalised vahendid kättesaadavad, eelkõige
rasketel kriisiaastatel. Loodan siiralt, et nii Euroopa Liit kui ka väikesed ja keskmise suurusega ettevõtted veavad lähiajal
Euroopa majanduse uuele tõusule ning et tulevikus ollakse paremini valmis uuteks kriisideks.
3-275
Csanád Szegedi (NI), írásban. − Megszavaztam az indítvány 6-os módosítását. Úgy vélem, hogy támogatni kell az
innovatív és induló kisvállalkozásokat, hogy jobban hozzáférjenek a részvénytőke alapú pénzügyi eszközökhöz. A
bizottságnak nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a következő időszakban esedékes programokra, pénzügyi eszközökre, és
hogy kockázatmegosztó alapokkal, valamint segédeszközökkel támogassa ezeket az eszközöket.
3-276
Nuno Teixeira (PPE), por escrito. − As PME na União Europeia são um elemento essencial para o crescimento
económico e a criação de emprego, garantindo mais de 100 milhões de postos de trabalho e tendo um papel crucial na
contribuição para a coesão social. Porém, estas empresas têm um acesso limitado ao crédito financeiro e a empréstimos,
situação que veio a agravar-se com a crise económica, e que já por si é muitas vezes complicada pelos encargos
administrativos. Vejo de forma bastante positiva uma tentativa de melhorar o funcionamento dos sistemas de
financiamentos às PME. Do meu ponto de vista, tal deverá passar pelo reforço da importância do papel do BEI no esquema
de empréstimos e também pela implementação dos instrumentos já existentes no seio do Programa para a Competitividade
e a Inovação, do programa JEREMIE e do programa JASMINE.
Defendo também uma simplificação do acesso aos fundos estruturais pelas PME, nomeadamente no que respeita aos
esquemas de garantia, evitando duplicar a sua existência. Será também aconselhável reflectir sobre novos instrumentos
financeiros eficazes para o próximo Quadro Financeiro Plurianual, como o poderão ser instrumentos conjuntos com o
Banco Europeu de Investimentos.
3-277
Viktor Uspaskich (ALDE), raštu. − Gerbiami kolegos, mažosios ir vidutinės įmonės (VMĮ) yra mūsų visuomenės
stuburas ir mūsų ekonomikos variklis. Tiek Lietuvoje, tiek ES MVĮ sudaro 99 % visų įmonių. MVĮ sukuria daugiau nei 70
% darbo vietų lietuviams. MVĮ vaidina esminį vaidmenį įgyvendinant Lisabonos strategijos tikslus, kurie skatina
inovacijas, konkurencingumą, socialinę sanglaudą bei darbo vietų kūrimą. Todėl svarbu sukurti aplinką, kurioje tai galėtų
vystytis. MVĮ, o taip pat naujai įsisteigusioms ir novatoriškoms įmonėms, turi būti suteikta geresnė prieiga prie ES
finansinių priemonių. Kreditų ir paskolų garantijų sistemos yra nepaprastai svarbios siekiant panaudoti MVĮ galimybes
užtikrinti augimą ir kurti darbo vietas. Šiuo metu daugumai investicinių planų kyla grėsmė likti neįgyvendintais dėl
neapibrėžtumo bei finansavimo stokos. Todėl svarbu, kad bankai atnaujintų likvidumo suteikimą ir paremtų investicijas į
tikrąją ekonomiką. Taip pat svarbu paremti naujai įsisteigusių ir novatoriškų įmonių akcijų rinkas. Mes turime labiau
pasistengti šalinant administracines kliūtis. O tai pareikalaus pažangaus valdymo ir ekonomiškumo ryšium su
novatoriškomis finansinėmis priemonėmis.
3-278
Derek Vaughan (S&D), in writing. − Small and Medium Enterprises (SMEs) constitute around 99% of all businesses
within the European Union, contributing greatly to the European economy through innovation, economic growth and the
creation of over 100 million jobs. My vote in favour of this report reflects the importance of enabling SMEs to function in
a manner not over-complicated by regulations, but one which encourages efficiency, flexibility and investment.

62 16-02-2011
I recognise that advances have been made to ease the financial and administrative burden on SMEs, such as the 2010
establishment of the SMEs finance forum, but urge the Commission to do more in order to create a more competitive and
accessible economy for the SMEs which are so vital to the success of Europe’s economy.
Incentives must encourage the necessary reforms to financial systems in Member States, investment must be made to
nurture innovation in SMEs and administrative systems must work for, not against, these enterprises helping to create a
more stable, more varied European economy.
3-279
Artur Zasada (PPE), na piśmie. − Z zadowoleniem przyjąłem wyniki dzisiejszego głosowania. Planuje się, że ok. 70%
unijnych środków dla przedsiębiorców będzie przekazywanych za pomocą funduszy pożyczkowych. Dotacje bezzwrotne
będą zarezerwowane przede wszystkim dla projektów obarczonych dużym ryzykiem, dla których z trudem będzie można
uzyskać pożyczkę. W opinii ekspertów pomoc przekazywana w postaci preferencyjnej pożyczki lub poręczenia jest
długofalowo lepsza niż pomoc bezzwrotna. W przypadku pożyczki preferencyjnej korzyść dla przedsiębiorcy jest niższa.
Ale z takich pożyczek może skorzystać znacznie więcej firm, a system pożyczkowy raz zasilony pieniędzmi teoretycznie
pracuje w nieskończoność.
Podzielam więc pomysł, by po 2014 r. 70-80% wsparcia dla przedsiębiorców przekazywać właśnie w postaci pożyczek i
poręczeń, a resztę - w bezzwrotnych dotacjach. Te ostatnie byłyby zarezerwowane na wspieranie innowacyjnych
projektów obarczonych dużym ryzykiem (a więc takich, które z trudem kwalifikowałyby się do pożyczki).
3-280
Relazione: Ria Oomen-Ruijten (A7-0025/2011)
3-281
Luís Paulo Alves (S&D), por escrito. − O futuro das pensões dos cidadãos europeus é um dos desafios-chave para o
futuro da Europa e reconheço as dificuldades com que os sistemas de pensões se debatem nos Estados-Membros.
No entanto, discordo de que a única maneira de resolver o problema é pagando mais, trabalhando mais e recebendo menos
no período de reforma. Saliento ainda que os principais responsáveis pelas pensões são os Estados-Membros, não obstante
a UE poder acrescentar valor ao coordenar os vários esquemas de pensões e partilhar melhores práticas, uma vez que
também tem competência na área da portabilidade de pensões e na supervisão de instituições para provisões ocupacionais
para a reforma (Directiva IORP).
Apenas aprovo o presente relatório tendo em conta o compromisso baseado em mais de 450 alterações, onde se incluem
algumas das principais preocupações para o Livro Branco. Ressalvo ainda que um sistema de pensões decente e
sustentável só pode ser alcançado ao combater a economia precária, mal paga e de baixa qualidade de empregos. As
pensões financiadas devem basear-se na solidariedade e tal deve estar presente nas normas da UE.
3-282
Laima Liucija Andrikienė (PPE), raštu. − Balsavau už šią labai svarbią rezoliuciją dėl Europos pensijų sistemos. Europa
sensta, dėl demografinės situacijos prastėjimo ir mažėjančio vaikų gimstamumo nuolatos daugėja pensinio amžiaus
žmonių. Todėl neabejotinai auga socialinio draudimo ir pensijų fondų svarba, ypač turint omenyje dabartinę ekonomikos
krizę. Žmonės turi jaustis saugūs senatvėje, o tai galima pasiekti tik esant stabilioms, gerai funkcionuojančioms pensijų
sistemoms. Europos Sąjungoje šiuo metu egzistuoja beveik 100 skirtingų pensijų sistemų. Dėl didelių skirtumų tarp
valstybių ES piliečiai jaučiasi nelygiaverčiai. Žmonės, sunkiai dirbę visą gyvenimą, ypač naujose ES valstybėse narėse,
gauna nevienodo dydžio pensijas palyginus su senųjų ES valstybių narių piliečiais. Tai verčia juos jaustis antrarūšiais. Be
abejonės, pensijų sistemų reguliavimas priklauso valstybių narių kompetencijai, tačiau yra akivaizdu, jog reikia didesnės
Europos Sąjungos koordinacijos šioje srityje. ES turi rūpintis tais, kuriems labiausiai reikia pagalbos: neįgaliaisiais,
bedarbiais, pensinio amžiaus žmonėmis. Europos Sąjunga, siekdama piliečių gerovės ir pasitelkdama valstybes nares, turi
stengtis kiek įmanoma išlyginti pensijų sistemas. Tai neabejotinai prisidėtų prie žmonių gyvenimo lygio gerėjimo ir ES
ekonomikos augimo.
3-283
Elena Oana Antonescu (PPE), în scris. − În Uniunea Europeană, numărul de pensionari este în creștere datorită creșterii
speranței de viață. Sistemele de pensii sunt în competența statelor membre, existând reguli diferite privind vârsta de
pensionare și banii cheltuiți pentru securitatea socială. Criza financiară a dus la o creștere a șomajului, a sărăciei și a
excluziunii sociale, la creșterea deficitelor bugetare și la probleme legate de finanțarea pensiilor și a demonstrat fragilitatea
anumitor sisteme de finanțare. Preponderența locurilor de muncă temporare a redus nivelul contribuțiilor la sistemele de
pensii, dăunând stabilității acestora. Fără a pune la îndoială prerogativele statelor și fără a sugera că un singur model s-ar
potrivi tuturor, raportul Parlamentului European și Cartea verde a Comisiei Europene cer menținerea unor sisteme de
pensii adaptate nevoilor cetățenilor.
Consider că solidaritatea între state și între generații reprezintă un aspect important pentru succesul politicilor comunitare.
La nivel european, sunt coordonate aspecte ale sistemelor de pensii legate de funcționarea pieții interne, respectarea

16-02-2011 63
cerințelor Pactului de stabilitate și creștere și Strategia 2020. Am votat în favoarea acestui raport care favorizează efortul
statelor membre de a răspunde așteptărilor cetățenilor privind un sistem de pensii adecvat, viabil și sigur.
3-284
Liam Aylward (ALDE), i scríbhinn. − Tá daonra na hEorpa ag dul in aois agus ní fada anois gurb é an t-aoisghrúpa “55
bliana d’aois nó níos sine” a bheidh ar an aoisghrúpa is mó san AE. Cé go bhfuil ceathrar in aois fostaíochta ann do gach
duine atá os cionn 65 faoi láthair, is leath an choibhnis sin a bheidh ann faoin mbliain 2050.
Vótáil mé i bhfabhar na tuarascála tráthúla seo. Cé gur cúram do na Ballstáit aonair é cúrsaí pinsin a shocrú, ní mór don
AE agus do na Ballstáit comhoibriú le chéile chun córas cinnte, inbhuanaithe agus inmharthana ó thaobh airgid de a
fhorbairt. Tá soghluaisteacht ar leith ag baint le lucht oibre an lae inniu; dá bhrí sin tá sé fíorthábhachtach go bhféadfar
pinsin a aistriú ó Bhallstát amháin go Ballstát eile. Ní foláir na córais pinsin a thabhairt suas chun dáta ionas go mbeidh
siad solúbtha, trédhearcach agus so-aimsithe. Ní mór eolas a chur ar fáil maidir leis na roghanna atá ann agus maidir leis
na gnéithe éagsúla a bhaineann le cineálacha pinsin éagsúla.
Tacaím lena bhfuil sa Tuarascáil maidir le béim níos treise a chur ar an oideachas airgeadais agus maidir le feasacht ar
shábháil i gcomhair pinsin a spreagadh.
3-285
Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. − Europos Sąjunga susiduria su didžiuliais iššūkiais, kurių vienas svarbiausių yra
gyventojų senėjimas. Dėl kintančių demografinių tendencijų ilgės gyvenimo trukmė, vyresnio amžiaus žmonės ilgiau išliks
sveiki ir aktyvūs ir galės dalyvauti visuomeniniame gyvenime. Tuo tarpu dėl nedidelio gimstamumo mažės darbingo
amžiaus žmonių skaičius, todėl valstybių narių socialinės apsaugos sistemos susidurs su dideliais sunkumais. Dėl finansų
krizės išaugęs nedarbas, skurdas ir socialinė atskirtis parodė kai kurių pensijų fondų sistemų trapumą. Daugelyje valstybių
narių padidėjo biudžeto deficitas ir iškilo sunkumų finansuoti pensijas. Kai kurie privatūs pensijų fondai taip pat
nebegalėjo įvykdyti prisiimtų įsipareigojimų, todėl ateityje labai svarbu tinkamai reglamentuoti tokių fondų veiklą ir
priežiūrą. Pritariau šiam pranešimui ir manau, kad būtina suteikti naujas paskatas nacionaliniu ir ES lygmenimis sukurti
tvirtas, tvarias ir saugias Europos pensijų sistemas.
3-286
Regina Bastos (PPE), por escrito. − A questão da sustentabilidade dos sistemas de segurança social tem sido um tema
incontornável da agenda política europeia. O aumento da esperança de vida, o envelhecimento da população, os fracos
níveis de crescimento económico, o aumento do desemprego são factores que têm contribuído para o desequilíbrio dos
sistemas de segurança social. Perante a actual situação, torna-se necessário tomar decisões que garantam a sustentabilidade
dos regimes de segurança social.
Apoio o presente relatório porque defende a necessidade de se construir, em conjunto, um sistema sustentável, seguro, que
proporcione pensões adequadas ao nível dos Estados-Membros. Reconhece que a livre circulação na Europa não se pode
cingir apenas às prestações do primeiro pilar, mas que a mobilidade é indispensável para um mercado de emprego
operacional e eficaz. Advoga a criação de uma plataforma europeia de pensões que inclua representantes das instituições
da UE, parceiros sociais e partes interessadas, visando a troca de informações sobre as melhores práticas e a preparação de
iniciativas políticas, sempre no respeito do princípio da subsidiariedade. Insta a Comissão Europeia a criar um grupo de
trabalho específico para a questão das pensões.
3-287
George Becali (NI), în scris. − Am votat în favoarea raportului şi sunt de acord cu doamna raportor, care vorbeşte clar si
argumentat despre nevoia de solidaritate între generaţii, dar şi despre diferenţele majore dintre sistemele naţionale de
pensii din Europa. Sunt de acord ca e nevoie de coordonare la nivelul Uniunii şi cele mai bune argumente ni le dau chiar
efectele crizei, din care sperăm că am ieşit: impactul cheltuielilor publice într-un stat membru e uşor de transmis şi asupra
altui stat membru, iar fondurile de pensii sunt parte a pieţelor financiare. Salut ideea unei pieţe a muncii flexibile pentru
pensionari, având în vedere schimbările demografice pe care le trăim şi tendinţa evidentă de prelungire a carierelor. Sunt
de acord cu ideea că fiecare stat membru, dar si Uniunea în ansamblu, trebuie să-şi adapteze politicile la conceptul de
îmbătrânire activă.
3-288
Bastiaan Belder (EFD), schriftelijk. − De betaalbaarheid van de pensioenstelsels is een probleem dat binnen Europa al te
lang als een hete aardappel vooruitgeschoven is. Het percentage gepensioneerden is stijgende. In het streven de pensioenen
betaalbaar te houden, rest de lidstaten geen andere keuze dan hervorming van hun pensioenstelsels. Dit houdt rechtstreeks
verband met de houdbaarheid van de overheidsfinanciën en de regels voor een gezonde eurozone, het stabiliteit- en
groeipact. Ik steun rapporteur Oomen-Ruijten van harte waar zij wijst op het belang van pensioenopbouw via de
werkgever (de zogenoemde tweede pijler) en individuele pensioenopbouw (de derde pijler). We kunnen er helaas niet
vanuit gaan dat een staatspensioen (de eerste pijler) zal overeenstemmen met het niveau waarop werkenden hun leven
hebben ingericht. Het aspect van de subsidiariteit behoeft nog verdere uitwerking. Op het niveau van de eurozone zijn er
afspraken nodig waarmee de lidstaten garanderen dat hervorming van hun pensioenstelsels zorgt voor houdbare
overheidsfinanciën. Welke keuzes daarbinnen worden gemaakt, moet mijns inziens een zaak van de lidstaten zelf blijven.

64 16-02-2011
Dat is hùn sociaal en arbeidsmarktbeleid, bijvoorbeeld ten aanzien van de arbeidsmarktparticipatie van vrouwen. Waar
mensen vrijwillig kiezen voor deeltijd om zo werk, gezin en zorgtaken beter te kunnen combineren, mag dit niet worden
ontmoedigd door Europa.
3-289
Jean-Luc Bennahmias (ALDE), par écrit. – Si les États membres restent pleinement responsables du choix et de
l'organisation de leur système de retraites, il n'en reste pas moins que les économies européennes sont devenues
interdépendantes et que les discussions sur le gouvernement économique portent aussi sur la durabilité et la viabilité des
systèmes de pensions. L'UE peut donc avoir un rôle de coordination à jouer.
La rapporteure a fait d'énormes efforts pour trouver des compromis; il y avait de bonnes choses dans ce texte, notamment
l'idée que les systèmes de retraites doivent permettre à tous les citoyens de bénéficier d'un niveau de vie décent, que la
diversité doit être respectée, que les écarts entre les hommes et les femmes sont inacceptables et injustifiés, que l'approche
doit se faire en termes de cycle de vie et que les travailleurs seniors doivent être réhabilités.
Mais dans le même temps, à trop chercher le compromis, on obtient un texte parfois flou et trop sujet à interprétation. De
plus, il subsiste certaines idées auxquelles je ne peux adhérer, comme celles qui invitent les États à améliorer l'accès des
citoyens aux possibilités d'épargne privée et à favoriser le travail des seniors par des mesures d'exonération fiscales et
sociales. Pour ces raisons, je me suis abstenu sur le vote final.
3-290
Sergio Berlato (PPE), per iscritto. − L'evoluzione demografica, ovvero l'inversione della piramide demografica cui
assisteremo tra qualche tempo, e l'aumento dell'aspettativa di vita, grazie alla quale gli anziani restano più a lungo in
attività ed estendono la loro partecipazione alla vita sociale, ci inducono a riflettere sui sistemi di previdenza sociale. La
crisi economica e finanziaria, unita agli sviluppi demografici, ha prodotto ripercussioni sui regimi pensionistici. Le casse
pensionistiche, a seguito dell'aumento della disoccupazione, del calo della crescita, della riduzione dei rendimenti sugli
investimenti e della crescita del debito pubblico, hanno maggiori difficoltà a garantire pensioni adeguate. In particolare, i
giovani con un livello di istruzione più elevato, fanno ingresso sul mercato del lavoro più tardi e la durata della vita
lavorativa si abbrevia senza che sia raggiunta l'età pensionabile legale.
Si tenga inoltre ben presente che l'inadeguatezza del reddito pensionistico può indurre una contrazione dei consumi che, a
seguito della flessione della domanda di mercato, porta all'instabilità economica di un Paese. In questo contesto, ritengo
indispensabile varare delle iniziative che ridefiniscano il futuro di giovani e anziani, contribuendo a garantire un reddito
sicuro e adeguato dopo il pensionamento, tenendo peraltro presente la necessità di rilanciare le responsabilità degli Stati
membri, delle parti sociali e dell'Europa.
3-292
Vilija Blinkevičiūtė (S&D), raštu. − Balsavau už šį pranešimą, kadangi, įvertinus spartų Europos gyventojų senėjimą,
esminį dėmesį būtina skirti pensiniam amžiui, kaupiamųjų pensijų fondų saugumo užtikrinimui, bendrų minimalių pensijų
standartų įtvirtinimui, siekiant užtikrinti normalias gyvenimo sąlygas visiems Europos senjorams. Nors pensinio amžiaus ir
pensijų dydžio nustatymas yra pačių valstybių narių atsakomybė, tačiau Europos Parlamentas ir Komisija siūlo priemones,
kurios padėtų įveikti pensijų sistemoms kylančias grėsmes. Be to, tam tikras nacionalinių pensijų sistemų reformų
koordinavimas neišvengiamas, kuriant vidaus rinką ir įgyvendinant strategiją „Europa 2020“. Gaila, kad Komisijos
Žaliojoje knygoje beveik neskiriama dėmesio vyrų ir moterų lygybei. Moterys dažniau negu vyrai dirba pagal netipines
sutartis ar darbą be garantijų, todėl jos vidutiniškai uždirba mažiau. Be to, moterys dažniau nutraukia savo karjerą dėl
motinystės, vaikų, vyresnio amžiaus ar neįgalių šeimos narių priežiūros, o dėl to praranda draudimines garantijas ir
galiausiai gauna mažesnes pensijas. Reikia pripažinti, kad nėra tobulos pensijų sistemos. Skiriasi valstybėse narėse
ekonominiai ir finansiniai pajėgumai, todėl reikia daugiau dėmesio skirti tokiems pensijų sistemų tobulinimo būdams, kaip
darbinės veiklos pradžios ankstinimas, „lankstaus” pensinio amžiaus nustatymas, darbinio ir šeimos gyvenimo geresnis
derinimas, bendrų kriterijų dėl minimalios pensijos nustatymas.
3-293
Sebastian Valentin Bodu (PPE), în scris. − Sistemele de pensii prin repartiţie finanţate public, prezente în unele state
membre, se confruntă cu mari creşteri ale costurilor, ceea ce înseamnă creşterea presiunii asupra solidarităţii şi o povară
mai grea pentru generaţia tânără.
Anul 2060 poate părea departe însă acest lucru nu schimbă cu nimic prognozele: o populaţie din ce în ce mai îmbătrânită, o
natalitate scăzută, deci o presiune enormă pe bugete. Este clar că fiecare dintre statele membre este responsabil direct de
stabilirea sistemelor de pensii, iar această prerogativă este indubitabilă şi nici nu se sugerează că un singur model s-ar
potrivi tuturor. Este important însă apelul la pensii adecvate, viabile şi sigure în condiţiile în care Europa se va confrunta
peste câteva zeci de ani cu un dezastru demografic care a început deja să arate primele semne.
Creşterea vârstei de pensionare este una dintre soluţiile pertinente atunci când vine vorba despre faptul că statul nu va mai
avea suficientă populaţie activă pentru a plăti pensiile celor ieşiţi de pe piaţa forţei de muncă. Iar a creşte gradual vârsta de

16-02-2011 65
pensionare este o soluţie normală în aceste condiţii, coroborata cu faptul că speranţa de viata este mult mai mare decât
acum 40 de ani.
3-294
Vito Bonsignore (PPE), per iscritto. − Complimenti alla relatrice per aver portato all'attenzione di quest'Aula un
argomento così attuale e delicato insieme. È vero che la crisi economica e finanziaria e l'evoluzione demografica, con
l'aumento dell'aspettativa di vita, inducono a rafforzare le politiche pensionistiche in tutti gli Stati membri. Tali
provvedimenti spingono così a modernizzare e coordinare le politiche nazionali in materia di adeguamento dei regimi
pensionistici, sostenibilità, equilibrio tra la durata della vita professionale e della pensione, maggiore trasparenza dei
regimi pensionistici e protezione della solvibilità. Condivido, in particolare, l'attenzione che la relatrice ha rivolto al lavoro
femminile, spesso discriminato rispetto a quello maschile anche a livello pensionistico.
Concordo inoltre con la necessità di prolungare la carriera dei lavoratori attraverso una moderna politica del lavoro e un
miglioramento delle condizioni lavorative e concordo con l'esigenza di rendere più trasparenti i sistemi pensionistici e le
informazioni fornite ai cittadini.
Mi preoccupano molto, però, le pesanti ripercussioni che i provvedimenti auspicati in questo documento possono avere
sulle casse pubbliche degli Stati membri, molte delle quali sono già fortemente pressate dalla dura crisi economica.
3-295
Alain Cadec (PPE), par écrit. – Je salue l'adoption par le Parlement européen de ce rapport invitant les États membres de
l'Union européenne à instaurer des systèmes de retraites solides, viables et sûrs. Il réaffirme la mission première des
retraites: garantir la cohésion sociale dans un esprit d'équité entre les générations. Dans un contexte de changement
démographique et de crise économique, les retraites doivent rester un élément fondamental de notre pacte social. Je
rappelle néanmoins que chaque État membre est libre d'organiser son système de retraites et que l'action de l'Union
européenne a pour simple but de faciliter la coordination entre les États.
3-296
Maria Da Graça Carvalho (PPE), por escrito. − A crise económica e financeira veio agravar de forma significativa o
desafio demográfico com que a UE se confronta, provocou um aumento do desemprego, da pobreza e da exclusão social.
O objectivo fixado na Estratégia UE 2020 de a taxa de emprego ser de 75% deverá contribuir para garantir a
sustentabilidade dos regimes de pensões pois está vinculada a níveis mais elevados de emprego, a uma maior
produtividade e ao crescimento económico A abordagem holística adoptada pelo Livro Verde visa dar um novo impulso,
quer a nível nacional quer da UE, com o objectivo de estabelecer sistemas de pensões sólidos, adequados ao longo prazo,
sustentáveis e seguros. As PME são uma das principais fontes de emprego e de crescimento na EU e prestam um
contributo significativo para a sustentabilidade e a adequação dos regimes de pensões de reforma dos Estados¬Membros.
Apelo ao desenvolvimento de fundos sectoriais, intersectoriais e/ou territoriais que aumentem a adesão de trabalhadores de
PME a regimes de pensões.
3-297
Νικόλαος Χουντής (GUE/NGL), γραπτώς. – Στην έκθεση σχετικά με την Πράσινη Βίβλο για τα ευρωπαϊκά
συνταξιοδοτικά συστήματα ψήφισα αρνητικά. Μέσω της εν λόγω έκθεσης προωθούνται ξεκάθαρα οι εφαρμοζόμενες
αντικοινωνικές πολιτικές της Ευρωπαϊκής Ένωσης και η νεοφιλελεύθερη ισοπέδωση των κοινωνικών δικαιωμάτων. Στο
κείμενο προβλέπεται η αύξηση των ορίων συνταξιοδότησης των Ευρωπαίων εργαζόμενων καθώς επίσης και η σύνδεση
αυτών των ορίων με το προσδόκιμο ζωής. Οι Ευρωπαίοι εργαζόμενοι, αφού πλήρωσαν για τη διάσωση των τραπεζών και
υπόκεινται σε εξαντλητικά μέτρα λιτότητας, υποχρεούνται και πάλι να πληρώσουν τις συνέπειες της κρίσης, μιας κρίσης
που δεν δημιούργησαν, δουλεύοντας επιπλέον χρόνια και λαμβάνοντας μειωμένες συντάξεις. Η ευρωομάδα της
Αριστεράς με εναλλακτικό της ψήφισμα, που δυστυχώς δεν έγινε δεκτό, αντιτάχθηκε στην Πράσινη Βίβλο για τις
συντάξεις και ανέδειξε τη δυνατότητα για βελτίωση των συντάξεων και των όρων συνταξιοδότησης προς όφελος των
εργαζομένων. Αυτό είναι δυνατόν χωρίς την αύξηση των ορίων ηλικίας αλλά μέσω αυξημένων εργασιακών δικαιωμάτων,
ιδιαίτερα για τους νέους, καλύτερους μισθούς και παράλληλα υψηλότερη φορολογία για το χρηματοπιστωτικό κεφάλαιο
και τις χρηματοπιστωτικές συναλλαγές.
3-298
Carlos Coelho (PPE), por escrito. − Embora caiba aos Estados-Membros a responsabilidade pela concessão de pensões,
é, todavia, importante que para determinados aspectos exista uma coordenação a nível europeu. Tenho consciência das
disparidades existentes entre os regimes de pensões na Europa. Porém, é clara a necessidade que existe de se criar uma
estratégia que intensifique a coesão e a coerência em matéria de pensões de reforma, com um pleno respeito do princípio
da subsidiariedade e da solidariedade. Essa estratégia deverá ter em conta a actual situação económica e demográfica, mas
também a concretização do mercado único, pois não podemos esquecer que a livre circulação na Europa é um direito
fundamental dos cidadãos europeus, que implica uma mobilidade de pessoas e, nomeadamente, trabalhadores que deverão
poder beneficiar de um mercado de emprego operacional e eficaz, bem como da garantia de que terão acesso a um
rendimento sustentável, seguro e adequado após a sua aposentação. É igualmente importante fornecer, de forma adequada
e contínua, informações aos cidadãos sobre os seus direitos no que diz respeito ao regime de pensões, especialmente no
que diz respeito aos regimes relacionados com as actividades transfronteiriças e a mobilidade.

66 16-02-2011
3-299
George Sabin Cutaş (S&D), în scris. − Am votat în favoarea rezoluţiei pentru care am fost desemnat raportor din partea
Comisiei ECON. Găsesc că textul final al rezoluţiei este unul echilibrat, care subliniază atât importanţa pilonului public de
pensii, cât şi nevoia existenţei unui pilon secundar real în toate statele membre. O idee pe care am încercat să o avansez a
fost definirea unei pensii minime la nivel european, care să garanteze un venit sigur şi decent pentru cetăţenii europeni.
Din păcate, ea nu s-a bucurat de suficiente ecouri în rândul colegilor mei. Sper, totuşi, ca în viitor Comisia să vină cu o
propunere de acest gen.
3-300
Vasilica Viorica Dăncilă (S&D), în scris. − Consider benefic faptul că Strategia 2020 sprijină o politică activă şi
focalizată a pieței forței de muncă, ceea ce va permite o creștere a ocupării forței de muncă în cazul lucrătorilor mai în
vârstă, femeilor, membrilor grupurilor minoritare și șomerilor de lungă durată. Prin atingerea acestui obiectiv, cred că
Europa va înregistra o creștere a numărului de persoane active şi, implicit, o creștere economică cu efecte pozitive asupra
viabilității sistemelor de pensii la nivel european.
3-301
Cornelis de Jong (GUE/NGL), schriftelijk. − Vandaag heb ik gestemd voor het verslag Oomen-Ruijten over pensioenen.
Als rapporteur voor het IMCO-advies op dit verslag heb ik constructief kunnen samenwerken met de rapporteur. Het
IMCO-advies is grotendeels overgenomen door mevr. Oomen-Ruijten. Ik ben van mening dat het verslag afgewogen en
gebalanceerd is, met als kern dat voor de lidstaten voor het onderwerp pensioenen subsidiariteit geldt, waarmee het
Nederlandse pijlersysteem voldoende beschermd wordt.
Wat ik echter absoluut niet kan steunen zijn die onderdelen in het verslag welke de indruk wekken op te roepen tot het
maken van bindende Europese afspraken over de pensioenstelsels van de lidstaten. Dit staat haaks op het gedachtegoed
van de SP.
3-302
Luigi Ciriaco De Mita (PPE), per iscritto. − Ho votato a favore del testo proposto perché la pensione costituisce uno
degli istituti fondamentali del sistema di diritti e doveri dei lavoratori. Esso riveste carattere essenziale nella continuazione
di un livello di vita dignitoso per l’interessato e per l’intera famiglia di appartenenza, soprattutto in riferimento ad un
adeguato sostegno di un dignitoso livello di vita personale e familiare. Ponendo tale soglia quale obiettivo di lungo
periodo, appare evidente come la sostenibilità dei sistemi pensionistici sia necessaria per dare prospettive minime certe ai
lavoratori. Pur rispettando il principio di sussidiarietà ascendente, con potestà primaria e responsabilità dell’adeguatezza e
opportunità di riforma in capo agli Stati membri, vi è necessità di una convergenza dei sistemi pensionistici a livello
europeo, affinché vi possa essere piena ed effettiva libertà di circolazione di lavoratori e imprese e piena e reciproca
riconoscibilità e similarità dei diversi sistemi pensionistici dei Paesi membri. Infatti, pur tenendo in considerazione le
differenze del costo della vita e dei livelli salariali esistenti tra Stati membri, vi è la necessità di impostare una convergenza
di lungo periodo che sia a livello interno di ogni Paese membro che dell’intera UE consenta di favorire un livello dignitoso
e adeguato alle aspettative di vita.
3-303
Ioan Enciu (S&D), în scris. − Am votat pentru acest raport, întrucât consider că sistemele de pensii din întreaga Uniune
Europeană se confruntă deja cu mari probleme de sustenabilitate, care riscă să se agraveze şi mai mult în viitor, fiind deci
nevoie de a le regândi. Revizuirea făcută de fiecare stat membru trebuie totuşi făcută cu respectarea scopului fundamental
de asigurare a unui venit decent la un cost rezonabil pentru persoanele în vârstă după o contribuţie de o viaţă. Reducerea
pensiilor sub limita asigurării subzistenţei, practicată în unele state membre, este inumană şi trebuie evitată.
Cel mai elocvent exemplu de abuz este România, unde guvernul actual a hotărât ca toate pensiile sa fie diminuate în mod
drastic, impozitate si taxate pentru asigurările sociale de sănătate. Sub masca subsidiarităţii, guvernul României doreşte,
probabil, să creeze un sistem original de pensii prin dispariţia fizică a pensionarilor, lipsindu-i de minime resurse
financiare si asistenţă medicală. Consider că unul din ţelurile UE în domeniu trebuie să fie acela de a tempera excesele
guvernelor din anumite state membre împotriva pensionarilor
3-304
Edite Estrela (S&D), por escrito. − Votei favoravelmente este relatório por defender a necessidade de a UE e os Estados-
Membros coordenarem, de forma mais adequada, as suas diferentes políticas em matéria de pensões e de garantirem
regimes de pensões adequados, seguros e sustentáveis para mulheres e homens. É fundamental individualizar os direitos a
pensão em função do género e definir critérios específicos para o cálculo das pensões das mulheres, de modo a garantir
independência económica tanto para os homens como para as mulheres.
3-305
Göran Färm, Anna Hedh, Olle Ludvigsson, Marita Ulvskog och Åsa Westlund (S&D), skriftlig. − Vi svenska
socialdemokrater valde beträffande punkt 6 att rösta för ett borttagande av referensen till att direkta pensionsåtaganden bör
föras in i beräkningarna av offentlig skuld. Motivet till detta är att vi ser en risk för att en sådan koppling mellan
pensionsåtaganden och skuldkalkyler i det korta perspektivet skulle kunna ge en rad oönskade och oproportionerliga

16-02-2011 67
konsekvenser i vissa medlemsstater. I det längre perspektivet anser vi dock att varje medlemsstat bör etablera rutiner som
innebär att de offentliga pensionsåtagandena på ett rättvisande sätt reflekteras i relevanta skuldprognoser
3-306
Diogo Feio (PPE), por escrito. − O aumento da esperança média de vida, associado à inversão da pirâmide etária na
Europa, coloca importantes desafios a uma sociedade que está a envelhecer e que terá de assegurar aos seus idosos
condições de vida adequadas e um papel que, em muitos casos, poderá (e deverá) ser activo. Porém, face à ameaça real da
falência dos sistemas tradicionais de pensões, os Estados têm que assumir, de forma frontal e corajosa, as medidas
necessárias – as quais não passam apenas pelo elevar da idade da reforma – para salvaguardar os regimes de previdência.
Deverá, porém, ser colocada desde já a ênfase na modernização, com a possibilidade de modelos mistos, garantindo que
quem entra agora no sistema possa escolher, livremente, que modelo quer para a protecção da sua velhice.
3-307
José Manuel Fernandes (PPE), por escrito. − A crise actual veio enfatizar um problema que se adivinhava grave: a
falência dos sistemas de segurança social. Na verdade, a proximidade da inversão da pirâmide etária – na sequência das
alterações demográficas decorrentes de uma maior longevidade da população – está a pôr em causa a sustentabilidade
financeira dos regimes de aposentação. Por um lado, aumenta o número de desempregados; por outro, há mais recursos a
ser consumidos no pagamento das reformas. Além disso, os jovens entram no mercado de trabalho cada vez mais tarde,
não colaborando com o sistema contributivo. Porque não queremos que terceira idade seja sinónimo de pobreza, há que
criar uma pensão mínima garantida que confira ao idoso qualidade de vida. Uma medida que ajudará a erradicar a pobreza
e fará com que os idosos vivam com dignidade.
Todos estes problemas estão reflectidos no Livro Verde da Comissão Europeia sobre as pensões. Exige-se, agora, um
conjunto de políticas coordenadas a nível da UE. Assim, manifesto total acordo com as conclusões do presente relatório,
acolhendo as iniciativas conducentes a uma solidariedade intergeracional que permita um rendimento sustentável e digno a
todos os aposentados.
3-308
Ilda Figueiredo (GUE/NGL), por escrito. − Lamentamos que não tenha sido aprovada a proposta de resolução alternativa
que apresentámos. Desta forma, a maioria dos deputados do Parlamento Europeu, incluindo do Grupo Socialista,
colocaram-se do lado das políticas anti-sociais que a Comissão e o Conselho estão a praticar, dando cobertura ao caminho
neoliberal que estão a prosseguir e querem aprofundar.
Assim, esqueceram as lutas que os trabalhadores têm desenvolvido em diversos países da União Europeia contra o
aumento da idade legal da reforma, na defesa de um sistema público solidário e universal da Segurança Social, que
valorize as pensões e reformas mais baixas, que respeite as pessoas idosas e lhes permita viver com dignidade,
contribuindo para a erradicação da pobreza.
Como se refere na resolução alternativa que apresentámos, é possível melhorar as pensões e reformas sem aumento da
idade legal, desde que haja mais emprego com direitos, designadamente para os jovens, melhores salários, maior
fiscalidade sobre transacções financeiras. Por exemplo, estudos recentes demonstram que um imposto geral sobre as
transacções financeiras de 0,1 % a nível dos países da União Europeia poderia proporcionar um aumento das receitas
anuais na ordem de 2,1 % do PIB, ou seja, cerca de 262 mil milhões de euros.
3-309
Pat the Cope Gallagher (ALDE), i scríbhinn. − Tá 23 milliún gnóthas beag agus meánmhéide san AE faoi láthair. Is
gnóthais bheaga agus mheánmhéide iad 99% de ghnóthais an AE ar fad, agus is iad atá freagrach as 100 milliún post san
Aontas. Is ríléir gurb í saincheist an chostais agus infhaighteacht creidmheasa an fhadhb is mó atá ag earnáil na ngnóthas
beag agus meánmhéide i láthair na huaire.
Tá deacrachtaí fós ag roinnt mhaith gnóthas inmharthana teacht ar chreidmheas ar ráta réasúnta ó na bainc. Ag
smaoineamh ar an méid tacaíochta atá faighte ag earnáil na mbanc ó cháiníocóirí na hÉireann, tá sé seo dochreidte agus
do-ghlactha. Cuireann costais eile, cosúil le cíosanna, billí fóntais agus táillí áitiúla, isteach go mór freisin ar chumas
iomaíochta na ngnóthas beag agus meánmhéide sna laethanta deacra atá inniu ann.
3-310
Robert Goebbels (S&D), par écrit. – J'ai voté en faveur du rapport de Mme Oomen-Ruijten sur des systèmes de retraite
adéquats, viables et sûrs en Europe. Le rapport est plein de bonnes intentions, mais tout comme le livre vert de la
Commission, il laisse planer le doute sur les vrais buts politiques du débat. Je ne peux pas me départir de l'impression que
le sens profond de ce débat est de préparer les opinions publiques à une privatisation progressive de régimes de retraite.
Quand on voit les pertes enregistrées par les fonds de pension privés en Europe et aux États-Unis pendant la crise
financière, je préfère m'en tenir à la solidarité intergénérationnelle des régimes de répartition.
3-311
Bruno Gollnisch (NI), par écrit. – Malgré les références constantes au principe de subsidiarité, il s'agit bien ici de poser
les jalons d'une harmonisation des systèmes de retraites dans l'Union européenne, sinon dans le niveau des pensions, du

68 16-02-2011
moins dans leurs structures. Comment peut-on croire, dans votre Europe ultralibérale et mondialiste, qu'une telle
harmonisation puisse être autre chose qu'un encouragement à l'assurance individuelle auprès de sociétés privées. Un
marché potentiel de centaines de milliards d'euros. Tandis que les retraites servies par le premier pilier, public, obligatoire
et par répartition, se réduiront comme peau de chagrin sous l'effet du pacte de stabilité, demain du pacte de Mme Merkel.
Les fonds de pension professionnels que l'on veut développer restent des fonds de pension, dont on sait le rôle dans la
déstabilisation financière mondiale. On sait également ce qu'ils valent à l'heure des crises financières: la ruine des
épargnants. Et l'on ne peut que s'inquiéter que même en Europe, les règles prudentielles auxquelles ils sont soumis soient
dérisoires. Le système de protection sociale dans son ensemble, et celui des retraites en particulier, relève de la seule
compétence des États. Le problème à résoudre n'est pas seulement financier, il est démographique. L'Union européenne,
qui a en ces matières une lourde responsabilité, n'est en aucun cas le niveau pertinent pour s'y attaquer.
3-312
Catherine Grèze (Verts/ALE), par écrit. – Concernant le rapport relatif aux systèmes de retraite en Europe, il s'agit d'un
sujet très sensible. Même si des éléments nettement positifs se dégagent de ce texte, il serait totalement inacceptable que le
mécanisme de l'assurance vieillesse soit envisagé sous le prisme de la contrainte budgétaire, poussant ainsi à la
capitalisation des retraites. Étant en faveur de la solidarité intergénérationnelle, je ne pouvais pas voter en faveur d'un
rapport qui risquerait de promouvoir le développement de systèmes de fonds de pension par capitalisation.
3-312-500
Nathalie Griesbeck (ALDE), par écrit. – Je me suis abstenue lors du vote sur ce texte qui, s'il comporte de nombreux
éléments très positifs, contient malheureusement certaines idées auxquelles je suis opposée. Lever les obstacles à la
mobilité des travailleurs en assurant la portabilité des droits à pension, respecter la diversité des systèmes nationaux de
retraite, réduire les inégalités de genre et les écarts inacceptables qui existent entre les hommes et les femmes en matière
d'emploi et dans les prestations de retraite, réhabiliter les travailleurs seniors, assurer une protection accrue contre le
licenciement des personnes âgées, etc. sont autant de recommandations que ce rapport formule et que je souhaite vivement
saluer. En revanche, d'autres éléments m'ont amenée à m'abstenir, au rang desquels figure par exemple le fait que le
rapport appelle à favoriser les possibilités d'épargne privée.
3-313
Mathieu Grosch (PPE), schriftlich. − Die demografische Entwicklung zu einer immer älter werdenden Gesellschaft in
Verbindung mit den durch die Wirtschafts- und Finanzkrise verursachten Rückschlägen in den Bereichen
Wirtschaftswachstum, Staatsfinanzen und Finanzmärkte machen eine Anpassung der Pensions- und Rentenpraxis
notwendig. Diese Anpassung steht im Einklang mit der Vollendung des europäischen Binnenmarkts und der Europa 2020-
Ziele für Beschäftigung und Nachhaltigkeit der öffentlichen Finanzen.
Vor allem aber begrüße ich diesen Vorschlag, weil er effizientere Versorgungssysteme vorsieht, die sowohl nachhaltig als
auch sicher sein sollen. Ich bin der festen Überzeugung, dass die Versorgungssysteme den älteren EU-Bürgern nicht nur
ein würdiges Leben ermöglichen, sondern zugleich der Lohn für ein ganzes Arbeitsleben sein sollen. Wenn wir wollen,
dass morgen die europäischen Bürger ihr Arbeitsleben motiviert angehen und grenzüberschreitenden Tätigkeiten offen
gegenüberstehen, dann ist es wichtig, ihnen heute schon ein angemessenes und nachhaltiges Ruhestandseinkommen in
Aussicht zu stellen, was auf europäischer Ebene harmonisiert wird. Nichtsdestotrotz bleibt die Verantwortung für
Versorgungssysteme bei den Mitgliedstaaten, das heißt, dass die Pensions- und Rentensysteme vorrangig in die
Zuständigkeit der Mitgliedstaaten fallen und deshalb auf europäischer Ebene den Mitgliedstaaten nur ein koordinierender
Leitfaden an die Hand gegeben werden soll.
In diesem Zusammenhang sollten der Grundsatz der Solidarität zwischen den Generationen und der Grundsatz der
nationalen Solidarität besondere Berücksichtigung finden. Auch angesichts der Subsidiarität sollten alle Pensionssysteme
für die Bürger „exportierbar“ bleiben.
3-314
Sylvie Guillaume (S&D), par écrit. – Si ce texte présente des aspects positifs, notamment sur l'importance donnée à la
relance de l'emploi pour assurer la viabilité des systèmes de retraite ou encore la place des partenaires sociaux, d'autres
aspects m'ont toutefois semblé difficiles à soutenir, c'est pourquoi je me suis abstenue sur ce texte.
La suppression du paragraphe 24 relatif au lien entre l'espérance de vie et l'âge du départ à la retraite reste cependant une
grande victoire pour les socialistes et démocrates, qui ont ainsi souhaité défendre le modèle social européen contrairement
à ce que préconisait cette mesure. En effet, certaines catégories sociales voient leur espérance de vie diminuer du fait des
conditions de travail dans lesquelles elles se trouvent et des difficultés qu'elles connaissent pour l'accès aux soins,
préventifs et curatifs. Nous devons veiller à ce que tous les citoyens européens vivent correctement leur retraite.
3-315
Richard Howitt (S&D), in writing. − Labour MEPs voted in favour of this non-binding report on pensions and the
challenges of aging societies and spending pressures being faced across the EU. We welcome the fact that this report
explicitly states that there is no 'one size fits all' approach to pension provision across Member States but that the EU can
clearly add value in sharing ideas and coordination.

16-02-2011 69
We voted to remove from paragraph 8 the inclusion of private debt in the sustainability assessment of public finances, as
we feel that current market conditions would not be supported by this kind of assessment. We also maintain concerns over
the issue of applying Solvency II-type capital requirements to pensions as this could potentially drive up costs without
adding security for the UK's employer-sponsored occupational pensions. The UK's system, including the Pension
Protection Funds set up under the Labour Government, provides a high level of protection to pension scheme members and
beneficiaries.
Labour MEPS will continue to work to ensure that people who save with the State, with their employer or privately are
given the genuine pension protection they need to feel safe about their retirement.
3-316
Juozas Imbrasas (EFD), raštu. − Dėl demografinių tendencijų, t. y. apverstos gyventojų piramidės, kurios galime tikėtis
ateityje, ir ilgesnės gyvenimo trukmės, kuria visi galime džiaugtis, kai vyresnio amžiaus žmonės ilgiau išlieka sveiki,
aktyvūs ir dalyvauja visuomeniniame gyvenime, būtina svarstyti naujos sanglaudos ir suderinamumo pensijų srityje
strategiją. Europoje egzistuoja dideli pensijų sistemų skirtumai ir naujos valstybės narės ir jų piliečiai susiduria su
papildomomis problemomis, nes labai pageidaujama, jog būtų sukurta nevienalytė (kelių pakopų) pensijų sistema siekiant
išskaidyti riziką. Finansų ir ekonomikos krizė parodė, kad jokia pensijų sistema nėra apsaugota nuo tokių įvykių, tačiau
aišku, jog didelis biudžeto deficitas, aukštas nedarbo lygis, labai nedidelės mokesčių didinimo galimybės padarė itin daug
žalos einamojo pensijų finansavimo modeliams, kai kuriose šalyse narės, kaip, pvz., Lietuvoje, net teko imtis drastiškų
priemonių, t. y. pensijų mažinimo, kas, mano nuomone, yra netoleruotina ir neleistina. Valstybės narės turi dėti visas
įmanomas pastangas ir neleisti imtis tokių mažinimo priemonių, kurios skaudžiai veikia labiausiai skurstančius asmenis.
Susilaikiau dėl šio pranešimo, kadangi dauguma siūlomų sprendimų yra socialiai jautrūs, taip pat pranešime buvo
nepakankamai įvertintos visos naudos ir grėsmės. Ypač tada, kai kalbama apie pensinio amžiaus ilginimą ar valstybių
narių įtakos pensijų politikoje mažinimą.
3-317
Peter Jahr (PPE), schriftlich. − Bei dem Bericht des Europäischen Parlaments zu einem europäischen Rentensystem habe
ich mich der Stimme enthalten. Zwar ist es grundsätzlich zu begrüßen, dass die Europäische Union darüber nachdenkt, wie
die Bemühungen der Mitgliedstaaten für angemessene Renten und Pensionen unterstützt werden können. Allerdings ist
und bleibt die Rentenpolitik die Aufgabe der jeweiligen Nationalstaaten, bei der die EU nur mit größter Sensibilität und
unter Berücksichtigung der nationalen Gegebenheiten agieren sollte. Gerade für das deutsche Betriebsrentenmodell sind
die aktuellen Beschlüsse aber nicht förderlich. Meiner Ansicht nach darf es auf europäischer Ebene nicht zu Regelungen
kommen, die das in vielen europäischen Ländern erfolgreich durchgeführte Betriebsrentensystem gefährden. Hier sind
noch erhebliche Verbesserungen notwendig.
3-318
Arturs Krišjānis Kariņš (PPE), rakstiski. − Es atbalstīju ziņojumu par atbilstīgu, noturīgu un drošu Eiropas pensiju
sistēmu veidošanu, jo uzskatu, ka ir nepieciešamas izmaiņas esošajā pensiju modelī, lai nodrošinātu tā ilgtspējību. Pašlaik
Eiropas valstis riskē, ka nākamās paaudzes nesaņems pensijas, kas nodrošinās cienījamas vecumdienas. Ir jāatzīst, ka
šobrīd mēs dzīvojam uz nākamo paaudžu rēķina. Mēs aizņemamies līdzekļus, lai maksātu šodienas pensijas. Tas ir
jāmaina. Pensiju sistēmai jābūt sabalansētai tā, lai tekošie ieņēmumi segtu tekošos izdevumus. Jebkurš cits risinājums
nozīmē dzīvošanu pāri saviem līdzekļiem. To var nodrošināt dažādi, taču ir arī jāatzīst, ka vairs nevaram rēķināties ar
pensionēšanos drīz pēc sešdesmit gadu vecuma robežas sasniegšanas. Pensionēšanās vecums visā Eiropā pakāpeniski ir
jāpalielina, un tam jātuvojas septiņdesmit gadu slieksnim. Tas ir viens no veidiem, kā nodrošināt to, ka sociālais budžets
nekļūst par slogu Eiropas valstu ekonomikām.
3-319
Giovanni La Via (PPE), per iscritto. − Egregio Presidente, cari colleghi, la relazione della collega Ria Oomen-Ruijten
prende le mosse dal Libro Verde della Commissione, presentato nel luglio del 2010 e recante i quesiti che tale Istituzione
si é posta, relativamente all'adeguatezza ed alla sostenibilità dei sistemi pensionistici a livello europeo. Tale libro serve
quale premessa per il futuro Libro Bianco contenente un'analisi generale sui 27 Stati membri ed una proiezione attinente
alle linee guida che l'UE propone ai suoi membri e dai quali si attende un riscontro efficace. Positiva è stata la mia
reazione alla lettura della relazione e per tale motivo ho votato in suo favore. Sicuramente tale stesura è troppo prudente
rispetto a ciò che occorre fare, tuttavia, come visione del sistema pensioni, allargata a 27 Stati, possiamo definirla un buon
punto di partenza. L'organizzazione di una Piattaforma Europea sulle Pensioni potrà essere una perfetta occasione per
aprire un dibattito tra Istituzioni europee e parti sociali interessate. Fine ultimo è quello di adeguare i sistemi pensionistici
e contestualizzarli rispetto alle variabili demografiche ed economiche che il nostro mondo sta subendo.
3-320
Patrick Le Hyaric (GUE/NGL), par écrit. – J'ai voté contre ce rapport qui constitue un plaidoyer pour des retraites par
capitalisation contre les systèmes publics de pensions par répartition, pour le recul de l'âge de la retraite, et qui prône une
approche qui précariserait encore un peu plus les travailleurs âgés en encourageant des retraites "flexibles" combinant
travail et retraite.
3-321

70 16-02-2011
Elżbieta Katarzyna Łukacijewska (PPE), na piśmie. − Panie Przewodniczący! Drogie Koleżanki i Koledzy! Z
satysfakcją przyjęłam wynik dzisiejszego głosowania nad sprawozdaniem pani Rii Oomen-Ruijten na temat adekwatnych,
stabilnych i bezpiecznych systemów emerytalnych w Europie. Uważam, że emerytury powinny być bezpieczne i stabilne,
zwłaszcza współcześnie w kontekście starzejącego się europejskiego społeczeństwa oraz kryzysu finansowego. Statystyki
stanowią wyraźny sygnał, że problem jest narastający, że zmiany demograficzne są wyraźne w Europie. Eksperci
wskazują, że obecnie w UE na jednego emeryta pracuje czterech obywateli, natomiast za około 50 lat będzie ich już tylko
dwóch.
Widać zatem, że dalsza praca nad systemem emerytalnym jest potrzebna i konieczne są dalsze reformy. Dlatego musimy
zabiegać, żeby zwiększyć międzynarodową aktywność państw członkowskich, aby koordynacja systemów emerytalnych
była skuteczna i efektywna. Dodatkowo przyjmując sprawozdanie PE mówi wyraźnie, że nie powinno być miejsca na
dyskryminację ze względu na wiek czy płeć, co jest niezwykle istotne w kontekście społecznej debaty na temat równości
na rynku pracy kobiet i mężczyzn. Dziękuję.
3-322
Astrid Lulling (PPE), par écrit. – Travailler des mois sur la soutenabilité des régimes de pensions en Europe, établir un
rapport ambitieux, négocier des compromis durant des heures sans vouloir établir un constat qui tient de l'évidence, à
savoir que de nombreux gouvernements de l'Union européenne se sont engagés dans des réformes de systèmes de pension,
en privilégiant la piste de l'allongement de la durée de cotisation, est pour moi un acte d'une légèreté inqualifiable. Ce déni
de réalité est une faute lourde. Le Parlement européen n'aborde pas l'essentiel, parce que c'est là un sujet qui divise!
Je réprouve cette façon de faire de la politique: plutôt que de rechercher l'unanimisme à tout prix, le Parlement européen se
trompe fondamentalement de méthode.
Il a pour devoir de dessiner des pistes cohérentes et courageuses. C'est cela qu'attendent nos concitoyens alors que les
systèmes de pension, véritables conquêtes du modèle social européen, sont en danger.
En conséquence, je ne puis soutenir un rapport qui s'avère être un exercice vain, puisqu'il méconnaît la réalité des choses.
3-323
Toine Manders (ALDE), schriftelijk. − De VVD-delegatie in het Europees Parlement heeft vandaag tegen het
initiatiefverslag over het Groenboek Europese pensioenen gestemd vanwege meerdere onduidelijkheden en onzuiverheden
in het verslag. We steunen een groot aantal verbeteringen, zoals bijvoorbeeld aanmoediging van een goede pensioenmix
tussen staatspensioenen en bedrijfspensioenen in de lidstaten en een Europees trackingsysteem voor meer
arbeidsmobiliteit, zodat elke burger weet wat hij aan pensioen kan verwachten en eigen keuzes kan maken. Echter, de
stijgende werkloosheid, de problemen op de financiële markten, hogere nationale schulden en een langzame economische
groei kunnen leiden tot moeilijkheden met de betalingsverplichtingen van de lidstaten in verband met pensioenen, met
gevolgen voor het groei- en stabiliteitspact en dus voor de stabiliteit van de euro.
Daarnaast heeft de toenemende vergrijzing een grote impact in veel lidstaten omdat er niet is gespaard zoals in Nederland.
Er is derhalve geharmoniseerd toezicht nodig op pensioensystemen, en sommige lidstaten zouden hun pensioensysteem
anders moeten inrichten. We willen dat er op geen enkele manier aan het Nederlandse pensioenstelsel getornd wordt. Om
hier zeker van te zijn, hebben we vóór een aantal goede punten in het rapport gestemd maar zijn wij tegen het rapport als
geheel. VVD-Eurofractie: Hans van Baalen, Jan Mulder en Toine Manders
3-324
David Martin (S&D), in writing. − I voted for this Report which makes it clear at the beginning (Paragraph 1) and the end
(Paragraph 61) that the main responsibility for pensions rests through the subsidiarity principle with the Member States,
the EU contribution being to provide coordination where possible and the sharing of best practice.
3-325
Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), par écrit. – Ce rapport prône de façon irresponsable l'augmentation de l'âge légal du
départ à la retraite tout en suggérant hypocritement qu'un "dialogue social et civique" sur le sujet soit mis en place et qu'il
soit dûment tenu compte du résultat. Le référendum nécessaire est malheureusement encore loin... Comme attendu, c'est
aussi une ode à la privatisation du système de retraite par répartition, qui a pourtant fait ses preuves. La retraite
transformée en produit financier sur le marché intérieur des fonds de pensions où règne la concurrence libre et non faussée,
voilà ce que nous propose ce rapport! Je vote contre et condamne absolument ce texte.
3-326
Nuno Melo (PPE), por escrito. − O grave problema da evolução demográfica, ou seja, a inversão da pirâmide etária a que
assistiremos dentro de algum tempo, assim como a esperança de vida que tem aumentado, mercê da qual os idosos gozam
de boa saúde, permanecem activos e participam por mais tempo na nossa sociedade, obrigam-nos a reflectir numa
estratégia que intensifique a coesão e a coerência em matéria de pensões de reforma. É necessário, face à nova realidade,
tomar iniciativas que redefinam o futuro dos jovens e idosos, assim como a solidariedade entre gerações e pessoas,
contribuindo assim para um rendimento sustentável, seguro e adequado após a aposentação.

16-02-2011 71
3-327
Willy Meyer (GUE/NGL), por escrito. − He votado en contra de esta resolución puesto que la considero un ataque
inaceptable a los derechos de los trabajadores, al defender el incremento de los años de cotización, el retraso de la edad de
jubilación y la progresiva privatización de los sistemas de pensiones públicos. Considero que este tipo de medidas están
encaminadas a establecer unos sistemas de pensiones en beneficio de los intereses del sector financiero y no suponen un
avance hacia unos sistemas de pensiones públicos más justos, sostenibles, seguros y beneficiosos para los ciudadanos
europeos. Me opongo así a la progresiva construcción de una Europa antisocial, regida por los mercados y los poderes
financieros, los cuales, tras habernos sumergido en esta crisis por su ambición y desmedida codicia, se ven
incomprensiblemente recompensados con la privatización de los sistemas de pensiones públicos. Asimismo, considero
inaceptable que la resolución, a la vez que resalta la importancia de otorgar un papel relevante al diálogo social en las
reformas de las pensiones, defienda medidas antisociales, como por ejemplo el retraso de la edad de jubilación, que han
sido rechazadas por la mayoría de los europeos en masivas huelgas generales.
3-328
Louis Michel (ALDE), par écrit. – Selon le commissaire à l'emploi, aux affaires sociales et à l'inclusion, László Andor, le
nombre de personnes retraitées doublera d'ici à 2060 par rapport à la population active en mesure de financer les retraites.
Il est donc urgent de se pencher sur l'avenir des systèmes de retraite. Bien que relevant de la compétence des États
membres, cette problématique ne doit pas empêcher l'Union européenne d'assister les États membres dans leur réflexion
afin d'assurer aux citoyens européens un système de retraite adéquat, stable et durable. Pouvoir disposer d'une retraite
suffisante et adaptée dans un État membre de l'UE est le complément indispensable au principe de la libre circulation des
personnes. La crise économique et monétaire démontre la nécessité d'une approche intégrée, englobant tant les aspects
économiques et financiers que les aspects démographiques et sociaux.
3-329
Alexander Mirsky (S&D), in writing. − I hope that Parliament will not confine itself simply to producing reports and
votes. It is necessary to analyse all 27 pension systems in the EU. I am confident that violations of the rules on a massive
scale will be revealed in this sphere in Latvia, where the Government constantly tries to solve the budget deficit problem at
the expense of pensions. As a result, pensioners in Latvia have become hostages to the current Government’s risk-taking
activities. In the majority of cases, pensions in Latvia are below the official minimum subsistence level. The situation is
complicated by the Government’s decision to retain payments to the second pension tier. This can have very sad
consequences. I voted in favour in the hope of an independent assessment of the situation in Latvia.
3-330
Andreas Mölzer (NI), schriftlich. − Innerhalb der Europäischen Union ist nach wie vor ein beträchtliches
Wohlstandsgefälle zu beobachten, was sicher auch mit dem Wegfall der Schutzfristen für den Arbeitsmarkt bemerkbar
werden wird. Mit der demografischen Entwicklung und der damit einhergehenden Unfinanzierbarkeit der Pensions- und
Rentensysteme hat jedes Land zu kämpfen. Die Privatpension als zusätzliche Säule hat nicht die propagierte Entlastung
der Pensionssysteme gebracht, sondern die staatliche Alterssicherung noch zusätzlich unter Druck gesetzt. Vor diesem
Hintergrund wurde etwa in Ungarn die Bevölkerung quasi zur Rückkehr in das staatliche System gezwungen. In diesem
Zusammenhang sind auch die nicht haltbaren Rendite-Versprechungen der Pensionsfonds problematisch, die im Zuge der
Wirtschafts- und Finanzkrise ihr Problem-Potential offenbart haben. Einmischungen wie auf EU-Ebene ziehen oft einen
Rattenschwanz an Problemen nach sich, wie etwa bei der Ausgleichszulage bei Pensionen, die dem Missbrauch Tür und
Tor geöffnet haben. Die Details der Alterssicherung sind in den einzelnen Staaten unterschiedlich geregelt und so muss es
auch weiterhin bleiben, weshalb ich den Bericht absolut ablehne.
3-331
Claudio Morganti (EFD), per iscritto. − Ho voluto esprimere il mio parere positivo alla relazione Oomen-Ruijten sui
futuri sistemi pensionistici in Europa, poiché da essa emerge chiaramente un principio che dovrebbe essere sempre un
cardine delle azioni e delle iniziative europee: il principio di sussidiarietà. Per rispondere ad una esigenza reale, ovvero ad
una nuova valutazione dei sistemi pensionistici europei a seguito di mutate condizioni demografiche, economiche e sociali,
si è scelto di lasciare libertà di azione ai singoli Stati Membri, all'interno di un quadro guida generale europeo. Troppo
diverse sono le situazioni e le condizioni nei diversi Paesi per pensare di poter tracciare delle comuni regole vincolanti, e
ben si è agito quindi nel rispettare un indispensabile principio di sussidiarietà.
3-332
Franz Obermayr (NI), schriftlich. − Demnächst wird es in der EU zu einer Umkehrung der Bevölkerungspyramide
kommen: Die Altersgruppe der über 55 Jährigen wird den größten Anteil stellen, die Lebenserwartung weiter ansteigen,
die Geburtenrate niedrig bleiben, und Jugendliche immer später ins Erwerbsleben eintreten. Die Folge kennen wir alle:
Überalterung der Bevölkerung und immer mehr Engpässe bei der Pensionsfinanzierung. Was wir wirklich brauchen ist
insbesondere eine familienfreundlichere Politik in den Mitgliedstaaten: ich denke etwa an die Einführung des
Familiensteuersplittings im Einkommensteuerrecht. Im Sozialrecht sollte der Beitrag der Familien zur Sicherung des
Generationenvertrages durch eine abgestufte Verminderung der Abgabenlast berücksichtigt werden. Diese Aspekte werden
im Bericht zu wenig oder gar nicht berücksichtigt. Die vielgepriesene Massenzuwanderung ist jedenfalls der falsche Weg,
um unsere Pensionen zu sichern. Schließlich sollte die Pensions- und Rentenpolitik in der Kompetenz der Mitgliedstaaten
verbleiben. Ich habe daher gegen den vorliegenden Bericht gestimmt.

72 16-02-2011
3-333
Wojciech Michał Olejniczak (S&D), na piśmie. − Szanowni Państwo! W dzisiejszym głosowaniu opowiedziałem się za
przyjęciem sprawozdania dotyczącego stabilnych i bezpiecznych systemów emerytalnych w Europie. Sprawa przyszłych
emerytur jest problemem nie tylko w Polsce, ale w całej Unii Europejskiej. W sprawozdaniu Parlament Europejski
potwierdził, że w kwestii systemów emerytalnych to państwo członkowskie jest odpowiedzialne za organizację krajowego
systemu emerytalnego. Natomiast instytucje UE wspomagają działania państw zgodnie z zasadą pomocniczości.
Dla mnie bardzo ważną kwestią jest zwrócenie uwagi na fakt, że w zakresie systemów emerytalnych dyskryminowane są
kobiety i że należy z tym walczyć. Również obecne zmiany demograficzne, prowadzące do powstania społeczeństwa
starzejącego się, stanowią problem przy ustalaniu stabilnych emerytur. Mamy coraz więcej emerytów, a coraz mniej ludzi
aktywnych na rynku pracy.
Istotną kwestią jest także problem ludzi młodych, którzy ze względu na sytuację na rynku pracy nie mogą znaleźć
zatrudnienia. W związku z tym konieczne jest, aby na rynku pracy znajdowało się więcej osób i aby osoby te pozostawały
jak najdłużej aktywne w sferze zawodowej.
3-334
Alfredo Pallone (PPE), per iscritto. − Ho votato a favore della relazione della collega perche ritengo che, nel rispetto del
principio di sussidiarietà, cercare di mettere le basi per un obiettivo importante come quello di un sistema pensionistico
comune europeo sia un grande passo avanti verso una vera integrazione socio-politica. Il quadro legislativo è sicuramente
complesso ma già il libro bianco sui sistemi pensionistici della Commissione europea offre una direzione verso cui è
rivolta l'Unione. La relazione nello specifico mira a stabilire criteri adeguati, sostenibili e sicuri invitando gli Stati Membri
al confronto sul tema, a pubblicizzare le proposte create e a coordinarsi per un concreto progetto comune attraverso il
metodo del Coordinamento aperto. Stiamo discutendo del pacchetto sulla governance economica a livello UE per
riformare il Patto di Crescita e Stabilità e stabilire regole comuni. Nessuno Stato può però prescindere, quando vuole avere
le proprie finanze in regole, dalla riforma del sistema pensionistico. Per questo motivo, credo sia logico che avere regole
comuni anche in tale ambito renderebbe il controllo e l'attuazione del PCS molto più facile.
3-335
Maria do Céu Patrão Neves (PPE), por escrito. − O presente relatório sobre regimes europeus de pensões adequados,
sustentáveis e seguros representa um passo importante na implementação de uma política de coordenação a nível da União
Europeia. De facto, apesar de se tratar de matéria de competência dos Estados-Membros, o sistema de pensões está
directamente ligado ao mercado financeiro e é, por outro lado, um dos itens do Pacto de Estabilidade e Crescimento.
Torna-se necessário, por razões demográficas de todos conhecidas, reflectir numa estratégia que intensifique a coesão e a
coerência em matéria de pensões de reforma. É necessário criar iniciativas que redefinam o futuro dos jovens e idosos,
assim como a solidariedade entre gerações e pessoas, contribuindo, assim, para um rendimento sustentável, seguro e
adequado após a aposentação. Existem diferenças acentuadas na Europa entre os diversos regimes de pensões mas importa
criar uma plataforma comum definindo claramente as responsabilidades que a cada um cabem. Desta forma, poder-se-á
edificar em conjunto um sistema sustentável, seguro, um sistema moderno que reconheça a livre circulação na Europa, a
qual parte do pressuposto de que a mobilidade é indispensável, sobretudo para as gerações jovens e, bem entendido, para
um mercado de emprego operacional e eficaz. Por todas estas razões votei favoravelmente.
3-336
Rovana Plumb (S&D), în scris. − În noiembrie 2009, în România erau 5,54 de milioane de pensionari şi 5,65 de milioane
de contribuabili la sistemul public de pensii. Asigurarea, în prezent și în viitor, a unei pensii adecvate și viabile pentru
cetățenii UE reprezintă o prioritate pentru Uniunea Europeană. Atingerea acestor obiective într-o Europă care îmbătrânește
constituie o provocare majoră şi statele membre trebuie să se pregătească pentru aceasta prin reforme ale sistemelor de
pensii. Statele membre trebuie să consolideze caracterul adecvat al pensiilor prin combaterea discriminării de gen pe piața
muncii, mai ales prin reducerea diferențelor de salarizare cu minimum 10% până în 2020. Trebuie întărit sistemul public
de pensii în defavoarea celui privat. Nu trebuie să privatizăm sistemul public de pensii tocmai pentru a asigura stabilitatea
fondurilor de pensii pentru actualii şi viitorii pensionari.
Deși la nivel european tendinţa este de creştere a vârstei de pensionare, vârsta de pensionare ar trebui să se aplice în mod
flexibil, în funcţie de sector, de severitatea condiţiilor de muncă şi ţinând cont de numărul de ani lucraţi. Este necesar un
sprijin activ pentru crearea de locuri de muncă, iar calitatea muncii trebuie să fie îmbunătăţită pentru a creşte numărul de
persoane care să contribuie activ la finanţarea pensiilor lor viitoare.
3-337
Frédérique Ries (ALDE), par écrit. – Pérenniser les régimes de retraite est un des défis majeurs à relever pour la classe
politique si elle veut maintenir le bien commun et la paix sociale. Et même si les compétences européennes sont limitées
en la matière, il était important que le Parlement européen donne son avis dans le prolongement du livre vert lancé par la
Commission. C'est chose faite avec l'adoption du très complet rapport Oomen-Ruijten, qui confirme la nécessité de
réformer les régimes de retraites vu l'évolution défavorable du ratio actifs/pensionnés. La résolution s'inscrit d'ailleurs dans
la lignée du récent sondage Eurobaromètre montrant la sagesse et la maturité des citoyens européens qui, à 73 %, estiment
"qu'ils auront à travailler plus longtemps ou à économiser davantage pour leurs vieux jours". L'idée dominante de

16-02-2011 73
prolonger la vie active au-delà de 65 ans est certes diversement appréciée par la population, pourtant, un mal pour un bien,
d'autres leviers devront nécessairement être actionnés. Pour ne parler que de mon pays, la Belgique, dont le taux d'emploi
des actifs âgés est parmi les plus faibles de l'Union européenne, il faut d'urgence encourager les actifs belges à rester plus
longtemps sur le marché du travail.
3-338
Crescenzio Rivellini (PPE), per iscritto. − Si è votata, oggi, in Plenaria la relazione sui "Sistemi pensionistici adeguati,
sostenibili e sicuri in Europa". La Commissione, tenuto conto dell'evoluzione demografica e degli effetti della crisi
economica e finanziaria, ha ritenuto che per modernizzare le politiche pensionistiche convenga agire in maniera coordinata
su: adeguamento dei regimi pensionistici, sostenibilità, equilibrio tra la durata della vita professionale e la durata della
pensione, soppressione degli ostacoli alla mobilità, maggiore trasparenza dei regimi pensionistici e protezione della
solvibilità.
Con la presente relazione si vuole riconoscere e mantenere le responsabilità di ognuno, al fine di creare un sistema
sostenibile, sicuro e in grado di assicurare una pensione adeguata a livello di Stati membri. Un sistema moderno che
riconosca soprattutto che la nuova generazione ha bisogno di mobilità e che possa offrire soluzioni non solo per il
momento presente ma anche per il prossimo futuro.
3-339
Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), por escrito. − A pesar de que la votación ha permitido incorporar algunos elementos
cruciales desde la sensibilidad social, han quedado algunos aspectos desafortunados que me han llevado a abstenerme en la
votación final. Este es el caso, por ejemplo, de la parte del apartado 21 donde se pide a los Estados miembros que mejoren
el acceso de los ciudadanos a los regímenes de ahorro privado.
3-340
Licia Ronzulli (PPE), per iscritto. − I sistemi pensionistici europei versano in uno stato sempre più allarmante. Bisogna
agire subito, far sì che uomini e donne abbiano pari opportunità, tutelare chi decide di andare in pensione oggi e, allo
stesso tempo, proteggere chi nel mercato del lavoro sta solo ora muovendo i primi passi. In Europa le donne continuano a
guadagnare in media il 18% in meno rispetto agli uomini. Il principale effetto di tale disparità salariale emerge nell’età
pensionabile: avendo percepito un reddito minore nell'arco della vita attiva, le donne hanno anche pensioni inferiori. Di
conseguenza le donne sono più colpite degli uomini dalla povertà persistente. Soprattutto in tempi di crisi occorre integrare
la prospettiva di genere in tutte le politiche, adottando misure nazionali condivise e coordinate a livello europeo. Ho votato
a favore della relazione Oomen-Ruijten perché ritengo che sia un buon compromesso in grado di sostenere il dialogo tra
Stati membri e Istituzioni europee sulla modernizzazione dei sistemi pensionistici.
3-341
Oreste Rossi (EFD), per iscritto. − Siamo favorevoli alla relazione sul Libro verde verso sistemi pensionistici adeguati,
sostenibili e sicuri in Europa, in quanto la Commissione europea si propone di aiutare gli Stati membri senza togliere
competenza ai singoli Paesi, che devono valutare il collegamento tra l'aspettativa di vita e l'età del pensionamento
obbligatorio. Si pone anche l'obiettivo di rimuovere gli ostacoli alla mobilità transfrontaliera e di istituire l'Autorità
europea delle assicurazioni e delle pensioni aziendali, competente di creare un coordinamento in situazione di emergenza e
di sostenere gli stati membri.
3-342
Daciana Octavia Sârbu (S&D), în scris. − În cele 27 de state membre ale Uniunii Europene există diferite sisteme de
pensii. Dar inversarea piramidei demografice și creșterea speranței de viață implică nevoia creării unei strategii europene
pentru consolidarea coeziunii și coerenței pensiilor în Uniunea Europeană. Aș vrea însă să menționez și disfuncțiile care
apar în cazul mobilității forței de muncă între diferite state membre. Există cazuri în care drepturile la pensie nu se
transferă în mod adecvat între diferite țări membre ale Uniunii Europene. În acest sens, trebuie să încurajăm cooperarea
între statele membre.
Pe de altă parte, este datoria noastră morală să asigurăm cetățenilor noștri dreptul de a beneficia de pensii care să le asigure
un trai decent.
3-343
Peter Skinner (S&D), in writing. − I can support the overall objectives of this report as its fundamental concerns are to
create a sustainable approach to pension provision. The regulatory exercise which will come about from the Green Paper
will, I believe, bring supervisors up to speed with the necessary consistency to maintain a safe and sustainable pension
system.
However, given the current diversity in pension systems in Member States as well as in scope and depth of pension
provision, it is important that the Commission follows through on Parliament’s wish not to impose capital standards akin
to insurance or banking standards. It is my belief that pensions can and should be treated separately for their own capital
adequacy requirements.

74 16-02-2011
This all said, the need for a truly European approach is paramount, given the way in which demographic trends will force
future generations into sustaining expensive schemes, overloaded, with past generations facing potential poverty.
3-344
Alyn Smith (Verts/ALE), in writing. − Mr President, there is much to like in this report. However, I cannot, on balance,
support it. It is right that we in this house should have concern for the pension provisions of our Member State
governments, and it is right that we should share best practice. However, I was simply unable to support the report as a
whole because I simply disagree that the EU should have anything beyond an information-sharing role for pensions. The
best authorities to deal with pensions, and indeed all social matters, are the national or local authorities, not us. This
initiative report calls for too much centralised control, which I am simply unconvinced will either work or add value.
3-345
Bart Staes (Verts/ALE), schriftelijk. − De vergrijzing slaat toe, de crisis noopt de lidstaten tot bezuinigen. Maar de
vergrijzing mag niet leiden tot een nieuwe Europese schuldencrisis. En de lidstaten die bezuinigen mogen dat niet
onbezonnen doen. Zo benadrukt de resolutie dat de eerste pijler in het pensioenstelsel de belangrijkste is. Dit impliceert
wel een gezond nationaal begrotingsevenwicht. Het spreekt verder voor zich dat een vast inkomen een garantie is om niet
in armoede te vervallen. Ik ben ook blij met de erkenning van pensioenrechten voor vrouwen en de nadruk op meer
gendergelijkheid, met het feit dat ouderen niet gediscrimineerd mogen worden op de arbeidsmarkt. Ook de
meeneembaarheid van de opgebouwde pensioenrechten krijgt in de resolutie de nodige aandacht. Niemand werkt nog zijn
leven lang in hetzelfde bedrijf of zelfs in eigen land. Het is fundamenteel in een eengemaakt Europa dat dergelijke rechten
overgedragen mogen worden. Het EP vraagt de Europese Commissie dan ook de meeneembaarheid van de pensioenen
beter op Europees niveau te coördineren.
3-346
Silvia-Adriana Ţicău (S&D), în scris. − Raportul doamnei Ria Oomen-Ruijten referitor la Cartea Verde intitulată „Către
sisteme europene de pensii adecvate, viabile şi sigure” aduce o contribuţie importantă la dezbaterea privind viitorul
sistemelor de pensii europene. Consider necesar ca statele membre să elaboreze dispoziţii privind asigurarea unor pensii
adecvate pentru cetăţenii lor. Încurajăm statele membre să instituie cel mai adecvat sistem de pensii pentru a garanta un
standard decent de viaţă pentru toţi, acordându-se o atenţie specială celor mai vulnerabile grupuri ale societăţii. Am votat
pentru considerentul 24, care cere statelor membre să încurajeze, prin scutiri de impozite şi contribuţii la asigurările
sociale, continuarea activităţii profesionale a persoanelor vârstnice.
De asemenea, am votat pentru încurajarea şi facilitarea îmbinării muncii şi a pensionării şi pentru punerea în aplicare a
unor măsuri descurajatoare care să îngreuneze concedierea persoanelor în vârstă de către întreprindere.
Am votat împotriva creşterii vârstei de pensionare deoarece consider că persoanele care depăşesc o anumită vârstă, dar
care vor şi pot să muncească, ar trebui să fie încurajate să muncească şi nu obligate, mai ales în condiţiile în care rata
şomajului în UE 27 este de 10%, iar în cazul tinerilor de 20%.
3-347
Γεώργιος Τούσσας (GUE/NGL), γραπτώς. – Η Πράσινη Βίβλος της Ευρωπαϊκής Επιτροπής για τα "ευρωπαϊκά
συνταξιοδοτικά συστήματα", που υπερψηφίστηκε σήμερα με τη σχετική έκθεση από τη συμμαχία των πολιτικών
εκπροσώπων του Κεφαλαίου στο Ευρωκοινοβούλιο (Σοσιαλδημοκράτες, Λαϊκό Κόμμα, Φιλελεύθεροι), αποτελεί
αντιλαϊκό τερατούργημα. Προορίζεται να αποτελέσει συστατικό στοιχείο του νέου αντιλαϊκού Συμφώνου
Ανταγωνιστικότητας της ΕΕ με στόχο τη κατεδάφιση των ευρωπαϊκών συστημάτων Κοινωνικής Ασφάλισης και την
αντικατάστασή τους με την ιδιωτική εξατομικευμένη ασφάλιση, νέο χρυσοφόρο τομέα εκμετάλλευσης των εργαζομένων
προς όφελος του Κεφαλαίου. Κατάργηση, στην πράξη, των δημόσιων δαπανών για κοινωνική ασφάλιση, σύνταξη και
πρόνοια. Με το σύστημα των τριών πυλώνων, ελαχιστοποιούν τις συνταξιοδοτικές παροχές των δημοσίων συστημάτων
ασφάλισης σε ένα επίδομα φτωχοκομείου, για να ανοίξουν διάπλατα τον δρόμο στον λεγόμενο "τρίτο πυλώνα", την
ιδιωτική ασφάλιση. Απαιτούν αύξηση των ορίων ηλικίας συνταξιοδότησης, ανάλογα με το προσδόκιμο της ζωής, δηλαδή
δουλειά μέχρι τα βαθιά γεράματα. Το ΚΚΕ καταψηφίζει το αντεργατικό έκτρωμα της ΕΕ για τα ευρωπαϊκά ασφαλιστικά
συστήματα. Μπροστά σ' αυτές τις εξελίξεις επισημαίνουμε ότι είναι επιτακτική η ανάγκη του πανεργατικού ξεσηκωμού
για να μην περάσουν τα νέα αντιασφαλιστικά μέτρα, η νέα άγρια επίθεση που οργανώνει το Κεφάλαιο και οι αστικές
κυβερνήσεις με το υπό διαμόρφωση Σύμφωνο Ανταγωνιστικότητας της ΕΕ.
3-348
Thomas Ulmer (PPE), schriftlich. − Ich habe dem Bericht Oomen-Ruijten über das Grünbuch Pensionen zugestimmt. Das
Verhandlungsergebnis ist aus Sicht der CDU ordentlich und eröffnet für das folgende Weißbuch die entsprechenden
Grundlagen. Wichtig sind im weiteren Verlauf der Erhalt der deutschen Betriebsrenten, die Dauer der
Betriebszugehörigkeit und eine Risikoabsicherung des Insolvenzfalles für bestehende Zusagen. Keinesfalls dürfen
Betriebsrenten in ein europäisches Zwangssystem überführt werden.
3-349
Viktor Uspaskich (ALDE), raštu. − Gerbiami kolegos, aš džiaugiuosi, jog pranešėjas pripažįsta, kad esama didelių spragų
pensijų sistemose Europoje, bei tai, kad kai kurių naujų valstybių narių piliečiai, kaip antai lietuviai, susiduria su
papildomomis problemomis. Mano šalyje pensininko gyvenimas nėra iš lengvųjų. Pastaruoju metu jis net pasunkėjo:

16-02-2011 75
praeitais metais Lietuvos pensininkų mėnesinė pensija buvo sumažinta 5 %. Atėjo laikas baigti taikyti dvigubus standartus.
Kai kuriose Europos valstybėse, kaip antai Lietuvoje, vyriausybė teigia, jog krizė baigėsi ir ekonomika po truputį pradeda
atsigauti. O kai reikia imtis praktinių priemonių, mūsų lyderiai pareiškia, jog negali rasti reikiamų išteklių, kad sugrąžintų
pensijas į jų buvusį lygį. Staiga jie pareiškia, jog krizė dar nesibaigė. Finansinis tvarumas yra svarbus reformuojant mūsų
pensijų sistemas, taip pat užtikrinant adekvačias pajamas. Neįmanoma pasiekti tikro tvarumo neužtikrinus tinkamų pensijų.
Senstanti visuomenė bei finansinis spaudimas rodo, kad mūsų darbo rinka keičiasi. Vykdant pensijų sistemos reformą
būtina į tai atsižvelgti. Lankstumo ir saugumo pusiausvyra darbo rinkoje palaiko ekonomikos prisitaikomumą ir tokiu būdu
prisideda prie tvarių, saugių ir sąžiningų pensijų.
3-350
Peter van Dalen (ECR), schriftelijk. − Europa en de pensioenen, een gevoelig onderwerp. Diverse lidstaten zijn
constructies aan het bedenken om hun nationale schulden te doen krimpen door pensioengelden te betrekken in de
schuldenlast. Mevrouw Merkel en de heer Sarkozy hebben in hun plannen om te komen tot één centraal geregeerd Europa
direct al de centralisatie van de pensioenen genoemd. Ik ben erop tegen om de pensioenen op Europees niveau te regelen.
De pensioenstelsels in de lidstaten zijn te verschillend opgebouwd. Ze vallen nauwelijks met elkaar te vergelijken. Ook
zijn de pensioenstelsels in de lidstaten heel divers qua omvang, betrouwbaarheid en toezicht. Ik wil niet dat het robuuste
Nederlandse pensioenstelsel moet bloeden voor de puinhoop die men er elders van heeft gemaakt.
Wat ik wel verstandig vind is dat de lidstaten informatie met elkaar delen over hun pensioenstelsels en dat ze er zich voor
inspannen specifieke knelpunten op te lossen. Ik doel dan bijvoorbeeld op universitaire onderzoekers die verhuizen naar
andere lidstaten waar ze dan naheffingen krijgen van de belastingdienst over een elders opgebouwd pensioen. Dat soort
uitwassen moeten onmiddellijk verdwijnen. Maar daarvoor hoeven we niet het totale stelsel op Europese leest te gaan
schoeien.
3-351
Derek Vaughan (S&D), in writing. − I voted in favour of this report urging Member States to ensure pensions are
sustainable in light of the challenges of aging societies and the spending pressures being faced across the EU. I welcome
that this report recognises that there is no ‘one size fits all’ approach to pension provision across Member States, but that
the EU can clearly add value in sharing ideas and coordination.
The inclusion of private debt in any assessment of sustainability of public finances should not be included in this report, as
current market conditions would not support this kind of assessment. Furthermore, applying capital requirements to
pensions could potentially drive up costs without adding security for employer-funded occupational pensions. This should
not be made compulsory where there is an existing protection scheme; for example the UK’s Pension Protection Fund, set
up by the previous Labour Government, already provides a high level of protection to pension scheme members and
beneficiaries.
I, and my Labour colleagues, will continue to work to ensure that people who save with the State, with their employer or
privately are given the genuine pension protection they need to feel safe about their retirement.
3-352
Iva Zanicchi (PPE), per iscritto. − Onorevoli colleghi, ho espresso voto favorevole alla relazione della collega Oomen-
Ruijten, pur ritenendo che il testo votato sia troppo prudente nel segnalare ripetute volte l'importanza del principio di
sussidiarietà. Credo tuttavia che questa relazione, in attesa dell'imminente pubblicazione del Libro bianco della
Commissione, possa permettere la prosecuzione di un efficace lavoro di cooperazione tra gli Stati membri e le Istituzioni
comunitarie sul difficile tema della modernizzazione dei sistemi pensionistici in Europa.
3-353
Proposta di rizoluzione B7-0094/2011
3-354
Luís Paulo Alves (S&D), por escrito. − Aprovo esta Resolução, uma vez que acredito que a Croácia poderá concluir as
negociações de adesão no primeiro semestre de 2011, desde que as reformas necessárias continuem a ser prosseguidas. Tal
significa que a Croácia necessita de mobilizar todos os esforços nesta última fase, de modo a fortalecer a administração
pública e judicial, avançar na luta contra a corrupção, assegurar total cooperação com o Tribunal Criminal Internacional
para a antiga Jugoslávia, continuar o processo de privatização e adoptar os planos reestruturais. Aprovo ainda esta
Resolução pelo facto de recomendar a entrada em força de um acordo arbitrário fronteiriço entre a Croácia e a Eslovénia e
pelo progresso alcançado na resolução de outras disputas bilaterais, tais como as questões fronteiriças com a Sérvia,
Montenegro e Bósnia-Herzegovina. Apesar da Croácia ainda ter que terminar negociações em seis capítulos políticos do
Acquis Comunitário, considero que os bons resultados alcançados em 2010 servirão de base para as autoridades Croatas
fazerem os últimos esforços para completar as negociações.
3-355
Laima Liucija Andrikienė (PPE), raštu. − Balsavau už šią rezoliuciją dėl 2010 m. Kroatijos pažangos ataskaitos. Šiuo
dokumentu Europos Parlamentas patvirtino, kad Kroatija padarė didelę pažangą derybose dėl integracijos į Europos
Sąjungą. Pritariu rezoliucijos nuostatai, kad stojimo derybos su Kroatija gali būti baigtos 2011 m. pirmoje pusėje, jeigu bus

76 16-02-2011
ryžtingai tęsiamos būtinos reformos, ypač stiprinant viešąjį administravimą ir teismų sistemą, toliau kovojant su korupcija,
užtikrinant ilgalaikį pabėgėlių sugrįžimą ir visapusiškai bendradarbiaujant su Tarptautiniu baudžiamuoju tribunolu
buvusiai Jugoslavijai (TBTBJ), taip pat tęsiant privatizacijos procesą ir priimant sudėtingoje padėtyje esančių laivų
statyklų struktūrinio pertvarkymo planus. Tai labai svarbios sąlygos, kurių tinkamas įgyvendinimas ar bent jau žymi
pažanga išvardintose srityse parodys Kroatijos ryžtą ir pasirengimą tapti ES nare.
3-356
Zigmantas Balčytis (S&D), raštu. − Pritariau šiai rezoliucijai, kuria Europos Parlamentas remia Kroatijos narystę
Europos Sąjungoje. Kroatijos narystė yra svarbi Europos bei regioniniu aspektais ir ji paskatintų likusias Vakarų Balkanų
šalis pradėti ir įgyvendinti su naryste susijusias reformas. Stojimo derybose su Kroatija padaryta didelė pažanga, tačiau dar
turi būti užbaigtos esminės reformos viešojo administravimo ir teismų, korupcijos, pabėgėlių sugrįžimo ir kitose srityse.
Kroatija turi pasiekti nemažos pažangos sprendžiant dvišalius ginčus su kaimyninėmis šalimis (Serbija, Juodkalnija bei
Bosnija ir Hercegovina) dėl sienų klausimo, kad būtų išvengta kliūčių tolimesnei ES plėtrai po Kroatijos įstojimo.
3-357
Elena Băsescu (PPE), în scris. − Mi-am exprimat votul în favoarea adoptării raportului pentru progresele Croației
deoarece consider că procesul de aderare la UE subliniază îmbunătăţirea semnificativă a situației din teritoriu. Astfel,
respectarea drepturilor fundamentale, situația refugiaților şi privatizarea sectorului naval sunt capitolele cele mai avansate.
Aş saluta aici aplicarea acordului de pace, cu tot ceea ce implică acesta. Colaborarea cu Tribunalul pentru Fosta Iugoslavie
este esențială bunei desfășurări a negocierilor. Pe viitor, îmi exprim speranța că autoritățile croate vor permite accesul
anchetatorilor la documentele necesare. Una dintre problemele menționate în document este judecarea criminalilor de
război. Aduși în fata justiției, aceștia fie nu sunt condamnați, fie primesc pedepse simbolice. Subliniez importanța
administrării unei justiții corecte pentru orice stat candidat.
Moștenire a conflictului din anii '90, atitudinea nerespectării drepturilor minorităților nu poate fi acceptată din partea unui
viitor stat membru. O intervenție legislativă în domeniu este de dorit. Intenția președinției ungare de a finaliza negocierile
până la sfârșitul primului semestru al lui 2011 este lăudabilă, iar Croația are potențialul de a trece linia de sosire la timp.
Aderarea sa va trimite un semnal pozitiv în regiune, reafirmând credibilitatea UE în ceea ce privește condiționalitatea
acestui proces. În final, doresc să afirm faptul că România susține fără rezerve aderarea Croației la UE.
3-358
Sebastian Valentin Bodu (PPE), în scris. − Raportul de ţară asupra progreselor făcute de Croaţia în 2010 arată
determinarea guvernului de la Zagreb de a îndeplini criteriile de aderare la Uniunea Europeană. Însa Uniunea Europeană se
vede pusă în faţa unei situaţii în premieră prin faptul că majoritatea cetăţenilor croaţi nu văd aderarea la UE a ţării lor ca
fiind benefică, în condiţiile în care la nivelul populaţiei statelor din Europa Centrală şi de Est care au aderat în ultimele
două valuri a existat un val de optimism semnificativ. Raportul de ţară pe 2010 privind Croaţia arată preocuparea forurilor
europene faţă de acest lucru. De aceea şi apelul la autorităţi şi societate civilă de a se implica în convingerea croaţilor de
faptul că apartenenţa la UE generează efecte bune pentru ţara lor. Sunt salutare eforturile autorităţilor croate şi ambiţia
acestora de a încheia negocierile de aderare în primăvara acestui an.
Croaţia merită felicitări şi pentru faptul că un stat măcinat atâta timp de conflicte a reuşit să facă progrese remarcabile
pentru a implementa acquis-ul comunitar. În plus, orice fel de referire la o eventuală amânare a accesului Croaţiei nu poate
să fie tratată decât ca o vorbă aruncată pe piaţă fără prea multă concentrare.
3-359
Antonio Cancian (PPE), per iscritto. − Ho votato convintamente a favore di questa relazione perché ritengo che la
Croazia stia correttamente proseguendo nell'attuazione delle necessarie riforme per aderire all'Unione europea. A livello
economico, penso che la Croazia sia pronta per confrontarsi con gli altri paesi dell'Unione europea. Infatti, nonostante la
crisi globale, essa è riuscita a mantenere una certa stabilità macroeconomica, in particolar modo grazie allo sviluppo delle
infrastrutture dei servizi e del turismo. Ritengo che il paese debba essere stimolato a sfruttare al meglio le proprie risorse,
in particolare la sua posizione geografica, strategica per i collegamenti tra Europa occidentale e Balcani, tra Europa
centrale, Mare Adriatico e Mediterraneo. L'ulteriore sviluppo delle infrastrutture potrebbe fornire enormi potenzialità al
paese. In quest'ottica, sta dando buoni frutti la collaborazione con l'Unione europea per la realizzazione delle sezioni delle
TEN-T, TEN-E ed e-TEN che interessano anche il territorio croato e che potrebbero essere sviluppate in un sistema di PPP
e in collaborazione totale con l'UE. I negoziati si chiuderanno nel primo semestre 2011, dove verrà chiuso il processo di
adesione. Sono fiducioso che questa scadenza sarà rispettata.
3-360
Maria Da Graça Carvalho (PPE), por escrito. − Felicito a Croácia pelos progressos alcançados no cumprimento dos
parâmetros de referência necessários para a conclusão das negociações de adesão. Estou convicta que uma rápida adesão
da Croácia contribuirá para incentivar os restantes países dos Balcãs Ocidentais a a levarem a cabo reformas relacionadas
com a adesão. Ccongratulo-me com os esforços envidados pelo Governo croata para se opor a todas as formas de
corrupção,mas apelo a que as autoridades croatas reforcem mais a capacidade administrativa dos serviços de luta contra a
corrupção e a favorecerem uma cultura de responsabilidade política. Congratulo-me com os progressos efectuados no
domínio dos direitos da mulher e da igualdade de género, pois cerca de 25 % dos assentos parlamentares, bem como quase

16-02-2011 77
metade dos cargos administrativos no sector público, são ocupados por mulheres, o que demonstra os progressos na via da
igualdade de género. No entanto, a percentagem de mulheres em cargos de direcção empresarial permanece baixa e
persistem as diferenças salariais entre géneros. Apelo a uma promoção mais activa da participação das mulheres nos
órgãos de decisão económica e política e a rápida aplicação da lei da igualdade de género, incluindo o princípio da
igualdade salarial.
3-361
Daniel Caspary, Ingeborg Gräßle, Elisabeth Jeggle, Andreas Schwab, Thomas Ulmer und Rainer Wieland (PPE),
schriftlich. − Wir unterstützen ausdrücklich eine baldige Mitgliedschaft Kroatiens in der Europäischen Union. Die
Menschen in Kroatien haben große Erwartungen an eine solche Mitgliedschaft. Diese können jedoch nur erfüllt werden,
wenn Kroatien wirklich reif für einen Beitritt ist und sämtliche Aufnahmekriterien erfüllt. Kroatien ist in diesem Prozess
heute schon weiter als es mancher heutige EU-Mitgliedstaat beim Beitritt war.
Der Fortschrittsbericht der Kommission zeigt jedoch deutlich, dass noch einige Hausaufgaben zu erledigen sind. Dies
berechtigt zu Hoffnungen auf einen baldigen Abschluss der Beitrittsverhandlungen - Erwartungen dürfen mit dem heutigen
Beschluss jedoch nicht geweckt werden. Für uns gehen Genauigkeit vor Schnelligkeit und verlässliche Umsetzung vor
Versprechungen. Alte Fehler dürfen nicht wiederholt werden. Alles andere dient weder der Europäischen Union noch
Kroatien und seinen Menschen. Daher haben wir uns heute der Stimme enthalten.
3-362
Edite Estrela (S&D), por escrito. − Votei favoravelmente a resolução sobre o relatório de acompanhamento de 2010
relativo à Croácia, por considerar que as negociações de adesão da Croácia à UE poderão ficar concluídas até Junho de
2011, desde que esta prossiga os esforços reformistas necessários. Sou favorável ao alargamento, desde que os países
candidatos à adesão cumpram os critérios previamente estabelecidos. Quanto mais países integrarem o projecto europeu,
melhor para a UE e para os cidadãos que vão usufruir de um espaço único de paz, liberdade, democracia, progresso e bemestar.
3-363
Diogo Feio (PPE), por escrito. − A Croácia vem cumprindo com inegável sucesso os critérios para a adesão e tem feito
um esforço para persistir nesse caminho, não obstante as dificuldades adicionais que lhe são colocadas pela presente
conjuntura internacional. Constitui um bom exemplo para os países que pretendam vir a fazer parte da União Europeia.
Não posso deixar de notar que, segundo as mais recentes sondagens, os croatas vêem com desconfiança a futura entrada do
seu país na União, mostrando-se críticos da sua acção. Mais do que pôr em causa a opinião dos croatas, creio que as suas
dúvidas merecem uma reflexão séria sobre o modo como a União Europeia vem sendo gerida. Lastimo que a relatora, no
seu projecto de resolução, tenha optado por opinar sobre questões como a da orientação sexual e sua protecção
constitucional, que não só nada têm que ver com o âmago das questões em causa, como devem ser da exclusiva
competência dos Estados-Membros.
3-364
José Manuel Fernandes (PPE), por escrito. − A presente proposta de resolução incide sobre o relatório de
acompanhamento relativo a 2010 quanto ao processo de adesão da Croácia à UE, compromisso assumido pelo PE que não
tem regateado esforços diplomáticos neste sentido. Saúdo o progresso verificado nas negociações de adesão, que podem
estar concluídas no final do primeiro semestre de 2011, bem como todos os esforços realizados pela Comissão Europeia no
sentido de que os restantes países dos Balcãs Ocidentais também adiram à UE.
Lamento que o parlamento e o governo croatas não tenham avançado tanto quanto seria desejável nas alterações
constitucionais, nomeadamente a nível da descentralização e da reforma da administração pública – sobretudo através da
sua despolitização –, no combate à corrupção e na liberdade de imprensa. Faço votos para que todos os problemas
referidos no relatório sejam resolvidos ou, pelo menos, minorados, para que a adesão seja célere e possa funcionar como
catalisador para a adesão dos países vizinhos.
3-365
Ilda Figueiredo (GUE/NGL), por escrito. − Sobre este relatório, é importante assinalar que a maioria dos deputados do
PE não está contente com o facto de, segundo o Eurobarómetro, a maioria da população croata considerar que a adesão do
seu país à UE não os beneficiaria. E que fazer para contrariar essa ideia? A resposta, como sempre, é aumentar a
propaganda, procurando manipular a realidade do que é a UE.
Volta-se a insistir sobre a estafada cartilha neoliberal da redução da intervenção do Estado na economia, a criação de um
mercado aberto e competitivo, destruindo serviços públicos, alterando as relações de trabalho a favor do capital, sob o
pretexto da sua rigidez, prescindindo da soberania e de um projecto autónomo de desenvolvimento para a Croácia.
Por último, o relatório deixa bem claro a quem serviu a agressão da NATO e o desmantelamento da Jugoslávia. A Croácia,
pela sua localização privilegiada, é um corredor de transporte muito importante para os mercados de exportação e
importação do Oriente e Extremo Oriente. Fica claro que a adesão à UE não é para promover o direito ao desenvolvimento
da Croácia e do seu povo, mas sobretudo para beneficiar as grandes potências e os seus grupos económicos.

78 16-02-2011
3-366
Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (S&D), na piśmie. − W ostatnim okresie Chorwacja czyni znaczne postępy na
drodze do członkostwa w Unii Europejskiej i prawdopodobnie wkrótce zostanie 28 państwem UE. W 2010 r. negocjatorzy
po stronie UE i Chorwacji zamknęli 11 rozdziałów, osiągając łączną liczbę 28 (z wymaganych 35-ciu). Ubiegłoroczne
osiągnięcie dobitnie pokazuje determinację Chorwacji w kontynuowaniu reform i niebawem pozwoli jej obywatelom
czerpać korzyści z członkostwa w UE. Podczas ostatniego spotkania ministrów UE i Chorwacji, które odbyło się 22
grudnia 2010 r. w Brukseli, negocjatorzy zamknęli trzy ważne rozdziały, zatytułowane: „Sprawiedliwość, Wolność i
Bezpieczeństwo”; „Polityka Zagraniczna i Obrony”; oraz „Środowisko”. Zamknięcie tych rozdziałów oznacza
wzmocnienie systemu prawnego Chorwacji i postęp w kilku dziedzinach naraz, np. szerszą współpracę między Chorwacją
i społecznością międzynarodową w kwestiach misji wojskowych i cywilnych („Polityka Zagraniczna i Obrony”), czy
gwarancję wyższej jakości powietrza i wody dla obywateli Chorwacji („Środowisko”).
Negocjacje w sprawie przystąpienia Chorwacji do Unii Europejskiej rozpoczęły się w październiku 2005 r. Mimo
pewnych problemów natury logistycznej, akcesja Chorwacji jest silnie wspierana przez państwa członkowskie UE i wiele
z nich oczekuje szybkiego zamknięcia pozostałych siedmiu rozdziałów - do końca 2011 r.
3-367
Robert Goebbels (S&D), par écrit. – J'ai voté pour la résolution. La Croatie a d'évidence sa place dans l'Union
européenne. Mais je ne voterai en faveur d'aucune nouvelle adhésion si le budget de l'Union n'est pas renforcé
substantiellement. On ne peut pas réussir de nouveaux élargissements sans moyens supplémentaires pour l'Union.
3-368
Bruno Gollnisch (NI), par écrit. – Mon vote sur la résolution de la commission des affaires étrangères de ce Parlement
sur les progrès de la Croatie vers l'adhésion est la marque d'une défiance envers les bienfaits de l'Union européenne, que
partage d'après les sondages une majorité de Croates. Il est regrettable que les autorités d'un pays devenu indépendant et
souverain après un terrible conflit n'aient eu de cesse de remettre ce pays sous un joug extérieur, contre l'avis de leur
opinion publique. J'ai voté contre le traité de Maastricht. J'ai voté contre la Constitution européenne. J'aurais voté contre le
traité de Lisbonne si mon gouvernement avait eu le courage de le soumettre au peuple français. J'espère que les Croates
seront consultés directement sur l'adhésion de leur pays à l'Union et que leur volonté, contrairement à celle des Français,
des Irlandais et des Néerlandais, sera respectée. Voter en faveur d'une résolution qui regrette que le sort des minorités
pratiquant telle ou telle déviance sexuelle ne soit pas une préoccupation centrale, qui préconise une propagande intensive
pour inverser les sondages négatifs, et qui encourage les mêmes erreurs économiques que celles commises dans nos pays,
était réellement impossible.
3-369
Sylvie Guillaume (S&D), par écrit. – Je me suis exprimée en faveur de la résolution sur les progrès accomplis par la
Croatie, qui confirme les efforts réalisés par cette dernière dans le cadre de son adhésion prochaine à l’Union européenne.
En effet, cette adhésion présente plusieurs avantages, comme celui de consolider la paix et la stabilité dans la région des
Balkans et de renforcer la position de l’UE dans cette région. Le texte que nous avons voté évoque également les points
qui demeurent problématiques et sur lesquels la Croatie doit continuer de travailler, comme la lutte contre la corruption,
qui reste un des fléaux majeurs dans le pays, et l’aide aux rapatriés, qui demeure insuffisante. J’espère que la Croatie
continuera dans cette voie positive.
3-370
Juozas Imbrasas (EFD), raštu. − Balsavau už šią rezoliuciją dėl 2010 m. Kroatijos pažangos ataskaitos, kadangi Europos
Parlamentas šiuo dokumentu patvirtino tai, kad Kroatija padarė pažangą derybose dėl integracijos į ES. Stojimo derybos su
Kroatija gali būti baigtos pakankamai greitu laiku, jei ir toliau bus ryžtingai tęsiamos ir įgyvendinamos būtinos reformos.
Būtina ir toliau stiprinti viešąjį administravimą ir teismų sistemą, kovoti su korupcija, užtikrinti ilgalaikį pabėgėlių
sugrįžimą ir visapusiškai bendradarbiauti su Tarptautiniu baudžiamuoju tribunolu buvusiai Jugoslavijai (TBTBJ) bei kt. Be
to, Kroatijos vyriausybė turi kuo greičiau išspręsti struktūrines ekonomikos problemas bei skirti didesnį dėmesį
regioniniam bendradarbiavimui, siekdama išspręsti dvišalius klausimus su kaimyninėmis šalimis. Tinkamas įgyvendinimas
ar bent jau žymi pažanga šiose srityse parodys ir sustiprins Kroatijos pasirengimą ir galimybes tapti ES nare. Manau, kad
Kroatijos narystė paskatintų ir likusias Balkanų šalis taip pat sparčiau artėti link narystės ES.
3-371
Giovanni La Via (PPE), per iscritto. − Egregio Presidente, cari colleghi, con la proposta di risoluzione relativa alla
relazione 2010 sui progressi compiuti dalla Croazia, il Parlamento ha voluto plaudire ai miglioramenti apportati dalla
Croazia sotto diversi profili, che sempre più l'avvicinano all'Unione europea. Quanto fatto nell'ultimo anno da questo Paese
merita di esser ricordato, poiché sono state adottate delle modifiche sostanziali alla Costituzione, al fine di adeguarla alle
carte fondamentali degli altri 27 Stati membri. Sotto il profilo giudiziario sono stati compiuti degli sforzi per rendere
imparziale ed indipendente tale potere; sono stati, inoltre, indetti i processi per i crimini di guerra e sono stati fatti notevoli
progressi in materia di diritti delle donne e di parità di genere. Concordo pienamente con tale proposta poiché sono
fortemente convinto che la Croazia meriti di divenire Stato Membro. È indubbio che sia necessario fare ancora di più,
soprattutto per quanto concerne la lotta alla corruzione, ma ciò non toglie che il Paese sta compiendo dei notevoli passi in
avanti nel cammino verso l'ingresso nell'Unione Europea.

16-02-2011 79
3-372
Petru Constantin Luhan (PPE), în scris. − Am votat în favoarea acestui raport întrucât cu toţii ne dorim o vecinătate
stabilă şi prosperă, iar aceste deziderate se pot realiza numai prin integrarea Balcanilor de Vest în structurile europene şi
euro-atlantice. Croaţia este cel mai avansat stat din această regiune în procesul de integrare europeană, demonstrând că are
şi doreşte să utilizeze mecanisme robuste contra corupţiei în sectorul public. Zagrebul a înregistrat deja progrese în acest
sens, prin aprobarea de către Parlament a legii care permite confiscarea averii dobândită ilegal, precum şi prin acţiunile
întreprinse contra unor oficiali de rang înalt. Aceste măsuri sunt salutare însă Zagrebul trebuie să demonstreze, în mod
convingător, că a lăsat în urma sa o cultură răspândită a corupţiei şi impunităţii. Croaţia poate conta în continuare pe
sprijinul României în procesul de aderare la Uniunea Europeană prin împărtăşirea experienţei comune atât în ceea ce
priveşte procesul de pre-aderare, cât şi în privinţa aspectelor de post-aderare la Uniunea Europeană.
3-373
Monica Luisa Macovei (PPE), in writing. − I voted in favour of the resolution in order to acknowledge Croatia’s progress
towards EU accession and highlight the remaining goals to be achieved for the benefit of its people. I voted against
Amendments 1 and 4 because they were intended to delete references to government efforts in Croatia to combat
discrimination based on sexual orientation and race, which are required for EU accession.
When the resolution was in the AFET Committee, I contributed amendments concerning the efficiency and predictability
of the justice system. They called for increased funding for courts to work fast and efficiently, unification of jurisprudence,
and timely publication of all judgments. Corruption cases have to come to court and not remain at the
prosecution/investigation stage, and sentences must have deterrent effects. The efficiency of the pre-accession funds spent
in the area of justice reform and the combating of corruption must be assessed.
3-374
David Martin (S&D), in writing. − I voted for this report but retain serious doubts about Croatia’s suitability for
membership. Significant progress needs to be made in a number of areas, not least in tackling corruption.
3-375
Barbara Matera (PPE), per iscritto. − L'adesione della Croazia all'Unione europea è un significativo incentivo per i paesi
dell'area balcanica a perseguire i propri sforzi e riforme in vista di una loro futura adesione all'Unione. L'adesione della
Croazia all'Unione estenderà l'area di pace e stabilità in Europa ed essa comporta dunque una duplice dimensione europea
e regionale, che incoraggerebbe i paesi dei Balcani occidentali a trovare maggiore coesione a livello regionale.
Accolgo con favore i progressi positivi della Croazia in materia di rispetto e tutela delle minoranze; occorre tuttavia che il
Paese adotti misure adeguate per garantire una maggiore protezione e partecipazione nella società civile della minoranza
Rom. I Rom sono ancora discriminati e non hanno un'adeguata rappresentanza negli organi centrali e locali della vita
politica croata. Occorre valorizzare e applicare maggiormente le sinergie a livello regionale in particolare nel quadro della
strategia del Danubio, giacché maggiori scambi a livello sociale ed economico risulterebbero vantaggiosi per l'intera
macroregione danubiana.
Faccio riferimento in particolare alla cooperazione in materia di trasporti, ambiente e sviluppo economico. Una maggiore
coesione a livello regionale faciliterà il futuro accesso dell'intera area dei Balcani occidentali all'Unione europea.
3-376
Jean-Luc Mélenchon (GUE/NGL), par écrit. – Il n'est pas étonnant que l'Eurobaromètre signale que les Croates pensent
que l'Union européenne ne leur est pas bénéfique. Elle ne l'est pas en effet. Je vote contre cette résolution et ses injonctions
antisociales.
3-377
Nuno Melo (PPE), por escrito. − As negociações com a Croácia no sentido da sua adesão à UE poderão vir a ser
concluídas a breve trecho. No entanto, devem ser prosseguidas, de forma decidida, as reformas necessárias. Entre essas
reformas, as mais relevantes são o reforço da administração pública e do sistema judiciário, a luta contra a corrupção, o
apoio ao regresso dos refugiados, a plena cooperação com o Tribunal Penal Internacional para a antiga Jugoslávia e a
reestruturação dos estaleiros navais.
Temos que aplaudir os enormes progressos já realizados. No entanto, e nesta fase final, é necessário continuar de forma
resoluta as reformas necessárias para poder concluir as negociações de adesão à UE, nos prazos previstos. O facto de a
maioria dos cidadãos croatas considerar que a adesão à UE não beneficiaria o seu país é preocupante, pelo que
necessitamos de trabalhar no sentido de assegurar que os croatas vejam o projecto europeu como sendo também o seu. É
assim fundamental que sejam fornecidas aos cidadãos informações claras e factuais sobre as implicações da adesão da
Croácia à UE.
3-378
Willy Meyer (GUE/NGL), por escrito. − Si bien considero positiva la adhesión de Croacia a la UE, siempre y cuando el
pueblo croata lo considere oportuno, no he apoyado esta Resolución ya que existen varios puntos que rechazo, sobre todo
los relacionados con las exigencias económicas de la UE. Creo oportuna y valiosa la petición que hace para que las

80 16-02-2011
autoridades croatas adopten medidas que formalicen e incrementen la participación de los actores de la sociedad civil en el
proceso de formulación de las políticas y en la supervisión de las actividades de las autoridades públicas. Pero no puedo
apoyar la Resolución puesto que estoy totalmente en contra del enfoque económico neoliberal que recoge y las medidas
que pide que se implementen en este terreno. Así, considero inaceptable que la UE exija al Gobierno croata la reducción
del papel redistributivo del Estado y del gasto público y rechazo el llamamiento que hace a aplicar "la rentabilidad" como
principal criterio para evaluar los sistemas públicos sanitarios y sociales.
3-379
Louis Michel (ALDE), par écrit. – Je me réjouis des progrès accomplis par la Croatie dans sa procédure d'adhésion à
l'Union européenne, notamment la modification de la constitution, la réforme de l'appareil judiciaire, la liberté de la presse,
la protection des minorités ainsi qu'une coopération plus étroite avec le Tribunal pénal international pour l'ex-Yougoslavie.
Je soutiens dès lors pleinement le rapport 2010 sur les progrès accomplis par la Croatie. La perspective d'adhésion à
l'Union européenne est un puissant encouragement, pour les autres pays de la région des Balkans occidentaux sur la voie
de l'intégration européenne, à mener les réformes politiques, économiques et législatives nécessaires et à consolider la
paix, à renforcer la stabilité et à favoriser la coexistence et la réconciliation dans la région. Il reste néanmoins, pour les
autorités croates, encore des obstacles à surmonter et des défis à relever comme la lutte contre la corruption, la relance
économique, la résolution des litiges bilatéraux avec les pays voisins ou les taux d'emploi très faibles. Il convient dès lors
d'inviter la Croatie à poursuivre résolument les réformes nécessaires afin de pouvoir respecter les critères finaux et
conclure les négociations.
3-380
Andreas Mölzer (NI), schriftlich. − Mit der Unterstützung des Entschließungsantrags zum Fortschrittsbericht über
Kroatien 2010 möchte ich meine Unterstützung für die baldige Aufnahme Agrams in die EU ausdrücken. Dieses Land ist
nicht nur kulturhistorisch in Mitteleuropa verankert, sondern erfüllt auch die Beitrittskriterien. Zwar sind in manchen
Bereichen wie der Korruptionsbekämpfung noch Anstrengungen nötig, aber angesichts der strafrechtlichen Verfolgung des
ehemaligen Regierungschefs Sanader mangelt es nicht an gutem Willen. Kroatien scheint zudem bereit zu sein, mit der
Vergangenheit aufzuräumen, wie beispielsweise die Unterstützungen für zurückkehrende Kriegsflüchtlinge zeigen. Dies
wurde ja auch in der Entschließung ausführlich erläutert.
Dennoch habe ich durch die Unterstützung mehrerer Änderungsanträge auch meine Ablehnung der politisch korrekten
Sprache der Entschließung zum Ausdruck gebracht. Sie ist in einigen Punkten mehr als unerträglich. Um dem kroatischen
Volk jedoch den Weg in die EU nicht zu versperren und unseren guten Willen zu demonstrieren, habe ich schlussendlich
für den Bericht gestimmt.
3-381
Franz Obermayr (NI), schriftlich. − Kroatien ist unter den Beitrittskandidaten das Land mit den größten
Fortschrittserfolgen: so hat Kroatien seine EU-Reife mehrfach unter Beweis gestellt, wie z.B. durch die Beilegung des
Fischereistreits. Auch hinsichtlich des Kampfes gegen Korruption konnten Fortschritte verzeichnet werden, wie man
angesichts der Verhaftung des ehemaligen Regierungschefs Sanader feststellen kann. Was die Aufarbeitung von
Kriegsverbrechen betrifft, scheint Kroatien mit der Vergangenheit aufzuräumen: etwa bezüglich der Unterstützung
zurückkehrender Kriegsflüchtlinge. Der Entschließungsantrag enthält einige überflüssige, allzu "politisch korrekte"
Floskeln, etwa zum Schutz von Transsexuellen in § 5. Dennoch ist der Bericht im Großen und Ganzen in Ordnung, es wird
auf die Fortschritte hingewiesen und auf einen zügigen Beitrittsprozess abgezielt. Dies ist zu begrüßen, da Kroatien
kulturhistorisch fest in Mitteleuropa verankert ist. Ich habe daher für den gegenständlichen Entschließungsantrag
gestimmt.
3-382
Wojciech Michał Olejniczak (S&D), na piśmie. − Chorwacja należy do krajów, które coraz bardziej zbliżają się do
akcesji do Unii Europejskiej. W przeciągu ostatnich paru lat Chorwacja wykazała się sporą inicjatywą i dokonała
postępów w wielu dziedzinach, na sądownictwie poczynając, a na prawach człowieka skończywszy. Postępy w tych
obszarach budzą tym większe moje zadowolenie, gdyż przed rokiem apelowałem do rządu chorwackiego o wzmożenie
wysiłków w dostosowywaniu prawa właśnie w tych obszarach.
Chorwacja aktualnie boryka się z tymi samymi problemami co większość wcześniejszych i obecnych kandydatów do
członkostwa Unii Europejskiej: korupcja, rozwiązywanie sporów na tle historycznym z krajami sąsiadującymi czy też
dyskryminacja ze względu na orientację seksualną. By móc rozwiązywać kwestie tego typu, potrzeba ogromnego nakładu
nie tylko ze stron władz, ale również i społeczeństwa. Nie można poprawić sytuacji mniejszości seksualnych czy też
etnicznych bez wpływu na mentalność obywateli. Jak pokazują jednak przykłady nowych państw członkowskich,
przynależność do Unii Europejskiej stopniowo przyczynia się do wzrostu akceptacji dla osób o odmiennym pochodzeniu
lub orientacji seksualnej.
Narodowi chorwackiemu należy przekazać, że Unia Europejska jest gotowa przyjąć nowego członka do swojej wspólnoty.
Trzeba mieć nadzieję, że stanie się to już niebawem.
3-383

16-02-2011 81
Rolandas Paksas (EFD), raštu. − Balsavau už šią rezoliuciją, kadangi Kroatija padarė didelę pažangą siekdama patenkinti
kriterijus, būtinus derybų dėl narystės užbaigimui. Be to, reikėtų atsižvelgti į tai, kad Kroatijos narystė paskatintų likusias
Balkanų šalis sparčiau artėti link narystės ES. Sveikintinos Kroatijos vyriausybės pastangos kovoti su įvairių formų
korupcija bei vykdomos reformos viešojo administravimo ir teismų sistemose. Tačiau siekiant tinkamo teisinės valstybės
principų įgyvendinimo ir didesnio piliečių pasitikėjimo teismais, turi būti gerokai sumažintas neišspręstų bylų skaičius ir
sutrumpintos teisminės procedūros, be to, turi būti užtikrintas teismo procesų objektyvumas ir nešališkumas karo
nusikaltimų teismo procesuose. Pritariu pasiūlymui, kad didesnis dėmesys turi būti skiriamas planuojamų statyti Dunojaus
jėgainių saugumui. Be to, Kroatijos vyriausybė turi kuo greičiau išspręsti struktūrines ekonomikos problemas bei skirti
didesnį dėmesį regioniniam bendradarbiavimui, siekdama išspręsti dvišalius klausimus su kaimyninėmis šalimis. Manau,
kad tik įgyvendinus visas būtinas reformas ir kitus įsipareigojimus, o ne nustačius konkretų terminą, derybos su Kroatija
turėtų būti baigtos.
3-384
Alfredo Pallone (PPE), per iscritto. − Cari colleghi, i Balcani rappresentano un'area decisiva per il futuro assetto
geopolitico dell'Unione Europea, e al riguardo, la Croazia è il Paese più avanti nel processo di adesione. In tale regione,
l'Europa potrebbe realmente fare la differenza, agendo come una vera e propria forza motrice attraverso riforme
economiche e politiche. Questo è il motivo per cui ho votato a favore della proposta di risoluzione, vista la politica
d'integrazione ed espansione verso la democrazia e l'economia di mercato del sud ovest europeo. Ritengo, infatti, che
interrompere e/o ostacolare l'allargamento verso i Balcani di certo non salverà le sorti dell'economia europea. E'
importante, quindi, vedere la Croazia come una nazione che aiuterà l'intera Unione ad aprire le porte agli altri Paesi
dell'area. Avrà perciò un ruolo strategico di apripista verso questo nuovo percorso di integrazione e sviluppo.
3-385
Maria do Céu Patrão Neves (PPE), por escrito. − O processo de adesão da Croácia à União Europeia tem progredido de
forma significativa, tendo-se registado progressos notáveis, em particular no respeito dos parâmetros de referência
estabelecidos nos capítulos de negociação. É de salientar que segundo o Eurobarómetro, muito recentemente, a maioria da
população croata considerou que a adesão do seu país à UE não os beneficiaria. É importante reflectir sobre a vontade ou
não de adesão à UE do povo Croata, deixando-o livremente decidir. A expansão do projecto europeu é desejável e
saudável para a criação de um espaço único de paz, liberdade, democracia, progresso e bem-estar mas é fundamental que
esse projecto seja e continue a ser sempre alicerçado apenas e essencialmente na vontade dos povos. A adesão da Croácia
em termos geopolíticos é importante para incentivar os restantes países dos Balcãs Ocidentais a lançarem e a levarem a
cabo de forma decidida reformas relacionadas com a adesão ao projecto europeu. Nestes parâmetros votei favoravelmente
a presente resolução.
3-386
Rovana Plumb (S&D), în scris. − Salut progresele înregistrate de Croaţia în îndeplinirea criteriilor necesare pentru
finalizarea negocierilor de aderare, dar este nevoie ca guvernul croat să amelioreze coordonarea instituţiilor administrative
centrale responsabile de gestionarea mediului, în special a celor din domeniul planificării teritoriale, al managementului
deşeurilor, apelor şi calităţii aerului, astfel încât acestea să poată asigura buna conservare a unui mediu unic şi a unui nivel
ridicat de biodiversitate. Consider că dezvoltarea economică a regiunii ar putea fi accelerată printr-o cooperare strânsă
între Croaţia şi celelalte ţări, în cadrul Strategiei privind regiunea Dunării, prin diferite forme de cooperare în domeniul
transportului, al mediului şi al dezvoltării economice, în cadrul macroregiunii Dunării.
3-387
Miguel Portas (GUE/NGL), por escrito. − Abstive-me nesta votação. Não me oponho, em princípio, à entrada de
qualquer país numa União que não quero ver como um clube fechado a países que respeitem os valores mínimos de
democracia e direitos do Homem e cujos povos decidam livremente a sua adesão. Mas não posso aceitar as pressões que
estão a ser feitas sobre a Croácia para que acelere processos de privatização de empresas públicas, não posso aceitar as
interferências políticas da Comissão no processo de decisão interna, prestando apoio político às organizações que
defendem a adesão num país em que, conforme revela o último Eurobarómetro, a maioria dos cidadãos considera que a
adesão não seria benéfica, o que não é de espantar, se atendermos à característica anti-social das actuais políticas da UE.
3-388
Crescenzio Rivellini (PPE), per iscritto. − I negoziati di adesione con la Croazia possono essere completati nella prima
metà del 2011 a patto che continuino a essere perseguite con risolutezza le necessarie riforme, in particolare quelle che
servono a combattere la corruzione, garantire il ritorno dei rifugiati, realizzare la ristrutturazione dei cantieri navali,
nonché riformare la Costituzione e il potere giuridico.
Per quanto riguarda la corruzione, riconosco l'impegno del governo croato, che è evidente ad esempio nei casi dei processi
che vedono coinvolti due ex ministri e un ex primo ministro, ma si tratta di un fenomeno che continua a costituire un grave
problema generale. Anche le riforme sul sistema giudiziario devono proseguire, in particolare continuando il
perseguimento dei crimini di guerra e migliorando i programmi di protezione dei testimoni.
La sfida maggiore potrebbe però risultare quella di spiegare i benefici dell'adesione all'UE a una popolazione piuttosto
scettica. Infatti, secondo quanto illustra una recente indagine dell'Eurobarometro, esiste una preoccupazione per la

82 16-02-2011
convinzione della maggioranza dei cittadini croati che l'adesione all'UE non porterebbe vantaggi al paese. Chiedo quindi al
governo e alla società civile di mobilizzarsi affinché i croati comprendano che il progetto europeo appartiene anche a loro.
L'adesione all'Unione sarà comunque sottoposta a referendum popolare.
3-389
Raül Romeva i Rueda (Verts/ALE), in writing. − With this resolution, the European Parliament commends Croatia for
the substantial progress achieved in attaining the benchmarks necessary for the conclusion of the accession negotiations; it
asks Croatia to pursue resolutely the necessary reforms in order to be able to attain the final benchmarks and to conclude
the negotiations; and it calls on the Commission to use all its capacities to support Croatia's efforts to attain the
benchmarks.
3-390
Licia Ronzulli (PPE), per iscritto. − Ho votato a favore di questa relazione perché porta alla luce la situazione dei
progressi della Croazia nelle procedure di adesione all'Unione europea. Se Zagabria continuerà sulla strada delle riforme
come ha fatto negli ultimi anni, ci sono ottime possibilità che i negoziati possano essere completati già entro giugno.
Ora, piuttosto, la sfida maggiore sembra quella di convincere la popolazione locale che l'ingresso nell'UE porterà vantaggi
concreti al loro paese, visto che un recente sondaggio ufficiale di Eurobarometro sembra dimostrare il contrario. In
considerazione del fatto che l'adesione sarà comunque sottoposta a referendum popolare, bisognerà mobilitarsi affinché i
cittadini croati comprendano che il grande "Progetto europeo" appartiene alla loro storia e al loro futuro.
3-391
Peter van Dalen (ECR), schriftelijk. − Kandidaat-lidstaat Kroatië wil in juni 2011 de onderhandelingen voor toetreding
tot de Europese Unie afronden. Ik ben tevreden met de voortgang van de onderhandelingen maar ik wil eerst daden zien. Ik
wil niet dat we straks spijt hebben van Kroatische toetreding: laat de toetreding van Bulgarije en Roemenië een harde les
zijn. Corruptiebestrijding is op papier duidelijk een van de prioriteiten van de regering in Zagreb. Maar je ziet dat slechts
weinig corruptiezaken daadwerkelijk voor de rechter komen. Verreweg de meeste zaken blijven steken in het
onderzoeksstadium. Dit is opvallend vaak het geval juist bij de hogere functionarissen. Ik wil daden zien uit Zagreb. Het
land krijgt immers bij toetreding zo’n 4 miljard euro. De Kroatische politici die dat gaan uitgeven moeten we kunnen
vertrouwen.
We moeten onze lessen trekken uit de ervaringen met Bulgarije en Roemenië. Deze landen zijn veel te snel toegetreden en
daar heeft corruptie ertoe geleid dat allerlei verkeerde zakken zijn gevuld met Europees geld. Dus, zolang de
corruptiebestrijding blijft steken op het huidige niveau kunnen we het onderhandelingsproces met Kroatië niet afronden, zo
simpel is het.
3-392
Geoffrey Van Orden (ECR), in writing. − The ECR Group is very much in favour of EU enlargement. We believe it is
one of the more successful aspects of EU policy, provided it is carried out according to rigorous criteria and that lessons
are learned from other recent accessions. For this reason, we voted in favour of this resolution. However, we believe there
are serious issues which still need to be resolved before Croatia accedes to the EU. Corruption and judicial reform have not
been properly addressed. We are also concerned about media freedom, the prevalence of organised crime and the massive
backlog of court cases. Furthermore, there are still unresolved border issues with Croatia's neighbours and we do not wish
to see these imported into the EU. We do not wish to see Croatia then blocking the aspirations of other candidates. We
already suffer from examples of this elsewhere.
3-393
Angelika Werthmann (NI), schriftlich. − Der Entschließungsantrag, den der Ausschuss für auswärtige Angelegenheiten
vorgelegt hat, ist sehr ausgewogen. Er geht auf alle noch verbliebenen Schwachstellen, die derzeit den Abschluss der
letzten offenen Verhandlungskapitel behindern, ein. In seinen Empfehlungen an die kroatischen Behörden ist der Bericht
besonders auf die Nachhaltigkeit bedacht, so auch bei den Reformen im Justizwesen und der Korruptionsbekämpfung,
deren gesicherte Unabhängigkeit der Schlüssel der künftigen demokratischen Entwicklung Kroatiens sein wird. Auch
vergisst der Bericht nicht die wichtige Feststellung, dass die guten Bemühungen der kroatischen Regierung über den EU-
Beitritt hinaus ohne nachlassenden Ehrgeiz verfolgt werden müssen.
3-394
Artur Zasada (PPE), na piśmie. − Minione miesiące pokazały, że starania Chorwacji o możliwe szybkie dołączenie do
grona państw Unii Europejskiej przynoszą wymierne efekty. Zapoczątkowane w ubiegłych latach reformy przyczyniły się
znacząco do rozwoju w wielu dziedzinach życia. Szczególnie cieszy lepsza współpraca z Międzynarodowym Trybunałem
Karnym dla byłej Jugosławii w Hadze, a także postępy dokonane na polu praw kobiet oraz ochrony mniejszości
narodowych. Regionalne inicjatywy, takie jak porozumienie w sprawie utworzenia przez Chorwację, Serbię i Słowenię
wspólnego przedsiębiorstwa transportu kolejowego są wyrazem chęci pokojowej współpracy i przyczyniają się do
przyspieszenia rozwoju gospodarczego na Bałkanach.
Państwa członkowskie Unii powinny w dalszym ciągu wspierać Chorwację w przeprowadzanych przez nią reformach,
szczególną uwagę kierując w stronę najbardziej palących problemów: korupcji, wysokiej stopy bezrobocia oraz trudnej

16-02-2011 83
sytuacji rozdrobnionego sektora rolniczego. Mam nadzieję, że zgodnie z zapewnieniami prezydencji węgierskiej, w
czerwcu zakończymy negocjacje z Chorwacją i że w drugiej połowie 2011 roku, już podczas polskiej prezydencji,
Chorwacja zostanie przyjęta do grona państw Wspólnoty.
3-395-500
8 - Correzioni e intenzioni di voto: vedasi processo verbale
3-395
(La seduta, sospesa alle 13.25, è ripresa alle 15.00)
3-397
IN THE CHAIR: JERZY BUZEK
President
3-396
9 - Signature of acts adopted under the ordinary legislative procedure
3-398
President. − Colleagues, we shall start with the signing of the Lex Citizens’ initiative. Dear Minister Martonyi, Presidentin-Office,
dear Chairs, rapporteurs, today we are considering legal matters: the very important signing into law of a very
important piece of European legislation. It is important because we are giving another check to balance the powers of our
institutions.
This regulation on the European Citizens’ initiative, which has been adopted under the ordinary legislative procedure, aims
at providing our citizens with the same political initiative that the Council of Ministers and the European Parliament
already enjoy. One million signatures are needed – only 0.2% of our citizens – to invite the European Commission to act in
matters that concern them directly. It allows them to be heard. I will indeed establish a direct link between the citizens and
the Union’s institutions, bridging the gap between them, between all of us in the European Union.
The European Parliament and the Council worked hard to achieve a rapid adoption of this citizen-friendly regulation at
first reading. I would like to thank all those who contributed to this success: the various Presidencies – in particular the
Belgian and Hungarian Presidencies –, the Commission and the Members of this House. I would like to give particular
thanks to the Chairs of the Committee on Constitutional Affairs (AFCO) and the Committee on Petitions (PETI), Carlo
Casini and Erminia Mazzoni. I will ask you to come forward for the signing of the procedure. The four rapporteurs, Alain
Lamassoure, Zita Gurmai, Diana Wallis and Gerald Häfner – I hope you are present and we can go through the procedure
together – as well as the many other Members involved as shadow rapporteurs.
You can be proud of the work done for our citizens. With the Council we shall now sign this act into law but, before that, I
will ask our guest, who will often be present in the European Parliament this half-year, Minister Martonyi, to say a few
words.
3-399
János Martonyi, President-in-Office of the Council. − Mr President, in this unique and solemn moment, I recall the early
days of the European Convention when we were discussing how what used to be called the ‘democratic deficit of the
European integration process’ could be eliminated, or at least reduced. There was a common goal which we all shared, and
that was to enhance the democratic functioning of the European Union.
One way of doing that has just been found, and that is to foster the participation of the citizens themselves in the
democratic life of the Union. That is how, and that is why, the right of the citizens’ initiative was included in the Treaty,
and now citizens can approach the European Commission directly and invite it to submit a proposal for a legislative act of
the European Union.
I firmly believe that this is a milestone on the path towards more democracy in the Union. It is also the first element of
direct democracy. It establishes direct contact and dialogue between the institutions and citizens and encourages crossborder
direct dialogue and cooperation. It also encourages a sense of ownership: Europe is not them – Europe is us, and
Europe will develop as we shape it ourselves, all of us together. Yes, our motto, ‘A strong Europe with a human touch’
depends upon all of us.
To achieve these goals and to implement the Treaty, clear, simple and user-friendly rules of procedure had to be
established. This has now been done and was the result of the good cooperation between all the institutions – the
Commission, the Council and first and foremost, the European Parliament. I would like to extend my special thanks to Mr
Maroš Šefčovič of the Commission; I would like to express my thanks to the Spanish and the Belgian Presidencies, both of
them members of our trio; and very special thanks and congratulations also have to be extended to the European
Parliament, to all those who were involved in this extremely important job: the chairs of the committees, and also the

84 16-02-2011
rapporteurs Alain Lamassoure, Zita Gurmai, Diana Wallis and Gerald Häfner, and all the other Members who participated
in this extremely important work.
This is a demonstration of the excellent cooperation and understanding not only between the European institutions, but
also among the different political families or groups. I can only express my hope that this cooperation and this
understanding will have set a model for the future, both for the institutions and for the political groups.
3-400
PRESIDENZA DELL'ON. ROBERTA ANGELILLI
Vicepresidente
3-401
10 - Approvazione del processo verbale della seduta precedente: vedasi processo verbale
3-402
11 - Rialzo dei prezzi degli alimenti (discussione)
3-403
Presidente. − L'ordine del giorno reca le dichiarazioni del Consiglio e della Commissione sul rialzo dei prezzi degli
alimenti.
3-404
János Martonyi, President-in-Office of the Council. − Madam President, thank you for inviting the Hungarian Presidency
to participate in this debate on rising food prices.
For a second time in three years, the issue is on the agenda. Once again, rising food prices are causing social unrest and
political instability in several countries. Families in the poorest regions of the world are in difficulty. Moreover, the Food
and Agriculture Organisation tells us that the outlook is not good, with prices set to rise further this year as a result of
adverse climatic conditions. This is a pressing issue. It was discussed between Agriculture Ministers and WTO Director-
General Lamy in Berlin on 22 January 2011, and once again in the Agriculture Council on 24 January this year.
The reasons for this latest rise in prices are complex and are a mixture of structural and temporary factors. On the demand
side, we have more people to feed than ever before. On the supply side, droughts and floods have played their part in
wrecking harvests, input costs have risen and this has all been compounded by financial speculation in the commodity
markets.
So what can the European Union do to address this problem? We need to get our internal policies right, we need to
improve global governance in this area and we need to make a real contribution to the most vulnerable. Now is not the
time for complacency, but we did make some important progress in all three aspects as a result of the last food prices
crisis. The Council, along with Parliament, is engaged in an intensive debate on the future development of the common
agricultural policy. This is highly relevant with regard to global food security. Recent Council debates put food security at
the centre of the discussion, asking the question how best to ensure that agricultural production in the EU will be both
economically viable and environmentally sustainable in the future.
Let me also say that we have read with great interest Parliament’s resolution on the recognition of agriculture as a strategic
sector in the context of food security, based on the report by the honourable Member, Daciana Sârbu. There are ongoing
discussions in the Council concerning the Commission’s Communication of 18 November 2010 on the future of the CAP,
and the Hungarian Presidency plans to adopt Council conclusions at the Council meeting of 17 March.
We hope that the discussions concerning the legislative proposals scheduled to come out in the second semester of 2011
will lead to concrete progress. We have made important progress towards a more coordinated and long-term international
response to world food security. We are a long way from reaching the Millennium Development Goal to halve the world’s
hungry people by 2015. Hunger and food insecurity remain a reality for a billion people, but one of the UN’s recent
achievements, following much work by the EU, has been the creation of the global partnership for agriculture, food
security and nutrition. This is being implemented by the revitalised Committee on World Food Security in the FAO.
The EU has also been spearheading the renewal and modernisation of the Food Aid Convention in order to better
contribute to world food security and to improve the ability of the international community to deliver food assistance to the
most vulnerable populations. This is the way forward in order to enhance global governance in this area.
From a food security perspective, I would like to remind you of the Commission’s Communication on humanitarian food
assistance, adopted at the end of March 2010, and the subsequent Council Conclusions in mid-May 2010, thus outlining a
new policy framework for EU humanitarian action to strengthen efforts to tackle food insecurity in humanitarian crises.
The Commission’s Communication on assisting developing countries in addressing food security challenges, also adopted

16-02-2011 85
last year, called at the same time for a new common food security policy framework, further strengthening EU leadership
in the global food security agenda and improving the effectiveness of EU assistance. To this end, the Commission and
Member States are jointly developing an implementation plan to translate this policy framework into concrete actions on
the ground.
Let me also mention the EU’s EUR 1 billion food facility, which was agreed by Parliament and the Council. We are in the
third year of operation of this instrument which helps farmers in the developing world to increase agricultural production
capacity. This is a tangible sign of our determination to bring real assistance to the most vulnerable.
Decisions are about to commence on the future orientation of the EU development policy based on the Green Paper on EU
development policy in support of inclusive growth and sustainable development. With the Green Paper process, the
Commission takes the initiative of attributing priority to economic growth generation, agriculture and food security in
development cooperation in order to achieve inclusive and sustainable development in developing countries on the
grounds of pro-poor solutions. Given the rising food prices and rapid population growth, enhancing developing countries’
own food production capacities is of paramount importance.
We also welcome the new impetus given by the G20 Seoul summit to the WTO Doha development agenda. The EU would
give full backing to a deal which would make a significant contribution to providing stability by getting rid of export
subsidies and prohibiting export restrictions. The latter only serve to exacerbate price volatility and have exactly the
opposite effect of the one desired.
Let me now come back to the issue of financial speculation. The extent to which it contributes to price volatility is unclear,
but there is a good reason to enhance transparency on the commodity markets. The French Presidency of the G20 has
identified this as a priority for the coming year. The Hungarian Presidency of the EU is ready to work shoulder to shoulder
with the French Presidency of the G20 to achieve concrete results. The Hungarian Presidency is fully committed to
working with you towards a first reading agreement on the Commission proposal on over-the-counter derivatives.
The world’s poor and hungry deserve an adequate and lasting response to their worries about rising food prices. The
European Union has been at the forefront in efforts to tackle the issue since the first crisis three years ago, but more needs
to be done. The Council remains fully committed to a collective and coherent response, both at EU and international level.
I am sure we can count on your support in all our efforts.
Thank you very much for your attention.
3-405
Dacian Cioloş, membre de la Commission. − Madame la Présidente, Mesdames et Messieurs, je vous remercie de me
donner l'occasion de faire une déclaration au nom de la Commission sur l'augmentation des prix alimentaires. C'est
d'ailleurs à ma demande que ce sujet a été débattu au Conseil de l'agriculture le 24 janvier. Je salue donc aussi l'occasion
qui m'est donnée d'avoir ce dialogue sur un sujet clé avec le Parlement européen.
Sur ce point, je veux traiter deux sujets qui sont, à mon avis, interconnectés. D'abord, la situation des marchés agricoles
internationaux, qui sont à nouveau à la hausse depuis plusieurs semaines et, deuxièmement le processus du G20 sur les
questions de la sécurité alimentaire et de la volatilité des prix agricoles.
Commençons par la situation des marchés agricoles internationaux. Différents rapports produits par plusieurs institutions
internationales, notamment celui de la FAO, sur la hausse des prix agricoles et alimentaires ont mis à nouveau le monde en
alerte. Sommes-nous en train de revivre la même flambée des prix qu'en 2007-2008? Même si les prix, notamment des
céréales, ont été fortement augmentés depuis l'été – et encore récemment –, nous ne semblons pas être au niveau des prix
de 2008.
Sur le blé tendre, la situation mondiale est tendue, mais il n'y a pas de problème d'approvisionnement du marché. Les
récoles actuelles dans l'hémisphère Sud sont plus volumineuses que prévues. Néanmoins, pour faciliter la fin des
campagnes pour le marché de l'Union européenne, nous pensons à une suspension des droits d'importation à l'intérieur des
contingents tarifaires pour le blé tendre de basse et moyenne qualité et pour l'orge fourragère, en pensant que c'est une des
mesures qui pourraient aider à détendre un peu le marché au niveau européen. Il convient de rappeler que les prévisions
pour les stocks mondiaux de blé tendre de fin de campagne 2010-2011 sont plus élevées qu'en 2007.
Pour le sucre, les prix atteignent à nouveau des niveaux records avec, pour le sucre blanc, un prix proche de 625 euros par
tonne à la mi-janvier. L'augmentation des prix fait suite à deux années de déficit mondial du fait de faibles productions. La
production de la campagne en cours a récemment été revue à la baisse dans certains pays, notamment en Australie. Mais,
selon les dernières prévisions, le bilan mondial pour le sucre devrait être en équilibre pour la période 2010-2011.

86 16-02-2011
Toutefois, un enseignement est à tirer de tout ceci. Même si les marchés peuvent être tendus, il y a certainement une surréaction
au niveau des prix par rapport à ce que les fondamentaux physiques nous disent. Clairement, la sécurité
alimentaire et la question sous-jacente de la volatilité des prix agricoles sont des sujets globaux qui doivent être traités
aussi au niveau global. Et je me réjouis que la question de la sécurité alimentaire et de la volatilité soit l'une des priorités
fixées par le G20 à Séoul. Pour la Commission dans son ensemble, il s'agit d'un défi majeur.
En tant que commissaire à l'agriculture et au développement rural, j'ai déjà signalé à plusieurs reprises mon engagement
sur ce terrain, dans les enceintes internationales, par exemple à Berlin, à la fin janvier, avec mes homologues des divers
pays impliqués dans le G20, mais aussi récemment, dans le cadre des Nations unies, avec le secrétaire général Ban Kimoon,
lors d'un récent déplacement à New York.
Rappelons aussi que la question de la sécurité alimentaire figure explicitement au titre des défis de la politique agricole
commune dans la communication que la Commission a présentée pour la politique agricole commune à l'horizon 2020.
C'est un sujet clé tant pour l'Union européenne que pour les pays les plus pauvres au monde, et c'est pourquoi je travaille
étroitement avec le commissaire Piebalgs sur ces questions, pour mieux adapter aussi la politique de développement de
l'Union européenne sur cette question de la sécurité alimentaire.
Je souhaite aujourd'hui vous faire part de mes réflexions sur ces questions, en particulier sur quatre sujets: la transparence,
les stocks, les options de gestion de la volatilité et le rôle du commerce. On entend que la volatilité est aggravée par un
manque de transparence tant pour les marchés physiques que pour les marchés dérivés. Pour les marchés agricoles, il
existe des sources de données sur la production, la consommation, le commerce et les stocks. Des organisations
internationales, des services nationaux ou des organisations spécialisées, telles que le Conseil international des céréales,
produisent des données détaillées sur ce sujet.
Ceci étant dit, certaines données peuvent être améliorées, en particulier celles concernant les stocks sur lesquels on
manque d'informations, notamment sur la répartition des stocks dans le monde. Les dirigeants du G20 réunis à Séoul ont
d'ailleurs demandé aux organisations internationales compétentes d'améliorer les informations sur les stocks et les
prévisions de production. Améliorer la pertinence de ces données est un préalable à une meilleure transparence des
marchés. Il faut aussi se poser la question d'un lieu de discussion au niveau mondial entre les principaux faiseurs du
marché – exportateurs et importateurs –, pour ne pas simplement constater les crises quand elles arrivent. C'est pour cela
que ces trois questions sont liées: il faut d'abord avoir les informations, ensuite pouvoir traiter ces données, et puis avoir un
lieu, au niveau international, où l'on peut discuter de la situation constatée.
La Commission a publié plusieurs communications relatives au prix des produits agricoles et alimentaires et à la chaîne
alimentaire. Dans sa dernière communication, la Commission a lancé des actions pour améliorer la transparence tout au
long de la chaîne alimentaire, et je coopère avec le vice-président de la Commission, M. Tajani, pour faire avancer ce sujet
clé.
Des propositions ont également été annoncées pour améliorer la transparence et la supervision des dérivés des matières
premières agricoles. Face à l'accroissement de la volatilité, il est important que les marchés à terme continuent à remplir
leur rôle de couverture des risques et de découverte des prix. Il nous faut donc une approche équilibrée et rigoureuse, et je
salue le travail mené par le commissaire Barnier dans ce domaine et je le soutiens pleinement pour que son travail couvre
aussi la problématique spécifique des matières premières agricoles.
La Commission a publié, le 2 février, une nouvelle communication plus globale sur le marché des matières premières et les
marchés financiers qui en sont dérivés. Ceci constitue une contribution aux discussions menées au sein du G20, à la fois
sur la volatilité des prix des produits de base et sur la supervision des marchés dérivés. Nous voulons contribuer, avec nos
partenaires du G20 et plus largement, à une régulation plus efficace des marchés dérivés dans l'intérêt des producteurs et
des utilisateurs.
Aussi, je pense que nous devons travailler prioritairement, dans les prochains mois – je pense d'ici à l'été –, sur les sujets
suivants: d'abord, la disponibilité et la transparence des informations liées aux stocks privés et publics, ainsi qu'à la
production et à la consommation; ensuite, la question de la collecte, du traitement et de la diffusion de ces informations; le
mécanisme de sécurité pour les pays faisant face à une situation de tension alimentaire; le rôle et l'organisation de l'aide
alimentaire au niveau international et dans l'Union européenne; l'amélioration de la gouvernance internationale, par
exemple par des mécanismes de dialogue institutionnel entre pays clés; les niveaux d'investissements dans la production
agricole durable et la recherche, dans l'Union européenne mais aussi dans les pays les plus pauvres. Le niveau de priorité à
accorder à l'agriculture dans les politiques de développement est aussi une question à traiter, d'autant que la Commission se
prépare à adapter et à réformer la politique de développement. Je pense que, dans ce contexte, l'Union européenne doit être
beaucoup plus présente, non seulement avec l'aide alimentaire, mais surtout avec un appui aux pays du sud pour leur
permettre de développer leurs propres capacités de production locale de manière durable.

16-02-2011 87
Dans l'Union européenne, nous devons nous pencher plus sérieusement – et j'ai l'intention de le faire – sur l'identification
de mécanismes de marché nous permettant d'éviter des catastrophes dans certains secteurs suite à cette tension temporaire
sur le niveau des revenus des producteurs et du fait du coût des intrants. Je pense notamment à l'élevage.
J'en viens finalement au rôle du commerce. En effet, nous considérons que le commerce peut contribuer à la sécurité
alimentaire globale car il permet d'assurer une répartition de la disponibilité de la nourriture dans le monde. Les
restrictions à l'exportation n'ont fait que renforcer la spirale de l'augmentation des prix au détriment de pays déjà fragiles.
Cependant, la politique commerciale concernant des produits alimentaires devrait être connectée aux autres politiques
relatives à l'alimentation au niveau international si nous voulons une approche cohérente sur ce sujet.
En conclusion, je peux vous affirmer que je suis attentivement les évolutions concernant les prix alimentaires, et je veux
travailler dans le futur en liaison avec vous, ici, au Parlement, et avec le Conseil sur cette question, pour apporter des
propositions concrètes, d'abord avec la réforme de la politique agricole commune, mais aussi avec d'autres instruments
plus spécifiques.
3-406
Mairead McGuinness, on behalf of the PPE Group. – Madam President, can I thank both the Council and Commission
for a very clear statement of their intent on this very crucial issue of rising food prices. Those of us in the Committee on
Agriculture and Rural Development who are in the Chamber today are more accustomed to debating agricultural matters at
midnight. I am delighted that when agriculture suddenly becomes food, we debate this very important issue in the middle
of the day when people can hear. I think we should remember this.
(Applause)
Let me say very clearly that the disconnect between agriculture and food is part of the problem that we are debating here
today. The realities of agriculture and the low farm incomes in both Europe and the developing world are central to this
debate and, lest we also forget, one of the crucial problems – and the Commission identified it in its position paper – is that
rising commodity prices and rising food prices do not translate into higher farm incomes. The real problem is that the costs
of producing food are rising faster, and this is a treadmill on which farmers cannot continue.
The challenge for us as policy-makers is how to increase food production in a sustainable way, how to produce more from
less, how to manage our stocks and how to deal with the issue of stock dislocation that the Commissioner has identified.
Global stocks are no longer the key figure; we need to know where the stocks are and to realise that they will not come out
of China or India.
What we need to do – and I think this has started to happen since my report during the last Parliamentary term – is to put
agriculture and food centre stage.
Let me finish by saying this: we need to be cautious as to how we reform our agriculture policy. We must maintain and
increase food production within the European Union as part of our contribution to global food security. And yes, let me
endorse your point about agriculture in the developing world: it has been neglected for far too long. It is now high time
that our policies assisted that agriculture.
3-407
Stéphane Le Foll, au nom du groupe S&D. – Madame la Présidente, Monsieur le Président, Monsieur le Commissaire, je
voudrais d'abord partager la remarque que vient de faire Mme McGuinness sur le fait qu'il y a un lien essentiel entre la
question alimentaire et la question agricole.
Le sujet qui nous préoccupe, c'est l'augmentation des prix des denrées alimentaires, avec les conséquences que cela peut
avoir pour un certain nombre de populations dans le monde, mais aussi en Europe.
Je voudrais d'abord essayer de faire partager un constat. La tendance à l'augmentation des prix agricoles et des matières
premières agricoles est une tendance, pour moi, longue et qui va durer pour trois raisons essentielles: premièrement,
l'évolution démographique du monde et l'augmentation de la population mondiale. Deuxièmement, le fait que nous
sommes rentrés, avec le réchauffement climatique, dans des aléas climatiques qui posent problème, que ce soit la
sécheresse, que ce soient les inondations. Troisièmement, parce que le monde se développe aussi. Avec de nouveaux pays
émergents, les niveaux de consommation augmentent. Donc, la tension sur les marchés agricoles et les matières premières
agricoles est une tendance lourde. Elle est aggravée par la volatilité des prix et la volatilité des prix est une conséquence de
la financiarisation de l'économie mondiale.
C'est à ce sujet-là qu'il faut aussi que l'on s'attaque si l'on veut régler et la question agricole et la question alimentaire. Pour
ce faire – ce qu'a dit le commissaire est important –, il y a deux éléments: oui, il faut de la transparence sur les stocks, mais
il faut aussi une politique publique de stocks en Europe et une gestion des stocks à l'échelle mondiale, en particulier au
niveau de l'ONU.

88 16-02-2011
Deuxième point, il faut réguler les marchés financiers et la spéculation financière, en particulier en refusant que le volume
spéculatif n'ait plus aucune connexion avec les quantités physiques échangées sur les marchés. On ne peut pas accepter, sur
la question alimentaire, que des spéculateurs viennent spéculer sans tenir compte des conséquences que cela peut avoir
puisqu'il s'agit de la nourriture du monde et de l'humanité.
Cela m'amène à deux conséquences majeures: nous avons besoin d'une politique européenne forte et nous réaffirmons
stratégiquement l'engagement de l'Europe à être un acteur alimentaire et agricole à l'échelle du monde. Deuxièmement,
nous avons besoin de changer notre politique de développement pour faire en sorte qu'à l'échelle du monde – et l'Europe
est un acteur –, nous investissions à nouveau dans l'agriculture car nous aurons besoin de toutes les agricultures pour
nourrir le monde.
(Applaudissements)
3-408
George Lyon, on behalf of the ALDE Group. – Madam President, it is welcome that we are actually discussing agriculture
and food issues in the middle of the session on a Wednesday afternoon rather than at midnight. I very much welcome that.
One of the reasons is that the massive volatility that we are witnessing today in food prices has at long last acted as a
wake-up call to politicians across Europe.
Over the last 30 years, we have all become complacent as food prices declined year after year after year in real terms. Food
has never been cheaper than it has been in the last few years. We have come to expect our supermarket shelves to be
overloaded and groaning with food 24 hours a day. Too much food was thought to be the problem. That dominated the
debate up until 2007, rather than the problem being too little.
The recent price spikes are a turning point, a sign that the days of plenty may be drawing to a close. Our current
agricultural production model has been based on cheap energy, an abundance of land and plentiful supplies of water. That
model cannot meet the challenges we face in the future. A rising population to 9 billion, growing demand from developing
countries and the impact of climate change. As Professor John Beddington, the UK’s Chief Scientific Officer, recently
predicted, unless we take action we face a perfect storm of scarce energy supplies, scarcity of water and food shortages.
We need to act now and build a new agricultural model. Europe needs to take the lead and the reform of the common
agricultural policy gives us the opportunity to map out a sustainable food production system that can meet that huge
demand in world food supplies that is going to be needed in the future.
3-409
José Bové, au nom du groupe Verts/ALE. – Madame la Présidente, Monsieur le Commissaire, comme en 2008, le prix des
matières premières agricoles s'envole sur les marchés mondiaux. Nous sommes seulement à 3 % du niveau de 2008. La
baisse de la production dans certaines zones traditionnelles exportatrices due au changement climatique, le détournement
des céréales par la production d'agrocarburants et la spéculation financière qui accentue les effets de hausse sont
responsables de cette situation, comme le montrent les rapports du FMI et des autorités françaises et comme le dit aussi la
Commission.
Les conséquences de cette nouvelle crise alimentaire frappent durement les 1,2 milliard d'habitants dans le monde qui
vivent avec moins de 1,5 dollar. Depuis le mois d'octobre, 44 millions de personnes supplémentaires ont rejoint ces gens
qui vivent en dessous du seuil de pauvreté.
À deux jours de la réunion du G20, qu'attend l'Europe pour prendre des mesures similaires à celles votées aux États-Unis?
Depuis le 13 janvier 2011, l'administration américaine exige la limitation et la transparence des positions prises par les
fonds financiers sur les marchés des matières premières agricoles. C'est avancer d'un premier pas pour contrer les appétits
des spéculateurs.
L'impact est dramatique aussi pour les éleveurs européens. Ils ne sont plus en mesure d'alimenter leurs animaux. Des
centaines d'exploitations sont en faillite. Il y a cinq ans, le blé valait 100 euros la tonne, aujourd'hui il se négocie à près de
300 euros. La donne a donc complètement changé.
La Commission exige des paysans qu'ils s'adaptent aux signaux du marché, elle serait bien inspirée aujourd'hui de suivre
ses propres conseils. Confrontée à cette crise, l'Union européenne ne peut pas attendre 2014 pour trouver des solutions. Il
faut faire face à la crise et je vous propose trois actions concrètes.
Premièrement, la création, dans les pays, de stocks de céréales à mettre à disposition des éleveurs à un prix subventionné
immédiatement. Deuxièmement, l'indexation des prix de la viande payés aux éleveurs sur l'évolution des cours des
aliments du bétail. Troisièmement, pour 2011, un mécanisme de transfert d'une part des aides destinées au soutien des
céréales vers les productions animales.

16-02-2011 89
3-410
James Nicholson, on behalf of the ECR Group. – Madam President, rising food prices can bring governments to their
knees. We have seen that in recent days.
I would just like to take us back a little bit. I have been a Member of this Parliament since 1989. When I came to Europe in
1989, we did not have a food problem. We had beef mountains, we had butter mountains, we had milk lakes and we had
cereal mountains. Now they are all gone and we are not producing enough food fast enough to feed ourselves.
So where has the food gone and why have we only a small supply? When a drought in any part of the world can actually
cause total confusion in the whole market for everyone else, this is not a situation that we can allow to continue.
We have a situation in the European Union where farmers are leaving the industry hand over fist in every Member State.
In actual fact, what we are doing is to encourage them to go even faster, and we have no young farmers coming into the
industry.
We must act before it is too late to reverse the trend in rising global food prices. This action must be taken sooner rather
than later to alleviate the pressure that has been put on ordinary people.
Shelter for ordinary people can be constructed through a strong common agricultural policy which ensures high-quality
food at reasonable prices without negative impacts on the environment. A strong pillar of direct payments is vital for the
world and to meet food demands. Further steps can be taken to solidify this in the future, which is much needed as far as
investment and, indeed, research and development is concerned. Hopefully we can find a way to do that.
The problem as I see it is that everyone comes here to these debates and makes all the right statements, says all the right
platitudes, but they are not prepared to take the tough decisions necessary to help those most in need.
I have to say that talking is no longer enough: it is action we need on global stocks and volatility in the market, and until
you start to tackle that problem, you will not solve the problem.
3-411
Gabriele Zimmer, im Namen der GUE/NGL-Fraktion. – Frau Präsidentin! Als Entwicklungspolitikerin frage ich mich
immer, warum es eigentlich so schwer fällt, Lehren aus den zurückliegenden Krisen und Katastrophen zu ziehen. Mir
scheint, dass sich das Drama der Hungerrevolten von 2008 noch viel zu wenig in die Köpfe und Herzen der politisch und
ökonomisch Mächtigen und auch derjenigen, die auf den Agrarrohstoffmärkten skrupellos spekulieren, eingebrannt hat.
Die Zahl der weltweit hungernden Menschen ist wieder auf über eine Milliarde angestiegen, und vom sogenannten
Preisauftrieb auf den Nahrungsmittelmärkten sind vor allem die Ärmsten in der Welt betroffen. Sie müssen täglich mehr
als 80 % dessen, was sie an Geld haben, für ihre Ernährung ausgeben.
Nicht eingelöst wurden die weltweiten Versprechen von 2009, für Landwirtschaftshilfen in den Entwicklungsländern mehr
als 20 Milliarden Dollar, darunter 6 Milliarden Dollar über die Weltbank, für den Kampf gegen Hunger zur Verfügung zu
stellen. Bisher wurden lediglich 925 Millionen Dollar gezahlt. Bei den Spekulationen auf den Agrarrohstoffmärkten geht
es längst nicht mehr um die Nahrungsmittel, sondern fast ausschließlich um Finanzmarktaktivitäten und -geschäfte, die
direkte Auswirkungen auf die Lebensmittelpreise haben. Ich freue mich deshalb, dass die Kommission jetzt anfängt, ihre
Zurückhaltung gegenüber diesem Zusammenhang aufzugeben.
Dennoch sind die Spekulationen bei Preisentwicklungen weder transparenter geworden, noch werden sie kontrolliert oder
eingeschränkt. Das ist aber entscheidend, um hier wirksam tätig zu werden und Veränderungen erreichen zu können. Ich
fordere deshalb den Rat, die Kommission und die Mitgliedstaaten auf, dem Kampf gegen Hunger höchste Priorität in der
Gesamtheit der Politiken, der Agenden und Strategien einzuräumen und auch über neue Methoden und neue Formen
nachzudenken, wie beispielsweise die food sovereignty, damit letztendlich diejenigen, die Land bewirtschaften, auch mehr
Gestaltungskraft und Einfluss auf die Versorgung ihrer eigenen Bevölkerung in ihren Regionen haben.
3-412
John Stuart Agnew, on behalf of the EFD Group. – Madam President, whilst food prices are undoubtedly rising, the
situation at the farm gate is very different. British farmers producing beef, sheep meat, pig meat and eggs have actually
seen a drop in the value of their produce over the last year; poultry meat is unchanged and milk only marginally higher;
sugar beet will fall next year.
These businesses are facing huge cost increases themselves and cannot sustain the status quo for more than a few months.
Then they will either succeed in claiming higher prices from the retailers or they will cease production. Either way, retail
food prices can only go higher.
What is the EU doing about this? Well, it is making it unnecessarily expensive to import non-GM soya beans. It is
charging farmers a global warming levy on their electricity bills, whilst those same farmers have lost thousands of tons of

90 16-02-2011
sugar beet and potatoes in the ground due to very cold weather. The EU wants to increase the public subsidy to organic
farming rather than allowing this sector to be consumer-led. Any switching of conventional production systems to organic
will lead to a reduction in food supplies.
3-413
Diane Dodds (NI). – Madam President, the main reasons for food inflation have been rising global commodity prices,
soaring energy prices and volatility within the marketplace, and there is no doubt that the consumer is suffering. It is,
however, the agricultural industry which has been dealing with this for some time, as well as rising feed prices and rising
fertiliser prices. Profit margins have been reduced and many farmers, especially those in the intensive sectors, face
financial ruin.
I would ask Parliament today to consider the consequences if we did not have support for farmers from the common
agricultural policy. What would we be paying for food in that financial climate? I would also urge Parliament to consider
very strong support for the common agricultural policy in the very important debates that are coming up.
It is important that we have a policy that will support farmers and ensure adequate food supply at a fair price. I would also
say that fairness is absolutely essential, and in fairness we need transparency within the food supply chain. This will only
come, particularly in the United Kingdom, if we have a supermarket ombudsman.
3-414
Jean-Paul Gauzès (PPE). – Madame la Présidente, Monsieur le Président, Monsieur le Commissaire, j'aborderai une
question qui a été évoquée à plusieurs reprises et souvent présentée comme une raison unique: la spéculation.
Je crois que, sur la spéculation, il faut être mesuré. Il est clair qu'il existe un lien certain entre certaines activités financières
et la volatilité et la hausse des prix des matières premières. Mais ramener toute la question à la spéculation financière serait
certainement erroné puisqu'une partie de ce qu'on appelle la spéculation est en réalité la couverture légitime des prix de la
part des producteurs et, on le sait bien, ces producteurs ne pourraient se passer de cette possibilité de couverture.
En revanche, il faut éviter que les investissements directs sur les matières premières n'aient, par leur caractère massif ou
par leur aspect purement spéculatif, des incidences néfastes sur la volatilité des prix.
À cet égard, les propositions qui ont été faites par le commissaire Barnier en matière financière, notamment la régulation
des ventes à découvert, la régulation des produits dérivés et également la révision qui va venir de la directive MIF, doivent
donner au Parlement l'occasion de prendre en compte les aspects de la spéculation sur les matières premières dans la
réglementation et la supervision qui seront mises en place afin que ces marchés–là soient également régulés d'une façon à
la fois efficace et pragmatique.
Vous l'avez dit, Monsieur le Commissaire, ces efforts doivent être poursuivis et je crois que le Parlement qui, en matière
de crise financière, a suivi et, quelquefois, est allé au–devant de ce que la Commission proposait, se montrera à la hauteur
de la responsabilité qui est la sienne.
Je voudrais enfin saluer la déclaration de la présidence hongroise qui a indiqué que l'Europe soutiendrait la présidence
française du G20, qui a fait de la régulation des marchés des matières premières l'une de ses priorités.
3-415
Luis Manuel Capoulas Santos (S&D). – Sra. Presidente, é sempre melhor prevenir uma catástrofe do que remediá-la.
Existe um risco real de crise alimentar mundial. A frase não é minha. Veio de um governo de um dos Estados-Membros
fundadores da União Europeia. Os sinais são inquietantes. A subida dos preços de alguns bens alimentares essenciais,
como é o caso dos cereais, não pára de aumentar e, segundo a FAO, atingiram mesmo valores históricos em Janeiro. O
problema não é, obviamente, europeu e o peso de cada uma das hipotéticas causas que justificam o fenómeno está, como
hoje já aqui foi sublinhado, muito longe de ser conhecido.
Sabemos que a Comissão não está desatenta, e a sua comunicação do dia 2 deste mês é um documento que merece ser
analisado com atenção.
Contudo, a especificidade da produção agrícola merece uma atenção especial no âmbito da PAC, consagrando verdadeiros
instrumentos de gestão de riscos na política de cooperação para o desenvolvimento, apoiando a produção de alimentos em
detrimento de outras formas de apoio e no plano internacional.
E aqui saúdo o posicionamento da França no seio do G20, influenciando a regulação dos mercados financeiros e o combate
à manipulação dos preços e ainda estabelecendo regras que impeçam a interrupção abrupta dos fluxos comerciais, como
sucedeu recentemente com a Rússia, por exemplo.
3-416

16-02-2011 91
Alyn Smith (Verts/ALE). – Madam President, feeding our population has to be the highest duty of government, and
indeed feeding our population is the primary objective of the common agricultural policy.
Food security is our North Star and this is an EU success story. It is worth remembering there have been food riots on
every continent but ours over the last year, and we are seeing governments fall on a virtually daily basis, it seems, across
the rest of the world, while we have at least been able to provide a degree of a safe haven for our citizens so far.
So, food security is our priority. You would not think it listening to some of the NGOs and lobbyists and, indeed, some of
the politicians who have been involved in the debate about the reform of the common agricultural policy going forward.
Food security must be our focus and must be our priority, and I would disagree on one point with colleagues. I do not
believe that free trade is the answer. I do not believe that global food security is something that we can achieve or should
strive for. Export bans caused by countries seeking to feed themselves are not, in themselves, unjustifiable, and I would
quote the English President of the National Farmers Union, if you would forgive me briefly: ‘if we are talking about
morality, a country seeking to feed itself is nothing compared to rich countries allowing their agriculture to decline and
then expecting the rest of the world to feed them. We have a responsibility to lead the world in producing more, not less’.
3-417
Hynek Fajmon (ECR). – Paní předsedající, pokud chceme skutečně seriózně diskutovat o rostoucích cenách potravin,
neměli bychom se vyhýbat ani pro někoho možná nepříjemné otázce, nakolik tomuto negativnímu vývoji Evropská unie
sama napomáhá. Všichni analytici komoditních trhů se shodují na tom, že potravinářské komodity zdražují především díky
působení dvou faktorů.
Prvním je masivní tištění nových peněz, které se v posledních měsících děje v USA a v Evropské unii. A právě příliv
těchto nových peněz na trhy tlačí ceny potravinářských a jiných komodit vzhůru. Na vině zde tedy nejsou spekulanti, jak
tvrdí zpráva, o které dnes diskutujeme, ale chybná politika americké, evropské a dalších centrálních bank.
Druhým faktorem tlačícím ceny potravin vzhůru je politika Evropské unie i USA nutící spotřebitele k stále většímu
využívání biopaliv. Závazky, které na sebe EU a USA v této oblasti uvalily, jsou zdrojem prudkého růstu objemu
nepotravinářských komodit pěstovaných na zemědělské půdě. V důsledku toho je pro produkci potravin využíváno stále
méně zemědělské půdy a výsledkem jsou logicky rostoucí ceny potravin. Pokud chceme přispět ke snížení světových cen
potravin, musíme zrušit naši nesmyslnou politiku podpory biopaliv.
3-418
Patrick Le Hyaric (GUE/NGL). – Madame la Présidente, Monsieur le Ministre, Monsieur le Commissaire, tous les
affamés du monde, toutes celles et tous ceux qui doivent payer plus cher pour s'alimenter ou pour s'habiller attendent que
nous contrions avec plus d'énergie la plus grande calamité qui s'abat aujourd'hui sur la planète, c'est–à–dire celle que
produisent les rapaces de la spéculation sur l'alimentation. Ce sont eux qui font flamber les prix alimentaires contre les
paysans et contre les consommateurs.
J'ai bien entendu le vibrant plaidoyer de notre collègue, M. Gauzès, mais il doit savoir que dans sa région même, on a,
cette année, acheté des céréales pour la prochaine récolte avant même de les avoir semées. Par conséquent, c'est bien de
spéculation dont nous parlons. On ne peut s'en sortir que si l'Union européenne agit dans plusieurs directions.
D'abord, agir pour faire cesser ces spéculateurs financiers: créer un fonds mondial agricole et alimentaire avec la
constitution de stocks de sécurité et la mise en place de mécanismes de stabilisation des prix réels pour une production
réelle et non virtuelle sous l'égide de l'ONU. Notre politique agricole commune doit également revenir à un système.....
(La présidente retire la parole à l'orateur)
3-419
VORSITZ: SILVANA KOCH-MEHRIN
Vizepräsidentin
3-420
Krisztina Morvai (NI). – A növekvő élelmiszerárak problémájáról beszélünk itt ma, az Európai Parlamentben. A
fogyasztók Magyarországon is és Európa más országaiban is érzik ezt a jelenséget, a növekvő élelmiszerárakat. Akik nem
érzik, azok a gazdák és különös a kisgazdák. Hogyan lehetséges ez? Hová tűnik a pénz? Erre a rejtélyre, erre a titokra a
Zöldek képviselőcsoportja által benyújtott kiváló állásfoglalási indítványnak a d) pontja adja meg többek között a választ,
de maga az egész állásfoglalási indítvány kiváló, és gratulálok hozzá. Részletes válaszokat és megoldásokat is ad. A d)
pontban a spekuláció jelenségére mutat rá. Azt mondja, hogy a tisztán pénzügyi intézmények, azaz a pénztőke árupiaci
spekulációja fokozódott, s ez az árucikkek árának mesterséges inflációját okozza. A megoldás részben tehát megvan. A
pénz a spekulánsoknál, illetve a sokszor határtalanul profitéhes felvásárlóknál és kereskedőknél van.

92 16-02-2011
Milyen büszkeség lenne a magyar emberek számára, hogyha a magyar elnökség számára ennek a kérdésnek, az élelmiszer
spekulációnak a megoldása prioritás lenne. Kérdezem a magyar elnökség itt jelenlévő képviselőjét, hogy esetleg
számíthatunk-e erre, és kérdezem Cioloş urat az Európa Unió mezőgazdasági biztosát, hogy milyen megoldást lát az
élelmiszerrel kapcsolatos spekulációkra.
3-421
Gay Mitchell (PPE). – Madam President, in developed countries the average household spends 10% to 20% of its income
on food, whereas in developing countries the figure is generally as high as 80%. This underlines the dreadful consequences
for those suffering countries. We must respond and we must continue responding until they stand on their own feet.
In December 2008 this Parliament voted overwhelmingly in favour of my report on the EUR 1 billion food facility to
provide financial aid to developing countries in light of soaring food prices at that time. The purpose of this facility was to
respond to those soaring prices, the causes of which were mainly, though not exclusively, droughts in grain-producing
countries and rising oil prices. The situation remains extremely volatile, affecting producers and consumers in both the EU
and developing countries.
We must learn how to cooperate with other countries such as Thailand. In the region, Thailand is a major producer of food,
yet when some of its neighbours like Burma and Vietnam were in poverty and running out of food, we did not accept
Thailand’s offer to cooperate with us and act as our agent in the region. We have to learn how to do that. We must ensure a
quick transition to stability in North Africa. We must ensure that aid is delivered to regions hit by unforeseen natural
disasters such as Haiti and Pakistan, and in this regard we must continue to mobilise the reserve for emergency aid,
allowing the EU to respond promptly to specific aid needs arising from such events.
3-422
Kader Arif (S&D). – Madame la Présidente, chers collègues, permettez-moi d'abord de regretter qu'il faille une crise en
Europe pour susciter le débat que nous avons aujourd'hui et la résolution que nous voterons demain.
Pas plus tard que l'année dernière, lorsque les pays en développement se soulevaient dans ce qu'on a appelé les "émeutes
de la faim", l'Europe n'a proposé que des réponses d'urgence, c'est–à–dire l'envoi de semis et d'engrais. Comme si le
problème n'était que conjoncturel alors que nous alertons depuis longtemps sur les problèmes structurels. Une PAC qui
manque d'instruments efficaces de régulation parce que la majorité libérale considère toujours que rien ne doit entraver le
marché. Une spéculation généralisée sur les produits agricoles, économiquement déstabilisatrice et moralement
inacceptable, des pays en développement prisonniers de monocultures d'exportation avec une Europe qui n'est pas à leur
côté et qui ne consacre que 4 % de son aide au développement au secteur agricole.
Avec cette résolution, l'ensemble de ce Parlement reconnaît enfin que le droit à l'alimentation est un droit humain
fondamental, qu'il n'est pas acceptable que la faim des uns soit exploitée au profit des autres, que la régulation est
indispensable pour assurer la stabilité des prix ou encore que les accords commerciaux doivent préserver les petites
exploitations agricoles et le droit à l'alimentation.
Le Parlement délivre aujourd'hui un message clair, c'est à la Commission et au Conseil de le traduire.
3-423
Nirj Deva (ECR). – Madam President, by the time I sit down, 16 people will have died of starvation. That is about the
size of that part of the Chamber over there. Every day 36 000 people die of starvation around the world because they do
not have enough food to eat.
The European Union was self-sufficient in food until recently. Now it is importing food. It is actually taking food away
from the poorest people’s mouths. I am told that the EU is importing from the rest of the world an amount of food that
would take about 35 million hectares of land to grow. We should be self-sufficient in food, and we should help the
developing countries to be self-sufficient in food.
There is an answer to all this. In the 1960s in India, there was a revolution in green agriculture under Professor Borlaug.
People said that India would starve. India did not starve. Brazil is now self-sufficient in food. We can do it if we have the
will.
3-424
João Ferreira (GUE/NGL). – Sra. Presidente, três anos depois da crise de 2008, o mundo está à beira de uma nova crise
alimentar. Para a travarmos, temos que olhar para as suas causas e atacá-las.
Olhar para as políticas agrícolas e comerciais que destroem a pequena e a média agricultura, que fomentam modelos de
produção intensiva de cariz exportador e, por essa via, ameaçam a segurança e soberania alimentares, como é o caso da
PAC. Olhar para o aumento tendencial do preço do petróleo e para a elevada dependência da actividade agrícola desta
matéria-prima, dependência que há que atenuar. Olhar para o enorme poder das multinacionais do agronegócio que detêm

16-02-2011 93
o monopólio de factores de produção fundamentais, para a crescente utilização de solo fértil para outros fins que não a
produção de alimentos, para a usurpação de terra às comunidades locais que nela vivem e que a trabalham.
Sobretudo há que olhar e atacar a irracionalidade de um sistema desumano que permite a especulação sobre os alimentos.
Há que acabar de vez com os instrumentos financeiros que viabilizam a especulação, e a UE tem que assumir esta
necessidade, ou será cúmplice – como já é – das suas consequências.
3-425
Peter Jahr (PPE). – Frau Präsidentin, Herr Kommissar, meine sehr geehrten Damen und Herren! Essen und Trinken –
kaum etwas dürfte für uns alltäglicher und selbstverständlicher sein. Was allerdings für uns so selbstverständlich ist, wird
für viele Menschen zu einer ernsthaften, kaum zu bewältigenden Herausforderung. So sind die Preise für Lebensmittel
rasant gestiegen, wodurch sich die Situation vieler Menschen noch weiter verschlechtert hat.
Um den vielfältigen Ursachen der Preissteigerung zu begegnen, ist ein Paket von Maßnahmen notwendig. Da geht es um
die Verhinderung von Preisspekulationen sowie um die Etablierung von Lagerhaltung. Dabei muss auch die
marktbeherrschende Stellung einiger Lebensmittelkonzerne und Handelsketten überprüft werden. Auch die
Entwicklungsländer brauchen unsere stärkere Unterstützung beim Aufbau ihrer Landwirtschaft. Nur so kann es gelingen,
den Ärmsten Nahrung zu geben und ihre wirtschaftliche Situation zu verbessern.
Damit wir uns richtig verstehen: Angemessene Preise für landwirtschaftliche Rohstoffe sind nicht das Problem, sondern
sie stellen die Lösung des Problems dar. Angemessene Preise für landwirtschaftliche Rohstoffe – angemessen heißt für
mich frei von Spekulationen – sind für mich die entscheidende Voraussetzung für die Etablierung einer Landwirtschaft in
den Entwicklungsländern.
Ausreichende Ernährung ist ein Menschenrecht, und Hunger ist ein Verbrechen an der Menschheit. Die Versorgung der
Bevölkerung mit hochwertigen und bezahlbaren Lebensmitteln in der Europäischen Union, aber auch weltweit, muss daher
das zentrale Anliegen der europäischen Agrarpolitik sein!
3-426
Richard Ashworth (ECR). – Madam President, for the past 30 years food prices have been both low and stable. Now, the
United Nations FAO has warned that rising energy costs, growing world population, greater wealth and climate change are
about to present huge challenges to the world food system and to the cost of food.
This will have two important consequences on European governments. First, the rising cost of food and energy hits the
very poorest families hardest. Second, at a time when Europeans most need a period of price stability while the economy
recovers, rising food prices will fuel inflation. In the short term, the temptation will be to import cheaper food and to
expect the food and farming industry to absorb the greater cost.
Neither route would be wise. Over-reliance on imported food would dangerously expose consumers to price volatility, and
over-pressuring the farming sector, which already faces steep cost increases and depressed margins, would endanger
productive capacity.
We need to invest in the common agricultural policy. Technology will be the key and now is the right time to do this.
3-427
Sergio Paolo Francesco Silvestris (PPE). – Signora Presidente, signor Commissario, onorevoli colleghi, l'aumento dei
prezzi dei prodotti alimentari richiede due tipi di risposte. La prima riguarda la necessità di programmare azioni di medio e
lungo termine. In questo senso, le risposte devono venire dalla nuova politica agricola comunitaria che deve garantire la
sicurezza alimentare ai cittadini europei, offrire ai consumatori alimenti a prezzi ragionevoli e salvaguardare il reddito
degli agricoltori. Con la nuova PAC dobbiamo dare – e in effetti lo stiamo facendo – un forte sostegno ai redditi agricoli a
titolo del primo pilastro e sostenere le misure destinate allo sviluppo rurale, aumentando gli investimenti nell'agricoltura e
nella sicurezza alimentare.
La seconda risposta è data dalla necessità di intervenire con misure urgenti a difesa dell'anello più debole della catena,
perché quando i prezzi dei prodotti alimentari oscillano, si hanno effetti piuttosto strani: quando i prezzi aumentano i
produttori e gli agricoltori non ne traggono alcun beneficio, quando i prezzi diminuiscono, invece, i produttori vedono
ridursi i loro utili e i loro già esigui guadagni. È chiaro allora che vi sono problemi nella filiera e mancanza di trasparenza.
Signor Commissario, questi gravi problemi nella filiera sono rappresentati, ad esempio, dall'abuso di potere d'acquisto
dominante, pratiche contrattuali sleali – compresi i pagamenti tardivi – modifiche unilaterali dei contratti, versamento di
anticipi per accedere alle trattative e distribuzione disomogenea dei margini di profitto lungo la filiera alimentare.
La Commissione deve presentare misure.....

94 16-02-2011
(Il Presidente retira la parole al oratore)
3-428
Paolo De Castro (S&D). – Signora Presidente, signor Commissario, onorevoli colleghi, le tensioni sociali, come quelle
recenti in Nordafrica, sono quasi sempre innescate dagli aumenti dei prezzi dei generi alimentari. I rialzi record dei cereali,
dello zucchero e degli oli vegetali sono una chiara manifestazione del sempre maggiore squilibrio fra domanda e offerta
globale.
Un ulteriore rialzo dei prezzi, purtroppo possibile, avrebbe conseguenze drammatiche soprattutto per quelle parti del
mondo dove la spesa alimentare rappresenta più del 40 percento del reddito pro capite e che, in un'economia mondiale
sempre più interdipendente, rischia concretamente di creare tensioni all'intero pianeta. L'Unione europea deve quindi avere
la chiara consapevolezza che le politiche agricole – la politica agricola comune per l'Unione europea e il Farm bill per gli
Stati Uniti – hanno un ruolo di portata straordinaria e strategica per gli assetti globali che va ben oltre la tutela legittima del
reddito degli agricoltori.
Occorre, signor Presidente, una nuova global food policy, coordinando le politiche agricole a livello internazionale.
Personalmente auspico che il prossimo G20 potrà essere un'occasione per avviare concretamente questo nuovo percorso.
3-429
Struan Stevenson (ECR). – Madam President, the relentless increase in the price of oil and its consequent upward
pressure on fertiliser prices, together with swingeing increases in the price of wheat, maize and other cereals, is creating a
crisis in our farm sector, as well as a growing global crisis.
It is worth remembering that the uprising in Tunisia which set off the domino effect across the entire Middle East began
with the self-immolation of a poor street food trader.
Europe’s farmers can make a positive intervention in helping to resolve this crisis if they are provided with the appropriate
tools. It is time we grasped the opportunities provided by biotechnology to help us meet growing demand for quality food
products.
More than 125 million hectares of GM crops are being grown commercially worldwide by more than 13 million farmers,
and yet we do not mention biotechnology in this resolution.
Wake up and smell the coffee, Europe, before we have food riots on our streets!
3-430
Γεώργιος Παπαστάμκος (PPE). – Κυρία Πρόεδρε, οι αιτίες της εντεινόμενης αστάθειας των τιμών των τροφίμων είναι
πλείονες: ακραία καιρικά φαινόμενα, περιορισμένοι φυσικοί και ενεργειακοί πόροι, αύξηση του παγκόσμιου πληθυσμού.
Έμφαση προσήκει σε δύο ακόμη λόγους: στις συγκεντρώσεις, εννοώ στα ολιγοπώλια των πολυεθνικών, στην αλυσίδα
εφοδιασμού τροφίμων και στην αδιαφάνεια και τα φαινόμενα κερδοσκοπίας στις αγορές βασικών προϊόντων.
Τα χρηματιστήρια προθεσμιακών συμβολαίων εμπορευμάτων μεταβλήθηκαν λόγω της απορύθμισης των χρηματαγορών
από εργαλείο διαχείρισης κινδύνου σε στόχο κερδοσκοπικών συναλλαγών. Τα σημαντικότερα μάλιστα εξ αυτών
βρίσκονται εκτός Ευρώπης.
Μετά τη χρηματοπιστωτική κρίση, διάφορα hedge funds στράφηκαν στα χρηματιστήρια γεωργικών προϊόντων για να
αντισταθμίσουν τις απώλειές τους, όπου πλέον το χρηματοοικονομικό απόθεμα είναι δεκαπενταπλάσιο του πραγματικού
αγροτικού. Είναι συνεπώς αναγκαίο ένα θεσμικό πλαίσιο που να περιορίζει τη συμμετοχή στις γεωργικές αγορές
παραγώγων στους άμεσα συνδεόμενους με τον τομέα τροφίμων.
Επικροτώ τις σχετικές πρωτοβουλίες της Γαλλικής Προεδρίας της Ομάδας G20 και πιστεύω ακράδαντα ότι η διατήρηση
ενός ισχυρού ευρωπαϊκού γεωργικού τομέα προς διασφάλιση της επισιτιστικής επάρκειας προϋποθέτει την εξασφάλιση
δίκαιου γεωργικού εισοδήματος καθώς και αποτελεσματικότερων μέτρων ρύθμισης της αγοράς στο πλαίσιο της νέας
ΚΑΠ.
3-431
Michael Cashman (S&D). – Madam President, let me make it absolutely clear that I speak on behalf of those in the
developing world and not in defence of the common agricultural policy.
According to the World Bank, over 44 million people have been plunged into dire poverty as a result of rising food prices.
There are a myriad of contributory factors – fewer smallholdings, deforestation, desertification, lack of access to water and
climate change.

16-02-2011 95
Hence, we need a holistic approach to ensure that we encourage people to take care of their own development needs and to
ensure food security at local level. We need to reform the common agricultural policy and the common fisheries policy so
that there are no direct or indirect negative impacts on the developing and developed countries.
We must promote local land ownership and, finally, we must strip away the obscenity of land grab, whereby land is bought
and used by foreign investment companies and foreign companies for their own needs. There is no defence for this
obscenity.
3-432
Czesław Adam Siekierski (PPE). – Pani Przewodnicząca! Konsumenci, ale także rolnicy mają prawo zapytać nas,
polityków co się dzieje. Dlaczego mamy taką sytuację na rynku żywnościowym? Rolnicy znają swoje dochody, znają
ceny, po jakich sprzedają swoje produkty i wiedzą, po jakich cenach kupują żywność – oni i inni konsumenci. Co im dziś
możemy powiedzieć? Pamiętamy sytuację na rynku żywnościowym w 2008 roku. Czy wyciągnęliśmy z tego wnioski?
Odpowiadam: nie. Dalej ograniczamy produkcję. Gorzej: płacimy za zmniejszenie produkcji. A kiedyś płaciliśmy za jej
wzrost. Ta sala słyszy także inne wypowiedzi w sprawie rolnictwa. Niech ci nasi koledzy przyjdą tu dziś, niech słuchają.
Może coś zrozumieją w sprawie bezpieczeństwa żywnościowego.
Toczy się dyskusja o przyszłości Wspólnej Polityki Rolnej po 2013 r. i w niej znowu wszyscy chcą obniżać nakłady na
WPR. Ta obecna sytuacja, ten kryzys pojawił się, aby nas ostrzec przed zgubną polityką. Mamy szansę naprawić
popełnione błędy. Mówimy o stabilności. Pytamy dlaczego nie ma zapasów, a ograniczamy tendencje na rynkach rolnych.
Skąd mają być zapasy? Kto za nie zapłaci?
Panie Komisarzu, ta sytuacja, ten kryzys daje Panu wyjątkowo mocne argumenty. Panie i Panowie Posłowie obecni na tej
sali, mamy przekonać pozostałych, aby zrozumieli powagę sytuacji i odpowiedzialność, jaka spoczywa na tej sali za
przyszłość WPR, za wyżywienie społeczeństwa. Problem bezpieczeństwa żywnościowego staje się problemem
światowym. Dobrze, że...
(Przewodnicząca odebrała posłowi głos)
3-433
Daciana Octavia Sârbu (S&D). – Creşterea preţurilor la alimente afectează categoriile de populaţie cele mai vulnerabile
şi, în contextul în care în anul 2010 numărul persoanelor subnutrite în lume atingea cifra de 925 de milioane, asigurarea
securităţii alimentare trebuie să devină o prioritate a Uniunii Europene. Nu doar fenomenele naturale extreme duc la
creşterea preţurilor la alimente, ci şi volatilitatea pieţelor şi subvenţionarea producţiei de biogaz.
Cer Comisiei să creeze instrumente pentru combaterea volatilităţii preţurilor şi a speculaţiilor excesive care, la rândul lor,
contribuie la accentuarea crizei alimentare la nivel mondial. Ţin să subliniez şi faptul că, de cele mai multe ori, creşterea
preţurilor la alimente nu are efect şi asupra creşterii veniturilor fermierilor, din contră, din cauza proastei funcţionări a
lanţului de aprovizionare remuneraţiile pe care aceştia le primesc sunt departe de a fi echitabile. Cred că problema creşterii
preţurilor face ca argumentele împotriva menţinerii unei politici agricole comune puternice să fie demontate.
3-434
Herbert Dorfmann (PPE). – Frau Präsidentin! Vor wenigen Tagen hat eine der größten deutschen Tageszeitungen auf
der ersten Seite ein Bild mit einer Semmel und rundherum Stacheldraht gezeigt. Das Thema war: Der Kampf um's Brot.
Ich denke, dass uns in der Tat in diesem und in den nächsten Jahrzehnten kaum ein Thema so beschäftigen wird wie die
Frage der Verfügbarkeit von Lebensmitteln. Deswegen ist es gut, dass wir darüber reden, denn die Ursache – die steigende
Nachfrage – wird weiterbestehen und damit werden auch die Preise weiter steigen. Man muss das Ganze jetzt politisch
begleiten. Wir müssen uns überlegen, wie man Lebensmittel herstellen und Verfügbarkeit schaffen kann. Herr Kommissar,
die Idee, im Rahmen der GAP weitere Flächenstilllegungen mittels eines Screening vorzuschlagen, ist ein falscher Ansatz.
Wir müssen auf den Flächen, die wir haben, auch produzieren.
Man darf das Ganze aber auch nicht zu negativ sehen. Wir haben uns über Jahre darüber beklagt, dass die
Lebensmittelpreise zu niedrig sind. Wenn wir überlegen, ob z. B. 100 Euro für eine Tonne Weizen wirklich ein richtiger
Preis ist, dann muss man schon sagen, vielleicht nicht. Wenn wir überlegen, welchen Anteil die Preise der Rohstoffe am
Endprodukt, z. B. Brot, noch haben, dann denke ich, dass für steigende Preise von Lebensmitteln nicht nur die steigenden
Preise der Rohstoffe die Ursache sind, sondern viele andere Dinge auch. Insofern ist das Ganze auch eine Chance für die
Landwirtschaft, sich zukünftig besser zu positionieren.
3-435
Ulrike Rodust (S&D). – Frau Präsidentin! Die Nahrungsmittelpreise haben neue Rekordhöhen erreicht. Die Volatilität der
Nahrungsmittelpreise hat in den letzten Jahren aus unterschiedlichen Gründen zugenommen. Große Sorge ist deshalb
angezeigt. Der Klimawandel verursacht extreme Wetterverhältnisse; so sind in einigen Ländern ganze Ernten zerstört
worden. Hinzu kommt die zunehmende Spekulation mit Nahrungsmitteln, deren Gefahr gar nicht hoch genug eingeschätzt
werden kann, siehe Finanzmarktkrise. Außerdem konkurrieren die Ernährung der Armen und der Autoantrieb der Reichen
immer öfter miteinander.

96 16-02-2011
Wir müssen Lösungen finden, damit Landwirte genug Anreize haben, Lebensmittel zu produzieren, und nur Flächen, die
nicht für die Nahrungsmittelerzeugung gebraucht werden, für die Erzeugung von z. B. Biosprit genutzt werden.
Für mich als Sozialdemokratin ist wichtig, dass alle Menschen Zugang zu gesunden Nahrungsmitteln zu angemessenen
Preisen haben und gleichzeitig die Landwirte in der Lage sind, ein angemessenes Einkommen mit ihrer Arbeit zu
erwirtschaften.
3-436
Janusz Wojciechowski (ECR). – Pani Przewodnicząca! Powiedzmy sobie wprost, że w Unii Europejskiej działa silne
lobby handlowe, w interesie którego leży osłabienie rolnictwa europejskiego, żeby zarabiać więcej na imporcie żywności
ze świata. Wiele razy w tym parlamencie słyszeliśmy, że w celu przeciwdziałania drożyźnie żywności trzeba otwierać
rynki. Mieliśmy reformę rynku cukru, otworzyliśmy rynki, ograniczyliśmy produkcję cukru w Europie, znieśliśmy
subsydia eksportowe – i jakie są wyniki? Ano takie, że ceny cukru nie zmniejszyły się, tylko wzrosły. Niech to będzie
lekcja dla nas, że nie tędy droga. Zgadzam się z panem Smithem, który mówił o tym, że rynek nie jest tutaj receptą. I
powinniśmy naprawdę nie ulegać temu lobby handlowemu, a drogę do zapewnienia właściwych cen żywności upatrywać
w tym, żeby lepiej chronić nasze rolnictwo, jego potencjał produkcyjny, bezpieczeństwo żywnościowe. Tylko wtedy
będziemy mieli racjonalne ceny.
3-437
Giovanni La Via (PPE). – Signora Presidente, signor Commissario, onorevoli colleghi, condivido pienamente le
preoccupazioni destate dall'aumento dei prezzi dei prodotti alimentari e non potrebbe essere diversamente, visto che si
tratta di una problematica che riguarda da molto vicino la vita dei cittadini europei e soprattutto delle classi meno abbienti.
Tali aumenti determinano l'impossibilità di soddisfare le esigenze alimentari di base da parte della popolazione di tutti i
paesi in via di sviluppo. Di fronte a questo scenario i paesi sviluppati, e tra di essi l'Europa, non possono rimanere
indifferenti.
Nella nuova politica agricola comune dobbiamo quindi prevedere strumenti in grado di ridurre la volatilità dei prezzi,
limitare la speculazione sulle commodity agricole e garantire un adeguato livello di produzione sul piano interno
comunitario. Devo quindi soffermarmi sul fatto che non possiamo lasciare terre inutilizzate in un momento nel quale
aumenta la popolazione mondiale, rendendo quindi necessario aumentare anche l'offerta di prodotti alimentari.
3-438
Marc Tarabella (S&D). – Madame la Présidente, Monsieur le Commissaire, Monsieur le ministre, un chiffre, un constat,
et trois pistes d'action. Le chiffre, c'est que chaque fois que les prix alimentaires augmentent d'1 %, 16 millions de
personnes dans le monde sont précipitées dans l'extrême pauvreté. Un constat: même si on ne peut pas éviter la volatilité,
notamment sur les marchés agricoles, l'extrême volatilité n'est pas une fatalité et on peut la combattre, même si c'est
difficile.
Trois pistes d'action, qui ont déjà été citées: premièrement, privilégier, dans la politique de développement, l'agriculture de
subsistance et les marchés régionaux de denrées alimentaires. Deuxièmement, la nécessité d'une politique publique de
régulation, y compris par la constitution de stocks et la gestion de ceux-ci. Troisièmement, l'interdiction pure et simple de
la spéculation sur les denrées alimentaires de base.
L'Europe doit être là, à la pointe du combat, notamment au niveau du G20. Ce que j'ai entendu de la part du ministre
Martonyi, et également du commissaire Cioloş, et, dans d'autres endroits, du commissaire Barnier, est réjouissant. Le
président Sarkozy a d'ailleurs été très clair et nous plaçons beaucoup d'espoir dans la présidence de la France pour être un
moteur dans ce sens au niveau du G20.
3-439
Britta Reimers (ALDE). – Frau Präsidentin! Marktschwankungen sind für das Funktionieren von Märkten wichtig, um
Anreize für den Kauf und Verkauf von Waren zu schaffen. Warentermingeschäfte sind für uns Landwirte elementarer
Bestandteil des An- und Verkaufs von Ernten. Sie bieten eine wichtige Möglichkeit, durch eine frühzeitige Absicherung
der Preise und Mengen Planungssicherheit zu erhalten.
Die steigenden Lebensmittelpreise sind im Gegensatz zu unseren wohlhabenden Industriestaaten vor allem in den armen
Regionen der Welt ein Problem – dort, wo die Bevölkerung einen großen Teil ihres Einkommens für Nahrungsmittel
ausgeben muss.
Wir dürfen nicht bei jeder Preisveränderung versuchen, durch neue Markteingriffe natürliche Schwankungen zu
bekämpfen. Aber ohne international gültige Rahmengesetze für die Finanzmärkte brauchen wir über die Regulierung von
Rohstoffmärkten gar nicht erst nachzudenken. Denn wenn zu viel Geld auf dem Finanzmarkt ist, sucht es sich passende
Gegenwerte, und Rohstoffe sind derzeit hoch angesehen. So brauchen wir uns nicht zu wundern, wenn auch
Agrarrohstoffe derzeit ein begehrtes Handelsziel sind.

16-02-2011 97
3-440
Jaroslav Paška (EFD). – Potravinová kríza spôsobená mimoriadnou neúrodou v uplynulom roku nám zvýraznila
nedostatky našej poľnohospodárskej a potravinárskej politiky. Áno, súčasné zvýšenie cien potravín môžeme čiastočne
pripísať aj neúrode. Veď ak je niečoho málo, tak prirodzene cena nedostatkového tovaru na trhu rastie.
Problém je však, vážený pán komisár, v tom, že za chýbajúce poľnohospodárske produkty v Európe môže vo veľkej miere
aj nekorektná poľnohospodárska politika Európskej komisie, ktorá svojou dotačnou politikou dlhodobo diskriminuje nové
členské štáty a ich farmárov. Nečudujte sa, Vážený pán komisár, poľnohospodárom, že keď za svoje produkty nedostanú
cenu, ktorá by pokryla aspoň ich výrobné náklady, tak jednoducho nezasejú úrodu a rozpredajú stáda. Pokojne vyčkajú,
kým hladní a právom rozhorčení občania obrátia svoj hnev proti tým úradníkom v Bruseli, ktorí dlhodobo všeobecne a
verejne známe problémy poľnohospodárov neriešia.
Viete, pán komisár, nedostatok poľnohospodárskych produktov v nových členských štátoch nie je spôsobený neúrodou, ale
tým, že pri vašej dotačnej a cenovej politike sa našim poľnohospodárom už neoplatí vyrábať. Ale oni si počkajú. A keď im
niekto dá také isté dotácie ako kolegom vo Francúzsku, iste zasejú.
3-441
Angelika Werthmann (NI). – Frau Präsidentin! Die Versorgung mit Gütern des täglichen Bedarfs und vor allem mit
Agrarrohstoffen darf nicht dem Streben von Spekulanten nach kurzfristiger Gewinnmaximierung ausgeliefert werden. Die
von der Kommission in der neuen Rohstoffstrategie angekündigten Vorgaben, um Transparenz und Stabilität auf den
Rohstoffmärkten zu sichern, sind daher willkommen. Angesichts der Prognosen, dass die Nahrungsmittelproduktion bis
2050 um 70 % gesteigert werden müsste, um die dann bestehende Nachfrage zu decken, sollte vor allem ein besonderes
Augenmerk auf den sogenannten dritten Hebel – Recycling und bessere Nutzung der Rohstoffe – gelegt werden, und es
sollen bald Vorschläge vorgelegt werden.
Im Bereich der Rohstoffdiplomatie erwarte ich von der EU, dass sie Entwicklungsländern das Know-how für einen
nachhaltigen und umweltschonenden Rohstoffabbau zur Verfügung stellt.
3-442
Dacian Cioloş, membre de la Commission. − Madame la Présidente, Mesdames et Messieurs, on a débattu avec intensité
d'un sujet qui, il est clair, nous préoccupe, qu'on met en évidence quand la situation l'exige, mais qui est une préoccupation
permanente de la Commission et des institutions européennes puisqu'on a la chance d'avoir une politique agricole
commune – qu'il faut adapter –, mais qui est un outil important pour pouvoir gérer ces questions.
Cependant, je pense qu'il ressort aussi de ce débat que notre stabilité dépend désormais de plus en plus des équilibres
internationaux et des équilibres mondiaux. C'est quelque chose qu'il faut intégrer même quand on parle de notre politique
agricole commune.
Il est clair aussi, je pense, que l'augmentation des prix alimentaires est une tendance lourde qui s'ajoute à la question de la
volatilité et de la forte variation des prix, qui accentue encore le problème qu'on a à résoudre.
Il est clair que si on a besoin de plus de production sur le marché, on a besoin d'investissements dans l'agriculture, mais
pour que les agriculteurs puissent investir, ils ont surtout besoin de revenus stables pour avoir le courage de faire ce pas.
Voilà donc pourquoi notre politique agricole commune sur le moyen terme et sur le long terme doit être pensée dans ce
sens. Elle doit offrir un minimum de stabilité et encourager l'investissement pour qu'on puisse produire et approvisionner
nos marchés.
Il ressort aussi de ce débat qu'il faut faire en sorte que notre politique agricole commune et que les politiques agricoles des
pays développés soient aussi en phase avec le développement de l'agriculture des pays du Sud et que notre politique de
développement et de coopération avec les pays du Sud soit en phase avec la politique agricole commune.
Parallèlement, notre politique agricole commune doit assurer un développement durable de l'agriculture, mais il faut peut–
être aussi revoir les instruments dont on dispose pour gérer ces situations extrêmes qu'on trouve sur le marché tout en
laissant le marché jouer son rôle sans être toutefois privé des instruments dont on a besoin pour agir et éviter d'être pris au
dépourvu par des situations de crise. Là–dessus, la politique agricole commune a encore des choses à faire dans les mois et
les années à venir.
La question de la spéculation, et donc de la volatilité, est une question à traiter et je ne le dis pas par euphémisme. La
Commission a déjà présenté des propositions qu'elle va suivre pour agir face à cette situation. Sur ce point, donc, on ne
parle pas seulement de souhaits mais de propositions qu'on fait dans ce sens.

98 16-02-2011
Il faut aussi se poser la question du rôle que l'Union européenne doit jouer sur la scène internationale dans cette
problématique alimentaire. Cette question, on ne peut pas la stabiliser uniquement chez nous si elle est instable au niveau
international.
Peut–être faut–il aussi revoir notre rôle dans la politique agricole et dans la politique de développement et la façon dont
nous traitons la question alimentaire à travers différentes politiques: politique commerciale, politique de développement,
politique financière. Peut–être que là aussi, on a besoin d'une action concertée.
J'ai aussi retenu le besoin d'agir sur le court terme pour certains secteurs et je pense notamment au secteur animal qui, il est
clair, passe par une période difficile du fait de cette forte pression d'un côté et de l'autre, de prix bas pour le producteur qui
n'arrive pas à profiter de cette augmentation de prix, mais aussi de prix hauts des intrants. C'est une question que j'ai notée.
J'ai noté aussi différentes propositions et suggestions que vous avez avancées. Par exemple, en ce qui concerne
l'équilibrage des aides entre secteur végétal et secteur animal, les États membres ont déjà la possibilité d'agir suite aux
décisions qui ont été prises en 2008 dans le bilan de santé de la politique agricole commune.
Sur la question des stocks, c'est une question à réanalyser et à revoir puisque, avec des prix élevés, on ne peut pas parler de
stocks d'intervention maintenant, mais peut–être faut–il voir quel rôle ce type de stocks peut jouer et de quelle manière ils
pourraient influencer le bon fonctionnement des marchés. Je pense que ce sont des questions qu'il faut qu'on se pose avant
d'avancer des propositions dans ce sens.
Je souhaite aussi, pour conclure, dire à M. Paška que les différences de paiement entre États membres ne viennent pas
forcément de la Commission. C'est une décision qui est prise par le Conseil, par les ministres de l'agriculture. La décision
finale vient toujours du règlement que la Commission propose, mais ce sont des règlements du Conseil et, maintenant, du
Conseil et du Parlement.
Je souhaite aussi préciser qu'il n'y a pas de subvention à la production agricole pour les biocarburants dans l'Union
européenne, donc ce n'est pas la politique agricole commune qui stimule la production des biocarburants et la Commission
n'a pas non plus l'intention de remettre des terres en jachère; il s'agit de toute autre chose, mais en tout cas pas de mettre
des terres en jachère dans une situation où on a besoin, effectivement, de produire.
Voilà les quelques éléments que je souhaitais ajouter en répondant aux questions soulevées. Je vous remercie aussi pour ce
débat fructueux et j'espère que le débat d'aujourd'hui sera encore dans les mémoires dans quelques mois quand on discutera
des moyens à allouer à la politique agricole commune, une politique qui est un instrument de base pour assurer la question
de la sécurité alimentaire.
3-443
János Martonyi, President-in-Office of the Council. − Madam President, I would like to thank all the Members for this
constructive debate. I believe that the high level of political attention afforded by Parliament to this issue provides a
helping hand to the Presidency to fulfil its agenda with regard to the rising food prices.
As has also been highlighted in this debate, due to the extent and depth of this issue, it requires multifaceted cooperation
and complex solutions across various areas such as agriculture, regulation of financial products and services as well as
development policy.
With respect to biofuel production, I would just like to repeat that the EU is fully aware that the unsustainable production
of biofuels can have negative effects, notably mass deforestation and food shortages. That is why the EU is committed to
stepping up the development of second-generation biofuels made of non-food crops. The EU has also abolished the
perverse financial incentives for biofuel production at the expense of food production.
Given the deep structural global roots of the problem, Europe needs to play a leading role in tackling food prices and food
security at global level. This is already taking place through a number of international organisations and programmes such
as FAO and the World Food Programme, as well as through more general forums such as the G20.
I would just like to add that, on a personal level, this debate has reinforced my long-standing conviction that, to tackle
global challenges, such as hunger in the world, volatility of food and raw material prices, turbulence on the financial
markets, regulation of financial products and services, there is a need for much more global governance and more global
rule-making.
Europe, based upon its unique experiences with governance and rule-making, does have a very special mission and
responsibility here. It is for this reason that we believe that Europe and the European Union have to take a leading role in
combating all these challenges.

16-02-2011 99
The Hungarian Presidency is pleased to note that it can count on Parliament to maintain the work being made by the EU,
both in terms of policy and of efforts at international level.
3-444
Die Präsidentin. − Zum Abschluß dieser Aussprache 3 habe ich sechs Entschließungsanträge gemäß Artikel 110 Absatz 2
der Geschäftsordnung erhalten.
Die Aussprache ist geschlossen.
Die Abstimmung findet am Donnerstag, 17. Februar 2011, statt.
Schriftliche Erklärungen (Artikel 149)
3-445
Michèle Striffler (PPE), par écrit. – La sécurité alimentaire mondiale est une question primordiale pour l'Union
européenne. Des actions immédiates et continues doivent être prises pour assurer la sécurité alimentaire des citoyens de
l'UE ainsi que de l'ensemble de la planète. Il est essentiel de développer l'agriculture durable dans les pays en
développement et d'affecter au secteur agricole une part appropriée de l'aide au développement de l'UE. Il est à regretter la
réduction spectaculaire du niveau de l'aide au développement affectée à l'agriculture depuis les années 80, et à espérer que
la reconnaissance de cette nécessité renversera cette tendance. La Commission européenne doit donner impérativement
priorité à l'agriculture dans l'aide au développement, notamment l'aide permettant aux agriculteurs d'accéder aux marchés
et l'aide aux petites et moyennes exploitations familiales. L'aide alimentaire humanitaire doit répondre aux besoins, aux
défis et aux contraintes structurelles des pays en développement, en tenant compte de la production, de la distribution et du
transport local ainsi que des capacités de commercialisation dans ces pays pour contribuer à jeter les bases de leur sécurité
alimentaire à long terme.
3-446
Liam Aylward (ALDE), i scríbhinn. – Is cúis mhór imní sa lá atá inniu ann í slándáil an tsoláthair bhia. Tá 79 milliún
duine san AE ag maireachtáil faoi thairseach na bochtaineachta agus le linn gheimhreadh na bliana seo caite tugadh
cúnamh beatha do 16 mhilliún duine san AE.
Ós rud é go bhfuil leibhéal ard nua sroichte den seachtú mí as a chéile ag an gcostas beatha agus ós rud é go bhfuil an
luaineacht i bpraghsanna ag cruthú dianfhadhbanna sa slabhra bia, beidh deacrachtaí ag tuilleadh daoine teacht ar bhia
folláin ar chostas réasúnta. Tá cláir de chuid an Chomhbheartais Talmhaíochta (CBT), cosúil leis an gClár um Dhaoine
Díothacha, ríthábhachtach ó thaobh bia a chur ar fáil. Ní mór tacaíocht a thabhairt do chláir den chineál seo agus bearta
prasa, fadtéarmacha a chur i gcrích chun slándáil an tsoláthair bhia a áirithiú san AE agus sa domhan uile.
Faoi láthair cuirtear 30% den bhia a tháirgtear sa domhan amú. Is cur amú do-ghlactha, mímhorálta é seo agus ní foláir
srian a chur leis. Tá tionscal láidir talmhaíochta, CBT láidir agus slabhra soláthair bhia, ina bhfuil sáriarrachtaí á ndéanamh
chun srian a chur ar an diomailt bia, riachtanach chun dul i ngleic le dúshlán an tsoláthair bhia.
3-447
Janusz Władysław Zemke (S&D), na piśmie. – Panie Przewodniczący! Pozytywnie oceniam fakt, że Parlament
Europejski zajmuje się rosnącymi cenami żywności. Niestety, wzrost tych cen nie jest zjawiskiem krótkotrwałym, a
wydaje się bardziej długotrwałą tendencją. Składa się na nią rosnący popyt na żywność, zwłaszcza na zboża, słabe w
ostatnich latach zbiory przy niskich zapasach, ale niestety także operacje finansowe i słabnąca wartość dolara. Wszystko to
powoduje ogromne zawirowania na rynku. Z naszego punktu widzenia istotniejsze są jednak skutki społeczne. W wielu
państwach drastycznie rośnie liczba mieszkańców stale niedożywionych, głodujących. Ich rozpacz może być zarzewiem
potęgujących się napięć politycznych.
Nie możemy przyglądać się biernie tym zjawiskom. Potrzebna jest międzynarodowa współpraca w ramach ONZ i Unii
Europejskiej. Członkowie państw tworzących grupę G-20 powinni skutecznie zapobiegać spekulacji cenami produktów
rolnych. Na nowo trzeba także spojrzeć na regulacje rynków rolnych w Europie tak, by sztucznie nie ograniczać
możliwości wzrostu produkcji. Nie wolno spekulować na światowym głodzie, bo efektem tych spekulacji może być śmierć
głodowa wielu niewinnych ludzi, zwłaszcza z krajów najbiedniejszych.
3-448
Tunne Kelam (PPE), kirjalikult. – 2010. aasta teisel poolel on põllumajandussaaduste hulgihinnad tõusnud 32%. Maailma
teravilja tarbimine on võrreldes 21 mln tonniga aastatel 1990–2004 tõusnud 41 mln tonnini vahemikus 2005–2010.
Erinevate analüütikute hinnangul on suur toidukriis aastal 2011 reaalne, vaja oleks vaid üht ikaldunud viljasaaki. Suurimad
eksportriigid (Venemaa, Ukraina, Hiina, Mehhiko) on juba sunnitud importima, et tagada varustatus. Hinnatõusude
põhjused on muutunud häguseks, enam ei saa rääkida pelgalt põllumajandussaaduste turu trendidest. Hiljutised
hinnatõusud on olnud dramaatilised ning ettearvamatud, kantud erinevatest spekulatsioonidest. Juhin tähelepanu sellele, et
ka kasvav biokütuse kasutamine viib järjest enam vilja inimeste ja loomade toidulaualt. See on loonud väga närvilise
3 Siehe Protokoll

100 16-02-2011
keskkonna, kus peame aduma, et tõusvad toiduhinnad tõstavad inflatsiooni, toidavad protektsionismi ning annavad alust
rahutustele, mis kõik võivad viia sotsiaalse, majandusliku ning poliitilise ebastabiilsuseni nii Euroopas kui ka globaalselt.
Euroopal kui maailma suurimal toiduainete importijal on väga suur mõju globaalsetele toiduhindadele, samas muudab see
asjaolu Euroopa ka väga haavatavaks erinevatele hinnašokkidele. Toetan Euroopa Komisjoni püüdlusi võtta kevadeks
2011 vastu uus seadusandlik pakett, mis annaks komisjonile suuremad volitused turu reguleerimiseks ning
spekulatsioonide ärahoidmiseks. EL peab leidma vahendid, et tagada jätkusuutlikud hinnad ning ka jätkusuutlik majandus.
On vaja leida tasakaal kaitstuse ning avatuse ja arenduse vahel. Meil peab olema valmisolek seista silmitsi võimalike
kriisidega.
3-449
Σπύρος Δανέλλης (S&D), γραπτώς. – Οι σημερινές υψηλές τιμές έχουν για άλλους θετικό και για άλλους αρνητικό
αποτέλεσμα. Ευνοούν για παράδειγμα παραγωγούς σιτηρών στην ΕΕ, αλλά όχι τους παραγωγούς ζωικών προϊόντων.
Ευνοούν τις χώρες με διαθέσιμες προς εξαγωγή ποσότητες δημητριακών, αλλά οδηγούν σε αδιέξοδο και πείνα τον
πληθυσμό αναπτυσσόμενων χωρών, που εξαρτώνται από τις εισαγωγές δημητριακών για τη διατροφή τους. Μάλιστα, το
τελικό αποτέλεσμα μπορεί να διαφέρει από περιοχή σε περιοχή ή και από παραγωγό σε παραγωγό. Κι αυτό γιατί πίσω από
κάθε κατηγορία χαμένων και κερδισμένων κρύβονται προβλήματα στη λειτουργία της αγροδιατροφικής αλυσίδας στην
ΕΕ, κρύβεται η απειλή της κλιματικής αλλαγής στην επισιτιστική ασφάλεια, κρύβονται τα αδιέξοδα επιπολαιότητας και
ασυνέπειας στις επιλογές για την παραγωγή, το εμπόριο και την ανάπτυξη. Η ΕΕ πρέπει να βρει ρεαλιστικές και
ισορροπημένες λύσεις, αποτιμώντας τις συνθήκες με ψυχραιμία και σοβαρότητα, και έχοντας συναίσθηση του ρόλου της
στις διεθνείς αγορές. Η μεταρρύθμιση της ΚΓΠ πρέπει να συμβάλει προς αυτήν την κατεύθυνση.
3-450
Csaba Sándor Tabajdi (S&D), írásban. – Három tényező együttesen okozza az élelmiszerárak durva emelkedését: a
természeti csapások okozata hozamkiesés, a növekvő élelmiszer-kereslet főként Kína és India részéről és az árutőzsdei
aktivitás, az árspekuláció. Sarkozy francia elnök nagyon helyesen tette fel a kérdést néhány héttel ezelőtt: „Ha a
pénzpiacok szabályozásnak vannak alávetve, akkor az árupiacok miért nem?” A spekuláció ellen sokkal hatékonyabban
kell fellépnünk uniós és globális szinten. Az élelmiszerársokk legfőbb kiváltója a kínálat óriási ingadozása. A
gabonaféléknek csak 10-20%-a cserél gazdát a globális piacon, a termelés visszaesése mégis pánikhangulatot képes
előidézni. A csökkenő készletek előrejelzése alapján az importőrök feltornásszák az árakat.
Sem a termelőkkel, sem a fogyasztókkal szemben nem méltányos, hogy az exportárak határozzák meg a belső árakat is,
hiszen a termelés legalább 80%-át ott használják fel, ahol megtermelték. Oroszország korábbi exportőri vagy jelenleg
importőri pozíciója alapvetően befolyásolja az európai gabona- és olajnövénypiac alakulását. A kínálati sokkot a határidős
piacok spekulációja tovább mélyíti, és létrejön az élelmiszerársokk. Nem az élelmiszerek fizikai hiánya okozza tehát a fő
gondot, hanem az árak, ami miatt a szegények már nem tudják megfizetni az élelmiszert. Így az élelmiszerek inkább
raktáron maradnak, ahelyett hogy méltányos áron értékesítenék azokat. A magas árak a fogyasztókat, főként a szegény
társadalmi rétegeket lehetetlenítik el.
3-451
Luís Paulo Alves (S&D), por escrito. – Estamos a tratar um problema que é acima de tudo uma questão política que exige
visão de futuro. Mais, muito mais que remédios de curto prazo é necessária a coragem de estabelecer uma nova
arquitectura que concilie a necessidade de aumentar 70 % a produção de alimentos nos próximos 40 anos, com as
crescentes limitações dos recursos naturais. Por isso, o que se faz ou se deixa de fazer, em África, na Ásia, na América ou
na Europa, afecta todos, em todo o lado, com consequências na disponibilidade, no acesso e nos preços dos alimentos. Isso
está a afectar gravemente as populações pobres e os criadores que produzem carne e leite. É por isso que a resposta tem
que ser global e vai muito para além do domínio da política agrícola, sendo essencial convocar um conjunto de outras
políticas, sem o que não estaremos verdadeiramente a ir ao encontro das soluções necessárias. Soluções que à escala global
passam por defender a alimentação como um direito, apoiar a capacidade dos países para se alimentar, apoiar os
produtores agrícolas e garantir o seu acesso justo ao valor na cadeia alimentar, limitar a especulação financeira, proteger o
acesso à terra, criar reservas de alimentos.
3-452
Sirpa Pietikäinen (PPE), kirjallinen. – Arvoisa puhemies, hyvät kollegat, ihmisen oikeus riittävään ravintoon on
ihmisoikeus, joka on huomioitu jo YK:n ihmisoikeusjulistuksessa vuodelta 1948. Meidän tulee siis muistaa, että kun
käsittelemme ruuan hintaa, niin itse asiassa puhumme perustavaa laatua olevista ihmisoikeuksista.
Euroopan unionin maatalouspolitiikan uudistaminen tapahtuu samaan aikaan ruuan maailmanmarkkinahintojen nousun
kanssa. Jotta pystymme vastaamaan näihin haasteisiin kestävällä ja ihmisoikeusperustaisella tavalla, tarvitsemme
kokonaisvaltaista näkemystä ja politiikkaa. Ruuan hintaan ja sen kehitykseen vaikuttavat useat globaalin maatalouden
kriittiset kysymykset, kuten ilmastonmuutos, energiapolitiikka ja luonnonresurssien saatavuus sekä niiden käytön
tehokkuus. Euroopan unionin tulisi toimia tiennäyttäjänä uudenlaiselle maatalousajattelulle. Tarvitsemme ruokapolitiikkaa,
jossa koko ravinnontuotantoketjun kokonaisuuksia arvioidaan kriittisesti, sekä huomioidaan sen vaikutukset terveydelle ja
ympäristölle. Luonnonmukaisempaa ja resurssitehokkaampaa ruokapolitiikkaa tulee tukea ja ohjata niin talouden kuin
politiikan eri keinoin.

16-02-2011 101
Myös ruuan hinnalla tapahtuvaa keinottelua tulee rajoittaa. Sisämarkkinoista vastaava komissaari Michel Barnier on
esittänyt uusia toimenpiteitä johdannaismarkkinoilla tapahtuvan perushyödykespekulaation hillitsemiseksi. Barnier on
oikealla asialla. Ruuan voimakkaat hintavaihtelut vahingoittavat niin viljelijöitä, kuluttajia kuin myös kokonaisia
kansantalouksia. Johdannaismarkkinoilla tehtäville sitoumuksille tulee saada lisää läpinäkyvyyttä ja seurantaa, sekä
tarvittaessa ottaa käyttöön ruuan hinnalla tapahtuvaan kaupankäyntiin kohdistuvia rajoituksia. Kestävän ruokapolitiikan
luominen on tällä hetkellä yksi Euroopan unionin tärkeimpiä kysymyksiä.
3-453
Pavel Poc (S&D), písemně. – Podle vyjádření Světové banky jen od října 2010 vzrostly ceny potravin o více než 15 % a
například cena obilí se podle FAO meziročně zvýšila o 39 %. Kromě toho, že růst cen potravin ohrožuje příjmově slabší
skupiny obyvatel, signalizuje současně mnohem hlubší a závažnější problémy, které představují zásadní ohrožení do
budoucna. Celosvětová produkce potravin je ohrožována řadou faktorů, jako jsou škůdci, choroby a přírodní katastrofy.
Tyto faktory jsou v současné době zesilovány extrémy v počasí způsobenými pravděpodobně klimatickými změnami.
Dobrým příkladem mohou být v roce 2010 sucha a požáry v Rusku nebo záplavy v Pákistánu a nedávno v Austrálii. Lze
tedy očekávat, že se v budoucnu může problém s cenami potravin ještě zhoršit. Diskuse o původu klimatických změn je v
tomto případě zbytečná, protože rizika jsou reálná a jejich zpochybňování je nepřijatelný hazard. Ceny potravin ovšem
ovlivňují také ekonomické faktory, zejména pak zneužívání tržního systému státními manipulacemi s kurzem US dolaru a
nezodpovědnými spekulacemi v rámci komoditních obchodů. Evropa si musí uvědomit, že rozhodnutí učiněna nyní
ovlivní budoucnost celého potravinového systému. V krátkodobém horizontu můžeme především omezit plýtvání
potravinami, snížit svou závislost na dovozu, snížit nebo stabilizovat spotřebu a na trhu nastavit regulační mechanismy,
které budou bránit spekulacím.
3-454
Elisabeth Köstinger (PPE), schriftlich. – Die Tatsache, dass die Lebensmittelpreise einen Höchststand seit Beginn der
Preisbeobachtung erreicht haben, ist angesichts aktueller politischer Konflikte brennender denn je. Schließlich geht es um
die Nahrungsmittelversorgung, in Entwicklungsländern um die essentielle Versorgung mit Grundnahrungsmitteln. Die
Europäische Union ist aufgefordert, den globalen Kampf gegen Armut und Hunger voranzutreiben – rund 1,4 Milliarden
Menschen sind von extremer Armut betroffen. Auch innerhalb europäischer Grenzen ist Armut ein Thema. Die einzige
Garantie, die Versorgung in Europa sicherzustellen, ist die Gemeinsame Europäische Agrarpolitik. Die Herausforderungen
an die Landwirtschaft sind groß und nähren die Tendenz, „mehr aus weniger“ zu produzieren. Höhere
Nahrungsmittelpreise schlagen sich nicht automatisch in höheren Einkommen der Landwirte nieder; es gibt eine steigende
Kluft zwischen Erzeuger- und Verbraucherpreisen. Die Wirklichkeit der Preisteuerung ist komplex: knappe Rohstoffe,
höhere Herstellungskosten, hohe Treibstoffpreise, Abhängigkeiten von Ernten, Exporten und dem Weltmarkt – ein dichtes
Ursachennetz, das mit gezielten Maßnahmen entwirrt werden muss. Um den Ursachen entgegenzuwirken, braucht es
dringend Maßnahmen und Einigkeit über alle Politikbereiche hinaus. Die Kommission ist aufgefordert, die Stärkung der
landwirtschaftlichen Produktion in Europa und in den Entwicklungsländern fundamental voranzutreiben. Spekulation mit
unseren wichtigsten Lebensgütern ist unethisch: hier müssen wir verstärkt ansetzen.
3-455
Edite Estrela (S&D), por escrito. – Os preços dos alimentos têm aumentado muito nos últimos anos não tanto em
consequência das leis da oferta e da procura, mas sobretudo em resultado de comportamentos especulativos. Acontece que
estes aumentos afectam principalmente as pessoas com menos recursos, que têm de gastar mais de metade dos seus
rendimentos em alimentação. Não se pode tolerar que alguns lucrem com a fome de outros seja na Europa, seja nos países
em desenvolvimento.
A segurança alimentar é um direito dos cidadãos, o que pressupõe o acesso de todos a uma alimentação saudável. A
escassez de alimentos tem várias causas: políticas erradas de ordenamento do território e de apoio à agricultura, por
exemplo, mas também as alterações climáticas. Por isso, é crucial que a UE apoie os agricultores para eles cultivarem as
terras e produzirem os alimentos necessários. Não é aceitável que os consumidores paguem muito e os produtores pouco
ganhem, ficando os lucros para os especuladores. E também por causa da segurança alimentar, a luta contra as alterações
climáticas tem de ser uma prioridade da UE.
3-456
Sandra Kalniete (PPE), rakstiski. – Pēdējo mēnešu laikā ir vērojams straujš pārtikas cenu pieaugums, kura rezultātā
strauji palielinās to cilvēku skaits, kuri dzīvo uz bada robežas. Eiropā situācija nav tik kritiska, jo mūsu pilsoņu ienākumi ir
nesalīdzināmi augstāki nekā attīstības valstu iedzīvotājiem, tomēr arī mūsu vēlētāji sāk izjust pārtikas cenu pieaugumu.
Pēc Pasaules bankas datiem, kopš pērnā gada jūnija aptuveni 44 miljoni cilvēku attīstības valstīs ir nonākuši nabadzībā, jo
2011. gada sākumā pārtikas cenas ir pieaugušas līdz 2008. gada līmenim, kad pārtikas un naftas cenu kāpums ievērojami
palielināja nabadzību visā pasaulē. Protams, ka pārtikas cenas ietekmē naftas cena pasaulē, tomēr der atgādināt, ka 2008.
gada vasarā barels naftas maksāja 140 dolārus, kamēr šodien barels naftas maksā ap 100 dolāriem, kas nozīmē, ka daļēji
cenu kāpumu ir izraisījušas spekulācijas. Lai nākotnē izvairītos no šādām situācijām, G20 valstīm nepieciešams izveidot
mehānismu, lai nākotnē novērstu šādu cenu kāpumu un spekulācijas ar pārtiku. Lai to panāktu, ir nepieciešama vienota
sadarbība starptautiskā līmenī. Pārtikas cenu svārstīguma problēma vēlreiz apliecina, ka mums ir nepieciešama spēcīga
kopējās lauksaimniecības politika, kura ir taisnīga un rada godīgas konkurences apstākļus visiem Eiropas
lauksaimniekiem, lai mūsu iedzīvotāji saņemtu kvalitatīvu un augstvērtīgu pārtiku par pieņemamām cenām.

102 16-02-2011
3-457
Radvilė Morkūnaitė-Mikulėnienė (PPE), raštu. – Kalbant apie maisto kainas, noriu atkreipti dėmesį į du aspektus.
Pirma, kaip parodė visiškai nesena mano šalies patirtis, labai paprasta šiek tiek pamanipuliavus visuomenės nuomone,
įtakoti maisto kainų kilimą. Per dieną visoje Lietuvoje dėl perpardavinėtojų cukraus kaina pakilo daugiau nei 10 proc.
Todėl kasdienio vartojimo maisto produktų negalima palikti savireguliacijai. Jie gali būti laikomi investicija, kuriai valdyti
būtinos specifinės žinios, kurių neturi žemės ūkio produkcijos augintojai (ūkininkai). Nors laisvas prekių judėjimas –
vienas iš esminių ES laisvos rinkos veikimo principų, tiek valstybių narių, tiek ES mastu būtina imtis griežtesnių
priemonių ribojant spekuliacijas maisto produktais ir ginant silpnesnės pusės – vartotojų, smulkiųjų ūkininkų bei
prekybininkų – teises santykiuose su stambiaisiais perdirbėjais bei prekybos centrais. Antras aspektas – glaudus maisto
produktų ir energijos išteklių ryšys bei jų kainų tarpusavio santykis. Viena vertus, kovodami su klimato kaitą skatinančių
dujų išmetimu, skatiname biokuro naudojimą (ir net esame nustatę privalomas jo naudojimo kvotas), antra vertus, būtent
biokurui skirtų augalų auginimas žemės ūkio paskirties žemėje, kurioje galėtų augti ir maistui skirta produkcija, didina
maisto produktų kainas. Todėl, nors kova su klimato kaita – vienas iš prioritetinių mūsų tikslų, turime rasti būdą,
neįtakojantį maisto produktų kainų (pavyzdžiui, biokurui būtų naudojama tik žemė, kuri tikrai niekada nebus tinkama
žemės ūkio produkcijai auginti).
3-458
Véronique Mathieu (PPE), par écrit. – La résolution sur la hausse des prix des denrées alimentaires reprend le constat
d'une augmentation croissante des prix de l'alimentation, pour laquelle nous demandons des mesures urgentes pour lutter
contre la manipulation des prix. Parmi les causes de cette augmentation, les phénomènes climatiques méritent une attention
particulière, en d'autres termes, une meilleure gestion de l'eau et des sols. L'impact direct d'une augmentation des prix
alimentaires sur la population mondiale, pouvant déclencher des émeutes et mouvements sociaux, doit également
encourager les dirigeants du G20 à s'entendre sur des mesures de marché pour lutter contre la spéculation.
3-459
12 - Lage in Ägypten (Aussprache)
3-460
Die Präsidentin. − Als nächster Punkt folgt die Erklärung der Vizepräsidentin der Kommission/Hohen Vertreterin der
Union für Außen- und Sicherheitspolitik zur Lage in Ägypten.
Im Namen der Vizepräsidentin der Kommission/Hohen Vertreterin der Union für Außen- und Sicherheitspolitik erhält das
Wort Herr Kommissar Füle.
3-461
Štefan Füle, Member of the Commission. − Madam President, it is my pleasure to be here with you today. As you are
certainly aware, the High Representative and Vice-President of the Commission is visiting the southern Mediterranean at
the moment and has asked me to address you on her behalf on the events in Egypt.
The political reality of Egypt changed spectacularly last Friday when President Mubarak stepped down after 30 years in
office. His departure has opened the way to the possible transformation of Egypt. Let me repeat this in front of this House:
the European Union salutes the courage of the Egyptian people who have pursued their struggle for democratic change
peacefully and with dignity.
A great responsibility now rests on the shoulders of the Supreme Military Council to guide Egypt towards the democratic
future for which its people have striven. We have taken good note of the commitments to revise the Constitution, to hold
parliamentary and presidential elections, to honour international treaties and obligations and to limit military rule to six
months.
There are already reports on the first steps taken. The proposal for a constitutional amendment should be delivered within
ten days and submitted to popular vote within two months. We will closely watch the steps that are taken and we hope they
will pave the way towards democratic, free and fair elections later in the year.
The European Union responded to the events in Egypt as soon as the public protests escalated. We repeatedly called on the
Egyptian authorities to ensure an immediate transition and to respond to the democratic ambitions of the people. The High
Representative contacted directly the Egyptian Vice-President Omar Suleiman when concerns of rising violence or human
rights abuses arose.
The European Union immediately expressed its readiness to lend full support to Egypt’s transition process towards
democracy. The European Council asked the High Representative to develop a package of measures supporting the
transformation process in Egypt and Tunisia. She was also asked, together with the Commission, to adapt European Union
instruments to stimulate the transition and the country’s economic and social development.

16-02-2011 103
We have started work on how we can best support Egypt and we are aiming at the kind of joined-up foreign policy
response that the Lisbon Treaty allows. In doing so, we are listening to all voices, including those of the Members of this
House. You have a crucial contribution to make as democratically elected representatives and also as an arm of the
budgetary authority.
The High Representative and I will also report on this process to the Foreign Affairs Council in a few days’ time. I would
like to add at this point that High Representative Ashton has convened a special session of the Foreign Affairs Council for
this Sunday.
In Egypt, as in Tunisia, the European Union is unequivocally supportive of the transformation process that has started.
There is, however, an important difference. In the case of Tunisia, the political situation has become a little clearer. We
have managed to establish a dialogue with the transitional government on the needs of the country and the possible
European Union response.
The High Representative has been in close contact throughout with international leaders to discuss the challenges facing
the region and to ensure a coordinated and, therefore, strong international response.
We will first seek to adjust our ongoing programmes to support the aspirations of the Egyptian people for reforms as and
when matters clarify. The European Union already has a wide portfolio of programmes in place in Egypt and spends close
to EUR 150 million a year there.
For several years, we have been financing projects on democratic reforms, good governance and respect for human rights.
EUR 40 million were allocated to this objective in 2007-2010 and EUR 50 million are planned for 2011-2013. We also
have more funds mobilised, in particular for civil society, through the European Instrument for Democracy and Human
Rights. The new situation in Egypt should create the right environment to put these funds to maximum use and push
forward the implementation of much more ambitious programmes than was possible in the past.
Beyond the existing programmes and funds, we intend to listen to the Egyptians and hear where they consider the country
needs our support most. Their demands, in terms of democracy, social and economic perspectives and free, fair and
inclusive elections, must be met. The European Union stands ready to support this reform process based on respect for
human rights and fundamental freedoms.
The Egyptian authorities have already approached us with initial requests, including on dealing with suspicions of the
misappropriation of public funds. We are coordinating with Member States on this and the Foreign Affairs Council is
expected to address this issue. As and when other requests come, we will do our utmost to be responsive and mobilise our
expertise on democratisation, elections, human rights, economic and social reforms, as well as any other issues where
Egyptians may see a need.
However, let me be clear. It is not for us to dictate outcomes or impose solutions. The future lies firmly in the hands of the
people of Egypt.
I mentioned at the beginning that the High Representative and Vice-President is travelling in the region as we speak. She
was willing to visit Egypt as part of her trip and she expressed that will to her Egyptian counterparts. She has now been
invited to Cairo by the Egyptian authorities and will travel there on Monday evening, after the Foreign Affairs Council.
This will be an opportunity for her to listen to the Egyptians and to assess the priority needs of the country on the road to
democracy.
3-462
José Ignacio Salafranca Sánchez-Neyra, en nombre del Grupo PPE. – Señora Presidenta, señor Comisario, Señorías,
Mubarak ha desaparecido de escena y todo el mundo parece respirar aliviado. En primer lugar, el pueblo de Egipto, que ve
satisfechas sus expectativas legítimas de mayor dignidad y mayor democracia, y, en segundo lugar, la comunidad
internacional que, no sin cierto cinismo, ha pasado del aliado de ayer al estorbo de hoy y al, quizás, imputado de pasado
mañana.
Pero, señora Presidenta, no creo que debamos engañarnos. La salida de Mubarak y de Ben Alí son condiciones necesarias,
pero no suficientes, para garantizar el proceso de transición democrática, sobre el que todavía penden muchas
incertidumbres. Y, la más importante: la de consolidar la democracia.
Señora Presidenta, es evidente también que, si bien las libertades democráticas y los derechos humanos se pueden arrancar
con diecisiete días de manifestación y coraje cívico, y ser proclamadas por decreto de la noche a la mañana, el progreso
económico y social desgraciadamente no se puede movilizar de la misma manera. Y lo hemos visto en las pérdidas
económicas que tanto Egipto como Túnez han venido sufriendo en los últimos días.

104 16-02-2011
Volviendo a la intervención del señor Comisario, me gustaría decir que, después de las vacilaciones iniciales y después de
algunos problemas de imagen de la Unión Europea, parece que las cosas se están encarrilando. La señora Ashton está en la
región y lo que nos propone el señor Füle tiene mucho sentido.
En primer lugar, apoyar firme y decididamente el proceso de transición democrática y las reformas políticas en estos
países. Y, en segundo lugar, proceder a una revisión crítica de la política europea de vecindad potenciando de una manera
mayor la cláusula democrática.
Hemos escuchado hoy, en la Mesa ampliada, al Ministro de Asuntos Exteriores de Polonia, próxima Presidencia en
ejercicio de la Unión, y su iniciativa de crear una fundación polaca para el tema de la democracia y los derechos humanos,
que podría ser también extensible al conjunto de la Unión Europea.
Señora Presidenta, la Unión Europea ha movilizado cantidades importantes de recursos en su política euromediterránea
con magros resultados. La imagen de la Unión Europea se ha resentido en este conflicto más aún que la de otros actores
internacionales. Sin embargo, la demanda de la Unión Europea permanece intacta.
Quisiera decir, señora Presidenta, que es una buena ocasión para subrayar que la Unión Europea comprende, de una vez
por todas, que hoy la Historia se conjuga en presente y que en este presente histórico que nos ha tocado vivir tenemos que
jugar como un actor global y hacer los deberes necesarios, o tendremos que resignarnos, señora Presidenta, a no jugar en la
escena internacional con arreglo al papel que queremos mantener y tendremos que limitarnos, como hasta ahora, a pagar la
cuenta de los grandes problemas planetarios.
3-463
Adrian Severin, on behalf of the S&D Group. – Madam President, for years the Euro-Atlantic players thought that Islam
could not possibly produce democratic behaviour and institutions. Therefore, they opted for either supporting authoritarian
regimes or mechanically transferring the Western model of democracy to the Arab countries. Not only did both strategies
fail, but they are responsible for the emergence of Islamic fundamentalists and the alienation of secular parts of the civil
society.
The present events in Egypt prove that Islam need not only be fundamentalist, but that it can also be democratic if we
accept that democracy may have a variable geometry, and if we let it grow naturally from its specific soil. At the same
time, we must admit that the popular uprising was on one hand the result of the evolution of Egyptian elites in the cyber or
internet society, and on the other hand the consequence of the existential hardships brought on by the global economic
crisis. If the European Union does not immediately and consistently address the need to overcome these hardships, the
revolution might move towards anarchy; and from there towards another dictatorship.
Finally, we must not only applaud the fact that no Israeli flags were burnt during the recent events in Egypt, but also
observe that the lack of a long-due solution to the Israeli-Palestinian conflict is at the origin of the feeling of failure which
upset Arab society and fuelled its neurosis. Therefore, the European Union should immediately take the initiative in order
to use the transformation in Egypt – which today is a mere hope – and turn it into a real opportunity for internal democracy
and regional peace.
In this context, the trips of the High Representative/Vice-President to the region, and her readiness to adapt and upgrade
the necessary European instruments to cope with the challenges, are good news. Her action must be supported by all of us.
3-464
Guy Verhofstadt, on behalf of the ALDE Group. – Madam President, Mr Cohn-Bendit and myself we were very critical
of Baroness Ashton two weeks ago, and I see that Mr Severin has adapted his language slightly and is speaking more
boldly. This intervention was absolutely necessary two weeks ago because the European Union had taken a wishy-washy
attitude.
It is clear that the situation in Egypt demands three things: first of all, the Commission has to come forward with a credible
and global plan for Tunisia and for Egypt – how to strengthen civil society, what to do to fight corruption, how to help in
building democratic institutions, how to create an independent justice system and how to help economic construction and
development. These are questions not of millions, Commissioner, but of billions. I think you will have to come forward as
fast as possible with a global plan.
Secondly, yesterday our group had a videoconference with Dr Ayman Nour, one of the leading opposition leaders in
Egypt, and there are a number of concerns. In all this debate in Egypt on the change of the constitution, I can tell you that
the secular democratic political parties are not involved for the moment and that is a message to give. Secondly, to deal
with this in two months and to organise elections in two months is a non-starter, because it means that we will not have
normal political parties there participating in this. Then there is the whole question of the proportional representation or an
individual representation system there.

16-02-2011 105
I sent a message to High Representative Ashton to ask that, in her contacts on Monday, she raise these three questions that
are fundamental for a real democratic society in Egypt in the near future. I think that Parliament should back her in these
three claims and hope that she expressed these three elements, these three concerns, in her contacts in Egypt.
Thirdly, Commissioner, this is not the end. We see things happening in Bahrain, in Yemen, in Algeria, in Iran, in Libya, in
Morocco and in Kuwait. What we also need now is a bold message from the High Representative on what is happening in
these countries; we should not wait until a number of things have happened. On these issues we also need a clear
communication from the Commission, and mainly from Baroness Ashton, on what is happening in these countries,
expressing our support for the masses in those countries.
3-465
Daniel Cohn-Bendit, au nom du groupe Verts/ALE. – Madame la Présidente, Monsieur Füle, je crois qu'en fait, il y a
plusieurs chantiers devant nous. Le premier chantier, qu'on ne va pas résoudre en deux semaines, c'est que la Commission
se pose la question de ce qu'est une realpolitik dans une ambiance telle que cela a existé pendant des années dans la région
de la Méditerranée et peut-être autre part. C'est-à-dire, quels sont les rapports que l'Union européenne peut avoir, doit
avoir, et comment se structurent ces rapports avec des dictatures. Parce que c'est quand même extraordinaire! Aujourd'hui,
tout le monde dit que M. Moubarak était un dictateur. Il y a un mois, je n'ai pas entendu ceci au Parlement européen. Ce
n'était pas un dictateur. Donc, si vous voulez geler des avoirs, ne gelez pas simplement les avoirs des amis de
M. Moubarak, mais de M. Moubarak et de sa famille, comme vous l'avez fait pour Ben Ali, pas seulement ceux de
l'entourage de M. Ben Ali.
Deuxièmement, je crois qu'on a aujourd'hui, en Égypte et en Tunisie, un tsunami démocratique. Qu'est-ce qu'on a fait
quand un tsunami a fait des tas de victimes? On a mobilisé des fonds exceptionnels pour aider justement les populations. Il
faut mobiliser des fonds exceptionnels pour aider maintenant les populations en Tunisie et en Égypte, parce que les raisons
de la révolte, c'était d'abord la faim, c'était la misère, et que si, dans la transition démocratique, il n'y a pas aussi un
allègement de la misère, on risque qu'une partie des révoltés passe, par exemple, du côté des fondamentalistes et des
intégristes. On ne peut pas attendre.
Je crois donc que la Commission doit proposer un paquet considérable à la Tunisie et à l'Égypte et dire que la démocratie,
c'est bon, parce que ça fait venir aussi des fonds. En même temps, je crois que le voyage de Mme Ashton ne suffit pas
aujourd'hui. Il faut qu'il y ait un ou une envoyé(e) spécial(e) parce qu'il faut continuer à discuter avec les commissions. Par
exemple, en Tunisie et en Égypte, dans ces comités qui refont la constitution, les partis d'opposition ne sont pas présents et
il n'y a pas de femmes. Il n'y a que des hommes alors que les femmes étaient dans les manifestations. Il faut donc
accompagner ce processus et je crois que la Commission, comme elle l'a fait dans le temps pour l'Est, doit proposer son
aide dans les contenus constitutionnels qui sont nécessaires, c'est-à-dire qu'il faut être présent politiquement, juridiquement
et économiquement.
Et puis une dernière chose. Vous savez, dans la région, on est en train de discuter le rehaussement technique des accords
d'association avec Israël. Je crois que ce n'est pas la bonne solution. Je crois que ce n'est pas le bon signal. Il faut protéger
Israël, mais, aujourd'hui, il faut revoir la politique de tout le monde dans cette région et également la politique du
gouvernement israélien. Le problème n'est pas de mettre en cause Israël mais la politique du gouvernement israélien. Et
donner une prime aujourd'hui à Israël en rehaussant techniquement l'accord d'association serait un mauvais signal pour
toute la région.
(Applaudissements)
3-466
ΠΡΟΕΔΡΙΑ: ΣΤΑΥΡΟΣ ΛΑΜΠΡΙΝΙΔΗΣ
Αντιπρόεδρος
3-467
Charles Tannock, on behalf of the ECR Group. – Mr President, during the first thirty years of Israel’s existence, Egypt
was its implacable foe. For the past thirty years, the two countries have, mercifully, been at peace.
It is hard to overemphasise how important the Camp David accords are to Israel’s security. Israelis are really afraid that the
radical Muslim Brotherhood will indeed fill the vacuum created by the Egyptian revolution. It is bad enough that Israel
faces the terrorist threat of Hezbollah on the Lebanese border, the fanatics of Hamas launching rockets from Gaza and the
existentialist threat from a nuclear-armed Iran. However, an Islamist takeover in Egypt would almost certainly result in the
revocation of the Egypt-Israel peace treaty and the opening of the Rafah border to Hamas.
The EU should make our help conditional on preserving the peace treaty, and not countenance supporting any political
developments in Egypt that threaten the security of our strategic ally. Supporting a democratic Egypt is incredibly
important for us, and the economic challenges are massive. I fully support the idea of mobilising loan finance from the EIB
and EBRD, as suggested by the High Representative yesterday in the Financial Times. Our political parties and groups in

106 16-02-2011
Europe must also help set up secular, pluralist, democratic sister parties in Egypt to compete freely in elections in six
months time, when the military will hopefully leave power.
(The speaker agreed to take a blue-card question under Rule 149(8))
3-468
Krisztina Morvai (NI). – Kénytelen vagyok képviselőtársamat megkérdezni, hogy Ön szerint mennyire kiegyensúlyozott
az a kép, amit Ön Izraelről, illetőleg a közel-keleti helyzetről adott, úgy hogy egy szót sem beszélt Izrael államnak a
rendkívül durva emberijogi jogsértéseiről, többek között a Gáza elleni gyalázatos támadásról, az úgynevezett biztonsági
falról, aminek semmi köze a biztonsághoz, mindazokról az emberijogi jogsértésekről, amelyeket az ENSZ és számos más
szervezet és emberijogi csoport elítélt.
3-469
Charles Tannock (ECR). – Mr President, this debate is about how we helped Egypt. Of course, I emphasise the need to
also help our strategic ally, Israel.
I do not need to debate now why Israel is our ally, why it shares our common democratic values, why the security wall has
actually reduced terrorist attacks and suicide bombers by over 90%, or why Israel has a free press and has free elections,
unlike any of its neighbours.
That is a debate for another time. All I am saying at this stage is that the peace treaty with Israel is essential for regional
stability and security and, of course, you must remember that the EU is a very big player within the Quartet.
3-470
Willy Meyer, en nombre del Grupo GUE/NGL. – Señor Presidente, señor Füle, la Unión Europea tiene un problema
verdaderamente muy serio con su política de vecindad que hay que corregir. Hemos pasado de la tutela necesaria con los
regímenes de Mubarak y Ben Alí, de esa colaboración –una colaboración necesaria con esas dictaduras–, a intentar ahora
pasar a la denuncia e intentar caer también en una cierta tutela del proceso revolucionario que se ha dado desde parte de la
sociedad civil, que quiere cambios y Estados de Derecho.
Las dos revoluciones, la de Túnez y la de Egipto, tienen algo en común y es que los protagonistas son muy jóvenes, las
organizaciones políticas prácticamente no han jugado ningún papel –sí las sindicales– y las dos revoluciones lo que
reclaman es un Estado social y de Derecho, en donde no tiene nada que ver la religión, cosa que nosotros tendríamos que
celebrar ampliamente.
Pero hemos tenido este problema de falta de credibilidad de esta política de vecindad. No se puede pasar un día de ser
colaboradores necesarios con dos dictaduras a condenarlas al día siguiente e intentar tutelar las reformas constitucionales,
las reformas constituyentes que se van a realizar en Egipto.
Nosotros, señor Füle, no entendemos cómo no se ha aplicado nunca el artículo 2 de los Acuerdos de asociación. La
cláusula 2 nunca se ha aplicado. Ni en Egipto, ni en Túnez, ni en Marruecos, ni en Israel. Nunca. Y es una cláusula que
condiciona los Acuerdos de asociación, pero nunca se ha aplicado. Y esa cláusula es muy clara: los países que firmen los
Acuerdos de asociación con la Unión Europea tienen que cumplir el Derecho internacional y los derechos humanos. Nunca
se ha puesto en práctica, nunca se ha activado esa cláusula condicionante. Y, por lo tanto, nosotros no compartimos esa
filosofía: más preocupados por el libre comercio que por los derechos humanos en todo el Mediterráneo.
Esto es lo que hay que cambiar, señor Füle.
3-471
Fiorello Provera, a nome del gruppo EFD. – Signor Presidente, onorevoli colleghi, la caduta di Mubarak apre la strada
non solo alla democrazia, ma anche a straordinarie opportunità di riscatto per il popolo egiziano. La riforma delle
istituzioni democratiche consentirà, tra l'altro, un maggiore sviluppo dell'economia e la possibilità di diffondere il
benessere a tutti gli strati sociali, anche ai più deboli.
Senza la democrazia, lo sviluppo economico servirà soltanto ad arricchire poche famiglie, come è sempre stato in questi
paesi senza nessuna giustizia sociale. La politica europea dovrà quindi accompagnare l'Egitto verso le riforme e aiutare il
popolo egiziano a scegliere da solo il proprio futuro.
D'altra parte, dovremo essere chiari con il futuro governo del Cairo e sottolineare che una nuova e più generosa politica di
partnership sarà condizionata alla sicurezza della regione e alla pace con Israele.
3-472
Andreas Mölzer (NI). – Herr Präsident, Herr Kommissar! Revolutionäre Umwälzungen sind naturgemäß mit großen
Emotionen behaftet. Wir selbst als außenstehende Europäer sollten uns aber vor solchen Emotionen hüten und die Realität
im Auge haben. Wenn jetzt allgemein das Ausbrechen der Demokratie in Ägypten oder auch in Tunesien bejubelt wird,

16-02-2011 107
dann übersehen wir die Realität. Diese schaut so aus, dass wir in Ägypten ein Militärregime haben, das – so hoffen wir –
nur ein Übergangsregime ist, und in Tunesien ein Regime, das nicht in der Lage ist, tausende oder zehntausende Menschen
vor der illegalen Auswanderung zu bewahren.
Die Europäer müssen zweifellos Freunde der Völker und Verbündete der Freiheit sein. Wir müssen das aber auch pro
futuro gegenüber Regimen und Diktaturen tun, die in anderen arabischen Ländern immer noch fest im Sattel sitzen. Ich
glaube, dass wir das nur tun können, wenn wir uns keine Illusionen machen, wenn wir diesen Völkern helfen, das zu
entwickeln, was zur Demokratie dazugehört: Rechtsstaatlichkeit, freie Marktwirtschaft und Strukturen, die Demokratie
überhaupt erst denkbar machen.
(Der Redner ist damit einverstanden, eine Frage nach dem Verfahren der „blauen Karte“ zu beantworten (Artikel 149
Absatz 8 GO).)
3-473
Daniel Cohn-Bendit (Verts/ALE). – Herr Kollege, finden Sie es geschmackvoller, dass die EU heute mit Herrn Gaddafi
über die Rückführung von Flüchtlingen verhandelt, wo es heute bei Demonstrationen in Libyen 40 Verletzte gegeben hat?
Finden Sie es besser, dass man zusammen mit dem Diktator jetzt die Rückführung der Flüchtlinge erzwingt? Finden Sie
das geschmackvoll?
3-474
Andreas Mölzer (NI). – Herr Cohn-Bendit, Sie haben gehört, dass ich gesagt habe, die EU müsse gegenüber Diktatoren,
die noch immer fest im Sattel sitzen und gegenwärtig noch immer akzeptierte Partner für die Europäische Union sind,
schon Stellung beziehen und bereits vor revolutionären Umwälzungen in den betreffenden Ländern für Menschenrechte,
Demokratisierung und Rechtsstaat eintreten. Allerdings ist Demokratisierung in diesen Ländern ja nicht wirklich ein
Asylgrund, und wenn jetzt dort Demokratie ausbricht, dann muss es möglich sein, dass die Menschen dort auch bleiben
dürfen.
3-475
Elmar Brok (PPE). – Herr Präsident, Herr Kommissar, verehrte Ratspräsidentschaft! Wir müssen wieder eines sehen, was
wir immer noch nicht gelernt haben, nämlich dass wir oftmals mit undemokratischen Regimen zusammenarbeiten müssen,
weil viele Länder dieser Welt von Diktatoren beherrscht werden. Dabei dürfen wir aber nicht vergessen, mit der
Zivilgesellschaft zusammenzuarbeiten. Das müssen wir gleichzeitig tun, um auf diese Art und Weise die Menschenrechte
zu unterstützen und Demokratie zu entwickeln.
Der zweite Punkt ist, dass wir sehen müssen, dass Stabilität nicht das einzig Entscheidende ist. Die wirkliche Stabilität
entsteht nur, wenn man auf die Karte der Freiheit setzt. Wenn wir die jetzt Chance nicht wahrnehmen und den mutigen
Menschen in diesen Ländern Hilfe anbieten, besteht die Gefahr, dass wir dann in eine Leere hineinlaufen und wir dann
nicht einen Wandel, einen wind of change erreichen, wie wir das 1989 in Mittel- und Osteuropa hatten, sondern eine
Situation erleben wie 1979 im Iran.
Hilfe jetzt bedeutet auch Stabilität und Sicherheit für uns, Freiheit und Stabilität gehören zusammen! Deswegen bin ich
dankbar, dass nach Schwierigkeiten in der Anlaufphase bei unserem neuen Dienst jetzt offensichtlich Auswärtiger Dienst
und Kommission vorangehen und mit sinnvollen Vorschlägen kommen. Dabei ist es wichtig, dass wir die Hilfe nicht nur
strukturell verbessern und verstärken, sondern auch Angebote machen – ob sie angenommen werden, liegt an den
Menschen dort –, dass man diesen Ländern hilft, demokratische Strukturen aufzubauen, damit sie in der Lage sind, in
einen demokratischen Wettstreit zu treten, damit die Demokraten Wahlen gewinnen, und damit nicht diejenigen, die
vielleicht über ein Militärregime oder über die Moslembruderschaft organisiert sind, letztendlich die Wahlen gewinnen.
Hier müssen wir noch etwas mutiger sein und vielleicht unsere Programme ein bisschen intelligenter auslegen, als wir das
in der Vergangenheit getan haben.
Ich hoffe, dass wir hier auf dem richtigen Weg sind. Wenn wir das schaffen, machen wir manchen Fehler der
Vergangenheit nicht mehr und sollten damit eine Chance für uns wahrnehmen.
3-476
Saïd El Khadraoui (S&D). – Mubarak is weg, maar dat kan maar een tussenstap zijn. Vele andere maatregelen zijn
nodig, en het leger, dat de touwtjes nu in handen heeft, moet op een geloofwaardige manier het overgangsproces dat
begonnen is begeleiden. Dat betekent de staat van beleg opheffen, alle democratische krachten betrekken bij de stappen die
nu gezet worden. De opmaak van een nieuwe grondwet is daarbij een eerste belangrijke test.
De Europese Unie van haar kant moet alle mogelijke middelen, direct en indirect, gebruiken om dat proces te begeleiden.
Dat betekent inderdaad onder meer democratische partijen en het maatschappelijk middenveld helpen zich te ontwikkelen.
Dat betekent ook de tegoeden bevriezen van degenen die misbruik hebben gemaakt van staatsfondsen. En natuurlijk ook -
en dat is veel moeilijker en zal meer werk vragen - een pakket aan economische steunmaatregelen geven, want de
overgang zal pas echt succesvol kunnen zijn, wanneer ook de economie wordt aangezwengeld.

108 16-02-2011
Tenslotte stellen wij inderdaad vast dat de democratieclausules die er zijn, weliswaar bestaan maar niet worden toegepast,
geen resultaat hebben opgeleverd. Dat zal dus in de evaluatie moeten worden meegenomen.
3-477
Alexander Graf Lambsdorff (ALDE). – Herr Präsident, meine Damen und Herren, liebe Kolleginnen und Kollegen!
Revolutionen sind selten in ihrem Verlauf vorhersehbar. Die amerikanische war es nicht, die französische war es nicht,
auch die große europäische von 1989/91 war es nicht. Wichtig ist, dass wir uns eines klar machen: Das ist und bleibt die
ägyptische Revolution. Es ist keine europäische Revolution, die wir steuern könnten, sondern es ist richtig, was Frau
Ashton dort macht, nämlich zuzuhören und nicht den Versuch zu unternehmen, dort ein Diktat Europas zu etablieren.
Aber eines ist schon zentral: In Ägypten darf im August nicht nur eine Wahl abgehalten werden, die Ägypter müssen auch
eine echte Wahl haben. Es ist gut, dass die Moslembruderschaft sich in den Prozess der Verfassungsänderung eingebracht
hat, eine Partei gründet, an Wahlen teilnehmen wird, aber die weltlichen Kräfte müssen genauso eingebunden werden,
damit die Ägypterinnen und Ägypter in dieser Freiheitsrevolution eine echte Wahl haben.
Ein Wort zur Anpassung der Instrumente. Das ist Jargon, das versteht man kaum. Was heißt das? Zunächst einmal mehr
Geld für die Europäische Investitionsbank, etwas zu tun. Aber dann? Wir brauchen eine europäische Stiftung für
Demokratie, damit wir in Zukunft wirksamer, schneller und demokratischer mit diesen Zivilgesellschaften
zusammenarbeiten können.
3-478
Mirosław Piotrowski (ECR). – Panie Przewodniczący! Po raz kolejny Parlament zajmuje się sytuacją w Egipcie, która
jest dynamiczna i wymaga monitorowania. W międzyczasie ze stanowiska ustąpił prezydent Egiptu, ale nie zmniejszyło to
obawy destabilizacji w tym kraju i całym regionie. Nadal istnieje zagrożenie przejęcia władzy przez siły ekstremistyczne.
Poprzednio postulowałem, aby Parlament i Komisja wysłały do Egiptu specjalną misję obserwacyjną, a w tym momencie
trzeba wyposażyć tę delegację w prerogatywy decyzyjne. Idzie nie tylko o pomoc w przeprowadzeniu wolnych wyborów,
ale także o uruchomienie szybkiego pakietu środków finansowych, zwłaszcza że sami Egipcjanie apelują o pomoc
finansową dla Egiptu. Pogłębienie już istniejącego kryzysu mogłoby doprowadzić do wzrostu niepokojów i nastrojów
antydemokratycznych. Aby podjęte kroki były skuteczne, powinny być konsultowane z dyplomacją Stanów
Zjednoczonych Ameryki Północnej, która w tym regionie prowadzi aktywną politykę.
3-479
Bastiaan Belder (EFD). – Een schrijnend gebrek aan politieke vrijheid, in combinatie met een schrijnende sociaaleconomische
situatie leidde tot wekenlange massademonstraties en het uiteindelijke aftreden van president Mubarak.
En in de straten van Cairo heet het dat nog slechts één Egyptische burger zich hield aan het uitgaansverbod: Hosni
Mubarak. Maar met kwinkslagen alleen verbeter je de gemiddelde levensstandaard van de Egyptische bevolking niet. Dat
is beslist een primaire taak van Mubaraks opvolgers, op het gevaar van een volgende protestexplosie af. Gelijktijdig wacht
een intern democratiseringsproces. Een vreedzaam verloop daarvan is van groot belang voor de Egyptische
burgermaatschappij zelf, maar evenzeer voor de regio.
Alle assistentie die de Europese Unie bij dit dubbele overgangsproces in Egypte kan bieden, juich ik toe, ook met oog op
de kwetsbare positie van de Kopten en de continuïteit in de Egyptisch-Israëlische betrekkingen.
3-480
Barry Madlener (NI). – Nu het stof is neergedaald in Egypte is het tijd dat wij onze ogen gaan openen voor wat daar
werkelijk gebeurt in Noord-Afrika.
Veel van de betogers zijn helemaal niet uit op democratie, maar willen sharia. Allah akbar was een veelgehoorde leus.
Journalisten werden belaagd, een Nederlandse correspondent is met de dood bedreigd en als triest dieptepunt is de
prachtige Amerikaanse journaliste Lara Logan door een menigte seksueel misbruikt.
De ayatollahs achter dictator Ahmadinejad en Al Qaida vieren feest. De moslimbroeders kunnen hun heilige oorlog tegen
Israël en het westen voortzetten.
Ik roep mijn collega's op om vandaag niet naïef te zijn. De Egyptenaren staan voor een belangrijke keuze. Komen de
islamitische moslimbroeders aan de macht, of krijgt Egypte een seculiere overheid? Onder sharia wetgeving zullen de
Koptische christenen, afvallige moslims, vrouwen en homo's geen menswaardige toekomst hebben in Egypte. Als de
islamisten van de moslimbroederschap het voor het zeggen krijgen, zal Israël opnieuw het mikpunt worden van geweld.
Het enige juiste standpunt dat wij vandaag in moeten nemen, moet zijn: Egyptenaren, kies voor vrijheid en tegen sharia!
Islam en democratie gaan niet samen. De nieuwe Egyptische grondwet mag geen sharia worden. De imams mogen de
politiek niet gaan beheersen. De Nederlandse partij voor de vrijheid durft dit hardop te zeggen. Durft dit Parlement en
durft de Europese Commissie dat vandaag ook? Dat is de vraag die wij vandaag moeten beantwoorden.

16-02-2011 109
3-481
Ioannis Kasoulides (PPE). – Mr President, the departure of Hosni Mubarak signals the transition towards a pluralist
democracy responding to the aspirations of the Egyptian people.
The Egyptian armed forces now have the responsibility of leading their country, in a short period of time, towards genuine
democracy, the rule of law with an independent judiciary, good governance and accountability on suspected cases of
corruption. The military leadership is cautioned not to disappoint the youth, who were at the forefront of the
demonstrations and whose representatives should be called upon to play their role in building democracy during the
transition.
The message of Egypt is a message for the whole Arab world. The Arab countries are our partners; we have no intention of
patronising them or imposing anything from the outside. However, the message for them, as sent by the Egyptians and the
Tunisians, is: ‘Reform and reform now. Democratise, govern well, fight corruption or face the wrath of the people.’
This message is not only for the Arab world. Yesterday it was relayed in Diyarbakir in Turkey, and in Teheran and other
Iranian cities. The people can do it!
3-482
Richard Howitt (S&D). – Mr President, I am delighted that the High Representative will be the first and most senior
foreign diplomat to visit Egypt, and following this debate she will take with her Parliament’s support for the immediate
release of political prisoners, for legal accountability for those responsible for the violent suppression of peaceful protest
and for an asset freeze and other actions for the authors of past human rights abuse.
Commissioner, this was the social media revolution, planned in an internet cafe, with Wael Ghonim of Google one of its
heroes. But companies like Vodafone must learn the lesson of turning off their services and we should call on them to join
the global network initiative alongside human rights organisations to show that they will defend the principle of freedom
of expression where it is under threat.
Finally, this Parliament was shy of discussing Tunisia; we debated Tunisia as Egyptians took to the streets and today
debate Egypt when perhaps we should be asking ourselves how we can better support democratic transition now in
Yemen, Syria, Libya and elsewhere in the Arab world before people have to die in the streets of their capitals to shame
Europe and the world into so doing.
3-483
Marielle De Sarnez (ALDE). – Monsieur le Président, je crois que l'histoire ne nous pardonnerait pas si nous n'étions pas
à la hauteur des événements qui viennent de se produire et qui vont continuer à se produire. Je crois donc qu'il est très
important que l'Union européenne soit capable de tirer rapidement les leçons de son relatif effacement, pour le dire
gentiment, au moment des événements récents.
C'est pourquoi je crois que nous devons vraiment mettre le paquet, que nous devons soutenir totalement, pleinement le
processus de transition démocratique, que ce soit en Tunisie ou en Égypte, que nous devons être du côté de ces peuples et
le leur dire, que nous devons tout faire pour que ce soit un État de droit qui sorte renforcé de ces révolutions, de ces
changements, notamment pour l'Égypte. Je crois que seul un État de droit sera un élément de stabilité et de stabilisation
pour l'ensemble de cette région. Donc c'est dire combien c'est important! Nous devons organiser une conférence des
donateurs et, surtout, n'ayons pas peur! Ces révolutions sont des révolutions laïques d'Égyptiens et de Tunisiens qui
veulent simplement la démocratie et le développement, l'un n'allant pas sans l'autre. Mais révisons notre politique de
voisinage et explorons la question des relations d'État à État, mais également d'opinion publique à opinion publique. C'est
le rôle notamment du Parlement européen.
3-484
Sajjad Karim (ECR). – Mr President, today we are having a very different debate to the one that took place only a matter
of days ago in this Chamber. It is essential that the people of Egypt should know that we are standing by them. I welcome
the fact that our High Representative is currently in that part of the world.
The people of Egypt are now reliant upon the army to come forward and deliver free and fair elections, to bring about the
sort of society that they have paid for with their lives and blood. It is now for the international community to make sure
that we step in to help them build their institutions and allow the political parties to come forward and take part in those
election processes. I hope that the European Union will play its part in that.
Finally, Commissioner, the siphoning-off of funds by leaders in developing countries is something we are only too well
aware of. It is about time that Europe said that we refuse to be used as a vehicle for such people to park their funds any
more.
3-485

110 16-02-2011
Pino Arlacchi (S&D). – (asking Mr Madlener a blue-card question under Rule 149(8)) Mr President, the tragic outcome
of the Egyptian transition to democracy has been described. It has been said that it was inevitable that Islamic
fundamentalists would take over power democratically, and so on and so on.
Do you not think that this picture is catastrophic, and wrong? Why do we not take into account the fact that the reasons for
Islamic fundamentalism and terrorism in the Middle East are strongly linked to tyrannical governments, and that there is
now an opportunity for democratic regimes to reduce both?
3-486
Barry Madlener (NI). – Ik beschrijf hier een reëel gevaar dat Egypte loopt, namelijk om ten prooi te vallen aan de
islamitische moslimbroeders. En ik roep op dat wij dat gevaar onder ogen zien en ook de Commissie dit onder ogen ziet,
en dat wij nu een belangrijk signaal afgeven aan de Egyptenaren, namelijk dat wanneer zij kiezen voor moslimbroeders en
sharia, zij steun van ons kunnen vergeten. Dat vind ik een heel belangrijk signaal vandaag en ik hoop dat u mij daarin zult
steunen.
3-487
Cristian Dan Preda (PPE). – 18 zile de revoltă, demisia lui Hosni Mubarak, preluarea controlului de către consiliul
superior al armatei, în principiu e deschisă calea unei tranziţii. Speranţa noastră este ca această tranziţie să fie una spre
democraţie. Lucrurile evoluează, e cert faptul acesta, cu o viteză pe care, în principiu, evenimentele revoluţionare o au. În
ultimele zile, cum ştiţi, constituţia a fost suspendată, parlamentul dizolvat, comisia de revizuire a constituţiei propune
modificări în 10 zile, alegerile legislative şi prezidenţiale sunt în şase luni.
Cred că Uniunea Europeană trebuie să sprijine prin toate mijloacele orice gest care înseamnă tranziţie democratică. Pe de
altă parte, aş vrea să avertizez asupra unei anumite forme de precipitare, pentru că toate aceste procese de construcţie cer
un anumit timp. De asemenea, să nu uităm că forţele democratice au nevoie critică de reconstrucţie şi întărire, pentru a nu
contribui la dezechilibrarea peisajului politic.
3-488
Rosario Crocetta (S&D). – Signor Presidente, onorevoli colleghi, l'Egitto: dalla piazza virtuale su Facebook a quella
reale, con milioni di persone che chiedono una distribuzione più equa della ricchezza e maggiore giustizia e protestano
contro la corruzione. Dalla transizione dei soldati e dei carri armati, occorre passare a una vera democrazia: nuova
Costituzione, nuove elezioni, abolizione della pena di morte, carceri più umane, diritti sociali e libertà.
Sarà difficile. In agguato vi sono coloro che, in nome di un'idea, pensano di utilizzare ogni mezzo. Noi vogliamo credere
nel meraviglioso popolo egiziano che non ha però mai sperimentato la democrazia. Vogliamo una democrazia laica, con la
separazione netta tra potere religioso e potere politico, una democrazia che integri le minoranze e realizzi diritti veri: sanità
pubblica, sicurezza sociale, lavoro.
L'Europa sostenga tale percorso, investendo risorse in grado di favorire uno sviluppo vero dell'Egitto: mai più dittature,
mai più miseria, mai più povertà.
3-489
Edward McMillan-Scott (ALDE). – Mr President, colleagues will have received an e-mail from me on Monday
describing my experiences during an informal visit to Cairo last weekend. It was a privilege to be there as Vice-President
for Democracy and Human Rights.
Mr Kasoulides referred to the role of young people in the recent revolution in Egypt. He is absolutely right. They played a
fundamental role. I spoke just a few moments ago to one of the organisers and said, ‘Are you still optimistic?’ He said, ‘Of
course I am. Things are going in the right direction.’
But there are problems. The timetable for elections is wrong and the timetable for reforming the Constitution is far too
short. We need much more time. We are talking about Egypt, but this process is spreading. It is like 1989 and the
European Union needs special procedures – this House, the Commission, the Council, the EAS – and we welcome Cathy
Ashton’s down payment for democracy, but we need to do more. We need to reward reform.
As I said in Cairo on Sunday – and I hope to be saying it among other peoples – ‘I am not here as a Briton or as a
European, I am here as an honorary Egyptian.’ I still am.
3-490
Francisco José Millán Mon (PPE). – Señor Presidente, en Egipto los planes del Consejo Supremo Militar deben
clarificarse más.
Un compromiso específico es la celebración de elecciones democráticas en seis meses, tras una reforma constitucional
hecha por expertos. Pero también he leído que –según el responsable británico de Exteriores– la próxima semana habrá un
nuevo gobierno que incluiría a representantes de la oposición.

16-02-2011 111
Creo que todos coincidimos, en todo caso, en la conveniencia de que haya un proceso de transición, apoyado en el mayor
consenso político posible, hasta la celebración de las elecciones. También las fuerzas sociales deberían colaborar para que
la transición discurriera sin grandes tensiones.
Señorías, desde la Unión Europea tenemos que acompañar el proceso democrático y contribuir a su éxito. Egipto es un
país clave, lo que allí suceda repercutirá en el Mediterráneo y en todo el mundo árabe. Celebro por ello que la señora
Ashton viaje la próxima semana a El Cairo.
Una idea más: los tunecinos y los egipcios nos han dado una lección sobre el deseo de libertad de los pueblos. Yo espero
que esta lección no la olviden los Ministros de Exteriores cuando evalúen la posición común sobre Cuba, que justamente
busca una transición democrática para la isla y que defiende a los defensores de la libertad.
3-491
Kader Arif (S&D). – Monsieur le Président, Monsieur le Commissaire, nous ne répéterons jamais assez que ce que nous
vivons au sud de la Méditerranée et, plus largement, dans le monde arabe, est historique, d'abord pour ces peuples qui, un
demi–siècle après la conquête de la libération de leur pays par la décolonisation, conquièrent aujourd'hui leur liberté
individuelle et collective. Historique, mais aussi inattendu, comme, me direz–vous, toute révolution populaire. Mais cette
nouvelle donne nous impose de revoir totalement notre vision, nos politiques et nos relations avec ces pays. Des
propositions sont faites.
En effet, la prudence de nos réactions constatée jusqu'à maintenant s'explique facilement et douloureusement par
l'obsession de la stabilité, c'est–à–dire cette vision sécuritaire nourrie par nos craintes et qui n'avait comme priorité que la
lutte contre l'immigration, le terrorisme et l'islamisme radical, plus quelques intérêts économiques, en particulier l'accès à
l'énergie.
Nous nous sommes accommodés de régimes autoritaires qui n'avaient comme seul but que de répondre à nos angoisses. La
révolte des peuples a consacré l'échec de nos politiques, nous n'avons plus le droit de bâtir nos analyses nourries par les
mêmes angoisses ou, pire, les mêmes convictions teintées de xénophobie. C'est pourquoi nous devons être présents aux
côtés de ceux qui aspirent à plus de liberté et de démocratie, où l'on peut être musulman, démocrate et laïque. C'est le
message qui nous est adressé.
3-492
Γεώργιος Κουμουτσάκος (PPE). – Κύριε Πρόεδρε, οι επαναστατικές εξελίξεις στην Τυνησία και την Αίγυπτο
διαμορφώνουν ήδη δυναμική πολιτικού ντόμινο σε πολλές χώρες του μουσουλμανικού κόσμου. Οι κοινωνίες
ξεσηκώνονται με αιτήματα και επιθυμίες που έμεναν καταπιεσμένα για πολλές δεκαετίες.
Προσοχή! Τίποτα δεν τελείωσε. Όλα τώρα ξεκινάνε. Νέες προκλήσεις και νέες προοπτικές. Το ερώτημα είναι τι κάνει, τι
μπορεί να κάνει, τι πρέπει να κάνει η Ευρώπη. Όχι πάντως αυτό που έκανε έως σήμερα. Ήταν ουσιαστικά απούσα, χωρίς
συνοχή, χωρίς ανακλαστικά. Τι θα κάνει, για παράδειγμα, με το νέο κύμα μεταναστευτικών ροών; Όχι πάντως αυτό που
κάνει μέχρι σήμερα, με το έλλειμμα αλληλεγγύης του Βορρά προς τους εταίρους του Νότου.
Γι' αυτό, με συναδέλφους από την Κύπρο, τη Μάλτα, τη Γαλλία, την Ισπανία, την Ιταλία, καταθέσαμε σχετική ερώτηση
προς την Επιτροπή. Οι εξελίξεις στην ευρύτερη γειτονιά μας γίνονται μέτρο και για την ευρωπαϊκή εξωτερική πολιτική.
Θα πετύχουμε ή θα αποτύχουμε; Ο χρόνος τρέχει σε βάρος μας. Η Λαμπεντούζα μάς το φωνάζει.
3-493
Carmen Romero López (S&D). – Señor Presidente, ésta es una voz también para aplaudir que la señora Ashton haya
estado en Túnez y vuelva la semana que viene a Egipto.
¿Qué puede hacer Europa, como ha dicho el anterior interviniente? Es muy importante dar esta clara señal de apoyo en
este momento a estos países. Europa es el aliado natural de los países mediterráneos, por su vecindad y por su historia.
Éste es el momento de que les digamos cuánto nos importan, el giro copernicano que ellos están dando a la política de
vecindad y cuánta esperanza suscita este nuevo Mediterráneo que han alumbrado los jóvenes egipcios y tunecinos ante
nuestra sorpresa e incredulidad.
Acompañemos ahora esta transformación, como han dicho otros intervinientes. Acompañémosla, sobre todo, desmontando
el aparato represivo –porque sigue la dictadura, aunque se haya ido el dictador–, levantando el estado de emergencia y
apoyando a los demócratas para que este proceso verdaderamente sea esta hora de Europa, se consolide de verdad esta
democracia y se inaugure una nueva asociación.
No es gratuito lo que se ha dicho sobre la necesidad de adaptar los instrumentos. Es que se ha borrado una página y
empezamos otra diferente.
3-494

112 16-02-2011
Boris Zala (S&D). – Aj v kontexte toho, čo hovoril tu pán Verhofstadt, je celkom zrejmé, že sa egyptským
demokratickým opozičným silám nepodarilo zorganizovať jednotnú reprezentáciu revolučných síl z ulice. Vyhnať
diktátora je jedna vec a realizovať demokratický režim je vecou druhou.
Jedna z podstatných skúseností revolúcií z roku 89 v strednej Európe bola schopnosť okamžite vytvoriť reálnu
organizáciu, ktorá by reprezentovala demokratické sekulárne revolučné sily.
Tu je niekde priestor, kde by Európska únia mala pomôcť. Možno, že je to dôležitejšie ako finančné a iné veci. Tie sú
dôležité v ďalšej fáze.
Kto si v túto chvíľu sadne za stôl a bude reálne diskutovať s armádnym vedením? Kto pôjde reálne do volieb ako
reprezentant týchto demokratických síl? Táto otázka nie je rozhodnutá a tu niekde by Európska únia mohla pomôcť. Ak sa
to podarí, potom nemusíme mať obavy, že v Egypte bude iránska cesta, ale opačne, môžeme mať istotu, že v Iráne sa
zrealizuje egyptská cesta.
Rečník súhlasil s tým, že odpovie na otázku položenú zdvihnutím modrej karty (článok 149 ods. 8 rokovacieho poriadku).
3-495
Richard Howitt (S&D). – Mr President, I would like to say to my friend Mr Zala that I very much benefited from what he
has said about his personal experience of being in a revolution. Mr Zala, there are two questions in this debate I would like
your views on. To the people on the ground, if foreign countries fail to speak out for democracy, does that not help
extremism, rather than hinder it? If foreign countries do speak out for democracy, is that seen as interference and
inappropriate? I would appreciate your views.
3-496
Boris Zala (S&D). – Ďakujem pekne za otázku. Ja si myslím, že dnes aj skúsenosti z revolúcií voči diktátorským režimom
sú dosť univerzálne na to, aby sme sa museli báť, že by sme našimi radami zasahovali do vnútorných vecí iných krajín.
Nepochybne aj u nás v osemdesiatom deviatom sme vedeli a konzultovali sme
s mnohými ľuďmi zo zahraničia. Mohli sme sa oprieť o naše historické skúsenosti. Je množstvo a množstvo vecí, ktoré je
možné v týchto krajinách poradiť, a myslím si, že ak tá rada bude rozumná, tak je akceptovateľná.
3-497
Laima Liucija Andrikienė (PPE). – Mr President, considering the enormous importance of developments in Egypt to the
whole region, and EU relations with that part of the world, it is very important that we show our timely attention and
interest and take a pro-active role rather than a reactive one.
When a nation – Egyptian or any other – comes together to claim its right to democracy, the EU should offer to help its
people to transform their dream into reality.
Taking into consideration that the constitution is suspended, Parliament dissolved and presidential elections scheduled
later this year, it is very important to ensure that free and fair elections are granted in this country. People will exercise
their right to free media and freedom of expression.
At the same time, we face a risk that if elections are held without the foundations of deep democracy being laid, then yes,
it is possible that extremists will triumph.
3-498
Zuzana Roithová (PPE). – Vážený pane komisaři, vřele podporuji všechny kroky vysoké představitelky, které pomohou
Egyptu bez dalšího krveprolití dospět k demokracii a prosperitě. To ale neznamená zavřít oči před narůstajícím násilím,
které radikální muslimové páchají nyní na Koptech. Jsem v kontaktu s Evropany i Čechy, kteří Koptům pomáhají, ale i oni
doslova riskují své životy. Evropská unie musí nahlas žádat egyptskou armádu, aby exemplárně potrestala
pronásledovatele křesťanů. Současně by Evropská unie měla aktivně pomoci ohroženým Koptům dostat se dočasně do
bezpečné země.
Dovoluji si Vás požádat, abyste navrhl Radě institut dočasné ochrany podle směrnice 2001/55/ES, který by Koptům
umožnil zachránit si životy do doby, než bude Egypt pro ně bezpečnější vlastí. Můžete se o to, pane komisaři, zasadit?
3-499
Simon Busuttil (PPE). – Għandna bżonn tliet affarijiet minn issa ’l quddiem. L-ewwel nett għandna bżonn għajnuna
immedjata waqt iż-żmien ta’ tranżizzjoni sabiex ngħinu lill-Eġittu, bħalma rridu ngħinu lit-Tuneżija, jimxu lejn
demokrazija sħiħa u stabbli. It-tieni; għandna bżonn pjan fit-tul – jiena nsejjaħlu ‘Marshall Plan’ – għal kull pajjiż illi,
bħat-Tuneżija u l-Eġittu, qiegħed biħsiebu jimxi fuq it-triq tad-demokrazija, biex nuru illi aħna qegħdin hemm biex ngħinu
lil dawk li għażlu d-demokrazija, u li bid-demokrazija jaqbillek.
Fl-aħħar nett, għandna bżonn reviżjoni sħiħa tal-politika tagħna dwar il-Mediterran. Irridu napprezzaw u nammettu illi lpolitika
tagħna tal-Mediterran ma kinitx viżjonarja biżżejjed biex tifhem u tapprezza dak li seta’ jiġri fil-pajjiżi Għarab, u
dak li fil-fatt seħħ.
3-500

16-02-2011 113
Ioan Mircea Paşcu (S&D). – Mr President, last time some of us voiced our frustration over the mild tone of our public – I
repeat, public – pronouncements, not activity, on the events in Egypt before Mubarak’s resignation. Of course, in her
position, Lady Ashton is caught between a rock and a hard place, but if we want the EU’s voice to be heard it must be loud
enough to be heard.
Coming back to Egypt, based on my own experiences as a Romanian, I would expect the real difficulties to be only just
starting. Far from solving their concerns, the departure of the former President will complicate and multiply the problems
facing Egyptian society. Some of those problems, like the army not fulfilling the promise to organise free elections at the
set time or the denunciation of the Treaty with Israel, will affect us directly.
Nevertheless, I am encouraged by our willingness to try, through constant contact with the local authorities, to anticipate
such problems and prepare to intervene with the most appropriate means.
3-501
Alexandra Thein (ALDE). – Herr Präsident, liebe Kolleginnen und Kollegen! Ich komme aus Berlin, und die ganze Welt
hat sich damals mit uns Berlinern gefreut, als die Grenze in unserer Stadt fiel und die Grenzen sich überall in Osteuropa
öffneten. Jetzt, im Fall Ägyptens, haben wir zu spät, zu zurückhaltend und vor allem zu wenig emotional reagiert. Wo war
unsere Freude? Jedes zweite Wort von uns war nur „Bewahrung der Stabilität“. Aber Freiheit ist das Wichtigste für jeden
Menschen auf der Welt.
Gerade wir Deutschen wissen, wovon wir sprechen. Das, was wir in Ägypten hatten, war keine Stabilität, sondern es war
Unterdrückung. Freiheit und Stabilität können jederzeit Hand in Hand gehen. Deshalb dürfen wir den Ägyptern nicht
vorschreiben, wen sie zu wählen haben. Sofern die Wahlen fair und demokratisch ablaufen, müssen wir das Ergebnis
anerkennen und dürfen uns nicht anmaßen – wie wir es damals in Palästina oder auch schon in Algerien getan haben –, zu
urteilen, ob wir die Gewählten anerkennen oder nicht. Wir müssen die Wahl anerkennen.
3-502
Franziska Katharina Brantner (Verts/ALE). – Mr President, I would like to say to Mr Füle that we really need to focus
on insisting on a transition to civilian government, and on making sure that the military regime now in place will fulfil its
promises.
I think that a committee has now been set up to work on the constitution, but there is not a single woman in it. That it is
rather a pity when we consider how many women – young women – were in the streets making sure that this democratic
transition, this revolution, includes the whole of society. So, we need to support them, we need to demand, when you go
there and when Baroness Ashton goes there, to meet with women: to meet not only those who might be called ‘the usual
suspects’ but also those who were involved in the revolution and whose voices are not so often heard.
We have to insist on all prisoners being released and on an investigation being conducted into the violence that has
occurred. Lastly, I think that Baroness Ashton is right: this is a time to think big. This is about EU trade, about visas, about
money – and it is about courage.
3-503
Struan Stevenson (ECR). – Mr President, at the beginning of this debate, the Commissioner praised the courage of the
young people who took to the streets in Egypt and Tunisia and created the uprising.
Hundreds of thousands took to the streets in Teheran and other cities in Iran on Monday and were brutally suppressed.
They were crushed. One young student was killed. Others have been tortured and taken to prison where they will no doubt
be executed for trying to rise up against that fascist regime.
Why do we never say anything to encourage them? Why are we like rabbits caught in the headlights when it comes to
dealing with the Mullahs in Teheran? Why do we say nothing to condemn the brutal psychological torture and siege of the
3 400 opposition Iranians in Camp Ashraf? It is time we took action and showed that we support the Iranian opposition.
3-504
Νικόλαος Σαλαβράκος (EFD). – Κύριε Πρόεδρε, με τις πρόσφατες λαϊκές εξεγέρσεις και όσες άλλες απειλούνται στη
μεσογειακή περίμετρο της Αφρικής πρέπει να προβληματιστούμε βαθύτερα. Πρέπει να δούμε ποια είναι η μήτρα των
εξεγέρσεων αυτών· αν είναι η φτώχεια, η θρησκεία, η αδικία, η διαφθορά, η έλλειψη δημοκρατίας και ελευθερίας· τι
ακριβώς θέλουν οι άνθρωποι αυτοί οι οποίοι εξεγείρονται κατά των καθεστώτων, τα οποία μέχρι προχθές ψήφιζαν και εδώ
και 30 και 40 χρόνια τα είχαν σαν οδηγό και κυβερνήτη τους.
Παρατηρώ ότι εμφανιζόμαστε στην αίθουσα αυτή να θεωρούμαστε ότι εμείς είμαστε το άντρο και ο ναός της πλήρους
δημοκρατίας. Η πρώτη λύση που δίνουμε είναι χρήματα. Μα χρήματα είχαν και τα εξαφάνιζαν μερικοί επιτήδειοι! Πρέπει
όμως να δούμε ότι το θέμα είναι η γεωπολιτική αστάθεια, οι ανακατατάξεις που μπορεί να φέρει στην περιοχή, οι
επιπτώσεις των λαϊκών αντιδράσεων και οι νέες ισορροπίες που θα προκύψουν.

114 16-02-2011
3-505
Štefan Füle, Member of the Commission. − Mr President, I should like to thank the honourable Members for their valuable
comments and questions. I have very much appreciated today the opportunity to exchange views on the events in Egypt
and on the best response to them. I have heard a lot of constructive remarks and proposals and I will pass on your
messages to the Vice-President of the Commission/High Representative for Foreign Affairs and Security Policy.
We will reflect together on how best to address these issues and we will keep them high on the priority list as our response
to Egypt develops. Let me assure you that, through the ongoing review process, we will address comprehensively both
important elements: firstly the transition and reform needs of the countries concerned, but also, secondly, the strategic
reflection of these tremendous and historic transformations in our neighbourhood area and our neighbourhood policy. This
House has an important role to play to play in that.
The Egyptians have proven their ability to take their future into their own hands. They ask for democracy, they ask for
socio-economic reforms, and the European Union must be able to lend its full support to the democratic reform process.
As I have said, these are still early days, but the European Union is fully mobilised to listen and react to the demands
coming from the Egyptians themselves.
3-506
Seán Kelly (PPE). – Mr President, I would like to compliment you on the way you handled catch-the-eye today. It was the
first time I have heard the names being called out in advance, when the number of speakers was limited, so that other
Members who would not be able to speak could go about their business. I did not ask to be included in catch-the-eye in
this debate, but I did note what you did and I hope other Presidents will emulate it.
3-507
Πρόεδρος. – Η συζήτηση έληξε.
Γραπτές δηλώσεις (άρθρο 149)
3-508
Mariya Nedelcheva (PPE), par écrit. – Les autorités égyptiennes ont projeté de faire réviser la constitution du pays. Un
groupe de juristes a été mis sur le coup et disposera de 10 jours pour mettre sur la table des propositions de modification.
C’est une très bonne nouvelle. Les articles les plus controversés, notamment sur la non-limitation du nombre de mandats
présidentiels, sur les conditions restrictives de candidature à l’élection présidentielle, sur le mode de supervision des
élections ou encore sur la limitation des possibilités de recours après des élections législatives, devront être revus. La
transition démocratique est donc en cours. Mais la révision de la constitution n’est pas le seul chantier auquel il faut
s’atteler. Le bien-être économique ainsi que la cohésion sociale sont des conditions sine qua non à l’émancipation d’un
peuple et au bon fonctionnement d’un pays. De son côté, l’Union européenne ne peut rester sans rien faire face à ces
changements. Après avoir salué la transition démocratique, Mme Ashton devra revoir les accords de partenariats vers le
haut en remettant l’État de droit, la justice et la défense des droits de l’homme au centre des préoccupations. Ces valeurs
ne peuvent être jetées aux oubliettes sous prétexte d’une recherche de stabilité de nos relations.
3-509
John Attard-Montalto (S&D), in writing. – It is essential to define the role of the EU in the turmoil taking place in many
Arab countries in general and Egypt in particular. The turmoil has taken everyone by surprise and it does not seem that any
contingency plan was made for such an eventuality, which is not localised but widespread. The socio-political base
provoking the changes in the Arab world is not dissimilar across those countries which are now in transition to what we
hope will be a democratic environment.
Baroness Ashton is on record as stating that the EU has a ‘democratic calling’ to listen to people who want change – and
we are witnessing a changing world because what will happen in the Arab countries will have an effect on political, social
and economic issues worldwide. One particularly important issue is that of security and stability, and there is no doubt that
the ‘democratic calling’ concerns countries mostly considered as being allied with others that currently have democratic
political systems. At this point, it is not known where the democratic transitional process will lead or what position will be
taken by the traditional democracies and especially the EU.
3-510
13 - Ο νόμος για τα μέσα ενημέρωσης στην Ουγγαρία (συζήτηση)
3-511
Πρόεδρος. – Το επόμενο σημείο στην ημερήσια διάταξη είναι η δήλωση της Επιτροπής σχετικά με το νόμο για τα μέσα
ενημέρωσης στην Ουγγαρία.
3-512
Neelie Kroes, Vice-President of the Commission. − Mr President, I am pleased to inform you that, when the plane was
touching down this morning in Strasbourg, I got the good news that the Hungarian Prime Minister has agreed to amend the

16-02-2011 115
media law so that it complies with all aspects of EU law that we, the European Commission have raised, including the
concerns raised regarding the Charter of Fundamental Rights.
They assure me that the amendments will be adopted by the Hungarian Government at its next session. The body language
of the representatives of the Hungarian Government gives me the feeling that this is correct and that it will be tabled in the
Hungarian Parliament within the coming days.
The four areas where the Hungarian authorities agreed to amend their law are the following.
Number one: balanced coverage. The amendments agreed would limit the balanced reporting requirements to
broadcasting, as in other Member States, and would no longer apply those requirements to on-demand audiovisual media
services or the written press. Moreover, any restrictions on broadcasters would need to respect the principle of
proportionality. Of course the Commission will monitor the way that principle is translated into secondary law.
I mentioned four areas. The second one is the country-of-origin principle. The amendments agreed would mean that
foreign broadcasters could no longer be fined for breaching the Hungarian media law’s provisions on protection of minors
or incitement to hatred. Instead the Hungarian authorities could suspend transmission of such services on Hungarian
territory, which is in line with the AVMS Directive.
What does that mean? It means that broadcasters legally established and authorised in other Member States, and compliant
with the laws of those countries, would be free to broadcast to Hungary without running the risk of being subject to fines
by Hungarian authorities.
Number three: media registration. The amendments agreed would mean that audiovisual media service providers would
have to register only after they begin offering their services, and that is in line with the directive. It means that audiovisual
media service providers and publishers would no longer be subject to prior authorisation by the Hungarian authorities.
Number four: offensive content. Additionally, the Hungarian Government agreed to amend another provision of its media
law that raised concerns with respect to the freedom of expression. A provision of the media law specified very broadly
that media content may not cause offence, even by implication, to individuals, minorities or majorities. The amendments
agreed would limit the prohibition to discriminatory treatment. Moreover those provisions would no longer apply to media
service providers established in other EU countries.
We will work closely with the Hungarian authorities to make sure that the agreed changes are now adopted into Hungarian
law and applied in practice. We will continue to monitor the situation, but that is quite clear. Needless to say, the
Commission is also verifying the national rules implementing the AVMS Directive in other Member States and will raise
similar concerns where necessary. The Commission does not shy away from using its powers. It does not shy away from
defending media freedom and pluralism when it is needed, and the present case hopefully pre-empts and proves that.
I can assure you that the Commission acknowledges and shares the concerns that many of you and parts of civil society
have about the general state of the media in Europe. I am ready to go further and take action in the matter of media
pluralism within the EU competences, of course respecting subsidiarity.
The Commission not only has a duty, but also a sincere interest, in facilitating the dialogue amongst stakeholders and
policymakers at a European level. The changing structure of the media landscape in Europe causes concern for the future.
It brings opportunities but also wider risks for media pluralism beyond the ownership use. It is quite clear that we need an
approach to measuring media pluralism in a broad sense; one that will bring together legal, economic and social aspects,
rather than treating them quite separately, as has often been the case up until now.
Therefore, I intend to establish a multi-stakeholder group and ask them to address the challenges for the media at present
and in the future, including the situation of media pluralism in Europe. Since you know that I value your input very much,
the European Parliament will be represented in the group of experts, if you will accept that invitation. I will announce
details quite soon. The group will be asked to advise me on the next steps to be taken concerning the media landscape and
I am fully committed to taking concrete action within all the competences that I have.
3-513
Marco Scurria, a nome del gruppo PPE. – Signor Presidente, onorevoli colleghi, partecipo alla discussione con un po' di
imbarazzo, perché il Commissario ci ha praticamente detto che è inutile svolgere questo dibattito in quanto manca la
ragione del contendere.
Non ci troveremmo in questa situazione, se gli altri colleghi ci avessero ascoltato quando in precedenti occasioni – riunioni
di commissione e discussioni in quest'Aula – avevamo richiesto di aspettare un po' di tempo visto che in fin dei conti il

116 16-02-2011
governo ungherese si era sempre dimostrato disponibile a venire incontro alle osservazioni della Commissione europea – e
sarebbe stato strano il contrario, visto che l'Ungheria ricopre attualmente la carica della Presidenza dell'Unione europea.
Ma si è voluto andare avanti ugualmente forse – anzi, sicuramente – a causa di elementi ideologici e politici, decidendo
che questa discussione doveva svolgersi. Sono state presentate delle risoluzioni che dovrebbero essere poste in votazione
domani. Probabilmente bisognava avere più accortezza e dimostrare maggiore fiducia in quei governi eletti
democraticamente dai popoli, a cominciare da quello ungherese, eletto dal proprio popolo con una percentuale talmente
ampia da non avere certamente bisogno di manipolare i media per ottenere consensi nel proprio interno.
Personalmente ritengo che la cosa più utile da farsi sia quella di invitare i nostri colleghi socialisti e liberali, che hanno
presentato risoluzioni di un certo tipo, a ritirarle, evitando così di coprirsi di ridicolo e lasciare che questo Parlamento torni
ad occuparsi dei reali problemi dei cittadini europei. Naturalmente ringrazio la Commissaria per il lavoro svolto.
3-514
Claude Moraes, on behalf of the S&D Group. – Mr President, the Socialist and Democrat Group of course welcome the
advance in the four key areas of balanced information, the country-of-origin principle, and so on. Commissioner, of course
we welcome it. That was the text of our resolution; that was the pressure we were placing on you and the Hungarian
authorities to deliver.
First of all, I have to ask you about the timing. Was it purely coincidence, as you were waiting in the airport as you said, or
was it the fact that pressure by this Parliament has brought forward four key amendments in the four key areas we asked
for? Please let us know those concessions have been secured. Of course the Parliament has still not been able to see the
text of the negotiations between the Commission and the Hungarian authorities; therefore we require more time to fully
state our position on the matter. However, it seems clear that negotiations have not fully addressed many other serious
concerns of this Parliament and, of course, of our Socialist and Democrat Group.
Crucial issues still unanswered include the composition and time frame of the media authority and of the Media Council,
which are politically homogenous and still exert pervasive and centralised governmental, judicial and political control on
all media. We need answers on where we go on this crucial issue. Furthermore, it is regrettable that the Commission has
not acted upon the recommendations of Parliament, the Council of Europe, the Commissioner, and the OSCE for example,
on the violation of the principle of confidentiality of journalistic sources, extremely disproportionate sanctions, and
abolishing the political and financial independence of public service broadcast media.
There is a list, Commissioner, which you know of, which still needs to be answered and we need these questions to be
answered, preferably in this debate. Obviously we commend the Hungarian authority’s willingness to amend the
legislation. We also encourage the implementation of amendments to address the outstanding areas of concern for all of us
in this Parliament, whilst fully embracing the spirit of the European Charter of Fundamental Rights and, in particular,
Article 11, which protects the freedom of expression. We would like further answers on whether you believe Article 11
has been fulfilled. We must involve civil society and stakeholders to uphold principles of transparency and accountability
and to ensure best practice.
Commissioner, we tabled a resolution for our group because we wanted the concessions that you have already announced,
but we want more. Democracies are built upon the principle of a free and independent media. We make no apologies
within our group for firmly defending this principle and we will do everything in our power to protect it, for Hungarians
and all EU citizens.
3-515
Renate Weber, on behalf of the ALDE Group. – Mr President, in the past in this Parliament we have discussed cases when
different governments have shown their desire to control the media, but the attempts never went as far as in the case of the
Hungarian media law, where from television to radio, to the written press, to on-demand media, bloggers, everything is
controlled, from registration to performance and suspension.
When we, the Liberals and the Democrats, the ALDE Group in this Parliament, first raised our voice against this law, we
were accused of being politically motivated. However, experience has shown that we were right and today even the
Hungarian Government admits that something is very wrong with this law. Therefore several amendments are envisaged.
We trust the Commission that this is indeed the Hungarian position, hoping to receive it in writing, and we will closely
follow the changes.
Nevertheless, the four areas requested by the Commission are only a part of a much bigger picture. Other aspects must be
changed as well: the enormous control powers vested in the hands of a politically appointed person who has been heading
two media control authorities for nine years, the lack of protection of journalists’ sources and the lack of effective judicial
remedy, to name just a few. After all, not only our critics, but also the European Commission itself, will have to answer to
the Hungarian and European civil society and journalists to say why the OSCE and the Human Rights Commissioner of
the Council of Europe have also harshly criticised the aspects I have just mentioned.

16-02-2011 117
We cannot all be politically motivated. Quite the opposite, we are motivated by a genuine interest to see that media
freedom is a reality for the benefit of our citizens.
3-516
Judith Sargentini, namens de Verts/ALE-Fractie. – Mijn eerste vragen zijn voor commissaris Kroes. Mevrouw Kroes, de
richtlijn audiovisuele mediadiensten spreekt van een onafhankelijk regulerend orgaan. De nieuwe Hongaarse mediaautoriteit
en de mediaraad die op vage gronden zware sancties kunnen opleggen, worden eenzijdig bezet door aanhangers
van de regeringspartij. En dat in een al zeer gepolariseerd politiek klimaat.
Waarom heeft de Commissie geen bezwaar gemaakt tegen dit gebrek aan onafhankelijkheid? Waarom heeft u de
bevoegdheden van de autoriteit en de Raad, die zich volgens mij binnen de werkingssfeer van het Europees recht bewegen,
niet voluit getoetst aan het Handvest van de grondrechten? U, mevrouw Kroes, heeft de Hongaarse regering nu zo ver dat
zij vier wijzigingen doorvoert. Voor de buitenlandse pers, voor de audiovisuele media, maar niet voor de kranten. En u zult
zien dat Orban en de zijnen triomfantelijk zwaaien met het goedkeuringsstempel, met uw vlag uit Brussel. En dat zij
daarna ongestoord doorgaan met het prediken van intolerantie, met het belasteren van filosofen, met het verbieden van een
gaypride. En dat allemaal, terwijl dat land Raadsvoorzitter is! U moet daar diep ongelukkig bij zijn.
En dan de collega's van de PPE-Fractie, die in hun resolutie zeiden dat er niets aan de hand was, die de critici van de
mediawet beschuldigen van manipulatieve en politiek gemotiveerde commentaren. Dat is nogal een verwijt, ook naar de
OVSE en naar de mensenrechtencommissie van de Raad van Europa. Het is nogal een verwijt, terwijl wij weten dat zelfs
mijnheer Orban intussen heeft ingezien dat er wat aan zijn mediawet moet worden veranderd. Het doet mij denken aan
Stalinistische tijden, waarbij er één persoon uit een foto werd weggetoucheerd.
U hoort samen met ons en de OVSE de Europese waarden te beschermen en geen machtsmachine te worden.
De spreker is bereid een "blauwe kaart"-vraag te beantwoorden (artikel 149, lid 8, van het Reglement)
3-517
Krisztina Morvai (NI). – Hát megérdemli a Fidesz-kormány azt, ami most történik, hogy a baloldaliak Martin Schulztól,
Cohn-Benditen át a többiekig mind tapsolnak Önöknek, és kedves baloldali képviselőtársaink adják Önöknek a leckéket
demokráciából. Hadd kérdezzem meg Öntől, hogy mit üzen a baloldali pártoknak, például az MSZP-nek, amelyik kilövette
az emberek szemét 2006-ban Magyarországon. Milyen garanciája van a magyar nemzetnek arra, hogy az Önök baloldali
pártja kormánya által ilyesmi nem történhet meg, és nem fogják a tüntetéseket szétverni, ahogy tették 2002 és 2010 ... (Az
elnök megvonta a szót a képviselőtől.)
3-518
Judith Sargentini (Verts/ALE). – Mr President, I do not think that the independent media creates violence and I do not
see the relevance of this question, but I thank the asker of the question for her question.
3-519
Zbigniew Ziobro, w imieniu grupy ECR. – Panie Przewodniczący! Wolność słowa jest wartością wielką – wiemy o tym
wszyscy – i dlatego należy ją poddać poważnej debacie. Niestety wydaje się, że ta dzisiejsza debata do takich zaliczona
być nie może. Wydaje się być pretekstem dla środowisk lewicowych do ataku na prawicowy, konserwatywny rząd
premiera Orbana.
Fakty są takie, że w Europie możemy wskazać wiele krajów, w których dochodzi do naruszania wolności słowa.
Wystarczy odwołać się do doświadczenia Polski. W Polsce – gdzie rządząca partia ma całkowitą, można powiedzieć,
większość we wszystkich gremiach rządzących, niemal monopol władzy, kontroluje rząd, senat, prezydenta, Krajową
Radę Radiofonii, organ nadzorujący media, ma wreszcie władzę w telewizji publicznej i przychylność największych
elektronicznych mediów – masowo wyrzucani są z pracy dziennikarze tylko dlatego, że mają poglądy konserwatywne i
prawicowe. Likwidowane są programy o charakterze konserwatywnym i prawicowym, jak choćby program „Warto
rozmawiać” redaktora Pospieszalskiego czy „Misja specjalna” redaktor Gargas. Rodzi się pytanie, gdzie jest pan Schulz
wtedy, gdzie panowie i panie są wtedy, gdy w Polsce dochodzi do tego rodzaju naruszeń. O tym rozmawiajmy, gdzie
dochodzi do realnych naruszeń, gdzie już do nich doszło.
Poseł zgodził się odpowiedzieć na pytanie zadane zgodnie z procedurą „niebieskiej kartki” (art. 149 ust. 8 Regulaminu)
3-520
Jörg Leichtfried (S&D). – Wenn ich Sie richtig verstanden habe, haben Sie gesagt, dass es in vielen Ländern Europas
Einschränkungen der Meinungs- und der Pressefreiheit gibt. Mich würde interessieren: Welche Länder meinen Sie und
was gedenken Sie persönlich dagegen zu tun?
3-521
Zbigniew Ziobro (ECR). – Dziękuję za to pytanie. Zwróciłem uwagę, że problem wolności mediów jest problemem
fundamentalnym. Jeżeli mamy się nad nim pochylać, powinniśmy go oderwać od sympatii politycznych, niezależnie od

118 16-02-2011
tego czy jesteśmy ludźmi o poglądach socjalistycznych czy konserwatywnych i prawicowych. Krótko mówiąc, jeśli są
usuwani dziennikarze z mediów tylko dlatego, że mają poglądy lewicowe, albo tylko dlatego, że mają poglądy
konserwatywne, powinniśmy protestować. Dzisiaj np. w Polsce usuwani są dziennikarze tylko dlatego, że mają poglądy
konserwatywne. Oczekiwałbym zasady solidarności od pana Schulza i od innych kolegów również socjalistów i osób o
poglądach lewicowych, by wtedy protestowali, bo to pokazuje, że chodzi nam o standardy, a nie o polityczne rozgrywki.
Chodzi nam o rzeczywistą troskę o wolność mediów. Protestujmy wobec takich sytuacji wszędzie, gdzie mają one
miejsce, nawet gdy mają miejsce teraz, np. w Polsce.
3-522
Rui Tavares, em nome do Grupo GUE/NGL. – Senhora Comissária, eu ouvi-a com atenção e francamente não sei se estou
decepcionado ou se estou chocado com o trabalho da Comissão porque ainda não entendi se foi voluntariamente ou
involuntariamente que a Comissão caiu na armadilha do Governo húngaro.
O Governo húngaro decidiu-se a discutir algumas concessões, alguns pormenores na periferia e nada de fundamental
mudou nesta lei. Não mudou a composição absolutamente desproporcionada e parcial da Comissão de Media, não
mudaram as multas absolutamente asfixiantes para os títulos de imprensa e não mudaram todas as coisas que levam à
censura e à autocensura dos media. Mas o que é absolutamente vergonhoso em algo que foi dito aqui é que, a partir do
momento em que a Comissão arrancou uma concessão para que as multas não se apliquem aos jornais e aos títulos
estrangeiros, tudo passou a ficar bem. Isto parece-me uma perversão fundamental dos princípios da Europa, pós-89, da
Europa pós-queda do muro.
O que ela queria dizer é que nós não abandonaríamos os nossos irmãos europeus de qualquer país à censura e à repressão à
liberdade de expressão. Aparentemente, a Comissão fê-lo, mas o Parlamento continuará a ficar de olho, agora não só no
Governo húngaro, mas também na Comissão, porque é nosso dever e é nossa responsabilidade não deixar cair este tema
como a Comissão vergonhosamente o deixou fazer.
3-523
Mario Borghezio, a nome del gruppo EFD. – Signor Presidente, non sarà certamente da ricordare come esaltante questa
pagina di storia parlamentare. Le critiche e gli attacchi piovuti puntualmente sul governo ungherese, in concomitanza con
la Presidenza dell'Unione europea, sulla presunta totale difformità della legge sui media ungheresi rispetto alla normativa
europea, si sono ridotti a quello che erano: un tentativo strumentale e specioso, tra l'altro informato totalmente da un
pregiudizio ideologico, che è tanto più vergognoso quando viene utilizzato nei confronti di un paese che ha oggi nel suo
DNA la lotta per la libertà – come peraltro lo ha avuto anche nella sua storia, che tutti ricordiamo molto bene.
Resta e pesa come un macigno sulle forze politiche che hanno promosso questo non esaltante dibattito la responsabilità di
una manovra certo di non alto livello politico, inficiata pesantemente da queste connotazioni di pura ideologia e che ha
anche il difetto di gettare un'ombra immeritata sulla Presidenza dell'Unione europea per la prima volta – questo sì un
grande fatto politico e storico – di un paese ex comunista, oggi insieme a noi nella libertà.
3-524
Simon Busuttil (PPE). – Mr President, in the light of the announcement made by the Commission today, it is clear that
this debate has been overtaken by events and that there is no longer any reason whatsoever to proceed with the vote on the
resolutions tomorrow.
I believe that those who expressed genuine concern about the media law in Hungary were entitled to a response. What I
find worrying is that this Chamber is increasingly engaging in crusades against individual Member States – that
coincidentally happen to have EPP governments – before the Commission has fully investigated the matter, let alone
reached its conclusions. Worse than that: in this case, this was done despite the fact that we had a clear undertaking from
the Hungarian authorities at the highest level that, should the Commission raise any concerns about this law, they would be
prepared to change it, as they did.
What exactly was the point of this debate? What is the point of the resolutions tomorrow, if not political
instrumentalisation? The EPP stands firm in its commitment to respect for human rights and the rule of law, regardless of
the Member State concerned. There is no question about that. However, it is not willing to single out individual Member
States and condemn them summarily before the due process of law has been completed. Once it has been completed, we
should respect it. When this issue first came up last month, I said that politicising this issue was not just attacking a
Member State, but was also undermining the EU Presidency. Today, I feel that we have also undermined our own
institution. That cannot be right.
I sincerely appeal to all groups to withdraw the resolutions that are up for vote tomorrow – not suspend them, not postpone
them, but withdraw them – because there is no longer any basis for proceeding with this vote.
3-525

16-02-2011 119
Maria Badia i Cutchet (S&D). – Señor Presidente, señora Comisaria, señores representantes del Consejo, permítanme
que empiece con una obviedad, pero es que a veces es necesario repetir obviedades: que la libre circulación de noticias y
opiniones independientes es la salvaguarda más importante en una sociedad democrática.
Ésta es la razón por la cual estamos hoy aquí. Si la preocupación mostrada en su momento por la OSCE, por el Consejo de
Europa, por varios Estados miembros y por una mayoría amplia de miembros de este Parlamento ha sido tan insistente es
porque estaban en juego –y están– las raíces vertebradoras de nuestro proyecto europeo.
Nosotros consideramos, en su momento, que esta ley húngara, que fue aprobada a toda prisa por el Gobierno del señor
Orbán, no estuvo acompañada de la suficiente reflexión y debía ser enmendada para adecuarse tanto a la regulación
europea como al espíritu fundamental expresado en los Tratados.
Agradecemos –y nos complace– ver y escuchar hoy a la señora Comisaria, que nos dice que el Gobierno húngaro está
dispuesto a enmendar la ley, pero la creación de una Autoridad de control de la información, cuyo consejo estaría
controlado políticamente solo por miembros del partido del Gobierno, corre el riesgo de ejercer un control político sesgado
y centralizado que forzaría inevitablemente a la censura y, lo que es peor, a la autocensura. Y la pregunta es: ¿van a
enmendar esta Autoridad?
Hemos compartido con usted, señora Comisaria y con la Comisión, toda nuestra preocupación por el pluralismo
informativo, el principio de proporcionalidad y los derechos fundamentales de libertad de expresión e información
establecidos en el artículo 11 de la Carta de los Derechos Fundamentales, pero las respuestas ofrecidas por el Gobierno
húngaro aceptando enmendar dicha ley deben ser supervisadas para asegurarnos de que los cambios abordan con suficiente
profundidad las amenazas a los valores y derechos fundamentales que estas leyes plantean. Por ejemplo, lo que acabo de
decir de la Autoridad.
Insistimos en que la Comisión prosiga sus investigaciones, especialmente sobre las cuestiones que afectan a los derechos
fundamentales. Y perdonen, señores del Consejo y señora Comisaria, éste no es un problema político, como algunos
quieren hacernos ver. Ésta es una cuestión de defensa de los valores de nuestra Unión Europea y del respeto a las leyes de
la Unión Europea.
No lo duden, éste y no otro es nuestro empeño y nuestro trabajo aquí.
3-526
Morten Løkkegaard (ALDE). – Hr. formand! Ja, det er lidt underligt at skulle stå her som borgerlig-liberal helt ind til
benet og blive beskyldt for at være venstreorienteret. Men det skal man altså også opleve. Det her handler overhovedet
ikke om at være venstre- eller højreorienteret; det her handler om pressefrihed. Og jeg kan ikke forstå, at mine gode
kolleger fra PPE-Gruppen gider at tage debatten op på den måde. Det er, synes jeg, en lille smule patetisk. Det her handler
heller ikke om Ungarn; det her handler om pressefrihed. Og jeg er glad for – og jeg vil gerne kvittere for – at den ungarske
regering har besvaret de spørgsmål, der er blevet stillet, så udmærket.
Når det så er sagt, så er der stadig problemer, og det har vi også gjort opmærksom på hele vejen igennem fra ALDE-
Gruppens side. Vi har stadig problemer med et regeringsudpeget medieråd, der skal vurdere, om der er tale om en
afbalanceret dækning. Vi har stadig problemer med, at man har en Kommission, som bør være traktatens vogter og
forholde sig til problemerne med Ungarns medielov. Det håber jeg selvfølgelig også, at kommissæren vil gøre. Jeg hæfter
mig ved, hvad vi skal gøre nu, og jeg hæfter mig ved, at kommissæren er kommet med et spørgsmål om et uafhængigt råd.
Det hilser jeg velkommen på vores vegne, og jeg vil gerne have, at kommissæren måske uddyber lidt, hvad det råd skal
beskæftige sig med.
3-527
President. − Colleagues, for those of you who do not know the procedure, a blue card is at the discretion of the President.
If I feel we do not have enough time for the debate then I do not give the floor. If I see later that we have cut down on
speaking time then I may give the floor again. So, when you raise a blue card, unfortunately I cannot always give the floor
to you. It will have to be at the discretion of myself and of the secretariat.
3-528
Helga Trüpel (Verts/ALE). – Herr Präsident, meine Damen und Herren! Es gibt überhaupt keinen Grund zu
Selbstgerechtigkeit auf Seiten der PPE. Dass es jetzt Veränderungen an dem ungarischen Mediengesetz gibt, gibt ja erst
einmal denjenigen Recht, die diese eingeklagt haben. Herr Orbán hat zu Beginn nicht dazu gehört.
Ich sage genau so deutlich, die Veränderungen, die es jetzt gibt, sind nicht ausreichend. Nach wie vor haben wir eine
Aufsichtsbehörde, die auf neun Jahre nur mit Fides-Mitgliedern besetzt ist. Das ist nicht vereinbar mit der Gesetzgebung
auf europäischer Ebene. Es gibt nach wie vor keinen Quellenschutz. Also handelt es sich nicht wirklich um ein
demokratisches Mediengesetz.

120 16-02-2011
Frau Kroes, Sie sind aus meiner Sicht zu kurz gesprungen, Sie haben offensichtlich mehr Interesse an Ruhe gehabt und
daran, dass die ungarische Ratspräsidentschaft nicht gestört wird, als an einem wirklich demokratischen Mediengesetz. Ich
darf Sie daran erinnern, dass antikommunistische demokratische liberale Intellektuelle wie György Konrad, Agnes Heller
und Michael Woida die europäischen Institutionen um Beistand angerufen haben. Das haben wir noch nicht erreicht. Ich
bin in der Tat der Meinung, dass dieses Gesetz wirklich demokratisch überarbeitet gehört.
3-529
Carlo Casini (PPE). – Signor Presidente, onorevoli colleghi, credo che il governo ungherese proprio in questa vicenda
abbia dimostrato una grande sensibilità verso l'Europa e verso i principi che ne costituiscono il fondamento. Infatti, subito
dopo l'approvazione della legge ungherese sui media, vi è stata una campagna scatenata dalle sinistre che ha usato la
formula "legge-bavaglio".
In realtà, soltanto coloro che hanno sperimentato il comunismo, il fascismo e il nazismo sanno cosa sia una legge-bavaglio,
mentre gli Stati democratici sanno che la libertà e il pluralismo dell'informazione sono costitutivi della democrazia: ma
vanno armonizzati con tutti gli altri poteri dello Stato di diritto e non devono ledere, in particolare, il fondamento della
democrazia, che è la dignità umana.
Ad esempio, la stessa Costituzione italiana, all'articolo 21, garantisce sì la libertà di informazione, ma proibisce
direttamente anche le pubblicazioni contrarie al buoncostume. La legge del '48 sulla libertà di stampa in Italia, che nessuno
ha mai contestato, stabilisce l'obbligo non già dell'autorizzazione bensì della registrazione di ogni pubblicazione, così
come fa la legge ungherese.
Le riserve che la stessa Commissione europea ha giustamente formulato non tolgono valore al finalismo dichiarato della
legge ungherese, e questo finalismo di rispetto della dignità umana è dimostrato proprio dall'atteggiamento che il governo
ungherese ha tenuto, aprendosi subito all'accettazione delle critiche e assumendo la responsabilità di cambiare la legge
secondo le indicazioni che gli sono state fornite. Anche l'affermazione che i diritti fondamentali dell'Unione europea
saranno iscritti nella Costituzione ungherese è riprova di questa fondamentale volontà dell'Ungheria di inserirsi nella
cultura europea.
In conclusione, non si capisce più l'utilità di questa discussione, se non a riconoscere all'Ungheria la "colpa" di aver
sostenuto democraticamente, con una maggioranza di due terzi, il governo e il parlamento. Ma questo è motivo di speranza
per l'Europa, non motivo di critica. Pertanto, grazie alla Commissione per il suo lavoro e grazie al governo ungherese.
3-530
Csaba Sándor Tabajdi (S&D). – Biztos asszony! Miniszter úr! A médiaszabadság korlátozására való törekvés általános
európai jelenség. Patriótaként kiváltképp sajnálom, hogy éppen a magyar médiatörvény adta azt a szikrát, amely kapcsán
fellángolt a vita az Európai Parlamentben és más európai intézményekben. Nem jó érzés ez. Az Európai Bizottság szigorú
kritikája térdre kényszerítette az Orbán-kormányt, amely decemberben még mereven elzárkózott a törvény bármiféle
módosításától. Most a Bizottság arra kényszeríti az Orbán-kormányt, hogy módosítsa a botrányossá vált törvényeket.
A lényeg az, hogy a Bizottság értékelése szerint a magyar médiaszabályozás ellentétes az uniós joggal. Nem csak az
audiovizuális irányelvet sérti, hanem az uniós alapszerződéseket és az Alapjogi Charta rendelkezéseit is. Az uniós kritika a
magyar jobboldal politikai veresége. Változatlanul érvényes azonban a négy európai parlamenti frakció által megtett
kifogások döntő része. Mind a Bizottságnak, mind az Európai Parlamentnek nagy figyelemmel nyomon kell követnie,
hogy a módosított magyar törvények milyen hatást gyakorolnak a magyarországi szólás- és sajtószabadságra.
Martonyi miniszter úrtól kérdezem, hogy mi indokolta, hogy az Orbán-kormány megszüntesse a korábbi médiatörvénynek
a médiakuratórium paritásos, 50-50% kormánypárt és ellenzék által delegált tagokból összeálló összetételét. Mi a
véleménye erről Neelie Kroes biztos asszonynak? Határozottan kérem a magyar kormányt, hogy ne keltse azt a
nacionalista látszatot, hogy a bírálatok Magyarországot érik. Kérem, hogy az Európai Bizottság mostani szigorú kritikája
után az Orbán-kormány tartson önvizsgálatot és hagyjon fel eddigi antidemokratikus kormányzati gyakorlatával. „Mert
növeli, ki elfödi a bajt” figyelmeztetett a jeles magyar költő, Illyés Gyula.
3-531
President. − Dear colleagues, what I said before may have caused some confusion. There will be no more blue card
questions in this debate. We do not have the time.
(Interjection from Mrs Morvai: ‘Shame on you!’)
What a life!
3-532
Tamás Deutsch (PPE). – Tisztelt elnök úr, tisztelt biztos asszony! Ahogy a mai vitánk kezdetén ön bejelentette,
megszületett a megállapodás a magyar kormány és az Európai Bizottság között a magyar médiatörvény több ponton
történő módosítását illetően. Egyetértek kollégáimmal: értelmetlenné vált az a politikai indulatoktól, elfogultságoktól – és

16-02-2011 121
ahogy szocialista és liberális képviselőtársaimat hallgatom –, esetenként gyűlölségtől motivált vita, aminek itt most a tanúi
vagyunk.
Az európai szocialisták egyik hozzászólója a közös európai értékek védelméről szól és annak érdekében fejtette ki az
álláspontját. Egy magyar szocialista klasszikust szeretnék idézni: „lárifári!”. Szó sincsen erről, kedves képviselőtársaim!
Egyszerűen arról van szó, hogy kettős mércét alkalmaznak megint az európai szocialisták, liberálisok, kommunisták és
zöldek. Martin Schulz frakcióvezető úrnak egy szava sem volt akkor, amikor Magyarországon a magyar szocialista
kormány egyik minisztere közvetlen politikai munkatársain keresztül arra adott utasítást, hogy egy neki kellemetlenkedő
újságírónak az autójába kábítószert helyezzenek el és ezzel járassák le. Martin Schulznak egy szava sem volt akkor,
amikor a magyar szocialista kormány egyik államtitkára azért indított büntető feljelentést egy magyar újságíró ellen, mert
az egy jogalkotási csalással kapcsolatban leleplező cikket írt, és ezt a magyar újságírót ezért rabosították. Guy Verhofstadt
liberális frakcióvezetőnek egy szava sem volt akkor, amikor magyar újságírók feltárták a magyar liberális párt tisztújító
kongresszusán a választási csalásokat, és ezután azoknak az újságíróknak a tévéjét hosszú időn keresztül bojkottálta a
magyar liberális párt. Ha ekkor nem említettek, nem emeltek szót a közös európai értékek védelmében, akkor a mai
megnyilvánulásaik hiteltelenek.
3-533
Tanja Fajon (S&D). – Pozdravljam, da bo madžarska vlada spremenila sporne dele medijskega zakona, kot tudi, da ste vi,
komisarka Kroesova, zadovoljna z napovedanimi spremembami.
Močno pa me skrbi, ker se moramo v Parlamentu dan pred načrtovanim sprejemanjem resolucije o medijskem zakonu
zanesti zgolj na zelo ohlapna sporočila, da nimamo nobenega podrobnega zagotovila madžarskih oblasti, kakšne bodo
dejansko spremembe. Zato me zanima, kako ste v nekaj urah lahko prišli do teh ugotovitev in ali so pri ugotovitvah
sodelovali tudi zunanji strokovnjaki.
Hitrost napovedanih sprememb daje tudi slutiti, da ne gre za vsebinske popravke, ampak le za kozmetiko, kar nikakor ni
sprejemljivo. Zakaj smo prav danes, ko je na dnevnem redu razprava, izvedeli, da bo vlada zakon spremenila v dveh tednih
in da je Komisija zadovoljna. Zdi se, da nekdo želi resno utišati skrbi Evropskega parlamenta, da tehnično delo, ki ga
napoveduje Madžarska, ne vodi v demokratične spremembe zakona v skladu z listino o temeljnih pravicah.
Tako kot Organizacija za varnost in sodelovanje v Evropi smo resno zaskrbljeni glede sestave in pristojnosti medijskega
sveta, saj gre za očitno močno širjenje državnega nadzora nad novinarji. Pozdravljam pripravljenost na dialog. Vendar pa
ponavljam, ne gre za napad na Madžarsko. Sem nekdanja novinarka - gre za zaščito novinarjev po vsej Evropi. In
razočarana sem, da se s spornim zakonom ne ukvarja tudi komisarka Redingova, pristojna za temeljne pravice.
In spoštovana komisarka, zanima me še nekaj: kakšna je vizija Evropske komisije o prihodnosti novinarstva v Evropi? V
Uniji rabimo neke minimalne kriterije, ki zagotavljajo svobodo in neodvisnost medijev in medijski pluralizem. Pozivam
vas, da se tega lotite čim prej, saj je danes že močno načeta svoboda medijev tudi drugod po Evropi in s tem posledično
kvaliteta medijskega poročanja.
3-534
Ivo Belet (PPE). – Ik denk dat wij allemaal ervan uitgaan dat het een goede zaak is dat de Hongaarse regering vandaag
alle twijfels wegneemt, als zou er in Boedapest geen vrije pers zijn en een gebrek aan mediapluralisme.
Met deze formele toezegging aan de Europese Commissie dat de nieuwe mediawet zal worden aangepast en expliciet in
lijn gebracht met de Europese fundamentele rechten, wordt gelukkig die onduidelijkheid weggenomen.
Het is alleen jammer, beste collega's, dat een debat over mediapluralisme in dit huis altijd verzandt in nationale
partijpolitieke spelletjes. Ik denk dat wij daar definitief van af moeten. En dit gezegd zijnde denk ik, mevrouw de
commissaris, dat uw nieuwe initiatief om een werkgroep op te starten over mediapluralisme een uitstekende zaak is en dat
wij daar als Parlement uiteraard bijzonder graag aan meewerken en op in zullen gaan.
Het is een prima opportuniteit om eindelijk au fond, ten gronde, te gaan kijken, in te gaan op de grond van de zaak,
mediapluralisme los van nationale emoties. Het is een prima initiatief om het medialandschap in de Europese Unie op een
objectieve manier door te lichten.
Laat mij tot slot nog één zaak duidelijk stellen: een Europees wetgevend initiatief om de media te reguleren, zoals
sommigen in dit huis morgen zullen vragen, is volgens mij helemaal de verkeerde weg en ik meen, commissaris, dat u het
op dat punt met ons eens bent.
3-535
Milan Zver (PPE). – Tudi jaz pozdravljam odločitev madžarske vlade, da bo dopolnila medijski zakon, čeprav menim, da
je bil ta množični napad na njo glede medijskega zakona krivičen in pa neutemeljen.

122 16-02-2011
Zakon je nastal v specifičnih razmerah, ki v zahodni Evropi niso vselej dobro razumljene. V vseh tranzicijskih državah je
bil medijski prostor v lastniškem, pa tudi v smislu politične naklonjenosti zelo asimetričen, neuravnotežen. Obvladovala ga
je levica. Zato je zahteva po večji uravnoteženosti medijskega poročanja v tranzicijskih družbah popolnoma normalna.
Pojem uravnoteženosti se uporablja v znanstvenem in političnem diskurzu že dolgo in v začetku je bil vezan ravno na
področje medijev. Tudi očitek o politični pristranskosti sestave medijskega sveta po tem zakonu je bil popolnoma
nekorekten. Po tem zakonu so člani izvoljeni kar z dvotretjinsko večino v parlamentu in velika večina evropskih držav ne
pozna tako demokratičnega mehanizma.
No, skratka, gospa komisarka, držali vas bomo za besedo, da boste še bolj skrbeli za urejenost medijske krajine v Evropski
uniji. Tega ne boste zmogli le s pregledom zakonodaje držav članic, ampak z bolj temeljito analizo dejanskih razmer, zlasti
v novih članicah, vključno z mojo Slovenijo.
3-536
József Szájer (PPE). – Mr President, on a point of order, I want to put a question to you.
Regardless of what you say, I am fighting for Members to be able to say what they want. However, in this House so far,
only the extreme right and the left have had the right to blue card interventions.
I think this is a one-sided way to conduct the sitting and would like to ask that the centre and the centre-right should also
have the right to put questions to the other speakers, because otherwise Members are not being treated equally.
3-537
President. − Mr Szájer, I do not give a blue card question to people according to which political group they belong. I give
them on the basis of who raised their blue card first.
As it turns out, in this debate, the first blue cards were raised by certain people, but then the time ran out, so I said that for
no-one – be they from the centre, right or left – would there be time for more blue card questions.
There are the one-minute interventions, for which we probably will not be able to take everyone either.
I wish there was the time. I wish there was the time for me to give everyone the floor, but I cannot. I apologise to you and
the others, but I assure you that this was not a political choice.
3-538
Sabine Verheyen (PPE). – Herr Präsident, sehr geehrte Kommissarin Kroes, sehr geehrte Vertreter des Rates! Ich möchte
mich zunächst bei Ihnen, Frau Kroes, dafür bedanken, dass Sie die Debatte so zügig aufgegriffen haben und in die
Verhandlungen mit der ungarischen Regierung gegangen sind. Vor allem aber möchte ich mich bei der ungarischen
Regierung bedanken, dass sie das gehalten hat, was sie in allen Anhörungen und in allen Diskussionen im Vorfeld und zu
Beginn der Debatten versprochen hat, nämlich dann, wenn Änderungsbedarf besteht, diese Änderungen auch adäquat
durchzuführen.
Medienfreiheit und Medienpluralismus sind wichtige Grundwerte in unserer Europäischen Union. Die Medien haben aber
auch eine ganz besondere Verantwortung in unserer Gesellschaft. Sie sollen die Persönlichkeitsrechte achten, sie dürfen
nicht diskriminieren und sind vor allem der Wahrheit verpflichtet. Sie bewegen sich nicht in einem rechtsfreien Raum.
Auch das ist ein großer Fortschritt im neuen Mediengesetz in Ungarn.
Die Medien genießen einen ganz besonderen Schutz, vor allem auch durch den geltenden Rechtsrahmen der Europäischen
Union. Die Kommission als Hüterin dieser Gesetze hat ihre Aufgabe in der Vergangenheit sehr gut gemacht. Die Debatte,
die wir heute führen, hätte sich erübrigt, wenn man mehr Vertrauen in die Arbeit der Kommission als Hüterin dieser
Gesetze gesetzt hätte. Denn dass das System funktioniert, zeigen die Ergebnisse, die uns heute mitgeteilt wurden, dass
nämlich Anpassungen in den Bereichen vorgenommen werden, in denen das Gesetz nicht hundertprozentig EU-konform
ist. Das ist ein großer Erfolg.
Ideologische Debatten, die hier gerade in diesem Kontext immer wieder aufkommen, sind meines Erachtens absolut fehl
am Platz. Es zeigt sich vielmehr, dass die sachliche und kooperative Auseinandersetzung mit den Streitpunkten auf der
Grundlage des geltenden Rechts im Rahmen der geführten Gespräche und Verhandlungen zu Klarstellungen beigetragen
und zu guten Ergebnissen geführt hat. Ich hoffe, dass auch die diversen politischen Gruppen ihre politischen Spielchen
sein lassen und die entsprechenden Entschließungen zurückziehen.
3-539
Kinga Gál (PPE). – Biztos asszony! Miniszter úr! A magyar kormány és a Bizottság a mai napon, ahogy hallottuk,
megállapodott a magyar médiatörvény módosításában, konkrét szövegben, azzal ellentétben, amit egyesek sugallnak. És
Önök mégis ragaszkodnak az értelmetlenné vált vitához. Nekem ez azt jelenti, hogy a médiatörvény csak ürügy, politikai
támadás a kétharmados többséggel rendelkező magyar kormány ellen. Miközben az Önök által jegyezett határozattervezet

16-02-2011 123
az információhoz való jogot kéri számon törvényünkön, szövegük csúsztatásokra és tárgyi tévedésekre épül, pontosan
ugyanúgy, mint mindaz, ami itt délután elhangzott.
Félrevezető. Nekem az információhoz való jog, kedves kollégák, a manipulálatlan, valós információhoz való jogot jelenti,
és ma délután is Önök ezt sértették. Önök érdekes módon csak olyankor állnak ki a szabadságjogok védelméért, amikor
azzal jobboldali kormányokat lehet támadni, de sajnálatos tény marad, hogy szocialista-liberális frakciók soraiból senki
sem aggódott az emberi jogok védelméért, amikor a magyar szocialista kormány idején 2006 októberében szó szerint
lábbal tiporták a szabadságjogokat Budapest utcáin, vagy amikor a szlovák szocialista kormány a kisebbségek
anyanyelvhasználatát büntette.
Akkor Önök mindent elkövettek, hogy ezekről a bizonyított komoly jogsérelmekről még csak vitázni se lehessen az
Európai Parlamentben. Nekem ez felháborító, kettős mércét jelent kedves kollégáim. Önök a törvény kapcsán a diktatúrát,
a többség zsarnokságát emlegetik. Nekem, aki gyermekként megélte Ceaușescu diktatúráját ez azt bizonyítja, hogy
Önöknek egyoldalú és sajátos a demokráciáról és a jogállamokról alkotott képük.
3-540
Alajos Mészáros (PPE). – Szeretném mély sajnálatomat kifejezni azzal kapcsolatban, hogy erre a mai vitára sor került,
hisz mindannyian tudjuk, hogy a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos félreértések és kérdések tárgyilagos tisztázásának
feladata az Európai Bizottságra tartozik, és ez folyamatban van. Értelmetlennek tartom, hogy a Parlament egy olyan
ügyben foglaljon állást, amelynek pozitív lezárása napokon belül megtörténhet.
Tisztában vagyok azonban azzal, hogy itt egy hisztériakeltő balliberális politikai kampány szereplői vagyunk, és hogy
maga a törvény végső soron milyen formát kap, már talán nem is mérvadó. A fontos, hogy politikai ellenfeleink a tőlük
már megszokott megalázó módszerekkel támadjanak egy olyan országot, ahol tavaly 8 éves szocialista kormányzás
garázdálkodása után a jobbközép politikai erők elsöprő győzelmet arattak és végre befejezhetik a gyászos kommunista
rendszer megmaradt romjainak eltűntetését.
Ide tartozik az újságíróetika és a médiakultúra körvonalainak újraszabása is. Kérdezem én: hol voltak ezek a progresszív
demokraták szerepében tetszelgő kritikusok akkor, amikor 2008-ban Szlovákiában Robert Fico baloldali nacionalista
kormánya elfogadott egy ellentmondásos, szankcióktól hemzsegő médiatörvényt? Igen, akkor is itt voltak, és tigrisként
védték az említett törvényt, amely nekik köszönhetően ma is érvényben van. Mélységesen elítélem és visszautasítom ezt a
kettős mércét, és felszólítom tisztelt kollégáimat, ne hagyjuk magunkat befolyásolni politikai uszítástól, és bízzuk a
probléma szakmai értékelését és lezárását az illetékesekre, a Bizottságra és a magyar kormányra.
Tudatosítsuk végre, kérem, hogy a sors elnöklő ország kormányát érő ismétlődő támadások egy egyébként is válságos
időszakban komoly veszélyt jelenthetnek az EU egységének és nemzetközi presztízsének megítélésében.
3-541
Jean-Marie Cavada (PPE). – Monsieur le Président, vous qui présidez l'Union, c'est un sujet si grave qu'il faut se placer
au-dessus des polémiques détestables que j'ai entendues dans cet hémicycle tout à l'heure, parce qu'il s'agit de la santé
d'une démocratie quand on parle de médias.
Monsieur le Président, je fais partie de ceux qui ont de l'admiration et de l'affection pour votre pays et pour le peuple
hongrois. J'entends bien que votre gouvernement et une partie de l'opinion souhaitaient un meilleur équilibre dans le
traitement de l'information et, objectivement, ils avaient raison. Mais on ne corrige pas une propagande par une autre
propagande. Je suis donc heureux, ce soir, mais je suis vigilant. Je suis heureux de voir que votre gouvernement a décidé
de revenir sur plusieurs points fondamentaux et de modifier la loi de décembre 2001 sur les médias. C'était nécessaire,
vous avez bien fait d'y venir. Je suis heureux aussi que vous reveniez à un meilleur respect de la Charte des droits
fondamentaux, dont votre peuple a toujours eu soif à travers l'histoire récente.
Je veux saluer le travail de la commissaire, Mme Neelie Kroes, et j'approuve la constitution de son groupe de vigilance
composé d'experts. Mais nous serons vigilants, car nous ressentons aussi qu'un certain nombre de points n'ont pas été
traités et, d'autre part, nous regarderons avec attention les détails des modifications législatives.
Pour conclure, je voudrais vous dire, Monsieur le Président de l'Union, que vous êtes les héritiers de la patrie de Liszt, de
la patrie de Kossuth, de la patrie de Joël Brand, le héros de 1940, de la patrie de Sándor Kopácsi et du colonel Maléter de
1956. Vous êtes les héritiers de Sándor Márai. Vous êtes les héritiers d'Imre Kertész. Alors ne nous décevez pas! Un
Hongrois a inventé un jeu magique, ça s'appelle le Rubik's Cube. Ne nous apprenez pas à nous, Européens, à jouer avec les
médias au Jobbik's Cube car c'est un jeu détestable.
3-542
Ildikó Gáll-Pelcz (PPE). – Ma megszületett a konkrét szövegű megállapodás a magyar kormány és az Európai Bizottság
között. A magyar kormány elolvasta – manapság, képviselőtársaim, nagy dolog –, megértette a Bizottság észrevételeit, és
ígéretéhez híven megváltoztatja a médiatörvényt, azaz a magyar kormány és a Bizottság jogszerűen és demokratikusan járt

124 16-02-2011
el, önök pedig itt ma politikai bolhacirkuszt csinálnak. Sajnos már nem először. Pedig az ok már nyilvánvalóan megszűnt.
Itt a magyar szocialista képviselőtársaim alaptalanul vádaskodnak, sőt másokat is felbujtanak. Otthon pedig egymás után
derülnek ki a milliárdos botrányaik.
Kedves háborgó képviselőtársaim! Önöket szándékosan megvezették! Magyarországon demokrácia van, s a médiatörvény
minden EU-s irányelvnek és elvárásnak megfelel. Végül pedig, képviselőtársaim, foglalkozzunk azokkal a dolgokkal,
amelyek megoldása égetőbb, mint a mostani politikai bolhacirkusz.
3-543
Mario Mauro (PPE). – Signor Presidente, onorevoli colleghi, pur accettando che coloro che hanno criticato così
fortemente la legge ungherese auspichino solo ed esclusivamente la libertà per i media, credo che dobbiamo anche
dimostrare rispetto per il lavoro svolto dalla Commissione e per i contenuti espressi dalla discussione in Parlamento. Credo
cioè che dobbiamo assumerci la responsabilità – per evitare una brutta pagina nella storia del nostro Parlamento – di non
votare domani, annullando semplicemente una risoluzione che si basa su contenuti non corrispondenti alla realtà, come ha
dimostrato l'intervento del Commissario.
Invito dunque anche il Consiglio e la Commissione a prendere contatti in modo informale con la Conferenza dei
presidenti, perché ci sia quello scambio di informazioni, necessario e indispensabile, che permetta domani all'Aula di
votare, prima ancora delle risoluzioni, la decisione di non procedere alla loro votazione, ponendo fine a dibattiti di
contenuto ideologico.
3-544
Victor Boştinaru (S&D). – Afirmaţiile dumneavoastră, doamnă comisar, confirmă că Parlamentul European a avut
dreptate când a atacat în termeni duri legea presei din Ungaria, iar guvernul ungar recunoaşte prin disponibilitatea de a
amenda, e drept doar în patru capitole, legea eşecul unui demers antidemocratic. În scrisoarea dumneavoastră recunoaşteţi
la final că veţi analiza această lege şi compatibilitatea sa, inclusiv cu dreptul european în general. Voiam să aud de la
dumneavoastră că vă veţi referi la Carta drepturilor fundamentale.
Am două întrebări pentru dumneavoastră, doamnă comisar, şi vă rog să răspundeţi. Cum este posibil să consideraţi că
standardele OSCE şi ale Consiliului Europei sunt prea înalte pentru Uniunea Europeană? Doi: dacă o ţară candidată la
aderare ar avea o lege identică cu cea ungară neamendată, ar putea încheia capitolul de negociere respectiv?
3-545
Jaroslav Paška (EFD). – U nás na Slovensku máme príslovie, ktoré hovorí, že dobrými úmyslami je často dláždená cesta
do pekla. Nechcem spochybňovať dobrý úmysel našich maďarských priateľov moderne upraviť pravidlá mediálneho
prostredia, ale súčasná diskusia potvrdzuje, že možno bolo treba niektoré ustanovenia nového zákona formulovať
citlivejšie.
Veľké množstvo zmien a reforiem, ktoré sa rozhodla maďarská administratíva v krátkom čase zrealizovať, však asi
spôsobilo, že na možné dôsledky niektorých ustanovení zákona sa trocha pozabudlo.
Podobne to bude zrejme aj s maďarským krajanským zákonom o dvojitom občianstve, ktorý nielen nám, Európanom, ale
aj našim zahraničným partnerom zrejme prinesie viaceré zbytočné problémy. Veď ako sa budú cítiť naši americkí či
kanadskí priatelia, keď sa im čoskoro budú po krajine premávať státisíce Ukrajincov či Srbov s európskymi pasmi
vydanými v Maďarsku vzdialeným príbuzným, potomkom obyvateľov bývalého starého Uhorska.
Neviem, možno aj pri prijímaní tohto zákona bol dobrý úmysel.
3-546
Andrew Henry William Brons (NI). – Mr President, one of the accounts of the Hungarian press law, says that it
prescribes ‘balanced coverage’, which sounds all right on the face of it. Another account says that it fines publications for
violating ‘public interest, public morals or order’. Now these concepts do sound very vague, meaningless and therefore
dangerous; almost as dangerous as concepts like xenophobia and racism, and whoever would think of legislating against
them?
However, before we cast stones at Hungary, let us look at the standards and broadcasting media in our own countries. The
BBC, also known as the British Brainwashing Corporation, acts in contempt of its charter’s obligations of impartiality, and
it excludes representatives of our own party, whilst giving gratuitously excessive publicity to the Establishment Safety
Valve Party. Our party is significant enough to be attacked routinely, but not significant enough to be invited on the
programmes. In 2006 it colluded with the government to trap our chairman into a jail.
3-547
Neelie Kroes, Vice-President of the Commission. − Mr President, a couple of the honourable Members asked an intriguing
question: is it a coincidence that today’s debate should coincide with the Hungarian Government’s decision? Well,
sometimes, Mr President, you need a small angel at your shoulder.

16-02-2011 125
For my own part, I prefer, when you invite me to come, to make clear what is at stake, to be able to come armed with facts
and figures. Is what has happened today a coincidence? The answer I will give to that comes, in a way, straight from my
heart.
We are talking about an entire procedure: it started at the end of December and we are now half way through February – so
it has taken a bit more than seven weeks. Well, in the light of the six years I have been in office in the European
institutions, that is quite speedy. My experience so far has been that things are rarely so speedy that I feel we can solve a
problem within seven weeks.
Having said that, the background to today’s outcome is fascinating. We have a combination of factors. Firstly, we are not
talking about this issue for the first time. You have invited me to discuss it before. You have been quite clear, so there has
been no doubt about what is at stake – no doubt about what every party in this House thinks on this question.
Secondly, we are talking about a very important issue. I do not need to explain to you that the issue of freedom of
expression and freedom of the press is what is at stake for the Commission; and that it would be ridiculous if we did not
make that a top priority with regard to defending democracy. Was it a coincidence that the previous item on the agenda
this afternoon was the situation in Egypt? You have been talking about creating democracy, so there is a clear thread here,
and you can be absolutely certain that the Commission is aware of that and is, indeed, doing its utmost to defend
democracy and to repair it where it may have been attacked.
The third issue is, of course, the Hungarian Presidency. Let us not be naive. Of course our friends in this Member State
within the family of Europe are aware that, for those in the chair, noblesse oblige. So from their side too there has been an
approach of doing their utmost to solve the problem. The final point I would make in this explanation, in so far as I can
offer one, is that the European Parliament has been crystal clear: you have been fighting and you have been keeping the
outside world informed via the press – via a free press, I would add. So do not underestimate your own role.
Having said that, for me the whole combination of factors is, at the end of the day, the explanation of why we have this
result at this point of time. Fundamental rights are the issue that has been at stake: there is no doubt about that. Anyone
who thinks that I am interested only in peace and quiet does not know me in the least, because I am fighting for
democracy. I do have a fair bit of experience and I have had a longer life in politics than most of you.
Let me touch, also, on a couple of the specific issues about which I was asked. What about the independence of the media
regulator? Our preliminary analysis of the Hungarian law concludes that the procedures for nominating and electing the
president and members of the media council are no different from those that are commonly accepted in Europe. We have
to acknowledge – whether it furthers our case or not – that the governing party holds a two-thirds majority, and that, in a
democracy, is a simple fact.
(Applause)
On the question of the application of Article 11 of the Charter of Fundamental Rights, we are applying the directive – the
AVMS Directive – and the Treaty, and that implies of course applying Article 11 of the Charter. So there is no doubt about
that.
Mr Moraes said there was no judicial review of decisions by the media authority. A decision by the Media Council, passed
in its capacity as an authority of the first instance, cannot be appealed via an administrative procedure. However, as
provided for in Article 163, an official decision of the Media Council may be challenged in court in accordance with the
provisions of the Code of Civil Procedure. The lodging of the appeal does not have suspensory effect but the code may be
invoked to suspend the execution of the decision.
Ms Weber said that the protection of sources under the Hungarian media law is insufficient. If we take press freedom as a
basic European principle, that should be the starting point and the ultimate end in all our thinking on this subject. I have
always defended press freedom at European level and I will continue – and I promise you the Commission will continue –
to promote it untiringly. The right of journalists to protect their sources is one of the main principles guaranteeing the
effective exercise of press freedom. Journalists should never be required to reveal their sources unless it is necessary for
them to do so for the purposes of a criminal investigation, and that principle is valid whatever the political climate. In fact,
it needs to be defended with more passion whenever the press and the media generally are in a weaker position, as is the
case nowadays.
The Directive on privacy and electronic communications currently in force requires the Member States to ensure the
confidentiality of communications. However, the directive does not apply to activities which fall outside the scope of the
EU treaties. That is to say that EU law does not apply to matters relating to public security, defence, state security or the
enforcement of criminal law and, moreover, under the principle of subsidiarity, Member States have the possibility of
taking measures that could restrict an individual’s right to privacy, in accordance with their own rules and with the

126 16-02-2011
European Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms. Any such restriction must be
necessary, appropriate and proportionate within a democratic society, and a Commissioner is not in a position to judge or
condemn such national doings, nor do I wish to do so.
On the matter of the absence of reference to Article 30 – and a number of Members have asked about that – I know that
many of you have complained that the Commission has not taken Article 30 fully into account when assessing the media
law. I should like to say loudly and clearly: that is simply not true. Although in its original proposal for the AVMS
Directive the Commission had included an obligation on the Member States to guarantee the independence of the national
regulatory authorities – and I know full well that your memory on such matters is excellent – that provision was not
supported by the Council and, despite strong support from the European Parliament, it was changed into the current
Article 30 of the AVMS Directive. The final wording of the AVMS Directive does not directly establish an obligation to
create independent bodies. It is not what we would have wished but it is what was written down in the text and we have to
accept it, albeit with regret.
The Hungarian authorities have agreed to delete the provision in question and add the following declaratory text to
Article 10 of the Media Constitution, and I quote: ‘It is the task for the entirety of the media system to provide authentic,
rapid and accurate information on such affairs and events’. So that will be the text after the changes.
I have to apologise that you did not receive the text, but I myself did not receive it or, at least, I had only the text that we
were negotiating and I could not distribute that to you. However, as soon as it is possible, I will supply you with the text.
Of course – while I hope you believe what I am saying and I would appreciate that – I imagine that, at the end of the day,
you want to see it in writing and have the opportunity to read it.
One of the issues that will make sense for you when you are making up your minds is that of the balanced reporting
requirements: as I said in my opening remarks, these will no longer apply to the written press or to on-demand audiovisual
media services.
On the question, which Mr Løkkegaard asked, of whether I am ready to propose legislation on media pluralism, I said in
my opening remarks that I am ready to take action in the matter of media pluralism within the existing EU competences.
There is no one-size-fits-all approach: that is clear to me, and the Hungarian case has made it even clearer. I will set up the
working group to which I referred, and I thank you for your willingness to join it, in order to discuss the challenges we are
facing, to make sure we have a comprehensive overview of the situation in Europe and, of course, to act accordingly –
including on the question of media independence. That should be one of the main priorities.
With regard to the position of the OSCE on the Hungarian media legislation, in relation to our own analysis, there is a
difference of legal bases, but the OSCE was quite clear and quite right in its conclusions. The main issues raised by the
OSCE concern the new Media Authority, in particular the long duration of the term of office of its members and the
regulation of the public service broadcaster. I have explained the Commission’s point of view here, and I think that the
terms of office of members of other broadcasting councils, for example in other Member States, range in some cases from
five to nine years. One example but it is not the only one, is the Rundfunkräte (public broadcasting boards).
The crucial thing – and this is my final remark – is the message from the Deputy Prime Minister that I received this
morning when I touched down, and I am certain that the Minister of Foreign Affairs will repeat the message that the
Hungarian Government wrote down for me, and for the Commission, stating what the position is.
During the seven weeks in which we closely cooperated, I had already been impressed by the input of my own staff who
had been working like hell. But I can assure you that both sides worked like hell and that they did their jobs not just in the
proper way but in a constructive way, in order to find a solution, because this is a very important matter, and we have to
find a solution.
3-548
Mario Mauro (PPE). – Signor Presidente, invito il Commissario, per una questione procedurale, a far pervenire stasera
stessa i testi cui faceva riferimento, quanto meno ai presidenti dei gruppi, affinché domani possiamo avere la maggiore
serenità possibile prima di esprimere il nostro voto.
3-549
Neelie Kroes, Vice-President of the Commission. − Mr President, as far as I am concerned the answer is a clear yes. The
Hungarian minister’s body language is also saying yes. That will be done as soon as possible.
3-550
János Martonyi, President-in-Office of the Council. − Mr President, please appreciate that I do not have to use my body
when I express myself.

16-02-2011 127
A couple of brief points on behalf of Hungary: given the fact that Commissioner Kroes’ answer was extensive and
exhaustive, and also concerned the composition of the media council, this was a specific question addressed to me which I
think has been answered correctly, so I can limit myself to a couple of points.
First and foremost, I would like to underline that Hungary is fully committed to the values, principles and the rules
enshrined in the Treaty, in the Charter of Fundamental Rights and in all other instruments of international law, be they
European or universal, on human rights.
The first harsh criticism of the media law was made prior to the adoption of the law. I make particular reference to the
comments made by the OSCE media representative. My simple wish was for the text to be read, studied and analysed, and
then for us to be told what could be wrong, what kind of doubts or concerns might arise with respect to the text, or indeed
with respect to the interpretation of the implementation of the law.
This was the reason why we immediately welcomed and supported the Commission, being the Guardian of the Treaty, in
its analysis of the text, and invited it to express its doubts or concerns. Now that is exactly what happened. The
Commission scrutinised carefully the law, made some proposals and all these proposals were adopted. I can only confirm
that the day after tomorrow there will be a cabinet meeting. We will adopt the text and we will submit it immediately to the
Hungarian Parliament and the amendments will be adopted as soon as is procedurally possible and will immediately enter
into force.
I would like to thank the Commission for its hard work, help and assistance, but I would also like to thank all of you who
made fair and reasonable comments and assisted us in this exercise, which I am convinced has been extremely important,
not only for ourselves, but also for the European Union as a whole.
I would just like to offer our help and full support to the working group the Commission is about to establish. This is in the
interests of Europe as a whole and we all want to participate in it and to help it as much as we can.
The only thing I regret is the excessive language which appeared in some of the political statements. As I said already
before, the law would have been adopted. Sometimes we had the feeling that we were being subjected to what the French
call ‘un procès d'intention’, a kind of ‘Schuldvermutung.’ I had the feeling that it was the presumption of guilt which was
being applied instead of the presumption of innocence which is, of course, a basic rule of any fair trial.
So sometimes these statements went beyond the limits of reasonable and fair political debate – a political debate which we
otherwise fully support, both domestically and at a European or universal level.
In fact, it was harmful to the interests of Europe as a whole – it was harmful to European integration. Now I believe that
we are hopefully over that. I just would like to confirm again our full respect and to testify to this I would just like to let
you know that it is our firm intention to incorporate the Charter of Fundamental Rights into the new Hungarian
Constitution.
Hungary will thus be the first country where the Charter of Fundamental Rights will be an integral part of the Hungarian
legal system. It will be applicable not only in the areas covered by Union law, but it will be at the top of the hierarchy of
the overall legal system and it will prevail over any other legislation or regulation, be it criminal law, be it about the media
or be it about any other subject.
That should give an assurance to all of you that the basic rules, the basic values and the basic principles which we all share
are, and will be, fully respected by my country.
3-551
President. − The debate is closed.
I have received six motions for resolutions 4 tabled in accordance with Rule 110(2) of the Rules of Procedure.
3-552
Πρόεδρος. – Η ψηφοφορία θα διεξαχθεί αύριο στις 12.00 το μεσημέρι.
Γραπτές δηλώσεις (άρθρο 149)
3-553
Csaba Sógor (PPE), írásban. – Képviselőtársaim állásfoglalásra irányuló indítványukban azt kérik, hogy az Európai
Bizottság (EB) az Alapjogi Charta rendelkezéseit is vegye figyelembe a magyar médiatörvény vizsgálatakor, ha pedig a
kormány záros határidőn belül nem módosítja a törvényt a kívánt módon, indítson kötelezettségszegési eljárást
Magyarország ellen. Hasonlóképpen azt is kérik képviselőtársaim, hogy a Bizottság még idén kezdeményezzen egy
4 See minutes

128 16-02-2011
európai keretszabályozást, amely a médiaszabadság érvényesülését biztosítja a tagállamokban. Nagyon örülök, hogy az
Alapjogi Charta rendelkezéseire egyre nagyobb figyelem hárul, ezért javaslom, hogy a szlovákiai nyelvtörvény esetében is
vizsgálja meg a Bizottság a Charta, különösen annak 21., illetve 22. cikkének érvényesülését. Üdvözlöm továbbá a
médiaszabadság sérthetetlenségét biztosítandó európai irányelvtervezet kezdeményezésére vonatkozó igényt. Hasonló
keretszabályozás megalkotását mindenképpen indokoltnak tartom az őshonos nemzeti kisebbségek problémáinak esetében.
Vannak ugyanis olyan országok az Európai Unióban, ahol nem a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye okoz
jogsérelmet az évszázadok óta ugyanazon a területen élő európai polgárok számára, hanem az, hogy anyanyelvük
használata miatt pénzbüntetéssel sújtják őket.
3-554
Lidia Joanna Geringer de Oedenberg (S&D), na piśmie. – Panie Przewodniczący, Szanowni Państwo! Wolności i
pluralizm mediów, to jedne z podstawowych wartości, na których opiera się Unia Europejska. Dlatego cieszy mnie fakt, że
Komisja Europejska zdecydowanie zareagowała na informacje na temat węgierskiej ustawy medialnej i podjęła konkretne
działania. Jako osoba z wieloletnim doświadczeniem w pracy w mediach, będę z zainteresowaniem śledzić prace
zapowiedzianej przez Panią Komisarz Neelie Kroes grupy ekspertów, która ma doradzać Komisji w sprawie kolejnych
działań. Jednocześnie chciałabym zwrócić uwagę na fakt, że analiza prawna zgodności węgierskiej ustawy medialnej z
prawem unijnym wykonana przez Komisję, unaocznia niestety słabość prawa europejskiego, a konkretnie dyrektywy o
usługach audiowizualnych. Paradoksalnie, dyrektywa nie daje Komisji zbyt wielu możliwości działania. Dlatego,
analizując węgierskie prawo Komisja musiała niestety „naciągać” pewne argumenty, opierając się raczej na samym
Traktacie (swoboda przedsiębiorczości), niż na dyrektywie. Zdaję sobie sprawę, że Unia Europejska ma dosyć
ograniczone kompetencje w dziedzinie polityki audiowizualnej, z drugiej jednak strony uważam, że media, będące jednym
z fundamentów demokracji, muszą cieszyć się pewnymi minimalnymi prawami jak również podlegać wspólnym
standardom. Dlatego podzielam pogląd mojej grupy politycznej Socjalistów i Demokratów, o potrzebie rewizji ram
prawnych UE w celu wprowadzenia w nich minimalnych wymogów w dziedzinie wolności i pluralizmu mediów i liczę, że
wkrótce rozpoczniemy merytoryczną dyskusję w tej sprawie.
3-555
14 - Συμφωνία ελεύθερων συναλλαγών ΕΕ - Δημοκρατίας της Κορέας (συζήτηση)
3-556
Πρόεδρος. – Το επόμενο σημείο στην ημερήσια διάταξη είναι η σύσταση του Robert Sturdy, εξ ονόματος της Επιτροπής
Διεθνούς Εμπορίου, για τη σύναψη της συμφωνίας ελεύθερων συναλλαγών μεταξύ της Ευρωπαϊκής Ένωσης και των
κρατών μελών της και της Δημοκρατίας της Κορέας [08505/2010 - C7-0320/2010 - 2010/0075(NLE)] (A7-0034/2011)
3-557
Robert Sturdy, rapporteur. − Mr President, this FTA is the first of a new generation of trade agreements launched in
2007 as part of the global Europe initiative. Global economy, instability and a stagnated mutlilateral system have
strengthened the need and pursuit for increased bilateral relations. It is the first FTA in which the Parliament will exercise
its new enhanced powers given to it by the Lisbon Treaty.
The FTA is designed to provide EU businesses, in a wide variety of economic sectors, with extensive and comprehensive
access to the South Korean market through a series of unprecedented tariff liberalisations. It guarantees WTO-plus
disciplines in the case of, for example, geographical indicators, government procurement, greater transparency of state aid
and strong enforcement of intellectual property rights, and contains an all-important chapter on sustainable development.
However, while the many advantages are both immediate and conspicuous, I welcome more than anything else the fact
that the FTA has an effective bilateral safeguard mechanism – a safeguard that allows the EU to restore MFN duty rates,
should it be that this particular FTA has led to or threatens to cause serious injury to EU domestic industry. It is a
safeguard that specifically addresses the concerns of Europe’s sensitive sectors, including the auto industry, consumer
electronics and textiles, and guarantees the protection they deserve. On this note I would like to thank Pablo Zalba
Bidegain for the work that he did on this specific part of the agreement.
The South Korea market offers significant new opportunities for EU goods and services. It is a market that until now has
remained relatively closed off, due to high tariff levies and costly non-tariff barriers. The FTA will quickly remove EUR
1.6 billion worth of EU export duties levied annually. There will be benefits for EU exporters of industrial and agricultural
products, immediate savings on chemicals – approximately EUR 175 million –pharmaceuticals, auto parts, industrial
machinery, and the list goes on. It is also worth noting that these figures quoted will probably be even higher, because of
the increased trade. Korea is currently among those more globally valuable export markets for EU farmers, with annual
sales of over EUR 1 billion to Korea. The FTA fully liberalises nearly all the EU’s agricultural exports.
Exports are thus an important source of growth for the EU. They contribute to wealth and employment for European
businesses and their employees and will act as one of the most important factors in stimulating the EU economic recovery.
The Commission and the European Car Association have worked closely together to get this agreement.

16-02-2011 129
The world is watching as Europe leads the way in improving trade and economic relations, with partners in every corner of
the world looking at it. I have always said that trade is the real means of development. By removing barriers to trade and
building new bridges we create new opportunities. This particular FTA offers a new approach. Complementary, of course,
to Doha, it will drive Europe’s recovery and growth and the European Parliament will be instrumental in determining the
future of global trade policy.
At this stage I would like to thank Ignacio from the Commission. One of the economists said, Ignacio, that this is probably
the best trade agreement that both parties could ever have agreed. I urge all groups to put aside protectionism and support
this agreement.
3-558
Karel De Gucht, Member of the Commission. − Mr President, I wish to thank the honourable Members for all the efforts
which Parliament in general, and the Committee on International Trade (INTA) in particular, has put into securing prompt
assessment – and, I hope, ratification – of the EU-Korea Free Trade Agreement (FTA). This will permit its entry into
force.
This complex task comprised two major processes: finalisation of negotiations on the Korea Safeguard Regulation,
implementing the bilateral safeguard clause of the EU-Korea FTA, and the preparation of consent to this treaty.
I welcome the first-reading agreement between the Council and Parliament on the Safeguard Regulation. The work that
was done has not only secured legislation which will provide necessary protection for EU industry, but it has also
confirmed the joint commitment of Parliament, the Council and the Commission to efficient law making. This was also the
first trade dossier on which Parliament acted as co-legislator under the Lisbon Treaty. The outcome of its involvement is
indeed impressive.
I will not repeat the list of benefits which the EU-Korea FTA is expected to bring to the EU economy: we have thoroughly
debated them here in the past, and Mr Sturdy has just summed them up. Let me instead open a brief parenthesis to place
the agreement with Korea in the wider perspective of the future of EU trade policy, as sketched out by the Commission in
its communication of 9 November 2010, and to recap the basic tenets of our policy line.
First of all, we continue to favour the multilateral channel of the WTO as the first-best way to liberalise trade and lay down
the rules to govern global commerce. Despite the setbacks and the deadlock since mid-2008, we continue to push actively
for the conclusion of the Doha development round, 10 years now after its inception. It is still well worth clinching a deal,
both for the economic gains and in the interests of furthering the WTO. That is why I took the initiative of bringing
together in Davos the trade ministers of the world’s seven most important trading countries to discuss, in concrete terms,
how we can now proceed and enter the end-game, following the impetus given by the G20 in Seoul. I believe our meeting
was a success, and senior officials are now working intensively in an attempt to stage a political breakthrough in the
summer.
However, as we said back in November, the bilateral and the multilateral are not enemies. Indeed, it may well be the case
that liberalisation fuels liberalisation. We have pursued bilateral trade deals that generate genuine value added compared
with what can be achieved through the WTO, and we will keep on doing so because the pace of multilateral progress is
unavoidably slow. This has been, and is, our fundamental motivation for pursuing the FTA with Korea.
I will reiterate today the Commission’s commitments to the European Parliament, which it made in relation to the
implementation of the Korea Safeguard Regulation and the EU-Korea FTA.
As provided for in the Safeguard Regulation, ‘the Commission will present a yearly report to the European Parliament and
Council on the implementation of the EU-Korea FTA and will be ready to discuss with the INTA Committee any issues
arising from the implementation of the Agreement.
‘The Commission will closely monitor the implementation by Korea of its commitments on regulatory issues, including in
particular the commitments relating to technical regulations in the car sector. The monitoring shall include all aspects of
non-tariff barriers and its results shall be documented and reported to the European Parliament and the Council.
‘Particular importance will be attached to the effective implementation of commitments on labour and environment of
Chapter 13: Trade and Sustainable Development of the FTA. In this connection, the Commission will seek the advice of
the Domestic Advisory Group, which will include representatives of business organisations, trade unions and nongovernmental
organisations. The implementation of Chapter 13 of the FTA shall be duly documented and reported to the
European Parliament and the Council.
‘The Commission also agrees on the importance of providing effective protection in the case of sudden surges of imports
in sensitive sectors, including small cars. Monitoring of sensitive sectors shall include cars, textiles and consumer

130 16-02-2011
electronics. In this connection, the Commission notes that the small-car sector can be considered a relevant market for the
purpose of a safeguard investigation.
‘The Commission notes that the designation of outward processing zones in the Korean Peninsula, in accordance with the
provisions of Article 12 of the Protocol on Rules of Origin, would require an international agreement between the parties
to which the European Parliament would have to give its consent. The Commission will keep Parliament fully informed of
the deliberations by the Committee on Outward Processing Zones in the Korean Peninsula.
‘The Commission also notes that if, due to exceptional circumstances, it decides to extend the duration of an investigation
pursuant to Article 4(3) of the Korea Safeguard Regulation, it will ensure that such an extended timing does not go beyond
the expiry date of any provisional measures introduced pursuant to Article 5.
‘Moreover, the Commission and the European Parliament agree on the importance of close cooperation in monitoring the
implementation of the EU-Korea FTA and the Safeguard Regulation.
‘To this end, in case the EP adopts a recommendation to initiate a safeguard investigation, the Commission will carefully
examine whether the conditions under the regulation for ex-officio initiation are fulfilled. In case the Commission
considers that the conditions are not fulfilled, it will present a report to the INTA Committee including an explanation of
all factors relevant to the initiation of such an investigation.
‘Upon request by the INTA Committee, the Commission shall report to the committee on any specific concerns relating to
the implementation by Korea of its commitments on non-tariff measures or on Chapter 13 of the FTA.’ That is the end of
the quotation.
Finally, let me elaborate on two issues which are of interest to you: the Korean CO2 legislation on car emissions, and the
supplementary agreement on the draft Korea-US FTA (KORUS), which was finalised in December 2010.
On 24 January 2011, Korea confirmed that certain changes will be introduced to its previous draft CO2 legislation, which
satisfactorily address a number of concerns expressed by European car makers, while retaining Korea’s ambitious
emission reduction objectives. The changes, which the Commission welcomes, will not alter overall emissions, but will
provide for fairer burden sharing between Korean and EU car makers.
Rest assured that the EU position on the Korea CO2 legislation was closely coordinated at all stages within the
Commission and, in particular, with my colleague Connie Hedegaard and DG CLIMA, to avoid undermining Korea’s
environmental protection efforts.
As for the supplementary agreement to the draft Korea-US FTA reached in December 2010, the Commission has not
identified elements therein that could have a negative impact on the EU. I will, however, contact my Korean counterpart to
ensure that no competitive disadvantage arises in future for the EU automotive sector insofar as non-harmonised
automotive safety standards will not be applied in a more restrictive manner than was the case at the time of the
negotiations.
The Commission will be closely monitoring the implementation of this provision. In particular, the Working Group on
Motor Vehicles and Parts established by the FTA will examine practical aspects of implementation to ensure that market
access problems are addressed in an effective and speedy manner.
To conclude, I wish to emphasise that the EU-Korea FTA will not only provide important benefits for European exporters
to the Korean market, but will also be a clear signal of our determination to pursue new opportunities in key Asian
economies.
We are also addressing the concerns of some stakeholders by means of an efficient and effective safeguard regulation. As
this is subject to the ordinary legislative procedure, both the Council and this House have been able to introduce
mechanisms for responding to perceived risks should they materialise.
With this FTA and the Safeguard Regulation we have an excellent package that I hope you will support tomorrow.
3-559
IN THE CHAIR: EDWARD McMILLAN-SCOTT
Vice-President
3-560
Daniel Caspary, Verfasser der Stellungnahme des mitberatenden Ausschusses für Industrie, Forschung und Energie. −
Herr Präsident, geschätzte Kolleginnen und Kollegen! Der internationale Handel und die Exporte sind eine wichtige
Quelle für Wachstum und Beschäftigung in Europa. Das Freihandelsabkommen, über das wir heute diskutieren, stärkt die

16-02-2011 131
Wettbewerbsfähigkeit der Europäischen Union und verschafft unseren Unternehmen einen deutlich besseren Zugang in
eine hochdynamische Wachstumsregion. Sowohl die europäische als auch die koreanische Wirtschaft profitieren ganz
erheblich. Unser Bruttoinlandsprodukt wird ansteigen. Das kann zur Schaffung neuer Arbeitsplätze führen. Unsere Exporte
nach Korea werden sich in den nächsten Jahren allen Voraussagen nach verdoppeln, weil die Zölle und die nichttarifären
Handelshemmnisse abgeschafft werden; es entfallen alleine Zölle in Höhe von 1,6 Milliarden Euro im Jahr. Für die
Europäische Union wird ein ganz wesentlicher neuer Handel mit Waren und Dienstleistungen im Wert von bis zu
19 Milliarden Euro entstehen.
Ich freue mich besonders, dass die Kommission die Verhandlungsempfehlungen, die wir als Europäisches Parlament im
Bericht Martin im Jahr 2008 festgelegt haben, bei den Verhandlungen umfassend berücksichtigt hat. Ich freue mich auch,
dass die Europäische Kommission den sowohl aus dem Parlament als auch aus den Reihen der Wirtschaft geäußerten
Bedenken Rechnung getragen hat und etliche Bedenken gerade in den letzten Wochen noch ausräumen konnte. Und was
ich im Bereich Außenhandel noch nie erlebt habe: Die positiven Rückmeldungen kommen sogar aus dem Bereich der
Landwirtschaft, die sonst eher eines unserer Sorgenkinder im Bereich der Handelsverhandlungen ist.
Um auf den Bereich Landwirtschaft einzugehen: Das Abkommen erleichtert ab dem 1. Juli 2011 den Zugang europäischer
Agrarprodukte nach Südkorea. Bisher erreichen gerade einmal 2 % unserer Agrarprodukte den südkoreanischen Markt
zollfrei. Für Schweinefleisch werden jährlich Zölle im Umfang von 240 Millionen Euro und für Milch und Milchprodukte
von rund 100 Millionen Euro erhoben. All diese Marktzugangsbarrieren für unsere heimische Landwirtschaft fallen nun
weg. Ich würde mich freuen, wenn sich die Europäische Kommission gerade für diesen Bereich Gedanken machen würde,
wie man eine Art Marktzugangsprogramm nicht nur für kleine und mittlere Unternehmen, sondern auch für die
Landwirtschaft in den Ländern aufstellt, die von den Freihandelsabkommen profitieren.
Ich würde mich freuen, wenn wir vor allem auch darauf achten, dass unsere Partner in Südkorea jetzt auch wirklich die im
Abkommen zugesagten Erleichterungen im Handel umsetzen. Ich fordere ein klares Monitoring, ob neue
Handelshemmnisse eingeführt werden, und ich möchte der Kommission ausdrücklich gratulieren.
Was die Kommission erreicht hat, was die Berichterstatter des Parlaments erreicht haben, gerade auch in den
Trilogverhandlungen, ist beispielhaft. Ich wünsche mir morgen eine breite Mehrheit im Haus für dieses Abkommen.
3-561
Pablo Zalba Bidegain, en nombre del Grupo PPE. – Señor Presidente, queridos colegas, Comisario De Gucht, cuando
empezó esta mi primera legislatura en el Parlamento Europeo, una de las primeras cuestiones de las que oí hablar fue,
precisamente, el Acuerdo de libre comercio con Corea. Había unanimidad entre algunos sectores de la industria europea,
especialmente la industria automovilística, en contra de este Acuerdo. Como navarro y como español, donde la industria
automovilística representa un alto componente de nuestra economía, sentí la obligación de involucrarme en intentar
mejorar, no el Acuerdo, ya que no era posible, sino la cláusula de salvaguardia, que era donde el Parlamento podía
introducir mejoras.
Por lo tanto, el objetivo era doble. Por una parte, proteger a la industria y proteger sus empleos y, por otra, hacer el
Acuerdo más atractivo para la industria, especialmente la industria automovilística, para que no sólo no lo rechazaran, sino
que, incluso, lo apoyaran. Y creo que podemos decir hoy aquí: «misión cumplida». Y todo gracias al trabajo, esfuerzo y
buen hacer de este Parlamento.
Me gustaría agradecer el gran trabajo que han hecho el ponente del informe y los ponentes alternativos de ambos informes.
¡Gracias Robert! ¡y gracias por tus palabras!
Asimismo, reconocer también la labor del resto de miembros de la Comisión de Comercio Internacional, encabezados por
su presidente, Vital Moreira. ¡Muito obrigado!, Vital.
Resaltar, también, y agradecer, la gran labor realizada por la Presidencia belga de la Unión Europea. Su esfuerzo ha tenido
su recompensa y en diciembre, por fin, llegamos a un acuerdo.
Finalmente, destacar y agradecer la labor de la Comisión Europea, especialmente la de Ignacio Bercero. Mañana
votaremos en favor de una cláusula más efectiva, más fácilmente aplicable y que realmente protegerá a la industria
europea. Hoy, las preocupaciones que había respecto al Acuerdo de libre comercio con Corea se han minimizado
enormemente, o incluso podemos decir que prácticamente han desaparecido. Hoy, las oportunidades de este Acuerdo
claramente superan a las incertidumbres. El Parlamento Europeo debería estar orgulloso del trabajo realizado.
3-562
Bernd Lange, im Namen der S&D-Fraktion. – Herr Präsident, Herr Kommissar, liebe Kolleginnen und Kollegen! Mit
dem Lissabon-Vertrag ist die Handelspolitik in der Tat auf neue Füße gestellt worden. Die EU ist allein zuständig für die
Handelspolitik und das Parlament stimmt zu oder lehnt ab. Damit haben wir eine neue Verantwortung gewonnen. Diese

132 16-02-2011
neue Verantwortung können wir nur gestalten, wenn wir gemeinsam handeln. Das haben wir in dieser Frage sehr gut
bewiesen. Hier danke ich auch den Berichterstattern und den Schattenberichterstattern.
Handelspolitik ist kein Selbstzweck. Handelspolitik hat zum einen den Sinn, Arbeitsplätze und industrielle Entwicklung in
der Europäischen Union zu stärken, und zum zweiten, die Bedingungen für Menschen in anderen Ländern dieser Erde zu
verbessern. Das muss beides das Ziel von Handelspolitik sein. Insofern haben wir dieses Abkommen unter diesem
Gesichtspunkt zu bewerten. Insgesamt ist das schon ein Schritt in die richtige Richtung, um diesen beiden Anforderungen
gerecht zu werden. Wiewohl wir durchaus einige Kritikpunkte gefunden haben, z. B. die Frage der Zollrückerstattung in
Südkorea, die ja einseitig Wettbewerbsvorteile für bestimmte Industriezweige in Südkorea bringt, gerade in sensiblen
Bereichen wie im Bereich der Automobilindustrie. Deswegen war es richtig, dass wir sehr intensiv über eine Schutzklausel
geredet und diese auch gemeinsam durchgesetzt haben, die eine starke Überwachung genau dieser Punkte zum Inhalt hat,
sodass wir sicher sein können, dass das, was mit der Zollrückerstattung in Südkorea möglich ist, nicht zu einer
Wettbewerbsverzerrung in Europa führt. Hier hat das Parlament richtig Sicherheitsschrauben eingesetzt.
Zum Zweiten hat dieses Abkommen auch die Aufgabe, die Situation in Südkorea bei den Kolleginnen und Kollegen dort
zu verbessern. Bei Kapitel 13, insbesondere in der Frage der Kernarbeitsnormen, die durch die ILO festgesetzt sind, muss
Südkorea noch nachbessern. Zwei ganz entscheidende Kernarbeitsnormen – Nr. 87 und Nr. 98, Kollektivrechte – sind
nicht umgesetzt, sind nicht ratifiziert. Im Strafgesetzbuch gibt es den Paragrafen 314, Störung des Betriebsfriedens. Beides
entspricht nicht dem Charakter und den Bestimmungen dieses Abkommens. Insofern, Herr Kommissar, zähle ich auf Sie,
zähle ich auf die Erklärung, die Sie begleitend zu der Schutzklausel abgegeben haben, dass das in Südkorea auch geändert
wird, damit dieses Abkommen eine Blaupause für zukünftige Abkommen wird, sodass Globalisierung gerecht gestaltet
werden kann.
3-563
Michael Theurer, im Namen der ALDE-Fraktion. – Herr Präsident, Herr Kommissar, liebe Kolleginnen und Kollegen!
Wir erleben heute eine historische Situation, denn das Freihandelsabkommen mit Südkorea, über das wir beraten und das
wir verabschieden wollen, ist das erste Freihandelsabkommen, das nach der neuen Lissabon-Regel der vollen
Mitentscheidung des Parlaments behandelt wird.
Damit wird ein wichtiger Bereich der Politik – die Handelspolitik – demokratischer. Wir als Parlament halten das für
wichtig. Die Beratung hier im Parlament hat auch gezeigt, dass wir, was Schutzklauseln anbelangt, wichtige Bedenken, die
von Arbeitnehmern, von Unternehmen und von Verbänden an uns herangetragen wurden, aufnehmen konnten in eine
verbesserte Schutzklausel, die in Zukunft die Interessen der Industrie und vor allen Dingen die Arbeitsplätze schützen soll,
indem ein level playing field, faire Wettbewerbsrahmenbedingungen geschaffen werden und Asymmetrien vermieden
werden. Darauf haben wir uns als Fraktion der Liberalen und Demokraten konzentriert.
Als Schattenberichterstatter unserer Fraktion bin ich froh, dass wir hier Erfolge erzielen konnten. Der
Zollrückerstattungsmechanismus, der uns anfangs Sorge bereitet hat, wurde nun explizit in die Schutzklausel
aufgenommen, und es besteht die Möglichkeit, dass die Industrie, aber auch das Parlament die Kommission nun auffordern
kann, eine Untersuchung vorzunehmen. Ein Monitoringprozess ist geplant, es soll Transparenz hergestellt werden durch
eine Online-Plattform, und es gibt eine größere Spannbreite bei der Untersuchung der Faktoren, die entscheiden, ob ein
erheblicher Schaden für die europäische Industrie eingetreten ist. Überwachungsmechanismen durch die Kommission,
besonders für sensible Sektoren bei erhöhten Importen, sind ebenfalls vorgesehen. Damit können wir starten und können
die Vorteile in den Vordergrund rücken, die mit dem Südkorea-Abkommen verbunden sind, wie etwa die Absenkung von
Zöllen in einem erheblichen Umfang – die Kommission rechnet damit, dass die Unternehmen in Europa um 1,6 Milliarden
Euro entlastet werden können.
Deshalb danke ich Herrn Kommissar De Gucht, der sich persönlich stark dafür eingesetzt hat, dass wir zu einem
Kompromiss, auch mit dem Rat, kommen. Ich danke auch den Berichterstattern und den Schattenberichterstattern,
insbesondere Robert Sturdy und Pablo Zalba Bidegain für die gute Arbeit. Wir haben hier etwas wirklich Gutes geleistet!
3-564
Yannick Jadot, au nom du groupe Verts/ALE. – Monsieur le Président, Monsieur le Commissaire, c'est effectivement le
premier grand accord de libre–échange que passe l'Europe depuis quelques années et, en matière d'accord de libre–
échange, il faut reconnaître que votre ambition est grande, la Corée du Sud, le Canada, l'Inde, le Mercosur. Il n'y a pas un
pays, pas une zone qui échappe à l'ambition de la Commission européenne en matière d'accord de libre–échange.
Avec cet accord, on a vu qu'il n'y a pas que des gagnants et encore faudrait–il s'interroger sur les gagnants quand on me
parle des gagnants dans l'agriculture. Pour être élu de la Bretagne, je peux vous dire que là où sont produits plus de 60 %
des porcs français, les quelques bénéfices des firmes agroalimentaires ne compensent pas les baisses dans le tourisme, les
dégradations sur l'environnement, sur la santé des salariés ou sur les pertes de paysans.

16-02-2011 133
Mais il y a aussi beaucoup de perdants et avons–nous, nous, une vision de l'Europe économique et sociale après la
signature de tous ces accords de libre–échange? Nous n'en avons pas, nous ne savons pas, finalement, s'il y aura encore un
secteur industriel ou économique qui bénéficiera de ces accords de libre–échange.
Et puis, surtout, vous avez beau, Monsieur le Commissaire, tenter de nous dire que nous ne remettons pas en cause une
politique environnementale, une politique climatique de la Corée du Sud, c'est faux! Nous allons pouvoir exporter des
grosses berlines, celles pour lesquelles les constructeurs qui font le moins d'efforts en matière climatique sont récompensés
par cet accord.
Pour la première fois, l'Union européenne remet en cause une politique climatique d'un de ses partenaires commerciaux.
La Commission européenne a–t–elle commencé à changer, sous la pression du Canada, sa directive sur la qualité des
carburants?
Nous pensons que nous mettons à l'envers les ambitions de l'Europe: l'environnement, le climat, avant le commerce. Pour
cette raison, notre groupe votera contre cet accord.
3-565
Helmut Scholz, im Namen der GUE/NGL-Fraktion. – Herr Präsident, Herr Kommissar! Mit dem im Oktober 2010
unterzeichneten Freihandelsabkommen EU-Südkorea, von Kommission und Rat mit dem Attribut versehen, die
anspruchsvollste Übereinkunft dieser Art zu sein, die jemals zwischen der EU und einem hochindustrialisierten Staat
ausgehandelt wurde, sollen in den kommenden fünf Jahren etwa 98 % der bilateralen Schutzzölle fallen. Der
Handelsaustausch zwischen der EU und Korea soll sich mittelfristig verdoppeln und damit – wie es heißt –
Wirtschaftswachstum, die Schaffung von Arbeitskräften und Prosperität beschleunigen. An dieser Prognose hegen ich und
meine Fraktion berechtigte Zweifel.
Ganz abgesehen vom Mantra der Rolle des Freihandels als quasi Heilsbringer für die sich in gefährlicher Schieflage
befindende Weltwirtschaft, das sich auch im Freihandelsabkommen selbst wiederfindet, lässt dieses Abkommen noch
nicht erkennen, ob es zur Bewältigung der weltweiten Herausforderungen beitragen will und kann, die sich aus dem
Klimawandel und dem erforderlichen grundlegenden volkswirtschaftlichen Umbau ergeben. Denn was sind die Kriterien
von Effizienz, von Freihandel? Zugleich, Herr Kommissar, sind in dem abgeschlossenen Freihandelsabkommen kaum
Hinweise auf Zukunftsfähigkeit, orientierte Veränderung, internationale Wirtschaftskooperation. Es wird ein Abkommen
abgeschlossen, in dem noch immer grundlegende Normen der Internationalen Arbeitsorganisation verletzt werden.
(Der Präsident entzieht dem Redner das Wort.)
3-566
Anna Rosbach, for EFD-Gruppen. – Hr. formand! I morgen stemmer vi om frihandelsaftalen med Korea, og den har
været undervejs længe! De fleste af os vil være enige i, at dette er en win-win-situation. Den bliver især en fordel for
Europas bønder og erhvervsdrivende. Men vi må ikke lukke øjnene for, at aftalen ikke kun bringer fordele for europæiske
firmaer og koreanske bønder. Nogle sektorer vil vinde på aftalen, medens andre uvægerligt vil tabe. I fremtiden kan EU’s
borgere altså købe billigere tekniske produkter og biler fra Korea. Og Korea får til gengæld hårdt tiltrængte levnedsmidler
fra Europa samt lægemidler og luksusprodukter. Hertil kommer, at aftalen kan føre til bedre miljø- og arbejdsforhold i
Korea – det er værd at bemærke og glæde sig over. Jeg håber, at aftalen kan træde i kraft hurtigt, især fordi EU vil få en
first-mover-fordel i forhold til USA, som også er i forhandling med Korea om en lignende aftale. Til slut vil jeg takke alle
involverede ordførere for deres utrættelige og højt kvalificerede arbejde.
3-567
Laurence J.A.J. Stassen (NI). – Voorzitter, morgen wordt er gestemd over het vrijhandelsakkoord met Zuid-Korea. Ik
moet zeggen dat het er op het eerste gezicht goed uitziet. De PVV is een warm voorstander van vrijhandel. Jammer genoeg
kan de Europese Unie het niet laten om een vrijwaringsclausule toe te voegen aan het handelsverdrag. Niet-competitieve
bedrijven worden hiermee in bescherming genomen als zij de concurrentie met Koreaanse producten niet aankunnen.
Met andere woorden, als de Europese consument liever Koreaanse producten koopt dan Europese, omdat deze soms nu
eenmaal beter of goedkoper zijn, dan worden de handelsbarrières toch weer opgetrokken. Ziehier, hoe de venijnige
Europese reflex tot protectionisme en marktinterventie weer de kop opsteekt.
Voorzitter, vrijhandel zonder enig nadeel voor de Europese industrie is natuurlijk een illusie. Dit vervolgens denken te
ondervangen door een vrijwaringsclausule en compensatie voor benadeelde industrieën is al helemaal een schijnoplossing.
Slecht concurrerende industrieën kunnen hierdoor hun gang blijven gaan, in plaats van zich aan te passen aan de
concurrentie. Erger nog, wie betaalt hier uiteindelijk de rekening? Juist, dat is helaas de burger. Als consument betalen zij
te veel voor hun aankoop en daar bovenop moeten zij als belastingbetaler ook nog eens de benodigde compensatiegelden
ophoesten.

134 16-02-2011
Hoe moet ik mijn kiezers straks uitleggen dat zij ervoor opdraaien als blijkt dat bijvoorbeeld Fiat marktaandeel verliest aan
Kia? Voorzitter, deze regelingen horen helemaal niet thuis in een vrijhandelsverdrag. Het betekent in de praktijk niets
anders dan het subsidiëren van inefficiënte bedrijven over de rug van de Europese burger. Vrijhandel, uitstekend, maar
laten wij alsjeblieft deze vrijwaringsclausule en compensatieregeling achterwege laten.
3-568
Elisabeth Jeggle (PPE). – Herr Präsident, liebe Kolleginnen und Kollegen! Ja, Südkorea ist ein sehr wichtiger
Absatzmarkt für Produkte der europäischen Industrie – das wurde sehr betont, die Autos wurden betont –, aber eben auch
für Landwirte. Ich betone: Wir brauchen eine Win-win-Situation. Uns liegt eine neue Generation vor. Das ist gut so. Das
Abkommen mit Südkorea beinhaltet ein Kapitel über nachhaltige Entwicklung, das Arbeitsnormen, Umweltpolitik und
einen Überwachungsmechanismus unter Einbindung der Zivilgesellschaft umfasst. Auch das ist gut.
Das Freihandelsabkommen ist ein Schritt in die richtige Richtung, und ich bedanke mich bei allen und betone: Es wurde
gut gearbeitet. Dennoch fordere ich gerade bei Nahrungsmitteln weiterhin eine klare Regelung in Bezug auf die gesamte
Produktionskette. Es soll nicht nur das Endprodukt betrachtet werden, nicht nur die Agrarindustrie soll profitieren, sondern
die Landwirte sollen profitieren.
Im Interesse der europäischen Konsumenten und unserer Landwirte muss bei der Liberalisierung von Handelsströmen
unbedingt durchgesetzt werden, dass Agrarprodukte, die in die Europäische Union importiert werden, unseren hohen
Standards in Bezug auf Umwelt-, Tier- und Verbraucherschutz auch bei der Entstehung und bei der Produktionskette
entsprechen.
Ich werde morgen die Position des Ausschusses für internationalen Handel mittragen, fordere aber für weitere
Liberalisierungsbestrebungen entschlossen, dass auch der Nahrungsmittelbereich und die Landwirte berücksichtigt
werden.
3-569
Vital Moreira (S&D). – Sr. Presidente, permitam-me que, antes de mais, na qualidade de presidente da Comissão do
Comércio Internacional (INTA), manifeste a minha satisfação por estarmos à beira de concluir, com sucesso, o primeiro
grande teste de exercício dos poderes de co-decisão que o Tratado de Lisboa nos deu em matéria de tratados de comércio.
Penso que o exercemos com elevado sentido de responsabilidade, e creio que é justo agradecer aos relatores, aos relatores
sombra, e também ao espírito de convergência da Comissão e do Conselho, sob Presidência belga, no que respeita à
negociação do regulamento de salvaguarda.
Convém registar que na votação ocorrida na comissão INTA houve uma larguíssima maioria no sentido de recomendar o
assentimento ao acordo de comércio, bem como a adopção do regulamento sobre o mecanismo de salvaguarda. Isso mostra
que o Parlamento é capaz de formar uma ampla coligação política em favor da maior abertura do comércio internacional,
aliás de acordo com um princípio estabelecido no próprio Tratado.
O Tratado de Comércio é, a meu ver, mutuamente vantajoso. Com a abertura recíproca dos dois mercados, cada economia
pode tirar partido das suas vantagens competitivas. E, além de eliminar barreiras pautais e não pautais, o Tratado abrange
também a abertura do mercado de compras públicas, garante os direitos de propriedade intelectual e protege os direitos
laborais e os padrões ambientais.
Assegurada a ratificação do acordo, como espero amanhã, devemos passar resolutamente à próxima fase, que é a da sua
implementação.
3-570
Niccolò Rinaldi (ALDE). – Signor Presidente, signor Commissario, questo accordo contiene una clausola che non ci
convince e non ci ha mai convinto. Si tratta del ristorno dei dazi doganali che la Corea riceverà per le importazioni di
prodotti dalla Cina o da altri paesi. Ne abbiamo già discusso: ma da liberaldemocratico ritengo questa misura
profondamente sbagliata. È una sorta di sussidio all'esportazione e vorrei che, votando questo accordo, si abbia
l'assicurazione che tale clausola non costituirà un precedente e non sarà inclusa in nessun altro accordo futuro.
Con la votazione di domani si concluderà una parte del cammino fatto insieme ma solo un pezzo, perché il rapporto tra
Parlamento europeo e Commissione dovrà proseguire, anche per quanto riguarda l'attuazione effettiva della clausola di
salvaguardia, rispetto alla quale non abbiamo margini di errore nell'interesse dell'industria e dei lavoratori europei.
Altrimenti ci troveremo di fronte a grandi problemi nei prossimi accordi.
Questo è l'anno del Coniglio in Estremo Oriente, per cui auguro all'industria europea di correre come un coniglio,
approfittando di quanto questo accordo potrà darle.
3-571
Gerald Häfner (Verts/ALE). – Herr Präsident, liebe Kolleginnen und Kollegen! Ich kann mich noch gut daran erinnern,
wie so wie jetzt in Ägypten oder Tunesien die Menschen, vor allem junge Menschen, in Korea auf die Straße gingen und

16-02-2011 135
gegen Polizeiknüppel und Waffengewalt für Freiheit, für Demokratie, für Selbstbestimmung gefochten haben. Es ist
unglaublich, was seither passiert ist. Es ist unglaublich, wie viel in Korea in Sachen Demokratie, Selbstbestimmung,
Freiheit, aber auch in Sachen Ökonomie und inzwischen zunehmend auch im ökologischen Bereich erreicht wurde. Das
heißt, Korea ist ein gutes Vorbild für viele andere asiatische Länder und auch ein Land, bei dem ich sehr begrüße, dass wir
mit ihm immer enger zusammenarbeiten und daran arbeiten, Zollschranken abzubauen und den Handel fairer zu gestalten.
Dass wir dennoch dieses Abkommen heute ablehnen, hat eine Reihe konkreter Gründe, von denen mein Kollege Jadot
schon einige genannt hat. Ich würde darüber hinaus etwa noch die Regulierung im Bereich des Finanzsektors erwähnen,
die wir für in die falsche Richtung gehend halten. Es hat aber auch grundsätzliche Gründe. Wir machen immer mehr
Freihandelsabkommen, jedes ruft ein anderes hervor. Was wir brauchen, ist nicht ein Flickenteppich von immer neuen
Einzelabkommen, sondern gerechte und faire Regeln für den Welthandel insgesamt.
3-572
William (The Earl of) Dartmouth (EFD). – Mr President, a free trade agreement cannot only be about tariffs. It also has
to be about intellectual property rights.
A business in my constituency, Avon Protection, is a world leader in the manufacture of gas masks. Avon believes that its
patents have been infringed by a South Korean firm making what are quite simply copies. There is meant to be patent
protection in South Korea, but will a Korean court really find in favour of a British company against a Korean business?
For free trade to work, there has to be a level playing field and, yes, a safeguard clause such as Pablo Zalba Bidegain’s is
useful, but the other signatory must also ensure that the agreement is indeed a two-way street, otherwise the free trade
agreement which should benefit both parties simply becomes completely one-sided.
3-573
Gianluca Susta (S&D). – Signor Presidente, onorevoli colleghi, signor Commissario, ritengo sbagliato aver trasformato la
discussione sull'Accordo di libero scambio con la Corea in una contrapposizione tra presunti in neoprotezionisti e convinti
libero-cambisti. Ritengo altresì sbagliato che la Commissione abbia agito più come un'agenzia di sviluppo dell'economia
terziaria che non come il governo politico di 500 milioni di europei, che dovrebbe trovare un equilibrio tra le ragioni della
crescita, da un lato, e dell'occupazione e della distribuzione della ricchezza, dall'altro.
Ciò che ci differenzia dagli Stati Uniti, che non hanno ancora ratificato questo accordo – e sappiamo perché – anche nei
rapporti con la Corea, sta proprio nel fatto che non c'è alcuna potenza economica mondiale che esponga la propria industria
manifatturiera di qualità – e sottolineo di qualità – a inevitabili processi di destrutturazione, sacrificandola sull'altare degli
interessi finanziari, creando una contrapposizione tra colletti bianchi della City londinese e lavoratori con i camici bianchi
delle moderne fabbriche europee, che è il contrario di ciò di cui quest'Europa, dopo questa crisi, ha bisogno.
Tutto ciò, onorevole Sturdy, signor Commissario, non c'entra nulla col neoprotezionismo. Altrimenti dovrebbero essere
considerati tali anche i ministri dell'Industria spagnolo, tedesco, polacco, portoghese, francese e italiano, che su Le Monde
del 10 febbraio hanno ribadito la necessità di rimettere l'interesse comunitario al centro dell'impegno delle istituzioni
europee e che, in questo caso, non può essere certo tutelato dalla pur apprezzabile clausola di salvaguardia.
È stata messa in atto un'ottima esercitazione accademica in materia di relazioni commerciali internazionali ma non
abbiamo fatto l'interesse dell'Europa: per questa ragione….
(Il Presidente retira la parola al oratore)
3-574
Marielle De Sarnez (ALDE). – Monsieur le Président, cet accord de libre-échange a été le premier à être examiné après
l'entrée en vigueur du traité de Lisbonne et c'est pourquoi il n'était pas question pour nous, parlementaires, qu'il puisse
entrer en vigueur sans que nous ayons obtenu de solides garanties, garanties qui, d'ailleurs, devront servir de modèle pour
les prochains accords commerciaux. Il nous reviendra donc, à vous comme à nous, de veiller à la mise en œuvre effective
de ces mécanismes afin de protéger l'économie européenne en cas de distorsion de concurrence.
Mais ceci ne doit en aucun cas nous exonérer d'une réflexion stratégique dans deux domaines. Premier point: pour garantir
une concurrence qui soit vraiment loyale, il faudra bien que les normes sociales, sanitaires et environnementales soient
prises en compte dans les accords commerciaux. Ceci est inéluctable.
Deuxième point: l'Europe devra enfin se doter des instruments nécessaires pour conserver ou retrouver une capacité de
production, industrielle ou agricole par exemple, et préserver – c'est absolument vital pour son avenir – son avance
technologique.
3-575
Claudio Morganti (EFD). – Signor Presidente, onorevoli colleghi, non vorrei che quello di cui stiamo discutendo in
questo preciso momento possa essere un ulteriore e forse definitivo colpo mortale all'economia dei nostri territori. Già ora

136 16-02-2011
siamo invasi da merci prodotte a basso o bassissimo costo, provenienti soprattutto dall'est e dal sud-est asiatico. Numerose
imprese italiane, soprattutto piccole e medie, sono in ginocchio poiché subiscono una concorrenza sleale, che non permette
loro di competere sul mercato, con tragiche conseguenze dal punto di vista economico e soprattutto occupazionale.
Quest'accordo prevede clausole di salvaguardia e tutele varie: ma chi ci garantisce che queste regole vengano poi
realmente applicate? Troppe incognite sono ancora presenti e il possibile vantaggio per pochi grandi produttori non può
ricadere sempre e solo sui più piccoli. Nella mia regione, la Toscana, c'è un settore tessile – tessile storicamente trainante –
che già versa in gravi condizioni a causa della concorrenza asiatica: non vorrei che fosse proprio l'Europa stessa, con
questo accordo, a dare il colpo di grazia a questo settore, come probabilmente a molti altri.
Non voteremo questo accordo.
3-576
Peter Šťastný (PPE). – Od začiatku vyjednávaní v máji 2007 prešla dohoda o voľnom obchode s Južnou Kóreou dlhou a
ťažkou cestou. Napriek jasným prínosom pre obe strany boli niektoré kľúčové odvetvia európskeho priemyslu vystavené
vážnym nebezpečenstvám. Ja som tiež vyjadril svoje výhrady na pôde tohto Parlamentu a žiadal som férové a vyvážené
pravidlá hry.
Riešením bola bilaterálna poistná doložka. Rád by som týmto poďakoval pánom Robertovi Sturdymu a Pablovi Zalbovi za
ich leadership v úlohe spravodajcov, ako aj všetkým ostatným zúčastneným. Vďaka ich spoločnému úsiliu ekonomiky EÚ
a Južnej Kórey budú bohatšie o miliardy eur. Od júla 2011 budú ozajstnými víťazmi tejto dohody spotrebitelia a občania
oboch strán.
3-577
Mario Pirillo (S&D). – Grazie Presidente, onorevoli colleghi, l'Accordo di libero scambio con la Repubblica di Corea è
descritto da tutti come la novità istituzionale e strategica dell'Unione. È invece un accordo squilibrato che produrrà effetti
negativi sull'industria manifatturiera europea.
L'azzeramento dei dazi sui prodotti coreani contro l'innalzamento degli standard ambientali e sociali in Corea non può
ritenersi equo. L'industria cantieristica coreana, beneficia d'ingenti aiuti statali, che le hanno permesso di detenere il 30
percento del mercato mondiale. Così l'industria europea, automobilistica, tessile, chimica, ecc. dovrà difendersi da una
concorrenza che se non é sleale nella forma, lo è nei fatti.
L'introduzione della clausola di salvaguardia é una misura idonea ma non sufficiente a far fronte ai tanti punti deboli
dell'Accordo. Invito, per questo, la Commissione europea a essere più prudente se vuole realmente difendere gli interessi
economici europei.
3-578
João Ferreira (GUE/NGL). – Sr. Presidente, estamos perante o expoente máximo de uma visão de comércio que, em
lugar de se orientar para a complementaridade e para a reciprocidade, se orienta unicamente para a competição.
Competição entre países, entre produções, entre trabalhadores.
O balanço esperado deste acordo de livre comércio é apresentado, como sempre, em milhões de euros de lucros para os
grandes grupos económicos e para as transnacionais. Assim é, mas falta, como sempre, o reverso da medalha: o sacrifício
de milhões de pequenos produtores e de pequenas e médias empresas, o sacrifício do ambiente, a destruição da capacidade
produtiva e de postos de trabalho, o ataque a salários e o ataque a direitos dos trabalhadores.
Este acordo vai afectar sobretudo países como Portugal e as regiões mais dependentes dos sectores abrangidos: têxtil,
automóvel e componentes, e electrónica. É significativo que o próprio relator anteveja já os inevitáveis despedimentos na
Europa, mas sabemos que também na Coreia sindicatos e organizações campesinas estão contra este acordo.
Fica assim claro quem ganha e quem perde com a sua assinatura.
3-579
Bastiaan Belder (EFD). – Dit handelsakkoord met Zuid-Korea is ambitieus en veelomvattend. Belangrijke
handelsbelemmeringen zullen worden weggenomen, waarvan Europese bedrijven zullen kunnen profiteren. De verruimde
toegang tot de Zuid-Koreaanse markt zal de marktpositie van Europese bedrijven verbeteren.
Gezien het feit dat ook andere belangrijke spelers, zoals de Verenigde Staten, Chili en de EFTA-landen een
handelsakkoord met Zuid-Korea nastreven of reeds hebben afgesloten, is dit zeer belangrijk. Door dit akkoord laat de
Europese Unie zien dat zij zich niet afsluit voor open en duurzame handel, ondanks de protectionistische neigingen van
anderen. Handel is een uitweg uit de economische crisis. Maar vrijhandel mag niet leiden tot vrijbuiterij.

16-02-2011 137
De staal- en autosector maken zich niet voor niets zorgen. Daarom moet bij de implementatie van het akkoord goed
gemonitored worden of aan alle voorwaarden wordt voldaan en moeten de bilaterale vrijwaringsclausules snel en effectief
kunnen worden ingezet.
3-580
Karel De Gucht, Member of the Commission. − Mr President, I will try to be extremely brief.
First, regarding the question asked by the Earl of Dartmouth, in a case involving the infringement of intellectual property
rights, including patents in third countries, it is appropriate that the operators concerned have recourse to the available
enforcement means, including legal proceedings if necessary, as this is a case between two private firms.
In the specific case of Avon Protection, it would be appropriate for your constituent first to seek redress for the alleged
infringement of the patent via the existing legal framework in Korea. Should the available enforcement in Korea not be fair
or expeditious enough, then the Commission could look into the matter.
Regarding the remarks made by Mr Jadot, the initial draft of the Korean legislation would have forced EU car makers to
reduce the CO2 emissions of their cars twice as much as Korean car makers. This was mainly because the proposed
emission cuts were not proportional, but highly progressive, depending on the level of emissions of the respective cars.
Consequently, despite being responsible for only a small share of car sales in Korea – 3% in 2009 – and therefore of total
CO2 car emissions in Korea, EU car makers would have been asked to contribute disproportionately. Their average
emissions reduction between 2009 and 2015 would have been 23%, compared with just 10% for their Korean counterparts,
which account for 95% of total car sales in Korea. Such burden sharing would not have been fair, and that is why we
discussed it with the Korean counterpart.
Finally, I would like to thank everybody involved in this legislative process – the Committee on International Trade
(INTA), the Commission rapporteurs, the Chair of the INTA Committee, the Council and my own staff at the Commission
– for what, I would say, is a very good example of what the ratification procedure should be under the Lisbon Treaty.
3-581
Robert Sturdy, rapporteur. − Mr President, I would like to thank the Commissioner also. The whole process has been
excellent. Over the years I have worked on a number of codecision procedures and I have to say this has been one of the
best. The debate among my shadow rapporteurs has been phenomenal. We have had extremely good input from virtually
everybody.
I would like to take this opportunity to thank Mr Moreira, the Chair. Without his expertise, I do not think we would have
got a satisfactory conclusion on the comitology issue – a particularly difficult sticking point towards the end of the
negotiations. There have been a number of issues raised today. I would just like to say to Mr Jadot: I think your pig
producers in Brittany may well benefit significantly hopefully, Yannick, because pig producers across Europe are having a
bad time. I only pick on that because I am involved in agriculture.
As I said, the quality of the debate has been excellent. There always will be two views and Mr Susta is absolutely right:
there is always a split between the protectionist and the free marketeer.
I would just say that we cannot stick our head in the sand and close the door and expect the world not to move on without
us, because it will move on without us. We live in a global market, whether we like it or not. There are problems with that
but it is a fact. I believe quite strongly that this offers huge opportunities for the European Union to move out of its
problems with the financial crisis. We have set a standard for future agreements. However, they will not be as easy as this
one. I am sure that we will move onto other far more difficult ones and we look forward to working with the Commission
on that.
I would like to thank everyone who has taken part in the debate tonight. It has been excellent and it shows how
comprehensive this House can be.
3-582
President. − The debate is closed.
The vote will take place at midday tomorrow (Thursday, 17 February 2011).
Written statements (Rule 149)
3-583
George Sabin Cutaş (S&D), în scris. – Consider că intrarea în vigoare a Acordului de liber schimb UE-Coreea ar avea
efecte pozitive asupra economiei Uniunii. În primul rând, acesta ar permite realizarea unor economii, estimate la 1,6
miliarde de euro anual, la taxele vamale. Am asista, de asemenea, la intensificarea schimburilor comerciale, în special în

138 16-02-2011
sectorul serviciilor, unde creşterea viitoare a schimburilor este estimată la 70% şi în cel agricol, unde, numai în prezent,
exporturile Uniunii Europene anuale către Coreea su'nt în valoare de 1 miliard de euro.
Totodată, prezentul acord este unul ambiţios şi inovator, primul dintr-o nouă generație de acorduri de liber schimb
bilaterale în care este inclus atât un capitol dedicat dezvoltării durabile şi respectării standardelor de muncă, cât şi un
mecanism de monitorizare în care societatea civilă va fi implicată. Temerile legate de dificultăţile pe care o concurenţă
coreeană le-ar putea cauza industriilor mai sensibile ale Uniunii, precum industria automobilelor, sunt disipate de
includerea Clauzei de salvgardare în acord. Prin intermediul acesteia vor fi impuse măsuri de supraveghere a importurilor
şi exporturilor şi de evaluare a impactului produs de acord asupra diverselor sectoare.
3-584
15 - Composition of committees and delegations : see Minutes
3-585
16 - Question Time (Council)
3-586
President. − The next item is Question Time (B7-0009/2011).
The following questions are addressed to the Council.
3-587
Question no 1 by Bernd Posselt (H-000010/11)
Subject: Rule of law in Serbia
How does the Council view the development of the rule of law in Serbia, particularly in the light of the questionable court case against alleged
guerrillas belonging to the Albanian minority in the Preševo valley in southern Serbia?
3-588
Enikő Győri, a Tanács soros elnöke. − A Tanácsnak a szerb jogállamiság alakulásával kapcsolatos véleményét a 2010.
december 14-i tanácsi következtetések tartalmazzák. A Tanács ebben a következtetésében üdvözölte, hogy Szerbia
folytatja reformütemtervének végrehajtását és további eredményeket mutat fel az Európai Unióval kötött ideiglenes
megállapodás rendelkezéseinek végrehajtása terén. A következtetésekben a Tanács azt is megállapította, hogy Szerbia
továbbra is jó eredményeket ér el a stabilizációs és társulási megállapodás szerinti kötelezettségeinek teljesítésében. Az
országnak ugyanakkor további erőfeszítéseket kell tennie, elsősorban az alábbi területeken: a közigazgatás reformja, az
igazságszolgáltatás reformját is magában foglaló jogállamiság, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem,
valamint az üzleti környezetnek a javítása. A Tanács nem vitatta meg a szerb jogállamiság alakulását annak a konkrét
eljárásnak a vonatkozásában, amelyre a tisztelt képviselő úr hivatkozik.
3-589
Bernd Posselt (PPE). – Nachdem ich die Frage eingereicht habe, ist eine Gruppe von serbischen Staatsbürgern
albanischer Nationalität in einem Schauprozess von einem Sondergericht zu Höchststrafen verurteilt worden, bei dem sie
wegen Taten im Kosovo angeklagt waren. Hätte das nicht eher von EULEX behandelt werden müssen statt von Serbien?
Könnten Sie sich bitte darum kümmern und sich konkret über diesen Fall informieren, nach dem ich gefragt habe?
3-590
Enikő Győri, a Tanács soros elnöke. − Nagyon szépen köszönöm képviselő úrnak. Azt tudnia kell, hogy a Tanácsnak
minden bővítéssel és bármiféle stabilizációs és társulási egyezménnyel kapcsolatos álláspontjában meghatározó az, hogy
1993-ban Koppenhágában az Európai Tanács lefektette az úgymond csatlakozási kritériumokat, és ebben az emberi és
kisebbségi jogok tisztelete is szerepel, és a Tanács számára nem lehet más fontosabb, mint ez az elv a tárgyalások során.
Azt tudom mondani Önnek, hogy kérését természetesen a Tanácsot képviselő magyar elnökség tudomásul veszi a
problémát, átérzi a történet súlyát, és ahogy minden csatlakozási és társulási megállapodási procedúrában, itt is kiemelten
figyel ezekre a kérdésekre.
3-591
Daniel Caspary (PPE). – Herr Präsident! Ich habe noch eine Nachfrage an den Rat im Hinblick auf die Frage von Herrn
Posselt. Mein Kollege hat ja bereits nachgefragt, ob der Rat sich vorstellen kann, genau in diesem konkreten Fall nochmals
mit der Regierung und den Verantwortlichen vor Ort Kontakt aufzunehmen. Deshalb noch einmal meine Frage an die
Ratspräsidentschaft: Kann sich die Ratspräsidentschaft in diesem konkreten Fall vorstellen, mit den Verantwortlichen vor
Ort in Kontakt zu treten?
3-592
Enikő Győri, a Tanács soros elnöke. − Elnök úr! Természetesen, ahogy említette a tágabb összefüggést és azt a
szellemiséget, amiben a Tanács a hasonló kérdésekhez viszonyul, azt tudom Önnek mondani, hogy folyamatban van

16-02-2011 139
Szerbiának a csatlakozása, hiszen begyújtotta a csatlakozási kérelmet, és azt gondolom, hogy most újabb fázisba
érkeztünk, hiszen Szerbia válaszolt a kérdőívre, amelyet az Európai Bizottság bemutatott. Ezeket a válaszokat január 31-én
átadta. Természetesen a csatlakozási folyamatban minden fontos kérdésre, az ilyen kérdésekre is, mind az Európai
Bizottság, illetve mind a Tanács természetesen megkülönböztetetten odafigyel.
3-593
Question no 2 by Jim Higgins (H-000012/11)
Subject: SMEs and the Hungarian Presidency
One of the stated aims of the Hungarian Presidency of the Council is to improve the situation of small and medium-sized enterprises (SMEs).
Could the Council elaborate a little on this point and give practical details as to how it will improve things for SMEs which are struggling to
survive?
3-594
Enikő Győri, a Tanács soros elnöke. − A kis- és középvállalkozások létfontosságú szerepet töltenek be az európai
gazdaságban. Működésük keretfeltételeinek javítása a magyar elnökség egyik kiemelt prioritása. Az elkövetkező hónapok
során az elnökség figyelmének középpontjában az Európa 2020-as stratégia és az abban foglalt, az innovációra és az
iparpolitikára irányuló kiemelt kezdeményezések végrehajtása, valamint a belső piac teljes körű kiépítése áll majd, mivel
az európai kis- és középvállalkozásoknak mindössze 8%-a végez ebben a pillanatban határon átnyúló tevékenységet.
A Mario Monti, egykori biztos úr által készített jelentés alapján e kiteljesítés keretében fel kell számolni a belső piac
működését még akadályozó korlátokat. Ezt úgy tudjuk elérni, ha valamennyi irányelvet, így elsősorban a szolgáltatás
irányelvet – ezzel a kérdéssel ez a Parlament ezen a plenáris ülésszakon foglalkozott is – pontosan és kellő időben
végrehajtjuk és érvényre juttatjuk, hogy fogyasztóbarát megoldásokat kínálunk az egységes eurófizetési térségben, a
SEPA-ban, hogy a határokon átnyúló tevékenységet folytató üzleti tevékenységet folytató üzleti vállalkozások számára
megkönnyítjük az adózási szabályoknak való megfelelést, valamint előmozdítjuk egy kkv-barát uniós szabadalom
elfogadását – és a Parlament egy nagyon fontos döntést hozott itt e témában a hétfői vita után, kedden –, és mindennek,
ami ugye előfeltétele, mindaz, amiről eddig beszéltem, hogy a kis- és középvállalkozásokat arra inspiráljuk, hogy minél
több innovációs beruházásba fogjanak bele.
Emellett a magyar elnökség foglalkozni fog az európai kisvállalkozói intézkedéscsomagnak, ennek a „small business act”nek
a félidős felülvizsgálatával is. E csomagnak valóságos magna chartának kellene lennie a kis- és középvállalkozások
számára. Az elnökség továbbá átfogó megközelítést kíván előmozdítani az új, integrált iparpolitikára vonatkozóan, aminek
keretében arra törekedünk, hogy minden olyan információs, pénzügyi és technikai támogatásbeli korlátot felszámoljunk,
amelyek gátolják, hogy a kis- és középvállalkozások ténylegesen a zöld gazdaság gerincévé válhassanak.
Emellett törekvésünk, hogy a jobb és intelligensebb szabályozás, valamint az intézményi változtatások segítségével
csökkentsük az adminisztratív terheket és az állami működtetés kockázatát. Meggyőződésünk, hogy létfontosságú a kkv-k
innovatív kapacitásának a megerősítése, és ez megkívánja az innováció új megközelítésének kialakítását, amely a nem
technológiai innováció előmozdítására összpontosít. Emlékeztetni szeretném önöket, hogy az Európai Tanács is nagyon
fontos döntéseket hozott február 4-én innováció témában.
Azt a kulcsfontosságú kérdést illetően, hogy a kis- és középvállalkozások miként jutnak finanszírozáshoz, arról azt lehet
elmondani, hogy mi elkötelezettek vagyunk amellett, hogy garanciák, innovatív pénzügyi eszközök és kedvező feltételeket
kínáló bankok révén támogassuk az egészséges kis- és középvállalkozások hitelhez és kölcsönhöz való hozzájutását.
Végezetül szeretném hozzátenni, hogy a magyar elnökség javaslatokat fog benyújtani a Tanácsnak a kutatás és fejlesztés
területén működő nagy költségvetésű, többéves uniós kiadási programok középtávú értékelésére vonatkozóan, amelyek
fontos, a kkv-kat célzó támogatási eszközöket is magukban foglalnak majd, így például a kockázatmegosztó finanszírozási
mechanizmust, az RSFF-et is.
3-595
Jim Higgins (PPE). – A Uachtaráin, ba mhaith liom mo chomhghairdeachas a dhéanamh leis an Uachtaránacht as ucht a
bheith mar a bhfuil sí anocht, agus fáiltím roimh an méid atá ráite ag an Aire.
Ceann de na fadhbanna is mó ó thaobh na miontionsclaíochta de, is ea an ró-oifigiúlachas – is é sin red tape mar a deirimid
i mBéarla. Do gheall an tUachtarán Barroso in 2004 go ndéanfadh sé rud an-tábhachtach ar fad chun déileáil leis an
deacracht seo, ach níor tharla sé fós. Nuair a chloisim an méid atá ráite ag an Uachtarán-in-Oifig, ón Ungáir, ba mhaith
liom a rá go bhfuil mé thar a bheith dóchasach.
Tá sé an-tábhachtach ar fad go ndéanaimid chuile rud chun déileáil leis an bhfadhb seo, mar cruthaíonn sé an-deacracht do
dhaoine a bhíonn ag dul isteach sa chineál seo tionsclaíochta.

140 16-02-2011
3-596
Zigmantas Balčytis (S&D). – Dar 2008 m. Taryba pritarė 15 mlrd. eurų paketo skyrimui iš Europos investicijų banko,
kuris turėjo būti pagrindinė priemonė pagelbėti smulkiam ir vidutiniam verslui krizės laikotarpiu. Paskelbtos ataskaitos
rodo, kad lėšų buvo panaudota nedaug ir tos pačios buvo paskirtos daugiausia stambiam verslui remti, o smulkus verslas
negavo reikiamo finansavimo. Kaip pirmininkaujanti Vengrija ketina veikti, kad būtų išnaudojamos ir sąžiningai
įgyvendinamos jau priimtos priemonės smulkiam ir vidutiniam verslui remti?
3-597
Nicole Sinclaire (NI). – I just wonder whether my colleagues would agree with me how disappointing it is that there has
not been much support for a written declaration which is being sponsored by my colleague from the West Midlands,
Malcolm Harbour, who is the Chairman of the Committee on the Internal Market and Consumer Protection.
Today he sent out an email saying that only 184 of the 736 colleagues have signed this. Does this show that, when it comes
to small businesses throughout the European Union, cooperation is not possible and in effect it is up to the Member States
to take care of their own small businesses?
3-598
Enikő Győri, President-in-Office of the Council. − First let me answer Mr Higgins’ question concerning the regulatory
environment. This is really very important for the existence and working conditions of SMEs.
Applying the ‘Think Small First’ principle when preparing laws and policies is a cornerstone of the new framework we are
trying to establish. This is important at all levels, not only at EU level, but − and I think you share my view − also at
national, regional and municipality level.
The Commission has revised its state aid rules to encourage Member States to direct more support for SMEs to key areas
such as training, R&D and environmental protection and to overcome the current focus on large businesses.
The agreement by Member States to allow for the application of reduced VAT rates for locally supplied services, including
labour-intensive services such as hairdressing, catering and repair services, will further stimulate economic activity and
create jobs, and the Commission warmly welcomes this decision.
In the area of better regulation, the Commission has tabled important legislative initiatives already. It has adopted a
proposal for revisiting the VAT directive to remove barriers to electronic invoicing, with cost-saving potential amounting
to billions of euros in the medium term.
The Commission also came forward in February with a proposal to allow Member States to adopt less burdensome
accounting requirements for micro-businesses, thus fulfilling its commitment in the action plan for small businesses. It has
the capacity to reduce the burden by up to EUR 6 billion. The Commission encourages Member States to reach an
agreement as soon as possible to allow Member States who wish to take advantage of this opportunity to do so, so we in
the Council definitely have to move along those lines.
The Commission will also carefully assess the likely burden of any new legislative proposals, not only for SMEs. We have
quite a number of good proposals on the table, and in the Competitiveness Council we are following this item and trying to
address as many of these issues as quickly as possible.
Turning to the second question, on improving access to finance, even in my introductory remark I tried to make a reference
to that. To loosen the supply of much-needed credit, the EIB lent EUR 1 billion to SMEs in 2008, an increase of 60%
compared to 2007.
The aim is to lend more money on these issues later on. I remember very well that, when I was still an MEP, I was
responsible for an opinion on the EIB. In my opinion for the Committee on Economic and Monetary Affairs, I made an
evaluation. I have to tell you that the EIB reacted very quickly to the changed circumstances and reorganised its priorities.
So we welcomed those moves by the EIB.
I agree with you that sometimes money does not get to the intended recipients, and there should be better organisation. My
view on that is that we really have to pay attention to the counterparts of the EIB in the Member States, because in most
cases they are the partners. We should not always blame the EIB for the implementation, which is not directly done by the
EIB.
So I agree, on the second question, that it is extremely important that Community money and EIB loans get to the intended
recipients, that is, the small and medium-sized enterprises.
I believe the Council cannot give opinions on written declarations, so if you do not mind, Mr President, I will not
comment.

16-02-2011 141
3-599
Question no 3 by Georgios Papanikolaou (H-000014/11)
Subject: Initiatives on the management of water and drinking water
In its publicity material setting out its priorities, the Hungarian Presidency has expressed the desire to give special attention to issues of water
and drinking water management, as well as extreme events related to water resources.
Since the programme does not specify which policies it will follow in this connection, would the Presidency inform the EP precisely which steps
it intends to take in this area? Does it consider that over the next few years a specific problem will arise as regards the management and security
of supply of water resources and drinking water in European Member States?
3-600
Enikő Győri, a Tanács soros elnöke. − Georgios Papanikolaou úrnak szeretnék válaszolni a vízkészletekkel kapcsolatos
kérdésére. Ez a téma különös jelentőséggel bír az elnökségi trió, tehát Spanyolország, Belgium és Magyarország számára.
Fontos eleme volt annak a közös programnak, amelyet már több mint két ével ezelőtt kidolgoztunk, és minden ország a
maga féléves elnöksége idején tett hozzá valamit ahhoz, hogy a közös programban foglaltak a vízpolitikai integrált
megközelítést illetően megvalósuljanak. Mi tehát folytatjuk a spanyolok és a belgák által megkezdett munkát és mi is
szeretnénk hozzájárulást tenni, méghozzá azzal, hogy a 2011. júniusi tanácsi ülésen következtetéseket szeretnénk
benyújtani a vízpolitikáról.
Ezek a következtetések három fő témakörrel fognak majd foglalkozni. Az első, az a szélsőséges vízügyi jelenségek, úgy
mint árvizek, vízhiány, belvizek, szabálytalan csapadékmegoszlás integrált kezelése. A második témakör a víz által
nyújtott ökológiai szolgáltatások szerepe. Ez egy nagyon izgalmas kérdés. Azt gondolom, hogy túl keveset beszélünk róla
napjainkban. Adottnak vesszük, hogy vizünk van, használjuk az úgynevezett ökológiai szolgáltatásokat, amelyeket a vizes
életterek biztosítanak számunkra, pedig ezeket igencsak értékelnünk kellene. A harmadik témakör pedig a vízgazdálkodás
terén folytatott együttműködés fokozása, mind a nemzetközi szinten, mind pedig az uniós tagállamok körében.
A tanácsi következtetések hozzá kívánnak járulni az európai vizekről szóló koncepciót tartalmazó európai bizottsági
közleményhez, amelyet a 2012. évben terveznek elfogadni, és amely rámutat majd az EU-tagállamok vízkészleteivel való
fenntartható vízgazdálkodás, valamint a vízkészletek és az ivóvízellátás biztonságban tartásának a fontosságára.
Végezetül tisztelt képviselő hölgyek és urak! A magyar elnökség során vízügyi konferenciát és rendezvényt is szervez,
például az Európa édesvízkészleteinek jövőjével foglalkozó konferenciát, amely a környezetvédelmi miniszterek
informális találkozójához csatolva, március 23. és 25. között, Budapesten kerül megrendezésre. És egy utolsó megjegyzés.
A magyar elnökség kiemelt célkitűzése, hogy az Uniónak legyen Duna-stratégiája, és ebben is természetesen a víz, az
ivóvízbázis-védelem, az integrált vízpolitika különös jelentőséggel bír.
3-601
Γεώργιος Παπανικολάου (PPE). – Κύριε Πρόεδρε, κύριε Υπουργέ, σας ευχαριστώ πολύ για την απάντησή σας.
Συμπληρώνοντας, υπενθυμίζω ότι η Επιτροπή το 2007 με ανακοίνωσή της, με τίτλο «Η αντιμετώπιση του προβλήματος
λειψυδρίας και της ξηρασίας στην Ευρωπαϊκή Ένωση», επισήμανε ότι θεωρεί πιθανό να συμβάλει η Ευρωπαϊκή Ένωση
με πόρους στη δημιουργία πρόσθετων υποδομών υδροδότησης.
Θυμίζω εξάλλου ότι πολλές απομονωμένες περιοχές στην Ευρώπη, ιδίως μικρές νησιωτικές ζώνες στο Νότο, όπως για
παράδειγμα τα νησιά του Αιγαίου Πελάγους, αντιμετωπίζουν σοβαρά προβλήματα υδροδότησης και πόσιμου νερού την
ίδια στιγμή που μέθοδοι όπως η αφαλάτωση είναι ιδιαίτερα δαπανηρές.
Το ερώτημα λοιπόν είναι ξεκάθαρο: προτίθεσθε και βλέπετε θετικά την ιδέα να προωθήσετε τη συζήτηση για άμεση
κοινοτική στήριξη προγραμμάτων υδροδότησης απομονωμένων περιοχών;
3-602
Silvia-Adriana Ţicău (S&D). – Având în vedere că Ungaria şi România au fost desemnate pe 3 februarie coordonatori ai
acţiunii prioritare privind protecţia mediului în regiunea Dunării, şi anume restaurarea şi menţinerea calităţii apelor, aş dori
să vă întreb când vor trece aceşti coordonatori la implementarea acestei acţiuni prioritare, pentru că în felul acesta vom
putea asigura calitatea apei potabile. Printre proiectele date ca exemplu avem investiţii în construirea de staţii de epurarea a
apelor uzate, dar şi dezvoltarea de metode şi instrumente pentru protejarea surselor de apă potabilă. Deci este important să
discutăm de implementarea strategiei pentru regiunea Dunării.
3-603
Paul Rübig (PPE). – Meine Frage betrifft auch die Donauraumstrategie. Wir wollen ja die Qualität des Wassers in der
Donau dramatisch verbessern. Ist hier ein Aktionsplan von allen Mitgliedstaaten geplant, in dem stufenweise auch die von
den Nebenflüssen kommenden Abwasseranlagen berücksichtigt werden, damit wir auch saubere Nebenflüsse bekommen,
so dass bis zur Mündung der Donau eine bessere Qualität entsteht? Sind hier Aktionspläne von allen betroffenen
Mitgliedstaaten vorgesehen?

142 16-02-2011
3-604
Enikő Győri, a Tanács soros elnöke. − Nagyon köszönöm a kérdéseket, és a kérdések is mutatják, hogy ez egy nagyon
fontos témakör az Európai Unióban, és én azt gondolom, hogy méltánytalanul keveset foglalkoztunk ezekkel a
kérdésekkel. A magyar elnökség pontosan azzal, hogy következtetéseket terjeszt elő és ráirányítja a figyelmet például a
szélsőséges időjárás okozta vízproblémákra, elő akarja készíteni a talajt, hogy ebben a 2012-es „water blueprint”-ben az
Európai Bizottság minél jobb javaslatokat tehessen majd le az akkori elnökség és a Tanácsnak az a asztalára.
Papanikolaou úr utalt az égei-tengeri szigetek problémáira. Azt gondolom, hogy ez nagyon fontos az ottani emberek
számára, ugyanilyen fontos Dél-Olaszországban vagy Barcelonában – talán mindannyian emlékszünk rá, hogy
tankhajóban kellett az édesvizet vinni Barcelonába, mert annyira nem volt ivóvíz –, tehát ezek mind azt bizonyítják, hogy
életfontosságú, hogy foglalkozzunk ezekkel a kérdésekkel.
Ezzel, hogy mi tanácsi következtetéseket fogalmazunk meg, inspiráljuk a Bizottságot, és abban bízom, hogy amikor majd
elindul például a többéves pénzügyi keretterv vitája, akkor azokat majd úgy kell megfogalmaznunk, hogy az Európai Unió
közös problémáit, azt legjobban ezekre tudjuk irányítani majd a forrásokat.
Ticau asszonynak, illetve Rubiks úrnak, mind a ketten a Duna-stratégiával kapcsolatosan tettek fel kérdést. Ha
megengedik, egyben válaszolnék rá. Nagy örömünkre szolgált, hogy Hahn biztos úr február elején Magyarországon
mutatta be az akcióterveket. 13 akcióterv van, és amilyen kérdéseket önök itt feltettek mind az ivóvízbázis
vonatkozásában, mind szennyvíztisztítás kapcsán, mindenféle vízügyi áradások, szárazságok témájában vannak
úgynevezett akciótervek, és ezeket két-két ország vezeti. Én ezt nagyon jó formának tartom arra, hogy a regionális
együttműködések is erősödjenek a Duna-stratégia mentén, ráadásul nyolc uniós tagállam, hat unión kívüli tagállam vesz
ebben részt, és nagyon inspirálóan hat, hogy van egy ilyen átfogó stratégiánk, hogy mindezekben a kérdésekben konkrétan
lépjünk. Ugye, nincsenek új források e célra, de meggyőződésem, hogy ebben a keretben a meglévő projekteket át lehet
szervezni, és a határ menti együttműködések erősítésével a végeredmény sokkal hatékonyabb lesz, mint hogyha minden
ország egyedül próbálkozik. Lehetetlenség, amikor egy folyó összeköt minket, hogy egyedi akciókba bocsátkozunk.
Természetes lehetnek kiváló terveink, hogyha ezeket nem valósítjuk meg, úgyhogy most még a magyar elnökség alatt, én
nagyon bízom benne, hogy a tanácsi formációkban megvitathatjuk, ugye, mi a kezdő lökést az Általános Ügyek
Tanácsában, január 31-én megtettük, nagyon figyelünk, hogy hogy halad a munka. A munka jól halad, munkacsoporti
szinten is, és a magyar elnökség vége felé az Általános Ügyek Tanácsában el tudjuk fogadni a stratégiát, ezt támogatásáról
fogja tudni biztosítani az Európai Tanács, és rajtunk múlik utána, hogy ennek a legteljesebb körű legyen a végrehajtása
szennyvíztisztításon át az ivóvíz bázisunk megőrzéséig.
3-605
Question no 4 by Vilija Blinkeviciute (H-000016/11)
Subject: Participation by disabled persons and their representative organisations in decision-making affecting disabled persons
The European Disability Strategy 2010-2020, published by the Commission, will affect the lives of 80 million disabled people in the EU. The
Commission has identified eight key areas: accessibility, participation, equality, work and training, social protection, health and external action.
The EU institutions and Member States are to implement this strategy together. In accordance with the UN Convention on the Rights of Persons
with Disabilities, Member States which adopt decisions affecting disabled persons are required to closely consult with and actively involve
persons with disabilities, through their representative organisations. Unfortunately, there is no provision for such consultation in the new
disability strategy.
Has the Council taken any specific measures to ensure that the principle of 'no action on disability without the disabled' enshrined in the UN
Convention on the Rights of Persons with Disabilities is observed? Furthermore, how does the Council view the proposal to establish a disability
committee, answerable to the Employment, Social Policy, Health and Consumer Affairs Council (EPSCO) and chaired by the country holding
the Presidency of the European Union? Does the Council agree that this would make for closer involvement by the Commission and Member
States in the implementation of the UN Convention on the Rights of Persons with Disabilities?
3-606
Enikő Győri, a Tanács soros elnöke. − Elnök úr! Nagyon örülök én is, hogy még erre a kérdésre időt tudunk szakítani. A
fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogai európai unióbeli
előmozdításának és védelmének megfelelő és hatékony eszköze, amelynek mind a közösség, mind tagállamai nagy
jelentőséget tulajdonítanak. A Tanács szeretné felhívni a tisztelt képviselő figyelmét arra, hogy már több ízben
megerősítette, hogy ha meg kívánunk felelni a fogyatékossággal élő személyek igényeinek, és biztosítani szeretnénk a
társadalom életében való egyenlő részvételüket, akkor fontos, hogy bevonjuk őket a rájuk vonatkozó döntések és
szakpolitikák alakításába.
A Tanács a 2008-ban, illetve a 2010-ben elfogadott állásfoglalásában következetesen felszólított arra, hogy a
fogyatékossággal élő személyeket és szervezeteiket vonják be a szakpolitikák kialakításába. Emlékeztetünk arra, hogy a
Tanács egy olyan irányelvet is elfogadott, amely kimondja a fogyatékosság alapján történő megkülönböztetés tilalmát a
foglalkoztatás és a munkavégzés területén. Az említett irányelv rendelkezik a munkavállalói és a munkáltatói

16-02-2011 143
szervezetekben való tagságról és részvételről is, tehát olyan konkrét intézkedés, amelyet a Tanács annak garantálása
érdekében hozott, hogy a fogyatékossággal élő személyek valóban részt vehessenek a döntéshozatalban.
A Bizottságnak van új fogyatékosügyi stratégiája is. Nagy örömünkre ez az ősszel megszületett és elsősorban a
fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtására összpontosít. E stratégiával kapcsolatban
a magyar elnökség következtetéstervezeteket kíván a Tanács elé terjeszteni azzal a céllal, hogy még a magyar elnökség
finisében, júniusban azt el tudjuk fogadni. Ami egy külön fogyatékosügyi bizottság létrehozását illeti, a Tanácshoz nem
érkezett mindeddig ezzel kapcsolatos megvizsgálandó javaslat. Ennek kapcsán emlékeztetünk arra, hogy a Tanács csak a
Bizottság által benyújtott javaslat alapján járhat el jogalkotói minőségében, de hát természetesen mindig fél szemünket a
Parlamenten tartjuk, de ez a jogalkotás módja az Unióban.
3-607
Vilija Blinkevičiūtė (S&D). – Šių metų sausio mėn. Europos neįgaliųjų forumo inicijuotame susitikime Europos
Parlamente Komisijos pirmininko pavaduotoja V. Reding teigė, kad kai kurios Europos Sąjungos valstybės narės nepritaria
Tarybos direktyvai dėl vienodo požiūrio į asmenis nepaisant jų religijos, tikėjimo, negalios, amžiaus ar seksualinės
orientacijos. Taigi Kovos su diskriminacija direktyva yra viena iš svarbiausių klausimų žmogaus teisių srityje, ypač
neįgaliųjų teisių užtikrinimo srityje. Ar šiuo metu Europos Sąjungos Tarybai pirmininkaujanti Vengrija planuoja imtis
kokių nors konkrečių veiksmų dėl šios direktyvos priėmimo ir persvarstymo, ir kokių konkrečių priemonių imsitės, kad ši
direktyva pajudėtų iš mirties taško?
3-608
Ádám Kósa (PPE). – Köszönöm szépen a miniszter asszony válaszát! Szeretném bíztatni a Tanácsot arra, hogy figyeljen
arra oda, hogy a fogyatékkal élő emberek bevonása az mennyire fontos, és ez ugyanúgy a Parlament életében is egy
kérdés, hogy ebbe a folyamatba a képviselők hogyan tudnak kapcsolódni, hiszen mi képviseljük úgymond a népet.
Szeretnék gratulálni az elnökségnek ahhoz, hogy a trió végig magas szinten kezelte a fogyatékossági ügyet. Kérdésem az,
hogy a későbbi elnökségek is ugyanilyen magas szinten kívánják-e ezt kezelni, ezt a fogyatékos ügyet?
3-609
Enikő Győri, a Tanács soros elnöke. − Köszön szépen a kiegészítő kérdéseket. Az első kérdésre Blinkevičiūtė asszony,
amit föltett, az az antidiszkriminációs irányelvvel kapcsolatos fejlemények. Ugye, mondhatnék én önnek olyat, hogy majd
mi most megoldjuk, mert mibe kerülne nekem azt mondani, de ilyet nem fogok mondani. Mindannyian tudjuk, hogy
milyen keservesen haladt ennek a jogszabálytervezetnek a sorsa az elmúlt három évben. A mi terveinkben is természetesen
szerepel az, hogy előrehaladást érjünk el. Annak érdekében, hogy ezt megtehessük és hitelesek maradjunk, mi pontosan a
fogyatékosügyi részére próbálunk koncentrálni ennek az irányelvnek. Tehát két fordulót tervezünk a fogyatékosügyi
vonatkozásainak a megvitatására, és abban bízunk, hogy a tagállamokat rá tudjuk venni, hogy legalább ebben jussunk
előre. Tehát nem lövünk mindenfelé, hanem koncentráltan erre a kérdésre szeretnénk a hangsúlyt helyezni.
El kell, hogy mondjam, hogy ez nagyon nehéz. A tagállamok sokszor hivatkoznak pénzügyi kérdésekre és pénzügyi
nehézségekre. Saját országomban is haladékot kellett kérni az előző kormánynak, hogy végre tudja hajtani az uniós, illetve
az otthoni politikát, például az akadálymentesítés terén, és válság és megszorítások idején ez a tagállamoknak nehéz. De én
azt gondolom, és pláne, hogy mi egy emberközpontú elnökségre köteleztük el magunkat, hogy igenis muszáj, hogy ebben
a rendkívül fontos kérdésben, ahogy Kósa képviselő úr mindig elmondja, ez nem csak a fogyatékos embereket érinti,
hanem a kismamáktól kezdve az idősekig nagyon sokakat, sokkal többeket, mint akiket úgymond fogyatékosnak hívunk,
tehát hogy igenis a Tanácsnak felelőssége, hogy előrébb jusson ebben a kérdésben.
Kósa képvislő úr pedig, hogy ugye hogyan tudjuk a Parlamentet jobban bevonni, vagy hogy lehet együtt dolgozni. Én azt
hiszem, hogy képviselő úr is, mint a fogyatékos üggyel foglalkozó intergroup elnöke kiváló munkát végez, és nagyon jó
kapcsolatokat ápol mind a nemcsak a Tanáccsal és a soros elnökséggel, hanem a Bizottsággal is. És ahogy ezt sok témába
látjuk, hogyha a Parlament útmutató szerepet játszik, mint ahogy meggyőződésem, hogy fogyatékos ügyben a Parlament
útmutató szerepet játszik, akkor a Bizottság és a Tanács nem tehet mást, mint hogy követi. Tehát igenis, így be tudnak
épülni a Bizottságnak azokba a javaslataikba, amik aztán a Tanács elé kerülnek. Belegondolunk a roma stratégiába, akkor
Járóka Lívia képviselő asszonynak most hétfőn elfogadott, a LIBE commitee-ban elfogadott jelentése jó eséllyel be tud
épülni a bizottsági előterjesztésbe, és utána így már a Tanács elé kerül. Tehát én ezt az utat javasolnám, és ezt a kiváló
együttműködést szeretném, ha folytatódna.
3-610
We will send answers in written form to the questions we had no time to answer.
3-611
President. − That is right, but I am going to allow Mr Chountis a supplementary on this question.
3-612
Νικόλαος Χουντής (GUE/NGL). – Κύριε Πρόεδρε, δεν ζητώ να συζητηθεί η ερώτηση την οποία έχω υποβάλει. Εκτιμώ
την προσπάθεια που κάνετε και δεν θέλω να ανατραπεί η σειρά.

144 16-02-2011
Μόνο μία παρατήρηση που δεν αφορά ούτε θίγει τον Πρόεδρο συγκεκριμένα και θα είμαι σύντομος. Θέλω να σας πω ότι
επειδή έχουμε πρόβλημα με το ζήτημα του κοινοβουλευτικού ελέγχου –το γνωρίζετε εσείς πολύ καλά–, ήταν τρεις φορές
που σε Ολομέλεια δεν είχαμε ερωτήσεις προς το Συμβούλιο και οι διαδικασίες στο τέλος έχουν αποτέλεσμα να
συρρικνώνεται ο χρόνος. Σας παρακαλώ λοιπόν συζητείστε στο Προεδρείο το πώς θα περιφρουρείται αυτός ο χρόνος.
Ευχαριστώ πολύ για την προσπάθεια που κάνατε. Δεν θέλω να υπερβούμε το χρόνο ούτε να συζητηθεί η δική μου
ερώτηση και ευχαριστώ και την Υπουργό που ήταν έτοιμη.
3-613
President. − Mr Chountis, I am aware of your complaint, which I completely support.
However, it is not the Bureau that makes the decisions about the timing of debates, the content of debates or speaking time
– it is the Conference of Presidents, bizarrely, which always tries to put too much on the agenda. It is the Bureau Members,
including myself, who have to deal with the problems this creates and clean up the mess.
I apologise to everyone who was not called. As Mrs Győri quite rightly says, any questions she has not had time to answer
tonight – and those which she has answered she has answered very ably – will be answered in writing.
Questions which have not been answered for lack of time will receive written answers (see Annex).
That concludes Question Time.
3-614
17 - Agenda of the next sitting : see Minutes
3-615
18 - Closure of the sitting
3-616
(The sitting closed at 20.55)