26.12.2012 Views

Maka-Oalketan - Euskaltzaindia

Maka-Oalketan - Euskaltzaindia

Maka-Oalketan - Euskaltzaindia

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Orotariko Euskal Hiztegia 12. lib.: maka-oalketan<br />

molekula. � Molécula. � Beren apurkinak (molekulak) ziri-miri beti igitzen dira. A Eusk 1921, 59. Arimamolekula<br />

barregarri bi. Mde HaurB 94. Hobe genuke molekula mailan ezagutu. MEIG VI 119. En DFrec hay 4<br />

ejs.<br />

moleo. "(G), manzana buena para sidra, las hay negras y blancas" A (s.v. sagar).<br />

molestatu (-du Lcc). � Molestar(se). � Inor bere ez kansau, ez molestau. Zuzaeta 156. Eskarrik asko, bañan ez<br />

bedi molestatu. Sor Gabon 46. Elkar maljistatu / edo molestatu. AzpPr 110.<br />

moleta (BN-ciz ap. Gte Erd 289; Gèze), muleta (S ap. Lrq). � "Omelette" Gèze. v. ARRAULTZA-MOLETA.<br />

En DFrec hay 7 ejs., septentrionales.<br />

moli-intxaur. "(V-ger-oroz), cierta variedad de nueces" A.<br />

molimentu. v. monumentu.<br />

molimentu. v. monumentu.<br />

molinero. "Moliñero, txokolatea urtutzeko erainkia (V-gip)" Urkia EEs 1930, 9.<br />

molko. v. 1 mulko.<br />

molkots. v. morkots.<br />

molleja. � Molleja. � Arbijak edo mollejia. Mg PAb 87.<br />

mollo. v. 1 muilo.<br />

molo. � Bala. � Nere txispan gertu yarri diat / i zaurtu ta lurrera zerraldo / egozteko molo galgarri bat. Ir Y<br />

1935, 348.<br />

moloka. v. melaka.<br />

1 molokot (V-ger ap. A), molot (V-m ap. A). � "Meter todas las nueces en el boche" A. (Se trata, obviamente,<br />

de una expr. adv., no de un verbo).<br />

2 molokot. v. mokolot.<br />

molohorrika (Lar � Lcq 128 y Dv; molo-orrika Izt C 47), molorrika (G ap. A; Dv, H). � "Acantho, hierba<br />

gigante o branca ursina" Lar. "(Acanthus mollis), [...] alas de ángel, nazareno" Lcq 128. Harriet, que, como<br />

Duvoisin y Azkue, cita el ej. de Iturriaga, atribuye a Larramendi tbn. la forma molorrika. � Molorrika ederrak /<br />

beren kirtenetan / zeaukazkitek biak / asko txibistetan. It Fab 190.<br />

molorri (VocCB � Dv). � "Acanto, hierba gigante" VocCB. v. molohorrika.<br />

molorrika. v. molohorrika.<br />

1 moltsa (L, BN-ciz-baig; Urt III 426, Ht VocGr 335, VocCB, Dv, H; -ls- Volt 56, SP, Deen I 323), morsa,<br />

mulsa (BN-mix), musa (S; Gèze 321), monza. Ref.: A (moltsa, mulsa, musa); Lrq (musa). �1. Bolsa de dinero;<br />

(fig.) dinero. "Eztemala hire müsa [sic, con ü] begiratzera bethi so lürrera dagoenari" DRA. v. poltsa. � Zeren<br />

ohoin baitzen, eta mulsá baitzuen. Lç Io 12, 6 (He y Dv moltsa, TB mulsa; LE bolsa, Ol zizku, Or, IBk e IBe<br />

poltsa, Ker zorro). Molsa egiazki zabala da bañan kornaduak bakhanak dire. Volt 195. Eztemala eure<br />

molsa begiratzera bethi so dagoenari lurrera. O Pr 599. Aumoina atheratzen du molsatik pobrei<br />

emaiteko. SP Phil 3. Daga punta zunzurrera ezarririk dio marxantari: dugun molsa edo bizia. Tt Onsa 63.<br />

Iokalariak bere [...] morsa oro galdu dianian. Ib. 69. Parnasean dabiltzanen sabelak eta moltsak / airez hantzen<br />

Creative Commons Aitortu-EzKomertziala-PartekatuBerdin baimen baten<br />

mende.<br />

553

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!