Dunaharaszti és környék - Régió Kalauz (Online változat)

3
INFORMÁCIÓK
Dunaharaszti a Pesti-síkságon fekszik közvetlenül a Ráckevei Duna-ág bal partján. A fővárostól 17 km-re délre, az M0-s,
a Budapest-Baja 510-es számú út, a H6-os HÉV és a 150-es számú Budapest-Kunszentmiklós-Tass-Kelebia-vasútvonal
mentén terül el, melyeknek két-két megállója van a városban: Dunaharaszti felső megállóhely és Dunaharaszti külső
HÉV-állomás illetve Dunaharaszti vasútállomás és Dunaharaszti alsó megállóhely.
Régió: Közép-Magyarország ■ Teljes népesség: 21 901 fő (2018. jan. 1.) ■ Népsűrűség: 720,53 fő/km²
Határos települések: Budapest (észak), Alsónémedi (délkelet), Taksony (dél), Szigetszentmiklós (nyugat) ez utóbbi természetes
határ is, melyet a Ráckevei-Duna képez. Innen indul a Duna–Tisza-csatorna.
FÖLDRAJZ
VÍZFOLYÁS
Tudjunk meg többet a várost éltető nagy európai folyamról a Dunáról, és az általa formált Csepel-szigetről. E szigetet a
folyó két ága a Nagy-Duna és a Ráckevei-Duna-ág fogja közre.
A vízfolyás mely évezredek óta rendületlenül ömlik a Fekete erdőből, összeköti a közép-európai országok egy részét,
hogy aztán elérve végcélját, részévé válva az örök körforgásnak, elnyelődjön a Fekete-tenger habjaiban. A folyók földrajzi
szempontból rendkívül izgalmas képződmények, nagyon sok arcot tudnak mutatni a fürkésző tekinteteknek. A
magashegységeken óriási energiával zúdulnak végig mély, V alakú völgyeket vágva. Mikor kiérnek a síkvidékekre, sokat
veszítenek energiájukból és könnyen előfordulhat, hogy már nem tudnak egységesen végigfolyni a tájon. Ahogy lassulnak,
egyre több, addig szállított hordalékot raknak ki magukból. Az így felhalmozódott hordalékok pedig tovább
akadályozzák a folyót továbbhaladásában. Ezekben az esetekben gyakran megfigyelhető, hogy ágakra bomlanak és
létrejön egy sajátos fonatos szerkezet. Tulajdonképpen az így épülő zátonyból fejlődött ki a Csepel-sziget.
A folyókra az is jellemző, hogy gyakran változtatják a medreiket. Mai tudásunk szerint a Duna ma ismert vonala 10-
12 ezer éve jöhetett létre. Lényegében az Alföld nyugati pereme jelentős süllyedésnek indult, miközben a dunántúli
területek kiemelkedtek. A Csepel-sziget egyfajta lépcsővidék a két egymástól eltérő szint kiegyenlítésére. Tehát lényegében
kijelenthető, hogy a legjelentősebb felszínformáló erő a folyóvíz volt.
HŐMÉRSÉKLET, CSAPADÉK
Maga Dunaharaszti a Pesti-síkság nyugati részén található. Az éves középhőmérséklet nem sokkal 10 Celsius fok felett
húzódik, az egy évben mérhető napfényes órák száma kissé meghaladja a 2000-et. Ezzel az értékkel nagyjából a középmezőnyben
helyezkedik el hazánkban.
A legkevésbé napfényes területek az Alpokalján vannak kevesebb, mint 1700 órával, ehhez képest Kecskeméten mértek
már közel 2500 órát is egy évben.
TALAJ, TERMÉSZET
Földtani szempontból is igen érdekes a település környezete. Az agyagos-homokra 5-20 méter magasságban települt
rá az Ős-Duna kavicstakarója. A szél is formálta a tájat, hiszen sok területen homokbuckákat emelt. A talajadottságok
is nagyon sokfélék, megtalálhatóak a barna erdőtalajok, a folyami öntéstalajok, a homok illetve kis területen a csernojzom
is. A Duna felett húzódó szélcsatorna elősegíti a levegő folyamatos mozgását és cserélődését, bár a közelben
található kőolaj-finomító ezt a hatást gyengíti.
A város környezetében több kiemelten védett természetvédelmi terület is húzódik, az egyik legfontosabb a település
déli határában található Kálvária-domb, ahol a természetesen kialakult növénycsoportosulások jelentik a környezeti
értéket. Többek között megtalálható itt a homoki nőszirom, a csikófark és a pusztai meténg. Most, hogy megismertük
a település természeti és tájföldrajzi adottságait, vizsgáljuk meg a történelemben elfoglalt helyét is, tovább haladva.