Petofi_program tordelt_2018_sceen
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
A Petőfi Sándor<br />
Program eredményei<br />
A magyarság nagykövetei<br />
a szórványban<br />
2017–<strong>2018</strong>
A Petőfi Sándor<br />
Program eredményei<br />
A magyarság nagykövetei<br />
a szórványban<br />
2017–<strong>2018</strong>
A Petőfi Sándor Program eredményei<br />
A magyarság nagykövetei a szórványban<br />
2017–<strong>2018</strong><br />
Impresszum<br />
A Petőfi Sándor Program eredményei, Budapest <strong>2018</strong><br />
Kiadó: Magyarország Kormányának Miniszterelnöksége Nemzetpolitikai Államtitkárság<br />
Felelős kiadó: Dr. Grezsa István kormánybiztos<br />
ISSN 2630-8606<br />
Szerkesztő: S.Takács Zsuzsanna<br />
Grafika: Stég Design Kft.<br />
Címlapfotó: Labosa Bence<br />
Nyomda: Kiwi Print Hungary Kft.
3<br />
Tartalom<br />
Köszöntő ........................4<br />
Programértékelés .................5<br />
A Petőfi Sándor Program<br />
kommunikációjáról<br />
és sajtóvisszhangjáról .............6<br />
A koordinátori munkáról . ..........10<br />
Beszámolók .....................11<br />
Erdély<br />
Bajusz Erika .....................13<br />
Bankó Anna .....................14<br />
Bokor Csongor ..................15<br />
Buchwald Patrícia ................16<br />
Domokos Anikó Emese ............17<br />
Fábián Mónika ...................18<br />
Ferencz Klaudia ..................19<br />
Ferkó Zoltán ....................20<br />
Fülöp Ágnes ....................21<br />
Garamvölgyi Anett ...............22<br />
Hajdara-Herczeg Hajnalka ..........23<br />
Hermann Bianka .................24<br />
Hoffmann Ferenc .................25<br />
Hollanda Tímea ..................26<br />
Hrágyel Dóra ....................27<br />
Illés Gábor ......................28<br />
Lázár Dániel .....................29<br />
Lovász Dénes ....................30<br />
Marjai Éva ......................31<br />
Orcskai Mariann ..................32<br />
Paróczi Ákos ....................33<br />
Simon Andrea ...................34<br />
Simon Luca Eszter ................35<br />
Surányi Bettina ..................36<br />
Szalai Luca ......................37<br />
Szamek Lili ......................38<br />
Székely Anna ....................39<br />
Tankó Előd ......................40<br />
Varga Orsolya ...................41<br />
Virág Ádám .....................42<br />
Zsabokorszky Ferenc ..............43<br />
Délvidék<br />
Bódi Viktória ....................44<br />
Böröndi Róbert ..................45<br />
Cs. Tóth Gabriella ................46<br />
Fülöp Dóra .....................47<br />
Gogolák Mariann .................48<br />
Nyitrai Marianna .................49<br />
Szabó Andrea ...................50<br />
Szabó Nóra .....................51<br />
Tancsik Richárd ..................52<br />
Varga Anett .....................53<br />
Virág Attila ......................54<br />
Felvidék<br />
Baranyai Kinga Anna ..............55<br />
Bedi Katalin .....................56<br />
Bodó Renáta ....................57<br />
Endrődi-Mike Attila ...............58<br />
Gráf Dóra .......................59<br />
Horti Réka ......................60<br />
Kurdi Gábor .....................61<br />
Martin Vivien ....................62<br />
Murányi Veronika .................63<br />
Rákos Ágota ....................64<br />
Simon Krisztián ..................65<br />
Simoncsics Sára ..................66<br />
Kárpátalja<br />
Bangó Aliz ......................67<br />
Fekete Krisztián ..................68<br />
Gelei Botond ....................69<br />
Jeszenszky<br />
Melinda Teréz ...................70<br />
Kovács Hanna ...................71<br />
Lakatos Lilla .....................72<br />
Szilaj István .....................73<br />
Techet Gábor ....................74<br />
Csehország<br />
Nagy Ildikó .....................75<br />
Lengyelország<br />
Gecse Adrienn ...................76
4<br />
Kedves Olvasók!<br />
„A mindennap kicsiny csodái nagyobb és titkosabb csodák.”<br />
(Reményik Sándor)”<br />
Erdély nagy költőjének gondolataival szeretettel ajánlom figyelmükbe azt a kiadványt,<br />
amely a szórványmagyarság támogatására 2015-ben indított Petőfi Sándor Program<br />
2017–<strong>2018</strong> közötti ösztöndíjasainak munkáját mutatja be. A <strong>program</strong> segítségével idén<br />
65 ösztöndíjasunknak sikerült megtapasztalnia a szórványmagyarság kicsiny csodáit:<br />
azt, hogy miképp lehet a legnagyobb nehézségek és lemondások között is magyarnak<br />
maradni. Az ösztöndíjasok létszámának növelésével az elmúlt évben tizenegy új közösséghez<br />
tudtunk őrállót küldeni, máshol pedig növelni tudtuk a segítő kezek számát.<br />
Az ösztöndíjasok révén immáron a legtávolabbi és a legkisebb Kárpát-medencei magyar<br />
közösségbe is sikerült eljuttatni a magyar nemzetpolitika legfontosabb üzenetét:<br />
egyetlen magyarról sem mondunk le, minden magyar közösség számíthat az anyaország<br />
támogatására. A Petőfi Sándor Programmal nemcsak gyakorlati segítséget viszünk<br />
a magyar szórványközösségek számára, hanem reményt is a megmaradásért vívott küzdelemhez.<br />
A közösségekben töltött kilenc hónap során ösztöndíjasaink sok esetben<br />
maguk váltak csodatévőkké azzal, hogy megmutatták a közösségeknek azt, hogy mire<br />
képesek valójában. Megismertették az ott élőkkel, hogy egyedi kulturális kincseik pótolhatatlan<br />
értékek, megmutatták a fiataloknak, hogy a hagyomány is lehet modern, a<br />
magyar nyelvet pedig lehet játszva tanulni.<br />
Ez a kiadvány mindezeknek a csodáknak a gyűjteménye. Katalógusa a közösen megvalósított<br />
<strong>program</strong>oknak és együtt megélt élményeknek, amelyek immáron összekötik a<br />
kiküldött fiatalokat egy-egy szórványközösséggel tovább erősítve a magyarság hálózatát.<br />
Remélem, hogy a <strong>program</strong>szakasz során kötött kapcsolatok a jövőben is megmaradnak,<br />
a megszerzett tapasztalatok pedig a jövőben is a külhoni magyarságért való<br />
cselekvésre sarkallják a hazaérkezett fiatalokat.<br />
A <strong>program</strong> idén 75 ösztöndíjas részvételével és új közösségek bevonásával folytatódik.<br />
Bízom abban, hogy ebben az évben is születnek majd a Kárpát-medencében közös kicsiny<br />
csodák és akár életen át tartó kapcsolatok, amelyek együttes erővel járulnak majd<br />
hozzá a szórványmagyarság megőrzéséhez.<br />
Potápi Árpád János<br />
nemzetpolitikáért felelős<br />
államtitkár
5<br />
„Az ifjúságnak joga, hogy az életet igényei és eszméi szerint újrafogalmazza.<br />
A halál ott kezdődik, ahol erről a jogáról tudatlanságból vagy a könnyebbet<br />
keresve lemond.”(Németh László)<br />
A Petőfi Sándor Program harmadik évének eredményeit összefoglaló kiadványt büszkén<br />
ajánlom minden érdeklődő figyelmébe. Három évvel ezelőtt, 2015-ben, a Petőfi<br />
Sándor Program indulásakor még mi, a Nemzetpolitikai Államtitkárság munkatársai,<br />
a <strong>program</strong> megálmodói, mi sem sejtettük, inkább csak reméltük, hogy néhány éven<br />
belül ez az újszerű kezdeményezés a magyar nemzetszervezés meghatározó részévé,<br />
gyakorlati eszközévé válik majd.<br />
A 2017/18-as <strong>program</strong>év különösen fontos volt a 15 milliós, egy nemzetbe kovácsolódó<br />
magyarság életében, hiszen a választópolgárok szavazati jogukkal élve újra<br />
bizalmat szavaztak az Orbán-kormánynak. A választási eredmények is azt bizonyítják,<br />
hogy a szórványban élő magyarokhoz eljutott az anyaország és a Petőfi Program üzenete,<br />
miszerint a magyar kormány nem hagyja magára egyetlen honfitársát sem, éljen<br />
akárhol a világban.<br />
Az idei év eredményének, illetve sikerének könyvelhetjük el, hogy a most lezárult<br />
<strong>program</strong>szakaszban 15 fővel növeltük a kiutazó önkéntesek számát, ezzel 15 új fogadószervezet<br />
és 15 új szórványközösség kapcsolódhatott be a <strong>program</strong>ba. Így 65 ösztöndíjast<br />
küldtünk az egykori monarchia területére, azon belül is kimondottan szórványterületen<br />
élő közösségekhez, hogy az ott élő magyarokat támogassák, hiszen ott<br />
a legnagyobb a veszélye az asszimilációnak.<br />
A fogadószervezetektől, a mentoroktól, és a szórványterületen élő közösségektől, valamint<br />
a hazatérő ösztöndíjasoktól érkező visszajelzések, mind-mind a <strong>program</strong> eredményességét,<br />
a folytatás iránti igényt igazolják.<br />
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy kormánybiztosként a külhont folyamatosan<br />
járva, rendszeresen találkozom szórványban élő magyarokkal. Ezeken az alkalmakon<br />
magam is meggyőződöm a <strong>program</strong> létjogosultságáról és sikeréről. Büszkeséggel<br />
és örömmel tölt el, amikor a határainkon túl élő honfitársaink személyesen<br />
mondanak köszönetet a <strong>program</strong>ért, az abban végzett munkánkért. Az elismerés sokakat<br />
illet. Többek között vezetőket, koordinátorokat, az Államtitkárság munkatársait,<br />
akik soha nem kerülnek előtérbe, de odaadásuk, szakmai felkészültségük és elkötelezettségük<br />
nélkül a <strong>program</strong> nem lenne ugyan az.<br />
Az ösztöndíjat a megelőző évekhez képest még többen pályázták meg, mint korábban,<br />
ami nemcsak a <strong>program</strong> hazai sikerét támasztja alá, de egyértelművé teszi azt<br />
is, hogy a kiválasztott pályázókon kívül nagyon sok olyan, a magyar nemzet iránt<br />
elkötelezett fiatal van, akikre számíthatunk a magyar–magyar kapcsolatok továbbépítésében,<br />
megerősítésében.<br />
Dr. Grezsa István<br />
kormánybiztos
6<br />
A <strong>program</strong> sajtóvisszhangjáról<br />
A 2015-ben a Kőrösi Csoma Sándor Program mintájára elindított, a Kárpát-medencei szórványmagyarság<br />
megerősítését célzó Petőfi Sándor Program hamar beváltotta a hozzá fűzött<br />
reményeket, és rövid időn belül az egyik legsikeresebb identitáserősítő és közösségépítő<br />
<strong>program</strong>má vált a Kárpát-medencében.<br />
A Petőfi Sándor Program indulását – hála a Kőrösi Csoma Sándor Program korábbi sikereinek<br />
– nagy érdeklődéssel fogadta a sajtó. A szórványban élő magyarság helyzete, az e régiókban<br />
jellemző, egyre erősödő asszimiláció, a helyi magyar közösségek mindennapi küzdelmei és<br />
megmaradásának kérdése a <strong>program</strong>tól függetlenül is gyakori témája a külhoni és anyaországi<br />
magyar nyelvű médiának. A Petőfi Program megjelenése új színt hozott erre a területre:<br />
a sokszor elszigetelten élő magyar közösségekhez érkező ösztöndíjasok értékes, közösségerősítő<br />
tevékenysége és annak újszerűsége hamar felkapott, közkedvelt témává vált. Egyre<br />
több lap, televízió- és rádióműsor kereste meg a <strong>program</strong>ban résztvevőket – és velük párhuzamosan<br />
az Államtitkárságot –, és számolt be a magyar kormány által indított szórványmentő<br />
<strong>program</strong>ról. A pozitív sajtóvisszhang kialakulásában – a Nemzetpolitikai Államtitkárság által<br />
koordinált, a <strong>program</strong>ot népszerűsítő kommunikációs kampányon túl – jelentős szerepe volt<br />
az ösztöndíjasoknak, akik az Államtitkársággal egyeztetve, az Államtitkárság iránymutatásait<br />
követve kiváló kapcsolatot ápoltak a célterületen működő helyi magyar médiával, öregbítve<br />
a <strong>program</strong> jóhírét. Kedvező tényező volt az is, hogy míg a diaszpórában meglehetősen kevés<br />
a magyar nyelvű lap, a magyarul sugárzó televízió- és rádióműsor, a szomszédos országokban<br />
erős magyar médiahálózatról beszélhetünk, amely rendszeresen be is számolt a <strong>program</strong><br />
sikereiről és az ösztöndíjasok értékmentő, identitáserősítő tevékenységéről. Hasonlóképp az<br />
anyaországi média, ahol a Petőfi Program minden vezető, külhoni magyarsággal foglalkozó<br />
magazinműsorban – így a Térkép, a Kárpát Expressz, a Kossuth rádió és az M1 számos műsorának<br />
adásaiban – rendszeresen visszatérő téma volt. Szintén a <strong>program</strong> sikerét jelzi, hogy<br />
a <strong>program</strong> indulása óta negatív hangvételű cikk, érdemi kritika még a szomszédos országok<br />
többségi nyelvű médiája részéről sem igazán érkezett: bátran kijelenthető tehát, hogy mind a<br />
Kőrösi Csoma Sándor Program, mind a Petőfi Sándor Program azon kevés kezdeményezések<br />
közé tartozik, amelyeket általános elismerés övez.<br />
A <strong>program</strong>mal kapcsolatos kommunikáció, a beérkező sajtómegkeresések kezelése teljes<br />
mértékben a Nemzetpolitikai Államtitkárság koordinációjával és ellenőrzése alatt valósult<br />
meg: az ösztöndíjasokkal az év során végig intenzív és folyamatos a kapcsolattartás. Az előző<br />
évekhez hasonlóan a kommunikációs felkészítésben fontos szerepe volt a célállomásokra<br />
való kiutazást megelőző budapesti oktatási hétnek, amely során a kiválasztott jelöltek a sajtó<br />
kezelésével kapcsolatos általános felkészítésen és kommunikációs tréningen vesznek részt.<br />
Tekintettel a <strong>program</strong> eddigi sikereire, az elmúlt éveket jellemző pozitív sajtóvisszhangra és<br />
a hatékony, sikeres együttműködésre a Nemzetpolitikai Államtitkárság és az ösztöndíjasok<br />
között a <strong>program</strong> kommunikációjával kapcsolatban, előreláthatólag a jövőben is fokozott<br />
médiaérdeklődésre és a <strong>program</strong>ról szóló pozitív hírek, tudósítások számának növekedésére<br />
számíthatunk mind az anyaországban, mind határon túl.
Ízelítő a megjelenésekből<br />
7
8<br />
A <strong>program</strong> online kommunikációjáról<br />
Amikor 2015-ben a magyar kormány Nemzetpolitikai Államtitkársága úgy döntött, hogy az akkor<br />
már sikeresen működő Kőrösi Csoma Sándor Program mintájára, életre hívja a szórványban<br />
élő magyarságot támogató Petőfi Sándor Programot, egyben határozott arról is, hogy a kezdeményezés<br />
ismertségének növelése érdekében összehangolt kommunikációs munkába kezd.<br />
Ennek a törekvésnek célja elsősorban az volt, hogy minél szélesebb körben ismerje meg a hazai<br />
és a külhoni magyarság a <strong>program</strong>ot, célkitűzéseit és eredményeit. Fontos szempont volt az<br />
átláthatóság, és nem utolsósorban, a külhonban szolgálatot teljesítő ösztöndíjasok hiánypótló<br />
munkájának bemutatása. A harmadik éve vitathatatlanul sikeresen működő <strong>program</strong> eredményeiről<br />
nem csak az összegző, eredménykommunikációs kiadvány tanúskodik, de az érdeklődők<br />
folyamatosan tájékozódhatnak erről a Petőfi Programhoz kapcsolódó online felületeken.<br />
Az ösztöndíj<strong>program</strong> kommunikációjának vezető csatornája a petofi<strong>program</strong>.hu. A <strong>program</strong><br />
bemutatásán túl átfogó képet nyújt a résztvevő partnerszervezetekről és munkásságukról, valamint<br />
az aktuális évben szolgálatot teljesítő ösztöndíjasok mellett a korábbi években kiküldött<br />
önkéntesek bemutatkozója is jelen van az oldalon. A napi rendszerességgel frissülő – Hírek,<br />
Munkánkról, Tudástár – rovatokban jelennek meg az ösztöndíjasok írásai, melyek a kint elvégzett<br />
feladataikról adnak számot, bemutatják a szórványközösségek hétköznapjait, ünnepeit, örömeit,<br />
problémáit. A szöveges beszámolók mellett fotó- és videógalériák színesítik, gazdagítják a honlapot.<br />
A rendszeresen frissülő eseménynaptár tájékozódási lehetőséget nyújt a külhoni magyarok<br />
sokszínű <strong>program</strong>jairól. Az oldal látogatottsága folyamatosan nő, köszönhetően a rendszeresen<br />
frissülő tartalomnak. Az idei <strong>program</strong>évben 425 hír és tudósítás, 242 fotó- és 58 videógaléria<br />
jelent meg a petofi<strong>program</strong>.hu oldalon. 2017 szeptembere óta a közel 44 ezer felhasználó 407<br />
ezer oldalletöltést kezdeményezett az oldalon.<br />
A Petőfi Sándor Programot és a diaszpóra magyarságát támogató Kőrösi Csoma Sándor Programot<br />
összekapcsolja néhány közös felület. Ilyen a magyarokegyhelyen.hu weboldal, amely tájékoztatást<br />
nyújt az ösztöndíj<strong>program</strong>okról, a diaszpóra és a szórvány sajátosságairól. A főoldalon<br />
megjelenik a két <strong>program</strong> honlapjánának legfrissebb szöveges tartalma, az eseménynaptár<br />
mind a szórvány-, mind a diaszpóra magyarokat érintő <strong>program</strong>jait felsorakoztatja. Mindezek<br />
mellett itt is megjelennek az aktuális pályázatok, akciók. A Közösségépítők rovat a szórvány és a<br />
diaszpóra egy-egy kiemelkedő, vezető személyét mutatja be.<br />
A közös Facebook-csatornának közel hétezer kedvelője van. A közösségi médiafelületen a weboldalon<br />
közzétett cikkekből, fotókból jelenik meg válogatás, az időszakos akciók mint a receptgyűjtő<br />
pályázat, fotó- vagy rajzverseny átlagosan 80-100 ezer fős elérést eredményeznek, és 3-5<br />
ezren rákattintanak ezekre a bejegyzésekre. A platform természetesen a <strong>program</strong>ok mérföldköveiről<br />
is tájékoztatást nyújt. A fiatalok megszólítását szem előtt tartva a sikeresen működő közös<br />
Instagram-fiókban láthatóak a <strong>program</strong> során készült legszebb fotók.<br />
A közös YouTube-csatornán a szórványban és a diaszpórában élők mindennapjait, a partnerszervezetek<br />
<strong>program</strong>jait megörökítő, az ösztöndíjasok által beküldött rövidfilmek; a <strong>program</strong><br />
vezetőivel, résztvevőivel készült interjúk, önportrék láthatóak. A kezdeményezést és az akciókat<br />
népszerűsítő promóciós videók nézettsége átlagosan 70 ezer felett van, a legsikeresebb kisfilmet<br />
több mint 90 ezer alkalommal tekintették meg a látogatók.<br />
Elérhetőségek<br />
Web: www.petofi<strong>program</strong>.hu, www.magyarokegyhelyen.hu<br />
Facebook: www.facebook.com/<strong>Petofi</strong>SandorProgram<br />
Instagram: www.instagram.com/magyarokegyhelyen<br />
YouTube: Petőfi és Kőrösi Program
Ízelítő az online felületekről<br />
9
10<br />
Zászlóshajók a nemzetpolitikában<br />
Idén negyedik alkalommal indul útjára a Petőfi Sándor Program, a Kőrösi Csoma Sándor<br />
Program mintájára, annak sikerén felbuzdulva. Fontos döntés volt a testvér<strong>program</strong><br />
elindítása, ezzel megtörtént a nyugati diaszpóra-magyarság és a Kárpát-medencei<br />
szórványmagyarság kulturális egységgé szerveződésének újabb fontos lépése.<br />
Ha a két <strong>program</strong>ot együtt említjük – és a fentiekre tekintettel miért ne tennénk –,<br />
elmondhatjuk, hogy már a 10. kiküldetés veszi kezdetét. A modern kor kommunikációs<br />
csatornáit is felhasználva, de elsősorban az emberi kapcsolatokra építve, valóságos<br />
hálózatosodás alakult ki az elmúlt évek alatt. Az egyének szintjén szakmai kapcsolatok<br />
alakultak, barátságok szövődtek, melyek örökre meghatározzák az ösztöndíjasok és a<br />
közösségek tagjainak (melynek már az ösztöndíjas is része) életét. Közösségi szinten<br />
még nagyobb a <strong>program</strong>ok hatása. A stagnáló, elöregedő egyesületek vérfrissítésről,<br />
az állóvíz felkavarásáról számolnak be, a jól működő, ám időszakosan kissé akadozó,<br />
netán emberhiánnyal küzdők pedig új lendületet kapnak egy-egy tehetséges és lelkiismeretes<br />
ösztöndíjas jelenléte, munkája által.<br />
Az elmúlt évek alatt átélhettem az ösztöndíjas és a <strong>program</strong>koordinátor szerepét, feladatainak<br />
szépségeit, nehézségeit is. Az öröm és a bánat skáláján szinte mindent láttam<br />
és átéltem a legnagyobb amplitúdójú kilengésekkel. Minden egyes nap, amit a<br />
fogadóközösségeim és tágabb értelemben a nemzetpolitika szolgálatában tölthettem,<br />
közelebb vitt ahhoz, hogy átlássam, melyek a legfontosabb problémák, és kik azok, akik<br />
a legtöbbet teszik ezek megoldásáért.<br />
Egykori ösztöndíjasként és mindenekelőtt emberként köszönetet kell mondanom fogadóközösségeimnek,<br />
mentoraimnak, a közösség aktív tagjainak a nyitottságukért,<br />
emberségükért és segítségükért, mellyel megkönnyítették számomra a beilleszkedést,<br />
ezáltal én is a lehető legtöbbet tudtam adni nekik magamból. Felsorolni is nehéz lenne<br />
név szerint mennyi kiváló emberrel találkoztam. Köszönöm, hogy elfogadtak, hálával<br />
gondolok rájuk.<br />
Jelenlegi <strong>program</strong>koordinátorként pedig szeretnék köszönetet mondani szakmai elődeimnek<br />
és jelenlegi kollégámnak. Azon koordinátoroknak, akik munkájukkal igyekeztek<br />
megőrizni a <strong>program</strong> tisztaságát és színvonalát, akiktől nemcsak szakmai, de emberi<br />
útravalót is kaptam. Köszönetet mondok minden ösztöndíjasnak, aki tehetsége legjavát<br />
nyújtva dolgozik, és a fogadóközösségek érdekeit helyezi előtérbe egyéni ambíciói helyett.<br />
Minden mentornak, aki partnerként segíti és koordinálja az ösztöndíjas munkáját,<br />
és tapasztalataival kiegészíti az ösztöndíjas kompetenciáit. Valamint köszönet mindazoknak,<br />
akik kimaradnak a rivaldafényből, akiknek sosem találkozunk az aláírásával, az<br />
arcával. Minden közösségi tagnak, aki szabadidejében, vagy inkább a nap 24 órájában<br />
azért dolgozik, mert a nagy egészet látja a részek helyett.<br />
Sándor István<br />
<strong>program</strong>koordinátor
Beszámolók
12
Erdély13<br />
Bajusz Erika<br />
Kiküldetés helye:<br />
Vízakna<br />
Tevékenységi terület:<br />
rendezvényszervezés, gyermek<strong>program</strong>ok, néptáncoktatás<br />
Hálás vagyok a vízaknai szolgálatért. Megtapasztaltam megmaradásukért<br />
való küzdésük nehézségeit, és kismértékben segíthettem őket,<br />
hisz, ahol egyetlen magyar szív is dobog, ott van feladatunk.<br />
Elért eredmények<br />
Vízaknai szolgálatom egyik legnagyobb eredménye az I.<br />
Magyar Nap, melyre október 6–7. között került sor. A rendezvényen<br />
magyar színháznak adtunk otthont, melyre több<br />
tíz éve nem volt lehetőség. Ünnepi istentisztelet után megemlékeztünk<br />
az aradi vértanúkról, és megnyitottuk a helyi<br />
Biblia-kiállítást a Reformáció 500 alkalmából. Kihelyezett<br />
konzuli napon állampolgárság igénylésére volt lehetőség.<br />
Délután is gazdag kulturális <strong>program</strong>kínálattal vártuk az érdeklődőket,<br />
volt néptáncbemutató, kézműves foglalkozás<br />
és koncert. Az ünnepséget magyar napi bállal zártuk. A közösség<br />
együttes ereje, munkálkodása, lelkesedése és öröme,<br />
valamint az idelátogató vendégek és barátok közösen<br />
tették igazán egyedülállóvá ezt a magyarságot összehozó<br />
különleges napot. A Szent László Emlékév részeként egy<br />
rendhagyó történelemvetélkedőt szerveztünk, melynek célja<br />
a nemzeti öntudat- és identitáserősítésen túl az volt, hogy<br />
játékos formában szerettessük meg a magyar történelmet<br />
a gyerekekkel. A versenyt a Szeben megyei általános iskolák<br />
1–4. és 5–8. osztályos diákjai számára hirdettünk meg.<br />
Összesen 7 csapat érkezett Medgyesről, Nagyszebenből<br />
és Vízaknáról. Számos gyerekfoglalkozást szerveztem, pl. a<br />
magyar kultúra napján, adventi és húsvéti készülődések során,<br />
a magyar költészet napján. Március 15-én egy színdarabot<br />
adtunk elő a gyermekekkel, megelevenítve a 48-as<br />
eseményeket. Különleges nap a közösség számára az idősek<br />
napja és az anyák napja, melyek alkalmából ünnepséget<br />
szerveztünk. A vízaknai, egy maroknyi közösség, annál<br />
nagyobb lelkesedéssel, hagyományokhoz, identitáshoz való<br />
ragaszkodással és szeretettel. Hálás vagyok, hogy része<br />
lehettem ennek a csodálatos közösségnek.<br />
Fogadószervezet<br />
Árvácska Gyermekotthon<br />
(Vízaknai Református Egyházközség)<br />
Az egyházközség keretein belül működik a holland<br />
testvérgyülekezet támogatásával fenntartott Árvácska<br />
Gyermekotthon, mely több árva gyermeknek nyújt<br />
családi otthont. Bár a közösség református lélekszáma<br />
alacsony, kb. 270 fő, a közösség egy aktív gyülekezet,<br />
mely mindent megtesz ősei hitének és örökségének<br />
megőrzéséért, anyanyelvének és magyarságának<br />
megtartásáért. Magyarságuk megélésének fő színtere<br />
az egyház.
14<br />
Erdély<br />
Bankó Anna<br />
Kiküldetés helye:<br />
Vice, Csicsókeresztúr<br />
Tevékenységi terület:<br />
gyermekotthon, idősekkel való foglalkozás, kézműves foglalkozás<br />
Az ottlétem alatt a magyar közösséget biztosítottam arról, hogy Magyarország<br />
számára minden egyes határon túli magyar ember ugyanolyan<br />
fontos, mint azok, akik a határainkon belül élnek. Azt gondolom,<br />
hogy ez a legtöbb, amit adhattam.<br />
Elért eredmények<br />
Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy mindkét ösztöndíjas<br />
évemet Romániában, Vicében és Csicsókeresztúron<br />
tölthettem. Így azt gondolom, hogy sokkal gördülékenyebben<br />
ment minden, hiszen az általam már megkezdett munkát<br />
tudtam folytatni továbbra is. A mentorom, dr. Lőrinczi<br />
Károly, a Possibilitas Egyesület alelnöke, a két ház vezetője.<br />
A mindennapjaim nagy részét Vicében, a Szent István<br />
gyermekházban töltöttem. Ott is laktam, így az ottani gyermekekkel<br />
több időt is töltöttem. Fő tevékenységem közé<br />
tartozott a két ház gyermekei részére <strong>program</strong>ok szervezése,<br />
a magyar nyelv gyakorlása, fenntartása, a mindennapi<br />
tanulásba való besegítés. A helyi közösség segítése, öszszefogása.<br />
Ezenfelül gyakran mentem az iskolába, hogy ott<br />
is segítsek, amiben csak tudok. A gyermekek délutánjaiért<br />
én „feleltem”. A házi feladatukat közösen, a segítségemmel<br />
oldották meg, azt követően 1-1 órás foglalkozást tartottam<br />
nekik. A foglalkozásokon volt történelem, dráma, társasjátékok,<br />
kézműves foglalkozások, mesefeldolgozások, népi<br />
játékok. Szombatonként a csicsókeresztúri gyerekek is Vicébe<br />
mennek, hogy a napot közösen töltsék el. Ennek a<br />
napnak a lebonyolítása, az idő hasznos eltöltése az én feladatom<br />
volt. A közösen megvalósított <strong>program</strong>jaink közül<br />
kiemelném a következőket, emlékeztünk: Kossuth Lajosra,<br />
a magyar népmese napjára, október 6-át, október 23-át és<br />
március 15-ét tartottunk, Márton-napot szerveztünk, idősek<br />
napját tartottunk, Mikulásvárót készítettünk, a magyar<br />
kultúra napjára és a holokauszt nemzetközi emléknapjára<br />
emlékeztünk. A Mátyás király emlékév alkalmából Mátyás<br />
király-napot tartottunk. Rengeteg élményt kaptunk, és szereztünk<br />
közösen, amik örök emlékként élnek bennünk.<br />
Fogadószervezet<br />
Possibilitas Egyesület<br />
Két gyermekházat, a Csicsókeresztúron található<br />
Szent Anna házat, valamint a Vicében működő<br />
Szent István házat tartják fent. A gyermekházak<br />
családtípusú gyermekotthonok, melyekben 10-10<br />
félárva, bántalmazott vagy egyéb okból a gyámügy<br />
által, a családból kiemelt gyermek él (szülői alkoholizmus,<br />
szociális helyzet stb.). Elsődleges cél a<br />
mindennapi, családias, megfelelő légkör biztosítása<br />
a gyermekek számára, ezenfelül pedig a család<br />
segítése, érzelmileg, pszichológiailag.
Erdély15<br />
Bokor Csongor<br />
Kiküldetés helye:<br />
Halmágy<br />
Tevékenységi terület:<br />
oktatásszervezés, önképzőkörök vezetése, kulturális események szervezése<br />
A kisebbek között is a legkisebbekhez fordulni nemes, ugyanakkor<br />
küzdelmes ügy. Ösztöndíjas éveim alatt megtanultam, hogy kitartó<br />
munkával, lelkesedéssel, hittel és szeretettel bármi lehetséges. Széles<br />
az eszköztár, amivel erősíteni lehet a magyar identitást.<br />
Fogadószervezet<br />
Elért eredmények<br />
Halmágyi Evangélikus Lutheránus Egyházközség<br />
Műemlék erődtemplomuk építése 1160-ra tehető.<br />
Eredeti Vizsolyi Bibliájukat a kolozsvári püspökségen<br />
őrzik. Az idősek kihalása, a fiatalok elvándorlása,<br />
a sok vegyes házasság, a román ajkú roma<br />
lakosság egyre nagyobb térnyerése miatt kívülről<br />
úgy tűnik, hogy elkerülhetetlen a magyarság teljes<br />
leépülése. Ugyanakkor az egyházközség nagy<br />
ambícióval és sok kreatív <strong>program</strong>mal teszi egyre<br />
látványosabbá, hogy a 160 lelket számláló magyar<br />
közösségnek nemcsak múltja, hanem jövője is van.<br />
Tanműhely a gyermekeknek, önképzőkör a felnőtteknek, röviden<br />
ez volt a feladatom. A Jakó Dénes Tanműhely 2017<br />
októberében indult. Ez a <strong>program</strong>sorozat heti rendszerességgel<br />
hívja össze Halmágy és a szomszédos Sárkány magyar<br />
vagy a legtöbb esetben vegyes házasságokból származó<br />
gyermekeit, akik ezen alkalmakon a zene, a játék és<br />
a mese nyelvén ismerhetik meg a magyar történelem jeles<br />
napjait, személyiségeit, nemzeti és helyi értékeinket,<br />
népünk hagyományait, művészetét és kultúráját. Ezzel az<br />
eseménnyel heti három alkalomra nőtt a rendszeres magyar<br />
nyelvű foglalkozások száma a gyermekek körében. Úgy a fakultatív<br />
magyaróráknak, a vallásóráknak és a különböző tematikus<br />
játszóházaknak, mint a Jakó Dénes Tanműhelynek<br />
is megvan a maga rendeltetése a gyermekek magyar identitástudatának<br />
kialakításában és megerősítésében. Rengeteg<br />
segédeszköz használatával, szakemberek és egyesületek<br />
partnerségével zajlottak ezek az alkalmak.<br />
A Márkos István Önképzőkör a felnőtt generációkat hivatott<br />
megszólítani. A Fogarason már három éve sikeresen működő<br />
Babits Mihály Önképzőkör mintájára elindított kör szórakozási<br />
és művelődési lehetőséget kínál, kulturális, közéleti,<br />
történelmi és tudományos témákban a halmágyi magyaroknak<br />
meghívott előadókkal, kiállításokkal és filmvetítésekkel.<br />
E két hosszabb lefolyású projekt mellett állandó résztvevője<br />
és segítője voltam a közösség és a fogadószervezetem<br />
mindennapi életének. Emellett több nagyobb szabású,<br />
rendhagyó esemény társszervezője is voltam, melyek közül<br />
kiemelném az I. Fogarasföldi Ifjúsági Találkozót. A <strong>program</strong><br />
idei kiírása során is segítettem a fogarasi fakultatív magyar<br />
oktatási projektet, és társszervezője voltam a III. Fogarasi<br />
Magyar Napnak.
16<br />
Erdély<br />
Buchwald Patrícia<br />
Kiküldetés helye:<br />
Kőhalom<br />
Tevékenységi terület:<br />
tanítás, népzene és néptáncoktatás, kulturális <strong>program</strong>szervezés<br />
9 hónap kevés arra, hogy mindent a feje tetejére állítsunk, de elég<br />
arra, hogy elindítsunk valamit az emberek szívében. Úgy gondolom<br />
a népdalokkal és a néptánccal nekem sikerült valamit elindítanom a<br />
gyermekekben.<br />
Elért eredmények<br />
A kőhalmi és környékbeli magyarok identitástudatának erősítését<br />
elsősorban néptánccal és népdalokkal valósítottam<br />
meg. A református egyház parókiáján működő szórványdiákotthon<br />
területén laktam a 9 hónap alatt, így fő tevékenységem<br />
a kollégiumban lakó diákok nevelése és mindennapi<br />
életükbe való bekapcsolódás volt. Állandó tevékenységeim<br />
közé tartozott, hogy heti rendszerességgel néptáncot és<br />
népdalokat oktattam a nagymohai gyermekek számára. A 35<br />
fiatal minden próbán lelkesen, nagy odafigyeléssel vett rész,<br />
és rendkívüli érdeklődést mutattak a magyar hagyományok<br />
iránt. Nagy siker volt számunkra, hogy meghívást kaptunk a<br />
Fogarasi Magyar Napokra, ahol bemutathattuk, mit tanultunk<br />
a kilenc hónap alatt. 15 kőhalmi óvodásnak minden héten<br />
gyermekjátékokat oktattam, és néhány alaplépés megtanulásával<br />
bevezettem őket a néptánc rejtelmeibe is. Alkalmi<br />
tevékenységeim során az egyházközség által szervezett és a<br />
parókia területén megrendezett eseményeken szerepet vállaltam<br />
(október 6. és 23-i, március 15-i, anyák napi műsor,<br />
reformáció megemlékezés, zakuszkafőzés), együttműködtem<br />
más helyi és környékbeli szervezetekkel: a helyi iskola magyar<br />
tagozatán ünnepségre néptáncot oktattam, táncházat<br />
tartottam adventi koszorúkészítés során Datkon, népdalt oktattam<br />
a feketehalmi kórusnak, a nagymohai református nőszövetség<br />
tagjainak. <strong>2018</strong> tavaszán sikerült megszerveznem<br />
a kőhalmi és környékbeli diákok számára a Kővirág Minősítő<br />
Népdaléneklési versenyt, melyen 22 versenyző mutatta be<br />
választott népdalait.<br />
Fogadószervezet<br />
Kőhalmi Református Egyházközség<br />
Szórványdiákotthon<br />
A diákotthon 1991-ben kezdte meg működését a<br />
Brassó megyei Kőhalomban, mely térítésmentes<br />
lakhatást biztosít a szórványmagyarság diákjai számára,<br />
ezzel segítve, hogy magyarul tanulhassanak.<br />
A parókia területén épült diákotthon évente 20-30<br />
gyermeknek ad otthont, akik Brassó és Kovászna<br />
megyéből érkeznek. Heti rendszerességgel vannak<br />
bibliaórák, énekórák a városban lakó idősek és<br />
fiatalok számára.
Erdély17<br />
Domokos Anikó Emese<br />
Kiküldetés helye:<br />
Temesvár<br />
Tevékenységi terület:<br />
rendezvényszervezés, pályázatírás, közösségi oldalak szerkesztése, kulturális, gyermek-<br />
és ifjúsági <strong>program</strong>ok szervezése<br />
A Temesváron töltött 9 hónap alatt olyan tapasztalatokkal gazdagodhattam,<br />
amelyeket másként sohasem szerezhettem volna meg. Hálás<br />
vagyok a helyi magyarságnak, hogy velük dolgozva átélhettem, mit<br />
jelent magyarnak maradni a szórványban.<br />
Fogadószervezet<br />
Elért eredmények<br />
Ösztöndíjasként a Szórvány Alapítvány mindennapi munkájában<br />
vehettem részt. Eseti feladatok és adminisztratív teendők<br />
ellátása mellett a közösségi <strong>program</strong>ok folyamatos<br />
népszerűsítésében és közel 30 rendezvény előkészítésénél<br />
segédkezhettem. Online felületekre és a helyi magyar sajtó<br />
számára beharangozó hírtartalmakat írtam, közösségi<br />
oldalakat szerkesztettem, plakátokat terveztem, szükség<br />
esetén a <strong>program</strong>ok előkészítésénél segédkeztem (télbúcsúztató<br />
magyar buli a Temesvári Magyar Diákszervezettel<br />
együttműködésben, Varga Csaba hegymászó előadása).<br />
A Várbástya Egyesület munkájában közreműködve a II.<br />
Temesvári Magyar Napok (15 helyszín, 80 <strong>program</strong>) lebonyolítását<br />
segítettem. Korábbi szakmai tapasztalataimat<br />
a néhai Ferenczy József bánsági festőművészt bemutató<br />
kiállítás kurátoraként kamatoztattam, a kapcsolódó konferenciakötet<br />
korrektúráját és képmellékletének szerkesztését<br />
is végeztem. Temesvári és Temes megyei, vidéki magyar<br />
közösségeket segítve hét benyújtott pályázat tartalmi kidolgozását<br />
készítettem el. Ösztöndíjas társammal közösen<br />
indítottunk januártól heti rendszerességgel, összesen 15 alkalommal<br />
magyar irodalomkedvelők számára találkozót, Temesvers-est<br />
címmel. A résztvevőkkel – összetételük hétről<br />
hétre változott – a magyar költészet remekeiről cseréltünk<br />
gondolatokat. Felkérésre a Temes megyei Igazfalva készülő<br />
Szórvány Alapítvány, Temesvár<br />
Fogadószervezetem Temesváron 1993 óta tevékenykedik.<br />
A szórványbeli magyarság öntudatának<br />
erősítése és a szórvány helyzetének megismerése<br />
végett leginkább kutatásokat végez, konferenciákat<br />
szervez, és szakmai kiadványokat, települési<br />
monográfiákat jelentet meg. Kiemelt célja a<br />
Bánság helytörténeti kutatása és a helyi magyar<br />
értékek gondozása és népszerűsítése. Napjainkban<br />
a közösség- és rendezvényszervezés, a tudományos<br />
kutatások, a nemzetközi pályázatok területén<br />
a legaktívabbak.<br />
monográfiájához egyházi levéltárban történeti dokumentációs<br />
anyagokat gyűjtöttem. A magyar civil szervezetek által<br />
működtetett temesvaros.ro <strong>program</strong>ajánló honlap tartalmát<br />
a helyi magyar egyházakat bemutató, hatrészes cikksorozat<br />
elkészítésével bővítettem.
18<br />
Erdély<br />
Fábián Mónika<br />
Kiküldetés helye:<br />
Abrudbánya, Csernakeresztúr<br />
Tevékenységi terület:<br />
néptánc és népi ének oktatása, délutáni magyar nyelvű foglalkozások megtartása,<br />
<strong>program</strong>szervezés, pályázatírás<br />
Fontos volt számomra, hogy ezek a piciny magyar közösségek érezzék,<br />
mindig van kire számítani. Úgy érzem, ezt sikerült elérnem, és ahol csak<br />
tudtam, segítettem. Hálás vagyok mindenért, de leginkább a szeretetért<br />
és megbecsülésért, amit tőlük kaptam.<br />
Elért eredmények<br />
Abrudbányán egy 40 fős közösség várt rám. Kis létszámuk<br />
ellenére igen aktívak, és nagyon gyorsan befogadtak. Minden<br />
héten hétfőtől csütörtökig voltam jelen a közösség<br />
életében, délutánonként részt vettem a Magyar Óvoda<br />
tevékenységeiben, filmklubot szerveztünk, meglátogattam<br />
az időseket, a magyar családokat, a közösségi alkalmakon<br />
való és az azok megszervezésében történő részvétellel a<br />
közösség részévé váltam. A legnagyobb eredmény, ami<br />
az abrudbányai magyar közösséghez köthető: a vajdasági<br />
kirándulás, mely hiánypótló látogatásnak is mondható. A<br />
láthatatlan híd, mely a <strong>program</strong>nak köszönhetően alakul ki,<br />
összeköti a magyarságot. E jótékony hatást a vajdasági látogatás<br />
alkalmával is érzékeltük. Abrudbánya egy gyönyörű<br />
vidéken található, ahol felemelő érzés magyarnak lenni.<br />
Csernakeresztúron péntektől vasárnapig a helyi Hagyományőrző<br />
Egyesületnél én feleltem a néptánc és népi ének<br />
oktatásáért. Besegítettem a kulturális élet teendőibe és a<br />
pályázatírásba is. A családias fogadtatás szinte az első pillanattól<br />
feledtette velem, hogy „idegen” vagyok. A gyors<br />
beilleszkedés Abrudbányához hasonlóan itt is megtörtént.<br />
Legnagyobb eredményünk az utánpótláscsoport megszervezése<br />
volt. Heti rendszerességgel találkoztam a gyerekekkel,<br />
és a próbák alkalmával nem csak a bukovinai táncokkal,<br />
de a Kárpát-medence más magyar lakta területeinek táncaival<br />
is megismertettem őket. Külön öröm volt számomra,<br />
hogy olyan gyerekek is részt vettek a próbákon, akik alig<br />
tudnak magyarul, de van magyar felmenőjük. Ekkor döbbentem<br />
rá igazán, hogy mennyire fontos egy ösztöndíjas<br />
jelenléte az adott közösségben.<br />
Fogadószervezet<br />
Abrudbányai és Verespataki Magyar Kulturális<br />
Egyesület<br />
Az egyesület 2007 tavaszán alakult. Kitűzött céljuk<br />
a magyar kultúra, identitás megőrzése és ápolása,<br />
a helyi és a vidékükön található épített örökség<br />
megőrzése, a kulturális turizmus fellendítése.<br />
A Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület<br />
1994-ben alakult, azzal a céllal, hogy bukovinai<br />
székely őseik hagyományait felelevenítsék, ápolják,<br />
és továbbadják a fiatalabb nemzedéknek. Két<br />
tánccsoportjuk felöleli a gyermek, az ifjúsági és a<br />
felnőtt korosztályt.
Erdély19<br />
Ferencz Klaudia<br />
Kiküldetés helye:<br />
Medgyes<br />
Tevékenységi terület:<br />
rendezvényszervezés, közösségfejlesztő és ifjúsági <strong>program</strong>ok, újságírás, honlapszerkesztés,<br />
pályázatírás<br />
Hálás vagyok, hogy megismerhettem e színes, tornyos szász városkának<br />
magyar közösségét. Megszerettem, nehéz itt hagyni. De hírét<br />
viszem a magyar iskola vidám zsivajának, a Küküllő-menti táncház<br />
dobogásának, az inspiráló kilenc hónapnak, melyet Medgyes adott.<br />
Fogadószervezet<br />
Elért eredmények<br />
Medgyesi Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség<br />
(MADISZ)<br />
A Medgyesi MADISZ 1989 óta a medgyesi magyar<br />
fiatalok érdekképviseleti szervezete. Ifjúsági, kulturális<br />
és sportesemények szervezői, társszervezői. Kiemelt<br />
<strong>program</strong>jaik közt találhatjuk 2010 óta az úszótábort,<br />
az ökumenikus pásztorjátékot, az idén 16 éves Vándorcsizma<br />
Néptáncfesztivált vagy a Szeben Megyei<br />
Magyar Napokat. Működtetik a Nagy-Küküllő havilapot<br />
és a medgyes.ro oldalát. A MADISZ 2017 ősze<br />
óta a Báthory iskolában közel hatvan kisdiák számára<br />
biztosítja a délutáni iskolát.<br />
Itt töltött hónapjaim kezdetén igyekeztem mihamarabb<br />
megismerni Medgyes magyar közösségét a lehető legszélesebb<br />
körben, és – utólag is remélem – legjobb tudásom<br />
szerint hasznukra válni. Ezért is örültem, hogy mentorom<br />
olyan feladatokkal bízott meg, amelyekben személyesen<br />
is motivált tudtam lenni. Ezen felül külön örülök, hogy ifjúságsegítőként<br />
itt bepillantást nyerhettem az erdélyi ifjúsági<br />
érdekképviseletbe. Munkavégzésem fő bázisa a medgyesi<br />
Millennium-ház volt, ahol a MADISZ köreiben bekapcsolódtam<br />
több mint 25, egy- vagy többnapos <strong>program</strong> szervezésébe.<br />
Ezek között van képzés, bál, megemlékezés, de<br />
néptáncfesztivál és kéthetes megyei <strong>program</strong>sorozat is. A<br />
kommunikációs és közösségfejlesztő feladatok révén több<br />
mint 30 külsős, helyi <strong>program</strong>ra látogattam el: ökumenikus<br />
hét, tanulmányút, iskolai versenyek, kóruspróba, vasárnapi<br />
iskola, nyugdíjasklub, faültetés, kántálás, melyek nagy részéről<br />
cikkek és fotók is születtek. Kommunikációs feladataim<br />
között volt a Nagy-Küküllő havilap írása, a medgyes.ro,<br />
a közösségi oldalak szerkesztése, fotózás. A nyolc hónap<br />
alatt több mint 150 kisebb-nagyobb szöveg megírása, szerkesztése<br />
van mögöttem. A Petőfi Program oldalára közel<br />
35 cikk, galéria került fel. Tíz pályázat megírásában vettem<br />
részt. E mellett a medgyesi Báthory István Általános Iskolában<br />
a délutáni napköziben leckeírás, heti filmklub, kézműves<br />
foglalkozás, sportos délutánok szervezése volt feladatom<br />
heti 2-4 alkalommal. Az élmények sorában ott van<br />
a sok vidám délután a báthorysokkal, a csodaszép napunk<br />
népviseletben, a szuper vakációs témahét, az inspiráló MI-<br />
ÉRT Akadémia, az első diák-cikk az újságban és a feledhetetlen<br />
pásztorjáték a hólepte Medgyesen, karácsony este.
20<br />
Erdély<br />
Ferkó Zoltán<br />
Kiküldetés helye:<br />
Kóbor<br />
Tevékenységi terület:<br />
közösséggondozás, kulturális <strong>program</strong>ok szervezése<br />
A Kóboron eltöltött 9 hónap egy hosszú, belső zarándoklat volt számomra,<br />
melynek során felfedeztem az élet igazi értékeit, és az általam<br />
ismerttől egy gyökeresen különböző életformát tapasztaltam meg.<br />
próbáltam elhelyezni Kóbort a magyarság mentális térképén,<br />
hogy a fellendülő turizmus új életet leheljen a faluba. Kóbor<br />
népszerűsítése céljából háromnyelvű honlapot és folyamatosan<br />
frissülő Facebook-oldalt is készítettem. A kéthetenként esedékes<br />
vasárnapi istentiszteletekhez igazodva vendégelőadók<br />
rendszeres meghívásával is igyekeztem kivinni helyszínemet az<br />
ismeretlenségből. Az anyaországból és Erdély tömbmagyar vidékeiről<br />
érkezett előadók messze viszik a hírét ennek a jobb<br />
sorsra érdemes, megmentésre váró kis falunak és lakóinak.<br />
Elért eredmények<br />
Kóbor, e kis kétszáz fős szigetfalu a dél-erdélyi szórványban,<br />
illetve annak mára mindössze hetven főre apadt maradékmagyarsága,<br />
elég speciális helyszín. A magyarok gyakorlatilag<br />
mind az idősebb, 60 év körüli és afeletti korosztályból kerülnek<br />
ki. Három fő feladatom közül az első tehát az ő támogatásuk,<br />
életük megkönnyítése volt. Ennek során többnapnyi időt töltöttem<br />
a velük való beszélgetéssel. Hallgatva elbeszéléseiket,<br />
és videóinterjúk tucatjait készítve velük a falu régmúlt életéről,<br />
egy örökre letűnt világ képe tárult fel előttem, az egymással békében<br />
élő népek, kultúrák, vallások Tündérkertjének képe. Ez a<br />
világ egy évszázada visszafordíthatatlanul az elmúlás útjára lépett,<br />
de romjaiban egész napjainkig őrzi fenségességét. Ezzel<br />
függ össze első nagy projektem, a sokáig elhanyagolt kóbori<br />
erődtemplom kitisztítása. Magyarország kormánya támogatásának<br />
hála, a szász mintára épült, magyar református erődtemplom<br />
felújítására is jutott forrás a közelmúltban. E kiemelt épített<br />
örökség felújítása lehet a falu magyarságának utolsó esélye a<br />
megmaradásra. Magam is több újságcikkben, rádióinterjúban<br />
Fogadószervezet<br />
Kőhalmi Református Egyházközség<br />
Szórványdiákotthon<br />
Az egyházközség holland, svájci és magyar alapítványok<br />
segítségével, támogatásával, valamint sok<br />
önkéntes munkával 1995-ben kezdte a diákotthon<br />
építését. Működtetését 2 egyházi, közcélokat<br />
szolgáló cég biztosítja. A folyamatos támogatásoknak<br />
köszönhetően a diákotthonban a bentlakás<br />
ingyenes, mely vonzóvá és egyedüli lehetőséggé<br />
teszi sokak számára más, hasonló intézményekkel<br />
szemben. Vezetője, egyben mentorom, Nt. Szegedi<br />
László Tamás esperes úr.
Erdély21<br />
Fülöp Ágnes<br />
Kiküldetés helye:<br />
Lupény<br />
Tevékenységi terület:<br />
gyermek<strong>program</strong>ok szervezése, lebonyolítása, gyermekek oktatása; kulturális<br />
<strong>program</strong>ok szervezése<br />
„A kezet csak megfogni szabad, elereszteni vétek, ellökni átok, egymásba<br />
simuló kezek tartják össze az eget és a világot!” Alföldi Géza<br />
gondolatai a világon minden magyarra valósak, hisz együtt<br />
– összefogásban élhetjük meg mindannyian magyarságunkat.<br />
Fogadószervezet<br />
Elért eredmények<br />
Lupény-Vulkáni Unitárius Egyházközség<br />
A Magyar Unitárius Egyház Lupény-Vulkán Egyházközség<br />
közössége jelenleg 119 főből áll. A<br />
gyülekezet tagjai rendszeresen tartanak rendezvényeket.<br />
A magyar római katolikus és református<br />
gyülekezet nagy létszámú. Jelenleg óvodától 8.<br />
osztályig működik magyar tagozat, ahol a gyerekek<br />
a legjobb oktatásban részesülnek. A népességcsökkenés<br />
nem tartja vissza az ittenieket, hogy<br />
megőrizzék identitásukat, és erős magyar közösséget<br />
tartsanak fent, ahol a hagyományokat megélve<br />
töltik mindennapjaikat.<br />
A Lupény-Vulkán Unitárius Egyházközségen belül igyekeztem<br />
sokoldalú színes, minden korosztályt érintő <strong>program</strong>okat<br />
szervezni, mint népdaldélutánok, integrációs társasjátékdélutánok<br />
nagymamák és unokáik számára. Ezek a rendezvények<br />
eleinte nem voltak népszerűek a közösség számára,<br />
de idővel egyre többen vettek részt rajtuk. A lupényi magyarság<br />
számára filmdélutánokat szerveztünk, ahol külön<br />
vetítettünk ifjúsági és gyermekfilmeket, illetve vígjátékokat,<br />
magyar klasszikus filmeket. Az unitárius közösség hagyományosan<br />
megrendezett rendezvényein aktívan részt<br />
vettem, segítettem a szervezésben és a lebonyolításban.<br />
Horgolókört alakítottunk, ahol a magyarországi Koraszülött<br />
Alapítvány munkáját segítettük kis Korip-polipok elkészítésével.<br />
A lupényi magyar tagozatos diákoknak néptánc-,<br />
népdal-, népi játék szakkört tartottam, illetve minden szombaton,<br />
identitásórán vehettek részt a református gyülekezeti<br />
teremben. Az iskolai szünetekben többnapos napközit<br />
szerveztem, ahol a gyerekekkel a magyar hagyományokkal,<br />
kultúrával, történelemmel foglalkoztunk. Együtt készültünk<br />
a nemzeti ünnepeinkre, neves napokra, melyeket városszerte<br />
hirdettünk. Az idei karácsonyon hosszú idő óta először<br />
betlehemeztek két templomban. A magyar tagozat számára<br />
adománygyűjtést szerveztem, a befolyt összeggel a harmadik<br />
évfolyamos tanulók tankönyveit fedeztük. A hiányos magyar<br />
könyvtár és a gyerekek érdeklődése az irodalom iránt<br />
arra késztetett, hogy ifjúsági könyvtársarkot hozzunk létre,<br />
melybe Magyarországról gyűjtöttem könyveket. Megszerkesztettem<br />
Lupény első hűtőmágneseit, képeslapjait, melyet<br />
látogatók, kirándulók számára ajándékoznak a helyiek,<br />
népszerűsítve a várost.
22<br />
Erdély<br />
Garamvölgyi Anett<br />
Kiküldetés helye:<br />
Szilágysomlyó<br />
Tevékenységi terület:<br />
népi ének- és hangszeroktatás, népi játék foglalkozások vezetése,<br />
rendezvényszervezés<br />
A zene ereje csodálatos, az emberek lelkéig hatol, megérinti szívüket.<br />
Boldog vagyok, hogy közel 300 fő csatlakozott népi énekes, hangszeres<br />
és játékos foglalkozásaimhoz. Van és lesz is nemzeti érzelmű<br />
kultúrájú és identitású magyarság Szilágysomlyón.<br />
Elért eredmények<br />
A Petőfi Sándor Program céljait elsősorban népművészeti<br />
képzések elindításával és vezetésével valósítottam meg<br />
Szilágysomlyón. A hozzám jelentkezők népi ének, furulya-,<br />
koboz- és gitárórákon, valamint népi játék foglalkozásokon<br />
sajátíthatták el kultúránk gyöngyszemeit, különös tekintettel<br />
a helyi vonatkozású énekekre és hangszeres dallamokra.<br />
Állandó tevékenységeim között szerepelt, hogy hétköznap<br />
délutánonként 58 fő 7 és 18 év közötti magántanítványt oktattam<br />
népi ének és hangszer szakokon. Mikor idekerültem,<br />
hosszú évek óta nem volt hivatásos zenetanár a városban,<br />
ezért a legtöbb gyermek tehetségét velem együtt fedezhettük<br />
fel. Boldog vagyok, hogy segíthettem őket képességeik<br />
kibontakoztatásában és magyarságuk megélésében.<br />
A legkisebbekre is gondolva, heti egy alkalommal a Báthory<br />
István Általános Iskola tanrendjén belül vállaltam az<br />
alsó tagozatos diákok zenei és mozgáskoordinációs fejlesztését,<br />
egy alkalommal délután pedig a Közösségi Házban<br />
tartottam hasonló <strong>program</strong>ot fiatal magyar családoknak.<br />
Egyik héten a 3 év alatti, a másik héten a 3 évesnél idősebb<br />
korosztály számára állítottam össze énekes, mondókás<br />
és játékos anyagot. Ezen foglalkozások által legalább 40,<br />
8 évesnél fiatalabb gyermeket értem el hetente, és közel<br />
160 főt havonta, 30-at szülőkkel együtt. Szerepet vállaltam<br />
plébániám rendezvényeinek szervezésében és megvalósításában,<br />
segédkeztem a pályázati ügyek intézésében, továbbá<br />
együttműködtem más helyi szervezetekkel is: a magyar<br />
iskolában zeneórákat és hangszerbemutatókat tartottam, a<br />
16. sz. Báthory István cserkészcsapat 50 tagjával több énekes<br />
műsort készítettem, továbbá részt vettem a helyi „Csillogó<br />
Mosoly Egyesület” elindításában is.<br />
Fogadószervezet<br />
Szilágysomlyói Római Katolikus Plébánia<br />
A plébánia nagy múltra tekint vissza. Templomát<br />
1532-ben építtette a Báthory család, akik a<br />
protestantizmus terjedése idején is megőrizték<br />
hitüket, így megmaradt a katolikus közösség. Több<br />
viharos időszakot átéltek, mégis máig kitartanak.<br />
Józsa Nándor Lóránd kezdeményezésére felújították<br />
az egyház egy régi ingatlanát, és Közösségi<br />
Házzá alakították. Ezt az épületet 2017-ben adták<br />
át, azóta számos kulturális és identitáserősítő <strong>program</strong>nak<br />
ad otthont.
Erdély23<br />
Hajdara-Herczeg Hajnalka<br />
Kiküldetés helye:<br />
Magyarlapád<br />
Tevékenységi terület:<br />
néptáncoktatás, <strong>program</strong>szervezés<br />
A folyamatosan nyüzsgő, forgó, pezsgő városi életből érkeztem –<br />
most, kilenc hónap elteltével a folyamatosan nyüzsgő, forgó, pezsgő<br />
falusi élet tapasztalatával távozom. Magyarlapád – a nyugalom és a<br />
zsongás faluja –, hiányozni fogsz.<br />
Fogadószervezet<br />
Elért eredmények<br />
A Petőfi Program kilenc hónapig tartó időszaka alatt férjemmel,<br />
Hajdara Tamással összesen közel 300 gyermek és<br />
ifjú néptáncoktatásával foglalkoztunk, hét település (Magyarlapád,<br />
Csombord, Nagyenyed, Buzásbocsárd, Péterfalva,<br />
Székelykocsárd, Magyarbece) 18 csoportjában. Magyarlapádon,<br />
ahol még élénken élnek a helyi népszokások<br />
(például a kisének és nagyének árverezés; a kántálás vagy<br />
a húsvéti „öntözés” – ahogyan itt nevezik), együttesi rendszert<br />
alakítottunk ki, ezzel ösztönözve a gyermekeket a néptánc<br />
folytatására iskolai kereteken kívül is, valamint segítve<br />
a gyermeki és ifjúsági közösség megerősödését. Legfontosabb<br />
feladatuk a magyarlapádi táncok minél magasabb<br />
szintű elsajátíttatása volt – mind a páros (csárdás, gyors<br />
csárdás és szapora), mind a szólisztikus férfitáncokat (lassú<br />
és gyors pontozó), mind a leánykörtáncot (kapcsos) illetően.<br />
Természetesen számukra ez nem volt idegen vagy nehéz<br />
feladat – saját népzenéjük, népdalaik és néptáncuk velük<br />
együtt születik –, itt igazán elmondhatjuk, hogy mindez az<br />
ereikben csordogál. A csoportok oktatása mellett a <strong>program</strong>ok<br />
lebonyolításának is aktív részesei voltunk: A magyarlapádi<br />
táncosokkal részt vettünk a nagyszebeni Ars Hungarica<br />
Fesztiválon, ahol a szombat esti táncház házigazdái voltunk;<br />
nagyszabású karácsonyi gálaműsort szerveztünk; több mint<br />
40 magyarlapádi gyermekkel léptünk fel a vajasdi „Tavaszi<br />
Ethnika Kulturális Alapítvány<br />
Az alapítvány 1998-ban alakult Magyarlapád és<br />
környéke népi kultúrájának megmentése, valamint<br />
a magyarságtudat erősítése céljából. A helyben<br />
működő Szórványkollégium fenntartásának munkája<br />
mellett nagy gondot fordít arra, hogy mint kulturális<br />
központ segítse a környező falvak értékmentő<br />
munkáját és tevékenységét, erős magyar várként<br />
állva az őt körülvevő román falvak gyűrűjében.<br />
szél vizet áraszt...” fesztiválon; meghívott hagyományőrző<br />
vendégekként táncoltak az idei Országos Táncháztalálkozó<br />
és Kirakodóvásáron; valamint önálló estet tartottak a Fonóban.<br />
Tánccal, énekkel és nevetéssel teltek itt töltött napjaink<br />
– most pedig „itthonról hazamegyünk”.
24<br />
Erdély<br />
Hermann Bianka<br />
Kiküldetés helye:<br />
Lészped<br />
Tevékenységi terület:<br />
bölcsőde vezetése, magyar nyelv tanítása, közösségi <strong>program</strong>ok szervezése, adminisztráció<br />
Moldva egy különleges, elzárt hely. Ma már ha végigsétálok a falun,<br />
gyakran hangzik el „Jó napot, tanító néni!”, és reggel, mikor összegyűjtjük<br />
a bölcsiseket, hogy „Isten fizesse!”. Isten fizesse, hogy itt<br />
lehettem, és ezt a közösséget szolgálhattam!<br />
Elért eredmények<br />
A bölcsődei foglalkozások 2017 februárjában kezdődtek<br />
meg Lészpeden öt kisgyermek részvételével. Ezt a szép kezdeményezést<br />
folytatva szeptemberben újra nyitotta kapuit<br />
a Lészpedi Oktatási Központban működő bölcsőde. A létszám<br />
a tanév végére kilencre emelkedett, s további érdeklődőket,<br />
jövőbeni tagokat tartunk számon a településen. Elsődleges<br />
feladatom a kicsik gondozása volt, kapcsolattartás<br />
a szülőkkel, s a mindennapi <strong>program</strong> koordinálása. Ebben<br />
a korosztályban a kortárs közegben való tapasztalatszerzés<br />
lehet az egyik legfontosabb cél, de emellett egyszerű körjátékokat,<br />
mondókákat, dalocskákat is tanultunk a kicsikkel. A<br />
délutáni magyar nyelvű foglalkozásokra a Rácsila nevű településrész<br />
iskolásai jártak hozzám (8-12 fő), amelyeken az iskolai<br />
tanórákat egészítettem ki a tanító nénivel konzultálva,<br />
játékosabb, kötetlenebb foglalkozásokkal. A gyermekeknek<br />
rendszeresen szerveztem kézműves foglalkozásokat,<br />
mézeskalács-díszítést az adventi időszakban, álarckészítést<br />
farsang idején, képeslap- és kitűzőkészítést nők napja és a<br />
kikelet kapcsán, és tojásdíszítő napot húsvét előtt. Februárban<br />
mentorommal, ösztöndíjas társammal és a helyi tanító<br />
nénivel együttműködve megszerveztem az első lészpedi<br />
maszkabált és mulatságot, ahol a várakozásokat felülmúlva<br />
több mint ötven beöltözött gyermek vett részt a bölcsisektől<br />
a középiskolásokig, s a rendezvényen szüleik, nagyszüleik<br />
is jót mulathattak. Az RMDSZ pályázati felhívására első<br />
osztályos magyar nyelvű tankönyv szerkesztésébe fogtunk a<br />
Programban (MCSMOP) dolgozó kollégákkal, amelyet egy<br />
kísérleti tanév után, a visszajelzések alapján átszerkesztve<br />
reményeink szerint szórványban is haszonnal forgatnak<br />
majd a kollégák.<br />
Fogadószervezet<br />
RMPSZ – Moldvai Csángómagyar Oktatási<br />
Program<br />
A moldvai régióban huszonhét településen negyvenöt<br />
tanító, hagyományőrző, nevelő közreműködésével<br />
zajlik a Moldvai Csángómagyar Oktatási Program,<br />
amelynek keretein belül közel kétezer gyermek tanulhatja<br />
a magyar nyelvet kisebbségi anyanyelvként.<br />
Az iskolai tanórákat délutáni magyar nyelvű foglalkozások<br />
egészítik ki, s egyéb közösségi, kulturális<br />
<strong>program</strong>ok szervezése szolgál a lehető legtöbb<br />
nyelvhasználati alkalom megteremtésére.
Erdély25<br />
Hoffmann Ferenc<br />
Kiküldetés helye:<br />
Lészped<br />
Tevékenységi terület:<br />
magyartanítás, <strong>program</strong>szervezés, adminisztráció<br />
Eddig Délvidékre és Magyarországra jártam haza, az elmúlt két év<br />
után úgy érzem, Lészpedre, Moldvába is hazaérkezem, és remélem<br />
még sokszor térhetek ide is haza.<br />
Fogadószervezet<br />
Elért eredmények<br />
A <strong>program</strong>nak köszönhetően immár két esztendőt töltöttem<br />
el a moldvai magyarok közösségében, és ez minden<br />
bizonnyal életem meghatározó részét képezi. Idén is Lészpeden<br />
ültem, ahogy a helyiek mondják, s itt igyekeztem<br />
segíteni az oktatási <strong>program</strong> központjának munkáját. Lészpeden<br />
a tavalyi évben indítottunk bölcsődei csoportot, a<br />
Kárpát-medencei óvodafejlesztés előkészítéseként, így ezt<br />
a munkát napi rendszerességgel idén is folytattam. Időközben<br />
sok részlet kezd kristályosodni a fejlesztéssel kapcsolatban,<br />
melyben igyekeztem szintén hasznossá tenni<br />
magamat. Ezen felül a központi adminisztrációban, rendezvényszervezésben,<br />
vendégek, illetve támogatók fogadásában,<br />
kalauzolásában, raktár- és adománykezelésben<br />
segítettem a legtöbbet idén is. Sokszor nyílt alkalmam személyes,<br />
szemléletformáló beszélgetésre a vezetőséggel.<br />
Igyekeztem a többi oktatási helyszínen szintén segítségére<br />
lenni a kollégáknak, így most is számos karbantartási munkát<br />
végeztem az egyes iskolaépületeken, segítettem a téli<br />
tűzrevaló összekészítésében, a helyi <strong>program</strong>ok szervezésében,<br />
lebonyolításában, forrásteremtésben, pályázatírásban.<br />
Az oktatási <strong>program</strong> egészét érintően az egyik nagy feladatom<br />
az egyhetes lakitelki tanítói továbbképzés megszervezése,<br />
vezetése és lebonyolítása volt, amely az itt tanítók számára<br />
ad módszertani fejlődést, illetve közösségmegerősítő<br />
alkalmat. Ez a visszajelzések alapján sikerrel zárult. A másik<br />
nagyobb feladat, amely meghatározó lesz a későbbiekben,<br />
RMPSZ – Moldvai Csángómagyar Oktatási<br />
Program<br />
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége a<br />
2012/2013-as tanévtől kezdődően biztosítja a moldvai<br />
magyarság számára az anyanyelvű oktatást, a Moldvai<br />
Csángómagyar Oktatási Program keretén belül. Az<br />
idei tanévben 26 településen folyt iskolai keretek<br />
között vagy iskolán kívüli magyar nyelvű oktatás, és<br />
ezt egészíti ki a közel ötvenfős Csíkszeredai Csángó<br />
Továbbtanulók Közössége. Idén új mérföldkőhöz érkezhet<br />
a moldvai oktatás a Kárpát-medencei óvodafejlesztés<br />
kapcsán, melyet itt az RMPSZ bonyolít le.<br />
az a belső levelezés, dokumentumkezelés, feladatelosztás<br />
újraszervezése. Ez a folyamat még zajlik, és biztosan túl is<br />
fog mutatni a kiküldetési időmön, de vállaltam ennek végigvezetését<br />
a <strong>program</strong>ban.
26<br />
Erdély<br />
Hollanda Tímea<br />
Kiküldetés helye:<br />
Fogaras<br />
Tevékenységi terület:<br />
magyar nyelv oktatása, művelődésszervezés, rendezvényszervezés,<br />
közösségépítés<br />
Én magam is szórványban születtem és nőttem fel, ezért ez a munka<br />
számomra személyes küldetés. Fogarasi misszióm megerősített abban<br />
a hitben, hogy ez a küldetés nem hiábavaló.<br />
Elért eredmények<br />
Fogarason a magyar nyelv oktatásának van a legnagyobb<br />
prioritása, ugyanis 2010 óta nincs magyar tannyelvű iskola.<br />
Érkezésemmel átvettem a fakultatív magyar oktatás megszervezésének<br />
nemes feladatát. Az óraszámok bővítésén túl<br />
fontosnak tartottam, hogy a külön kor és tudásszint szerinti<br />
csoportokat más-más módszerekkel oktassam. A kicsiket<br />
a zene és a játék nyelvén, a nagyobbakat a Balassi-füzetek<br />
módszertana szerint tanítottam. Életem egyik legnagyobb<br />
sikerének tartom, hogy tevékenységem során megduplázódott<br />
a magyarórákra járó fogarasi gyerekek száma, jelenleg<br />
35 gyermekkel foglalkozunk hétről hétre. Az oktatási tevékenységen<br />
túl nagy hangsúlyt fektettem arra, hogy a tanulók<br />
minél jobban ismerjék meg egymást, ezáltal tapasztalják<br />
meg a közösségi élményt, így hozva közelebb őket magyarságukhoz.<br />
Az előző ösztöndíjas által elindított Babits Mihály<br />
Önképzőkör az én ottlétem alatt is folytatta tevékenységét.<br />
A 2-3 hetente megrendezésre kerülő előadássorozat iránt<br />
minden alkalommal nagy volt az érdeklődés. A közösség<br />
bejáratott hagyományos ünnepeinek megszervezésében<br />
is szerepet vállaltam. Ezek közül kiemelném nemzeti ünnepeinket,<br />
az Árva Bethlen Kata emlékünnepélyt és a farsangi<br />
bált. Munkám során aktívan részt vettem mind a négy Fogarason<br />
működő történelmi egyház gyülekezeti életében.<br />
Fogadószervezet<br />
Fogadószervezet hivatalos neve:<br />
Magyar Unitárius Egyház – Fogaras<br />
Az unitárius egyháznak közel 80 tagja van Fogarason,<br />
rajtuk kívül 600 református, közel 200 római katolikus<br />
és 80 evangélikus alkotja a város kevesebb mint ezer<br />
főt számláló magyar közösségét, mely a négy történelmi<br />
egyház falain belül szervezi meg magát. Nincs<br />
magyar iskola. A fogadószervezet a kezdetektől fogva<br />
az egyházi vezetőkkel szorosan együttműködve koordinálja<br />
és segíti az ösztöndíjas tevékenységét, aki így a<br />
teljes fogarasi magyarság ösztöndíjasa lehet, nem csak<br />
a fogadószervezeté.<br />
Helyet kaptam az Ökumenikus Dalárda szoprán szólamában<br />
is. A korábbi évekhez hasonlóan a Petőfi Program fogarasi<br />
<strong>program</strong>jának legnagyobb vállalása és megvalósítása idén is<br />
a Fogarasi Magyar Nap megszervezése volt. A mindenki által<br />
sikeresnek ítélt rendezvényre idén is több száz fogarasi és<br />
környékbeli magyar látogatott el, továbbá sok elszármazott<br />
fogarasi tért haza.
Erdély27<br />
Hrágyel Dóra<br />
Kiküldetés helye:<br />
Válaszút<br />
Tevékenységi terület:<br />
tanítás, egyéni fejlesztés, szabadidős tevékenységek szervezése<br />
Kaland és kihívás, tanítás és kikapcsolódás, munka és fejlődés,<br />
nyitottság és befogadás. Egy új családot kaptam, akikhez mindig<br />
örömmel fogok visszatérni.<br />
Elért eredmények<br />
Munkám során a Kallós Zoltán Alapítvány válaszúti szórványkollégiumában<br />
120 elemi iskolás és szakiskolás tanulóval<br />
foglalkoztam. A helyi általános iskola magyar tagozatán<br />
olyan gyermekeket tanítottam, akik nem beszélték a magyar<br />
nyelvet, hiányos szókinccsel vagy tanulási problémával<br />
küzdöttek. A heti kétszeri foglalkozásnak és a tanítókkal<br />
való közös munkának, következetességnek köszönhetően<br />
a gyermekek elkezdték használni a magyar nyelvet, fejlődött<br />
az olvasástechnikájuk, kiejtésük, szókincsük. Délutánonként<br />
a Mezőgazdasági Szakiskolában szilenciumot vezettem<br />
elsősorban tanulásban akadályozott diákoknak. A<br />
közös tanulás után kézműves foglalkozást, filmklubot szerveztem,<br />
besegítettem a néptáncórákon. Csapatjátékokat,<br />
társasjáték-délutánokat indítottam a tanulók csapatban<br />
való gondolkodásának fejlesztésért, egymás elfogadásáért.<br />
Legfontosabb <strong>program</strong>jaink az évben az I. Válaszúti<br />
Szüreti Bál, amelyen vendégeink voltak a zsoboki Bethesda<br />
Gyermekotthon tanulói. Október 6-án 13 fát ültettünk<br />
az aradi vértanúk emlékére. Szavalóversenyt szerveztünk a<br />
Kultúra napján, a Szórvány napján honfoglalót játszottunk a<br />
Mezőséggel kapcsolatban. Megemlékeztünk a főbb vallási<br />
és nemzeti ünnepekről, nemzetközi világnapokról. Legnagyobb<br />
szervezésem a IV. Népviselet napja, amelyhez idén<br />
az alapítvány is csatlakozott. Táncházzal, múzeumi foglalkozással,<br />
viselettervezéssel éreztettük a résztvevőkkel hagyományaink,<br />
népviseletünk fontosságát. Programjaink nagy<br />
részét úgy szerveztük, hogy mindkét korosztály aktívan részt<br />
vehessen rajta, ezzel is erősítsük az összetartozás élményét<br />
és értékét. Szabadidőmben a kendilónai református közösséghez<br />
jártam, igyekeztem felfedezni Mezőség és Erdély<br />
kincseit.<br />
Fogadószervezet<br />
Kallós Zoltán Alapítvány<br />
A Kallós Zoltán Alapítványt 1992-ben hívta életre<br />
Kallós Zoltán Kossuth-díjas néprajzkutató. Az<br />
alapítvány küldetése a magyar nyelv, hagyományos<br />
népi kultúra megtartása, átadása a fiatal nemzedékeknek.<br />
A Mezőség gyermekeinek bevonása a<br />
magyar oktatási rendszerbe, a közösségek összefogása,<br />
az identitás megőrzése. Önálló kulturális<br />
arculattal rendelkező szórványközösségek megerősítése.<br />
4 fő tevékenységi köre: Múzeum és Népművészeti<br />
Központ, közművelődési tevékenységek,<br />
oktatás és bentlakás.
28<br />
Erdély<br />
Illés Gábor<br />
Kiküldetés helye:<br />
Brassó<br />
Tevékenységi terület:<br />
<strong>program</strong>szervezés, táncoktatás, népzeneoktatás, táncház, fotódokumentáció<br />
Ez a <strong>program</strong> nagyszerű lehetőség, hogy a világban szétszórt magyar<br />
testvéreinkkel kapcsolatot teremtsünk. Úgy hiszem, hagyományaink<br />
ápolása és megélése elsőrendű feladat, hogy magyar közösségeink<br />
megmaradjanak, kultúránk tovább éljen.<br />
Elért eredmények<br />
Brassóban jellemzően főleg az egyházak szervezésében<br />
zajlik a magyarság közösségi, kulturális élete. A közösségi<br />
<strong>program</strong>ok a brassói unitárius egyházközségnél<br />
javarészt a gyülekezeti központban zajlanak. Sokszínű a<br />
<strong>program</strong>kínálatuk, amely a csecsemőkortól az időskorig<br />
szinte felöleli az összes korosztályt. Az egyes rendezvényeket<br />
ösztöndíjas társammal legtöbbször együtt vezettük, akinek<br />
én is besegítettem az evangélikus egyházközségnél.<br />
A <strong>program</strong>ok többsége nyitott, és más felekezetűek is<br />
látogatják, pozitívum, hogy a helyi magyarság rendszeresen<br />
felkeresi egymás rendezvényeit. Heti rendszerességgel<br />
tartottuk a Serketáncot, azaz készségfejlesztő táncoktatást<br />
és játszóházat 3-6 éves gyerekeknek, kéthetente<br />
magyar filmklubot vezettem a magyar filmklasszikusok<br />
bemutatásával, havonta táncoktatást tartottunk kezdőknek.<br />
Beindítottuk a rendszeres népzeneoktatást is a városban.<br />
Furulyát és kobozt oktattam hetente egy, illetve két<br />
alkalommal, illetve hetente kétszer tartottunk zenekari<br />
próbát a tanítványokkal, amelynek eredményeképpen a<br />
tavaszi évadban az általunk szervezett táncházakban már<br />
részben együtt zenélhettünk. Május 5-én nagyszabású<br />
villámcsődületet szerveztünk tanítványaink bevonásával a<br />
Táncház napjára a brassói Főtéren, ahol együtt táncoltak<br />
a brassói néptánccsoportok tagjai. Az unitárius közösség<br />
kiemelt rendezvényei az Ősz Ízek szeptemberben, az<br />
egyhetes Szünisuli gyermekeknek októberben, illetve a<br />
Családok Hete májusban. Ezen <strong>program</strong>sorozatok tematikai<br />
kidolgozásában és kivitelezésében tevékenyen részt<br />
vettünk. Az évad végének nagyszabású rendezvénye volt<br />
a szórványnap, amely kezdeményezésünkre idén ifjúsági<br />
néptánctalálkozóval bővült.<br />
Fogadószervezet<br />
Brassói Óváros Unitárius Egyházközség<br />
Brassó Erdély egyik ékszerdoboza, gyönyörű<br />
óvárossal és mesés hegyvidékkel a Kárpát-kanyarban.<br />
A közel 300 ezer fős lakosság 90 százaléka a<br />
többségi nemzethez tartozik. Az unitárius közösség<br />
jelenleg megközelítőleg 2000 lelket számlál, de<br />
állandóan apad. Az istentiszteletek mellett fontos<br />
szereppel bír a közösségi élet kiépítése, a többrétű<br />
és sokszínű <strong>program</strong>kínálat biztosítása, ezzel<br />
a magyar közösség megmaradását, kultúrájának<br />
megőrzését és örökségének átmentését szorgalmazza<br />
az egyház.
Erdély29<br />
Lázár Dániel<br />
Kiküldetés helye:<br />
Gyulafehérvár<br />
Tevékenységi terület:<br />
<strong>program</strong>szervezés, cserkészet, délutáni <strong>program</strong>, cselekedve tanulás<br />
Kint tartózkodásom alatt megtanultam, milyen boldogan élni. Láttam<br />
és megtapasztaltam ezt az életet, a kint élő gyermekektől. Kívánom,<br />
hogy ezt mindenki élje át.<br />
Elért eredmények<br />
Kint tartózkodásom alatt nagyon kedvesek és befogadóak<br />
voltak a tanítók és a tanárok. Igyekeztem nekik minél többet<br />
segíteni, ez leginkább a helyettesítésben nyilvánult meg. Az<br />
általános iskolában szinte az összes osztállyal foglalkoztam,<br />
így sikerült megismernem a gyerekeket. A délutáni <strong>program</strong>okon<br />
minden nap foglalkoztam a gyerekekkel. Ez idő alatt<br />
közösen megebédeltünk, majd kis szabadidő után elkezdtük<br />
megoldani a házi feladatokat. A 2016-ban újra alakult<br />
cserkészcsapat vezetését vettem át, ahol három korosztályban,<br />
kiscsoportos bontásban foglalkoztam a gyerekekkel.<br />
Heti rendszerességgel 40 diáknak tartottam cserkészfoglalkozást.<br />
Látványosan érzékelhető volt a gyerekek fejlődése.<br />
Bekapcsolódtam a Romániai Magyar Cserkészszövetség<br />
őrsvezetőképzésébe, ahol 7–9. osztályosokkal foglalkozva<br />
igyekeztünk nekik megmutatni, hogyan kell náluk pár évvel<br />
fiatalabb gyerekeket nevelni. A képzés folyamán a tanévben<br />
4 hétvégén vettem részt, és nyáron lesz egy tíznapos<br />
tábor, ahol nomád körülmények közt folyik a képzés.<br />
A <strong>program</strong> ideje alatt több kirándulást szerveztünk a többi<br />
felnőttel együtt a gyerekeknek Gyulafehérvár környékén.<br />
Nem egyszer mentünk a ki a természetbe, és főztünk bográcsban,<br />
vagy játszottunk számháborút a Maros partján.<br />
Közösen emlékeztünk meg az 1948–19-es szabadságharcról.<br />
Kiszebábú elégetésével űztük el a telet, reménykedve<br />
a tavasz közeledtében. Megünnepeltük Jézus születését, és<br />
megemlékeztünk a kereszthaláláról is. Nagyon hálás vagyok<br />
azért a sok szeretetért, amit kaptam.<br />
Fogadószervezet<br />
Gróf Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus<br />
Teológiai Líceum<br />
Az önálló magyar oktatást Gyulafehérváron a Gróf<br />
Majláth Gusztáv Károly Római Katolikus Teológiai<br />
Líceum képviseli. Az intézménybe körülbelül 190<br />
diák jár, óvodától egészen a 12. osztályig. Az itt tanuló<br />
diákok vallásos lelkületben fejlődnek, amire a<br />
tanárok is nagy figyelmet fordítanak. 9–12. osztályban<br />
bentlakásos rendszerben történik az oktatás,<br />
ebben csak fiúk vesznek részt. Az intézmény kiváló<br />
lehetőséget nyújt a testi és lelki fejlődéshez.
30<br />
Erdély<br />
Lovász Dénes<br />
Kiküldetés helye:<br />
Máramarossziget<br />
Tevékenységi terület:<br />
néptánctanítás, magyar nyelv tanítása román iskolába járó magyar gyermekeknek,<br />
cserkészet<br />
A Petőfi Sándor Programban való részvétel megerősített abban, hogy<br />
jó ügy mellé álltam, és ezután is szeretnék minden tőlem telhetőt<br />
megtenni a máramarosszigeti magyar közösségért.<br />
Elért eredmények<br />
Ösztöndíjas tevékenységemnek két fontosabb helyszínét<br />
emelném ki. Az egyik, a fogadószervezetem, a Hollósy Simon<br />
Művelődési Egylet székháza, ahol heti rendszerességgel<br />
néptáncórákat tartottam a 6-8 állandó párt számláló SZIGET<br />
Táncegyüttesnek, valamint a táncegyüttesbe járó gyermekek<br />
szüleinek kérésére, sikerült egy felnőtt csoportot is indítani.<br />
Szintén a Hollósy Házban év elején beindult az ún. Hollósy<br />
Könyvtár, melynek keretében nyolc, román iskolába járó magyar<br />
gyermeket taníthattam magyar nyelvre. A tavalyi évhez<br />
hasonlóan folytatódtak a rendszeres táncházak a Hollósy<br />
Házban, valamint több portyát is szerveztünk a cserkészek<br />
számára. A történelmi Máramaros megye egyetlen magyar<br />
iskolájával, a Leöwey Klára Elméleti Líceummal tavaly kezdődött<br />
együttműködés keretében, idén a szatmári tánclépésekkel<br />
ismerkedhetett meg több mint húsz gyermek. A<br />
tanév végére a gyermekekkel egy rövid kis koreográfiát is<br />
összeállítottunk. Ösztöndíjasként végzett munkámban sokat<br />
segített feleségem, Lovász Zsófia is, aki a magyar iskola huszonöt<br />
óvodásának „Így tedd rá!” foglalkozást tartott, továbbá<br />
a Borromeo Szent Károly Plébánián Baba-Mama Sziget<br />
néven klubot szervezett. A kettőnk munkájának segítségével<br />
a máramarosszigeti magyarság szinte minden korosztályát<br />
sikerült megszólítani. Fogadószervezetemmel közösen számos<br />
egyéb rendezvényt is szerveztünk. Varga Csaba nagyváradi<br />
hegymászó tartott előadást a Manaszlu-expedíciójáról,<br />
továbbá máramarosszigeten koncertezett a Kodály Spicy<br />
Jazz együttes, valamint egy operett gálaest keretében Oszvald<br />
Marika is ellátogatott városunkba. Júniusban évadzáró<br />
táncházat és magyar estet tartottunk a Borfolk Zenekar közreműködésével.<br />
Fogadószervezet<br />
Hollósy Simon Művelődési Egylet<br />
Az egyletet Zahoránszki Ibolya alapította 1992-<br />
ben. Fő tevékenységük akkor a Hollósy Simon<br />
Vegyeskar által szervezett kórustalálkozókból és<br />
különféle rendezvényekből állt, napjainkra ezt<br />
felváltotta a néptánc és a cserkészet. A nyári<br />
néptánctáborok eredményeként létrejött a SZIGET<br />
Táncegyüttes, és 2014-ben megalakult a cserkészcsapat.<br />
A néptánc és a cserkészet mellett, a<br />
kulturális <strong>program</strong>oknak köszönhetően, az Egylet<br />
hozzájárul a Máramarosszigeten és környékén élő<br />
magyarság megmaradásához.
Erdély31<br />
Marjai Éva<br />
Kiküldetés helye:<br />
Szászrégen<br />
Tevékenységi terület:<br />
magyar nyelv és irodalom tanítása, hittan, <strong>program</strong>szervezés<br />
A szórványközösségben élve megerősödött bennem a meggyőződés,<br />
hogy felelősek vagyunk határon túl élő nemzettársainkért. A közös<br />
munka, tanulás, ünneplés az az eszköz, ami megerősítheti bennünk<br />
az összetartozás hitét és a kölcsönös bizalmat.<br />
Elért eredmények<br />
Fogadószervezet<br />
Diakónia Keresztyén Alapítvány<br />
Szászrégeni Fiókja A 2001-ben létrehozott szervezet<br />
a Radnótfái Református Gyülekezethez kapcsolódik.<br />
Tevékenysége elsősorban a beteggondozás, ápolás,<br />
de 2009 óta a fogyatékos fiatalok fejlesztését célzó<br />
<strong>program</strong> is beindult. Művészetterápiával, közös<br />
sporttal, munkával és játékkal igyekeznek az iskolai<br />
képzésből kiszorultakat képezni, emberi kapcsolataik<br />
ápolását segíteni. Az egyszerűbb munkafolyamatok<br />
elsajátítására képes jelentkezőknek a védett műhely<br />
kínál munkalehetőséget.<br />
Szászrégen lakosságának kevesebb mint 25%-a magyar anyanyelvű,<br />
ezért is fontos számon tartani minden korosztályt, a<br />
szükséget szenvedők igényeit. Feladataim között a legfontosabb<br />
a fogadószervezet nappali foglalkoztatójába járók közötti<br />
munka volt. A hét értelmi fogyatékos fiatal fejlesztése, tanítása<br />
heti öt napon zajlott egy kifejezetten erre a célra berendezett<br />
helyiségben. A fiatalok a művészetterápián túl főzésoktatáson<br />
vehettek részt, sport- és játék<strong>program</strong>okat szerveztem számukra,<br />
s együtt készültünk az ünnepekre. A közös munka eredményeképpen<br />
szoros barátságok szövődtek, a fiatalok közötti<br />
összetartás megerősödött a hónapok során. Másik lényeges<br />
feladatom a Szivárvány Ház Szórványkollégium tizennyolc diákjának<br />
korrepetálása volt. Délutánonként közösen készítettük el<br />
a magyar nyelv és irodalom házi feladatokat, segítettem az angol<br />
nyelv tanulásában, megkönnyítve ezzel a kollégiumi nevelőtanár<br />
munkáját. Hittanos foglalkozásokon bibliai történeteket<br />
tanulmányoztunk és énekeltünk. Legnépszerűbbek a kézműves<br />
foglalkozások voltak, melyeken különböző díszítőtechnikákat<br />
próbáltunk ki. Együtt készítettük el a kollégium falaira a dekorációkat,<br />
az ajándékokat, az üdvözlőlapokat. A közös tanulás és<br />
játék eredményeként a gyermekek olyan új ismereteket szerezhettek,<br />
ami túlmutat az iskolai feladatokon. Bevonódtam a helyi<br />
református gyülekezetbe, ahol irodalmi ismeretterjesztő előadásokat<br />
tartottam, s lehetőségem nyílt <strong>program</strong>ok szervezésére<br />
nemzeti ünnepeinken, kiállítások megnyitásával, vendégelőadó<br />
meghívásával. Eközben segítettem mentorom adminisztratív<br />
munkáiban pályázatírással és a gyülekezeti családkönyv kiegészítésével.<br />
Új kapcsolatok kiépítésébe kezdtünk Lévával.
32<br />
Erdély<br />
Orcskai Marianna<br />
Kiküldetés helye:<br />
Temesvár<br />
Tevékenységi terület:<br />
oktatás, <strong>program</strong>szervezés<br />
A Temesváron eltöltött idő megerősített abban, hogy a gyerekek nyelvi<br />
hátrányát a helyesejtés-tanítással lehet hatékonyan kompenzálni.<br />
A nyelv mívelésének tanulási, tanítási folyamata meghatározó tapasztalatokkal<br />
gazdagította pedagógiai munkámat.<br />
Elért eredmények<br />
Az elmúlt kilenc hónap legértékesebb pillanatait az a közös<br />
munka adta, amit a gyerekekkel együtt végeztünk nyelvünk<br />
műveléséért. Az ösztöndíj <strong>program</strong> lehetőséget adott arra,<br />
hogy a helyesejtés-tanítás módszertanát azokkal a gyerekekkel<br />
is kipróbáljam, akik a magyar nyelvet kevésbé használják.<br />
A temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum alsós diákjai közül<br />
közel 30 gyerekkel, valamint a Gerhardinum Római Katolikus<br />
Iskola 9. a osztályának tanulóival barangoltunk a magyar<br />
nyelvművelés rejtelmeiben. A vidéki Végvárra is sikerült eljutnom.<br />
Itt közel 25 kisdiáknak és óvodásnak igyekeztem<br />
nyelvünk szépségét a lelkükbe varázsolni. A fejlesztő foglalkozások<br />
heti rendszeressége, kiscsoportos, családias hangulata<br />
meghozta a várt eredményt. Beszédük fejlődése mellett<br />
olyan pozitív attitűd alakult ki bennük, amely alkalmassá tette<br />
őket a magyar nyelv, a magyar irodalom és a magyar történelem<br />
befogadására. A kicsik 27 magyar verset tanultak meg,<br />
és örömmel adták elő azokat tiszta kiejtéssel. A nagyokkal<br />
Hunyadi Mátyás témakörét jártuk körbe nyelvi kompetenciájuk<br />
fejlődése és a magyar identitásuk erősítése céljából.<br />
A fogadószervezetem támogatott abban is, hogy pedagógusképzést<br />
indítsunk a helyesejtés-tanítás módszertanában.<br />
Ezzel biztosítottuk a beindított pedagógiai folyamatok folytonosságát.<br />
Az egyesületem által meghirdetett TEmesVERSest<br />
<strong>program</strong>ban szívesen vállaltam szerepet hétfőnként ösztöndíjas<br />
társammal. 10-15 fős kis közösségünk ilyenkor együtt<br />
gyönyörködhetett irodalmi gyöngyszemeinkben. Ezek a pillanatok<br />
felejthetetlen emlékeket idéznek.<br />
Fogadószervezet<br />
Bánsági Közösségért Egyesület<br />
A 2013-ban alakult egyesület meggyőződése,<br />
hogy aktív cselekvéssel és odaadó munkával<br />
gyarapítani tudja a minőségi magyar közösségi<br />
rendezvények sorát, továbbá hozzá tud járulni a<br />
magyar közösség fennmaradásához. Az egyesület<br />
olyan közösségépítő rendezvényeket szervez,<br />
amelyek addig hiányoztak a bánsági magyarok<br />
életéből. Emellett támogatja a meglévő, jól működő<br />
eseményeket, rendezvényeket és közösségi<br />
kezdeményezéseket.
Erdély33<br />
Paróczi Ákos<br />
Kiküldetés helye:<br />
Szamosújvár<br />
Tevékenységi terület:<br />
<strong>program</strong>szervezés, közösségépítés, oktatás<br />
A Tékánál egy remek közösség fogadott, akikkel és akikért öröm dolgozni.<br />
A <strong>program</strong>ot jövőre ugyanitt folytatom, és mint eddig, ezután is<br />
azon dolgozom majd, hogy maradandó értékekkel gazdagítsam<br />
a helyi magyarságot.<br />
Elért eredmények<br />
Az elmúlt hónapokban főleg a Szórványkollégiumban tevékenykedtem,<br />
ahol az idei tanévben 120 bentlakó diákunk<br />
van, akik 28 mezőségi településről érkeztek. Mindennapi<br />
feladatom a IX. és X. osztályos tanulók délutáni szilenciumának<br />
felügyelete volt, valamint <strong>program</strong>szervezés a diákok<br />
számára. Fontosnak tartottam a sporttevékenységek<br />
bevezetését diákjaink életébe, ezért heti rendszerességgel<br />
barantaedzéseket szerveztem. A középiskolásoknak önismereti<br />
és pályaorientációs tréningeket tartottam. Bekapcsolódtam<br />
a művelődési központ életébe is, az intézmény<br />
valamennyi kulturális rendezvényének megszervezésébe<br />
besegítettem: október 2–3. IX. Őszi Fesztivál (340 résztvevő),<br />
október 20–21. XXI. Mezőségi Fesztivál (780 résztvevő),<br />
október 26–28. Civil Akadémia (28 résztvevő 7 országból),<br />
november 15. Szórvány Napja Budapesten (250 résztvevő),<br />
november 27. Szent László-kiállítás (60 résztvevő), december<br />
6. II. Mikulásfutás (200 résztvevő), december 7. XVII.<br />
Fogadószervezet<br />
Téka Művelődési Alapítvány,<br />
Téka Szórványkollégium<br />
A szamosújvári Téka Alapítvány 1993-ban alakult.<br />
Célja a közművelődés, oktatás, ifjúság- és közösségfejlesztés<br />
a mezőségi szórványban. Az intézmény<br />
három nagyobb <strong>program</strong>ja a Közművelődési,<br />
kulturális szórvány<strong>program</strong>, a Mezőségi szórványoktatási<br />
<strong>program</strong>, valamint a Tóvidéki térségfejlesztési<br />
<strong>program</strong>. Munkája elismeréseként számos díjat<br />
kapott, és a szervezetet „nemzeti jelentőségű intézmény”-ként<br />
tartja nyilván Magyarország kormánya.<br />
Betlehemes Találkozó (180 résztvevő), X. Jótékonysági Farsangi<br />
bál (410 résztvevő), március 28. II. Nyuszifutás (150<br />
résztvevő), május 5–6. XXIII. Tavaszi Fesztivál (1100 résztvevő).<br />
Januárban megszerveztem a Petőfi Program Erdélyi<br />
Találkozóját, ahol a régió mentorai, ösztöndíjasai és irányítói<br />
tanácskozhattak több mint hatvanan. Szintén januárban<br />
tartottunk egy 400 fiatalt megmozgató barantatalálkozót,<br />
ami egy nemzetközi petőfis együttműködés eredménye.<br />
Legnagyobb projektem a Szamosújvári Magyar Tannyelvű<br />
Elméleti Líceum játszóterének és edzőparkjának megtervezése<br />
és kivitelezése, melynek anyagi fedezete egy hatalmas<br />
közösségi összefogás eredménye, a Téka Alapítvány által<br />
indított Hintajegy <strong>program</strong> keretében jött létre.
34<br />
Erdély<br />
Simon Andrea<br />
Kiküldetés helye:<br />
Nagyszeben<br />
Tevékenységi terület:<br />
kulturális <strong>program</strong>ok szervezése, CsodaVár projekt elindítása, foglalkozások tartása<br />
gyermekek számára, publikálás, közösségépítésben segítség<br />
„Te kívülállóként elérted azt, amit egy szebeni soha nem tudna. Hogy<br />
rávegyél egy irányba szaladni mindenkit.” Takács Gyöngyi mentorhelyettesem<br />
szavai az elmúlt 9 hónapomról konkrét és szimbolikus<br />
értelműek is. Ezért van értelme ennek a <strong>program</strong>nak.<br />
Elért eredmények<br />
Mentorszervezetem évente 2 nagy fesztivált szervez. Az<br />
egyik a novemberi Ars HUNGARICA Fesztivál (tavaly már<br />
a XII.), amely 8 napon át 38 kulturális és szórakoztató műsorral<br />
készült a magyaroknak vagy a magyar kultúra iránt<br />
érdeklődőknek több művészeti ágban, minden korosztálynak.<br />
A másik a júliusi, könnyedebb HUNGARIKUM Napok.<br />
Mindkettő szervezésében aktívan részt vettem, veszek. Ezen<br />
túl havonta jelentkeztünk kulturális <strong>program</strong>okkal, amelyekről<br />
tudósítottam is. Több rendezvény szervezéséért voltam<br />
felelős. (Mikulás, Magyar Kultúra Napja Nagyszebenben,<br />
Oltszakadáton, Kurdi Gábor koncertjei és foglalkozásai) Magyar<br />
óvoda és iskola nincs a városban. Az egyik óvodában<br />
van egy magyar csoport, és az egyik román iskolán belül<br />
2 osztott osztály. Ezt az űrt szerettük volna betölteni mentorszervezetemmel,<br />
amikor beindítottuk a CsodaVár gyermekfoglalkozást,<br />
amely ma is sikeresen működik, jelenleg<br />
40 beiratkozott gyermekkel. A játékos foglalkozásokat heti<br />
rendszerességgel tartottuk két korcsoportnak. Ide azok a<br />
gyermekek is elmennek, akik nem a magyar intézményrendszer<br />
tagjai, hanem román vagy német óvodába, iskolába<br />
járnak. Így alkalmuk van megismerkedni egymással, használják<br />
a magyar nyelvet, és van, akik tanulják is, hiszen több<br />
gyermek vegyes házasságban született, és kevésbé beszél<br />
jól magyarul. A foglalkozásokat Blénessy Enikő színésznő és<br />
jómagam tartottuk, de voltak további segítőim is, például<br />
Mátyás Csilla óvónő, és mindig volt szülő is, aki besegít.<br />
A májusi Nagyszebeni Maratonon a CsodaVárért futottunk<br />
49-en. Serfőző Levente mentorommal, az egyesület tagjaival<br />
és az egész szebeni magyar közösséggel sikerült jó<br />
munkakapcsolatot és barátságot kialakítani. Büszke vagyok<br />
a csapatra!<br />
Fogadószervezet<br />
HÍD – Szebeni Magyar Egyesület<br />
Az egyesület 2006-ban alakult meg. Fő célja, hogy<br />
a helyi magyar közösségek érdekeit meghatározza,<br />
képviselje, segítse. Megszervezi a térség jellegzetesebb<br />
magyar eseményeit, hagyományőrző<br />
rendezvényeit és a magyar közösség számára<br />
aktív kikapcsolódást biztosító egyéb <strong>program</strong>okat<br />
szervez. Fontosabb rendezvényei: Ars HUNGA-<br />
RICA Fesztivál, HUNGARIKUM Napok, CsodaVár<br />
foglalkozások. Elnöke: Serfőző Levente, alelnökök:<br />
Takács Gyöngyi, Páll Ákos. Az egyesület 2013-ban<br />
Magyar Közművelődés díjat kapott.
Erdély35<br />
Simon Luca Eszter<br />
Kiküldetés helye:<br />
Zsobok<br />
Tevékenységi terület:<br />
néptáncoktatás, gyermeknevelés, <strong>program</strong>szervezés és lebonyolítás, szakkörök<br />
szervezése és vezetése<br />
Gyermekekkel foglalkozni hálás és áldásos feladat, bár sokszor tele<br />
van kihívásokkal. Adni jöttem, de többet kaptam, mint megérdemeltem.<br />
Tanítani jöttem, de többet tanultam, mint eddigi életem során.<br />
Ezért hálás vagyok a közösségnek és a Jóistennek!<br />
Elért eredmények<br />
Rendszeres feladatom volt: néptáncórák óvodától negyedik<br />
osztályig, ifjúsági néptánccsoport vezetése, szilencium (tanulószoba)<br />
tartása harmadik osztályosoknak, esti szakkörök<br />
vezetése (edzés, dráma, néptánc, rajz, filmklub), havonta<br />
születésnapi bulik tartása, gyermekek nevelése. Emellett<br />
megünnepeltük a népmese napját, az állatok világnapját,<br />
a látás napját, a Valentin-napot. Nemzeti és egyéb ünnepek<br />
szervezésében, lebonyolításában, gyermekek betanításában<br />
és a gyakorlásban segítettem: október 23-i ünnepség,<br />
reformáció 500. évfordulója, zsoboki szüreti mulatság,<br />
adventi készülődés, karácsonyi műsorok, magyar kultúra<br />
napja, zsoboki Egyetemes imahét, zsoboki Farsangi bál,<br />
nőnap, március 15., magyar költészet napja, népviselet<br />
napja, anyák napja. A gyermekekkel részt vettünk: kistárkányi<br />
szilvanapon táncos fellépéssel, néptáncos focimeccsen<br />
Körösfőn, válaszúti szüreti mulatságon, kalotaszegi legényesversenyen<br />
Bánffyhunyadon, a módosi gyermekeknek<br />
cipősdoboz-ajándékokat készítettünk, jótékonysági sütivásárra<br />
mézespuszedlit sütöttünk. Elmentünk az Őszirózsa<br />
népdaléneklési vetélkedőre, részt vettünk a Hagyományok<br />
Háza által kiírt hagyományismereti vetélkedőn, és a ríszegtetői<br />
népdalversenyen. Egyéb feladataim voltak: plakátok<br />
tervezése, rendezvények fotózása, dokumentálása, az otthon,<br />
az iskola és az egyházközség Facebook-oldalának<br />
karbantartása, adminisztratív feladatok, táncházak tartása<br />
egy-egy rendezvény alkalmából, ifjúsági és nőszövetségi<br />
találkozókon részvétel, azok dokumentálása, könyvtári<br />
könyvek rendezése, istentiszteletek videózása és közzététele,<br />
táncos koreográfiák készítése és betanítása, vallásórákon<br />
való segítség, gyermekek fuvarozása.<br />
Fogadószervezet<br />
Zsoboki Református Egyházközség – Bethesda<br />
gyermekotthon<br />
Az 1994 óta működő gyermekotthon azzal a céllal jött<br />
létre, hogy visszacsalogassa a Zsoboról elvándorló<br />
közösséget, mukalehetőséget biztosítva. A Református<br />
Egyházközség keretein belül működő otthon árva,<br />
félárva és szocálisan terhelt családokból származó<br />
gyermekeknek biztosít gondoskodást, nevelést. Ezentúl<br />
azoknak a szórványterületről érkező gyermekeknek<br />
is nyújt lakhatási és tanulási lehetőséget, akiknek a<br />
környezetében nincsen magyar oktatás.
36<br />
Erdély<br />
Surányi Bettina<br />
Kiküldetés helye:<br />
Déva<br />
Tevékenységi terület:<br />
közösségépítő játékok, alternatív és hagyományőrző sportjátékok vezetése,<br />
népdaléneklés, közösség- és <strong>program</strong>szervezés<br />
Hiszem, hogy ha tanítjuk a legkisebbeket, akkor majd ők lesznek azok,<br />
akik egyszer átadják tudásukat, mint stafétabotot utódaiknak, és így<br />
egy erős és biztos alapokon nyugvó nemzet maradhat talpon.<br />
Elért eredmények<br />
Tevékenységeim legjavát a közösségépítő játékok, valamint az<br />
alternatív és hagyományőrző sportjátékok vezetése, népdaléneklés,<br />
közösség- és <strong>program</strong>szervezés tette ki már itthon is.<br />
Déván hasonló feladatokat végezhettem az alapítványnál.<br />
Könnyű volt sok szempontból, hiszen az előző időszakban<br />
itt tevékenykedő ösztöndíjasok jó alapot teremtettek, sikerült<br />
nekik egy aktív és összetartó közösséget kialakítaniuk, a<br />
fiatalokkal megszerettetni a sportot. Nekem „csak” az volt a<br />
feladatom, hogy ezt tovább építsem, erősítsem.<br />
A legkisebbeknek sportfoglalkozásokat tartottam, volt,<br />
hogy hétvégi sport<strong>program</strong>okat szerveztünk. Segítettem<br />
a gyerekeket abban is, hogy egy-egy rendezvényre felkészülten,<br />
műsorokkal tudjanak kiállni. Így több rendezvényen<br />
szerepeltünk, egyebek mellett a kenyérmezei csata színhelyén.<br />
2017 októberében Alkenyéren koszorúzott a Kinizsiszövetség<br />
a szervezethez tartozó településekkel együtt, az<br />
1479. október 13-i diadal évfordulóján. A csata helyszínén<br />
lévő emlékmű felújítási munkái éppen folytamban voltak,<br />
a megemlékezés azonban nem maradt el. A kenyérmezei<br />
koszorúzáson részt vettek a dévai Szent Ferenc Alapítványnál<br />
nevelkedő gyermekek is, akik zenés műsorral emelték az<br />
esemény színvonalát.<br />
Déván szokták mondani, hogy az alapítványnál nem kell az<br />
unalomtól félni, ennek megfelelően sokféle tevékenységben<br />
részt vehettem magam is. Segédkeztem a műsorok<br />
összeállításában, rendezvények előkészítésében és lebonyolításában,<br />
raktárrendezésben, vendégfogadásban, és<br />
pótnevelőként a családok, a gyerekek életébe is bekapcsolódhattam.<br />
Fogadószervezet<br />
Szent Ferenc Alapítvány<br />
Böjte Csaba, ferences atya és ferences szerzetesek<br />
hozták létre 1993-ban az alapítványt. Legfőbb<br />
célja, hogy a nehéz helyzetben lévő gyermekeket<br />
segítse. Az elmúlt 25 év alatt közel 5000 gyermeket<br />
fogadtak be. Jelenleg 72 helyszínen több mint<br />
2300 gyereket nevelnek, gondoznak.<br />
A komolyabb bajban lévők számára „Iskolaházakat”<br />
szerveznek, ma 46 erdélyi helységben<br />
tartanak fent napközi otthont, valamint 22 bentlakóotthonban<br />
sok száz bentlakó gyereket oktatnak,<br />
nevelnek.
Erdély37<br />
Szalai Luca<br />
Kiküldetés helye:<br />
Petrozsény<br />
Tevékenységi terület:<br />
magyar nyelv és irodalom oktatása, közösségszervezés, gyerek<strong>program</strong>ok<br />
Hálás vagyok az elmúlt kilenc hónap minden pillanatáért a méltatlanul<br />
elfeledett és magára hagyott Zsil völgyében. Rengeteg élményt, tapasztalatot<br />
viszek magammal, remélem, én is hagytam valamit azoknak,<br />
akikkel egymástól tanultunk, legtöbbet talán magunkról.<br />
Fogadószervezet<br />
Szent Ferenc Alapítvány, Jézus Szíve Gyermekvédelmi<br />
Központ<br />
A kétezres évek elejére reménytelenné vált a petrozsényi<br />
magyar oktatás helyzete. Ennek megoldására<br />
Elért eredmények<br />
Ösztöndíjas időm legnagyobb részét a petrozsényi gyermekotthon<br />
lakóival töltöttem. A délutáni tanulószobákon<br />
tizenöt-húsz gyermekkel foglalkoztam, elsősorban a házi<br />
feladataik elvégzésében segítettem, de külön magyarfoglalkozást<br />
is tartottam nekik, hogy nyelvtudásuk, olvasási és<br />
beszédkészségük fejlődjön, a magyar kultúrát jobban ismerjék<br />
és magukénak érezzék, identitásukban erősödjenek,<br />
mivel szinte az összes itt lakó és tanuló gyermek vegyes házasságokból<br />
származik. Szabadidőben játszottunk, kirándultunk,<br />
bicikliztünk, mesét néztünk és olvastunk, rajzoltunk. A<br />
bentlakó gyermekekből egy kis ifjúsági kórust szerveztünk,<br />
akikkel a heti ifjúsági miséken énekeltünk. A magyar iskola<br />
diákjainak nemzeti ünnepek alkalmával interaktív történelemórákat,<br />
továbbá heti rendszerességgel tizenöt gyermeknek<br />
néptáncórát tartottam. Ezen kívül volt, hogy órai<br />
helyettesítést vállaltam, segítettem az iskolai ünnepi műsorokra<br />
vagy szavalóversenyekre való fölkészülésben. Több<br />
alkalommal népdalestet szerveztem, melyre a katolikus, református<br />
és unitárius közösségekből is szép számmal jöttek<br />
idősek, hogy közösségben énekeljenek magyar nótákat és<br />
népdalokat a gyermekekkel együtt. Önkéntesként bekapcsolódtam<br />
a helyi Caritas otthoni idősgondozó szolgálatának<br />
tevékenységébe, melynek során rengeteg petrozsényi<br />
és Petrozsény környéki idős magyar embert látogathattam,<br />
a szolgálat munkatársainak tevékenységét támogattam, a<br />
nyitotta meg kapuit 2005-ben a korábban a mallersdorfi<br />
ferences nővérek által üzemeltetett iskola épületében<br />
a Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthona.<br />
Ebben a tanévben 47 bentlakó gyermekkel üzemel<br />
a ház, és ugyanebben az épületben működik a<br />
petrozsényi magyar iskola és óvoda is, továbbá az<br />
alapítvány napközi otthona. Kint lakókkal összesen<br />
mintegy száz gyermek tanul jelenleg e falak között.<br />
karácsonyi ünnepek előtt adománycsomagokat állítottunk<br />
össze, és szállítottunk ki a rászorulóknak. Nagy örömömre<br />
sikerült a balánbányai Ördögborda Néptáncegyüttes előadását<br />
is megszervezni, melyre a petrozsényi színházban<br />
mintegy háromszázötvenen gyűltek össze.
38<br />
Erdély<br />
Szamek Lili<br />
Kiküldetés helye:<br />
Brassó<br />
Tevékenységi terület:<br />
<strong>program</strong>szervezés, táncoktatás, népzeneoktatás, táncház, fazekasság, kézművesség,<br />
levéltár<br />
A népművészet ápolásának és megélésének alapvető közösségformáló<br />
és megtartó ereje van. A brassói és barcasági szórvány, sőt, a<br />
magyar közösségek megmaradásának záloga őseink tudásának, kultúrájának<br />
ismerete, tisztelete, hagyományaink ápolása és átmentése az<br />
utókornak.<br />
Elért eredmények<br />
A brassói evangélikus egyházközség szervezésében az elmúlt<br />
két évben sikeresen beindult a néptáncoktatás fiatalok<br />
számára, s már két korcsoportban zajlanak a próbák. Ösztöndíjas<br />
társammal hetente szolgáltattuk a próbák, illetve a<br />
szünetek közötti énektanítás zenei kíséretét. A Mátka Néptánccsoport<br />
fellépéseit élő zenével kísértük, koreográfia-zenéjét<br />
pedig mi állítottuk össze. A tánccsoportból nőtt ki a<br />
Mátka Népdalcsoport, amely több sikeres fellépést tudhat<br />
magáénak. Az egyes műsorokat közösen állítottuk össze, s<br />
tanítottuk be Koszta Enikő lelkészasszonnyal. Hagyománynyá<br />
vált, hogy a viseletdarabokat, kiegészítőket kalákában<br />
készítjük el a fellépésekre. Beindítottuk a rendszeres népzeneoktatást<br />
is a városban. Hegedűt oktattam hetente<br />
háromszor, illetve heti kétszer tartottunk zenekari próbát<br />
a tanítványokkal, amelynek eredményeképpen a tavaszi<br />
évadban az általunk szervezett táncházakban már részben<br />
együtt zenélhettünk. Egyik nagy eredményünknek tartom<br />
azt, hogy május 5-én, a Táncház napján a brassói Főtéren<br />
együtt táncoltak a brassói néptánccsoportok tagjai, a villámcsődület<br />
muzsikáját pedig a tanítványokkal kiegészülve<br />
szolgáltattuk. Az evangélikus közösség gyermeklétszáma<br />
viszonylag nagy, a számukra rendszeresített kézműves<br />
foglalkozások, játszóházak szervezésében és vezetésében<br />
tevékenyen részt vettem. Ugyanakkor elindítottam egy fazekasműhelyt<br />
is, ahol hetente 3 foglalkozásra jártak hozzám<br />
az érdeklődők. A június eleji szórványnap szervezése méltó<br />
befejezése volt tevékenységünknek az évadban. Sikerült<br />
meghívni a Hagyományok Háza előadóit, sőt, az esemény<br />
ifjúsági néptánctalálkozóval is bővült, amelyre a régióból,<br />
Szamosújvárról és Budapestről jöttek fellépők.<br />
Fogadószervezet<br />
Brassói Magyar Evangélikus-Lutheránus Egyházközség<br />
A Kárpát-kanyarban, a Barcasági-medence<br />
szívében fekszik a körülbelül 280 ezer lakost<br />
számláló város, Brassó. A helyi magyarság életében<br />
meghatározó közösségszervező jelentőséggel<br />
bírnak az egyházak. A brassói magyar evangélikus<br />
gyülekezet ma mintegy 2500 tagot számlál. Főbb<br />
<strong>program</strong>jai a hitéleti tevékenység mellett: néptáncés<br />
népdalcsoport, illetve egyházzenei kórus<br />
működtetése, játszóházak, kiállítások, előadások és<br />
ifjúsági napok szervezése, valamint a szórványnap<br />
megszervezése.
Erdély39<br />
Székely Anna<br />
Kiküldetés helye:<br />
Segesvár<br />
Tevékenységi terület:<br />
angolnyelv-oktatás, tánctanítás, rendezvényszervezés, diákszínjátszó, kollégiumi<br />
foglalkozások<br />
Egy új helyre való beilleszkedéshez bátorságra és nyitottságra van<br />
szükség, de ehhez a befogadás is kell. Szerintem ez nekem sikerült,<br />
mert tudom „Segesvár visszavár”. Nektek üzenem: „Jót s jól, ebben<br />
áll a nagy titok.” (Kazinczy Ferenc)<br />
Fogadószervezet<br />
Segesvári Gaudeamus Alapítvány<br />
Elért eredmények<br />
Munkám során igyekeztem új <strong>program</strong>okkal színesíteni,<br />
felpezsdíteni a segesvári diákok mindennapjait és a helyi<br />
magyarok kulturális életét. Délutáni szakkör keretében<br />
a Mircea Eliade Főgimnázium diákjai számára tanítottam<br />
angol nyelvet, valamint színjátszó csoportot alapítottam a<br />
Gaudeamus Alapítvány szórványkollégium bentlakóival. Az<br />
angolórák célja az volt, hogy a gyerekek magabiztosságot<br />
szerezzenek a nyelv használatában, átbeszéltük a magyar és<br />
az angolszász szokások és hagyományok közötti különbségeket.<br />
A Fekete Humor színtársulattal improvizációs játékokat<br />
adtunk elő. A bentlakó diákokkal a szorosabb kapcsolatot<br />
a kollégiumi munkám erősítette meg. A szilencium ideje<br />
alatt felügyeltem a gyerekeket, előadásokra, koncertekre<br />
kísértem őket. A segesvári kulturális rendezvények elengedhetetlen<br />
szereplője a Kikerics Néptáncegyüttes. Ittlétem<br />
során sokszor segítettem ki a táncoktatók munkáját a<br />
gyerekek fellépésre való kísérésével. Táncházat szerveztünk<br />
a Gaudeamus-ház nagytermében, ahol kézműves foglalkozást<br />
tartottunk, népdalokat, táncokat tanítottunk a nagyobb<br />
táncosokkal közösen. Az érdeklődők néprajzi előadást is<br />
hallgathattak az adott ünnepkör szokásairól, néphagyományairól.<br />
Az Aurel Mosora Állami Gimnázium tanulói hallhattak<br />
előadást Szent Lászlóról, valamint az Iskola másként hét<br />
Az alapítvány fő célja, hogy a segesvári és a<br />
környékbeli szórványban élő magyar nemzetiségű,<br />
nehéz anyagi helyzetben lévő diákok anyanyelvű<br />
és keresztény értékrend szerinti nevelését,<br />
oktatását támogassa. Ezen kívül sikeresen szervezi<br />
Segesvár és környékének magyar nyelvű kulturális<br />
életét. Művelődés és hagyományőrzés keretén<br />
belül hangversenyeket, színházi előadásokat,<br />
író-olvasó találkozókat, kiállításokat, műveltségi<br />
vetélkedőket és ünnepi rendezvényeket szervez.<br />
keretén belül interaktív játékos honismereti foglalkozást<br />
tartottam a Kárpát-medence népviseleteiről, táncairól és<br />
énekeiről. További főbb <strong>program</strong>jaink: farsangi mulatságok,<br />
Élő Költők Társasága címmel felolvasóest a költészet napja<br />
alkalmából.
40<br />
Erdély<br />
Tankó Előd<br />
Kiküldetés helye:<br />
Gyimesbükk<br />
Tevékenységi terület:<br />
kántori szolgálat, kórusvezetés, egyetemes- és magyarságtörténelem oktatása,<br />
népzene, néptánc és népi hangszerek oktatása, magyar nyelv tanítása,<br />
<strong>program</strong>szervezés<br />
Már látom, hogy a szórványmagyarság megmaradásán csak a mi<br />
céltudatos, önzetlen, kitartó, imádságos munkánk segíthet. Tanulnunk<br />
kell, hogy taníthassunk, dolgoznunk, hogy példát mutassunk, és mindezt<br />
gerincesen, hogy emberként emlékezzenek ránk.<br />
Elért eredmények<br />
Fogadószervezet<br />
Gyimesbükki Római Katolikus Plébánia<br />
Salamon József plébános vezetése alatt még<br />
Hanuleac Tamás segédlelkész és Mike Ervin<br />
szabadéves kispap szolgálnak. Négy templomban<br />
tartanak rendszeres szentmisét, és számos kápolnában<br />
időszakosan. Szívügyük a magyarság kérdése,<br />
ezért szinte minden iskolába bejárnak, hogy<br />
magyarul hirdethessék az igét. Számos <strong>program</strong>ot<br />
szerveznek: cserkészet, táborok, kirándulások. Ők<br />
a gyimesbükki közösség mozgatórugói, megtartói.<br />
Heti 10-14 alkalommal kántori szolgálatot végeztem. Ezen<br />
belül a következő feladatokat láttam el: orgonával kísértem<br />
az istentiszteleteket, összeállítottam a szentmisék énekrendjét,<br />
bevinnem laptopba, majd kivetítettem, összeállítottam<br />
a diatárat. Karácsony és húsvét ünnepére sikerült toborozni<br />
egy 34 tagból álló kórust. 2-2 művet tanultunk meg, és<br />
hat alkalommal léptünk fel az ünnepek alatt. Részt vettünk<br />
a felcsíki egyházi kórusok találkozóján, ahol nagy sikernek<br />
örvendett minden előadott darabunk. Kis gyerekcsoportokkal<br />
készültünk karácsony ünnepére, és az advent ideje alatt<br />
végig kis előadásokkal világítottunk rá az ünnep lényegére.<br />
A magyar tannyelvű iskolákban óraadó tanárként tevékenykedtem.<br />
Itt több mint 150 gyereket tanítottam minden héten.<br />
Feladataim közé tartozott az egyetemes- és magyarságtörténelem<br />
oktatása, klasszikus ének-zene órák megtartása,<br />
népi furulya betanítása. Ezen túl <strong>program</strong>szervezés: szüreti<br />
bál, adventi gyertyagyújtás, pásztorjáték, történelem- és<br />
népdalverseny, felolvasómaraton, magyar kultúra napja,<br />
1848-as események, pünkösdi készülődés. Három gyermek<br />
heti két alkalommal népi hangszereket (gardon, furulya, hegedű)<br />
tanulhatott. Az itteni magyar gyerekek kétharmada<br />
román tannyelvű iskolákba jár. Nekik heti három alkalommal<br />
népzene-, néptánc-, magyar nyelv és magyarságtörténelem<br />
órákat tarthattam. Nem iskolai keretek között, hanem<br />
magánházakat bérelve folyt az oktatás. Felhasználva a Balassi-füzeteket,<br />
kisfilmeket és számos könyvet, részletesen<br />
megismerhették a magyarság múltját és jelenét. Ezeken a<br />
foglalkozásokon 50-70 gyermek vett részt rendszeresen.<br />
Miután már igazán elmélyültek a népi kultúrában, heti rendszerességű<br />
gyermektáncházat szerveztem.
Erdély41<br />
Varga Orsolya<br />
Kiküldetés helye:<br />
Nagybánya<br />
Tevékenységi terület:<br />
ifjúsági <strong>program</strong>ok, cserkészfoglalkozások szervezése, vezetése<br />
„A dolgok napfényes oldalát keressétek, ne az árnyékosat.(...)Tegyél<br />
másokat boldoggá és te magad is boldog leszel, és ha ezt teszed,<br />
általad teljesedik be Isten akarata” – Lord Robert Baden-Powell<br />
Elért eredmények<br />
A Rákóczi Szövetséggel együtt 112 máramarosi magyar<br />
iskolakezdőnek tudtunk támogatást adni <strong>2018</strong> szeptemberében,<br />
a 12. Főtér Fesztivál keretén belül. A Rákóczi<br />
Szövetséggel karöltve viszi a térségben a Teleki Magyar<br />
Ház a Gólyahír <strong>program</strong>ot, amiben a 2017-ben és most<br />
már <strong>2018</strong>-ban megszületett magyar babákat keressük fel,<br />
ajándékozunk számukra Első könyvem kiadványt, melyben<br />
magyar kultúrával és értékekkel találkozhat a szülő és<br />
később a kisgyermek is. Olyan adatbázis jött létre, amelyben<br />
a 2010–2017 között született gyermekek adatai találhatók,<br />
ezzel megkönnyítve az Iskoláinkért – Gyermekeinkért<br />
Egyesület számára, hogy az óvodába és iskolába<br />
beiratkozók szüleinek beiratkozási segítséget nyújtsanak.<br />
A hétfői táncházakban több korcsoportban legalább 70-<br />
80 gyermek fordul meg rendszeresen. A Vándorbölcső<br />
<strong>program</strong> keretein belül, az elmúlt hónapokban 4 magyar<br />
család ringathatta csecsemőjét kézzel készített, faragott<br />
bölcsőben. Áprilisban az a megtiszteltetés érte a nagybányaiakat,<br />
hogy a Magyarság Házának felkérésére egy<br />
egész hétvégés <strong>program</strong>sorozattal mutatkozhatott be a<br />
Bányavidék. Itt fellépett a színjátszócsoport és a Talpalat<br />
néptánccsoport. Ez jelentős eredmény, közel 50 gyermekkel<br />
voltunk jelen. A 15. gróf Teleki Sándor cserkészcsapat<br />
közel 100 aktív tagot számlál. Itt több korosztálylyal<br />
is foglalkoztam, igyekeztünk élménydús és fejlesztő<br />
<strong>program</strong>okat megalkotni. A Balassi Intézet magyar nyelvű<br />
füzetei által majd 850 gyermekhez jutottunk el Máramaros<br />
megyében. Református ifjúsági munkámban 15-20<br />
gyermekkel foglalkoztam idén.<br />
Fogadószervezet<br />
Teleki Magyar Ház<br />
A Teleki Magyar Ház otthonául szolgáló műemlék<br />
épületegyüttest példaértékű közösségi összefogással<br />
és az Illyés Közalapítvány támogatásával sikerült<br />
megvásárolni. 2002 óta biztosítanak székházat és otthont<br />
a nagybányai magyar egyesületeknek. A lassan<br />
29 éves 15. gróf Teleki Sándor cserkészcsapatnak<br />
– amely közel 100 fővel működik – szintén támasza.<br />
Népszerűek az ifjúsági és gyermekrendezvények, tehetségsegítő<br />
<strong>program</strong>ok, ezekben egyre gyakrabban<br />
részt vesznek a Bányavidéken élők is.
42<br />
Erdély<br />
Virág Ádám<br />
Kiküldetés helye:<br />
Déva<br />
Tevékenységi terület:<br />
egyházi <strong>program</strong>ok, rendezvényszervezés<br />
Az ember akkor fejlődik igazán, ha kihívások elé néz. Ennek során<br />
fejlődik, személyisége megszilárdul, önbizalma megerősödik. Ezt környezete<br />
pozitív változásnak érzékeli. Ez történt velem is a <strong>program</strong>tól<br />
kapott értékes időben, ami számomra egyedi kincs marad.<br />
Elért eredmények<br />
Közel 20 pályázatot koordináltunk különféle témakörökben:<br />
„Nyilas Misi ösztöndíj”, „Túl a Tiszán” karácsonyi ajándékcsomag<br />
pályázata, UNICEF-gyermekhang rajzpályázata,<br />
Országos Polgárőr Szövetség Környezetvédelmi Bizottságának<br />
rajzpályázata, Arany János Budapestje pályázat, Mesés<br />
Óvodám rajzpályázat. A Palánta Sorsfordító Alapítvány<br />
sikeres pályázatán 150 gyermeknek szereztünk örömteli karácsonyt.<br />
Közeli ösztöndíjas társaimmal adventi koncertet<br />
szerveztünk, valamint aktívan közreműködtünk az Adventi<br />
koszorú versmondó versenyen. „Unitárius napok Adventi<br />
Tevékenységsorozat” címmel hónapos <strong>program</strong>ot szerveztünk.<br />
Emellett a Szent László Emlékévet népszerűsítettük<br />
gyermekrajzokkal. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány működését<br />
az Unilever segítségével adománnyal támogattuk.<br />
Megszerveztük a „Virrantó” játékbusz Dévára érkezését.<br />
Két kiállítást szerveztünk a Kolozsvári Főkonzulátus segítségével:<br />
1956-ot és a Reformáció emlékkiállítást. Pályázatommal<br />
a szórványban folyó oktatásra 500 000 Ft-támogatási<br />
összeget nyertünk, ennek keretében 10 gyermek bejárási<br />
és bentlakási költségét fedeztük, valamint 4 fő pedagógus<br />
bérét egészítettük ki. A dévai unitárius zarándoklatot,<br />
a szórványnapi megemlékezést, és karácsonyi ruha és élelmiszer-adományozást<br />
szerveztünk. Megszerveztük a Szeben<br />
és Hunyad megyei ösztöndíjasok találkozóját és a Temesvári<br />
Unitárius Napokat. Házi segítségnyújtás keretében 9 idős<br />
embernek napi rendszerességgel <strong>program</strong>ot szerveztem.<br />
20 fős osztálynak egészségnapot szerveztem, az egyházközséget<br />
leltározással segítettem. Kísérőtanárként osztálykirándulást<br />
szerveztünk helyi pedagógussal. Rajzpályázatokon<br />
több mint 100 gyermek szerepelt.<br />
Fogadószervezet<br />
Magyar Unitárius Egyház – Déva<br />
Fogadószervezetem a Magyar Unitárius Egyházhoz<br />
tartozik, 2002-től önálló egyházközségként<br />
működik. Magába foglalja a dévai, vajdahunyadi,<br />
temesvári és aradi híveket is. Központja Déva, ahol<br />
az unitárius hívek száma 120 főre tehető. Ők olyan<br />
magyar emberek, akik őrzik a székely szokásaikat,<br />
és hitüket erőteljesen képviselik. Az egyházközség<br />
életének jelentős momentuma a dévai zarándoklat,<br />
ilyenkor több ezer zarándok érkezik Erdély földjére.<br />
A gyülekezet összetartó közösség.
Erdély43<br />
Zsabokorszky Ferenc<br />
Kiküldetés helye:<br />
Bákó<br />
Tevékenységi terület:<br />
közösségszervezés, népzeneoktatás, kultúrális <strong>program</strong>ok szervezése<br />
A személyes barátságok, kapcsolatok, amik születtek az eltelt időszak<br />
alatt, nagyon fontossá váltak számomra. Az összetartozás érzését erősítették<br />
meg bennem.<br />
Elért eredmények<br />
Bákó városán kívül több moldvai csángó faluban is<br />
teljesítettem szolgálatot a 9 hónap során. Külsőrekecsinben<br />
laktam, itt zenés-játékos foglalkozásokat tartottunk az<br />
óvodásoknak és iskola-előkészítős gyerekeknek, átlagban<br />
10-15 gyermeknek. Ebbe a munkába kapcsoltunk be<br />
februártól két helyi hagyományőrző asszonyt, akik táncra,<br />
énekekre, népi mondókákra, ezen kívül szövésre, varrásra<br />
tanítják a felső tagozatosokat. Segítettem a felnőtt és<br />
gyerek tánccsoport munkáját is. Népzenére, azon belül<br />
hegedűre oktattam az általános iskolás gyerekeket 5<br />
faluban: Külsőrekecsinben, Csíkban, Pusztinán, Lábnyikban,<br />
Magyarfaluban, ezen kívül Bákóban is volt tanítványom.<br />
A sok tanítvány közül 20-an maradtak, akik aktívan jártak<br />
mindvégig, közülük 12-en kaptak hegedűt, amivel otthon<br />
is tudtak gyakorolni. Terveim szerint a hegedűoktatást<br />
Moldvában a <strong>program</strong>on kívül is folytatni fogom. Az eltelt<br />
időszak alatt a fogadószervezetemmel közösen 24 kulturális<br />
eseményt bonyolítottunk le. Szerveztem, segítettem<br />
pakolni, termet rendezni, vetítettem, zenéltem, szállítottam<br />
a zenészeket, hagyományőrzőket, mikor mire volt szükség.<br />
Köztük voltak nagyobb <strong>program</strong>ok is, például a „Csontkirály<br />
és Babkirály farsangzáró rendezvény”, amelyen közel 700-<br />
an vettek részt 29 moldvai településről, vagy a „Guzsalyas<br />
Találkozó”. Minden alkalommal több moldvai csángó faluból<br />
gyűltek össze az öregek, fiatalok, de érkeztek fellépők,<br />
vendégek Erdélyből, Magyarországról is. Együtt ünnepelni<br />
összetartozásunkat, kulturális örökségünket felemelő<br />
élmény volt. Több településen tartottunk táncházakat,<br />
külön kiemelném a bákóit, ami rendszeressé vált. Sok jó<br />
kapcsolatom alakult ki helyi emberekkel.<br />
Fogadószervezet<br />
Moldvai Csángómagyarok Szövetsége<br />
Napjainkban a legtöbb Moldvában zajló hagyományőrző<br />
tevékenység, <strong>program</strong> szervezője és<br />
házigazdája a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége.<br />
Fő tevékenységi területe mellett <strong>program</strong>jai<br />
más területekre is kiterjednek. Szervez a<br />
népi vallásossághoz kapcsolódó <strong>program</strong>okat,<br />
szociális és sport<strong>program</strong>okat, nyári táborokat<br />
gyerekeknek, fiataloknak; a falusi turizmus beindításához<br />
szükséges első lépéseket is megtette.
44<br />
délvidék<br />
Bódi Viktória<br />
Kiküldetés helye:<br />
Vukovár<br />
Tevékenységi terület:<br />
énekkar vezetése, nyelvtanítás, kézműves foglalkozások, rendezvényszervezés, pályázatírás,<br />
könyvszerkesztés<br />
A szórványban élő magyarok helyzete soha nem volt könnyű. Azonban<br />
a vukovári magyarok képesek voltak ezen túllépni, és a romokból<br />
a lehető legjobban újraépítkezni.<br />
Elért eredmények<br />
Fogadószervezet<br />
Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége<br />
A közösségen mint ernyőszervezeten belül a Vukovári<br />
Magyarok Egyesülete 2008-ban alakult meg,<br />
elnöke Jakumetovics Rozália. Az egyesületnek<br />
Vukováron jelenleg mintegy 160 tagja van, saját<br />
Magyar Házzal rendelkezik. Itt zajlanak az énekkari<br />
próbák, magyarórák, kézműves foglalkozások, ez<br />
ad helyszínt a rendezvényeknek, adminisztrációnak,<br />
közös sütés-főzésnek, kártyapartiknak. Az egyesület<br />
tagjai korukat meghazudtolva aktívan kiveszik<br />
részüket minden teendőből.<br />
A Vukovári Magyarok Egyesületének tagjai körében töltött<br />
ösztöndíjas időm alatt igyekeztem minél több alkalmat teremteni<br />
a szabadidő hasznos eltöltésére, és ezzel együtt a<br />
magyar szó, identitás erősítésére. Munkám során egyrészt<br />
a már meglévő, hagyományos <strong>program</strong>ok, események<br />
minőségének emelésére törekedtem, másrészt próbáltam<br />
számos lehetőséget biztosítani a gyermekek, fiatalok, középkorúak<br />
bevonására. Úgy érzem, hogy az egyesületben<br />
végzett munkám hatására még harmonikusabban, zökkenőmentesen<br />
zajlanak a rendezvények, és sikerült növelni a Magyar<br />
Ház rendszeres látogatóinak számát – átlagosan 50-60<br />
fő vett rész az eseményeken. A Vukováron töltött 9 hónap<br />
alatt ezeket valósítottam meg: heti 2 énekpróba tartása,<br />
énektanítás, dalcsokrok összeállítása; 14 fellépés az aszszonykórussal;<br />
heti 1 magyaróra és 1 kézműves foglalkozás<br />
tartása gyermekek számára; 30 db vidékfejlesztési pályázat<br />
írása helyi és környékbeli gazdálkodók számára; 8 db szakmai<br />
és működési pályázat írása az egyesület számára; saját<br />
rendezvények szervezése: magyar est, magyar bál, október<br />
23-i, március 15-i ünnepély, háborús megemlékezés, szórvány<br />
napja, májusfaállítás, anyák napja; együttműködés a<br />
bellyei HMDK irodával, várdaróci, laskói, szentlászlói egyesületekkel;<br />
két kirándulás szervezése az egyesület tagjainak:<br />
adventkor Szabadkára, tavasszal Szarajevóba; az egyesület<br />
10 éves évfordulójára készülő könyv írása, szerkesztése, interjúk,<br />
fotók, dekorációk készítése, plakátok, emléklapok,<br />
molinó tervezése, kürtőskalácssütés elindítása, 5 alkalommal<br />
lángos- és kürtőskalácssütés az egyesülettel Vukovár<br />
főterén.
délvidék45<br />
Böröndi Róbert<br />
Kiküldetés helye:<br />
Lendva<br />
Tevékenységi terület:<br />
néptáncoktatás, rendezvényszervezés<br />
Célom, hogy minél több személlyel ismertessem meg a magyar népi<br />
kultúra szépségeit, érdemeit, értékeit és ezzel segítsem elő a felnövekvő<br />
generációk nemzeti hovatartozását.<br />
Fogadószervezet<br />
Elért eredmények<br />
A Petőfi Sándor Programban a 2017–<strong>2018</strong>-as évben kéthetes<br />
rendszerességgel 8 óvodában, 15 csoportnak tartottam<br />
népi gyermekjáték-foglalkozást, közel kétszáz<br />
gyermeknek. Ezeknek a foglalkozásoknak az eredményessége<br />
néhány év múlva mutatkozik meg, hogy a gyermekek<br />
mekkora része folytatja a foglalkozást már az iskolában.<br />
Két iskolában néptáncfoglalkozást tartottam, közel száz<br />
gyermeknek, öt különböző csoportokban. A nagyobb<br />
csoportoknak készült koreográfiáimmal már fellépésekre<br />
is jártunk, ilyenek voltak a március 15-i műsorok, a Marko<br />
skače, a Pika poka és számos apróbb rendezvény. A<br />
gyerekeknek ez sokat jelentett, mert így sikerélményekkel<br />
gazdagodtak, és reméljük, hogy a jövő évben is folytatják<br />
táncos tanulmányaikat. A Muravidék Néptáncegyüttesnek<br />
is tartottam néptáncfoglalkozást. Egy szatmári koreográfiával<br />
és két táncszínházas etűddel bővült a repertoárjuk az<br />
idén. A csapat néhány szereplést vállalt az idei évre, és<br />
mindenhol osztatlan sikert aratott. A csoportok viselettárát<br />
is sikeresen bővítettük. Munkásságom alatt három táncházat<br />
szerveztem meg és bonyolítottam le. A táncházakban<br />
a tanítást magam vállaltam.Ezek sikeresek voltak, hiszen<br />
minden alkalommal jelentős létszámban gyűltek össze az<br />
emberek egy mulatságra. A helyi táncanyag felgyűjtésében<br />
is segédkeztem, így a feldolgozást követően a magyarság<br />
így is gazdag tánckincse még tovább gyarapodik,<br />
Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti<br />
Közösség (MMÖNK)<br />
A Muravidéken élő magyar nemzeti közösség<br />
önkormányzati, érdekvédelmi és egyéb politikai<br />
tevékenységét és feladatait ellátó központi<br />
szervezete. 1975-ben alakult. Az MMÖNK<br />
legfontosabb feladata a muravidéki magyar<br />
közösség anyanyelvének, nemzeti tudatának, tárgyi<br />
és szellemi öröksége megőrzésének védelme és<br />
fejlesztése, nemzeti érdekeinek érvényesítése,<br />
továbbá feladata az alkotmány és a törvény által<br />
biztosított jogok gyakorlásának elősegítése.<br />
és a még fennmaradó fehér foltok egy része is szűkül. A<br />
táncanyaghoz természetesen zene is társul, így az idei évben<br />
elkészült a Lendva-vidéki táncanyaghoz egy gyakorló<br />
zenei felvétel a Harangláb Népzenei Együttessel. A felgyűjtött<br />
anyagokkal már a táncok visszatanítása is elkezdődött.
46<br />
délvidék<br />
Cs. Tóth Gabriella<br />
Kiküldetés helye:<br />
Zombor<br />
Tevékenységi terület:<br />
gyermekfoglalkozások, értékfeltárás, helyi értéktárak segítése, pályázatírás<br />
Remélem, sikerül rámutatnom arra, hogy a népi, de akár az első világháború<br />
előtti polgári vagy kisnemesi kultúra is egy olyan erős alap,<br />
melyből meríteni lehet. Mikor ez megtörténik, rájövünk, hogy nem<br />
vagyunk egyedül, mert egy nyelvet beszélünk.<br />
Elért eredmények<br />
Petőfi-ösztöndíjas szolgálatomat Nyugat-Bácskában töltöttem.<br />
A terület sajátosságából adódóan tevékenységem is<br />
nagyon sokrétű volt, igyekeztem minél több terepülésre<br />
eljutni. Fő tevékenységeim négy terület köré csoportosultak.<br />
Alsó tagozatos gyermekeknek tartottam iskolai keretek<br />
között hagyományőrző, csapatépítő foglalkozásokat havi<br />
két alkalommal Gomboson, Bácskertesen és Bezdánban.<br />
Igyekeztem a diákok érdeklődését felkelteni a magyar népi<br />
kultúra iránt, ezért az aktuális évszakhoz vagy ünnepkörhöz<br />
igazítottam a foglalkozások témáját, ahol a népi gyermekjátékok<br />
is rendre szerepeltek. Bezdánban a végzős magyar<br />
osztállyal is volt szerencsém foglalkozni, nekik ismeretterjesztő<br />
néprajzi előadásokat tartottam, hogy ismereteiket<br />
ezáltal is szélesítsem. Összességében közel 100 diákot<br />
érintett a tevékenységem. Kintlétem ideje alatt igyekeztem<br />
gondoskodni a Gombosi Tájházban felhalmozott gyűjteményről,<br />
a tárgyakat a lehetőségekhez mérten a legjobb<br />
körülmények között elraktározni, hogy a lehető leghoszszabb<br />
ideig megőrződjenek az utókornak. A tájház épülete<br />
és a benne őrzött tárgyak a Gombos-Bogoja elnevezésű helyi<br />
értéktár fizikai része. Az itt töltött kilenc hónapom egyik<br />
legfontosabb eredményének az értéktár kiadvány megjelentetését<br />
tartom, melyet a Vajdasági Magyar Művelődési<br />
Intézet támogatásával sikerül megvalósítani. Alkalmanként<br />
kivettem a részem a pályázatírásából és a kulturális rendezvények<br />
szervezéséből is. Büszke vagyok arra, hogy itt-tartózkodásom<br />
ideje alatt 4 alkalommal volt gyermektáncház<br />
a térségben, és 3 alkalommal a szervezésben is részt vehettem.<br />
Fogadószervezet<br />
Daruvári Magyarok Közössége<br />
A közösség ’98-ban alakult meg, a Horvátországi<br />
Magyarok Demokratikus Közösségének tagja. A<br />
HMDK alapvető célja, hogy megőrizze, fejlessze a<br />
horvátországi magyarság nemzeti identitását. Szervezze<br />
és összehangolja az alkotótevékenységet a<br />
kultúrában és hagyományőrzésben, az oktatásban<br />
és közművelődésben, a gazdaságban és az élet<br />
egyéb területein. Küzd a törvény által biztosított<br />
jogok maradéktalan érvényesítéséért, folyamatosan<br />
ellenőrzi magyarságunk alkotmányos és jogi<br />
helyzetét.
délvidék47<br />
Fülöp Dóra<br />
Kiküldetés helye:<br />
Banja Luka, Szarajevo<br />
Tevékenységi terület:<br />
közösségépítés, nyelvoktatás, kulturális <strong>program</strong>ok szervezése, sajtó,<br />
weboldal-szerkesztés<br />
Nem tudhatod, mekkora felelősség magyarnak lenni, amíg meg nem<br />
próbálod a magyarságot megteremteni az ország határain kívül. Ahol<br />
az iskolai ünnepségek és a nemzeti ünnepek megfeledkeznek<br />
rólad, csak magad tehetsz saját identitásodért.<br />
Elért eredmények<br />
Az itt eltöltött hónapokban igyekeztem olyan új szokásokat<br />
bevezetni, melyek hosszú távon szolgálhatják a magyarság<br />
boszniai megmaradását. Szarajevóban tematikus gyermek<strong>program</strong>okat<br />
indítottunk, melyekbe bevontuk a városban<br />
hosszabb-rövidebb ideig tartózkodó magyar családokat is. A<br />
Fogadószervezet<br />
HUM Magyar Polgári Egyesület Szerb Köztársasági<br />
Magyarok Egyesülete (Magyar Szó)<br />
Az idén 25 éves HUM a jugoszláv háború idején alakult<br />
azzal a céllal, hogy magyar polgároknak segítsen.<br />
Az akkor szükségszerű összetartás az alapító tagok<br />
között mai napig is érezhető. Kulturális értékeink<br />
őrzése mellett a helyiekkel is kiváló kapcsolatot ápolnak.<br />
A banja lukai Magyar Szó Egyesület elsődleges<br />
feladata a magyar nyelv oktatása a boszniai Szerb<br />
Köztársaság területén. Az éves Kisebbségi Szemlén<br />
a Magyar Szó képviseli a magyarságot.<br />
szülőknek sikerült olyan értékes közösséget kialakítani, mely<br />
lehetőséget biztosít a magyar gyerekeknek a közös foglalkozásokra<br />
és játékra, valamint magyarságuk erősítésére. Miután<br />
elindítottuk a hagyományos magyar tárgyak gyűjtési akcióját,<br />
vajdasági, horvátországi és magyarországi felajánlásoknak<br />
köszönhetően elkezdhettük kialakítani a szarajevói közösség<br />
saját gyűjteményét. Míg a banja lukai Magyar Szó Egyesület<br />
jogosult a város által biztosított kisebbségi helyiség használatára<br />
– mely színvonalas körülményekkel szolgál mind a magyar<br />
nyelvtanfolyam, mind pedig az egyesületi összejövetelek<br />
számára – a szarajevói HUM Magyar Polgárok Egyesülete<br />
egy bérelt lakást igyekszik minőségi helyszínné alakítani. A<br />
magyar kormány támogatása lehetőséget biztosított a szarajevói<br />
magyar egyesület számára, hogy értékének és munkájának<br />
megfelelő helyre költözzön, így az elmúlt hónapok legnagyobb<br />
projektje – és egyben eredménye – az, hogy a jövőben<br />
magyar elemekkel díszített, tanfolyamok és tárgyalások megtartására<br />
alkalmas helyiségben várhatjuk az egyesület tagjait,<br />
illetve a látogatókat. A magyar nyelv oktatása Banja Lukában<br />
és Szarajevóban is folyamatos, mindkét városban heti két alkalommal<br />
– kezdő és haladó szinten – tanulhatnak az érdeklődők.<br />
2017 szeptemberében mindkét helyszínen kifejezetten<br />
magas létszámmal indultak csoportok.
48<br />
Délvidék<br />
Gogolák Mariann<br />
Kiküldetés helye:<br />
Kisorosz<br />
Tevékenységi terület:<br />
közösségépítő rendezvények szervezése, néptánc, pályázatírás, oktatási intézmények<br />
és civil szervezetek munkájának segítése<br />
Szeretek nemes célokért munkálkodni, rendszeresen vállalok karitatív<br />
feladatokat.<br />
Elért eredmények<br />
A Torontál Magyar Oktatási Művelődési és Ifjúsági Központ<br />
gondozásában indult el a kisoroszi tájház élete 2004-ben azzal<br />
a céllal, hogy az észak-bánáti szórványban élő magyarságot<br />
összefogja, segítse az ott élő közösségeket. A tájház<br />
hagyományőrző komplexummá, a szervezet pedig szórványközponttá<br />
nőtte ki magát, amelyhez 44 civil szervezet<br />
tartozik. Az elmúlt hónapok során sikerült bekapcsolódnom<br />
az egyesület, valamint a környező szórványtelepüléseken<br />
(Nagykikinda, Magyarcsernye, Torontáltorda) működő közösségek<br />
életébe. Kézműves foglalkozásokat tartottam általános<br />
iskolás és óvodás korú gyermekeknek (alkalmanként<br />
15-30 fő), a kisoroszi vegyes kórus munkáját folyamatosan<br />
segítettem, főként műsorok összeállításával. A rendezvényeket<br />
illetően is igyekeztem kivenni a részem a feladatokból.<br />
Csaknem 35 <strong>program</strong>ot bonyolítottunk le, amelyből volt, ami<br />
kezdeményezésemre, első alkalommal került megrendezésre.<br />
Ilyen pl. a Márton-napi Vigadalom, vagy egy nyertes pályázat<br />
kapcsán a „Határtalan” Népzene- és Néptánctalálkozó.<br />
Rendezvények terén színes palettát sikerült összeállítani:<br />
5 könyvbemutató, 7 karácsonyi, 5 húsvéti <strong>program</strong>, további<br />
ünnepnapokhoz kapcsolódó rendezvények (farsang, anyák<br />
napja, pünkösd, színjátszó találkozó…), valamint nemzeti<br />
és egyházi ünnepeinkről is rendszeresen megemlékeztünk.<br />
Adminisztrációs feladatokban és 11 pályázat megírásában<br />
is közreműködtem, rendszeresen cikkeztem a Kisoroszi Hírmondóba.<br />
Heti két alkalommal próbáltam a nagykikindai<br />
Róna Táncegyüttessel. Hat alkalommal álltam a táncosokkal<br />
színpadra, valamint táncházakon is részt vettünk. Bár többször<br />
visszatérek majd célterületemre, a júniusi Gyöngyösbokréta,<br />
a <strong>program</strong>szakasz záróeseménye is egyben.<br />
Fogadószervezet<br />
Magyar Nemzeti Tanács<br />
A tanács a szerbiai magyar nemzeti közösség közvetlenül<br />
és demokratikusan megválasztott országos<br />
önkormányzata, a magyar kulturális autonómia<br />
legfőbb szerve, amelyen keresztül megvalósul a<br />
magyar nemzeti közösség kollektív joga az önkormányzáshoz,<br />
a hivatalos nyelv- és íráshasználat,<br />
az oktatás, a tájékoztatás és a kultúra területén.<br />
Az MNT ernyőszervezete az Észak-bánáti Torontál<br />
Magyar Oktatási Művelődési és Ifjúsági Központ.
Délvidék49<br />
Nyitrai Marianna<br />
Kiküldetés helye:<br />
Hertelendyfalva<br />
Tevékenységi terület:<br />
népzene- és néptáncoktatás, <strong>program</strong>- és táborszervezés, néprajzi gyűjtés<br />
Néprajzkutatóként, népdalénekesként mély tiszteletet és hálát<br />
érzek az itt élő magyarok iránt, akik befogadtak, és akiknek fontos<br />
magyarságuk megtartása. Munkánk évről évre egymásra épülve<br />
bontakozhat ki. A Dél-Bánság erős magyar kulturális bázis lehet.<br />
Elért eredmények<br />
Munkám alapvetően néprajzi-folklorisztikai és az erre építhető<br />
pedagógiai-oktatói tevékenység volt. Mindaz, amit a<br />
dél-bánsági magyar, elsősorban bukovinai székely népcsoportok<br />
közt tehettem, az a helyi közösségek hagyományos<br />
életformájából megmaradt vagy újjáéledt, elsősorban a<br />
Fogadószervezet<br />
Tamási Áron Székely–Magyar Művelődési Egyesület<br />
A egyesület 57 éves múlttal bír. Feladatának tekinti<br />
a magyar nyelviség ünnepekben és hétköznapokban<br />
megélhető legteljesebb megőrzését. Székely<br />
tájnyelvnek és sajátos hagyományos kultúrának<br />
megtartása és művelése mind a Vegyeskar, mind<br />
a kézműves asszonykör a Guzsalyas, mind pedig<br />
az ifjúsági tánccsoport és irodalomszakkör keretében<br />
aktív. Székházuk mint a környék művelődési<br />
otthona működik.<br />
folklór (zenei és táncos) tradíció világából fakadt. Fogadószervezetem<br />
és mentorom éves munkaterve szerint a<br />
hertelendyfalvi Tamási Áron Székely–Magyar Művelődési<br />
Egyesületen kívül a sándoregyházi, a székelykevei és a kevevári<br />
magyar egyesületek munkájába kapcsolódtam be.<br />
Hertelendyfalván, Sándoregyházán néptáncot és népdalt<br />
oktattam gyerekeknek. Létrehoztam a „Székeli Rigók”<br />
énekegyüttest, akik kiemelt arany minősítéssel debütáltak.<br />
Sándoregyházán megalakítottam a „Boglárkák” tánccsoportot,<br />
nekik viseletet varrattam. Felnőtt népdalkórusokat<br />
oktattam Hertelendyfalván, Sándoregyházán, Székelykevén<br />
és Kevevárán, utóbb a Pancsovai Petőfi Sándor Művelődési<br />
Egyesületben is. Rendhagyó magyarórákat tartottam<br />
Székelykevén a Zarko Zrenjanin magyar tannyelvű<br />
iskolában, tanítottam a magyar szakkörön, illetve hagyományismeret-órákat<br />
vezettem más osztályokban ugyanitt.<br />
Ünnepi műsorokat készítettem, és besegítettem Hertelendyfalván<br />
a TÁSZMME-ben, Kevevárán a Keve Magyar Művelődési<br />
Egyesületben és a sándoregyházi Bonnáz Sándor<br />
Egyesület rendezvényein. Tájház létrehozását indítottam el<br />
Sándoregyházán, utóbbihoz fotóztam, riportoztam, pályázatot<br />
írtam. Nyári népzene- és néptánctáborokhoz pályázatokat<br />
állítottam össze. Szakmai jelenlétemmel segítettem<br />
az egyesületeket. A Hertelendyfalván épülő tájházhoz<br />
néprajzi interjúkat készítettem, gyűjtöttem, fotóztam. A<br />
régió népzeneoktatása érdekében is írtam pályázatot.
50<br />
Délvidék<br />
Szabó Andrea<br />
Kiküldetés helye:<br />
Tiszakálmánfalva<br />
Tevékenységi terület:<br />
folklór-, néptánc- és népi ének tanítás, kulturális események, <strong>program</strong>ok szervezése<br />
Minden tetted és alkotásod nyomot hagy más emberekben. Ne<br />
feledd, hogy emberek vannak körülötted, kiknek munkáddal példát<br />
mutathatsz! A hagyomány mélységes kút: az emberi élet forrása.<br />
E kút vizével töltekezve lehetünk azzá, amivé lennünk kell.<br />
Elért eredmények<br />
Vajdasági szolgálatom nagy részét Tiszakálmánfalván<br />
töltöttem a Petőfi Sándor Művelődési Egyesületnél. Itt<br />
két néptánccsoport vezetését bízták rám. A kis csoport<br />
a Gubancolók Néptáncegyüttes, ahol 16 fő kisiskolás<br />
táncol. A másik csoportba általános iskolai felső tagozatos<br />
gyerekek, illetve középiskolások járnak. A Derenduca<br />
Néptáncegyüttest 16 fő táncos alkotja, akik évek óta együtt<br />
táncolnak. Az évben új tájegység táncait sajátították el a<br />
csoportok, melyből tánckoreográfiák készültek. Több helyen<br />
bemutatták az új táncokat, és eljutott a csoport Csongrádra,<br />
egy magyarországi vendégszereplésre is. Rengeteg új<br />
népdallal gazdagodtak a táncosok. Több év kihagyás után<br />
újra nagyszabású táncházat szerveztünk a városban, melynek<br />
az egyesület volt a házigazdája. Év végén mindkét együttes<br />
képviseltette magát a vajdasági Kőketáncon. A <strong>program</strong>ot<br />
egy évzáró ünnepséggel zártuk. Minden nagyobb ünnepre<br />
és jeles napra rendhagyó foglalkozással emlékeztünk meg.<br />
Kilenc hónap alatt egy felnőttklubot is alapítottunk, ahová<br />
a táncos gyerekek szülei jártak. A rendszeres foglalkozások<br />
alkalmával különböző technikákkal és eszközökkel készített<br />
kézműves tárgyi alkotások „születtek”. A tánctanításon<br />
kívül másik fő tevékenységem az újvidéki Petőfi Sándor<br />
MMK népdalkörének vezetése volt. E kör létszáma 11<br />
fő. A csoport az év folyamán több tájegység népdalait<br />
tanulta meg. Felléptünk ünnepi műsorban, és részt vettünk<br />
a Durindó versenyen is. Ezek mellett Vajdaság-szerte<br />
jártam táncházat tartani, néptáncot és népdalokat tanítani,<br />
kézműves foglalkozásokat vezetni. Nagyon nagy élmény<br />
volt, hogy az ittlétem alatt közel 1000 gyermekkel és<br />
felnőttel találkoztam, és mulattunk együtt.<br />
Fogadószervezet<br />
Magyar Nemzeti Tanács<br />
A tanács a vajdasági magyarság országos kisebbségi<br />
önkormányzati szerve, amely képviseli<br />
a magyar nemzeti közösséget. Működésével a<br />
magyar hagyományok, kultúra, művészetek ápolását,<br />
megőrzését és továbbadását is szolgálja..
Délvidék51<br />
Szabó Nóra<br />
Kiküldetés helye:<br />
Maradék<br />
Tevékenységi terület:<br />
néptáncoktatás, kézimunkakör vezetése, gyermekfoglalkozások vezetése, táncház<br />
szervezése, fiataloknak szóló <strong>program</strong>ok szervezése, magyartanítás, könyvtár<br />
rendezése<br />
Szívből hálás vagyok a szerémségi magyar közösségnek az együtt<br />
töltött időért. Valóban igaz a mondás: „Kiemelhetsz egy embert a<br />
szülőföldjéről, de a szülőföldjét sohasem emelheted ki az emberből.”<br />
Fogadószervezet<br />
Maradéki Református Egyházközség<br />
Az egyházközség parókiája adta munkám fő bázisát,<br />
és egyben otthont nyújtott számomra 9 hónapig.<br />
Emellett fontos megemlítenem a Maradékon működő<br />
Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesületet is,<br />
mellyel szintén szoros együttműködésben voltam.<br />
Az egyesület 1955 óta létezik és működik Maradékon.<br />
Elért eredmények<br />
Munkámat a Szerémségben, oroszlánrészét ezen belül<br />
Maradékon végeztem. Bekapcsolódtam aktívan a református<br />
óvoda munkájába, ahol 7 gyermekkel dolgoztam<br />
minden délelőtt. Ezen kívül a maradéki magyar tagozatos<br />
osztályok napközis munkájában is részt vettem, ahol<br />
8 gyermek tanul. Itt főként kézműves foglalkozásokat tartottam<br />
és nyelvművelő órát a 4. osztályosoknak. A Petőfi<br />
Sándor Magyar Művelődési Egyesületen belül néptáncot<br />
oktattam vasárnaponként 16 gyermeknek, kézimunkakört<br />
vezettem szerda esténként, és a vegyeskórus munkájába is<br />
bekapcsolódtam, ahol mintegy 15 fő énekel, és 5 tagból<br />
álló tamburazenekar muzsikál a csoportnak.<br />
Satrincán szeptemberben megalapítottuk az „Aranytoll”<br />
néptáncegyüttest, ahol 20 gyermek kezdett el táncolni.<br />
Ezen kívül Nyékincán is bekapcsolódtam a néptáncoktatásba,<br />
ahol a létszám 10-15 fő között mozog.<br />
A maradéki parókián a Győrből érkezett, mintegy 4000<br />
könyvből álló könyvtár katalogizálását, rendezését is folytattam.<br />
Programszakaszom során 5 táncházat szerveztünk, ebből<br />
kettő egész napos tánckurzus is volt egyben, kézimunkakörös<br />
kiállítást rendeztem a 9 hónap alatt készült munkáinkból,<br />
és játszóházak levezetésében is részt vettem.
52<br />
délvidék<br />
Tancsik Richárd<br />
Kiküldetés helye:<br />
Szkopje<br />
Tevékenységi terület:<br />
<strong>program</strong>szervezés, közösségépítés és magyar nyelv oktatása<br />
A „Híd” szerepét betöltve végeztem munkámat, tudván: minden<br />
cselekedetemmel honfitársaimat és Magyarországot szolgálom,<br />
mely felelősséggel jár és büszkeséggel tölt el, s ez egész életemet<br />
meghatározza.<br />
Elért eredmények<br />
Fogadószervezet<br />
Macedóniai Magyarok Teleház Szervezete<br />
A magyarok Macedóniában szórványos kisebbséget<br />
alkotnak (kb. 200 fő). A második világháborút<br />
követő időszakban Magyarországról, Erdélyből,<br />
Délvidékről, Kárpátaljáról érkeztek magyarok. A<br />
helyi magyarság a Macedóniai Magyarok Teleház<br />
Szervezetébe tömörülve végzi munkáját. Az alapító<br />
közgyűlést 2003. január 31-én tartották. A szervezet<br />
jelenlegi elnöke: Sutus József, aki 2008 óta tölti<br />
be a tisztséget.<br />
A magyar nyelv oktatása a Teleház kiemelt feladatai között<br />
szerepel. A 9 hónapban a következő eredmények születtek:<br />
Csoportok: Haladó: 14 fő; Kezdő 1.: 25 fő; Kezdő 2.: 11 fő.<br />
Összesen jelentkezett tanuló: 50 fő. A Teleház tagságának<br />
növekedése: 30 fő. Eredmények: 22 Teleház-tag letette az<br />
állampolgársági esküt. A Teleházban az alábbi kiemelt események<br />
valósultak meg:<br />
• Megemlékezés az 1956. október 23-i forradalom és szabadságharcra,<br />
és az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcra,<br />
melyek az előző évhez hasonlóan egyhetes<br />
<strong>program</strong>sorozattá nőtték ki magukat.<br />
• A Teleházban megemlékeztünk a reformáció 500. évfordulójáról.<br />
Az eseményhez kapcsolódóan előadást tartottam.<br />
A „Reformáció 500. éve” megemlékezés keretében, a Teleház<br />
székházában, Macedóniában első ízben tartottunk<br />
református istentiszteletet magyar nyelven.<br />
• A Macedóniai Magyarok Teleház Szervezete színvonalas<br />
műsorral ünnepelte fennállásának 15. évfordulóját. Az este<br />
díszvendége Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség<br />
Nemzetpolitikai Államtitkárságának nemzetpolitikáért felelős<br />
államtitkára volt.<br />
• Folytattuk a tavaly elindított nagysikerű „Játszóház” <strong>program</strong>unkat,<br />
mely immár hétvégi iskolává nőtte ki magát.<br />
• Elkészült a „Kortárs magyar zene nyomai Macedóniában”<br />
című dokumentumfilm teljes nyersanyaga.<br />
• A 9 hónapban több mint 10 magyar zenészt és a magyar<br />
kulturális és közéleti vezető személyt láttunk vendégül.
délvidék53<br />
Varga Anett<br />
Kiküldetés helye:<br />
Versec<br />
Tevékenységi terület:<br />
magyar nyelv oktatása, gyermekfoglalkozások vezetése, honismereti órák tartása,<br />
<strong>program</strong>szervezés<br />
Az anyanyelvünk és kulturális örökségünk hídként köt össze minket,<br />
bármilyen távol is élünk egymástól. Feladatunk ezt őrizni és<br />
továbbadni gyermekeinknek, hogy örökké fennmaradhasson.<br />
Fogadószervezet<br />
Elért eredmények<br />
A magyar nyelv oktatása kiemelt feladataim közé tartozott.<br />
Most először indult magyarnyelv-tanfolyam a verseci Petőfi<br />
Sándor Magyar Kultúregyesületben. Versecen több mint 25<br />
éve megszűnt a magyar iskola, ezért nagy volt az érdeklődés<br />
az órák iránt. A jelentkezők nagy létszáma miatt hat csoportrba<br />
osztottam őket, és heti rendszerességgel igyekeztem<br />
irányt mutatni a magyar nyelvtan útvesztőjében. Három<br />
kezdőcsoport indult, összesen 53 fővel, két középhaladó 15<br />
és egy haladó 8 fővel. Elindítottam a „Kult-óra” honismereti<br />
előadássorozatot, ahol a magyar történelemről, irodalomról<br />
és kultúráról beszéltem kéthetente. Körülbelül 15 állandó<br />
résztvevő volt jelen ezen a <strong>program</strong>on. A Petőfi Sándor<br />
Programnak köszönhetően kezdetét vette a „Kreatív kuckó”<br />
gyermekfoglalkozás is, ahol játszva tanultunk magyarul,<br />
kézműves foglalkozásokon. Összesen tizennégy gyermek<br />
járt rendszeresen a kuckónkba (4–12 éves korú). A foglalkozás<br />
célja az volt, hogy megszerettessem a gyerekekkel a<br />
magyar nyelvet, hogy azt a későbbiekben szívesen tanulják<br />
és használják otthon. A kiküldetésem ideje alatt színes <strong>program</strong>ok<br />
valósultak meg az egyesületben, amelyek igyekeztek<br />
minden korosztály igényeit kielégíteni, és még jobban öszszekovácsolni<br />
a helyi magyarságot. Rendezvények, amelyek<br />
megvalósultak: – játékestek – farsangi bál – lángosest<br />
– táncház – ünnepi megemlékezések (október 23., március<br />
Magyar Nemzeti Tanács – Versec<br />
A tanács a Vajdaságágban a magyar kulturális<br />
autonómia legfőbb szerve, és azon dolgozik, hogy<br />
a délvidéki magyarság szülőföldjén megtalálja<br />
önmagát és otthonát. Ennek ernyőszervezete, ahol<br />
a <strong>program</strong> nagy részét töltöttem, a verseci Petőfi<br />
Sándor Magyar Kultúregyesület. A településen kis<br />
létszámú magyarság él, de a közösség kitartóan<br />
és példaértékűen végzi munkáját anyanyelvük és<br />
kultúrájuk megőrzése érdekében.<br />
15.) – gyermekkoncert – filmestek. Az egyesület tagjainak<br />
száma 2017 szeptembere, a Petőfi Sándor Program kezdete<br />
óta megduplázódott.
54<br />
Délvidék<br />
Virág Attila<br />
Kiküldetés helye:<br />
Muzslya<br />
Tevékenységi terület:<br />
gyermek- és ifjúsági foglalkozások szervezése, közösségfejlesztés; pályázatírás;<br />
tudományos kísérletek bemutatása gyerekeknek<br />
A megoldhatatlannak tűnő dolgok is megtaláljak a maguk útját, hogy<br />
elrendeződjenek. A türelem olyan erény, ami néha hatékonyabban ér<br />
célt, mint a szüntelen küzdelem.<br />
Elért eredmények<br />
Munkám során alapvetően a gyermek- és ifjúsági korosztály<br />
körében tevékenykedtem. A muzslyai óvodák 4 magyar<br />
csoportjában közel 80 gyerek számára fizikai, kémiai<br />
és biológiai kísérleteket mutattam be a gyerekek nyelvezetének<br />
megfelelően, interaktívan. Az általános iskolások<br />
számára métaklubot indítottam. Az erzsébetlaki általános<br />
iskola alsó tagozatosainak tudományos kísérletekre alapozó<br />
foglalkozássorozatot tartottam, közösségfejlesztő<br />
és csapatépítő játékokkal kiegészítve. A felső tagozatosoknak<br />
közösség- és személyiségfejlesztő játékokon<br />
alapuló foglalkozásokat vezettem. A foglalkozásokra<br />
összesen 20-25 gyermeket vontam be. Az erzsébetlaki<br />
gyerekek esetében igyekeztem a magyar nyelv használatát<br />
ösztönözni, mert ezen a településen a magyar nyelv<br />
használata erősen kezd visszaszorulni. Magyarittabén az<br />
általános iskolában métajátékot vezettem a gyerekeknek,<br />
az itteni anyanyelv-ápoló csoportba járó alsó tagozatos<br />
gyerekeknek szintén tudományos kísérleteket és közösségfejlesztő<br />
játékokat vezettem, a felső tagozatos gyerekekkel<br />
pedig közösségi és személyiségfejlesztő játékokat<br />
játszottunk. Ezeket a foglalkozásokat 30 gyerek látogatta<br />
rendszeresen. Csapatépítő, ön- és társismereti, és fejlesztő<br />
játékokból álló foglalkozásokra került sor Magyarszentmihályon,<br />
10-15 felső tagozatos és középiskolás<br />
diák részvételével. Muzslyán pályázat beadásában nyújtottam<br />
segítséget civil szervezeteknek, és több itteni és<br />
környékbeli rendezvény megvalósításában vettem részt.<br />
Vajdasági ösztöndíjas kolléganőim <strong>program</strong>ján is közreműködtem,<br />
és vezettem felnőttek számára játékestet:<br />
Maradékon, Versecen és Tiszakálmánfalván.<br />
Fogadószervezet<br />
Magyar Nemzeti Tanács<br />
A tanács a vajdasági magyarságot hivatott képviselni.<br />
Az MNT az oktatás, nyilvánosság, kultúra és<br />
nyelvhasználat terén döntési jogokkal rendelkezik.<br />
A muzslyai Fókusz Klaszter Családi Gazdálkodók<br />
Egyesülete szórványközpont vezető szervezeteként<br />
a közép-bánáti magyar egyesületek ernyőszervezeteként<br />
működik. Feladatai közé tartozik a<br />
pályázatírás, pályázati tanácsadás, kulturális tevékenységek<br />
koordinálása, illetve a Petőfi Sándor<br />
ösztöndíjasok közvetlen mentorálása.
felvidék55<br />
Baranyai Kinga Anna<br />
Kiküldetés helye:<br />
Galánta<br />
Tevékenységi terület:<br />
rendezvényszervezés, gyerektáborok, kirándulások és színházi előadások szervezése,<br />
balett-tanítás, pályázatírás<br />
„A sok jó ember megtalálja egymást!” Sokféle feladatom volt az elmúlt<br />
9 hónapban, amelynek során szerencsém volt megismerni<br />
régiómat és az itt élő embereket.<br />
Fogadószervezet<br />
Galánta és Vidéke Társulás<br />
A társulás egy olyan civil szervezet, amely célul tűzte<br />
ki a helyi magyarság sokrétű, igényes <strong>program</strong>okkal<br />
való ellátását, így előadásokat, táborokat szervez,<br />
lebonyolítja a Rákóczi Szövetség beíratási <strong>program</strong>ját<br />
a járásban, és a többi civil szervezetnek segítséget<br />
nyújt pályázatok írásával és elszámolásával, illetve<br />
bekapcsolódik minden olyan tevékenységbe, amely<br />
kapcsolatban áll a régió diákjaival.<br />
Elért eredmények<br />
A Rákóczi Szövetség Beiratkozási Programját népszerűsítettem<br />
járásunkban, könyveket, ajándékcsomagokat<br />
osztottunk szét az itteni magyar iskolákban, óvodákban.<br />
A Mentor Felvidéki Tehetségsegítő tanáccsal együttműködve<br />
a környékbeli gyerekeknek irodalmi pályázatot hirdettünk,<br />
továbbá részt vettünk a Kincskeresők Konferencia<br />
és a Felvidéki Diákolimpia szervezésében. A Megbecsültek<br />
Társaságával karöltve utazásokat szerveztünk a helyi<br />
szépkorúaknak Ausztriába, Magyarországra és Felvidékre.<br />
Több alkalommal szerveztünk olyan utazást, amelynek során<br />
egy színházi darabot is megnéztünk, és a színházat is<br />
elhoztuk Galántára, továbbá megrendeztük a Szépkorúak<br />
bálját, ahol az idős emberek a saját korosztályukkal mulathattak<br />
együtt, felidézve a régi idők emlékeit. A Felsőszeli<br />
Szülői Szövetséget adventi vásár, sütivásár és gyerek<strong>program</strong>ok<br />
szervezésével segítettük karácsony előtt, amelynek<br />
bevételéből a Felsőszeli Széchenyi István Általános Iskola<br />
könyvtárát bővítettük. 6 szervezetnek nyújtottunk segítséget<br />
(összesen 14 pályázat), a Bethlen Gábor Alap által kiírt<br />
pályázat megírásában, elszámolásban és tanácsadásban,<br />
és további 2 pályázatot nyújtottunk be az Emberi Erőforrások<br />
Minisztériumához. Saját projektként beindítottam<br />
a balettoktatást a helyi magyar gyermekeknek, amely a<br />
nagy érdeklődésre tekintettel heti négy, másfél órás balettet<br />
jelentett. Összesen 55-60 gyermek járt hozzám a balett<br />
alapjainak elsajátítására, három csoport volt Galántán és<br />
egy Felsőszeliben.
56<br />
felvidék<br />
Bedi Katalin<br />
Kiküldetés helye:<br />
Pozsony<br />
Tevékenységi terület:<br />
képzőművészet, újságírás, szervezés<br />
„Itt élünk az Aranykert közepén, hol szeles a táj; nagy a léghuzat.<br />
Vannak itt még, kik szívük közegén átlényegítnek igét: szavakat?”<br />
Gyurcsó István<br />
Elért eredmények<br />
A Csemadok pozsonyi székháza állandó helyszíne a pozsonyi<br />
alapszervezetek kulturális rendezvényeinek, s egyéb, az<br />
országos iroda által koordinált rendezvényeknek is. Ezek<br />
szervezésében, lebonyolításában természetesen részt vettem,<br />
illetve a képzőművészeti kiállítások megvalósításáért<br />
én feleltem az elmúlt időszakban. Hogy a Pozsonyban és közelében<br />
élő és alkotó művészek bemutatkozási helye lehet<br />
a Csemadok, fontos hiszen a kiállítások művészeti élményt<br />
adnak, és egy-egy megnyitó a helyi közösség életében is<br />
jelentős esemény, találkozási lehetőség. 2017–<strong>2018</strong>-as ösztöndíjas<br />
időszakom alatt havonta-másfél havonta váltották<br />
egymást a tárlatok. A Csemadok havi lapja az Első kézből,<br />
melynek szerkesztőjeként és szerzőjeként is dolgozom.<br />
(Ahogy a regionális folyóiratnál, a Szél-járásnál is.) A lap vezércikkeinek<br />
témaválasztásával aktuális és fontos eseménynyel<br />
kapcsolatban írtam/írtunk. A lapban az aktualitások,<br />
országos rendezvények és a hiteles, tevékeny csemadokosok<br />
bemutatása kapja a hangsúlyt – a pozitív visszajelzések<br />
pedig azt igazolják, ez jó irány. A tavalyi Szent László-évhez<br />
kapcsolódva meghirdettük a „Csillagok közt fényességes<br />
csillag” elnevezésű, középiskolásoknak szóló, háromfordulós<br />
versenyt, melyre országos szinten 24 háromfős csapat<br />
jelentkezett, a döntője 2017 szeptemberében volt.<br />
A sikeres verseny mintájára, idén Mátyás királyról hirdettünk<br />
vetélkedőt, szintén középiskolásoknak. A pozsonyi gimnáziummal<br />
együttműködésben az érettségi ideje alatt pályaválasztási<br />
napot szerveztünk, melyen az informatikai, műszaki,<br />
humán és természettudományi pályákkal ismerkedhettek<br />
meg a diákok.<br />
Fogadószervezet<br />
Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési<br />
Szövetség – Csemadok<br />
A Csemadok társadalmi, kulturális és érdekvédelmi<br />
szövetség, mely a magyar közösség egységének<br />
erősítését és kultúrájának művelését tartja legfontosabb<br />
céljának. A szövetség különösen nagy<br />
hangsúlyt fektet a szlovákiai magyarság anyanyelvi<br />
kultúrájának fejlesztésére, így hozzájárul a szlovákiai<br />
magyar kulturális, művészeti és tudományos élet<br />
kiteljesedéséhez, az anyanyelvű oktatás fejlesztéséhez.
Felvidék57<br />
Bodó Renáta<br />
Kiküldetés helye:<br />
Nyitra, Kolon, Alsóbodok, Nagycétény, Nyitracsehi<br />
Tevékenységi terület:<br />
rendezvényszervezés, oktatás, iskolamenedzseri és marketinges feladatok, gyerek<strong>program</strong>ok<br />
Minél több emléket kell „konzerválni” az utókor számára. Közösséget<br />
kell építeni, egy „családot”, ahova mindenki hazamegy, ahol mindenki<br />
szívesen megpihen, és jól érzi magát. Zoboralja most éled újra...<br />
Fogadószervezet<br />
Elért eredmények<br />
Ösztöndíjasként három főbb tevékenységet végeztem. Alsóbodokon<br />
a nyitrai járás egyetlen magyar tannyelvű középiskolájában<br />
magyar- és történelemórákon helyettesítettem a<br />
tanárokat, menedzseri feladatokat láttam el, ezen túl főként<br />
iskolán kívüli tevékenységek megszervezésével foglalkoztam<br />
(vetélkedőket szerveztem, elindítottam egy színjátszó kört,<br />
illetve egy irodalmi filmklubot). A nemzetközi napok, ünnepnapok,<br />
sportnap megtartása, a különböző vetélkedőkre<br />
való felkészítés, projektek koordinálása, színházlátogatások<br />
szervezése is feladataim közé tartoztak, valamint segítettem<br />
a vezetőségének az iskola népszerűsítésében négy nyílt nap<br />
teljes körű megszervezésével. Az iskola belső működésének<br />
elősegítésére létrehoztam egy diákönkormányzatot. Másik<br />
tevékenységi területem a nagycétényi magyar óvodai szülői<br />
közösség kiépítése volt, ennek során marketinges, pedagógusi<br />
feladatokat is elláttam. A Kárpát-medencei óvodafejlesztési<br />
<strong>program</strong> támogatásával 2019-re felépülő nagycétényi<br />
óvodát igyekeztünk megtölteni gyerekekkel, ezért<br />
rendszeresen szerveztünk foglalkozásokat, illetve az óvoda<br />
arculatának kialakításába igyekeztünk bevonni a szülőket is.<br />
A közös névválasztást követően meghirdettem egy logópályázatot,<br />
melynek anyagát egy kiállításon mutattam meg.<br />
Nyitracsehin és Nagycétényben néptáncot oktattam a gyerekeknek,<br />
illetve fellépéseket szerveztünk nekik. Kolonban a<br />
Zoboralja Kht.<br />
A Kht. működteti a Zoboralji Kulturális és Információs<br />
központot Nyitrán, mely szinte az összes<br />
magyar helyi szervezet számára helyet biztosít<br />
(Csemadok Nyitrai Területi Választmánya, Nyitra és<br />
Vidéke Célalap, Nyitra megyei Magyar Közösség<br />
Pártja) és lehetőséget nyújt azok működésére,<br />
találkozások, gyűlések megtartására. Időnként itt<br />
ülésezik a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége<br />
Területi Tanácsa és a Szövetség a Közös Célokért<br />
kihelyezett irodája is.<br />
családos délutánokon tartottam kézműves foglalkozásokat.<br />
Egy nagyszabású rendezvénnyel szeretnék hagyományt teremteni:<br />
a május 27-én megvalósult Gyermeklánc-Zoboralji<br />
Hagyományőrző Gyermekfesztivál a meghívottakon kívül kb.<br />
150 zoboralji magyar gyereket mozgósít.
58<br />
felvidék<br />
Endrődi-Mike Attila<br />
Kiküldetés helye:<br />
Fülek<br />
Tevékenységi terület:<br />
színházi és zenei nevelés, oktatás, <strong>program</strong>szervezés, grafikai és adminisztratív<br />
munkák<br />
Az egyszeri ösztöndíjas úgy vág bele a munkába, hogy sokat adjon az<br />
embereknek, akikkel együtt dolgozik. Végül úgy távozik, hogy többet<br />
kapott. Egy kicsit füleki lettem, és ez örökre velem marad.<br />
Elért eredmények<br />
Kilenc hónap alatt egy emberi élet képes megszületni.<br />
Mondhatni, a teremtés hónapjai ezek. Hogy én valójában<br />
milyen magokat vetettem ez idő alatt, az csak később<br />
derül ki. Szinte minden hónapra jutott egy csemadokos<br />
rendezvény, amit mentorommal hoztunk létre. Az októberi<br />
megemlékezések, a karácsonyi készülődés, bálok,<br />
emléknapok, tavaszköszöntő ünnepek. De ezek nélkülem<br />
is létrejöttek volna, így vagy úgy. A szerepem abban állt,<br />
hogy azt a rengeteg önkéntes munkát és energiát, amit a<br />
magyarság felvidéki megmaradásába tesznek az itteniek,<br />
megkönnyítsem. A füleki magyar gimnáziumba 201 tanuló<br />
jár. Egy részük szlovák tannyelvű évfolyamra, velük kevesebb<br />
kapcsolatom volt, de a többieknél helyettesítettem<br />
magyar- és etikaórákon volt, hogy földrajzórán meséltem a<br />
csonka anyaországról. A döntőig kísértem sokukat a Tompa<br />
Mihály-szavalóversenyen, a Legere Irodalmi versenyen;<br />
a kisebbekkel a Zsibongó kisszínpad keretein belül a Dunamenti<br />
Tavaszra, a nagyokkal – az Apropó kisszínpaddal<br />
– a Jókai Napokra készültünk. A legkisebbek is találkoztak<br />
velem a Ringató foglalkozásokon a két füleki oviban,<br />
a Magyar Közösségi Házban, Losoncon és Ipolyvarbón is,<br />
ahol a hangszereimmel varázsoltam el őket. A Csemadok<br />
munkáját a pályázati adminisztrációs, valamint a grafikai<br />
és marketingfeladatokkal könnyítettem meg. Nem csak<br />
Füleken, Losonctól Óbástig, Rimaszombattól Ipolyvarbóig<br />
jártam a környéket, hol Mikulásként, hol zsűritagként.<br />
Váratlan, meglepő és kicsit szomorú feladatként pedig<br />
naphosszat győzködtem az embereket, hogy nincs semmi<br />
szégyellni való a gyönyörű palóc tájszólásukban.<br />
Fogadószervezet<br />
Csemadok Füleki Alapszervezete<br />
Füleken a Csemadok ernyőszervezetként működik,<br />
segíti a többi kulturális csoport fennmaradását,<br />
támogatja az új lehetőségek megszületését, és<br />
mindemellett fenntartója a Magyar Közösségi<br />
Háznak. Természetesen a közösségi rendezvények<br />
főszervezője is. Remekül együttműködik a járás<br />
többi alapszervezetével, így mentorom – néha<br />
fájó szívvel – átengedett a közeli településekre is<br />
segíteni. A tagok olykor erejükön felül kénytelenek<br />
teljesíteni, romló lehetőségek között.
Felvidék59<br />
Gráf Dóra<br />
Kiküldetés helye:<br />
Kassa<br />
Tevékenységi terület:<br />
grafikai anyagok tervezése, fotózás, kulturális <strong>program</strong>ok szervezése, pályázatszervezés<br />
Érdekes volt látni, hogyan működik egy határon túli magyar közösség,<br />
és dolgoknak mennyire eltérő jelentésük, megítélésük lehet, attól<br />
függően, hogy a határ melyik oldalán állunk. Bár minél többen megtapasztalhatnánk,<br />
hogy sokféle igazság létezik.<br />
Fogadószervezet<br />
Elért eredmények<br />
Kitaláltam és megszerveztem egy szlovákiai magyar középiskolásoknak<br />
szóló, országos szintű irodalmi pályázatot.<br />
A Versforraló versíró pályázatra a Felvidék különböző<br />
régióiból, 42 pályázótól összesen 102 pályamű érkezett.<br />
Létrehoztunk egy kiadványt, amely a legjobb beküldött<br />
versek mellett a kortárs magyar irodalmi élet legfontosabb<br />
intézményeinek (szervezetek, folyóiratok, fesztiválok,<br />
rendezvények, múzeumok, továbbtanulási lehetőségek,<br />
ösztöndíjak) elérhetőségeit is tartalmazza. Ezt a kiadványt<br />
eljuttattuk az összes pályázóhoz és a pályázók iskoláihoz is.<br />
A legígéretesebb pályázók számára rendeztünk egy irodalmi<br />
workshopot, a díjazottak pedig meghívást kaptak különböző<br />
magyarországi és szlovákiai írószervezetek nyári<br />
táboraiba. A Rovás Egyesület tevékenységét elsősorban<br />
grafikai munkákkal és a rendezvényeiken történő fotózással<br />
segítettem. Emellett rendszereztem a közel 6000 magyar<br />
nyelvű könyvből álló könyvtárukat, valamint katalogizáltam<br />
és sorba rendeztem az újonnan megnyitott Kolár<br />
Péter Könyvtár mintegy 1750 könyvét. Rendszeresen részt<br />
vettem az egyesület gyűlésein, segítettem a <strong>program</strong>ok<br />
lebonyolításában és a Magyar Jelenlét Házának működtetésében.<br />
Mindezek mellett bekapcsolódtam a Csemadok<br />
Rovás Egyesület és Debrődi Községi Hivatal<br />
A Rovás Egyesület a kassai magyar közösségi élet<br />
egyik legaktívabb ma működő intézménye. Heti<br />
rendszerességgel szervezett, változatos <strong>program</strong>jaik<br />
(kiállítások, ismeretterjesztő előadások, beszélgetések,<br />
tanfolyamok) lehetőséget teremtenek nemcsak a<br />
kassai, hanem a környékbeli falvakban élő magyarok<br />
számára is, hogy találkozzanak, és értékes időt töltsenek<br />
egymással. Vezetésük alatt működik a nemrég<br />
megnyílt Magyar Jelenlét Háza, hangulatos kávézóval,<br />
magyar nyelvű könyvtárral és galériával.<br />
– Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség<br />
munkájába is. Több változatban újraterveztem az<br />
országos szövetség logóját. A Csemadok Kassai Városi<br />
Választmányának különböző grafikai anyagokat terveztem,<br />
emellett segédkeztem a Márai Sándor Emlékház új kiállításának<br />
létrehozásában.
60<br />
Felvidék<br />
Horti Réka<br />
Kiküldetés helye:<br />
Szeszta, Buzita<br />
Tevékenységi terület:<br />
néptánc, tanítás, <strong>program</strong>szervezés<br />
Bebizonyosodott, hogy túl kis közösség nem létezik, csak túlságosan<br />
laza, azt viszont meg lehet erősíteni, és ez néha nem is igényel olyan<br />
nagy dolgokat.<br />
Elért eredmények<br />
Szesztán a feladatom az óvodában és az iskolában végzett<br />
magyarnéptánc-oktatás volt. Itt az óvodában két csoportban<br />
foglalkoznak a gyermekekkel, külön magyar és szlovák tanítási<br />
nyelvű tagozaton. A népi gyermekjáték- és néptáncfoglalkozáson<br />
a két csoport közösen vesz részt, együtt énekelnek,<br />
játszanak. Az iskolában mára sajnos kizárólag szlovák nyelven<br />
folyik az oktatás. Egyedül a tíz kilométerre fekvő Szepsiben<br />
és a közeli, iskolabuszt működtető buzitai magyar tanítási<br />
nyelvű alapiskolában van magyar oktatás. A foglalkozások<br />
alatt kiderült, hogy a szesztai alapiskola tanulóinak nagyrészt<br />
legalább egyik szülője magyar, magyarul azonban a diákok<br />
fele sem tud beszélni. A magyar néptánchoz szervesen hozzákapcsolódik<br />
az ének, amit minden diákkal megtanulunk,<br />
akik nagy élvezettel dalolják például, hogy „Háromlábú<br />
görbe szék…”, így legalább tánc közben használják szüleik,<br />
nagyszüleik nyelvét.<br />
Buzitán szintén az óvodában és az alapiskolában munkálkodtam,<br />
itt irodalmi foglalkozásokat tartottunk, amelyeken olyan<br />
művekkel ismerkedhettek meg a gyerekek, amelyeket az iskolai<br />
vagy óvodai oktatásban nem tanulnak. Az óvodában a<br />
kortárs vagy közel kortárs magyar gyermekirodalom került a<br />
középpontba, az iskolában pedig szintén a XX–XXI. század<br />
irodalma.<br />
Mentorom eltökélten küzd a közösség megmaradásáért,<br />
építéséért, nagy örömmel segítettem az egyesület által<br />
szervezett előadások, ünnepélyek létrehozásában.<br />
Fogadószervezet<br />
Egyesület a Keresztény-Nemzeti Értékek Megmaradásáért<br />
Az egyesület 1996 óta működik Szesztán, keresztény-nemzeti<br />
értékeink megmaradását igyekszik<br />
megvalósítani 2012-ig a Bodrogközi, majd 2012<br />
után a Kassa és vidéke régióban.<br />
Általános céljuk, hogy elősegítsék a régió kulturális<br />
örökségének védelmét, támogassák az oktatás és<br />
a helyi kultúra fejlődését, a helyi polgári közösség<br />
kialakulását, más, hasonló jellegű hazai és külföldi<br />
szervezetekkel történő kapcsolatfelvételt, együttműködést<br />
és tapasztalatcserét.
Felvidék61<br />
Kurdi Gábor<br />
Kiküldetés helye:<br />
Kaposkelecsény, Nagyszelmenc, Bacska, Nagytárkány<br />
Tevékenységi terület:<br />
népzeneoktatás, néptánctanítás, ismeretterjesztő előadások tartása<br />
Hazaérkezésem utáni érzéseimet leginkább Müller Péter szavaival<br />
tudnám összefoglalni: „Fogjuk meg egymás kezét. De ha nem sikerül<br />
– mert ma ez is nehéz –, legalább tudjunk egymásról a sötétben!”<br />
Elért eredmények<br />
Fogadószervezet<br />
A folyamatos néptánctanítás és népzeneoktatás mellett<br />
egy általam megálmodott kezdeményezésre vagyok a<br />
legbüszkébb. Ősztől két interaktív foglalkozást indítottam<br />
útjára az Ung-vidéken, ami azóta már Bodrogközben, s<br />
távolabbi vidékeken is bemutatkozott. Míg a hangszersimogató<br />
és táncház a kisebbeknek volt ajánlott, addig a<br />
rendhagyó zeneóra a felnőtteknek is érdekes szórakozást<br />
nyújtott. A hangszersimogató és táncház foglalkozásokat<br />
a helyi Csurbeláj zenekarral közösen valósítottuk meg. A<br />
<strong>program</strong> óvodásoknak és az alapiskola 1–4. évfolyamának<br />
készült. A foglalkozás hangszersimogató részében hagyományos<br />
magyar népi hangszerekkel ismerkedhettek meg a<br />
gyerekek, közvetlen módon – mint egy állatsimogatóban<br />
–, hiszen a hangszereket egész közelről megtekinthették,<br />
némelyiket még ki is lehetett próbálni. A <strong>program</strong> táncházrészében<br />
pedig néhány egyszerűbb csallóközi táncot sajátíthattak<br />
el a gyerekek. A kilenc hónap alatt mintegy<br />
13 felvidéki helyszínen szerezhettünk boldog perceket a<br />
résztvevő kb. 510 gyereknek. A foglalkozás Kárpátalján is<br />
megfordult Palágykomorócon és a ráti gyerekotthonban.<br />
A rendhagyó zeneórák alkalmával ritkán látott népi hangszerekkel<br />
(népi furulyafélék, tárogató, kecskeduda, citera)<br />
ismerkedhettek meg az érdeklődők. Ezen hangszerbemutatót<br />
a felső tagozatosoknak és a felnőtt korosztálynak<br />
szánva állítottam össze. A kilenc hónap alatt 8 felvidéki<br />
Csemadok Bercsényi Miklós Alapszervezete<br />
Az alapszervezete 2010-ben alakult Kaposkelecsényben,<br />
lelkes, tenni akaró fiatalok részvételével.<br />
Azóta sokrétű tevékenységet végeznek az Ung-vidékre<br />
összpontosítva, de nagy odafigyeléssel a<br />
bodrogközi és a kárpátaljai magyarságra. Munkájuk<br />
a magyar közösség nemzeti öntudatának<br />
és a szülőföldhöz való kötődésének erősítésére,<br />
hagyományaink megélésére, közösségünk megtartására<br />
irányul.<br />
helyszínen láthatták a <strong>program</strong>ot, ezeken kb. 500 résztvevő<br />
volt. A foglalkozás sikerességét mutatja, hogy Erdélyben<br />
is több helyszínen megvalósult: Nagyszebenben, Oltszakadáton,<br />
Kóborban, Szilágysomlyón.
62<br />
Felvidék<br />
Martin Vivien<br />
Kiküldetés helye:<br />
Léva<br />
Tevékenységi terület:<br />
rendezvényszervezés, ifjúsági <strong>program</strong>ok, honlap, média<br />
Ráébredtem, hogy minden egyes elénk gördülő akadállyal egy lehetőséget<br />
is kapunk. Lehetőséget arra, hogy felismerjünk, megismerjünk,<br />
oktassunk, motiváljunk, támogassunk, ráébredjünk vagy ráébresszünk.<br />
A Léván eltöltött 9 hónap alatt rendkívül széles skálán mozgott<br />
tevékenységi köröm. Fogadószervezeteim mellett<br />
igyekeztem jelen lenni minden lévai magyar szervezet, intézmény<br />
életében. A gimnáziumban főként szervezési feladatokat<br />
láttam el. Ebben a tanévben is nagy hangsúlyt<br />
fektettünk a toborzásra. Ennek érdekében szerveztük meg<br />
2 nyílt napunkat, a Tudomány és Technika napját, a Jurta<br />
napot. A délutáni és iskolán kívüli foglalkozások pedig abban<br />
segítettek, hogy diákjaink aktívan, közösségben töltsék<br />
szabadidejüket. Volt, hogy táncoltunk, énekeltünk, videókat<br />
készítettünk, kézműveskedtünk, vagy épp az asszertív kommunikáció<br />
fontosságát tárgyaltuk. Az ifjúsági <strong>program</strong>okat<br />
igyekeztem városi szintűre kiszélesíteni, fiataloknak <strong>program</strong>okat<br />
szervezni, hogy magyar közösségbe járva érezhessék<br />
jól magukat. Néha együttműködve ifjúsági szervezetekkel,<br />
máskor önálló <strong>program</strong>ként elindítva. Ilyen volt például a<br />
palacsintasütő-, a karaoke- és a kvízestek, vagy épp a rendszeressé<br />
vált activity partik. A Reviczky Társulás heti rendszerességgel<br />
kínál <strong>program</strong>ot a lévai magyaroknak. Így<br />
ösztöndíjasként közel 50 rendezvény szervezésében, lebonyolításában,<br />
dokumentálásában tudtam segédkezni, valamint<br />
elindítottuk a számítógépes tanfolyamot senioroknak,<br />
ahol 30 „diák” jár össze hetente, hogy lépést tarthasson a<br />
mai fejlődő világgal. Kárpátaljai lévén, nagy hangsúlyt fektettem<br />
arra, hogy a felvidékiek is megismerjék szülőhazámat.<br />
Ehhez segítettek különböző előadások, és hogy közel<br />
100 lévai magyar járhatta Kárpátalja tájait. A Kárpát-medencei<br />
Értékmentő Alapítvánnyal motivációs hétvégét szerveztünk<br />
fiataloknak, melynek a témája az identitás megőrzése<br />
és a magyarság megmaradása volt.<br />
Elért eredmények<br />
Fogadószervezet<br />
Czeglédi Péter Református Gimnázium;<br />
Reviczky Társulás<br />
A Czeglédi Péter Református Gimnázium az egyetlen<br />
magyar nyelvű középfokú oktatási intézmény<br />
az erősen asszimilálódott városban. Így társadalmi<br />
fontossága, akárcsak létjogosultsága, vitathatatlan.<br />
Kis létszámú, családias hangulatú intézmény, mely<br />
erős nemzeti tudatban, a keresztyén értékek mellett,<br />
minőségi és gyakorlatias tudást nyújtva készíti<br />
fel diákjait az érettségire, a nagybetűs életre. A<br />
gimnázium a tanórák mellett rengeteg lehetőséget<br />
nyújt diákjainak az egyéni, szakmai fejlődésre.
Felvidék63<br />
Murányi Veronika<br />
Kiküldetés helye:<br />
Szenc, Somorja<br />
Tevékenységi terület:<br />
kézműves foglalkozások tartása, néprajzi és kulturális antropológiai kutatás,<br />
szervezési feladatok<br />
Kötődéseket kaptam: emberekhez, helyekhez. A kisebbségi lét<br />
talányait, és olykor a rejtvények megoldásait. Sok beszélgetés<br />
képeit és történeteit viszem haza magammal.<br />
Fogadószervezet<br />
Elért eredmények<br />
Csemadok Szenci Területi Választmánya<br />
A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési<br />
Szövetség (Csemadok) a Felvidék legnagyobb<br />
kulturális, társadalmi és érdekvédelmi szervezete,<br />
közel 50 000 tagja van országosan – a szenci<br />
járás 14 településén több mint 2200. A szervezet<br />
tevékenységével támogatja a szlovákiai magyarság<br />
társadalmi és közművelődési önszerveződését,<br />
nemzeti identitástudatának megőrzését, erősítését<br />
és kulturális hagyományainak ápolását.<br />
Egyrészt a Csemadok Szenci Területi Választmánya, másrészt<br />
a Fórum Kisebbségkutató Intézet keretein belül végeztem<br />
munkát. A Csemadok kérésére több szenci magyar intézménnyel<br />
is kapcsolatot tartottam. A szenci magyar iskolák<br />
illetve a Szenci Városi Múzeum <strong>program</strong>jaihoz kapcsolódva<br />
tartottam néprajzi előadásokat és kézműves foglalkozásokat,<br />
a Szenczi Molnár Albert Alapiskola diákjainak helytörténeti<br />
versenyekre való felkészülését segítettem. A Szél-járás nevű<br />
regionális lap, illetve a Csemadok belső lapja, az Első-kézből<br />
számára küldtem rendszeresen írásokat. A szervezet szenci<br />
üdülőjében tűzzománc műhelyt rendeztem be, és tanfolyamot<br />
indítottam, melynek résztvevői mára közösséggé formálódtak.<br />
A műhely nyitott volt, alkalmi jelleggel más csoportok<br />
is látogatták (pozsonyi Magyar Tannyelvű Alapiskola és<br />
Gimnázium diákjai, a szenci cserkészcsoport), és mindemellett<br />
a Csemadok által adományozott díjak is készültek itt. A<br />
Fórum Kisebbségkutató Intézetnél önálló kutatást végeztem.<br />
Témája a bősi vízerőmű megépítése és a Duna elterelése<br />
következtében kialakult viszonyok vizsgálata a helyben élők<br />
szemszögéből. Célom az volt, hogy a helyiek elbeszélésein<br />
át láttassam a lokális szintű következményeket, és azok hangja<br />
legyen hallható, akiket az ügy elindulása, vagyis az 1950-es<br />
évek óta szinte alig kérdeztek. A vizsgálat során a kulturális<br />
antropológiai kutatások során alkalmazott résztvevő megfigyelés<br />
módszerével éltem, terepnaplót vezettem, félig strukturált<br />
interjúkat készítettem, és többféle technikával mentális<br />
térképeket vettem fel. Összesen tizenkilenc interjú készült,<br />
melyek összegzésével és elemzésével egy 220 000 karakter<br />
terjedelmű tanulmány született.
64<br />
Felvidék<br />
Rákos Ágota<br />
Kiküldetés helye:<br />
Rimaszombat<br />
Tevékenységi terület:<br />
hagyományőrzés, <strong>program</strong>szervezés, cserkészet<br />
„A múlt, a hagyományok, a szokások, a nyelv továbbéltetése a szórványban<br />
élők jövőjének záloga. A kilenc hónap során arra törekedtem,<br />
hogy kitűzött céljaim, <strong>program</strong>jaim, ezen irányelvek mentén valósuljanak<br />
meg.”<br />
Elért eredmények<br />
Fogadószervezet<br />
Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület, Tompa<br />
Mihály Református Gimnázium<br />
Az egyesület 1991-ben alakult. Célja a Gömör-kutatás<br />
(gömörológia) intézményi szervezése és koordinálása.<br />
A Tompa Mihály Református Gimnázium<br />
az egyetlen magyar nyelvű gimnázium a városban.<br />
1991-ben kezdte meg működését. Célja, lehetőséget<br />
nyújtani minden diákjának, hogy megismerjék<br />
és ápolják a magyar és keresztyén értékeket, a<br />
választott tudományokban felkészültek legyenek,<br />
valamint a társadalomban érvényesülni tudjanak.<br />
A rimaszombati magyar közösségben úgy éreztem, leginkább<br />
a múlt, a hagyományok felelevenítésére van szükség.<br />
A rimaszombati 4. sz. Hatvani István cserkészcsapatban<br />
hagyományőrző foglalkozásaimon Gömörország népi<br />
szokásaival, hiedelmeivel, népmeséivel ismertettem meg a<br />
fiatalságot. A részükre szervezett <strong>program</strong>jaim közül párat<br />
kiemelve: Száll a rege, Március 15-e, Húsvétváró, mindmind<br />
a történelem, a lokális történelem és a hagyományok<br />
mélyebb megismerésére fókuszáltak. Másik működési területem<br />
a Tompa Mihály Református Gimnázium volt, ahol a<br />
helyi tehetséggondozónak segítettem a munkáját, valamint<br />
Várostörténeti délutánok című foglalkozásomon a gimnazistáknak<br />
mutattam be a helyi értékeket. Harmadik területem<br />
a Csillagház volt, mely Rimaszombat kulturális komplexuma,<br />
ahol a Tudományos Gyűjtemények és a Könyvtár rendezésében<br />
vettem részt. Itt nem csupán az épület megnyitásának<br />
lehettem aktív résztvevője, de részesévé váltam egy<br />
olyan folyamatnak, mely a közösség formálásában és megtartásában<br />
aktív szerepet vállalt. A várostörténeti séta megvalósításával<br />
olyan <strong>program</strong>ot kívántam létrehozni, mely<br />
a közösségnek szól a közösségről, s a közösség tovább is<br />
tudja működtetni azt. A várostörténeti séta mint <strong>program</strong><br />
többrétű; részint általános tudást közvetít a városról; részint<br />
játékos feladatok segítségével kérdezi vissza az elsajátított<br />
ismeretet. Ugyanakkor több célközönség igényeire íródott<br />
(turisták, gyermekek, cserkészek), ezáltal sokrétűen használható<br />
a helyi értékek megismertetésére.
Felvidék65<br />
Simon Krisztián<br />
Kiküldetés helye:<br />
Tornalja<br />
Tevékenységi terület:<br />
néptáncoktatás, szervezés, kutatás<br />
„Jövőre már nem lesz itt, tanár bácsi?” A tornaljai fiatalság számára<br />
kiemelten fontos a néptánc tanulása, az általános iskola és a művelődési<br />
ház pedig ebben nyújtott nagy segítséget, amelyért külön köszönet<br />
illeti az itt dolgozó embereket.<br />
Elért eredmények<br />
A <strong>program</strong> teljes ideje alatt néptáncpróbákat tartottam<br />
az 5–6. és a 8–9. évfolyamos diákok számára. Fiatalabb<br />
korosztálynak is tartottam játékos órákat, amelyek során<br />
csupán a mozgás volt a lényeg, viszont a nagyobbak számára<br />
már konkrét táncanyagot tanítottam. Az 5–6. osztály<br />
számára somogyi ugrós táncokat, a 8–9. osztály számára<br />
pedig a széki táncokat oktattam, eredményként pedig<br />
egy-egy koreográfiát is elkészítettem és betanítottam.<br />
Célom volt, hogy megszeressék a néptáncot a gyerekek,<br />
és szakmai segítséget nyújtsak az itteni pedagógusoknak,<br />
akikkel igen sikeres volt az együttműködésem. Megközelítően<br />
70-80 gyerek vett részt a néptáncórákon, de emellett<br />
voltak rekreációs napok, ahol nemcsak a táncegyüttes<br />
(Galiba néptánccsoport), hanem további diákok is megismerkedhettek<br />
a néptánccal. Emellett rendhagyó történelemórán<br />
előadást tartottam a népi kultúra, a szokások és a<br />
néprajz alapjairól. Pályázatírásban is segítséget nyújtottam<br />
mind a Kazinczy Ferenc Alapiskola, mind pedig a Tompa<br />
Mihály Művelődési Ház számára. Az iskolával a magyarországi<br />
Zsolca Táncegyüttessel partnerségben adtunk be<br />
pályázatot. Táncházakat a művelődési házban is tartottam,<br />
így folyamatos együttműködés volt az iskola és a művelődési<br />
ház között kinn tartózkodásom alatt is. Emellett a<br />
helyi szokásokról végeztem kutatást, néprajztudományi<br />
területen.<br />
Fogadószervezet<br />
Kazinczy Ferenc Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola<br />
A Kazinczy a Nagyrőcei járás legnagyobb magyar<br />
alapiskolája. A város és az iskola körzetébe tartozó<br />
községek tanulói oktatását-nevelését vállalják fel.<br />
A 2017/<strong>2018</strong>-as tanévben az iskolánban összesen<br />
815 tanuló tanult, ebből 308 az alsó tagozaton,<br />
507 pedig a felső tagozaton. Az oktató-nevelő tevékenységet<br />
65 szakképzett pedagógus végezte.
66<br />
felvidék<br />
Simoncsics Sára<br />
Kiküldetés helye:<br />
Ipolynyék<br />
Tevékenységi terület:<br />
Felvidéki Értéktár bővítése, néptáncoktatás, <strong>program</strong>szervezés<br />
Minden magyar fiatalnak ajánlom, hogy töltsön el egy évet egy határon<br />
túli magyar közösségben. Olyan tapasztalatokat és élményeket<br />
szerez, melyek egész életében elkísérik.<br />
Elért eredmények<br />
A Felvidéki Értéktár bővítése során 18 település magyar<br />
vonatkozású értékeit gyűjtöttem össze: Kelenye,<br />
Terbegec, Gyürki, Sirak, Szelény, Dacsókeszi, Csáb, Leszenye,<br />
Kiscsalomja, Ipolyharaszti, Szelestény, Ipolykér,<br />
Szécsénykovácsi, Galábocs, Csalár, Óvár, Felsőzellő és<br />
Rárósmúlyad.<br />
Részt vettem a fogadószervezetem által kiadott magyar<br />
nyelvű havilap, a Kürtös című újság szerkesztésében és<br />
terjesztésében, melyet 27 településre, több mint 500<br />
példányban juttatunk el minden hónapban.<br />
A 9 hónap során megemlékeztünk nemzeti ünnepeinkről,<br />
a járásban született, alkotott jeles személyiségekről (Madách<br />
Imre, Mikszáth Kálmán, Kubányi Lajos, Balassi Bálint),<br />
megrendezték az Őszirózsa magyarnóta-énekesek<br />
országos versenyét, a Tompa Mihály Országos vers- és<br />
prózamondó verseny járási fordulóját, az Ifjú Tehetségek<br />
Fesztiválját, melyek szervezésében közreműködtem.<br />
Tavasszal a csábi Csemadok alapszervezettel közösen indítottam<br />
el a néptáncoktatást, melynek 10-12 tagja táncol<br />
heti rendszerességgel. A csoport tagjai közt alapiskolás,<br />
középiskolás, egyetemista fiatalok, dolgozó felnőttek<br />
vannak.<br />
Ezek a rendezvények alkalmat adnak, hogy a járásban<br />
élő magyarok kulturális élményekben részesüljenek korosztálytól<br />
függetlenül, lehetőségük legyen találkozni,<br />
beszélgetni egymással, tapasztalatot szerezni. Szórványvidékről<br />
beszélünk, ahol kis településeken él az itteni magyarság,<br />
számukra igen fontos üzenete van ezeknek az<br />
alkalmaknak.<br />
Fogadószervezet<br />
Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya<br />
A választmány célja a magyar kultúra, nyelv és<br />
oktatás valamint hagyományok ápolása és támogatása.<br />
A szórványban élő magyarok összetartozását<br />
erősítő <strong>program</strong>okat, a járás kulturális-történelmi<br />
értékeinek feltárását, a különböző magyar intézményekkel<br />
és a nagykürtösi járásban működő Csemadok<br />
alapszervezetekkel való kapcsolattartást tartja<br />
legfőbb hivatásának. A járás egyetlen magyar<br />
nyelvű újságjának felelős kiadója.
Kárpátalja67<br />
Bangó Aliz<br />
Kiküldetés helye:<br />
Rahó, Kőrösmező<br />
Tevékenységi terület:<br />
tanítás, művészeti nevelés, közösségépítés, kutatás<br />
„Inkább létezni, mint látszani.” Rahó és Kőrösmező magyar identitású<br />
lakóinak mottója lehetne. A multikulturális lakosság egyik mozaikdarabja<br />
a magyar. A Felső-Tisza-vidékén békességben, egymás kultúráját<br />
tisztelve él együtt a sokszínű népesség.<br />
Elért eredmények<br />
Rahón és Kőrösmezőn is működik magyar óvoda, iskola és<br />
vasárnapi iskola. Az óvodában segítem az óvónők munkáját:<br />
a magyar nyelv használatában, a helyes kiejtésben nyújtok<br />
mintát. Az iskolában a négy osztállyal felváltva dolgozom.<br />
Segítek a házi feladatok elkészítésében, majd játékos<br />
formában a magyar nyelvvel foglalkozunk. Tanulási<br />
nehézséggel küzdőket egyénileg fejlesztek. Maszatoló<br />
Műhely néven rajz- és kézműves szakkört indítottam.<br />
Vizuális információ segítségével is motiválok a magyar<br />
nyelv használatára: faliújságot készítünk a gyerekekkel. Heti<br />
két alkalommal vasárnapi iskolásokat és hetente egyszer,<br />
két órában felnőtteknek tanítok magyar nyelvet. A rahói<br />
asszonykórusnak új népdalokat tanítottam, és fellépésekre<br />
készültünk. Heti egy alkalommal tartok klubfoglalkozást<br />
Szvidovecen. A magyar kultúrát népdalokkal, néptánccal, a<br />
kézművességen és gasztronómián keresztül mutattam be.<br />
A FelTisza Fesztiválra meghívásomra érkezett a Válaszút<br />
néptáncegyüttes. A Rahó-járási karácsonyi ének- és<br />
versmondó versenyen tanítványaim 3 kategóriában hozták<br />
el az első díjat. Az adventi jótékonysági vásáron a Maszatoló<br />
Műhelyben készült karácsonyi alkotásokkal is hozzájárultunk<br />
a rahói kórház gyermekosztálya javára történt gyűjtéshez.<br />
A rahói és a falumból, Tökről érkezett asszonykórusnak<br />
közös koncertet szerveztem. A jövőben a két csoport<br />
kölcsönösen segíti és vendégül látja egymást. A Rahói<br />
Magyar Ház avatásán a vasárnapi iskolás csoportommal a<br />
Pál utcai fiúk című musicalből adtunk elő. A produkcióhoz<br />
filmet készítettünk. Az asszonykórussal Kodály Zoltán,<br />
biai járásban gyűjtött népdalaiból énekeltünk. Mártonnapi<br />
mulatság, Katalin bál, nemzeti ünnepek, rajzpályázat<br />
szervezése szintén része volt munkámnak.<br />
Fogadószervezet<br />
Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség<br />
Megalakulása óta foglalkozik a szórványban élő<br />
magyar gyerekek nyelvélesztésével, anyanyelvi<br />
oktatásának szervezésével, koordinálásával.<br />
Szervezőmunkája eredményeként intézményes<br />
és vasárnapi iskola keretén belül sok magyar<br />
gyökerekkel rendelkező gyerek tanulja ősei<br />
nyelvét. Az első vasárnapi iskolai osztály Rahóról<br />
indult el, ezután a Felső-Tisza-vidék településein<br />
sorra szerveződtek a csoportok.
68<br />
Kárpátalja<br />
Fekete Krisztián<br />
Kiküldetés helye:<br />
Szolyva<br />
Tevékenységi terület:<br />
zene- és énekoktatás, közösségépítés, rendezvényszervezés, kétnyelvű<br />
óvodapedagógiai módszer kutatása<br />
„Önmagunk megismerése a legnagyobb utazás, a legfélelmesebb<br />
felfedezés, a legtanulságosabb találkozás.” A közösségi élet szervezésekor,<br />
tanítás közben, a közösség képviseletében ismertem meg<br />
az erős és a fejlesztendő, gyengébb oldalaimat.<br />
Elért eredmények<br />
2017 októberében megrendeztük a 15 éves szolyvai magyar<br />
tannyelvű iskola jubileumi ünnepségét és az iskola első<br />
szüreti mulatságát.<br />
Novemberben bővítettem tevékenységemet a népi hangszeres<br />
ének- és citeraoktatással, mind az iskolai és mind a<br />
vasárnapi iskolások körében. A felnőtt magyar nyelvű oktatásban<br />
magyarságismereti előadásokat tartottam.<br />
<strong>2018</strong> februárjában Kalapos Jótékonysági Bált rendeztünk,<br />
amelynek bevételét az iskola és az óvoda javára fordítottuk.<br />
<strong>2018</strong>. március 15-én először emlékeztünk meg a Szolyvai<br />
Emlékpark Bizottsággal, a Szolyvai Magyar Kulturális Szövetséggel<br />
és a szolyvai magyar egyházi óvoda és a 10. számú<br />
magyar tannyelvű iskola pedagógusaival és tanulóival a<br />
’48-as magyar forradalomról és szabadságharcról.<br />
A legfontosabb részeredmény, hogy a szolyvai magyar<br />
egyház óvodapedagógusai számára a kétnyelvű képzés új,<br />
gyakorlati módszertani megoldásait kutattuk. Játékos módszertani<br />
segédanyagokat kaptunk, a hasonlóképpen szórványban<br />
működő délvidéki, óbecsei óvodától. A Hagyományok<br />
Háza Hálózat kárpátaljai szervezetével együttműködve<br />
közös rendezvényeket tartottunk Szolyván: táncházakat,<br />
gyermekfoglalkozásokat, közösségi eseményeket.<br />
Fogadószervezet<br />
Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség<br />
A KMPSZ a kárpátaljai magyar pedagógusok<br />
érdekvédelmi szervezete. A szövetség vállalt<br />
feladatai közé tartozik a vidék magyar tannyelvű<br />
iskoláinak minőségi fejlesztése, pedagógusainak<br />
széles körű és magas szintű képzése, a magyar<br />
nyelvű pedagógusok és az oktatás érdekeinek<br />
képviselete. Ösztönzi és támogatja a kárpátaljai<br />
magyar pedagógusok azon kezdeményezéseit,<br />
amelyek elősegítik a szülőföldjükön élő magyar<br />
diákok esélyegyenlőségének megteremtését,<br />
azonosságtudatuk kialakulását.<br />
Újraélesztettük, megszerveztük a szolyvai magyarok klubját,<br />
amely közel egy évtizede még heti rendszerességgel működött.<br />
Januárban elkezdtünk egy életinterjú-sorozatot szolyvai<br />
idős, magyar emberekkel azzal a céllal, hogy meséljenek az<br />
életükről, a régi Szolyváról, a helyi tradicionális szokásokról.
Kárpátalja69<br />
Gelei Botond<br />
Kiküldetés helye:<br />
Karácsfalva<br />
Tevékenységi terület:<br />
<strong>program</strong>szervezés, tanítás<br />
A Petőfi Sándor Program ezt a köztulajdont, de székely kifejezéssel<br />
úgy is megfogalmazhatnám, szellemi közbirtokosságot, önmagam<br />
természetét közvetíti a Kárpát-medencébe és azon túl.<br />
Fogadószervezet<br />
Karácsfalvai Sztojka Sándor Görögkatolikus<br />
Líceum<br />
A Líceum 2003 szeptemberében nyitotta meg<br />
kapuit. Fennállása óta a kárpátaljai görögkatolikusság<br />
kulturális központjává fejlődött. Az intézmény a<br />
tehetséggondi eladatok ellátása mellett nagy<br />
hangsúlyt fektet a magyar kultúra, valamint a<br />
néphagyományok méltó ápolására, megőrzésére és<br />
továbbadására. Az egykori diákok gyakran vesznek<br />
részt a régió kulturális és civil életében. Az egyházi<br />
neveltetést kapott diákok az élet bármely területén<br />
kiválóan megállják a helyüket.<br />
Elért eredmények<br />
A rám kiszabott feladatokat többségében a líceumhoz<br />
kapcsolódóan valósítottam meg. Több mint száztíz rendezvény<br />
lebonyolításában vettem részt. A karácsfalvai görögkatolikus<br />
líceum egy igazi kulturális nagyüzem. „Több<br />
mint iskola.” Az itt eltöltött feladatok közül most mégsem<br />
a mindennapi tevékenységet szeretném előtérbe helyezni,<br />
hanem azt a szemléletet, amelynek meggyökerezését<br />
akartam és kívántam elérni. A kárpátaljai oktatás és kultúra<br />
látóköre nagyon szűk és rövid távú, Budapesten kívül mást<br />
látni, sem nem tud, sem nem képes. Ezért azon munkálkodtam,<br />
hogy a diákok előtt minél szélesebbre kinyíljon a<br />
világ. A Kárpát-medence mindenütt, minden magyarnak<br />
otthont ad. Meglátogattuk: Nagybányát, Szatmárnémetit,<br />
Nagyváradot, Kolozsvárt, Csíkszeredát, Gyulafehérvárt, és<br />
sorolhatnám a további helyszíneket. Mindenhol az „otthon<br />
vagyunk” szellemben fordultunk meg diákjaimmal. Eredményként<br />
könyvelhetem el, hogy a diáksereg kulturális<br />
fejlődéséhez ezzel is hozzájárulhattam, identitást fejlesztő<br />
korszellem kialakítását elindítottam, hogy nemcsak a padra<br />
görnyedés jut már a diákoknak osztályrészül, és fiatal<br />
életükben nemcsak egyszerű utánzó iskolában tanulnak.
70<br />
kárpátalja<br />
Jeszenszky Melinda Teréz<br />
Kiküldetés helye:<br />
Gyertyánliget, Nagybocskó<br />
Tevékenységi terület:<br />
<strong>program</strong>szervezés, tanítás, gyermekfoglalkozások<br />
Tanultam, hogy taníthassak, formálódtam, hogy formálhassak, tudásom<br />
javát adtam, hogy a magyar kultúra minél több szegmensét<br />
átadhassam, és hű maradhassak jelentkezési mottómhoz,<br />
mely szerint az erős kultúra erős nemzetet szül.<br />
Elért eredmények<br />
Megszerveztük első alkalommal az 1956-os forradalom és<br />
szabadságharcról való megemlékezést, amelyen számos<br />
komoly <strong>program</strong>mal vártuk a helyi lakosokat. Március idusán<br />
az 1848–1849-es forradalom és szabadságharcra emlékeztünk.<br />
Január 22-én megünnepeltük a magyar kultúra<br />
napját: a kárpátaljai irodalom ismertetése mellett a magyar<br />
himnusz keletkezési körülményeit is bemutattuk. Április 11-<br />
én, a Magyar Költészet Napja alkalmából a Madách Színház<br />
művészét, Posta Victort láttuk vendégül, aki bemutatta az<br />
Én, József Attila című előadását. A 2017-es év Szent László<br />
éve volt, számos legendáját ismertettem meg a helyiekkel.<br />
A Csíksomlyói Búcsúra megszerveztem egy kirándulást. A<br />
Luca-napi hagyományok mellett számos babonát is felelevenítettünk<br />
a múlt megőrzése érdekében. Az idősebb korosztály<br />
számára megalapítottam a Tere-fere Klubot. Ennek<br />
célja a közösségformálás és az értékek megőrzése. A felidézett,<br />
lassan feledésbe merülő történeteket, hagyományokat<br />
feljegyeztem, terveim között szerepel ezek csokorba foglalása.<br />
Megalapítottam a Boksay József Kézműves és Festő<br />
Kört, amely a hely egy híres szülöttjének nevét viseli. Állandó<br />
kiállítást rendeztem a gyerekek válogatott munkáiból,<br />
amelyet az aktuális ünnepek jegyében frissítettünk. Napi<br />
rendszerességgel óvodásokkal foglalkoztam a helyi pedagógusok<br />
útmutatását is figyelembe véve. Vállalt feladatom<br />
volt a kézműves <strong>program</strong>ok mellett a gyermekdalok és a<br />
mondókák tanítása. A hét két napján több iskolás csoportot<br />
magyar nyelvre oktattam. Metodikám sikeresnek bizonyult,<br />
csoportjaim létszáma folyamatosan gyarapodott, napjainkra<br />
ez már az 50 főt is meghaladja.<br />
Fogadószervezet<br />
Kárpátaljai Magyar<br />
Pedagógusszövetség–Gyertyánliget<br />
A szövetség Gyertyánligeten 1990 óta működik<br />
Kurilják Katalin vezetésével. Sem itt sem<br />
Nagybocskón nincs magyar nyelvű iskola.<br />
A magyar nyelvű óvodákat a Karitász működteti.<br />
A két szervezet együttműködésének gyümölcse<br />
a sok rendezvény, melyeket folyamatosan gazdagítanak.<br />
Több száz gyermek és felnőtt köszönheti<br />
magyarnyelv-tudását és a közösségi életbe való integrálódását<br />
e két intézmény együttműködésének.
kárpátalja71<br />
Kovács Hanna<br />
Kiküldetés helye:<br />
Ungvár, Nagygejőc<br />
Tevékenységi terület:<br />
néptáncoktatás, magyar nyelv oktatása, ünnepségek megszervezése és lebonyolítása,<br />
továbbképzés<br />
Amit csinálunk az jó, fontos, sőt nélkülözhetetlen! Csak hittel, elhivatottsággal<br />
tudunk erős, büszke embereket nevelni! Figyeljünk egymásra,<br />
bízzunk egymásban, ismerjük és ismerjük el egymást, a szükségben<br />
segítsünk, az örömben osztozzunk!<br />
Elért eredmények<br />
Az Ungvári 10-es számú Dayka Gábor Magyar Tannyelvű<br />
Középiskolában néptáncszakkört vezettem. Három csoportban<br />
folyt a munka, 77 gyermeknek, csoportonként heti két<br />
próbával tartottam foglalkozásokat. Igény szerint műsorokat,<br />
vetélkedőket is szerveztem vagy előadásokat tartottam. A<br />
Fogadószervezet<br />
Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség<br />
A szövetség a kárpátaljai magyar pedagógusok<br />
érdekvédelmi szervezete. Vállalt feladatai közé<br />
tartozik a vidék magyar tannyelvű iskoláinak minőségi<br />
fejlesztése, az oktatás érdekeinek képviselete.<br />
Megalakulása óta szervezi, ösztönzi és támogatja a<br />
szülőföldjükön élő magyar diákok esélyegyenlőségének<br />
megteremtését, azonosságtudatuk kialakulását,<br />
elmélyítését, a magyar nyelv, a tudomány és a<br />
kultúra ápolását.<br />
6-os számú Magyar Óvodában 91 gyermeknek napi rendszerességgel<br />
tartottam magyarnyelv-órákat és népi játék<br />
foglalkozásokat. A Nagygejőci Általános Iskolában heti két<br />
alkalommal két csoportban tartottam néptáncórákat 53 tanulóknak.<br />
Kiemelt <strong>program</strong>ok: 2017. október – Szüreti műsor<br />
és táncház megszervezése és lebonyolítása az ungvári iskolában;<br />
2017. november – a Csüllő fellépése a Magyar Szórvány<br />
Napján, Budapesten; Szent László-napok megszervezése és<br />
lebonyolítása az ungvári iskolában és óvodában; „Keressük a<br />
legszebb magyar szót” versenyen való részvétel az ungvári iskolával.<br />
Könyvjutalomban részesült az intézmény, mert innen<br />
pályázott szórványból a legtöbb résztvevő; 2017. december –<br />
karácsonyi műsor megszervezése és lebonyolítása Nagygejőcön<br />
és Ungváron; <strong>2018</strong>. február – farsangi műsor és táncház<br />
megszervezése és lebonyolítása Ungváron; <strong>2018</strong>. március –<br />
az 1848/49-es ünnepi műsor megszervezése és lebonyolítása;<br />
<strong>2018</strong>. április – az ungvári Kiscsüllő, illetve a nagygejőci Kincső<br />
néptáncegyüttesek felkészítése a „Szól a Fülemüle” – IV. Kárpátaljai<br />
Népzenei és Néptánc Tehetségkutató elődöntőjére.<br />
A Kincső a döntőbe jutott. <strong>2018</strong>. május – ungvári tanuló felkészítése<br />
a nagyberegi honismereti versenyre. A Kárpátaljai<br />
Fereces Misszió Alapítvány felkérésére „Néptáncoktatás az<br />
iskolában” címmel egy öt alkalomból álló képzést tartottam.
72<br />
kárpátalja<br />
Lakatos Lilla<br />
Kiküldetés helye:<br />
Munkács, Beregrákos<br />
Tevékenységi terület:<br />
néptánc, kézművesség, cserkészet, közösség- és művelődésszervezés<br />
A rengeteg kihívás, az új út tapasztalatai, az itt élők bizalma, barátsága,<br />
példamutatása megtanított, hogyan lehet tenni másokért, a közösségért<br />
minden körülmények közt, minden hiányunk ellenére.<br />
Ez végeredményben pedig a krisztusi szeretet útja.<br />
Elért eredmények<br />
Feladatom elsősorban a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskolában<br />
és a Beregrákosi Általános Iskolában a tanítás után<br />
olyan foglalkozások tartása volt, ami építi a közösséget, a<br />
nemzeti hovatartozás tudatát, nevel, oktat. Ennek keretében<br />
heti 14 tanórában népi játékokat, néptáncot tanítottam, és<br />
kézműves órákat tartottam. Néhány tanítványomnak külön<br />
énekórákat is adtam. Körülbelül 130 diákkal dolgoztam a<br />
tanév során rendszeresen; életkoruk 6 és 18 éves között volt.<br />
Kiemelném a munkácsi Borostyán Néptáncegyüttest, akikkel<br />
felcsíki táncokból készítettünk új koreográfiát, és összesen<br />
8 helyen léptünk fel a tanévben. Ezen kívül Beregrákoson<br />
cserkészfoglalkozásokat tartottunk Techet Gábor ösztöndíjas<br />
társammal, és egy új csapat születésének hosszú folyamatát<br />
indítottuk el. Nagy örömömre szolgál, hogy ez idő alatt itt<br />
tehettem le magam is a cserkészfogadalmat. A Beregrákosi<br />
Református Gyülekezet életében mint munkatárs (szüreti<br />
mulatság megszervezése, játszóházak, konfirmandus-hétvége<br />
stb.) voltam jelen, a Munkácsi Református Gyülekezetében<br />
inkább tagként vettem részt (kórus, bibliaórák stb.). Az<br />
ökumenizmus erősítése érdekében a Kárpátaljai Ökumenikus<br />
Ifjúsági Találkozó, valamint a rendszeres taizéi imaórák életre<br />
hívásában vállaltam nagy szerepet. Két eseményt emelnék<br />
még ki Munkácson: egy táncházat hoztam létre a Sodró<br />
együttessel, valamint a budapesti Bourdon Trió koncertjét<br />
szerveztem meg. A felsoroltakon kívül számtalan iskolai,<br />
egyházi és cserkészeseményen, ünnepségen, rendezvényen<br />
voltam jelen résztvevőként vagy segítőként. Bízom benne,<br />
hogy munkám áldást tudott hozni e közösségek életébe!<br />
Fogadószervezet<br />
Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség<br />
A szövetség a kárpátaljai magyar pedagógusok<br />
érdekvédelmi szervezete. Feladatai közé tartozik<br />
a vidék magyar tannyelvű iskoláinak minőségi<br />
fejlesztése, pedagógusainak széles körű és magas<br />
szintű képzése. Megalakulása óta szervezi, ösztönzi<br />
és támogatja a kárpátaljai magyar pedagógusok<br />
azon kezdeményezéseit, amelyek elősegítik a<br />
szülőföldjükön élő magyar diákok esélyegyenlőségének<br />
megteremtését, azonosságtudatuk kialakulását,<br />
elmélyítését, a magyar nyelv, a tudomány és<br />
a kultúra ápolását.
kárpátalja73<br />
Szilaj István<br />
Kiküldetés helye:<br />
Királyháza, Tekeháza, Csepe<br />
Tevékenységi terület:<br />
magyartanítás, íjászat, baranta<br />
A barantázás és az íjászat erővé kovácsol. Bármelyik kicsi szórvány<br />
magyar faluban találunk 5-10 gyereket, akikkel lehet edzeni,<br />
gyakorolni, versenyezni. Csak legyen legalább egy felnőtt, aki viszi a<br />
zászlót, lelkesít és példát mutat.<br />
Elért eredmények<br />
Kárpátalja Nagyszőlősi járásában nemcsak Csepén, hanem<br />
Királyházán, Tiszapéterfalván, Nagyszőlősön, illetve<br />
Beregszászon is közösségek építésével foglalkoztam. Az<br />
iskolai tanítás, a magyarórák után rendszeresen megtartottuk<br />
az íjászszakköröket és a baranta – hagyományos<br />
Fogadószervezet<br />
Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség<br />
A csepei görögkatolikus egyházközség erős<br />
magyar közösség az egykori Ugocsa vármegye<br />
területén, a Tisza mentén. A templom a vasárnapi<br />
liturgiák alkalmával tele van, ez sok mindent<br />
elmond. A templom belsejét folyamatosan újítják,<br />
szépítik. A falu iskolájában magyar tagozat is van,<br />
egyelőre 3 osztállyal, és hamarosan elkezdődik a<br />
magyar óvoda építése. Az óvodából kikerülő elsősökkel<br />
remélhetőleg minden évben egy osztállyal<br />
bővül a magyar tagozat is.<br />
magyar harcművészeti edzéseket is. Nemcsak gyerekek,<br />
hanem felnőttek is belekezdtek ezekbe a tradicionális magyar<br />
sportokba. Több helyen apukák a fiaikkal járnak edzeni,<br />
de van, ahol nagymama a gyerekeivel és az unokájával.<br />
Barantázni nem olyan könnyű dolog. Izzadunk, erőlködünk,<br />
néha a kezünkre ütnek bottal, olykor fejbe kólintjuk<br />
magunkat bottal, vagy mások minket. Ennek ellenére 70-<br />
80 emberre rúg azok száma, akik rendszeresen fölvállalják<br />
ezt a küzdelmet, és körülbelül 50-60-an pedig a nyilazást.<br />
Királyházán a „vasárnapi iskolában” tanulnak a gyerekek<br />
magyarul, azok is, akik nem ukrán vagy orosz anyanyelvűek.<br />
Itt szerdánként a magyaróra íjászat volt a tornateremben.<br />
A lövés technikája mellett azokat a magyar szavakat<br />
is megtanulták, amikkel én vezényeltem, vagy a számokat,<br />
a számolást, a felszerelés nevét is. Az ebben résztvevőknek<br />
a magyarságról kialakított képéhez már elválaszthatatlanul<br />
hozzátartozik őseink fegyvere. Februárban Karácsfalván<br />
rendeztük meg a XI. Balassi Kupát, amely a Kárpát-medencében<br />
működő barantacsapatok legnagyobb szablyavívó<br />
bajnoksága. Magyarországról és Erdélyből is érkeztek<br />
versenyzők. A dobogóra több kategóriában is kárpátaljai<br />
fiatalok léphettek föl. Május 12-én pedig Nagyszőlősön,<br />
egy történelmi lovas nap keretében egy egész órás lovas-gyalogos<br />
bemutatóban jelenítettük meg Szent László<br />
király legendáit mintegy 50 barantással.
74<br />
Kárpátalja<br />
Techet Gábor<br />
Kiküldetés helye:<br />
Beregszász, Munkács, Beregrákos, Csap, Beregdéda, Mezőgecse, Bene, Visk,<br />
Nagyszőlős<br />
Tevékenységi terület:<br />
cserkészőrsvezetés, módszertani tanácsadás, cserkészcsapatok patronálása, <strong>program</strong>szervezés,<br />
imaórák, grafika, fotózás<br />
Felemelő egy félig ukrán gyereknél elérni, hogy az őrsgyűlés második<br />
felében ne szólaljon meg anyanyelvén. Nem tudom, hogyan, de<br />
ez is sikerült. Adni jöttem, de néha azt éreztem: inkább kapok. Hálás<br />
vagyok, hogy tanulhattam fájdalomról, örömről, túlélésről.<br />
Elért eredmények<br />
Egész Kárpátalját átfogó szervezet ösztöndíjasaként<br />
9 településen láttam el szolgálatot. 240 gyerekkel<br />
foglalkoztam, és 70 cserkészvezetővel dolgozhattam<br />
együtt. 14 000 kilométert utaztam tömegközlekedéssel.<br />
Heti rendszerességgel jártam a csapatokat, vezettem őrsi<br />
foglalkozásokat, vezetői megbeszéléseket, kirándulásokat.<br />
A szövetség munkáját <strong>program</strong>szervezéssel, toborzással,<br />
fotózással, filmvágással, honlap szerkesztésével, digitális<br />
kiadványok készítésével segítettem. A munkácsi Szent<br />
Márton kórusban sokszor én adtam a férfi szólamokat,<br />
a passióban szólót énekeltem, és a Család és Élet<br />
Egyesületben is segédkeztem. Oroszlánrészt vállaltam<br />
számos rendezvény szervezéséből: vezetői továbbképző<br />
hétvége, közgyűlés, Katalin bál, táncház, cserkészbál,<br />
Mikulás, adventi koszorú készítése, farsang, díszőrség<br />
felkészítése málenkij robot megemlékezésre, őrsi<br />
színházlátogatás, szánkózás stb. Fotóztam: szolyvai szüreti,<br />
ill. jótékonysági bál, beregszászi és korláthelmeci keresztút,<br />
egyházközségi események. A hálás visszajelzések mindig<br />
segítettek továbblépni. A nehézségektől nem hátráltam<br />
meg, sőt, nagyon élveztem a kihívásokat. Kiemelt<br />
<strong>program</strong>jaim: 2017. július 4–13. 250 fős jubileumi nagytábor<br />
(kiadvány készítése, altábori <strong>program</strong>törzs tagja). Kétheti<br />
ökumenikus imaóra taizéi énekekkel Munkácson (Lakatos<br />
Lilla ösztöndíjas társammal); 2017. december Betlehemi<br />
láng átadó, Kárpátaljai Ökumenikus Ifjúsági Találkozó (60<br />
fő); <strong>2018</strong>. április cserkészképzés felnőtteknek (9 jelölt); <strong>2018</strong><br />
tavaszán vezetőképző-felkészítés (4 csapat, 10 jelölt); <strong>2018</strong>.<br />
május szövetségi cserkésznap (Munkács, 200 fő).<br />
Fogadószervezet<br />
Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség,<br />
Beregszász<br />
A szervezet célja, hogy Kárpátalján minél több<br />
fiatal megismerkedjen az idén 111 éves cserkészmozgalommal,<br />
minél több településen induljon<br />
cserkészmunka. Ehhez sajátos módszereink az<br />
őrsi rendszer, a fogadalom és cserkésztörvény,<br />
cselekedve tanulás, folyamatos ösztönző <strong>program</strong>ok<br />
főleg a természetben, és a magyar kultúra<br />
ápolása. Valljuk, hogy a hitre, magyarságra<br />
és közösségi szemléletre nevelés az alap<br />
a kárpátaljai magyar közösség fennmaradásához.
Csehország75<br />
Nagy Ildikó<br />
Kiküldetés helye:<br />
Prága, Ostrava<br />
Tevékenységi terület:<br />
oktatás, szervezés, publikáció, adminisztráció, pályázás<br />
Munkám során azt tapasztaltam, hogy ha bármilyen szerény segítséget<br />
nyújtunk egy önkéntes szervezetnek, már tettünk valamit.<br />
Mennyivel több lehetőség adatott meg nekünk, ösztöndíjasoknak!<br />
Fogadószervezet<br />
Elért eredmények<br />
Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége<br />
A CSMMSZ a csehországi magyar közösség legnagyobb<br />
országos szervezete. Küldetésének fő célja<br />
a csehországi magyarok összefogása, az anyanyelv,<br />
a nemzeti hagyományok és a nemzeti öntudat<br />
megőrzése. Céljai között szerepel a magyar kultúra<br />
megismertetése a cseh közösséggel. A számos<br />
rendezvény szervezése mellett kiadói tevékenységet<br />
is folytatnak. A CSMMSZ a Csehországban működő,<br />
különböző magyar kulturális, társadalmi, szakmai és<br />
érdekvédelmi szervezetek ernyőszervezete.<br />
A csehországi küldetésem során több tevékenységbe is<br />
belekóstolhattam. Ezek közül hármat emelnék ki: a tanítást,<br />
a rendezvényszervezést és az irodai munkát. Számomra<br />
a legkedvesebb az oktatói munka volt, melyet több városban<br />
is végezhettem. A Lovosicei Helyi Egyesületben én<br />
indítottam el a magyar tanfolyamot három magyar származású<br />
gyerek és négy felnőtt számára. A prágai Iglice Egylet<br />
szervezte vasárnapi iskola kamaszok alkotta csoportját<br />
is én vezettem, és alkalmam nyílt a magyar oviban és az<br />
iskolában is segíteni, helyettesíteni. A szervezést illetően<br />
Prága és Ostrava magyar egyesületeiben tudtam hathatós<br />
segítséget nyújtani. Ezek közé tartozott többek között<br />
a prágaiak szervezte kiállítások, előadások, koncertek és<br />
gyerekfoglalkozások, melyeken kb. 30-50 vendég szokott<br />
megjelenni, továbbá a Prágai Magyar Bál 200 résztvevővel.<br />
Ostravában a gyerekeknek tartottunk három hagyományőrző<br />
alkalmat, melyen alkalmanként tíz magyar származású<br />
gyerek vett részt. A CSMMSZ központi irodájának<br />
a munkájába is betekintést nyerhettem, segíthettem például<br />
a pályázásokat, a szóbeli és írásbeli kommunikációt,<br />
kapcsolattartást. Örömmel tapasztaltam, hogy mindenütt<br />
családtagnak érezhettem magam, és a tömbmagyarságtól<br />
hosszú ideje elszakadt nemzettársaimnak nemcsak a művészetek<br />
élményét hozhattam a mindennapjaiba, hanem<br />
az anyanyelvükön való szólás lehetőségét is, és az összetartozás<br />
érzését. A gyerekek számára pedig reményem<br />
szerint azt, hogy jó a magyar közösséghez is tartozni, beszélni<br />
ezt a nyelvet, ismerni a kultúránkat.
76<br />
Lengyelország<br />
Gecse Adrienn<br />
Kiküldetés helye:<br />
Varsó, Krakkó, Poznań<br />
A lengyel nyelv és kultúra iránti szeretetem párosul a magyar néptánc<br />
és a hagyományok iránti elhivatottságommal.<br />
Elért eredmények<br />
Fogadószervezet<br />
Lengyelországi Magyar Egyesület<br />
A egyesület mint egyedüli magyarokat összefogó<br />
civil szervezet Lengyelországban, segíti a magyar<br />
nemzeti identitástudat megőrzését, a magyar<br />
kultúra és nyelv ápolását, valamint kapcsolatot<br />
tart az anyaországgal. Immár 18 éve működteti<br />
a Divéky Adorján Hétvégi Magyar Iskolát, amely<br />
akkreditáció nélkül, honismereti szakkörként<br />
tevékenykedik.<br />
Ösztöndíjasaként leginkább a Lengyelországi Magyar Egyesület<br />
munkáját támogattam, ahol szervezési és kommunikációs<br />
feladatokat láttam el, segítettem pályázatírásban és<br />
az online felületek kezelésében, másrészt a Divéky Adorján<br />
Hétvégi Magyar Iskolában tanítottam magyar nyelvet. Az<br />
iskolában feladatom volt továbbá néptánc- és kézműves<br />
foglalkozások vezetése, műsorok összeállítása ünnepi alkalmakra,<br />
vendégelőadók fellépésének a szervezése. Emellett<br />
a Varsói Tudományegyetem Magyar Tanszékének munkáját<br />
segítettem prezentációkkal, énektanítással, helyettesítéssel,<br />
ünnepi és egyéb <strong>program</strong>ok összeállításával és táncház<br />
szervezésével. A tanszéken öt évfolyamon mintegy 100 diák<br />
tanul magyarul. Részt vettem a Varsói Magyar Kulturális Intézet<br />
<strong>program</strong>jainak lebonyolításában, gyerekfoglalkozásokat<br />
tartottam a krakkói magyar kisgyermekes találkozókon, valamint<br />
tovább működtettem a korábban létrehozott néptáncszakkört.<br />
Folytatódott a sikeresen elindított Magyar Klub élete. A találkozókra<br />
rendszeresen kéthetente került sor, 25-30 fő volt<br />
jelen minden korosztályból (dolgozó és tanuló magyarok,<br />
magyar szakos diákok, szenior klub tagjai, a magyar népzene<br />
iránt érdeklődő lengyelek, diplomaták). Az alkalmakon<br />
magyar népzenét játszottunk, folytattam a már bevezetett a<br />
néptáncos foglalkozásokat.
77
www.petofi<strong>program</strong>.hu
Change language