17. Állatolimpia 7. nap (embermúzeum) jav

Csillámvill egy hirtelen mozdulattal, de annál
finomabban és óvatosabban landolt az udvaron. Hát
ott az állatok szanaszét szaladtak ijedtükben, mert
ilyen nagy sárkányt még nem láttak. A házból is
kiszaladtak az emberek, Peti, Anna és a szüleik, hát ők
is néztek nagyot, hogy mi ez a hatalmas állat! Még a
szomszédok is összeszaladtak, hogy mi ez a nagy
lárma, hát az ő szájuk is tátva maradt a látványtól! De
amikor meglátták a hátán utazó utasokat nagy öröm
tört ki az udvaron! Villus és Kormi oldalán Mimikével,
a nyaka között Cin-cinnel már rohantak is a gazdikhoz.
– Kormi, Kormikám! De jó, hogy hazajöttél, és még
barátot is hoztál! De jó, de jó! – ugrándozott a
karjaiban tartva a két cicát Anna.
– Villus, már azt hittem, sohasem látlak többé,
kedves barátom! És ez a kisegér mit keres veletek?
– Ő innét jött fel a holdra hozzánk – szólalt meg
tiszta magyarsággal Mimike.
– Ki mondta ezt? – kérdezte Peti apukája.
– Hát én – válaszolt Mimike Anna ölében.
– Te tudsz beszélni? - kérdezte az apa.
– Igen, én a holdon megtanultam a magyar nyelvet
az emberektől, de sajnos ők már régen kihaltak a
holdon.
12